2019. június 18., kedd , Arnold, Levente

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!

Michael Barber :: Megvalósítani a megvalósíthatatlant1

Michael Barber kulcsszerepet játszott annak a reformnak az irányításában, amelyet 1997 után a Blair-kormány valósított meg az Egyesült Királyságban. Barber ebben az írásában egy új oktatáspolitikai gondolkodási paradigmát mutat be, amelyet később, kormányzati pozícióban sikeresen alkalmazott a gyakorlatban. Gondolkodásának egyik leginkább figyelemreméltó eleme, ahogyan a Munkáspárt meggyőződéses híveként hidat teremt az angol oktatásügy radikális átalakítását megvalósító korábbi Thatcher-féle konzervatív oktatáspolitika és az új baloldal politikája között.

Az iskolai értékelés társadalmi nyilvánossága – Részletek a Minőség, eredményesség, hatékonyság című konferencia pódiumvitájából

Az OKI-konferencia témájához kapcsolódóan az értékelés társadalmi nyilvánosságáról beszélgettek a pódiumvita résztvevői. A megvitatott kérdések között szerepelt annak megtárgyalása, hogy milyen a jó iskola, továbbá az is, hogy mennyire alkalmasak a nyilvánosságra hozott, különböző mérési-értékelési adatok alapján képzett iskolai rangsorok. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az értékelés társadalmi nyilvánossága pozitívan hat az oktatás, az intézmény fejlődésére, ezért szükség van egy mindenki által elérhető, ugyanakkor legitim értékelési rendszerre.

A középiskolai munka néhány mutatója 2002

Idén ötödik alkalommal tesszük közzé Neuwirth Gábor immár húsz éve folyó kutatásának aktuális eredményeit. Ebben a könyvben az olvasók nagy része csak az „iskolasorrend” néven elhíresült listát szokta keresni, ám érdemes tüzetesebben is megvizsgálni a leírtakat, hiszen a különböző iskolák eltérő eszmék mentén szervezik működésüket, s így más és más listák szerint teljesítenek jól vagy kevésbé jól. Az a szülő és nem utolsó sorban a gyerek dolga, hogy eldöntse, neki melyik szempont a fontosabb.

A középiskolai munka néhány mutatója 2003

Mindig komoly érdeklődés kíséri évről-évre megjelenő kötetünket a Középiskolai munka néhány mutatóját, nem kis mértékben az „iskolasorrendek” táblázatai miatt. A 2003-as évről szóló kötet egy újabb melléklettel bővült (A középiskolák sorrendje különböző hozzáadott érték számítási módszerekkel számolva, 2000–2003), amely első eredménye a szerző azon törekvésének, hogy az iskolák megítélésébe a hagyományos felvételi-nyelvvizsga-verseny hármasságon túl újabb szempontokat építsen be.

A középiskolai munka néhány mutatója 2001

Negyedik alkalommal kapják meg a középiskolák és a középfokú oktatással foglalkozó irányító- és civil szervezetek annak a húsz éve folyó kutatómunkának a legújabb eredményét, amely számos objektív mutató alapján hasonlítja össze a magyar középiskolákat. E vizsgálatok több vonatkozásban teszik lehetővé az egyes középiskolák helyzetének értékelését, és módot adnak a fejlődés irányainak felmérésére is.

Tanulás Magyarországon. Az Oktatáspolitikai Elemzések Központjának nyilvános közpolitikai jelentése

Az Új Pedagógiai Szemle immár harmadik alkalommal ad nyilvánosságot az Oktatáspolitikai Elemzések Központja által készített közpolitikai jelentésnek. Az elemzés az egyén tanulásának ösztönzőiről és akadályairól szól. Arra keres választ, hogy milyen oktatáspolitikai eszközökkel növelhető a tanulók által bejárt utak hatékonysága, és hogyan terjeszthető ki a tanulás a ma még ebből kiszoruló társadalmi és életkori csoportokra. Az intézményes formák mellett a tanulás nem formális és informális módjait is elemzi az egész életen át tartó tanulás perspektívájából. A szemelvényeket azért tárjuk a nyilvánosság elé, mert szeretnénk, ha minél szélesebb körben vita, közös gondolkodás indulna a felvetett kérdésekről. A teljes szöveg2 letölthető a suliNova Kht. honlapjáról (http://www.sulinova.hu).

A kisebbségi népismeret oktatása a nemzetiségi iskolákban II.

Megelőző számunkban közreadtuk a hazánkban élő kisebbségek oktatásának helyzetével foglalkozó tanulmány első részét. A tanulmány második részében a nemzetiségi iskolákban tanító pedagógusok kérdőíves és fókuszcsoportos megkérdezésének tapasztalatait összegzik a szerzők. Bemutatják, hogy a megkérdezett pedagógusok milyennek látják a nemzetiségi oktatás feltételeit, milyen érveket és ellenérveket sorolnak fel a nemzetiségi népismeret integrált vagy önálló tantárgyként való tanítása mellett.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.