2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> Az Országos Közoktatási Intézet konferenciája, 2005 - Új vizsga – új tudás? >> Vitafórumok és szakmai műhelyek

Havas Péter raportőri jelentése a 4. vitafórumról és szakmai műhelyről

2009. június 17.

Raportőri jelentés

Havas Péter

A középiskolai tanóra: kereszttantervi kompetenciák

A vitafórum témafelvetése a konferencia alapkérdéséhez, az új tudásértelmezéshez kapcsolódott, elemezve annak középiskolai érvényesülését, mindenekelőtt a tanulói kompetenciák fejlesztését és néhány kereszttantervi területet. A vitafórum bevezető előadásai ez utóbbiak sajátosságaival, tanulásszervezési és tanulás-módszertani vonatkozásaival foglalkoztak. Az előadások számos konkrét adattal ábrázolták a közoktatási gyakorlatban zajló drámai változásokat és konfliktusokat, melyek a kompetenciafejlesztésre irányuló pedagógiai törekvések térhódításával, illetve a kereszttantervi fejlesztési feladatok megvalósulásával járnak együtt. Ezután a vitában tárult elénk az a mindennapos pedagógiai gyakorlatban zajló küzdelem, melyben a közoktatás az előző évtizedek tanítási és tanulásszervezési hagyományainak kereteit, sémáit igyekszik szétfeszíteni majd újraalkotni a megváltozott társadalmi-gazdasági környezet kihívásainak megfelelően.

A vitafórum témafelvetését átfogóan exponálta Kerber Zoltán előadásában, amelynek témája a középiskolákban megvalósuló kereszttantervi kompetenciák és témák világa volt. A prezentációval kísért előadás adatszerűen bemutatta a kompetencia fogalmának előretörését és azokat az állomásokat, amelyek nemzetközi kutatásával és az oktatás gyakorlatába implementálásával az utóbbi 5-8 esztendőben meghatározták számos ország – egyebek között az OECD és az Európai Közösség – oktatásfejlesztésének irányát és prioritásait.

Az előadás idézett az Országos Közoktatási Intézet (OKI) obszervációs kutatásának eredményeiből, azokból az adatokból, amelyeket több száz iskola tanulásszervezésének és pedagógiai gyakorlatának empirikus vizsgálatával nyertek. Utalt arra, hogy a kereszttantervi kompetenciák és témák a pedagógiai gyakorlat sajátosan kezelt modernizációs területei, ezeken keresztül sikerülhet annak megvalósítása, hogy az iskolai tanulási tartalmak közelítsenek a társadalmi-gazdasági szükségletekhez, hiszen alkalmazásukkal széleskörűen és összehangoltan fejleszthetők olyan modern kompetenciák, mint a tanulás tanulása, a környezet, az egészség, az infokommunikációs technológia alkalmazásának kultúrája, a felkészülés a munka világára.

Megállapítható, hogy a jelenlegi helyzetben mereven, zártan elkülönült tantárgyak vannak, melyek kialakulásukat a hagyományos tudományterületekhez kötődésüknek köszönhetik. Általában csak az a tartalom kerül be a tanulás körébe, amely tanórai jellegű, egy konkrét tantárgyhoz kapcsolódik, ezek presztízsviszonyait pedig a továbbtanulási szelekciókban betöltött szerepük határozza meg. A kereszttantervi követelmények megvalósulásának egyik legfőbb akadálya a tantárgyak közötti óraszámháború és felparcellázottság, elkülönültség. Az egyre bővülő ismeretanyag időcsapdába kényszeríti a tanárokat, ennek következtében egyidejűleg van jelen a diákok alul- és túlképzettsége.

Adatok sora bizonyítja, hogy nagyon gyengék az egyes tantárgyak közötti kapcsolatok, a „köztes területeknek” nehéz utat törni és meghatározó szerepet betölteni. Az előadás bemutatta az alábbi kereszttantervi témákat, amelyek előtérbe kerülésükkel a hagyományos tantárgyi rendszereket konceptuális változásra kényszerítik:

  • az egészséges életre nevelés;
  • környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája;
  • felelős állampolgárságra, politikai kultúrára, emberi jogokra és békére nevelés;
  • kommunikációs és szociális képességekre nevelés;
  • médiaismeret, az infokommunikációs technológia felhasználására irányuló nevelés;
  • a tanulás tanulására és a kritikai gondolkodásra nevelés;
  • a problémamegoldás kompetenciájának fejlesztése;
  • interkulturális nevelés;
  • fogyasztói tudatosságra nevelés;
  • a munkaerőpiaccal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése, az életpálya építésére és az egyéni karrierre nevelés.

Az előadás bemutatta 3 kereszttantervi kompetencia: a kommunikáció, a problémamegoldás és a kooperáció fejlesztésének helyzetét, a tantárgyköziség iskolai gyakorlatát, illetve a tanulásszervezési formák alakulásának adatait. Az obszervációs kutatás megállapította, hogy a vizsgálatba bevont 276 iskolában a következők tapasztalhatók.

  • Szinte nincsenek kereszttantervi munkaközösségek, azaz hiányoznak azok a szakmai fórumok, amelyeken megtörténne az összehangolás a különböző tantárgyak között és a tanórán kívüli nevelési területeken.
  • Kedvezőtlenek és alacsony hatékonyságúak a tanulásszervezési módok – e tekintetben szinte nincsen elmozdulás a néhány évvel korábban végzett vizsgálatok adataihoz képest. Kivételt képeznek az iskolán kívüli tanulási helyzetek, mint az erdei iskola, a terepgyakorlatok világa, amelyek elterjedtsége és népszerűsége növekszik, elsősorban az állami támogatottságnak, finanszírozottságnak köszönhetően.
  • A kereszttantervi témák igen széles szórással jelennek meg: a vizsgálatok szerint előfordul a tantárgyiasulás, a modulként megjelenés, az egyes tantárgyakba beépülés is, de nagyon gyakori, hogy egyszerűen kimaradnak az iskolai tanulásból.
  • Az egyes kereszttantervi tartalmakat általában tantárgyakhoz csatolják – ezzel illúzióvá válik a több tantárgyat átfogó összehangolt fejlesztés reménye. Különösen teherbíró és meglepően rugalmas e szempontból az osztályfőnöki óra, amelyet a legkülönbözőbb kereszttantervi kompetenciák, témák fejlesztésének színteréül jelöltek meg a kérdőívre adott válaszokban.
  • A vizsgálatok szerint a pedagógusok más kompetenciákat tartanak fontosnak, mint amelyek fejlesztésében eredményesek. Ennek a konfliktusnak a feszültségeire utal az az adat, hogy széleskörűen fontosnak tartják az együttműködési, a problémamegoldási és versenyzési képességet, a tolerancia fejlesztését, miközben ezek tényleges fejlesztését alacsony, illetve közepes szintűnek ítélik meg.
  • A tantárgyközi tanári együttműködések szórványosak, egyenetlenek, gyenge színvonalúak. Az iskolákban alig valósulnak meg tömbösített órák, igen kevés a több pedagógus által megtervezett pedagógiai projekt, az integrált tantárgyak előfordulása nagyon ritka.

Kerber Zoltán vitaindítójában felvázolta, hogy a kereszttantervi kompetenciák és témák pedagógiai megvalósítása igen komoly tanulás- és szervezetfejlesztési tényezővé válhat, amely az iskolai innovációk egyik kitörési pontja és esélye. Átalakíthatja az iskola szervezeti kereteit, kibővítheti a kliensek körét, új partnerségeket létesíthet, elősegítheti az időkeretek hatékonyabb felhasználását, átrajzolhatja a tantárgyi rendszert, kitágíthatja a tanulás környezetét és gazdagíthatja az eszközrendszert, elősegítheti a tudás új értelmezésének érvényesülését, miközben a szervezeti tanulást sürgeti. Az előadás kérdésekkel zárult, ezek a jelenlegi pedagógiai gyakorlat ellentmondásosságát és a változások előretörésének akadályait firtatták.

A második előadást Somfai Zsuzsa középiskolai tanár, matematikatanítási szakértő tartotta, aki elemezte a matematika tantárgy tanulását a problémamegoldó kompetencia fejlesztésének szempontjából. Előadásában felidézte az OKI 2001-ben 2003-ban és 2005-ben elvégzett obszervációs kutatásainak a matematika tanítása-tanulása helyzetére vonatkozó adatait, ezáltal dinamikus képet kaphattunk az elmúlt néhány esztendőben lejátszódó változásokról, illetve arról, ami alig alakult át. Az alapkérdést – „Mit tanít, aki matematikát tanít?” – több irányból közelítette meg, kiemelve a diákok problémamegoldó kompetenciájának fejlesztését.

A matematika tanulása-tanítása több egymásba épülő, egymást paradigmatikusan követő célállomáson keresztül fejlődik. A matematika alapvetően és elsősorban az egyetemes kultúra része, másodsorban a logikus gondolkodás modellje, harmadsorban a természet nyelve, végül a különböző kompetenciák fejlesztésének területe. Ezek a teóriák egyben lépcsőfokok is a matematika tanításának utóbbi ötven esztendőben bekövetkezett modernizálásában.

Somfai Zsuzsa idézte a pedagógusok körében végzett vizsgálatok adatait, amelyekből megtudhattuk, hogy amíg a matematikatanárok a problémamegoldási kompetencia fejlesztését egy ötfokú skálán 4,6 körüli értékűnek vélik, addig ennek megvalósulása meglátásuk szerint csak 3,4 körülire sikerül. Ennek egyik oka az, hogy nehéz biztosítani a feladatmegoldások körében azt az egyensúlyt és kapcsolatot, amely a matematikai modellek megalkotása, alkalmazása, valamint a tanulók személyes tapasztalata, illetve valóságképe között van. A matematikai fogalmakhoz és műveletekhez gazdag tapasztalati anyag szükséges, amelyeket nem pótolhat az absztrakt matematikai modell.

A matematika tanulása során megvalósuló problémamegoldó képesség fejlesztéséhez a tanárok eltérő utakat és módszereket alkalmaznak, ezek gyakorisága különböző. Viszonylag magas a megoldási algoritmusok keresése, az analóg problémák megoldási módjainak alkalmazása, továbbá kimagaslóan megnőtt a próbahibák révén megvalósuló tanulás, a megoldási próbálkozások szabad térnyerése. Ez utóbbi jelenség a keresési folyamat szabad előrehaladását engedi, biztosítva a diákok egyéni, differenciált tanulását, a személyes kreativitás érvényre jutását, a tévedés és találgatás lehetőségét, továbbá az intuíciók, a metakognitív jelenségek megnyilvánulásait. A pedagógusok több mint 80%-ának gyakorlatában jelennek meg ezek a módszerbéli komponensek, így igen biztató a kép.

A matematika tantárgy erőteljesen hozzájárul a kommunikációs kompetenciák fejlesztéséhez is, ennek fontossága a megkérdezett pedagógusok szerint 4,6 értékű, ám megvalósulása válaszaik alapján csak 3,6. Az előadó a tankönyvek, feladatok kommunikációs és nyelvi világáról szólt, konkrét példákon keresztül juthattunk tapasztalatokhoz a matematikai bikkfanyelv jelenségeiről. Hangsúlyozta, hogy a matematikaórákon szövegértelmezés, szövegalkotás is történik, a gondolatmenet kifejezését nyelvi kontextusok és jelrendszerek biztosíthatják. A matematikaórákon a kommunikációs tevékenység eredményességét és folyamatát is értékelik, ez pedig hasznos hozzájárulás a kompetencia fejlesztéséhez.

A vitafórum harmadik előadása – amelyet Varga Attila tudományos munkatárs tartott – a környezeti kompetenciák természetéről és megvalósulásuk lehetőségeiről egy elméleti szempontból igen eredeti és újszerű megközelítést mutatott be. Gondolatmenetében meggyőzően ábrázolta, hogy a környezeti nevelés és a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata átfogó eszmerendszer, egy új és szükségszerű ideológia, nem egyszerű kompetenciafejlesztés. A pedagógiai hozzájárulás a fenntartható társadalom kialakításához nem kevesebbet céloz meg, mint azt, hogy valamennyi ismert kompetenciát összehangoltan mozgósítsa a környezeti problémák kezelése, a fenntarthatóság érdekében.

Varga Attila prezentációjában bizonyította, hogy az Európai Közösség oktatásfejlesztési törekvéseiben megfogalmazott nyolc kompetenciaterület mindegyike része és funkcionális komponense a környezeti kompetenciának, hiszen komplexitása igényli az anyanyelvi és idegen nyelvi, a matematikai és természettudományos készségeket, képességeket, továbbá személyközi, interkulturális és társas vonatkozásokban gazdag, a digitális kommunikáció, a vállalkozás képességét is megkívánja.

Az előadás kiemelte a környezeti kompetenciák sajátosságait, amelyek az Európai Unió nyolc kompetenciakörét újszerű szintézisbe vonják, ezek: a rendszerszemlélet, a kritikai gondolkodás, a kreativitás, az önreflexió, a sajátos ismeretkörhöz kapcsolódás. Utóbbi alatt a fenntartható fejlődés és a környezeti problémák, jelenségek, illetve döntések világa, az etikai dimenzió, a méltányosság és a szolidaritás eszméje értendő. A fórum résztvevői heurisztikus értékű felvetéssel találkozhattak, mely nemcsak elméleti szempontból izgalmas gondolati kísérlet, hanem gazdagította a kompetenciák keresztterületeiről és kapcsolódásuk lehetőségéről kialakított képet is. Az előadó elméleti felvetéseit a megvalósult pedagógiai gyakorlat több példájával illusztrálta, ezzel jelentős érvanyagot sorakoztatott fel állításai bizonyítására. Eszerint a környezeti kompetencia az oktatás- és tanulásfejlesztés törekvéseinek különösen intenzív eszköze, a terület elemzéséhez pedig a későbbiekben hozzászólók több pozitív, megerősítő reagálással járultak hozzá.

Az előadásokat követő szabad vitában, melynek során tizennyolc hozzászólás árnyalta és elemezte az elhangzottakat, lényegében négy fő vonulat mentén bontakoztak ki reflexiók.

A vita első vonulata a kompetenciafejlesztéssel, a kereszttantervi témák terjedésével összefüggő jelenségek gyakorlati megvalósulásával volt kapcsolatos. A tanulás-tanítás terén lejátszódó drámai változások olyan konceptuális váltást igényelnek, amelyek konfliktusokban és egy igen tág spektrumú tanulási folyamatban zajlanak. A vita során szempontok sokasága került elő, ideértve a pedagógusok mentalitását, szakmai kódjait, a pedagógusképzés és -továbbképzés felelősségét, teljesítőképességét is. E témakörben vetődött fel a pedagógiai és általánosan a neveléstudományi kutatási eredmények, következtetések közvetítésének jelentősége, illetve néhány sajátossága, a kutatók és kutatások előtt tornyosuló kommunikációs, disszeminációs kihívások. Az e kérdéskörhöz hozzászólók szükségesnek tartják, hogy az obszerváció következtései váljanak szélesebb körben ismertté, ezek implementációi jelenjenek meg az intézményi szintű fejlesztésekben, a helyileg támogatott innovációkban. Mindez hozzájárulhat a pedagógusok tanulásképének, szakmai mentalitásának folyamatos változásához, az új felismerések befogadásához és képviseléséhez.

A vitafórum második vonulata a helyi jó gyakorlatokról számolt be, a résztvevők megismerhettek olyan pedagógiai példákat, amelyek a kompetenciafejlesztések és a kereszttantervi területek, a helyi szervezeti tanulás, illetve szervezetfejlesztés eredményeként ígéretesek és meg is valósultak. Ezek sorában hallottunk beszámoló ismertetéseket sikeres erdei iskolai projektekről, eredményes érettségire felkészülésről, tanulási kompetenciák széles körű és összehangolt fejlesztéséről. Az egyik hozzászólás az intézményvezető felelősségét, szerepének meghatározó jelentőségét méltatta. Egy másik reflexióban megfogalmazást nyert, hogy a kompetenciafejlesztés feladata nem újdonság, hanem nagyon sok pedagógus korábban eredményesen végzett munkája nyomán is fontos, újszerűségét a kibontakozó fogalmi értelmezési keret jelenti, amely elősegíti mindezek tudatosítását és általános prioritását. Ez a hozzászólás azt hangsúlyozta, hogy szükséges e folyamat elősegítése érdekében az eredményes pedagógusok megerősítése, támogatása. Egy reflexió felhívta a figyelmünket arra, hogy a paradigmaváltás bátorításához a pedagógusok támogatására, a szakmai méltóság erősítésére van szükség. A jelen érettségi vizsga tapasztalatai azt bizonyítják, hogy azok a kompetenciaterületek váltak az új matúra szerves részévé és követelménnyé, amelyek ismertsége, elfogadottsága egyfajta konszenzuális minőséget képvisel, azaz az adott területre irányuló kutatások és tudás kellő mértékű. Ez a felismerés segíti a kutatókat újabb feladataik tematizálásában. Vita bontakozott ki az alapműveltségi vizsga sorsanalízisével, az integrált természettudományos nevelés és érettségi útkeresésével, a középszintű érettségik kompetenciára fókuszálásával kapcsolatosan.

A vitafórum harmadik vonulata azt a valós és néha virtuális konfliktust elemezte, amely az ismeretközpontú és a kompetenciafejlesztésre koncentráló pedagógiai gyakorlat között látszik kibontakozni. Ebben a konfliktusban számos mítosz, téveszme is megjelenik: a tanulásszervezési és -szabályozási hagyományok sablonjaihoz kötődés mellett feltűnnek a valóságelvű pedagógia tehetséges kezdeményezései, gyakorlati sikerei is. Az egyik reflektáló szólt a közép-kelet- európai műveltségi kánon kódjairól, amelyek a maguk öntörvényű kulturális evolúciójában nagyon lassan változnak, egyben erősen befolyásolják a tudásról és tanításról-tanulásról alkotott képünket. A változások tömegével küszködő helyzet sajátosságait egy másik hozzászóló úgy jellemezte, hogy az EU oktatásfejlesztési törekvései messzire előrevetett kihívást jelentenek: ha ennek a magyar oktatás meg kíván felelni, az felzárkózást és harmonizációt követel. Az infokommunikációs technológiák kompetenciafejlesztésének kibontakozó pedagógiai gyakorlata számos sikerrel és kudarccal bizonyítja a nehézségeket, illetve az egyes komponensek összhangjának hiányosságait. A pozitív példák ismertsége, a jó helyi modellek terjesztése rendkívüli jelentőséggel bír, ennek felismerését nagymértékben befolyásolja a pedagógusképzés számos deficitje. A vita során a későbbiekben felmerült a nyelvi-kommunikációs heterogenitás, tisztázatlanság, ez a jelenség pedig nagymértékben lassítja és nehezíti az egyes álláspontokat képviselő pedagógusok, illetve csoportok közötti hatékony véleménycserét, egyben negatív módon befolyásolják magát a vitakultúrát is. E probléma lehetséges kezelési módjáról számolt be az egyik résztvevő az érettségi feladatfejlesztésekkel kapcsolatban, amelyek a szövegalkotás és a nyelvi kódok fejlesztésének sikeres modelljét jelentik.

A diskurzus negyedik vonulata során több hozzászóló is elemezte a pedagógusképzési gyakorlat jelen hiányosságait, talán kevésbé árnyalva a tanárképzési innovációk terén feltűnő progressziót. A vitában szóba kerültek a pedagógusképzés tanítási-tanulási szakmódszertanainak problémái, illetve az ezeket közvetítő szervezeti egységek mostoha helyzete, alacsony hatékonysága is. Ezek a jelenségek újratermelik és megerősítik a pedagógustársadalomban a hagyományos tanulás- és tudásképeket, nehezítik a gyakorlat paradigmaváltását. A pedagógusképzés egyes jelenségeire reflektálás során felmerült az egyes álláspontokat képviselő lobbik és harcok világa, ez pedig felvetette, hogy nemcsak rejtett tantervek, hanem rejtett tananyagok is léteznek – elsősorban a felvételiken. A pedagógus-továbbképzéseken résztvevők a gyakorlati tapasztalatok megismerését, a jó gyakorlatok mintáinak közvetlen megtapasztalását igénylik. A vita során igazolást nyert a hospitálások, az óralátogatások tanulási lehetőségeinek jelentősége, és javaslatként ezek szerepének fokozása fogalmazódott meg.

Összegezve elmondható, hogy a vitafórumon a résztvevők személyesen tapasztalhatták meg, hogy a kereszttantervi kompetenciák és témák térnyerése a pedagógiai gyakorlatban konfliktusokkal terhes, széles ívű tanulási folyamat. Kérdések sokasága vetődött fel, amelyek mögött újabbak, de tennivalók is felismerhetők mind az oktatáskutatás, mind a program- és vizsgafejlesztők számára.

Az IKT szerepe a tanulási környezetben elnevezésű szakmai műhely gyakorlati bemutatókkal, majd beszélgetésekkel gazdagította az infokommunikációs technológia tanulásfejlesztési alkalmazásai iránt érdeklődő résztvevők tudását. A szakmai műhely az egyik legösszetettebb kompetenciafejlesztés több sikeres pedagógiai megvalósítását mutatta be prezentációk és tanulók helyszíni gyakorlatai révén.

Az első bemutató a Leövey Klára Gimnázium és Szakközépiskola1 IKT- fejlesztéseivel foglalkozott, amelyet Sebőkné Orosz Katalin igazgatóhelyettes tartott. Az iskola sikeres pályázatot nyújtott be, így 2003 júniusában tagja lett az Európai Innovatív Iskolahálózatnak. A Celebrate az EU harminc hónapos, 5 millió eurós IT (információs társadalmi) projektje, amelyet az Európai Bizottság finanszíroz, és amelyben Magyarországot a Sulinet Programiroda képviseli, célja pedig az e-learning (digitális, internetes tanulás) fejlesztése. Az European Schoolnet irányításával 11 országból (Svédország, Belgium, Finnország, Hollandia, Egyesült Királyság, Franciaország, Izrael, Norvégia, Spanyolország, Olaszország és Magyarország) egyetemi kutatóműhelyek, fejlesztőcégek, iskolák hoznak létre az együttműködés ideje alatt jelentős mennyiségű, több ezer tanórányi internetes tananyagot. Ezek újszerű sajátossága az, hogy egyrészt a modern pedagógiai módszereken alapulnak (a diákok aktív és kreatív munkáját kívánják meg, fejlesztik a problémamegoldási készséget, feloldják a merev tantárgyi határokat), másrészt szerkeszthetők, átalakíthatók, a felhasználó tanárok a saját igényeiknek megfelelően újabb variációkat hozhatnak létre. A Leövey Klára Gimnázium és Szakközépiskola – 9 hazai iskola egyikeként – egy munkacsoporttal 2003 februárjában bekapcsolódott a projekt első szakaszába, ennek keretében olyan biológiai, matematikai, fizikai tananyagokat dolgoztak ki, melyek alkalmasak a digitális korszak által megkövetelt képességek fejlesztésére. A projekt második szakasza – melynek célja az Európa-szerte fejlesztett tananyagok kipróbálása volt – 2003 novemberében kezdődött és 2004 májusában zárult le.

Sebők tanárnő bemutatott néhányat az elkészült programokból. Elemezte a vizuális tanulás jelentőségét, bemutatta a Flash-animációt, mely kitűnő eszköz a mikro- és makrofolyamatok szemléltetésére, a nagyon lassú vagy a nagyon gyors történések megjelenítésére, a szemléltetés esztétikai minőségének erősítésére. Az interaktivitás ezen tanulóprogramok nagy előnye: a diákokat bevonja a megismerési-tanulási folyamatokba, motiváltabbak és érdeklődőbbek, mint a hagyományos módszerű oktatás-nevelés során. A „Zorka 2004” elnevezésű projekt célja olyan módszerek és technikák kidolgozása, illetve kipróbálása az innovatív iskolahálózat tanáraival, diákjaival, melyek a későbbiekben beépíthetők minden iskolatípus helyi tantervébe és sikerrel használhatók a természettudományos oktatásban (a biológia, a kémia, a fizika, a földrajz, a természetismeret tanításában). A Leövey Klára Gimnáziumban és Szakközépiskolában elsősorban a természettudományos nevelési innovációk alkotják az IKT-kompetenciák erősítésének kereteit. E törekvésnek megfelelően került sor a „Zorka 2004” projekt kialakítására, amely az alábbiakban ismertetett két részből áll.

1. Meteorológiai mérések

A mérések során minden iskola telepíti a meteorológiai állomást, melynek mérési adatait a helyszínen, számítógépen rögzítik, majd kiértékelik. A projekt időtartama alatt az eredményeket naponta elküldik a Sulinet szerverére, ahol egy központi honlapon tekinthetők meg a mért értékek. A 2004. május 3. és június 11. közötti időszakban mindennap más iskola készít időjárás-jelentést, melyet a reggeli órákban rendelkezésre álló helyi adatok és más elérhető meteorológiai információk alapján hangfájl formájában küld el a Sulinet szerverére, innen tölthető le az aktuális előrejelzés. A projektben részt vevő innovatív iskolák a 30 nap meteorológiai adatait kiértékelik, a méréseket dokumentálják és fotókkal, videóval illusztrált bemutatót készítenek.

2. Környezeti vizsgálatok és természettudományos kísérletek

A programba bekapcsolódó iskolák a kapott mérőműszerekkel természettudományos kísérleteket és méréseket terveznek. A 30 innovatív intézményből 15 pár alakul, megtervezik a kísérleteket, méréseket (minimum négyet). Ezeket elvégzik, majd fotókkal, videóval dokumentálják. A produktumokat aztán egy másik „iskolapár” kapja meg, és ismételten elvégzi a méréseket, kísérleteket. A munka során a résztvevők az eredményeket háttéranyagokkal egészítik ki úgy, hogy a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) oktatási honlap elérhető, már meglevő tananyagaira támaszkodnak. Ezt követően minden iskola összeállít olyan foglalkozásokat (módszertani tanácsokkal együtt), melyeket azt feltölthetnek az SDT tartalmai közé. A bekapcsolódó fejlesztőműhely elősegítette a SDT környezeti nevelési tartalmainak bővülését. A Leövey Klára Gimnáziumban és Szakközépiskolában kidolgozták a kerületük parlagfű- és allergiatérképét. Ehhez számos információt gyűjtöttek be a kerületi ÁNTSZ-től, az önkormányzattól, tehát más kompetenciák fejlesztésével is foglalkoztak. Mindösszesen 100 tanuló és 5 pedagógus vett részt ezekben a fejlesztésekben.

Az iskolában futó projektek mindegyike jelentős IKT-komponensekkel járult hozzá ahhoz, hogy növekedjék az egyes tantárgyak tanulási indítékrendszere, a diákok erősebben kötődnek e témákhoz, mint korábban. Fejlődött digitális kommunikációs készségük, nagyon sokuknak van önálló honlapja, rendszeresen leveleznek, élő idegennyelv-tudásuk erősödött. Hátrányokkal is jár e folyamat: a szolgáltató szerver sebessége és kapacitása korlátozza a gyors munkát, néha hiányoznak a speciális kisegítő részprogramok (egyes szoftverek), ám a felmerülő technikai problémák megoldása során erős kooperáció alakul ki a diákok és a tanárok között.

A Celebrate2 honlapjáról elérhető segédprogramokkal a fejlesztő pedagógusok Flash-animációkat készíthetnek óráikhoz, szakköreikhez. Elsajátították a digitális képalkotás, a videofájlok beépítésének módját is.

Sebők tanárnő bemutatta a SCALE 2004 projektet, amely a diákok vitakészségét és érvelési technikáit fejleszti egy interaktív honlapon keresztül. A nemzetközi kommunikációban (a DRAW szoftver alkalmazásával) diákjaikat a vélemények ütköztetésének módjára tanítják, türelemre és logikus érvelésre szoktatják őket, miközben erősítik kritikai gondolkodásukat is.

A következő bemutatót Sulyok Mirtyll tartotta, a világhírű amerikai cég, az Oracle magyarországi vállalatának fejlesztője. Az Oracle honlapjáról3 is letölthető a Think elnevezésű interaktív rendszer4 , mely az alsó tagozatos (és fiatalabb!) korosztályú gyerekek számára biztosítja a támogatott tanulási folyamatot. A rendkívül fejlett „digitális pedagógus” bevezeti a legkisebbeket a saját honlap készítésének rejtelmeibe, az e-mailek fogadásának és küldésének gyakorlatába, az egyszerű levelezési technikákba (például csoportos címzés), a digitális szavazásba, azaz mások véleményének megkérdezésébe és annak grafikus megjelenítésébe is. A Think.com jelenleg csak angol nyelvű, ezért csak az angolul elemi olvasási-írási kompetenciákkal rendelkező gyerekek használják. Egyelőre hét magyarországi iskolával alapozták meg azt a minihálózatot, amely nemsokára már magyar nyelven is hozzáférhetővé váló rendszert használja. A Városligeti Kéttannyelvű Általános Iskola diákjainak bemutatóját Vagács Zsuzsa tanítónő vezette. A néhány alsó tagozatos kisdiák virtuóz ügyességgel kezelte az osztályukról készült honlapot, a levelezést és a szüleikkel folytatott iskolai diskurzus interaktív felületét. A tanítónő elmondta, hogy ez a program alapozza meg az iskola és a családok közötti rendszeres kapcsolattartást, a rendszer kezelését pedig már 5-6 évesek is elsajátíthatják. Az ingyenes program használata elősegíti, hogy a digitális írás és olvasás tanulása, illetve gyakorlása az iskolától fizikailag távol is megvalósulhasson, emellett a szülők és az iskola közötti sokkal hatékonyabb kommunikációt is elősegíti.

A harmadik bemutatót Főző Attila, a Sulinet oktatási portál főszerkesztő-helyettese, a Budapesti Közgazdasági Politechnikum tanára tartotta. A politechnikum IKT-innovációinak kompetenciafejlesztéseiben az informatika kiszabadult a tantárgyi rendszer zártságából: a tanítás-tanulás támogatásától kezdve a „digitális puskázáson” keresztül az adatbázisok használatáig igen széles körű az alkalmazások köre. A bemutatón ízelítőt kaphattunk a mérés-kísérletezés szimulációiból, a diákok és tanáraik által elkészített prezentációkból, a világkönyvtár használatából. A bemutatón Főző Attila kitért az internetezés iskolai problémáira: a tartalomszűrés, az adatvédelem, a vírusbiztonság és a tűzfalak használatának rutinjaira is. Mostanában zajlik az SDT fejlesztésének és használatának generációváltása, új felületek és szolgáltatások sora jelenik meg 2005 végére. Az iskolák pedagógusai az Sulinet Digitális Tudásbázist helyi tananyagfejlesztéseikhez, óravázlataik kialakításához könnyen, díjmentesen és gyorsan használhatják (Last Minute Óravázlatok). Az SDT-n egy integrált tananyagfejlesztői felület is található, amely segítséget nyújt a kezdő és a haladó tanároknak, tanítóknak egyaránt. Kiemelendő a feladatszerkesztő program, amely javítja a pedagógusok feladatkészítő és értékelő kultúráját, azaz fejleszti ezeket a szakmai kompetenciákat is.

Az SDT közel harmincezer fogalomtérképet, tanulási programot, adatbázist tartalmaz, számos képpel, videofilmmel, szövegekkel és igen sok weboldal címével. Számtalan olyan kutatási-fejlesztési felületet és portált kínál, mely a hazai pedagógustársadalom infokommunikációs kompetenciái számára új időszámítást jelent.

A három szakmai bemutató gyakorlatiasságát erősítette, hogy a műhelyben reflexiók és élénk beszélgetés bontakozott ki. Ennek fényében a résztvevők számára világossá vált, hogy az IKT-kompetencia sokrétű, összetett és gazdagon differenciált műveltség, illetve tudás, amely rendkívül sok egyéb kompetenciával kapcsolódik nagyobb rendszerekké. Ezáltal a kompetenciafejlesztések sokkal szélesebb és kiterjedtebb nyalábokká rendeződnek, hatékonyan járulnak hozzá a különböző tanulási stratégiákkal rendelkező tanulók egyéni fejlődéséhez.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.