2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2001 július-augusztus

Virtuális kalauz egy oktatási webállományhoz

2009. június 17.

Az oktatási intézmények honlapjai akkor töltik be leginkább funkciójukat, ha nem nyomtatásban megjelent iskolai dokumentumok "tárolóhelyei", hanem gyakran frissített, a tanárok, diákok és szülők számára is hasznos, olykor egyéni oktatási célú információkat tartalmaznak. Ezt a fajta alkalmazási módot a középiskolák még kevésbé használják ki, a felsőoktatásban viszont már akadnak követendő példák. A szerző saját tanszékének weboldalain "virtuális kalauzként" vezeti végig az olvasót, bemutatva a honlapfejlesztés sokszínű, hasznos és informatív lehetőségeit.

Keszei Ernő

Virtuális kalauz egy oktatási webállományhoz

A nemzetközi informatikai hálózat (internet) kétségkívül legsikeresebb és legelterjedtebb alkalmazása napjainkban a világméretű háló, angol nevén a world wide web, amely az utóbbi időben a világ legtöbb nyelvén egyszerűen csak "web"-re rövidült. Valószínűleg közismert, hogy a koncepciót - és az első alkalmazásokat - a CERN1 tudósai számára dolgozták ki 1990-ben, hogy a világ minden táján szétszórt kutatók hatékonyan cserélhessenek bármilyen információt egymással. A web hatékonyságát jól illusztrálja egyik kollégám esete az ELTE Fizikai Kémiai Tanszékén, aki 6 millió forint kutatási támogatást kapott a svájci kormánytól 1994-ben. A felhasználás ellenőrzésére tanszékünkre látogatott a svájci minisztérium két képviselője. Amikor a kapcsolat kialakulásáról érdeklődtek, kollégám elmondta, hogy tudományos tevékenységét az interneten fedezték fel svájci partnerei, ezért kezdeményezték az együttműködést. A svájci hivatalnokok ekkor azt feltételezték, hogy azóta nyilván találkoztak személyesen is. Kollégám elmondta, hogy az addig eredményesen haladó kutatási együttműködés eltelt egy éve alatt nem találkoztak személyesen, a kommunikáció teljes mértékben az interneten keresztül folyik.

Az említett eset nem egyedi, inkább jellemző a tudományos közéletre. Ehhez természetesen szükség van a hálózat fizikai kiépítettségére, a megfelelő számítógépes háttérre, a kommunikációt végző programokra, valamint az azt alkalmazni képes személyekre. Valószínűleg éppen ez az oka annak, hogy a tudományos kutatás volt a web kifejlesztésének és kezdeti alkalmazásainak megfelelő közege. A fenti történetben szereplő Fizikai Kémiai Tanszéken például már 1993-ban létrehoztunk webböngészővel elérhető információs oldalakat, éppen ez tette lehetővé az említett együttműködés kialakítását. A web tudományos alkalmazása azóta is töretlenül fejlődik, részaránya a web segítségével lebonyolított kommunikációban azonban mára elenyésző a "civil" alkalmazásokkal összehasonlítva. Ma mindenki, akinek személyes hozzáférése van az internethez, a web segítségével juthat hozzá szinte minden szükséges információhoz. Könyvtárak katalógusai és az abban található könyvek elérhetősége, sőt igen gyakran a könyv teljes szövege is megtalálható a weben. Telefonkönyv és menetrend, postai díjszabások, kulturális programok, üzletek nyitva tartása (gyakran árukészlete is) könnyen hozzáférhető a weben keresztül. Lehet könyvet vagy egyéb árucikkeket rendelni, banki műveleteket intézni, repülőjegyet foglalni, sőt újabban akár a Las Vegas-beli játékautomaták szerencsejátékaiban is részt lehet venni, mindehhez csak egy szerény személyi számítógépre és hálózati elérésre van szükség.

Vajon vannak-e a weben olyan lehetőségek, amelyeket az oktatás különböző szintjein tanulók használhatnak a tanulás folyamatában? Az egyetemeken, ahol a tudományos kutatás és az oktatás elválaszthatatlan egységet alkot, természetesen adódik a lehetőség, hogy a tudományos információk mellett oktatási információkat is tartalmazzanak az egyes intézmények, illetve oktatók weboldalai. Az általános és középiskolákban, ahol az oktatás az egyetlen fő profil, a korábban említett feltételek (hálózat, számítógépek, programok, használatukat ismerő személyek) megléte esetén azt várnánk, hogy elsősorban oktatási információk jelenjenek meg az intézmények weboldalain.

A szerző nagy meglepetésére Magyarországon sem a felsőoktatási, sem a közoktatási webszerverek nem használják ki ezt a lehetőséget. Az oktatási intézmények webszerverein nagyon gyakran csak olyan weboldalakat találunk, amelyek az egyébként papíron, nyomtatásban meglévő, vagy annak megfelelő formátumban elkészített dokumentumok HTML- változatai2. Természetesen ezek is hordoznak információt, a HTML-dokumentum pedig szavak, szövegrészletek keresésére is alkalmat ad, mégsem ez a web kínálta lehetőségek legmegfelelőbb kihasználása. Noha a web alkalmas maradandó információk tárolására is, az igazi felhasználási területe mégis a rövidebb lejáratú, naprakész információk elérhetővé tétele minél szélesebb felhasználási körben. Nem véletlen talán, hogy ezt a lehetőséget legjobban az Amerikai Egyesült Államok oktatási webszerverei használják ki. Az amerikaiak hozzáállását a különböző érvényességi idejű információkhoz jól jellemzi az az amerikai eredetű tréfás megállapítás, mely szerint az olyan információ, melynek érvényessége meghaladja az egy hetet, teljesen értéktelen, abból üzletet már nem lehet csinálni. Az évszázados érvényű információk (pl. Shakespeare művei) pedig tökéletesen használhatatlanok a gyakorlatban.

Valóban nehéz olyan oktatási webszervert találni az Egyesült Államokban, amelyen ne lennének sokrétű, a tanulókat, hallgatókat érintő aktuális információk. Ha egy amerikai fiatal középiskolába vagy egyetemre kíván jelentkezni, minden szükséges információhoz hozzájuthat az adott intézmények weboldalairól. Magyarországon erre a célra a Pálya Kft. központi webszervere (http://uccu.palya.hu/) szolgál, ahol minden információ könnyen elérhető, ami a felsőoktatási tájékoztató kiadványaiban benne van, továbbá sok más érdekesség (pl. statisztikák) is. Ez azonban nem pótolja az intézmények arculatát, specifikumait tartalmazó intézményi weboldalakat, hiszen ez utóbbiak akár naponként is változtathatók, aktualizálhatók, és gazdagon tartalmazhatnak hipertextes kapcsolatokat további webdokumentumokhoz az intézmény webszerverén. Az amerikai oktatási webszerverek feltűnő sajátsága az is, hogy az intézményben folyó oktatás naprakész információit is tartalmazza. Ezek között tipikusan szerepel az aktuális tanrend, a tematika órabeosztása, az otthoni feladatok, a hallgatók eredményei, valamint a tanuláshoz javasolt (főleg webböngészővel elérhető) hasznos információforrások. Van még egy szembeötlő különbség a tengerentúli oktatási weboldalak és a kisszámú hasonló magyar weboldal között. Magyarországon könnyen található korlátozott (pl. jelszavas) hozzáférésű oktatási információ. Amerikai egyetem vagy középiskola oktatási weboldalán ilyennel nem találkoztam. Még a hallgatók (tanulók) tanulmányi eredménye is elérhető nyilvánosan, csak neveik helyett kódjaikkal azonosíthatók.

A következőkben áttekintem az ELTE Fizikai Kémiai Tanszékén (a továbbiakban tanszék) általam fenntartott oktatási weboldalak szerkezetét, felépítését, az ott szereplő információkat, majd pedig ezek "hasznát", eredményeit az oktatásban.

A tantárgyakhoz tartozó weboldalak helye az interneten

Hogyan juthat el valaki egy adott weboldalra? Napjainkban ennek legkényelmesebb módja valamely internetes "keresőgép" (angolul: search engine) használata, de ha van tippünk a szerver nevére vonatkozóan, azt is megpróbálhatjuk. Ha pl. a Sulinetre vagyunk kíváncsiak, kezdhetjük a keresést a http://www.sulinet.hu URL beírásával (mostanában a http:// el is hagyható, lévén ez az alapértelmezés) -, és így valóban megtalálhatjuk a Sulinet címoldalát (angolul: homepage). Hasonlóképpen célravezető, ha a tanszék eléréséhez a http://www.elte.hu URL-t próbáljuk ki. Némi fejtörés után rájöhetünk, hogy itt a "Magyar" feliratra kell kattintani, ha már kellően megcsodáltuk az egyetem ősi címerét és zászlaját. Sajnos, az nehezebben kitalálható, hogy a "Szervezeti Egységek" feliratra kétszer kell rákattintani, de az egységek között ezután akár a keresővel (általában "Ctrl-F") , akár a Természettudományi Kar egységeihez gördítve a szöveget, könnyen rátalálhatunk a Fizikai Kémiai Tanszék bejegyzésre. A táblázat segítségével már itt választhatunk az angol vagy magyar változat között. (Ez az "elágazási" lehetőség a tanszéki weboldalakon is többször előfordul. Véleményem szerint ezt a lehetőséget az Európai Unióhoz történő csatlakozás küszöbén minden közép-, illetve felsőfokú intézménynek biztosítania kellene.) A tanszék weboldalain nagy vonalakban ugyanazt az információt találhatjuk meg angolul is, mint magyarul. Kivétel ez alól éppen e dolgozat szempontjából legérdekesebb terület, a naprakész oktatási információk, amelyek többnyire csak magyarul érhetők el.

Mielőtt továbbmennénk, nézzük, hogyan juthatunk el valamely keresőgép használatával a tanszéki weboldalakra. Írjuk be pl. az "ELTE Fizikai Kémiai Tanszék" szöveget a kereső megfelelő dobozába (az idézőjel fontos; ettől értelmezi a keresőgép összefüggő szövegnek a többszavas jelsorozatot). Erre a legtöbb kereső talál több megfelelő oldalt is, amelyekről azután előbb-utóbb eljuthatunk a tanszék címoldalára.

Folytassuk a böngészést a tanszék magyar oldalain (http://phys.chem.elte.hu/magyar/). A címoldal a legfontosabb alapinformációkat tartalmazza, valamint bal oldalon egy sor "gombot", amelyekre kattintva részletes információkhoz juthatunk. (Megjegyzendő, hogy a gombok színéből nyomon követhető az, hogy éppen melyiket nézzük, emellett az is, hogy éppen melyik fölött áll kurzorunk.) A magyar oldalakon a tíz gombból négy közvetlenül hallgatóinknak (is) szól: a "Hallgatóinknak", az "Oktatás", a "Tankönyveink" és a "Megközelítésünk". Feltűnhet, hogy a weboldalon sem mozgó, sem hangos objektum nem található, az oldal külseje pedig egyszerű, a hangsúly nem a "design"-on van, hanem az információ könnyű azonosíthatóságán, a szöveg jó olvashatóságán. Kollégáim, webszerkesztőink (többnyire hallgatók), valamint webmesterünk nem ellenzői a szép külsőnek és az ízléses "design"-nak, de ezeket másodlagosnak tartjuk az információ gyors elérhetősége, áttekinthetősége és hozzáférhetősége (olvashatósága) mellett.

Nézzük meg, mi következik az egyes "gombok" lenyomása után. A "Megközelítésünk" (http://phys.chem.elte.hu/magyar/terkep1.htm) olyan térképeket takar, amelyek alapján az (a hallgató), aki még nem járt nálunk, könnyen odatalálhat. Különösen fontos ez pl. a Semmelweis Egyetemről vagy a BMGE-ről elsősorban doktori képzésűek által látogatott speciális kurzusaink esetében, de a tanszéki dolgozószobák és laboratóriumok közti eligazodásban saját hallgatóinkat is segíti. A "Tankönyveink" (http://phys.chem.elte.hu/magyar/tankonyvek.htm) gombra kattintva megtalálhatjuk az utóbbi időben a tanszéken készült könyvek címoldalának képét, bibliográfiai információkat, megrendelési lehetőségüket.

Érdemes elidőzni az egyik könyvnél (Pilling-Seakins: Reakciókinetika), amelyről igen széles körű információk érhetők el a kép melletti szövegről indulva. Ezek között szerepel az eredeti angol kiadás weboldala (http://www4.oup.co.uk/), két fejezet teljes szövege az ábrákkal együtt (http://phys.chem.elte.hu/Pilling/Pilling3.doc, http://phys.chem.elte.hu/Pilling/PillingF2.doc), valamint a könyvről megjelent angol és magyar nyelvű recenziók. A tankönyvet használó tanárok számára talán leghasznosabb, hogy a könyv összes ábrája (többnyire skálázható formátumban) letölthető (http://phys.chem.elte.hu/Pilling/abralista.htm). Én magam is ezeket az ábrákat használom kiindulásképpen az előadásaimon vetített anyaghoz: átrajzolom, kiszínezem őket, és könyvbeli szerepüknek megfelelő formájukat az előadás kívánalmaihoz igazítom.

Az "Oktatás" (http://phys.chem.elte.hu/magyar/oktatas.htm) gombra kattintva a tanszék által oktatott összes tantárgy felsorolását láthatjuk. Ezek mindegyike egy hipertextes hivatkozás, amelyre kattintva egy kb. két képernyőre kiterjedő részletes leírás olvasható például arról, hogy melyik félévben ki tanítja a tárgyat, mi annak a tematikája, milyen tankönyvek, jegyzetek használatosak a tanuláshoz, felkészüléshez, és mi a számonkérés módja. A tantárgylista felett hipertextes felirat figyelmeztet arra, hogy erről a listáról csak az általános ("hivatalos") információkhoz jutunk, az aktuális, naprakész adatokat tartalmazó oldalak listája erre a figyelmeztetésre kattintva érhető el. A "hivatalos" tantárgyleírás azoknak segít a választásban, akik szeretnék eldönteni, mikor veszik fel az adott tárgyat, vagy - választható tantárgy esetén - felveszik-e egyáltalán.

A leginkább "élő" webanyagot a "Hallgatóinknak" (http://phys.chem.elte.hu/magyar/hallgatok.htm) gombra kattintva érhetjük el. Ekkor ugyanazt a listát láthatjuk, amelyet a "hivatalos" tantárgylista feletti figyelmeztetésre lépve is elérhetünk. Ez az oldal egyben viszonozza is az idevezető oldal gesztusát: egy hipertext segítségével visszautal oda. Ez a "Hallgatóinknak szóló információk" oldal (http://phys.chem.elte.hu/magyar/hallgatok.htm) leginkább egy virtuális tanszéki hirdetőtáblához hasonlít. Ennek megfelelően általában aktualitásokkal kezdődik. (E cikk írásának időpontjában éppen az Amerikai Kémiai Társaság 2500 dolláros díjára hívja fel a figyelmet, amelyet a világ legjobb fiatal cikkírójának írtak ki. Az olvasók kedvéért ez az - azóta nyilván idejétmúlt - felhívás elérhető a http://keszei.chem.elte.hu/YoungWriter.html címen.) Ezt követik a különböző kurzusokra vonatkozó aktuális weboldalak, majd a legutolsó vizsgaidőpontok és vizsgatételek weboldalainak listája. A virtuális hirdetéseket végül a nem határidőhöz kötött vegyes információk zárják, mint pl. a szakirányválasztással kapcsolatos információk (http://garfield.chem.elte.hu/Oktatas/keminfo/KI4vegyesz.htm), egyes kurzusok régi weboldalai, szemelvények a kémikus folklórból (http://femto.chem.elte.hu/II.PhysChem/VegyeszOpera.htm), jó tanácsok szakmai önéletrajz írásához (http://keszei.chem.elte.hu/CVtips.htm).

Naprakész, aktuális információkat tartalmazó weboldalak

Az aktuális oktatási információk egyik legfontosabb "kapuja" a fent leírt listákat tartalmazó oldal. Nézzünk körül a listán szereplő néhány tantárgyleírás mélységében és szélességében. A "Vegyész fizkém előadás 2. félév" (http://keszei.chem.elte.hu/2.felev) nagyszámú hallgatóságnak szól, akik előadásokat is hallgatnak és számolási gyakorlatokon is részt vesznek. A kurzus nyitóoldala a legfontosabb adatokat tartalmazza, valamint az oktatók részletes elérhetőségét: webcímüket, elektronikus levélcímüket, telefonszámukat és szobaszámukat, az utóbbihoz egyetlen kattintással elérhető "tanszéktérképet" (http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/tanszek.htm) is, amelyen megkereshető a dolgozószobájuk.

További részletes információkhoz egy színes táblázat címszavai alapján juthat el a böngésző. Itt szerepelnek olyan információk, amelyek hatálya az egész félévre kiterjed: pl. a tárgyat hallgatók névsora (http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/nevsor.htm), a tankönyvek leírása (http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/tankonyv.htm), a félév teljesítésének feltételei (http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/conditions.htm). Van itt egy "hirdetőtábla" (http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/announce.htm) is, amelyre a félév során felmerülő, máshova nem illeszkedő fontos felhívások, tájékoztatások kerülnek. A legfontosabb információ az "órabeosztás, tananyag és feladatok" (http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/schedule.htm) hipertextre kattintva érhető el. Ezen az oldalon legfelül egy kis "naptár" található, amelyben minden olyan nap szerepel, amikor előadás vagy számolási gyakorlat van. (A naptár felépítése egyébként kihasználja, hogy a HTML megengedi táblázat elhelyezését egy táblázatban.) A naptár valamely napjára kattintva az oldal legördül az aznapi tematikához. Itt egyrészt olvasható, hogy mi szerepel(t) az előadáson vagy gyakorlaton, mit kell ahhoz a tankönyv(ek)ből elolvasni, továbbá az aznapi házi feladat. (A házi feladatokhoz -http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/HF.htm - a kurzus címoldalán lévő táblázatból közvetlenül is el lehet jutni.) A feladatok részletes leírása mellett itt a beadási határidők is megtalálhatóak.

Néha előfordul, hogy az órákon olyan témáról van szó, amelyről a tankönyvben csak kevés anyagot vagy semmit sem találnak a hallgatók. Ilyenkor a tematikánál, illetve a hirdetőtáblán hipertextes hivatkozásokat kereshetnek az órán bemutatott tananyag webváltozatára, vagy letölthetik a bemutatott eredeti anyagot. Ezen a kurzuson erre jó példa a statisztikus termodinamikai tananyag (ftp://keszei.chem.elte.hu/StatTh/StatTh_files/v3_document.htm).

Az évközi dolgozatok (ZH = zárthelyi dolgozat) időpontjai egyrészt külön szerepelnek a tematika elején lévő naptárban, és rájuk kattintva megtalálható azok időpontja, valamint a felkészülés során elsajátítandó tananyag. Másrészt egy külön lapon olvashatók az elmúlt év ZH-feladatai, illetve a már megírt dolgozatok feladatai - általában a megoldásokkal együtt (http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/ZH.htm).

A hallgatók folyamatosan nyomon követhetik eredményeiket a "ZH-k és házi feladatok eredménye" (http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/eredmeny.htm) című oldalon, amelyen mind részletes, mind összesített eredményeik megtalálhatók. A félév elején mindig megkérdezem, hogy az eredménylistán nevükkel vagy csak egy kóddal szerepeljenek-e a hallgatók. Érdekes tapasztalat, hogy általában neveik kiírása mellett döntenek.

Nagyon fontos része a tantárgyi weboldalaknak a hivatkozásgyűjtemény (itt fizikai-kémiai weboldalak, http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/weblink.htm), amelyen a hallgatók a tantárgyhoz, tananyaghoz kapcsolódó hasznos, érdekes weboldalakra juthatnak el egyetlen kattintással. (Ezeket természetesen időnként ellenőrizni és frissíteni, választékukat bővíteni kell.) Ezen a weboldalon a hallgatók körében talán legnépszerűbb az a hivatkozás, ahol bármilyen mértékegységet könnyen átszámíthatnak bármilyen másikra (http://www.megaconverter.com/dab/list.htm).

A félév vége felé az aktuális eredmények mellett fontossá válik a szóbeli vizsga tételsorát, illetve a vizsgaidőpontokat tartalmazó információs oldal is (http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/vizsgak.htm). A félév végére ezen megjelennek a vizsgaidőpontok és az adott napon vizsgázó hallgatók névsora. Ennek nagy előnye az is, hogy a vizsgaidőpont változtatása könnyen megjeleníthető - ellentétben a korábbi nyomtatott névsorral, amely egy fa hirdetőtáblára volt kitűzve. Azokon az egyetemeken, ahol a vizsgára jelentkezés interneten keresztül történik, erre nincs igazán szükség, de az ELTE ezt a rendszert egyelőre nem vezette be. Hallgatóimmal dolgozunk egy olyan adatbázis-kezelő robot3 kifejlesztésén, amely lehetővé teszi a vizsgára jelentkezést, illetve vizsgaidőpont-módosítást webböngésző segítségével.

A webdokumentumokat támogató adatbázisnak számos felhasználási lehetősége adódik, amelyek közül még egyet megemlítenék. A "vegyész fizkém előadás 2. félév" hirdetőtábláján, illetve a házi feladatok leírásánál részletes leírást olvashatunk egy olyan házi dolgozatról, amelyben minden hallgató más és más kísérleti adatsort kap elemzésre. Ezt a adatsort webböngészőn érhetik el, és a feladat megoldásához szükséges segédeszközök is hozzáférhetők a weben keresztül. Ugyancsak itt olvasható a megoldás menetének részletes leírása, és a beadott dolgozat értékelésének szempontjai.

Fontos eleme az internetes tantárgyi oldalaknak a hallgatók egymás közti, illetve a tanárral történő kommunikációjának elősegítése. Ezért a kurzus címoldalán megtalálható a tanárok elektronikus címe, a hallgatók névsoránál (http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/nevsor.htm) pedig az ő elektronikus címük. Ezt a "virtuális" konzultációs lehetőséget a hallgatók gyakran igénybe is veszik.

Néhány további tantárgyi példa

A "vegyész fizkém előadás (angol) 1. félév" (http://keszei.chem.elte.hu/1.felev/) egyik érdekessége, hogy angol nyelven íródott, a másik az előző példával szemben a kis hallgatói létszám. A cikk szempontjából az is fontos, hogy ennek a kurzusnak 1998/99-es tanévi változata (http://femto.chem.elte.hu/II.PhysChem/Archiv98) "konzervált" formában hozzáférhető, így biztosan minden változatlanul igaz marad, ami itt olvasható. A kis hallgatói létszám lehetővé teszi, hogy mindenki mindenkit névről ismerjen. Ennek megkönnyítésére a névsorban (http://femto.chem.elte.hu/II.PhysChem/Archiv98/Stmail.htm) nemcsak elektronikus cím, hanem fénykép is szerepel, amelyet a félév elején digitális kamerával készítettem. Felhívom még a figyelmet a web kitűnő alkalmazhatóságára a "fordítási verseny" (translation context, http://femto.chem.elte.hu/II.PhysChem/Archiv98/Translations.htm) megoldásainak és értékelésének bemutatására. Mivel ezt a kurzust még viszonylag kevés vizsgarutinnal rendelkező hallgatók látogatják, ezért a vizsgatételek mellett szerepel egy táblázat is, amely minden tételhez megadja a felkészülés javasolt forráshelyeit különböző tankönyvekben (http://femto.chem.elte.hu/II.PhysChem/Archiv98/topics.htm#readings).

A "Reakciókinetika IV. éveseknek és doktoranduszoknak" (http://keszei.chem.elte.hu/rkinetika/default.htm) "rutinos" hallgatósága már nem igényel ennyire részletes tájékoztatást, viszont nem is egységes az összetétele, a különböző szakok és évfolyamok hallgatói különböző laboratóriumokban dolgoznak, nehezen elérhetők. Számukra a web egyik leghasznosabb szerepe az időpontokkal és a tematikával kapcsolatos pontos információk megbízható elérése. Ezen a weboldalon van egy címlista is, amelyre kattintva bárki levelet küldhet az összes feliratkozott hallgatónak - beleértve az előadót is. A kurzus sajátossága, hogy az utolsó néhány előadást az adott témakörök magyarul tudó szakértői tartják. Mivel ennek az előadásnak a tematikája (http://keszei.chem.elte.hu/rkinetika/schedule.htm) az aktuális hallgatóság igényének és érdeklődésének megfelelően alakul, maguk a vendégelőadók is a weboldal segítségével tájékozódhatnak arról, milyenek az adott hallgatóság előismeretei. Végezetül fontos az is, hogy mind a tárgy előadója, mind az általa meghívott vendégelőadók máshol nehezen hozzáférhető segédanyagaikat elérthetővé tehetik a tárgy webszerverén.

A laboratóriumi gyakorlatok webháttere egészen más "műfajt" jelent, mint az előadásoké. A laboratóriumban a hallgatók számukra addig ismeretlen berendezésekkel, műszerekkel, többnyire addig ismeretlen munkarend és műfogások alkalmazásával végzik a gyakorlatokat. Nyilvánvaló, hogy ehhez hatékonyabb segítséget nyújthat a weben elhelyezett multimédia-tananyag, mint a papírra nyomtatott könyv vagy jegyzet. A laboratóriumi gyakorlatok aktuális információi (helyük a laboratóriumon belül, a használandó felszerelés, a felhasznált anyagok, a gyakorlatok időbeosztása) gyakrabban változnak, mint egy előadás esetén. Több az aktuális, határidős teendő is. Mindezek alapján a gyakorlatok ideális információs közege a web.

A cikk írásának időpontjában a laboratóriumi webanyag még messze van a teljes "kiépítettségtől". A II. éves kémiatanár-szakos hallgatók számára készült anyag (http://phys.chem.elte.hu/tanarlab/) a legjobban feltöltött. Ezt a tanszéki webszerveren kívül egy egyetemi szerveren is el lehetett érni (www.elte.hu/kation/fklab/index.htm). A laboratórium általános leírása mellett itt megtalálhatók a laboratóriumi gyakorlatok során követendő szabályok (http://phys.chem.elte.hu/tanarlab/kov.htm), a mérések időbeosztása (http://phys.chem.elte.hu/tanarlab/beoszt.htm), korábbi ZH-feladatok (http://phys.chem.elte.hu/tanarlab/zh.htm), a hallgatók eredményei stb. Az anyag legfontosabb része a "mérések" (http://phys.chem.elte.hu/tanarlab/gyak.htm) címen érhető el. Itt megtalálható minden mérés, illetve a mérés címére kattintva az azzal kapcsolatos elméleti összefoglaló, a méréshez szükséges eszközök, berendezések színes fényképe, azok sematikus rajza, a gyakorlati munka menetének részletes leírása. Egy-egy bonyolultabb műveletre jól felkészíthetnek az arról készült rövid kis videofelvételek. A mérésleírásokat az eredmények kiértékeléséről és a beadandó jegyzőkönyv formai követelményeiről szóló rész zárja.

Weboldalak szerkesztése

A tantárgyi weboldalak leírásánál nem említettük azok szerkesztési lehetőségeit. Az első oktatási webanyagaink 1998-ban még főleg közvetlenül HTML-szövegként beírva készültek (pl. http://femto.chem.elte.hu/II.PhysChem/Archiv98/default.htm). Mostanában egyre inkább alkalmazzuk a HTML-, illetve a multimédia-szerkesztő programokat. Egyszerű szövegek, táblázatok (pl. szövegszerkesztőkből, táblázatkezelőkből) kimenthetők HTML-formátumban (pl. http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/eredmeny.htm). Ha a weboldal hátterére, külső megjelenésére is figyelmet akarunk fordítani, akkor ajánlatos valamely webszerkesztő program (pl. Netscape Editor, Microsoft Frontpage) használata (pl. http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/csoport.htm, http://keszei.chem.elte.hu/statisztika). A tanórán bemutatott szemléltetőanyag webes elérésére több lehetőség is adódik. A legkevésbé látványos a letölthető dokumentum formájában történő tárolás (pl. http://keszei.chem.elte.hu/2.felev/manko.doc). A meglehetősen elterjedt Microsoft PowerPoint "képernyők" a szerkesztőprogramokból kimenthetők HTML-formátumban is. Ez a változat alkalmas böngésző programmal jól elérhető (pl. ftp://keszei.chem.elte.hu/StatTh/StatTh_files/v3_document.htm), de ha a hálózati adatátvitel lassú, célszerű lehet az eredeti PowerPoint állomány letöltését is biztosítani (pl. ftp://keszei.chem.elte.hu/StatTh/StatTh.ppt). Mozgóképes állományokat a böngésző lehetőségeitől függően ún. "plug-in"-alkalmazásokkal4 a böngészőben lehet megtekinteni, vagy az azokat tartalmazó állományt letölteni (pl. ftp://keszei.chem.elte.hu/rkinetika/Enzim/DHFR2_CI.AVI). Bonyolultabb szerkezetű, animációt is tartalmazó szemléltetőanyagot célszerű lehet eleve HTML-dokumentumba ágyazva, például Java (vagy Perl vagy egyéb) script-ek5, illetve applet-ek6 segítségével megírni. Így az órán (webböngészővel) bemutatott anyagot a hallgatók/tanulók ugyanabban a formátumban nézhetik meg saját webböngészőjükkel (pl. http://femto.chem.elte.hu/lab/start.htm). Végezetül megemlítjük, hogy az ilyen multimédia jellegű szemléltetőanyagok speciális multimédia-szerkesztő programokkal (pl. AuthorWare, MetaCard, SlimShow, EbooksWriter stb.) is megírhatók, és webböngészővel nézhető formátumban kimenthetők.

Az oktatási weboldalak hozadéka

Mielőtt az oktatási weboldalak hasznát részletezném, szeretném leszögezni, hogy ebben az értékelő részben is csak olyan weboldalakra gondolok, amelyek aktuális, naprakész információt tartalmaznak. Honnan is lehet ezeket felismerni? Mindenekelőtt szerepel rajtuk az utolsó módosítás dátuma. Ugyancsak szerepel a "webmester" vagy az oldalak tartalmáért és formájáért felelős személy neve és - természetesen egy kattintással "megcímezhető" formában - elektronikus címe is. Ezek nélkül nem meggyőző és hiteles igazán a weboldalak információtartalma. Sok "halott", irreleváns információt tartalmazó weboldalt találhatunk a hálózaton, azoknak természetesen nincs semmilyen "hozadékuk", hacsak nem az odatévedt böngésző bosszantása. Példaként felhozhatnám az egyik dunántúli gimnáziumot, amelynek szerény "bemutatkozó" webanyagát egy Bécsben rendezett konferencián az iskola történelem-tanárnője mutatta be 1999 elején. Két év múlva véletlenül belenéztem az iskola weboldalaiba, és meglepetéssel ismertem rá ugyanazokra a dokumentumokra, amelyek azóta mit sem változtak - beleértve a magyar szövegben hibásan írt ékezetes betűket.

Ha az oktatási weboldalakon található információ kellő gyakorisággal változik, akkor a hallgatók/tanulók azt rendszeresen meg is nézik. Ha a frissítés dátuma is olvasható, akkor bizalommal néznek bele az utolsó látogatásuk óta megváltozott tartalmú állományba. Ha az oldalért felelősnek egy kattintással megcímezhetik az elektronikus levelet, akkor nagy valószínűséggel megírják kérdéseiket, észrevételeiket, javaslataikat is.

Számomra a cikkben bemutatott oktatási weboldalak legnagyobb haszna az, hogy amióta fenntartom őket, nem hallom hallgatóimtól, hogy nem tudták, mi az évközi dolgozatokban számon kérhető tananyag, vagy pontosan mikor is írják a dolgozatokat. Ugyancsak nincs probléma azóta a beadandó házi feladatokkal, illetve a beadás határidejével. Hasonlóan jó tapasztalataim vannak az egyénre szabott, hallgatónként különböző házi dolgozatok anyagának kiadásával; nem lehet azok átvételét elmulasztani hiányzással vagy azzal, hogy engem nem talált meg a hallgató, hiszen a weboldalakon minden szükséges tudnivalót megtalál, és a nap bármely időpontjában megkaphatja magát a feladatot is. Hasonlóképpen nyomon követhetik a hiányzók a tematikát és a feladatokat is a webanyag megtekintésével.

A közoktatásban ugyan jobban biztosított a tanórai jelenlét, de általános és középiskolás korú gyerekek szülőjeként elmondhatom, hogy magam is szívesen tájékozódnék a gyerekek aktuális tananyagáról és feladatairól. Valószínű, hogy ennek eredményeként is pontosabban elkészítenék feladataikat és megtanulnák a tanagyagot a gyerekek. Tanórákon kívüli programjaikról sem az utolsó pillanatban értesülne a szülő, amint az a web alkalmazása nélkül néha előfordul. Az iskola folyton foglalt telefonja sem jelenthetne akadályt abban, hogy mindig bejelentse a szülő iskolás gyermeke hiányzását már a hiányzás napján, ha lenne az iskola weboldalain egy erre a célra szolgáló elektronikus cím.

Nagy előnye természetesen az oktatási webállománynak az is, hogy minden digitalizálható oktatási segédanyag, amely a tananyag elsajátításához fontos lehet, elérhetővé tehető. Ez nemcsak az órán bemutatott anyagot jelentheti, hanem olyan szemléltetőanyagot is, amely nem került sorra az órán, vagy egyenesen otthoni tanulásra készült.

Végezetül megemlítem, hogy a hallgatók/tanulók "digitális kultúráját" is hatékonyan befolyásolhatja, ha tartalmas, információgazdag weboldalakat találnak oktatási intézményük szerverein. Az internettől idegenkedők ezen keresztül közelebb kerülhetnek a hálózat aktív használatához. A szenvedélyes internetböngészők pedig könnyen találhatnak hasznos, igazán informatív oldalakat, így kevésbé lesznek kiszolgáltatva a rengeteg irreleváns információ közötti, gyakran céltalan tévelygésnek.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.