2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2000 április

A virtuális európai oktatási tér kialakulása

2009. június 17.

Komenczi Bertalan

A virtuális európai oktatási tér kialakulása

E tanulmány az Országos Közoktatási Intézet honlapján újonnan kialakított rovat bevezetője, amely a Nemzetközi kutatások, fejlesztések és együttműködések címet viseli. A szerző végigvezeti az olvasót azokon a honlapokon, amelyek az Európai Unió oktatási stratégiáit elemzik. Hangsúlyos szerephez jut a tanulmányban az információs és kommunikációs technikák (IKT) terjedése, amely szemléleti változást hozott a képzések fejlesztésében és az országok közötti oktatási együttműködések vonatkozásában.

Az Európai Unió Bizottsága 1999. december 8-án bocsátotta ki az "eEurópa - információs társadalom mindenkinek" című dokumentumot, amelyet az Európa Tanács néhány nappal később Helsinkiben tartott közgyűlésén mutattak be.1 A dokumentumban foglalt programtervezetet a Tanács lisszaboni gyűlésén 2000 márciusában tárgyalták meg. A Romano Prodi elnök nevével fémjelzett kezdeményezés abból a felismerésből született, hogy az információs és kommunikációs eszközök gyors fejlődése és elterjedése új gazdasági és társadalmi formáció kialakulásához vezet: "Az információs társadalom közelebb hozza egymáshoz a városi és a falusi közösségeket, soha nem látott mértékű tudásmegosztást és gazdasági jólétet eredményez, és hatalmas lehetőséget ad arra, hogy mindenkinek gazdagodjon az élete. A folyamatban lévő átalakulások az élet minden területét érintik, és hatásukat tekintve a legjelentősebbek az ipari forradalom óta. Az Európai Unió számára ma ennek az átmenetnek a megszervezése és levezetése jelenti a legnagyobb gazdasági és társadalmi kihívást. Sorsfordító időszak ez, ami egyúttal különös lehetőséget jelent az Unió számára. Az Unió országai most egymással együttműködve olyan információs társadalmat alakíthatnak ki, amelyet az európai értékek és alapelvek határoznak meg. Ritkán adódik ilyen lehetőség, élni kell vele."

A dokumentumban megállapítják, hogy a változások gyorsasága megköveteli az európai gazdaság és társadalom gyors átalakítását, hiszen az új lehetőségekkel Európa csak abban az esetben lesz képes élni, ha gyorsabban lép be a digitális korba. Ennek elősegítésére az alábbi célokat kell mielőbb elérni.

*

- Ki kell alakítani a digitális alapműveltséget egész Európára kiterjedően, és támogatni kell olyan vállalkozói kultúra elterjedését, amely képes új elveket megvalósítani és kész azokat finanszírozni.

- Biztosítani kell a folyamatok társadalmi beágyazódását és elfogadását a bizalom és a szociális felelősségérzet alapján.

Az Európai Unió tagállamai számára a dokumentum tíz pontban foglalja össze a legfontosabb teendőket. Ezek közül az első az oktatási rendszerre vonatkozik, amelynek "biztosítania kell a fiatalok belépését a digitális korszakba".

Az, hogy a tíz prioritás közül a legelső az oktatási rendszerek elé állított feladat, jelzi, hogy az információs és kommunikációs technika iskolai implementációja a közös európai oktatási stratégia legfontosabb teendőjévé vált. Ez olvasható ki a megújult Socrates-program célkitűzéseiből is, amelyek meghatározzák a 21. század első éveire (2000-2006) az európai együttműködés tartalmát és formáit az oktatásfejlesztés területén. Az folyamatban levő változások jobb megértéséhez célszerű visszatekinteni és megvizsgálni, hogyan rajzolódik ki a közös európai oktatási stratégia új paradigmája az elmúlt évek néhány fontos oktatáspolitikai dokumentumából.

Fehér könyv az oktatásról és képzésről2

Az Európai Unió oktatási stratégiájának máig meghatározó alapdokumentuma, a Fehér könyv az oktatásról és képzésről 1995-ben jelent meg. A kiadvány - a helyzetelemzést követően - irányelveket fogalmazott meg az oktatás és általában a képzés számára. A kötet alcíme - Tanítás és tanulás a tanuló társadalomban - egyúttal utalás az Unió egyik legfontosabb célkitűzésére, a tudás alapú társadalom megvalósításának a szándékára. A Fehér könyvben foglaltak képezik az EU informatikai oktatási stratégiájának az alapját is.

Az Unió előtt álló kihívásokat számba véve, a Fehér könyv három kiemelkedő fejleményre hívja fel a figyelmet: a felgyorsult tudományos és technikai fejlődésre; az egyre inkább nemzetközivé váló gazdasági tevékenységekre és az információs társadalom megjelenésére. Az információs társadalom hatásairól szólva a dokumentum az Európa és a globális információs társadalom című 1994-es Bangemann-jelentést3 idézi: "Az információs és telekommunikációs technikák fejlődése világszerte olyan új ipari forradalmat hoz létre, amelyről már most látható, hogy jelentősége a klasszikus ipari forradaloméhoz hasonlítható."

Megállapítja, hogy az információs forradalom -, a társadalmi kommunikációban bekövetkezett korábbi, radikális változásokhoz hasonlóan -, nagy hatással lesz Európa országaiban a munka világára, a foglalkoztatásra.

"Az információs technika elterjedésének egyik következménye, hogy eltűnőben van az olyan, emberek által végzett rutinmunka, amely programozható és automatizálható. Egyre nagyobb szerepet játszik az önálló kezdeményezést és az új feladatokhoz való alkalmazkodást is igénylő élőmunka. Az információs technológia lehetővé teszi, hogy egyre több feladat elvégzését decentralizálják. Terjed az interaktív, on-line kommunikációs rendszerek használata, amelyek nemcsak egy épület különböző emeleteit, de adott esetben földrészeket is képesek összekötni. Az információs technika közelebb hozta a ťtanulási rendszertŤ a ťtermelési rendszerhezŤ. A szükséges kapacitások tekintetében egyértelmű konvergenciát tapasztalunk a munka világa és a tanulás/képzés világa között."

A jelentés felhívja a figyelmet arra a problémára, hogy a társadalomban az új technika hatásainak következtében egyre erőteljesebbé válhat a megosztottság.

"Fennáll a veszélye annak, hogy a társadalom szétszakad azokra, akik képesek a megszerzett információk értelmezésére, azokra, akik ezeket az információkat csak használni képesek, valamint azokra, akik a margóra szorulnak, és pusztán a szociális gondoskodásból képesek magukat fenntartani. Másként szólva: azokra, akik a tudás birtokosai, és azokra, akiket a tudásból kirekesztenek."

Az európai gyárosok kerekasztal-konferenciájának 1995. februári jelentéséből idézett részletek arra utalnak, hogy az általános alapképzést, a személyiség mindenoldalú fejlesztését tartják a legfontosabbnak.

"...az oktatás elsődleges hivatása az, hogy abban segítse a diákokat, hogy kibontakoztathassák a bennük rejlő képességeket, és teljes emberekké válhassanak ahelyett, hogy pusztán a gazdaság szerszámai legyenek. Az ismeretek és készségek elsajátítása járjon együtt a jellem fejlesztésével, a világnézet kialakításával és az egyén társadalmi felelősségérzetének tudatosításával."

Ez a követelmény kapcsolódik az informatikai stratégiához, mert az új technika segítségével korlátlanul elérhető információk szervezésének, rendezésének a képessége olyan belső feltételeket igényel, amelyek mintegy "melléktermékként" alakulnak ki egy mind szélesebb körű általános alapműveltség megszerzése során.

"Az egyén, akit a tömegtájékoztató eszközökön keresztül, sőt, a közeljövőben a nagy információs hálózatokon át is egyre nagyobb számú információval bombáznak, az irodalomhoz és a filozófiához fordulhat, hogy jobban eligazodhasson. Az irodalom és a filozófia vértezheti fel a szükséges ítélőképességgel és kritikai érzékkel. Így védekezhet leginkább a manipuláció ellen, és így válhat képessé, hogy megfelelően értelmezze és megértse a rázúduló információkat."

Hangsúlyozzák a hálózatok jelentőségét, amely akkor (1995) még nem jelentette egyértelműen és nyomatékosan az Internetet, illetve a World Wide Web alapú technikát. Az azóta eltelt néhány évben kapcsolódtak erősebben ehhez a fogalomhoz a számítógépes kommunikációs hálózatok.

"Azok az oktatási és képzési módszerek a leghatékonyabbak, amelyek valamilyen hálózat részei. E hálózatok ölthetnek intézményes formát (például olyan oktatási és képzési intézmények, amelyek együttműködnek a diákok családjával vagy egyes vállalatokkal), vagy lehetnek olyan nem formális ismerethordozó rendszerek, amelyek manapság egyre-másra jelennek meg (felnőttoktatási intézmények, oktatási szövetkezetek, illetve együttműködések [education cooperatives]).

A multimédia-tartalom fejlesztésének fontossága hangsúlyozottan megjelenik.

"Általában véve elmondható, hogy az Egyesült Államok rendkívül komoly riválisunk a multimédia területén, különösen az oktatásban fölhasznált multimédiás termékeket illetően. Európa gyengesége nem a kreativitás hiányából fakad. Ellenkezőleg. Az európai fejlesztők és gyártók munkáját azonban nagyban hátráltatja, hogy az európai piac nagymértékben felszabdalt a földrész kulturális és nyelvi sokszínűsége miatt. Emiatt nehéz a helyi, a regionális és az országos beruházásokat egyaránt hatékonnyá tenni. Éppen ezért van olyan nagy szükség az olyan termékek bevezetésére, amelyeket nemcsak Európában, hanem a világ más országaiban is lehet értékesíteni."

Ez azt is jelzi, hogy a digitális tartalomszolgáltatás stratégiai jelentőségének felismerése előbb történt, mint az Internet hasonló szerepének tudatosítása. A dokumentumban megnyilvánul a tanárok kulcsszerepének felismerése a modernizációs és fejlesztési folyamatban.

"A tanárok számára is lehetővé kell tenni, hogy felkészüljenek az új technológia és eredményei alkalmazására. Ma még nem használják elég gyakran az iskolákban az oktatási multimédiás termékeket. Ennek több oka is van. A beszerezhető ilyen termékek nem elég jó minőségűek ahhoz, hogy a tanárok spontán forduljanak a multimédiás technikákhoz. Éppen ezért az Európai Bizottság támogatásával külön munkacsoport létesült az oktatásban felhasználható multimédiás szoftverek fejlesztésére. Az is gyakran probléma, hogy a tanárok nem rendelkeznek a szükséges típusú és mennyiségű hardverrel. Végezetül, a tanárokról általában nem mondható el, hogy jól ismernék az oktatási multimédiás technikák használatát."

Hangsúlyozzák az intézményeken belüli és az intézmények közötti oktatási, illetve együttműködési hálózatok fontosságát. Javaslatként megfogalmazódik a dokumentumban az is, hogy az oktatási intézményekben úgy kellene alkalmazni a tanítási módszereket, hogy egyre inkább arra kerüljön a hangsúly, hogyan kell munka közben másokkal együttműködni. Ez a gondolat a későbbi dokumentumokban a számítógéppel segített együttműködő tanulás (Computer Supported Collaborative Learning) európai programjaként tér vissza. Szükségesnek tartják a szakértők az iskolarendszer átalakítását is. Ennek során a mainál jóval nagyobb rugalmasságra van szükség.

"Az oktatási és képzési rendszerek felépítését meg kell változtatni ahhoz, hogy a különböző csoportok igényeit megfelelően kielégíthessék. Jelenleg, rugalmasság hiányában, ezek az intézmények képtelenek az embereket felkészíteni arra, hogy a változó körülmények között se szoruljanak ki a munkaerőpiacról. Bár egyes intézmények és tanárok új módszerekkel kísérleteznek, ezek egyelőre elszigetelt jelenségek."

Az információs forradalom és az oktatás világának legáltalánosabb összefüggéseire vonatkozóan a dokumentum megállapítja:

*

A dokumentumban az a meggyőződés fejeződik ki, hogy a közoktatás meghatározó szerepet fog betölteni a jövő Európájának kialakításában.

"Elképzelésünk szerint az önálló döntéshozatalra felkészült egyén, aki számára az ismeretek elsajátítása természetes igény, képes lesz a jövőjét megfelelően kialakítani. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik az iskola. Az iskolának fel kell nőnie a jövő kihívásaihoz, ez azonban nem változtat azon, hogy semmi mással nem helyettesíthető eszköz marad az emberek személyiségének fejlesztésében és szocializációjában. Az iskolával szemben támasztott igények éppen azért olyan magasak, mert határtalanok a benne rejlő lehetőségek."

A Fehér könyv kiadásával az volt az Európai Bizottság célja, hogy közös gondolkodást indítson el, és helyesnek vélt cselekvési irányokat jelöljön meg abban a tudatban, hogy jelentős és hosszabb távra kiterjedő változásoknak nézünk elébe.

"Annak a társadalomnak a kiépítése, amelyben a tanulás természetes társadalmi szükségletté válik, nem történhet meg egyik napról a másikra. Napjainkban olyan nagy horderejű változások játszódnak le, amelyek elkerülhetetlenné teszik azt, hogy az Európai Unió időt és fáradságot nem kímélve minél többet ruházzon be az ismeretek hatékony átadásába."

Összefoglalva a dokumentum legfontosabb, továbbvezető gondolatait:

-

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.