2019. december 05., csütörtök , Vilma

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 május

Vélemények a vizuális kultúra alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

2009. június 17.

Kárpáti Andrea

Vélemények a vizuális kultúra alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

A vizuális nevelés érzékeny pontja az értékelés. Minden rajztanár szeretné, ha tantárgyának képességfejlesztő hatásáról iskolájában hiteles képet nyernének, s ezzel a tantárgy presztízse növekedne. Ugyanakkor fenntartásai vannak az esztétikai nevelés szemléletétől idegen vizsgaformákkal szemben. Az alapműveltségi vizsgát ezért úgy állítottuk össze, hogy a vizuális képességek fejlettsége az eredmények alapján az egyes tanulócsoportokon belül és országosan is összemérhető legyen, ugyanakkor a tanulók lehetőséget kapjanak saját munkájuk számbavételére és bemutatására. Az objektív, feladatbankból összeállítható térszemléleti és művészettörténeti feladatlapok mellé, amelyek a rajzi vizsgát a többi tantárgyéhoz hasonló, hitelesen értékelhető eljárássá teszik, ezért iktattuk be a legjobb produktumokat bemutató, az alkotóképesség színvonalát és az egyéni stílust, ízlést, érdeklődést bemutató portfoliót. A feladatok tartalmát úgy próbáltuk meghatározni, hogy a Nemzeti alaptantervben szereplő új tartalmak, a környezetkultúra és a vizuális kommunikáció oktatásának helyi és országos eredményeiről is képet kaphassunk.

A kiküldött 4622 kérdőívből 1709 (37%) érkezett vissza. A kitöltve visszaküldött kérdőívek 74%-a a szaktanároktól, 12%-a a munkaközösségektől, 14%-a pedig az egyéb véleményezőktől érkezett. Az általános iskolák 37%-a, a gimnáziumok 56%-a, a szakképző intézmények 28%-a küldött vissza kitöltött kérdőívet.

Az egyetértő válaszok aránya (%-ban)
Kérdések    Teljes minta  Véleményezők  Intézmények 
  szak-
tanár 
munkaközösség  egyéb  ált.
iskola 
gimná-
zium 
szak-
képzés 
Önálló    70  71  69  76  71  76  66 
Tartalom  92  92  91  97  93  90  90 
89  89  89  84  90  83  89 
92  91  92  92  93  87  89 
86  86  84  88  87  78  88 
89  89  87  90  91  79  88 
Mód  92  93  88  97  94  87  88 
93  94  93  90  95  91  90 
Minimum    84  84  82  82  84  84  84 
Időtartam  82  80  83  94  83  78  79 
83  82  83  95  85  79  85 
86  82  83  96  85  82  88 

A rajztanárok túlnyomó többsége jól fogadta a vizsgakoncepciót. A visszaküldött 1709 kérdőív összesen 1504 szöveges választ tartalmazott, s ezekben mindössze háromszor szerepelt a "készségtárgy" szó, amely (amellett, hogy negatív tartalmakat hordoz és egy - a gondolkodást és a pszichomotoros készségeket egyaránt foglalkoztató - területről szólva alapvetően hamis) maga után vonja az értékelhetetlenség bélyegét. A rajztanári szakma - úgy tűnik - elfogadja, hogy jól összeválogatott feladatokkal hitelesen értékelhető mindaz, ami a vizuális kultúra köréből objektív értékelés tárgya lehet. Egyetlen olyan kérdés sem szerepelt a vizsga egyes komponenseit bemutató kérdőíven, amelyik ne kapott volna a válaszadóktól legalább 80%-os megerősítést. Ez azért igen lényeges, mert a vizsga számos olyan új elemet is tartalmaz, amelynek nincsenek hagyományai az alapfokú vizuális nevelés értékelési gyakorlatában. A tanárok legnagyobb része jó értékelőeszköznek tartja a vizsgán kívül taneszközként is jól használható képes művészettörténeti, valamint a rajzi feladatlapot. Más vizsgaelemeket viszont azért fogadtak szívesen, mert jól illeszkednek az eddigi gyakorlathoz. A tanulói munkákat a legtöbb iskolában eddig is gyűjtötték, ezért a legjobb alkotásokat bemutató és értékelő portfoliót a válaszadók szinte mindegyike a diákok fejlődését jól reprezentáló vizsgaanyagnak tartja. A munkák gyűjteményének áttekintése és értékelése az a vizsgaforma, amely talán lehetőséget ad a vizuális nevelés nehezen megragadható, de annál lényegesebb eredményei: az esztétikai érzékenység, ízlés, a képi kifejezés, a hatáskeltés színvonalának minősítésére.

A középiskolai tanárok közül néhányan hiányolják a rajzi érettségin szereplő háromórás tanulmányrajzot, a nagy többség viszont - köztük valamennyi általános iskolai és szakmunkásképzésben oktató pedagógus - úgy véli, hogy a rajzi alapműveltségi vizsga nem lehet túl hosszú és megterhelő. Semmiképpen sem szabad hasonlítania a művészeti felsőoktatás felvételijéhez, hiszen a célja egészen más. Az alapműveltségi vizsga lehetőséget szeretne adni minél több - a vizuális kultúra iránt érdeklődő - tanulónak arra, hogy ismereteit rendezze és képességeit felmérje. A vizsga diagnosztikus és pályaorientációs értékét számos válaszadó kiemelte. A standardizált feladatlapok segíthetnek abban, hogy a technikai készségek és az elméleti ismeretek színvonaláról országos összehasonlításban képet kapjon a tanár, és tehetséggondozó, pályaválasztást segítő vagy éppen korrekciós munkájában felhasználja az eredményeket és a feltárt hiányosságokat.

A válaszadók rámutattak a vizsgakoncepció két lényeges hiányosságára, amelyet az itt közölt követelményekben már figyelembe vettünk. A műelemző feladatlap anyagából kimaradt a népművészet, a rajzi feladatlapból pedig a színnel való alkotás. Két olyan lényeges terület ez, amely a válaszok szerint a helyi tantervekben nagy hangsúlyt kap. A vizsgakoncepciót ellenzők legfőbb érve a tantárgyra jutó igen szűkös - átlagosan heti egy-másfél tanórás - időkeret volt. Sokan vélik úgy, hogy a Nemzeti alaptanterv minimális követelményeinek teljesítéséhez is legalább heti 2 tanóra szükséges. A vizsga egyes elemeit kipróbáló kísérletek remélhetőleg választ adnak az alapkérdésre: milyenek a vizuális nyelv esélyei az iskolában, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy legalább minimális szinten megvalósuljanak az alaptantervi követelmények, amelyeket ez a vizsga számon kér. A tárgyi feltételek - taneszközök, műhelyek, anyagok és szerszámok - biztosítása a tantárgy sorsát és a vizsga sikerességét befolyásoló másik lényeges tényező. "Ez a vizsga egységes követelményeket feltételez, illetve igényli az egységes feltételeket. 36 év alatt 4 iskolát szolgáltam, egyetlen helyen sem volt rajzszertár, pedig az olyan fontos lenne, mint a fizikánál, kémiánál. Rajznál fontos a műhelyjelleg is, ez 20 tanulón felül nem lehetséges. A központi értékelés akkor helyénvaló, ha az iskolák tárgyi feltételei azonos szintűek" - írja egy véleményező. A vizuális kultúra oktatásának szükségességét senki sem vitatja, eredményességét viszont eddig csak a legkiválóbbak kiállításain láthattuk. Az alapműveltségi vizsga a vizuális alapműveltség próbája. Talán éppen ez lesz az az országos alkalom, amely a vizuális nevelés helyzetéről rendszeresen számot adva a tantárgy minimális létfeltételeit is kikényszeríti.

A továbbiakban a kérdőív kérdései szerint tekintem át a válaszokat a teljes minta (az összes válaszoló adatai) alapján.

Önálló vagy részvizsga

Tartalom 1. Vita folyt arról, hogy a vizuális kultúra önálló vizsgatárgy legyen-e vagy a mozgóképkultúra és médiaismeret részvizsgája. Ezért megkérdeztük, egyetértenek-e azzal, hogy a mozgóképkultúra és médiaismeret külön vizsgatárgy legyen. A válaszadók 70%-a egyetért azzal, hogy a "vizuális kultúra" is és a "mozgóképkultúra és médiaismeret" is önálló vizsgatárgy legyen. Ennek megfelelően a véglegesített szakmai javaslatunk az, hogy e két műveltségi részterület különálló vizsgatárgyat képezzen.

A vizsga tartalma

Tartalom 1. A felölelt tananyagmennyiségről: "Egyetért-e azzal, hogy a Nemzeti alaptanterv követelményeiből az 5-10. évfolyam anyaga szerepeljen?"

A válaszadók 92%-a öt tanév anyagából vizsgáztatna. Kevésnek találják, hogy a vizsgán csak a 9-10. évfolyam, illetve csak a 7-10. évfolyam anyaga szerepeljen. A hatosztályos gimnáziumokat és a tíz évfolyamos általános iskolákat - tehát a jövőben valószínűleg meghatározó képzési típusokat - is figyelembe véve javasoljuk, hogy a vizsga a Nemzeti alaptanterv 6-10. évfolyamának követelményeit kérje számon. Érdekes, hogy a kérdés megválaszolása kapcsán sokan úgy határozták meg a rajzi alapműveltségi vizsgát, mint a gimnáziumokban is hasznos és szükséges diagnosztikai eljárást, amely a kutatások szerint optimális időben - a vizuális képességek teljes kibontakozásakor, a 16. életévben - segítheti a tanulót abban, hogy eldöntse: mennyire érdekli a vizuális kultúra és milyen szinten képes teljesíteni ezen a területen. Elsősorban nem a tehetségesekről van szó, akiknek számos megmérettetési alkalmat teremtenek a versenyek és kiállítások, hanem az átlagnál jobb képességű érdeklődőkről, akiknek - válaszadóink szerint - talán éppen a sikeres alapműveltségi vizsga mutatja meg az utat egy, a vizuális képességeket is igénylő pálya felé.

Tartalom 2. A rajzi vizsga témakörei: "Egyetért-e azzal, hogy az írásbeli vizsgán a rajzi feladatlapban a megadott témakörök szerepeljenek?"

A válaszadók túlnyomó többsége (89%-a) egyetért a javasolt témakörökkel. A kiegészítésről, illetve az egyes témák elhagyásáról 165 javaslatot kaptunk. A legtöbben a színnel kapcsolatos feladatokat hiányolják, ilyeneket beiktattunk a módosított követelmények közé. Az 1709 szakember közül 43 vélte úgy, hogy a vizuális kommunikáció jellegzetes feladatai: az ábra- és jelalkotás túl nehéz, ezért ne szerepeljen a feladatlapon. Ennél jóval többen (97-en) szeretnék elhagyni az axonometrikus ábrázolást. Mivel az egyszerű ábrák és jelek előállítása a mindennapi vizuális közlőnyelv része, ezt - a túlnyomó többség véleményét osztva - nem szeretnénk elhagyni. Kérdés, mennyire építhető be a feladatlapba ez az időigényes feladat. Erre a feladatrendszert kidolgozó és kipróbáló iskolakísérletek adhatják meg a választ. Az axonometrikus rendszerek számonkérését viszont az egyes iskolákban adható kiegészítő feladatok körébe utaljuk. Ahol a szakma elsajátításához vagy a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen, a rajztanár számon kérheti. Ahol más ábrázolási konvenciót alkalmaznak, ott elmaradhat. Fontosnak tartják az egyeztetést más tantárgyak vizsgafeladataival, például a technika tantárgyéval, ahol a műszaki ábrázolási konvenciók számonkérésében előfordulhatnak átfedések.

Tantárgyunkban a feladatlapos vizsgáztatásnak Magyarországon nincsenek hagyományai, ezért alapos kísérleti előkészítés után kerülhet csak sor bevezetésére. Eldöntendő, mennyire alkalmas a zárthelyi forma kreatív feladatok megoldására (ábra- és jelalkotás), mennyire képesek a tanulók a háromféle vizuális jelrendszert egymás után alkalmazni ("nyelvet váltani"). A kísérletek során az is kiderül, minden évben szükséges-e mindhárom területről választani feladatokat, vagy elegendő, ha a tanulókat mindhárom területre felkészítjük, de a feladatlapon évente egy vagy két területet kérünk számon.

Tartalom 3. A művészettörténeti vizsga témakörei: "Egyetért-e azzal, hogy a művészettörténet feladatlapon a megadott témakörök szerepeljenek?"

A válaszadók túlnyomó többsége (92%-a) egyetért a javasolt témakörökkel. 57 szöveges választ kaptunk, amelyek közül 15 szóbeli művészettörténet-vizsgát szeretne. A legfőbb érv az, hogy a tanulóknak igen kevés lehetőségük van arra, hogy a gondolataikat szóban kifejtsék. Véleményünk szerint a portfolio értékelése sajátos műelemzés, ahol a vizuális kultúra számos problémája felmerül. A vizsgáztatóknak módjuk van arra is, hogy az alkotások kapcsán műelemző kérdéseket tegyenek fel. A tételszerű korszakismertetőt nem tartjuk az alapműveltséget számon kérő vizsgához illőnek, ez szerintünk az érettségi vizsga része.

A művészettörténeti kérdések mellé sokan javasolják beiktatni a népművészetről szóló feladatokat, ezt a korrekcióban figyelembe vettük. A tantárgyközi kapcsolatokat erősítő kultúrtörténeti szemléletmód, amely a műelemző képesség országos vizsgálatai szerint igen ritka a pedagógiai gyakorlatban, megnyerte a válaszadók tetszését. Mint minden kérdésnél, itt is hangsúlyozzák: a megfelelő taneszközök és tanár-továbbképzési programok elengedhetetlenek ahhoz, hogy sikeres legyen ez a vizsgarész.

Tartalom 4. Portfolio módszerű vizsgáztatás: "Egyetért-e azzal, hogy a szóbeli vizsga a tanulók által a 10. tanévben készült munkáiból összeállított portfolio bemutatása legyen?"

Úgy tűnik, ez a világszerte legkorszerűbbnek tartott, Magyarországon csak a művészképzésben használt értékelési forma elnyerte a rajztanárok tetszését. A válaszadók nagy többsége (86%) elfogadja ezt a formát. (A szöveges választ is adó 170 tanár közül mindössze hatan ellenzik, tárolási nehézségekre hivatkozva.) A vizsga legfőbb újdonsága az, hogy nem egyetlen mű, hanem több képességterületet felölelő alkotássorozat alapján: tervek, vázlatok és variációk áttekintésével értékel. 95 válaszadó véli úgy, hogy nem elég a 10. évfolyam anyagát számon kérni, hanem az alsóbb osztályokban készült munkákból is válogatni kellene. Mivel egyetlen iskolaszerkezeti típus tanulóit sem szeretnénk kizárni a vizsgáztatásból, a 8. általános után négyosztályos gimnáziumban továbbtanulók érdekében az utolsó két tanév munkáit javasoljuk szerepeltetni. 28 tanár szeretné, ha tanórán kívül - szakkörben, nyári táborban - készült alkotásokat is fel lehetne venni a portfolióba. Ez a megoldás azonban ellentétes a vizsgáztatás rendjével, gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, ezért ezt a megoldást elvetettük.

Tartalom 5. A portfolio tartalma: "Egyetért-e azzal, hogy a portfolióban a Nemzeti alaptanterv Vizuális kultúra műveltségterületében szereplő mindhárom részterületről vett feladatoknak szerepelniük kell (környezetkultúra, vizuális kommunikáció, képzőművészet)?"

A vizsga szerepe a Nemzeti alaptanterv bevezetésében igen jelentős, hiszen olyan tartalmakat is számon kér, amelyeket a hagyományosan képzőművészetre orientált magyar rajztanításban nem szokás. Fontos megerősítés a vizsga tervezőinek, hogy a válaszadók több mint háromnegyede (89%) egyetért ezzel az elképzeléssel. A szöveges választ 86 adó tanár viszont egytől egyig úgy véli, hogy a feltételek hosszú távon sem lesznek adottak mindhárom részterület oktatására. Úgy tűnik, vannak olyan iskolák, ahol a három területet külön tantárgyként kezelik, és csak azt tanítják, amelyik érdeklődésüknek és a helyi feltételeknek a legjobban megfelel. Ők természetesen olyan vizsgát szeretnének, amelyben külön-külön feladatok fedik le a három témakör tananyagát. Mivel a Nemzeti alaptanterv alapvető tartalmi eleme a "Vizuális kultúra" sokszínűsége, módosított követelményrendszerünkben mind a három területnek szerepelni kell.

A vizsga módja

Mód 1. A portfoliovizsga módja: "Egyetért-e a szóbeli vizsga értékelési szempontjaival?"

Ahhoz képest, hogy személyes beszélgetésekben mennyire elítélik a rajztanárok a "túlzott verbalizmust", és gyakran hiteltelennek tartják a vizuális jelek szóbeli értelmezését, majdnem mindenki (92%) egyetért azzal, hogy a tanulók szóban kommentálják, "védjék meg" vizsgamunkájukat. Vizsgarendszerünkben a terveknek megfelelően tehát szerepet kap a portfoliók szóbeli értékelése is.

Mód 2. Az írásbeli vizsga módja: "Egyetért-e azzal, hogy az írásbeli vizsga rajzi feladatlapból és művészettörténeti/műelemző feladatlapból álljon?"

Az alkotói folyamatokról - a vizuális gondolkodás színvonaláról, az ötletgazdagságról és igényességről - tanúskodó portfoliót a válaszadók szerint is jól egészíti ki a technikai készségeket megbízhatóan számon kérő rajzi és az általános műveltségi anyagból felépített művészettörténeti feladatlap. A válaszadók 93%-a véli úgy, hogy ez a vizsgaforma megfelelő. A módszert elutasító 7% szerint elég, ha csak az egyikből vizsgáznak a tanulók. Mivel az alkotói és befogadói képességrendszer kutatási eredményeink szerint a vizuális képességek önálló alrendszerei, amelyek sajátos fejlesztést és értékelési módokat igényelnek, a nagy többség véleményét elfogadva az alapműveltségi vizsgán nem tesszük választás tárgyává a műelemzést és ábrázolást.

Minimum- és minimum fölötti szint

"Elfogadhatónak tartja-e, hogy a rajzi és a művészettörténeti/műelemző feladatlapon fele-fele arányban szerepeljenek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott minimum- és minimum feletti követelmények?"

A megbízható értékelést segíti és a rajzi vizsgát a kevésbé ügyesek számára is hozzáférhetővé teszi ez a megoldás, amelyet a válaszadók 84%-a tart elfogadhatónak. 183 szöveges választ kaptunk, melyek számos megfontolandó észrevételt tartalmaznak az oktatás jelenlegi feltételeiről és lehetőségeiről. 176 tanár szerint magasabb arányban kellene szerepeltetni a minimumkövetelményeket, közülük 48-an csak ezeket szerepeltetnék, 99-en a kétharmad-egyharmados arányt - tehát a minimumkövetelmények túlsúlyát - tartanák elfogadhatónak. A korrekciónál az utóbbi véleményt tartottuk szem előtt.

A vizsga időtartama

Időtartam 1. Művészettörténeti vizsga: "Egyetért-e azzal, hogy a művészettörténeti/műelemző feladatlapra 80 perc álljon rendelkezésre?"

A tanárok jelentős része (82%) elegendőnek tartja ezt az időt, de megfontolandó azoknak a véleménye is, akik szerint ez túl sok. A 197 szöveggel is válaszoló közül 149 véli úgy, hogy kevesebb idő is elegendő erre a vizsgarészre, hogy több jusson a rajzi feladatlap megoldására. A népművészettel bővített művészettörténeti feladatlap megoldási idejét azonban nem tartottuk csökkenthetőnek.

Időtartam 2. Rajzi vizsga: "Egyetért-e azzal, hogy a rajzi feladatlapok elkészítésére 90 perc álljon rendelkezésre?"

Bár a tanárok jelentős része (83%) egyetért ezzel az időbeosztással, 212 szöveges válasz értelmezést igényel. Ez az idő a három feladatcsoport megoldására akkor elegendő, ha nem szerepelnek közöttük kidolgozást igénylő tanulmányrajzok. Mivel a rajzi feladatlap arra szolgál, hogy a tanult ábrázolási konvenciók szélesebb körét minél életszerűbb helyzetben kérje számon, ilyen témát egészen biztosan nem fog tartalmazni. A portfolióban egészen bizonyosan szerepelnek majd ilyen művek, s ha a rajztanár igényli, saját követelményei között előírhatja például a 36 pedagógus által hiányolt csendélet, tájkép és portré műfaját. A túlnyomó többség véleménye szerint azonban ezek a festészeti, illetve grafikai műfajok nem tartoznak az ezredfordulón vizuális műveltséget mérő alapműveltségi vizsgán a feltétlenül számon kérendő témák közé.

Időtartam 3. A portfoliót értékelő szóbeli vizsga: "Egyetért-e azzal, hogy a szóbeli vizsgán a portfolio értékelésére a tanuló maximum 10 percet vegyen igénybe?"

A tanárok 86%-a ezt az időt elegendőnek tartja, a 161 szöveges válaszból pedig az olvasható ki, hogy az időhatárok megállapításának ennél a vizsgaformánál nincs különösebb jelentősége. Ha egy iskolában sok a vizsgázó, úgysem tarthat 10 percnél tovább egy-egy kollekció bemutatása, ha kevés a diák, a tanár és a vizsgaelnök bizonyosan nem fogja korlátozni a növendéket a szóbeli bemutatásban. A végleges szövegbe ezért az időmegjelölést így módosítottuk: "körülbelül 10 perc".

A vizsgatárgyra vonatkozó egyéb javaslatok

134 pedagógus adott olyan választ erre a kérdésre, amely több, korábban már tárgyalt témát érint. Közülük 12-en mindenfajta vizsgáztatást elleneznek, a többiek pedig azt hangsúlyozzák, hogy a tantárgy időkereteinek bővítése és a megfelelő taneszköz-ellátottság a sikeres vizsga előfeltétele. Sokan hangsúlyozzák, hogy a tanulók alkotóképességét minél jobban vegye igénybe a vizsga. Legyen kreativitásra ösztönző és az önálló megoldásoknak utat engedő, legyenek benne választható témák és technikák, nyitott feladatok.

"Óriási szarvashiba és szűklátókörűség lenne ennyire leegyszerűsíteni a kérdést. Ha csak ťkockológiátŤ, piktogramot, díszítést és feliratozást merünk kérni, hagyjuk az egészet! Mindezek szóba jöhetnek, de ez kevés!" - írják egy véleményben. A vizsga részeként éppen ezért kérjük a két év legsikerültebb alkotásait tartalmazó gyűjteményt. Mások attól tartanak, hogy ez a vizsga is az elitképzés erőpróbája lesz csupán: "Iskolánk tanulói hátrányos helyzetű, gyenge képességű gyerekek, a körülmények miatt a vizsgakövetelményeknek talán nem is tudnának megfelelni. Nehezíti a helyzetet, hogy az osztályokban nagy részben szakképzett tanár sincs, aki a tanulókat fel tudná készíteni."

Sokan hallottak az érettségi vizsga megújítását szolgáló standardizált vizsga-kísérletről és szeretnék, ha projektfeladat is szerepelne az alapműveltségi vizsga elemei között. Mivel ez a hosszú időt - 2-3 hónapot - igénylő, összetett vizsgaforma alapos felkészítést és jó felszereltséget igényel, alapműveltségi vizsgába iktatására még hosszú ideig nem lesznek meg a feltételek.

Szinte minden válaszadó szeretne olyan - a vizsgafeladat-típusokat tartalmazó - gyűjteményt, amelyben részletes értékelési útmutató és az egyes teljesítmény-szinteket illusztráló képek segítik a felkészülést a vizsgára. A javaslatokból kitűnik, hogy a rajzpedagógusok készek a rendszeres, országos vizsgáztatásra, és bizonyosak abban, hogy a tantárgy presztízsét a szakmai konszenzuson alapuló vizsga növelni fogja.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.