2019. december 05., csütörtök , Vilma

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 május

Vélemények a kémia alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

2009. június 17.

Pótáriné Hojcsi Zsuzsanna

Vélemények a kémia alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

A kiküldött 4622 kérdőívből 1953 (42%) érkezett vissza. A kitöltve visszaküldött kérdőívek 78%-a a szaktanároktól, 17%-a a munkaközösségektől, 5%-a pedig az egyéb véleményezőktől érkezett. Az általános iskolák 40%-a, a gimnáziumok 69%-a, a szakképző intézmények 42%-a küldött vissza kitöltött kérdőívet.

Az egyetértő válaszok aránya (%-ban)
Kérdések  Teljes minta  Véleményezők  Intézmények 
szak-
tanár 
munkaközösség  egyéb  ált.
iskola 
gimná-
zium 
szak-
képzés 
Integrált vizsga  25  26  24  12  26  24  25 
Tartalom  94  95  94  57  95  95  91 
Mód  94  95  92  99  96  90  86 
Feladatok jellege*  86+12  87+12  83+15  56+44  87+12  85+13  82+15 
Időtartam  84  84  80  87  89  70  72 
Minimum  83  83  78  82  83  81  72 
Értékelés*  91+7  91+8  92+7  99+1  91+7  90+8  92+7 

* "igen" és "részben" válaszok aránya

Integrált vizsga

Az integrált vizsgával kapcsolatban a legitimációs bizottság és a szakértők is egyetértettek abban, hogy a természettudományos tárgyak integrálásának ideje az érettségit megelőző időszak lehet csak, amikor már minden természettudományos tárgyból elég mélyek a tanulók ismeretei. Ezt a véleményt meggyőzően igazolták vissza a kérdésre adott válaszok. A válaszolók 75%-a utasítja el az integrált vizsgát.

Az integrált vizsgát elfogadók között a négy B blokkba tartozó vizsgatárgy 32-féle kombinációjával találkozunk! Néhányan az integrációba bevonnák a matematikát is. Legtöbben (48-an és 46-an) a kémia-fizika és a kémia-biológia tantárgyak integrációját javasolják. 36-an vannak amellett, hogy a fizikát, biológiát és kémiát integrálja a vizsga, szintén 36-an javasolják az Ember és természet műveltségi terület tantárgyainak integrációját. Sokan csak egyetlen tantárgyat írtak be válaszul arra a kérdésre, hogy mely tantárgyakat integrálja a vizsga. Ha itt a biológia és fizika egyedül szerepel, valószínű, hogy ezeket a kémiával kombinálnák a vizsgán. Nehezen értelmezhető viszont az, hogy 53 esetben a kémia egyedül szerepel. Mit értenek vajon a válaszadók ebben az esetben integrált vizsgán?

A vizsga tartalma

A Nemzeti alaptantervben a kémia követelményei a 8. és a 10. évfolyam végén szerepelnek. A törvényszerűségek és fogalmak koncentrikusan, az anyagok és változásaik, valamint alkalmazásaik lineárisan helyezkednek el. Az összes válaszadó 94%-a egyetért azzal a javaslattal, hogy a vizsga a 7-10. évfolyam anyagát kérje számon.

A kérdésre nemmel válaszolók között négyféle vélemény érdemel figyelmet. 27-en javasolják azt, hogy a vizsga anyaga csak a 7-8. évfolyam tartalma legyen, 8-an azt, hogy csak a 9-10. évfolyamé. 27-en javasolnak két vizsgát: egyet a nyolcadik és egyet a tizedik évfolyam végén. 7 válaszoló akkor ért egyet a kérdésben felvetett javaslattal, ha a tanuló nem változtat iskolát a nyolcadik osztály végén, vagyis csak a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói esetében. Ezek a vélemények is utalnak arra a tényre, amely a minta eloszlásában megfigyelhető, vagyis arra, hogy a válaszolók 74%-a általános iskolában tanít, és az alapműveltségi vizsgát az általános iskola szempontjából figyeli, úgy, mint az általános iskolában végzett munka felmérésének egyik módját. Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga részletes követelményeinek kidolgozását és összehangolását kéri néhány válaszadó.

A kérdőív e kérdésének igenlő elfogadása összhangban van azzal, hogy az 1996 tavaszán készült felméréskor az alapműveltségi vizsga funkciói közül legfontosabbnak a tartalmi szabályozó szerep bizonyult.

A vizsga módja

Az alapműveltségi vizsga koncepciójában a kémia vizsga központi feladatbankból összeállított feladatlap megoldásával valósulna meg, amelyen az általános követelmények minden témaköréből szerepelne feladat. A teljes mintában az elfogadók aránya 94%.

A véleményezők szerinti eloszlás nem mutat nagy különbségeket, a tanárok elfogadják a javasolt megoldást, annál fontosabb különbségeket látunk, ha intézmények szerint válogatjuk szét az adatokat. Az átlagtól nagyobb mértékű eltérést tapasztalunk a gimnáziumok és szakközépiskolák válaszaiban, de igen nagymértékű (27%) az eltérés a szakmunkásképző iskolákkal összevetve. Ennek a magyarázata az lehet, hogy a jövendő vizsgázók nagyobbrészt a szakmunkásképzők tanulói közül fognak kikerülni. Ezekben az iskolákban jelenleg kémiatanítás csak ott van, ahol a tanított szakmák jellege ezt igényli, tehát a kémia tanítására való átállás a Nemzeti alaptanterv bevezetése után nem kis feladat elé állítja ezeket az iskolákat. A válaszolók közül 13-an javasolják, hogy az írásbeli vizsgát kövesse szóbeli is. 29-en amellett vannak, hogy a vizsgadolgozatot a szaktanár állítsa össze, 9-en pedig azt javasolják, hogy a dolgozatnak legyen központilag kidolgozott és a tanár által is összeállított része. Erre a helyi követelmények számonkérésekor lesz mód. A kérdésre adott válaszok között jelenik meg először az a vélemény, amely többször visszatér majd, nevezetesen, hogy a feladatbank olyan feladatgyűjtemény formájában legyen hozzáférhető, mint az érettségi írásbeli vizsga anyaga.

A feladatok jellege

A kérdőív a vizsgán szereplő feladatok jellegével kapcsolatban azt javasolja, hogy a feladatok tartalmi tudást és képességeket is mérjenek. A válaszadásra három alternatívát kínál (elfogadás, elutasítás, részbeni elfogadás), amelyek közül a teljes elutasítás csak 2%-ban jelenik meg a válaszokban. Az elfogadás aránya 86%. A felkínált lehetőséget részben elfogadók (12%) többféle javaslatot tesznek. A 104 válaszoló közül 42-en a képességmérést utasítják el, illetve direkt (képességmérés ne legyen) vagy indirekt formában a tartalmi tudás számonkérésére biztatnak. Két válaszadó konkrétan meg is adja, hogy a tartalmi tudást és a képességeket mérő feladatok aránya 2:1 legyen. Többféle megfogalmazásban 17 válaszadónál találkozunk azzal a javaslattal, hogy a kérdések a mindennapi problémákkal, az anyagok gyakorlati alkalmazásával legyenek kapcsolatban.

Feladattípusok

A vizsgadolgozatokban előforduló lehetséges feladatokat a válaszolóknak osztályozniuk kellett 1-től 5-ig, attól függően, hogy mennyire tartják az adott típusú feladatot alkalmasnak az alapműveltségi vizsgán való felhasználásra.

A kérdésben felkínált feladattípusok közül a legnagyobb elfogadottsága minden válaszadónál a hétköznapi jelenségek kémiai értelmezésének van. Ez a kérdés az ötösre értékelők mellett sok négyes osztályzatot is kapott. Második a rövid elméleti kérdések típusa. Harmadik - még mindig 50%-ban jeles osztályzattal - az összefüggések és szabályok alkalmazása. Körülbelül azonos arányban, a válaszolók egynegyedétől kapott ötöst a maradék négy kérdéstípus. Csökkenő sorrendben a jelenségek, összefüggések felismerése, a problémamegoldó feladatok, a számítási feladatok és a komplex feladatok. Még az utolsó sem jelenti a feladattípus elutasítását, hiszen 4 pontot 23%-tól, 3 pontot 31%-tól kapott.

A hétköznapi jelenségek magyarázatával foglalkozó feladatok nagymértékű elfogadottsága nagyon örvendetes. Éppen ezeknek a feladatoknak a gyakorlása és megoldása szolgálhatja legjobban azt a célt, hogy a kémiát közel hozzuk azokhoz a tanulókhoz, akik elsősorban nem elméleti érdeklődésűek és nem is a legjobb képességekkel rendelkeznek. Ők fogják ugyanis adni a vizsgára jelentkezők nagy többségét!

A szöveges kiegészítésekben a 78 válaszoló még 15 különböző feladattípust sorolt fel. Ezek lefedhetők azokkal a feladattípusokkal, amelyek a kérdőívben is szerepelnek. 29-en említik, hogy szerepeljen olyan feladat, amely kísérlet leírását és értelmezését értékeli. Többféle megfogalmazásban 18-an javasolják, hogy mindennapi, gyakorlati problémák szerepeljenek a feladatokban.

A vizsga időtartama

A koncepció az írásbeli feladatlap megoldására 60 percet javasol. A válaszolóknak csak 16%-a nem fogadja el ezt, és mindenki, aki ebbe a körbe tartozik, vagyis 309 fő tesz javaslatot más időtartamra. A 309 válaszoló közül csak 25 szeretne 60 percnél kevesebb időt, a többiek 60 percnél többet javasolnak, 159-en 90 percet. Többen arra utalnak, hogy a tanulók számára a gondolkodás és számolás sok időt igénylő tevékenység, nem tudnak rutinból dolgozni. A javasolt időtartam elfogadottsága 84%-os. Nem lenne célszerű a vizsga idejét növelni, az összes vizsgaidő túlzott növekedése miatt, hanem a feladatlapok összeállításakor kell a 60 perc alatti megoldhatóságot szem előtt tartani.

Minimum- és minimum feletti szint

Az alapműveltségi vizsga a Nemzeti alaptantervben szereplő követelmények teljesítését kéri számon. A javaslat szerint a minimumkövetelmények és a követelmények minimum feletti része fele-fele arányban szerepel a feladatlapokon. A javaslatra érkező igen válaszok aránya 83%. Kisebb az igen válaszok részesedése a szakmunkásképzőkben, vélhetőleg a már említett okok miatt.

335-en válaszoltak nemmel a kérdésre, és közülük 295-en javaslatot is tettek arra, hogy mekkora legyen a minimum és a minimum feletti rész aránya. 268 válaszadó javasolta, hogy a minimum feletti rész 50%-nál nagyobb mennyiségben szerepeljen a feladatlapon. 54-en írták, hogy csak a minimum legyen a számonkérés tárgya. Megközelítőleg ugyanennyien (51 és 54 válaszoló) javasolták a 60-40 és 70-30%-os megoszlást, tehát a javaslatok a minimum arányát kívánják növelni. Az eredeti javaslat támogatottsága meggyőző.

A feladatlap javítása és értékelése

A kérdőív megadja a szaktanár és a vizsgaelnök feladatait egy - az érettségi lebonyolításához hasonló - modellt körvonalazva, amelyben a szaktanár a javítást, az elnök pedig az ellenőrzést végzi. A válaszban három alternatíva közül lehetett választani. A nem válaszok részesedése 2%, az igen válaszoké 91%, 7% részben fogadja el a javaslatot. A részben elfogadók és az elutasítók közül 88-an fűztek szöveges kiegészítést a kérdéshez. A 22 típusba sorolható válaszok közül 5 olyan van, amely az elnök hatáskörének csökkentését javasolja, de ez a 88 válasz közül 40-et jelent ("Csak a szaktanár javítson és értékeljen", "Ne ellenőrizzen az elnök", "Nem kell elnök", "Bízzanak meg a nevelőben"). A megjegyzések a pedagógusok feszült lelkiállapotát tükrözik, amelyben hajlamosak a vizsgában olyan eszközt látni, amely a tanár munkájának ellenőrzésére szolgál.

Több válaszadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a vizsgadolgozatok javításáért járjon megfelelő díjazás. A javítókulcs minőségét, több megoldási alternatívát megengedő voltát is többen hangsúlyozzák. 4 olyan válaszoló van, aki szerint elegendő lenne a bizonyítványban csak a "megfelelt" - "nem felelt meg" minősítéseket használni. Ezekkel a véleményekkel együtt is az igen válaszok 91%-a azt emeli ki, hogy a felelős szaktanár és a független vizsgaelnök együttes munkája biztosítja a vizsga komolyságát, tekintélyét és elfogadottságát.

Egyéb javaslatok

Az utolsó kérdés szöveges kiegészítést kért a válaszolóktól saját vizsgatárgyukkal kapcsolatban. 215 fő, az összes válaszoló 11%-a fűzött néhány mondatot a kérdőívhez. Ezek a válaszok 57 típusba voltak besorolhatók. Közülük 36 típus, összesen 151 válasz kapcsolódott a kérdőívben már feltett kérdésekhez.

Két kérdés kapott kiemelt figyelmet: a vizsga módjára és a vizsgán előforduló feladattípusokra vonatkozó. A vizsga módjára vonatkozó megjegyzések három típusban foglalhatóak össze, de ezek közül az egyik 54 válaszolónál fordul elő: javasolják, hogy az alapműveltségi vizsgán kísérletet is kelljen végeznie a tanulónak. A feladattípusokra vonatkozó észrevételek között ismét találunk olyan megjegyzéseket, amelyek a kérdőíven is szereplő feladatokat kérik. 19 olyan válaszadó van, aki a hétköznapi jelenségek kérdésbe foglalását javasolja, és 11-en említik a környezetvédelmi problémákra való rákérdezést, ismét nyomatékosítva ezt a megközelítést.

A többi hozzászólás négy probléma köré csoportosítható. Gyakorlati jellegű és a vizsga lebonyolításával kapcsolatos kettő. Egyrészt többen kérik a részletes követelményrendszer kidolgozását és feladatgyűjtemény kiadását, másrészt állásfoglalást várnak azzal kapcsolatban, hogy mikor és milyen módon lesz a sikertelen vizsga megismételhető.

A másik két kérdéskör elvi jellegű. Ismét többen felvetik, hogy más lesz az alapműveltségi vizsga szerepe a gimnáziumokban és a szakmunkásképzőkben, sőt az általános iskolában. Néhányan kérik, hogy az alapműveltségi vizsga igazodjon az iskolatípushoz. A legszélsőségesebb válaszok a Nemzeti alaptanterv, az alapműveltségi vizsga és a kémia tantárgy vizsgájának teljes elutasítását fogalmazzák meg az eddigi formákhoz való ragaszkodás és az aktuális változások nem elég alapos ismerete miatt. 11 ilyen véleményt olvashattunk.

8 tanár javasolja a tantárgy óraszámának felemelését.

Összegzés

A kémia vizsgatárgy általános követelményeinek elfogadása meggyőző. Azonban a kérdőívekre adott válaszok elolvasása után kirajzolódik előttünk egy - a tanári közvéleményben élő - elképzelés az alapműveltségi vizsgáról, de ez nem egyezik meg azzal, amelyet a koncepció és a törvény közvetíteni szeretne. Ez a virtuális kép olyan vizsgát rajzol elénk, amely egyfajta tudáspróba az érettségit megelőzően, túl könnyű a gimnazistának, de túl nehéz a szakmunkásképzőbe járó tanulónak. Hogyan lehetne ezt a képet helyesbíteni? Az alapműveltségi vizsga nem kötelező. Az érettségi sem az. Az érettségi feljogosít a továbbtanulásra, az alapműveltségi vizsga pedig feljogosít a belépésre a szakmai képzésbe. A kérdőívek kérdéseire válaszolók elsősorban a gimnázium felől közelítenek az alapműveltségi vizsgához. Többségükben nem a gimnáziumi tanulók fognak alapműveltségi vizsgát tenni, hanem azok a szakmunkástanulók, akik a tizedik osztály végéig vesznek részt a közoktatásban, és szakmai képzést csak akkor kaphatnak, ha túljutottak az alapműveltségi vizsgán. Az ő számukra valóban nem lesz könnyű ennek a vizsgának a letétele, mert ebben a tanulói rétegben nem ritka még a funkcionális analfabetizmus sem. Ők a Nemzeti alaptanterv bevezetése után a kilencedik-tizedik osztályban olyan ismeretekkel fognak találkozni, amelyekkel az előttük lévő tanuló generációk még nem. Ilyen többek között a kémia is, amely eddig csak töredékesen, anyagismeret vagy áruismeret néven, szakmai tárgyak formájában jelent meg a szakmunkásképző iskolákban.

Az alapműveltségi vizsga másik funkciója az átjárhatóság biztosítása az iskolatípusok között. Ez nem könnyű egyensúlyozó feladatot ró az alapműveltségi vizsga tervezőire, azt, hogy a vizsgának olyan legyen a presztízse, amely elfogadhatóvá teszi ebben a szerepben minden iskola számára, ugyanakkor széles tanulói rétegeknek megadja a lehetőséget a szakmai képzésbe való belépésre.

Néhány szöveges véleményben találkoztunk annak az említésével, hogy a fenntartók vajon felkészültek-e az alapműveltségi vizsga bevezetésére. Ez is fontos kérdés, mivel komoly anyagi vonzata lesz egy-egy alapműveltségi vizsgaidőszakban a vizsgáztató, dolgozatokat javító és felügyelő tanárok, illetve a vizsgaelnökök díjazásának. Ennek az egyeztetése legfelső szinten szükséges, és a forrásokat célszerű lenne már előre kijelölni.

A kémia alapműveltségi vizsga általános követelményei kedvező fogadtatásra találtak a pedagógusok körében. A kapott értékes javaslatok a vizsga tartalmi részének kidolgozásakor lesznek hasznosíthatók.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.