2019. december 05., csütörtök , Vilma

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 május

Vélemények a Földünk és környezetünk (földrajz) alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

2009. június 17.

Hajdu Lajos

Vélemények a Földünk és környezetünk (földrajz) alapműveltségi vizsga
általános követelményeiről

A Földünk és környezetünk (földrajz) javasolt általános vizsgakövetelményeit a többi vizsgatárgy, főleg a természettudományi vizsgatárgyak képviselőivel történt többszöri egyeztetés, átdolgozás, majd a legitimációs bizottság jóváhagyása után küldtük szakmai bírálatra (kérdőívvel együtt) a hazai iskoláknak, módszertani műhelyeknek, különböző egyesületeknek.

A kiküldött 4622 kérdőívből 1904 (40%) érkezett vissza. A kitöltve visszaküldött kérdőívek 77%-a a szaktanároktól, 20%-a a munkaközösségektől, 3%-a pedig az egyéb véleményezőktől érkezett. Az általános iskolák 40%-a, a gimnáziumok 73%-a, a szakképző intézmények 32%-a küldött vissza kitöltött kérdőívet.

Az egyetértő válaszok aránya (%-ban)
Kérdések  Teljes minta  Véleményezők  Intézmények 
szak-
tanár 
munkaközösség  egyéb  ált.
iskola 
gimná-
zium 
szakképz.
és egyéb 
Tartalom  93  94  91  93  94  91  89 
Mód  92  92  91  93  94  82  85 
Feladatok jellege  84  84  84  90  85  82  83 
Időtartam  84  84  83  82  86  79  85 
Minimum  83  85  77  80  84  80  86 
Értékelés  87  87  89  81  88  84  93 

A vizsga tartalma

A kérdőív első kérdése: "Egyetért-e azzal, hogy a Földünk és környezetünk vizsgatárgy tartalma a Nemzeti alaptanterv Földünk és környezetünk műveltségi területének 7-10. évfolyamra meghatározott anyagát ölelje fel? (0 nem, 1 igen) Ha nem, mit javasol?" A válaszadók 93%-a egyetért a vizsga tartalmával. A véleményezők és az intézményektől kapott válaszok ehhez hasonlóak. A kódolt (igen/nem) válaszok mellett 47 szöveges megjegyzés, vélemény is érkezett, ezek kétharmada a kérdéssel kapcsolatos, és többnyire azt az aggályt fogalmazták meg a (leginkább a középiskolában tanító) kollégák, hogy iskolaváltás esetén nem tudják vállalni a felelősséget az előző (másik) iskolában tanítottakért. Ezért vagy csak a 9-10. osztály tananyagából vizsgáztatnának, vagy ketté bontanák a vizsgát a 8. és a 10. évfolyam végére. Úgy gondolom, ha a különböző típusú iskolákban földrajzot tanítók jobban megismerik és megbecsülik egymás munkáját, e félelem oka kiküszöbölhető. Ketten kiegészítenék a vizsgakövetelményeket az Ember és természet műveltségi terület (6. évfolyam végéig terjedő) földrajzi anyagából, mert szerintük nem ismétlődnek később az addig tanított ismeretek. A két műveltségi terület tantervének összevetésével ez könnyen cáfolható. A szöveges vélemények másik része (15 vélemény) nem a vizsgára, hanem a tanterv tartalmára vonatkozik, illetve az derül ki belőle, hogy a válaszoló nem tudja, melyik évfolyam végén lesz az alapműveltségi vizsga.

A vizsga módja

Az írásbeli vizsgán egy legalább 70 feladatelemből (itemből) álló feladatlapot kell megoldania a vizsgázónak, hasonlóan a másik három természettudományi tárgy (biológia, fizika, kémia) vizsgájához. A vizsgázó földrajzi tudásáról akkor alakulhat ki átfogó kép, ha a vizsgakövetelmények mind a 11 témaköréből szerepel kérdés a feladatlapon. Erről kért véleményt a második kérdés: "Egyetért-e azzal, hogy Földünk és környezetünk vizsgatárgyból a vizsga központi feladatbankból, az általános vizsgakövetelményekben felsorolt tizenegy témakör tananyagából összeállított feladatlap megoldásával valósuljon meg? (0 nem, 1 igen) Ha nem, mit javasol?"

A vizsga javasolt módjával a véleményezők 92%-a egyetért, akár egyénileg, akár munkaközösségben nyilvánított véleményt. Intézmények szerint az általános iskolákban nagyobb (94%-os), a középiskolákban kisebb (82-85%-os) az egyetértés, de még ott is magas az egyetértők aránya.

A kérdéssel kapcsolatban 80 szöveges válasz (4%) érkezett. Ebből 33 valamilyen formában szóbeli vizsgát javasol. Négyen csak szóban vizsgáztatnának, ketten a tanulóra bíznák a választás lehetőségét a szóbeli és írásbeli vizsga között, huszonheten pedig az írásbeli mellett szóban is vizsgáztatnának. Ezt a lehetőséget az általános vizsgakövetelmény az utolsó bekezdésben tartalmazza, amikor úgy fogalmaz, hogy az iskolában tanított "kiegészítő/elmélyítő követelmények ... vizsgáztatásának eszközét és módját az iskola határozza meg; a vizsga módja ezek szerint szóbeli és gyakorlati is lehet".

A többi megjegyzésből leginkább az ismeretlennel szembeni fenntartások olvashatók ki ("Igen, de ismernem kell a feladatlapokat"; "Különböző tankönyvek mást hangsúlyoznak"; "Csak akkor, ha pontos minimumkövetelmények lesznek" stb.).

A feladatok jellege

A harmadik kérdés "A feladatok megoldása lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó..." kezdetű bekezdésben megfogalmazottakra vonatkozik: "Egyetért-e azzal, hogy a Földünk és környezetünk vizsgatárgyból a hangsúly a tananyagban szereplő tények, fogalmak, összefüggések, törvények felidézésére, alkalmazására, értelmezésére essen, és ennek érdekében olyan feladatokat tartalmazzon a feladatlap, amelyek megoldása a tartalmi tudás mellett tájékoztatást nyújt a vizsgázó képességeiről is? (0 nem, 1 részben, 2 igen) Ha válasza 0 vagy 1, mit javasol?" Az egyetértés a teljes mintában, a véleményezők szerint és intézmények szerint is 80% fölötti. Mindössze 0-3% közötti azoknak az aránya, akik nem értenek egyet a feladatok jellegével. Véleményt, javaslatot csak 34 válaszadó fogalmazott meg. Így sajnos a részben egyetértők többségéről nem derül ki, mit fogadnak el és mit nem. A véleményt megfogalmazók jelentős része (13 személy) nem ellenvéleményt fejt ki, hanem megerősíti azt, ami a kérdésben szerepel: mire essen a hangsúly a feladatokban. Néhányan tiltakoznak a "magasabb szintű logikai műveleteket igénylő" feladatok ellen, vagy csak a fogalmi tudás mérését óhajtják.

Az első három kérdésre adott válaszok oly meggyőző módon egyetértenek a javaslatokkal, hogy a kérdések által érintett területeken az általános vizsgakövetelményekben nem szükséges a változtatás.

Milyen feladattípusok szerepeljenek a feladatlapokon?

Azt kértük a véleményezőtől, hogy "Osztályozza a feladattípusokat 1-től 5-ig terjedő skálán aszerint, hogy mennyire felelnek meg az alapműveltségi vizsga céljainak (5: teljes mértékben megfelelő, 1: egyáltalán nem megfelelő)!", valamint azt, hogy javasoljon egyéb feladattípusokat.

A felsorolt kilenc feladattípus közül (véleményemmel egyezően) csak a relációanalízis kapott alacsony minősítést a szaktanároktól és a munkaközösségektől. Vagyis a válaszolók többsége nem szívesen látna ilyen típusú feladatokat a vizsgafeladatok között. A többi feladattípusnál az elutasító minősítés sehol sem haladja meg a 6%-ot. 4-es és 5-ös minősítést kapott 52-68%-ban az összefüggés értelmezése keresztmetszeten, szelvényen, a rajzfeliratozás és a komplex feladat; 63-71%-ban a rövid elméleti kérdés és a problémamegoldó feladat; 76-83%-ban az összefüggés felismerése, alkalmazása térképvázlat alapján; 82-90%-ban a feladat megoldása térképpel és a természeti jelenség értelmezése.

Harmincöten tettek javaslatot (23-félét) egyéb feladattípus használatára. Ezek egy része a kérdőíven javasolt feladattípusok valamelyikének variációja szerint is értelmezhető (vaktérkép használata, fogalmak meghatározása, gazdasági jelenség értelmezése stb.). Más részük a helyi kiegészítő/elmélyítő anyagból történő vizsgáztatáskor oldható meg (kőzetfelismerés, cikkelemzés, véleményalkotás), s van, ami nem illik vizsgafeladatba (totó).

A feladattípusokról kialakult vélemények a vizsgafeladatok, feladatlapok összeállításához jelentős segítséget adnak.

A vizsga időtartama

Úgy érzem, jobban értelmezhető lett volna az 5. kérdés, ha arra is utal, hogy a feladatlap milyen terjedelmű lesz. A kérdés: "Egyetért-e azzal, hogy a feladatlap megoldására 60 perc álljon rendelkezésre? (0 nem, 1 igen) Ha nem, mit javasol?" A teljes mintában 84%-os az egyetértés, a véleményezők körében 82-84%-os; az intézmények között a gimnáziumok 79%-a, a többi intézmény 85-86%-a ért egyet a javasolt idővel. Tehát a túlnyomó többség a 60 percet elfogadta. A véleményezők 3%-a javasol más, konkrét időmennyiséget. Öten kevesebbet (45 percet); tizenhárman többet, de pontos időmegjelölés nélkül; negyvenketten többet: 80, 90 vagy 120 percet. Néhány javaslat nem pontos időmeghatározást ajánl, például: a feladatlap terjedelmétől függ, az idő ne legyen meghatározva, a vizsgáztató határozza meg. Az eredmények összemérhetősége érdekében az időkeretnek is azonosnak kell lennie.

Minimum- és minimum fölötti szint

Az általános vizsgakövetelményekben az olvasható, hogy a feladatlapon fele-fele arányban szerepelnek a Nemzeti alaptanterv minimumkövetelményeinek és minimum fölötti követelményeinek megfelelő feladatok. A 6. kérdésben arra vártunk választ, elfogadják-e ezt a megosztást a megkérdezettek, ha nem, mit javasolnak. A munkaközösségek kivételével az egyetértés mindenütt 80% fölötti (80-86%), a munkaközösségekben is 77%. Az egyet nem értők aránya a teljes mintában 17%. Ugyanakkor csak a válaszolók 4%-a nyilvánított szöveges véleményt. Van, aki csak a minimumból, más kizárólag a minimum fölötti követelményekből vizsgáztatna. Ha a minimumszint 50%-nál nagyobb arányban szerepel a feladatlapokon, a vizsga színvonalát, értékét csökkenti. A minimum fölötti követelmények túlsúlya pedig a gyerekek jelentős részét hátrányosan érintené. Úgy tűnik, a túlnyomó többség ezt belátta; és egyetért az 50-50%-os aránnyal.

A válaszadók véleménye a feladattípusokról
Feladattípus  Minősítés  Teljes minta  Véleményezők  Intézmények 
szak-
tanár 
munkaköz.  egyéb  ált.
iskola 
gimná-
zium 
szak-
képzés 
  százalék 
1. Feladat megoldása térképpel  73  72  75  52  75  66  74 
12  13  11  12  16  10 
45  12  11 
2. Természeti jelenség értelmezése  59  59  60  77  59  63  55 
28  28  27  17  28  27  28 
10  10  10  12 
3. Összefüggés értelmezése keresztmetszeten, szelvényen  30  31  28  29  32  26  31 
35  36  31  25  36  31  29 
26  24  30  10  25  29  20 
36  10  18 
4. Összefüggés felismerése, alkalmazása térképvázlat alapján  50  46  51  35  53  46  38 
32  30  31  52  31  30  42 
14  18  14  11  13  19  15 
5. Relációanalízis  11  12  17  11  13 
20  21  16  45  21  16  15 
33  34  32  22  34  27  39 
18  17  21  18  24  15 
18  16  23  11  16  20  22 
6. Rajzfeliratozás  28  28  31  29  29  20 
30  29  30  72  31  30  32 
27  27  24  17  27  26  30 
11  12  10  10  11  15 
7. Rövid elméleti kérdés  44  44  46  25  44  49  36 
27  26  28  37  27  23  35 
19  19  20  35  19  18  22 
8. Komplex
feladat 
36  37  32  42  36  36  35 
29  29  28  12  29  28  25 
25  24  28  10  25  23  29 
35 
9. Probléma-
megoldó feladat 
40  42  33  49  40  41  42 
30  29  31  42  30  30  21 
20  21  21  21  16  27 
12  11 

A feladatlap javítása, értékelése

A kérdőív 7. kérdése: "Egyetért-e azzal, hogy a feladatlap javítását és osztályzattal történő értékelését, minősítését a szaktanár végezze a megadott javítókulcs és osztályzattá alakító kulcs segítségével, a javítást és az értékelést pedig a vizsgaelnök ellenőrizze, illetve ellenőriztesse? (0 nem, 1 igen, 2 nem) Ha válasza 0 vagy 1, mit javasol?" A javasolt értékelés - mivel más javaslat szóba sem került - természetesen az 5 fokú skála szerinti értékelést jelenti.

A kérdésben megfogalmazott kettős feladattal a teljes mintában, a véleményezők és az intézmények körében is 80% fölötti az egyetértés (az igen válasz). A részben egyetértők aránya 4 és 19% közötti. Az elutasítás mindössze 0-3%. A néhány elutasító és részben elutasító egy részének a javítókulccsal szemben van fenntartása. Más részük azt igényli, hogy az osztályzattá alakító kulcs csak iránymutató legyen, azaz a ponthatárok ne legyenek merevek. A harmadik csoport véleménye érthető, hiszen azt kívánja, hogy ha a vizsgaelnök nem szakos, akkor az ellenőrzést szakos tanárral végeztesse. Ezt a lehetőséget a vizsgakövetelmények szövege sem zárja ki, sőt! Erre utal az "ellenőrizteti" kifejezés.

Egyéb javaslatok

A válaszadók 2%-a élt a felkínált lehetőséggel, hogy a kérdésekben megfogalmazottakon kívül a vizsgatárgyunkra vonatkozó egyéb javaslatot tegyen. E vélemények jó része nem a vizsgára vonatkozik, hanem a tanterv tartalmára, felosztására. Néhányan javítási lehetőség biztosítását kérik a sikertelen vizsga után. Integrált vizsgát csak egy válaszoló szeretne.

Összegzés

Köszönet illeti mindazokat, akik felelősséget érezve a földrajztanítás jövője iránt, javaslataikkal, válaszaikkal segítették munkánkat.

A kérdőíveken beérkezett válaszok alapján nem célszerű a Földünk és környezetünk vizsgatárgy általános vizsgakövetelményeinek változtatása. További munkánkban pedig - a feladatok és feladatlapok összeállításakor - tekintettel kell lennünk arra, hogy mely feladattípusok a leginkább elfogadhatóak a földrajzot tanítók véleménye alapján.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.