2019. december 05., csütörtök , Vilma

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 május

Vélemények az ének-zene alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

2009. június 17.

Erős Istvánné

Vélemények az ének-zene alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

Az ének-zene műveltségi részterület belső szerkezete - az anyanyelv és irodalomhoz hasonlóan - két részből áll. Egyik a zenei anyanyelv, ide tartozik a zenei írás-olvasás és a magyar népzenén alapuló zenei nyelvezet. A másik a zeneirodalom, amely a magyar és "világirodalom" kiemelkedő alkotásait, zenei irányzatait és korszakait öleli fel. Ez a két rész együtt van jelen a Nemzeti alaptantervben és a vizsgakoncepcióban. A tantervek készítésének fontos tényezője lesz, hogy milyen arányban jelenik meg az előbbi két komponens az egyes oktatási szakaszokban, hiszen ez fogja meghatározni az ének-zene tanításának helyi sajátosságait, az iskola zenei stílusát.

Az ének-zene műveltségi részterület fejlesztési követelményeit (kompetenciák, képességek) egyrészt a zenei dimenziókkal (dallam, harmónia, ritmus, hangszín, dinamika, forma), másrészt a kommunikáció síkjaival (hallás, olvasás, írás, interpretáció, improvizáció) határozhatjuk meg. A vizsgakövetelmények összeállításának alapvető szempontja volt, hogy a részek, a zenei tartalmak és képességek a Nemzeti alaptanterv arányait kövessék.

Kérdések és válaszok a vizsgakövetelményekről

A 4622 kérdőívből 1088 érkezett vissza az értékelés megkezdéséig. A válaszolók közel negyedrésze (268) a kérdőív kitöltése mellett javaslatot, véleményt vagy észrevételt fogalmazott meg a kérdőív megfelelő rovatában vagy mellékelt levélben. A beérkezett anyag 72%-a ének-zene szakos tanár véleménye, 17%-a pedig munkaközösség állásfoglalása volt. A vizsgakövetelményt minősítő módszertani oktatók, szaktanácsadók, iskolaigazgatók együttesen 11%-át adták a feldolgozott kérdőíveknek. A válaszolók 81%-a általános iskola, 10%-a gimnázium volt. Ezekben az adatokban benne vannak az ének-zene tagozatos általános iskolák és gimnáziumok is. Mivel nem volt lényeges eltérés az ének-zene tagozatos és nem tagozatos iskolák véleménye között, az intézmények szerinti csoportosításban összevonhatók voltak. A "szakképzés és egyéb" intézményi csoport a válaszolók 8%-át jelentette. Itt szerepeltek a szakközépiskolák, a tanító- és tanárképző főiskolák, pedagógiai intézetek.

A vizsga tartalmi kérdései

A kérdőív a vizsgakoncepció egészét felölelte, kiemelve annak lényeges pontjait. A kérdések a vizsga tartalmára, módjára, időtartamára, valamint a Nemzeti alaptanterv minimum- és minimum fölötti követelményeinek arányára vonatkoztak.

Az első tartalmi kérdés az volt, hogy mely évfolyamok anyaga képezze az ének-zene vizsga tartalmát. A pedagógusok 89%-a egyetértett azzal, hogy az 5-10. évfolyamok témakörei szerepeljenek az alapműveltségi vizsgán.

Az egyetértő válaszok aránya (%-ban)
Kérdések  Teljes minta  Véleményezők  Intézmények 
szak-
tanár 
munkaközösség  egyéb  átalános iskola  gimnázium  szakképzés 
A vizsga tartalma  89  90  89  97  85  86  79 
Szóbeli feladatok  76  72  76  81  79  71  79 
Címlisták  93  92  92  98  94  93  93 
Hangszeres tudás  79  78  83  86  76  80  83 
Értékelés  91  91  90  97  92  86  95 
A szóbeli ideje  88  87  91  90  89  83  88 
Írásbeli feladatok  79  79  77  92  81  74  80 
Az írásbeli időtartama  86  85  86  84  89  74  85 
Minimumkövetelmény  82  82  81  90  89  79  84 

Ugyancsak tartalmi kérdés volt a minimum- és a minimum fölötti követelmények viszonya. A válaszolók 82%-a elfogadta a javasolt arányt, vagyis azt, hogy a Nemzeti alaptantervben meghatározott minimális teljesítményszint és az efölötti követelmények egyenlő részként (fele-fele arányban) jelenjenek meg a vizsga anyagában.

A vizsgakoncepció a központilag meghatározott követelmények mellett figyelembe veszi az iskolák helyi sajátosságait. Ezért javasolja, hogy "az énekes-szóbeli vizsga első és második feladatának minimum fölötti anyagát, valamint a harmadik feladatot a szaktanár állítsa össze". Ezt a felvetést a válaszolók 93%-a támogatta. Úgy tűnik, ez a lehetőség sokakat meggyőzött arról, hogy az ének-zene vizsga nem fogja merev határok közé zárni a tanítandó zenei tartalmakat.

Fontos tartalmi kérdés az írásbeli és az énekes-szóbeli vizsga feladatköreinek meghatározása. A vizsgakoncepció az írásbeli vizsga részeként két feladatcsoportot határoz meg : a "kottaképhez kapcsolódó írásbeli" és a "hallás utáni írásbeli" feladatokat. A pedagógusok 79%-a egyetért ezzel. A kérdés kapcsán megfogalmazott vélemények azt mutatják, hogy az elutasítók döntő többsége a "hallás utáni írásbeli"-t a hallás utáni dallamírással azonosította. Hangsúlyozni kell, hogy a hallás utáni - az úgynevezett diktálás utáni - hangköz-, dallam- vagy ritmusírás nem alapműveltségi vizsgakövetelmény! A hallás utáni vizsgafeladatok hangszerekre, ének- és zenekarok hangzására, zenei műfajok és stílusjegyek felismerésére irányulnak.

Arra a kérdésre, hogy "egyetért-e az énekes-szóbeli vizsga három feladatkörével?", a válaszolók 76%-a igent mondott, tehát támogatta a javaslatot. Az ellenzők írásbeli észrevételei nem a feladatkör tartalmát vitatták, hanem az énekes-szóbeli vizsga kivitelezésével kapcsolatos véleményüknek adtak hangot. Voltak, akik a 16 éves tanulók hangi sajátosságaira, mutálására hivatkozva utasították el az énekes-szóbeli vizsgát. Másokat a harmadik feladat "hangversenyszerű" előadása rettentett meg. Ez valójában nem jelent mást, mint azt, hogy a vizsgázó és tanára már hetekkel, hónapokkal a vizsga előtt készülhet erre a feladatra - nem vizsgázó társaikat is bevonva - úgy, mint egy házi hangversenyre.

Mint láttuk, az énekes-szóbeli vizsga tartalmával a pedagógusok egyetértettek. Ennél is magasabb támogatottságot élvezett az a javaslat, hogy a tanulók hangszeres tudása is helyet kapjon a vizsgán. A válaszolók 79%-ának igenlő válasza tükrözte azt a felismerést, hogy a hangszeres interpretáció - mint a közös muzsikálás része - gazdagítja a produkciót, fokozza a zenei élményt. Fontos azonban leszögezni: a hangszeres tudás bemutatása a vizsgán csupán lehetőség, nem pedig követelmény! Hiánya semmiképpen sem jelenthet hátrányt a vizsgázónak.

Értékelés és vizsgaidő

A vizsgakoncepció tartalmi keretei, feladattípusai mellett lényeges kérdéskör az értékelés módja, szempontrendszere. Az ének-zene írásbeli vizsga a központi feladatbankból összeállított feladatlap megoldását jelenti. Értékelése (a többi vizsgatárgyhoz hasonlóan) javítókulccsal történik. Az énekes-szóbeli vizsgához viszont meg kell határozni az egyes feladatok jellegéből adódó értékelési szempontokat, amelyekkel a szaktanár a produkciót minősíti. A három énekes vizsgafeladat értékelési szempontjait a szaktanárok 91%-a, a munkaközösségek 90%-a, a módszertani oktatók, szaktanácsadók, igazgatók 97%-a megfelelőnek tartotta, elfogadta. Akik nem fogadták el az értékelési kritériumokat, azok nem értettek egyet a szóbeli feladatok valamelyikével, és ezt a véleményüket itt is megfogalmazták.

A vizsgakövetelmény az írásbeli vizsga időtartamára 45 percet javasol. Ezzel a válaszadók 86%-a egyetért. Lényeges különbség mutatkozott viszont az általános iskolák és a gimnáziumok véleménye között. Amíg az általános iskolák 89%-a elegendőnek tartotta a 45 percet, addig a gimnáziumoknak csak 74%-a volt ugyanezen a véleményen. A nemleges választ adók - valószínűleg a középiskolai tanulmányi versenyek és az érettségi vizsga időtartama alapján - több időt javasoltak.

Az énekes-szóbeli vizsga tanulónkénti idejét nehéz egész pontosan meghatározni, mivel a vizsgafelelet időtartama függ a bemutatott zeneművek, zenei részletek hosszúságától, a szöveges elemzés folyamatosságától és a vizsgázó egyéni alkatától. A vizsgakoncepció egy tanuló vizsgaidejét 15-20 percben határozta meg. Ezzel a javaslattal a válaszadók 88%-a egyetértett.

Gondolatok az ének-zene vizsgáról

A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a zenepedagógusok és zenei szervezetek támogatták, elfogadták az ének-zene alapműveltségi vizsga javasolt tervezetét. A szakmai érdeklődést bizonyítja, hogy a kérdőívet kitöltők és visszaküldők 23%-a élt a lehetőséggel, hogy javaslatát, véleményét részletesen kifejtse. A szöveges kiegészítések azonban nem a vizsgakoncepcióra irányuló kiegészítő vagy módosító javaslatok voltak, hanem a vizsga kapcsán megfogalmazott gondolatok, kérdésfelvetések. Nem a vizsgatervet vitatták, elemezték, inkább a vizsga megvalósítását, a vizsgához vezető oktatási folyamatot, a tárgy tanításának lehetőségeit és várható nehézségeit érintették.

Az ének-zene eddig nem tartozott az úgynevezett "vizsgatárgyak" körébe, vizsgáztatási tapasztalatai csak a szakképzésben vannak. Ezért igen fontos, hogy a szaktanárok oktatási programokat, munkafüzeteket, feladatgyűjteményeket, változatos hangzó anyagokat, valamint továbbképzési lehetőséget kapjanak már az alapműveltségi vizsga bevezetése előtti időszakban.

Többen adtak hangot aggodalmuknak: az énekórán nyújtható zenei élmény nem csorbul-e a vizsgára való felkészüléssel? Az eddigi értékek féltése érezhető ezekből a szavakból. Az aggodalom nem megalapozott, hiszen az élmény és az ismeretek nem zárják ki egymást, sőt, igen szorosan összefüggnek. Ha a tanulók elmélyültebb, alaposabb tudásra tesznek szert, látókörük szélesedik, zenei élményük gazdagabbá válik.

A nemzeti hagyományokra és az európai kultúrára alapozott ének-zene tanításunk több évtizedes tapasztalata a biztosíték, hogy az alapműveltségi vizsga nem korlátokat, hanem szélesedő lehetőségeket jelent zenei nevelésünkben.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.