2019. december 05., csütörtök , Vilma

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 május

Vélemények az emberismeret alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

2009. június 17.

Vajda Zsuzsanna

Vélemények az emberismeret alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

Az emberismeret sajátossága, hogy ilyen tantárgy eddig nem szerepelt az alap- és középfokú oktatásban. A hozzá legközelebb álló tudományterület, a pszichológia legfeljebb választható tárgyként szerepel egyes középiskolákban. Ugyanakkor elég általánosnak mondható az igény a fiatalok pszichológiai, antropológiai, ismeretelméleti műveltségének gyarapítására, hiszen ilyen jellegű informáltságra van szükség az önismereti készségek elsajátításához, a társas környezetben való jobb eligazodáshoz is.

A vizsga módjára, tartalmára, értékelésére stb. vonatkozó kérdésekre összesen 2057 fő válaszolt. Mivel eddig ilyen tantárgy nem létezett, ezért a megkérdezettek köre különbözik a többi tantárgy megkérdezettjeitől: elsősorban osztályfőnökök (a válaszolók 63%-a), illetve osztályfőnöki munkaközösségek (32%) állásfoglalását kértük. A vizsga tartalmára vonatkozó kérdéseket az emberismeret főbb témaköreivel kapcsolatban álló tudományterületek (elsősorban pszichológia, kisebb részben filozófia, szociológia) minősített képviselőinek tettük fel, összesen 68 választ kaptunk. A tematika újszerűsége miatt keletkezett a kérdés: egyáltalán szerepeljen-e önálló vizsgatárgyként az emberismeret vagy legyen más vizsgatárgyak, a történelem és társadalmi ismeretek, illetve a biológia és egészségtan része. Az érvényes válaszok alapján a többség (1084 fő, 56%) azzal értett egyet, hogy az emberismeret önálló vizsgatárgy legyen. (A tanítás ettől függetlenül különböző tantárgyak részeként is megvalósulhat, bár előnyös lenne ilyen tárgy bevezetése, ha sikerül a feltételeket megteremteni.)

Az egyetértő válaszok aránya (%-ban)
Kérdések    Teljes minta  Véleményezők  Intézmények 
  szak-
tanár 
munkaközösség  egyéb  ált.
iskola 
gimnázium  szak-
képzés 
Önálló    56  59  50  45  56  49  60 
Mód  76  79  70  87  79  67  73 
81  83  77  94  85  68  32 
78  81  73  71  82  70  69 
Időtartam  80  82  78  95  84  71  73 
79  81  79  84  82  65  78 
Minimum    81  83  76  72  83  74  72 
Ismeretek,
képességek 
95  96  96  98  97  92  94 
87  88  85  89  91  76  78 
 Értékelés  88  89  87  84  92  80  78 
87  88  87  95  91  75  83 

A vizsga tartalma

A tudományos fokozattal rendelkező szakemberek véleménye az emberismeret alapműveltségi-vizsga javasolt témáival kapcsolatban többségében egyezett az eredeti javaslattal. 6 válaszoló egyáltalán nem értett egyet az emberismeret-vizsgával vagy azzal, hogy ilyen tárgy legyen. Három válaszoló feleslegesnek tartja a vizsgát, más azt javasolta, hogy az emberismeret oktatása ne legyen vizsgacentrikus.

Az összesen 42, szövegesen is válaszoló szakember többsége tett javaslatot új témák felvételére is, de a válaszolók egy része olyasmit hiányolt, ami implicit vagy explicit formában szerepel a témák között: például ilyen a deviancia kategóriája, és természetesen ennek kapcsán a tananyagban (és a feltételezett vizsgatételek között) jelen vannak többek által szükségesnek látott drogproblémák, függőségi állapotok stb. Hasonlóképpen a szóbeli értékelésben hiányolt tolerancia, az egyén-közösség viszony kérdései megjelennek a nyolcadik: "Társas viszonyok, személyközi kommunikáció, mások megítélése, csoportviszonyok, konformizmus, deviancia, meggyőzés és vita" témakörben. Indokolt volt az a kritika, hogy a "tanulás" felveendő az értelmi funkciók témakörébe, ezt a korrekciót meg is tettük.

Miután az emberismeret ily módon önálló vizsga lesz, indokoltnak látszott azokat a (megkérdezett szakemberek által hiányolt) témaköröket is itt számon kérni, amelyek a Nemzeti alaptantervben más műveltségi területben szerepelnek: így a testi-lelki egészség, lelki egyensúly, a nemi szerepek az "Ember és természet - biológia és egészségtan" műveltségi terület témái között találhatók.

Az egyéb, felvételre javasolt témák között több olyan is szerepelt, amelyet azért hagytunk ki a vizsgakövetelmények közül, mert kerülendőnek tartottuk, hogy a tanulónak világnézetéről, értékpreferenciáiról ilyen formában kelljen számot adnia. Bár az iskola nem mondhat le arról, hogy az ilyen jellegű, fontosabb kérdésekben értéket közvetítsen, ennek színtere elsősorban az iskolai élet, a tanóra, a számonkérésnél pedig tiszteletben kell tartani az egyének saját véleményeit. (Még alapvető értékazonosságok esetén is inverz hatást kelthet, ha erkölcsi elvekről, értékekről, önmaga megítéléséről kell számot adnia a vizsgán egy tanulónak.) Ezért nem vettük fel a vizsgatémák közé a válaszolók egy része által számon kérendőnek tartott erkölcsi kategóriákat (becsület, tisztesség, hivatásszeretet). Úgyszintén nehéz elképzelni, hogyan vizsgázna bárki is önismeretből egy bizottság vagy tanár előtt - ez az igény szintén több válaszoló elvárásaiban szerepelt.

A nyolc felsorolt témakör mindegyikére érkezett elutasító válasz, teljes egyetértés egyiknél sem volt. A legtöbb elutasítás az első: "A test-lélek probléma megoldásának különböző változatai: vallásos és természettudományos válaszok, dualizmus, monizmus. Az emberi tudat, tudatos, tudattalan", illetve a hetedik: az életszerepek, a pályaválasztás és körülményei: képességek, adottságok, érdeklődés és szociális feltételek témakörökkel kapcsolatban mutatkozott. Mindkét esetben 15-15 egyet nem értő választ kaptunk. Ahol a válaszolók meg is fogalmazták kifogásaikat, ott az első ponttal kapcsolatban elsősorban a diákok éretlenségét, a felsorolt problémák megoldatlan ontológiai vonatkozásait, illetve a szakképzett tanárok hiányát emlegették. Kevésbé érthető - és nem is találtunk szöveges indoklást - a pályaválasztásra vonatkozó téma elutasítása. A második leggyakrabban elutasított a fejlődéslélektani tartalmú hatodik téma: ennek szerepeltetésével 10 válaszoló nem értett egyet. 9 megkérdezett a megismerőfunkciókra vonatkozó témakörrel, 7 válaszoló az ember egyediségére vonatkozó negyedik témakörrel nem értett egyet.

A vizsga módja

Mint a táblázatból is látható, a válaszolók többsége (76%) egyetértett avval, hogy a vizsga két részből, szóbeliből és írásbeliből álljon. Hasonlóképpen nagymértékű az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az írásbeli feladatot központi adatbankból kapják meg a tanulók, illetve, hogy a vizsgában helyzetértékelés is szerepeljen. 279 válaszoló csak szóbeli, 94 csak írásbeli vizsgát tud elképzelni. 67 válaszoló elegendőnek tartaná a helyzetértékelést a vizsgához.

A vizsga időtartama

A válaszolók túlnyomó többsége egyetértett a vizsga javasolt időbeosztásával: 60 perc az írásbeli vizsgára, 30 perc felkészülés és 3-5 perc kifejtés a szóbeli vizsgán. Az egyet nem értő kisebbségen belül sokan javasolták, hogy a szóbelin a felkészülés rövidebb legyen.

Minimum- és minimum feletti követelmények

Nem voltak jelentős véleménykülönbségek a tekintetben sem, hogy a feladatlapon szerepeljenek-e minimum- és minimum feletti követelmények is. Az egyet nem értők egy része a minimumkövetelmények nagyobb arányát javasolta.

Az emberismeret-vizsga a felsorolt képességek, ismeretek számonkérése legyen. A túlnyomó többség teljesen vagy részben egyetért azzal, hogy az emberismeret-vizsga a felsorolt ismereteket és készségeket értékelje. Az egyet nem értő válaszok száma igen alacsony és szórt (például 8 válaszoló javaslata szerint csak az ismereteket kell értékelni, 13 fő túlzottnak találja az elvárásokat).

Értékelés

Az értékelés módját illetően szintén csaknem teljes körű egyetértésre találtak a javaslatok: az írásbeli feladatlap javítását a szaktanár, a szóbeli értékelését két pedagógus végezze. Néhányan az egyet nem értők közül elegendőnek találják a szaktanárt. Volt, aki az osztálytársak bevonását javasolta az értékelésbe.

Összegzés

Úgy tűnik, az előzetes munkálatok és tapasztalatcserék során kialakított javaslatok a többség egyetértésével találkoztak. Köszönet illeti azokat a pedagógus-, illetve tudományos területen dolgozó kollégákat, akik válaszaikkal, véleményükkel segítették munkánkat.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.