2019. október 19., szombat , Nándor

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2002 február

Új tantárgy - új tankönyv

2009. június 17.

Új tantárgy - új tankönyv

A Krónika Nova Kiadónál jelent meg Kamarás István Erkölcstan című tankönyve. 2001-től a gimnáziumi tantárgyak sorában a 11. évfolyamon helyet kap az emberismeret és etika tantárgy, és 2005-től érettségi vizsgát is lehet tenni belőle az akkor érvénybe lépő új vizsgakövetelmény szerint.

A középiskolai természettudományos tantárgyakban, az informatikában és a matematikában is megjelentek a legfőbb kutatási eredmények, fontos tehát, hogy a középiskolás tanulók az antropológiában és a társadalomtudományokban is kapjanak korunknak megfelelő eligazítást és ismereteket.

Ez a tankönyv azzal az igénnyel készült, hogy ehhez a "belépő" tantárgyhoz segítséget nyújtson.

A könyv tartalmi felépítése a következő. A rövid bevezető után következik az emberi természetnek, az embernek mint erkölcsi lénynek a tárgyalása, majd az erkölcsi rendszerek és etikák normáinak, illetve az erről kialakult véleményeknek az ismertetése, valamint a jellem és az erények fogalmának a bemutatása. Ezt követik a személy és az erkölcs alapkérdései, a személyes kapcsolatok (barátság, szerelem, párkapcsolat, család) erkölcsisége, valamint a munkaerkölcs.

Külön fejezet tárgyalja a társadalmi erkölcs tudnivalóit. Itt többek között szó esik a közösség fogalmáról, a jog és erkölcs kapcsolatáról, a politika, a társadalmi igazságosság és a gazdaság erkölcsi kérdéseiről. Ebben a fejezetben kap helyet az előítélet és a tolerancia, valamint az elkötelezettség és az önkritika témaköre.

Korunk jellemző erkölcsi kihívásai között vizsgálja a kötet a tudományos-technikai fejlődés erkölcsi dilemmáit, a bioetika és az orvosi etika, valamint az ökológia problémáit.

Az utolsó fejezet a vallás és az erkölcs kérdéseit taglalja. Pozitivista módon bemutatja a zsidó-keresztény erkölcsi hagyományt, amely a kinyilatkoztatáson alapszik. Ezt az erkölcsi rendszert bibliai vallásoknak nevezi. Utána azonban ismerteti a többi jelentős világvallást, illetve azok etikáját, ethoszát.

Az etika sok tekintetben hasonlít a többi tantárgyhoz, de különbözik tőlük abban, hogy itt az ismereteket nemcsak érthetően, tanulhatóan kell átadni, hanem azok igazáról meg is kell győzni a diákot. A vallásos indíttatású etikai művekben ez általában a vallási követelmények bemutatásával történik, bár a pusztán tekintélyelvű érvelést, illetve az érvelés hiányát ma már ott sem tekintik korszerűnek. A meggyőzés feladata egy humánetikai erkölcsöt tartalmazó könyvben még nehezebb. Itt kiemelten kell utalni azokra az erkölcsi gondolkodókra, akik a helyes viselkedési szabályokat logikus észérvekkel támasztják alá.

A könyv mintaszerűen oldja meg a logikai bizonyítás feladatát. Az egyes kérdéseknél utal azokra a klasszikus vagy modern gondolkodókra, akiknek a gondolatait felhasználja. A szövegben vagy a lábjegyzetben jellemzi is az idézett személyt, illetve ismerteti a róla szóló legfontosabb tudnivalókat. Ezzel nemcsak az etikai, hanem az általános műveltség bővítéséhez is segítséget nyújt. Szerepelnek többek között az antik filozófusok (Szókratész, Platón, Arisztotelész), az ókori egyházatyák és a középkori filozófusok és teológusok, valamint az újkor ismert gondolkodói (Pascal, Martin Buber, G. W. F. Hegel, Rousseau, D. Hume, F. Nietsche, M. Scheeler, N. Hartmann, J. G. Fichte, A. Schweitzer stb.). Szintén sok utalás történik a világvallások szent könyveire, elsősorban a Bibliára, hiszen ezek rendkívül jelentős szerepet töltöttek be az etikai gondolkodás történetében, és hatással voltak azokra is, akik az adott vallást tételesen nem fogadják el. Gyakran hivatkozik a szerző szépirodalmi művekre, illetve írókra, költőkre, hiszen azok nagy hatással vannak az ember gondolkodás- és érzelemvilágára. Ismereteit is egyrészt az ő gondolataikból meríti. Így a szépirodalomnak nagy szerepe van az etikai szemlélet kialakulásában is. A könyv feldolgozási módszere sajátos, a ma ismét divatos kérdés-felelet formát alkalmazza, a kérdéseket feltevők pedig elég "érdekes" neveket viselnek: Klári, Jocó, Ángyika, dr. Woland. Ezzel a homogénnek nem mondható "palettával" fokozza az érdekességet, ráadásul a kérdések világoskék mezőben találhatók. A módszer kétségtelenül növeli a könyv olvashatóságát. Hogy tanulható-e, azt majd az idő dönti el.

A könyv minden fejezete mottóval kezdődik. Ezeket minden esetben A. De Mello: A csend hangjai (Bp.-Kecskemét, 1996, Távlatok-Korda) című művéből veszi, amelynek bibliográfiai leírását meg is találjuk a címoldalon. Jó lett volna a művet a könyvben is ismertetni, hiszen így nem tudjuk, hogy miért éppen ebből a műből kerültek a mottószövegek a könyvbe.

A mű végén megtalálható a felhasznált négy legfontosabb tankönyv címe, valamint egy ajánló bibliográfia. A bibliográfia talán a legfontosabb "műfaj", de sohasem befejezett. A kötet következő kiadásában jó lenne néhány tétellel, például a középiskolai vallásos etikatankönyvekkel bővíteni. Az sem volna hátrány, ha - még ha ajánló bibliográfiáról van is szó - a felsorolt műveket műfaj és szemléletmód szerint is csoportosítaná a szerző, hiszen itt középiskolás tankönyvről van szó, amelyet különböző világnézetű és érdeklődésű diákok használnak.

A mű tankönyvkiadásunknak mindenképpen hasznos terméke. Senkinek sem sérti a világnézeti érzékenységét, nem hívők és hívők érdeklődéssel olvashatják és tanulhatnak belőle. Etikáról lévén szó, a benne lévő állítások között szelektálhat az olvasó, illetve vitába is szállhat velük. Az, hogy az etika nehéz kérdéseket taglal, és szükség van arra is, hogy az olvasót engedje gondolkozni és vitázni, már a könyv első lapjairól kiderül. A termékeny vita, illetve a közös gondolkodás segítése egyenesen célja a tankönyvnek.

A tankönyv a 11. évfolyam számára készült, a benne közölt ismeretek hasznosak a középfokú és az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészüléshez is.

Kamarás István: Erkölcstan. Budapest, 2001, Krónika Nova Kiadó Kft.

Nemes György

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.