2019. november 14., csütörtök , Aliz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 január

Új Pedagógiai Szemle 1997 január

2009. június 17.

Közszájon forog egy anekdota. A nyolcvanas évek vége felé, amikor már nagyon világosan látszott, hogy a szocialista társadalmi modell végóráit éli, a rendszerváltás szálláscsinálójaként számon tartott kormány művelődési minisztere két olyan döntést hozott, amellyel - úgy vélte - sikerül átmentenie pozícióját az új korszakra is. Megszüntette az orosz nyelvtanítás általánosan kötelező jellegét, s meghirdette az évsz ázados tradícióval rendelkező nyolcosztályos gimnázium s vele együtt a négy plusz nyolc évfolyamos oktatási szerkezet visszaállítását. A miniszter azonban ennek ellenére nem lett igazán sikeres, mivel egyrészt az új hatalom magját alkotó, történészekből lett politikusok nem adtak lehetőséget számára elképzelései megvalósítására, másrészt a több mint négy évtizeden át létező nyolc plusz négyes iskolai alapszerkezet a szerkezetváltó iskolák számának néhány éven át tartó gyors növekedése ellenére megmaradt.

Régóta foglalkoztat, hogy a tudós történész miniszter valóban az anekdotában szereplő ok miatt akarta-e az oktatási rendszerváltás sajátos szimbólumává lett nyolcosztályos gimnáziumot, vagy ennél mélyebb oktatáspolitikai megfontolások késztették a tradicionális középiskola eszméjének újraélesztésére. Meggyőződésem, hogy őt is, mint a nyolcosztályos középiskola általánossá tételének sok-sok laikus és szakértő hívét az oktatás minőségének emelése, az egykori nagyhírű alma materek világának vonzása, egy szélesedő, s hatékonyságában is egyre növekvő szellemi elitréteg, a művelt középosztály megteremtésének, a hagyományos értelemben vett polgárság kialakulásának az igénye vezérelte. Ehhez képest azok a pedagógiai, tantervelméleti és fejlődés-lélektani szempontok, amelyeket ennek a klasszikus isk olaszerkezeti modellnek az elkötelezettjei felsorakoztattak, valójában másodlagosnak tekinthetők. A nyolcosztályos középiskola újraélesztése mögött tehát kezdettől fogva sajátos világ-, társadalom- és nem utolsósorban történelemszemlélet áll.

Mint ahogy egyértelmű, hogy a "négy plusz nyolc" ellenzői sem csak és nem elsősorban pedagógiai megfontolások, hanem markáns politikai, világnézeti elköt eleződések jegyében fogalmazták meg ellenvéleményüket. A nyolcvanas évek vége óta hangoztatott ellenérvük szerint ez a szerkezeti modell nem segíti a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, hanem éppen tovább növeli a kulturálisan hátrányos rétegek leszakadásának veszélyeit, s nem segíti elő a modernizációhoz szükséges humán erőforrások valóságos növelését. Egy szűk szellemi elit képzésének ad elsőbbséget kritikusai szerint, megfosztja a társadalom többségét a valóságos felzárkózás lehetőségétől.

A vita - hol csendesebben, hol hangosabban - lassan egy évtizede folyik. Megegyezésre, konszenzusra egyelőre kevés az esély, talán ezért is vette le a politika a napirendről a közoktatás szerkezetére vonatkozó döntések meghozatalát. Ettől függetlenül - jóllehet a korábbiaknál csekélyebb intenzitással - tovább folytatódik az iskolai szerkezetváltás, amely alapvetően az általános iskola felfelé, a gimnázium lefelé terjeszkedésében jelentkezik. E mögött ma azonban sokkal inkább egzisztenciális érdekek, mondhatni önfenntartó reflexek, mintsem értékszempontok, világképből eredeztethető oktatáspolitikai törekvések húzódnak meg.

Januári számunkban - a vita bármilyen jellegű eldöntésének szándéka nélkül - kísérletet teszünk a polémiában megjelenő jellegzetes álláspontok felvillantására, s a már működő nyolcosztályos modell pedagógiai és fejlődés- lélektani tapasztalatainak bemutatására.

Schüttler Tamás


Tartalom

David Hicks docens (Bath College of Higher Education), aki jövőkutatással foglalkozik Angliában, Bath városában, érdekes, tanulságos, összehasonlító tanulmányt közölt a "Futures" című folyóirat 1996. februári számában a fiatalok és a felnőttek jövőképéről történeti megvilágításban. Írásunk a szerző gondolatainak rövid összegzése. 
[0–-1. oldal]

Tanulmányok

Az egységes iskolát nehéz lesz létrehozni és nehéz lesz megértetni előnyeit, mert nagyon erősek a szelektív iskolarendszer beidegződései minden szereplőben, mert az egységes iskola több törődést, megváltozott pedagógusi attitűdöt és kultúrát igényel, mint a ma általában honos szelektív, a frontális munkára és a tradicionális értékekre berendezkedett iskolák. 
[3–20. oldal]
Magyarországon létrejött egy olyan iskolaszerkezet, amelynek elemei mögött jelentős szakmai csoportok állnak és számottevő szakmai-pedagógiai és szülői érdekek hatnak. Ezt az iskolarendszert "jobbra szelektív" iskolarendszernek nevezi a szerző. Az elnevezést az indokolja, hogy az abban előrehaladó diák több alkalommal dönthet alternatívák közül úgy, hogy a döntés számára előnyös legyen. 
[20–34. oldal]
A nevelés legjobb kilátásaival a nyolcosztályos gimnáziumok kecsegtetnek. Ide ugyanis abban az életkorban lépnek a gyerekek, amikor egyéniségüknek, jellemvonásaiknak még csak a váza van készen. Erősen kötődnek, függnek is még nevelőiktől (elsősorban az osztályfőnöküktől), akiknek személyes hatása rájuk (és közvetve a szüleikre) nézve óriási lehet. 
[34–39. oldal]
A szerző előadásában amellett érvel, hogy az általános tankötelezettségen belül a 8 osztályos gimnázium nyújtja leginkább az adottságokra épülő képzést, s szolgálja ezáltal legjobban a tehetséggondozást. Ez az iskola tehát nem az elitképzés, hanem a tehetséggondozás adekvát színtere. Iskolaváltás nélkül képes arra, hogy a kiemelkedő képesség korai megnyilvánulásától kezdve figyelemmel kísérhesse a tanuló útját egészen kibontakozásáig, a korai ifjúkorig. 
[40–44. oldal]
Iskolák közötti átjárhatóságnak hívjuk azt az igényt, hogy gyermekeink - diákjaink - bármely életkorban az adminisztratív nehézségeken túli tényleges akadályok nélkül léphessenek át az egyik iskolából az azzal azonos évfolyammal rendelkező, leginkább azonos típusú másikba. Hazánkban ennek az átjárásnak a legkritikusabb időszaka az általános iskola felső tagozata (mely a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokkal áll párhuzamban), illetve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok felsőbb évei (a gimnáziummal, szakközépiskolával párhuzamba állítva). 
[44–46. oldal]
A szerző a "kisgimnáziumok" keletkezéséről, működésük feltételeiről szól, kitérve azokra az összefüggésekre, amelyek a tanulók motivációjában, életmódjában megjelennek. Azoknak a kollégáknak szeretne segítséget nyújtani, akik eddig nagygimnazistákkal foglalkoztak, és szokatlan számukra az általános iskolai korosztály merőben más mentalitása. 
[47–56. oldal]
Maria Montessori a gyermek szabad tevékenységének tudományos megfigyeléséből kiindulva alkotta meg pedagógiai módszerét. Olyan modern pedagógiai világképet alakított ki, amely alapvető irányelveket fogalmaz meg a gyermek neveléséhez, oktatásához egészen a felnőtté válás idejéig. Ez a módszer minden nevelési-oktatási szinten alkalmazható. Eltérőek azonban a megvalósulásához szükséges feltételek. Ezért nem véletlen, hogy a világon meglehetősen kevés Montessori-középiskola található. Írásunk arról szól, miben más egy Montessori-középiskola, annak működéséhez milyen feltételek, tantervi, pedagógiai szervezési formák szükségesek. 
[57–68. oldal]

Nézőpontok

A vita arról folyt, miként hat a NAT megjelenése az alternatív programokra, be tudja-e tölteni a NAT modernizációs funkcióját, hogyan érintik a magyar közoktatási rendszer tervezett változtatásai az alternatív programok jövőjét. 
[69–79. oldal]

Környezeti nevelés

Talán nincs messze az az idő, amikor a természet megőrző szeretete és tisztelete, mikro- és makrokörnyezetünk megóvása nem divatos program, hanem az egész emberiség alapvető életformája, élet- és világszemlélete lesz. Ennek a célnak mihamarabbi megvalósulása érdekében csatlakozott a budapesti Szűcs Sándor Általános Iskola egy szakembereket és pedagógusokat foglalkoztató programhoz. Írásukban az iskolában folyó környezeti nevelési szakmai, pedagógiai és módszertani munkáról, erről a majd mindenkit megmozgató csapatmunkáról számolnak be a szerzők. 
[80–88. oldal]

Látókör

A szerző elméletileg sokoldalúan megalapozott vizsgálatsorozatának bemutatásával segítséget nyújt az iskoláknak ahhoz, hogy körültekintően jutalmazzanak. Következtetései alapján a pedagógusok kedvezően befolyásolhatják tanítványaik belső motivációit, teljesítményeinek mennyiségét és minőségét. 
[89–96. oldal]

Mentálhigiéné

A gyulai 1. sz. Általános Iskola 7. osztályában Árvai Józsefné által 1995. január 31-én az Életvezetési ismeretek és készségek program alapján tartott osztályfőnöki órát mutatjuk be videofelvétel alapján. Az egészséges, biztonságos élet témakörben tartott órán szó esett az igazi baráti közösség jellemzőiről, a stressz lényegéről és kezelésének módjairól. 
[98–107. oldal]

Nemzetközi érettségi

A nemzetközi érettségit bemutató sorozatunk 1996 novemberében megjelent tanulmányának előszavában jeleztük, hogy az adott írással lezártuk a témát. Időközben a nemzetközi érettségi programjának hazai adaptációja kibővült a filozófia és a pszichológia oktatásával. Az alábbiakban a filozófia című tárgy tanítási programját adjuk közre azzal a céllal, hogy megoldási alternatívákat kínáljunk e klasszikus diszciplína régóta megoldatlan közoktatási adaptációjára. 
[108–113. oldal]

Világtükör

David Hicks docens (Bath College of Higher Education), aki jövőkutatással foglalkozik Angliában, Bath városában, érdekes, tanulságos, összehasonlító tanulmányt közölt a "Futures" című folyóirat 1996. februári számában a fiatalok és a felnőttek jövőképéről történeti megvilágításban. Írásunk a szerző gondolatainak rövid összegzése. 
[114–117. oldal]

Kritika-figyelő

[119–120. oldal]
[122–124. oldal]
[124–125. oldal]
[126–127. oldal]
David Hicks docens (Bath College of Higher Education), aki jövőkutatással foglalkozik Angliában, Bath városában, érdekes, tanulságos, összehasonlító tanulmányt közölt a "Futures" című folyóirat 1996. februári számában a fiatalok és a felnőttek jövőképéről történeti megvilágításban. Írásunk a szerző gondolatainak rövid összegzése. 
[127–150. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.