2019. november 21., csütörtök , Olivér

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 február

Új Pedagógiai Szemle 1997 február

2009. június 17.

Kényszerpálya vagy modernizáció? címmel került sor 1996. november végén az immár hagyományossá váló lillafüredi országos közoktatási konferenciára, amelynek előadói arra keresték a választ, hogyan lehet összeegyeztetni az oktatás minőségi fejlesztését azokkal a kemény finanszírozási, gazdasági, demográfiai korlátozó tényezőkkel, amelyek rövid és középtávon meghatározzák a közoktatási rendszer mozgásterét. Előadók és résztvevők arról cseréltek eszmét, milyen módon tud kitörni a közoktatás ebből a szorító kalodából, miként lehet a leghatékonyabban felhasználni az oktatási rendszer működtetésére és fejlesztésére rendelkezésre álló anyagi eszközöket, illetve a közelmúltban elfogadott törvénymódosítás után milyen reális lehetőségek mutatkoznak a közoktatás modernizációjára kidolgozott stratégiai elképzelések megvalósítására.

A konferencián egyszerre volt érzékelhető az a sajátos kettősség, amely ma általában jellemzi a közhangulatot. Miközben manapság általánosan elterjedt egy életérzés, a kényszerek szorításában való létezés rossz társadalmi közérzete, s ezzel együtt a fejlődés, a modernizáció megvalósíthatósága iránti kétely, aközben, ha lassan és felemásan is, de megindult a magyar gazdaság és a különböző társadalmi alrendszerek - így az oktatás - modernizációja. Úgy tűnik, hogy a modernizációval szemben már azelőtt kialakult egyfajta ellenérzés, mielőtt valójában kibontakozhatnának, a társadalom és az egyes ember számára kézzelfoghatóvá válhatnának azok az új minőségek, amelyeket a modernizáció eredményeként tartanak számon ott, ahol a szerencsésebb történelmi adottságokból következően már túljutottak a modernizációs fejlődési pálya kezdeti fázisain.

Látni kell, hogy a modernizáció jövőképével szembeni kételkedés éppen azoknak a mai anyagi, mindenekelőtt egzisztenciális problémáknak a következménye, amelyekkel nap mint nap szembesülnek az iskola világának szereplői. Kétségtelenül nem könnyű elfogadni a falusi kisiskolák két-három éven belüli Internetbe csatlakoztatására vonatkozó terv realitását ott, ahol ma a legelemibb taneszköz-fejlesztési igények kielégítésére sincs pénze az iskolát fenntartó önkormányzatnak. Mint ahogy a ma filléres megélhetési gondokkal küzdő pedagógus számára illuzórikus ábrándképnek tűnik a közoktatási stratégiában felvázolt, a legkorszerűbb ismeretekkel való lépéstartást elősegíteni hivatott továbbképzési és szakvizsgázási rendszer vagy a folyamatos önképzést biztosító könyvvásárlást támogató program. Pedig olyan tervekkel szemben fogalmazódnak meg ezek az egyébként érthető kételyek, amelyeknek számos eleme már korántsem csak jó szándékú elképzelésként létezik, hanem a megvalósulás útján halad.

A konferencia egyik fontos következtetése, hogy a gazdasági feltételekből következő kényszerpályán lét és a modernizáció nem feltétlenül zárják ki egymást. A sajátos magyar - és tegyük hozzá, közép-kelet-európai - viszonyok következtében az iskola valóságában egyszerre és egyidejűleg van jelen mindkettő. Tehát miközben szorító finanszírozási problémák nehezítik a közoktatás mindennapjait, aközben szembe kell nézni egy másik kényszerrel, az előremenekülés, a modernizáció kényszerével. Furcsa viszony van e két különböző kényszerítő hatás között: ugyanis amilyen mértékben sikerül teljesíteni a modernizációs kényszerből eredő követelményeket, olyan mértékben csökkenhet az anyagi kényszerek guzsba kötő ereje.

S mindezzel együtt talán lassan oldódik majd a társadalmi rosszkedv, talán optimizmusba, a siker reményébe vált át a komor kételkedés.

Schüttler Tamás


Tartalom

Konferencia

A miniszter előadásában azt elemzi, hogy a közoktatásról szóló törvény módosítása után milyen esélyei vannak a közoktatás szakmai fejlesztésének és a modernizációnak. A különböző fejlesztési problémákat minden esetben finanszírozási hátterük összefüggéseiben közelíti meg. 
[3–17. oldal]
A szerző tanulmányában egyrészt arra keres választ, miért van szükség az állam oktatási szerepvállalására, másrészt azt vizsgálja, hogy ennek az állami szerepvállalásnak milyen lehetséges technikái létezhetnek, s e technikák alkalmazása hogyan hat az oktatás eredményességére s gazdasági értelemben vett hatékonyságára. 
[17–31. oldal]
A szerző azért vizsgálta a címben jelzett összefüggést, mivel az utóbbi két évtized legnagyobb kihívását a munkanélküliség jelentette. A nyugateurópai helyzet alakulásának, a hazai ifjúsági munkanélküliségnek és a fiatal munkanélkülieknek a bemutatását követően így foglalta össze az iskolaszerkezet válaszait az ifjúsági munkanélküliségre:az általánosabb jellegű képzés bővülése, a szakképző intézmények presztízsének emelése, a gazdaság és az oktatás közötti kapcsolat erősítése, programok kidolgozása a hátrányos helyzetű tanulók számára. 
[32–47. oldal]
A szerző bemutatja azokat a változásokat, amelyek 1990-l995 között a demográfiai folyamatokban és velük összefüggésben a közoktatásban bekövetkeztek. Megállapítja, hogy kicsiny az iskolarendszer érzékenysége a demográfiai változásokra. Rámutat arra, hogy amíg a demográfiai folyamat következtében a tanulólétszám a vizsgált időszakban mintegy 14%-kal csökkent, addig a pedagógusoké 4%-kal, az osztályok száma pedig közel 5%-kal csökkent, az iskoláké 7%-kal növekedett. Az intézmények reagálása megemelte közoktatás fajlagos kiadásait, ami az 1995-ik költségvetési évben kényszerintézkedésekre vezetett. 
[49–56. oldal]
Magyarországon napjainkra megváltozott a szabályozás: kevésbé előíró jellegű, s a központi szabályozás mellett növekszik a fenntartói döntések jelentősége. A szerző bemutatja a munkaerő-piaci, a tanári tevékenység presztízsét illető társadalmi értékrendbeli, valamint az irányításbeli változásokat és azok hatásait a tanári munkára. Végül számba veszi az oktatás tartalmi szabályozását célzó kormányzati döntések befolyását az iskolai munka átalakulására (a piaci szemlélet, a tanári teammunka, az iskola szolgáltató jellegének, a humanista értékként jellemzett szakmai meggyőződéssel szemben a vállalkozói szemléletnek az erősödése). 
[57–66. oldal]
A szerző ismerteti azokat a törvényeket, amelyek értelmében az egyházak fenntarthatnak az államiakéval azonos költségvetési támogatásra, bérezésre jogosult nevelési-oktatási intézményeket. A katolikus iskolák a lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása mellett katolikushoz méltó világképet, értékrendet alakítanak ki.Gimnáziumaik elitképző szerepet töltenek be, általános iskoláik pedig minden egyes tanulót a számára lehetséges legmagasabb szintre kívánnak eljuttatni. 
[65–71. oldal]
Az elmúlt hat évben Magyarországon újra létrejött a plurális iskolarendszer. A magániskoláztatás egyik formájaként új (alapítványi és magán-) iskolák alakultak. Pótló-kiegészítő vagy az állami- önkormányzati iskolák kínálatát helyettesítő szerepet töltenek be. Finanszírozásukat az állam és fenntartóik - alapítványok, szponzorok - vállalják. Az összes iskola 2,6%-át alkotják, de társadalmi és oktatásügyi jelentőségük ennél nagyobb. Olyan szférát jelentenek, amelyet a társadalom egy része meg tud és meg is akar fizetni, és amely dinamikusabban képes alkalmazkodni a modernizációt szolgáló pedagógiai feladatokhoz. 
[72–79. oldal]
Magyarországon dinamikus a civil, a nonprofit szektor növekedése. Szervezeteinek jelentős csoportja, 10%-a - amely már túl van az intézményesülés kezdeti fokán - működik az oktatás területén. Anyagi hátterük meglehetősen bizonytalan. Erősen függenek az állami és magántámogatásoktól. Céljaik, feladataik megvalósításához az önkormányzatokkal való intenzívebb együttműködésre lenne szükségük. 
[80–82. oldal]
Az alábbiakban két részletet közlünk a kerekasztal-vita résztvevőinek több mint kétórás beszélgetéséből. Egyrészt közreadjuk a közoktatás mai finanszírozási gondjainak a közelmúlt oktatáspolitikai döntéseiben gyökerező okaival kapcsolatos gondolatokat, másrészt megismerheti az olvasó, hogy a vita résztvevői hogyan értelmezik az oktatás modernizációját. 
[83–91. oldal]
A szerző tanulmányában egyrészt arra keres választ, miért van szükség az állam oktatási szerepvállalására, másrészt azt vizsgálja, hogy ennek az állami szerepvállalásnak milyen lehetséges technikái létezhetnek, s e technikák alkalmazása hogyan hat az oktatás eredményességére s gazdasági értelemben vett hatékonyságára. 
[92–93. oldal]

Nemzetközi érettségi

A pszichológiai tudás, mint minden kulturálisan meghatározott emberi készség átadása, csak türelmes, részeredményekre építkező, szisztematikus oktatással érhető el. Az empátia vagy éppen a hiteles kommunikáció képessége nem tanulható meg pusztán teoretikus ismeretek előadásszerű meghallgatásával. Ezeknek a jellemzőknek az elsajátítása csakis demokratikus légkörű, partneri viszonyra épülő tanár-diák interakciók sorozatán keresztül képzelhető el. 
[94–98. oldal]

Környezeti nevelés

A beszélgetésben a résztvevők elmondják, hogyan épült be ennek a közismerten tudáscentrikus iskolának a pedagógiai rendszerébe, tanítási tartalmába a környezeti nevelés. A tanárok arra törekszenek, hogy az egyes tantárgyak keretei között közvetített, a környezettudatos magatartást segítő ismeretek rendszert alkossanak, s így közösen fejlesszék az új módszerek segítségével a képességeket. 
[99–107. oldal]

Mentálhigiéné

Az Életvezetési ismeretek és készségek keretében a konfliktusról, a stresszről és a drogról tartott foglalkozást Árvai Józsefné, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet pedagógiai tanácsadója vezette 1995. február 9-én a Gyulai 1. Sz. Általános Iskola hetedik osztályában. Az óraleírás videofelvételről készült. 
[108–116. oldal]

Kritika-figyelő

David Hicks docens (Bath College of Higher Education), aki jövőkutatással foglalkozik Angliában, Bath városában, érdekes, tanulságos, összehasonlító tanulmányt közölt a "Futures" című folyóirat 1996. februári számában a fiatalok és a felnőttek jövőképéről történeti megvilágításban. Írásunk a szerző gondolatainak rövid összegzése. 
[117–123. oldal]
David Hicks docens (Bath College of Higher Education), aki jövőkutatással foglalkozik Angliában, Bath városában, érdekes, tanulságos, összehasonlító tanulmányt közölt a "Futures" című folyóirat 1996. februári számában a fiatalok és a felnőttek jövőképéről történeti megvilágításban. Írásunk a szerző gondolatainak rövid összegzése. 
[123–124. oldal]
David Hicks docens (Bath College of Higher Education), aki jövőkutatással foglalkozik Angliában, Bath városában, érdekes, tanulságos, összehasonlító tanulmányt közölt a "Futures" című folyóirat 1996. februári számában a fiatalok és a felnőttek jövőképéről történeti megvilágításban. Írásunk a szerző gondolatainak rövid összegzése. 
[125–127. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.