2019. szeptember 20., péntek , Friderika

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 április

Új Pedagógiai Szemle 1997 április

2009. június 17.

"De hát hogy is szorítsunk helyet a mi régi iskolánkban... az új tantárgyaknak: Elsősorban a tanítandók ésszerű összevonásával. Hogy mit vonjunk össze: Nos, mindjárt a tantárgyakat. A vegytant és a fizikát az atomfizika már összevonta (a vegyi vonzásnak fizikai magyarázata van), mi azonban még külön tanítjuk. Széchenyit a történelem- és magyarórán is elméltatják; holott irodalom- és képzőművészettörténet: a helyesen tanított történelemnek egyszerű illusztrációja és olvasókönyve. De abba tartozik bele a bölcsészet, a társadalmi ismeretek, sőt a történeti földrajzból kinövő politikai földrajz is. Az így megduzzadt történelem aztán nyugodtan kaphatna heti hat órát: még mindig megtakarítás lenne."

Ezeket a sorokat Németh László írta le 1945-ben A tanügy rendezése című híressé lett tanulmányában. Azóta minden tantárgyi integrációs kísérlet ősforrásnak tekinti az e tanulmányban, továbbá a Hogyan tanítottam Vásárhelyen a történelmet című vázlatban, valamint az Óraadók királysága más tanulmányaiban az iskola által közvetített műveltség lehetséges szerkezeti tagolásáról írott gondolatait. A tanügy, pontosabban az iskola világa - néhány kísérleti műhely kivételével - elég keményen ellenállt a Németh László által javasolt, vagy ahhoz hasonló tantárgyi integrációs törekvéseknek. Az ellenállás részint az egyes diszciplínák szakmai sovinizmusából, részint az integrált tanításhoz szükséges pedagógiai és szaktudományi felkészültség hiányából fakadt. Miközben sokakat magával ragadott az, ahogyan Németh László Hódmezővásárhelyen tanított, szinte mindig megfogalmazódott - tegyük hozzá, nem egészen alaptalanul - az a kritika is, hogy ehhez a Németh László-i enciklopédikus tudás, az a fajta polihisztorság kell, amelynek az író volt az egyik utolsó XX. századi reprezentánsa.

Németh László persze nem tudott belenyugodni azokba az ellenérvekbe, amelyek megfogalmazói a pedagógusok felkészültségének hiányosságaira, az integrált tanításhoz szükséges önképzésre való motiválatlanságára hivatkozva az általa elképzelt tantárgystruktúrát pedagógiai utópiának minősítették. 1955-ben írott Pedagógiai töredék című írásában elmondta, hogy miképpen sikerült a vásárhelyi "gályapadból laboratóriummá" tett iskolai környezetben a pedagógusok egy csoportját megnyerni - ha nem is a polihisztorrá, de - a kísérletező, mai fogalmaink szerint önfejlesztő iskolai műhellyé válás ügyének. Ám a "kísérletező ember" hamar szembetalálkozott az iskolai világ mindazon negatív tényezőjével, amelyek a műhellyé, laboratóriummá válás ellenében hatnak. Meggyőződése szerint ezeken a problémákon csak az segíthet, ha diák és tanár egyaránt átélheti a szellemi szabadság, a felfedezés örömét. "De hogy adjuk meg a lehetőséget, hogy ők is játsszanak - kezdeményezők lehessenek valami efféle játékban, mert hiszen ezen fordul meg a dolog. Amennyire az iskolai rend engedte, igyekeztem valami önállóságot engedő szerepeket rájuk kiosztani."

Fél évszázaddal később, egy alapvetően más iskolai rend viszonyai között sincs jobb recept a pedagógus energiáinak felszabadítására. Napjaink pedagógiai történései abba az irányba mutatnak, hogy lassan talán megérnek a feltételek a Németh László által elképzelt, az ismeretek sajátos belső kapcsolódási rendszerével összhangban álló, integrált tantárgyi rendszer elterjedésére. Talán sikerül az iskola világában lefolytatni azokat a tisztázó vitákat, amelyek nélkülözhetetlenek annak a szemléletnek a megváltoztatásához, amely mindmáig erőteljesen őrzi az iskola által közvetített tudás diszciplináris parcellázottságát.

Schüttler Tamás


Tartalom

Tanulmányok

A Németh László Társaság 1996, október 25-én az író nevét viselő - a nyolcosztályos gimnázium újraindítását szolgáló kísérletéről ismertté vált - középiskolában felolvasóülést rendezett, amelyen az író pedagógiai munkásságával foglalkozó tanulmányaikat adták elő írók, irodalomtörténészek és pedagógiai kutatók. Összeállításunkban azt a négy dolgozatot adjuk közre, amely Németh László neveléstudományi, tantervelméleti tevékenységét elemzi négy különböző szempontból. Köte Sándor a pedagógiához az orvoslás, az antropológia és a lélektan felől közelítő, polihisztor Németh Lászlót állítja tanulmánya középpontjába, bemutatva, miként tükröződnek a két háború közötti korszak pedagógiai, pszichológiai irányzatai az író pedagógiával foglalkozó gondolataiban. Jakabffyné Németh Magda, az író leánya - maga is gyakorló középiskolai tanár - a Hódmezővásárhelyt kidolgozott, sokat hivatkozott, a természettudományokat és a történelmet integráló tananyagelrendezési módszer lényegéről, s az arra vonatkozó gyakorlati tanítási tapasztalatokról szól. Hoffmann Rózsa Németh László neveléselméleti-didaktikai felfogásának tükröződését elemzi egy adott műben, az Égető Eszterben. Vecsey Beatrix míves esszéje a tanítás, az általa közvetített, kialakított tudás erkölcsi tartalmáról vallott Német László-i gondolatokat összegzi. 
[3–10. oldal]
A szerző tanulmányában kifejti, hogy az "egyetlen" múlt fogalmát sugalló történetkép iskolai egyeduralma tarthatatlanná vált. A szentenciaszerű történelemtanítás unalma és sterilitása helyett a társadalomtörténet, a "magántörténelem", a mindennapokról szóló, a mikro- és a mentalitástörténet lehet a kivezető út. 
[10–14. oldal]
A szerző tanulmányában kifejti, hogy az "egyetlen" múlt fogalmát sugalló történetkép iskolai egyeduralma tarthatatlanná vált. A szentenciaszerű történelemtanítás unalma és sterilitása helyett a társadalomtörténet, a "magántörténelem", a mindennapokról szóló, a mikro- és a mentalitástörténet lehet a kivezető út. 
[15–22. oldal]
Öt kontinens közel 50 országának a részvételével került sor 1990 és 1996 között a harmadik nemzetközi matematikai és természettudományi vizsgálatra (angol rövidítése: TIMSS), amely a világ egyik legjelentősebb pedagógiai kutatásokat bonyolító szervezete, az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) irányítása alatt zajlott le. A TIMSS célja a részt vevő országok tanulóinak a matematika és a természettudományok terén nyújtott teljesítményének felmérése, valamint az e tantárgyak tanulására hatást gyakorló tanulói, tanári, tantervi és osztálytermi tényezők feltárása volt. A vizsgálat célja az volt, hogy nemzetközi szinten átfogó képet nyújtson a pedagógusok és a pedagógiai döntéshozók számára a matematika és a természettudományi tantárgyak tanterveiről, azok alkalmazásáról, a tanulók teljesítményéről, valamint a részt vevő országok oktatásügyi, társadalmi és gazdasági körülményeiről. 
[23–29. oldal]
A tanulmány 10-14 és 16-18 éves gyerekek szimbolikus gondolkodásmódja kísérleti megfigyelésének eredményeit mutatja be, arra keresve a választ, hogy valóban minden emberben azonos vagy hasonló jel- és jelentéskészlet él-e, s ha igen, akkor készen kapjuk-e, avagy a kulturális környezet hozza-e létre azt. 
[30–42. oldal]
A Marketing Centrum 1996. decemberi adatfelvétele során 1001 véletlenszerűen kiválasztott és megkérdezett személy 98 százaléka vállalkozott arra, hogy "iskolai osztályzatok" segítségével választ adjon arra a kérdésre: mennyire tartja fontosnak 11 tárgy, terület oktatását a középiskolákban, milyen képességek kifejlesztésére törekedjen az iskola, mekkora a felelőssége a fiatalok személyes és társadalmi fejlődésében. A kérdések arra is vonatkoztak, pártolja-e a közvélemény az iskolák önállóságát, és mennyire tartja megbecsültnek a tanári foglalkozást. 
[43–55. oldal]
Öt kontinens közel 50 országának a részvételével került sor 1990 és 1996 között a harmadik nemzetközi matematikai és természettudományi vizsgálatra (angol rövidítése: TIMSS), amely a világ egyik legjelentősebb pedagógiai kutatásokat bonyolító szervezete, az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) irányítása alatt zajlott le. A TIMSS célja a részt vevő országok tanulóinak a matematika és a természettudományok terén nyújtott teljesítményének felmérése, valamint az e tantárgyak tanulására hatást gyakorló tanulói, tanári, tantervi és osztálytermi tényezők feltárása volt. A vizsgálat célja az volt, hogy nemzetközi szinten átfogó képet nyújtson a pedagógusok és a pedagógiai döntéshozók számára a matematika és a természettudományi tantárgyak tanterveiről, azok alkalmazásáról, a tanulók teljesítményéről, valamint a részt vevő országok oktatásügyi, társadalmi és gazdasági körülményeiről. 
[56–76. oldal]
A szerző diákok körében végzett felmérést arról, hogyan ítélik meg önmaguk nemzethez tartozását, mit jelent számukra a hazafiság, hogyan vélekednek a nacionalizmusról. A tanulmány szemelvényeket közöl a diákok válaszaiból is. Ezek a számadatoknál érzékletesebben tükrözik vissza a diákok történelmi és politikai tudatának sajátosságait. 
[77–93. oldal]
A szerző tanulmányában kifejti, hogy az "egyetlen" múlt fogalmát sugalló történetkép iskolai egyeduralma tarthatatlanná vált. A szentenciaszerű történelemtanítás unalma és sterilitása helyett a társadalomtörténet, a "magántörténelem", a mindennapokról szóló, a mikro- és a mentalitástörténet lehet a kivezető út. 
[94–100. oldal]

NAT-műhely

Résztvevők: Jakab György tanár, Miklósi László a Történelemtanárok Egylete elnöke, Szabó Ildikó szociológus, Száray Miklós tanár, iskolaigazgató, Závodszky Géza főiskolai tanár, az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója, az Új Pedagógiai Szemle részéről Győri Anna szerkesztő és Schüttler Tamás főszerkesztő. 
[101–119. oldal]

Nézőpontok

Résztvevők: Jakab György tanár, Miklósi László a Történelemtanárok Egylete elnöke, Szabó Ildikó szociológus, Száray Miklós tanár, iskolaigazgató, Závodszky Géza főiskolai tanár, az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója, az Új Pedagógiai Szemle részéről Győri Anna szerkesztő és Schüttler Tamás főszerkesztő. 
[120–124. oldal]

Környezeti nevelés

Arra a kérdésre, hogyan tanítható a környezetvédelem, ma a pedagógia két különböző paradigmájához kötődő táborok egymásnak ellentmondó válaszokat adnának. A szerző tanulmányában alternatív szemléletmódot javasol megoldásként: a konstruktív pedagógián alapuló környezeti nevelést. Véleménye szerint ezzel érhető el, hogy a gyermek a számára alkalmas módon lépjen kölcsönhatásba a környezetével. 
[125–132. oldal]

Dokumentum

A szerzők a tantárgy és a pedagógia oldaláról mérlegelve bemutatják a történelemérettségi egy lehetséges új modelljét, javaslatot tesznek közép- és emelt szintű témakörökre, és választ is adnak néhány közismert, lehetséges és várható ellenvetésre. 
[133–132. oldal]

Kritika-figyelő

A szerzők a tantárgy és a pedagógia oldaláról mérlegelve bemutatják a történelemérettségi egy lehetséges új modelljét, javaslatot tesznek közép- és emelt szintű témakörökre, és választ is adnak néhány közismert, lehetséges és várható ellenvetésre. 
[135–138. oldal]
A szerzők a tantárgy és a pedagógia oldaláról mérlegelve bemutatják a történelemérettségi egy lehetséges új modelljét, javaslatot tesznek közép- és emelt szintű témakörökre, és választ is adnak néhány közismert, lehetséges és várható ellenvetésre. 
[139–140. oldal]
A szerzők a tantárgy és a pedagógia oldaláról mérlegelve bemutatják a történelemérettségi egy lehetséges új modelljét, javaslatot tesznek közép- és emelt szintű témakörökre, és választ is adnak néhány közismert, lehetséges és várható ellenvetésre. 
[141–140. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.