2019. szeptember 20., péntek , Friderika

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 július--augusztus

Új Pedagógiai Szemle 1997 július--augusztus

2009. június 17.

A hetvenes-nyolcvanas években sokunk gondolkodását meghatározta egy akkoriban - és azóta is - sokat idézett metafora, a Gutenberg-galaxis. Marshall Mc. Luhan az elektronikus média és az informatika már akkor hihetetlen mértékű terjedését szemlélve alkotta meg már-már apokaliptikusnak ható jövendölését, amelyben a hagyományos írásbeliségen alapuló kultúrát egy távolodó és egyre jobban széteső csillagrendszerként ábrázolta. A Gutenberg-galaxist felváltó új kulturális paradigma, a képekben, szimbólumokban, ikonikus kódokban való gondolkodás "szép új világa" elé nem csekély aggodalommal tekintett az írástudók archaikus értékeket féltő kasztja.

Érdekes módon ez a kulturális elit nemcsak és nem is elsősorban az írásbeli kultúra háttérbe szorulása, erodálódása miatti félelmeinek adott hangot, hanem sokkal inkább azokra a veszélyekre igyekezett rámutatni, amelyek a hagyományos értékek nélküli szubkultúra viszonyai között szocializálódó új nemzedékeket fenyegetik. Ebben a kontextusban tehát az írott kultúra fenomenológiai értelemben túlmutat önmagán, egy sajátos értékvilág, társadalmi és személyközi viszonyrendszer, érintkezési és kommunikációs kultúra szimbolikus reprezentációjává vált. A Gutenberggalaxis viszonyai közötti létezés ebben a felfogásban ugyanis egyfajta garanciát jelentett egy meghatározott erkölcsiség és életstratégia normáinak, értékeinek elsajátítására, mint ahogyan a felhalmozódott kulturális örökség és tapasztalatrendszer írott formában történő birtokbavétele is egy meghatározott kognitív minta, gondolkodási struktúra, absztrakciós szint szakadatlan átörökíthetőségének is a zálogává vált. Az archaikus kultúrát magába záró, távolodó, múltba vesző csillagrendszer éppen azért vált apokaliptikus metaforává, mert megpróbálta jelezni annak a jövőnek a közeledtét, amelyben az emberi létezés ezen alapfeltételei kérdőjeleződnek meg.

A Gutenberg-galaxis metaforában kifejeződő végzetszerű jövendölések - mint az ilyen víziók általában - szerencsére csak részben igazolódtak be. A negyedszázada megfogalmazott Mc. Luhan-i jövőképekben foglaltakhoz képest még intenzívebbé vált az elektronikus média, a video elterjedése, még hatalmasabb méretekben valósult meg a társadalom, a gazdaság és nem utolsósorban a mindennapi élet informatizációja. A legélénkebb fantáziával bíró prognóziskészítők sem gondoltak, nem is gondolhattak egy-másfél évtizeddel ezelőtt az Internet és a multimédia mai kultúraformáló hatásaira. Kétségtelen, hogy tovább szűkült a kulturális elit által évezredek óta birtokolt, védelmezett és mindig is féltett írásos kultúra tere, hatóköre, szocializációs funkciója, mint ahogy tovább csökkent az archaikus írásbeliség által terjesztett viselkedési és gondolkodási minták átörökítésének az esélye. Ugyanakkor az információk továbbításának, rendszerezésének, tárolásának és felidézésének technikájában bekövetkezett hallatlan nagy fejlődés az írásbeliség egyfajta reneszánszát, újraértelmezését is eredményezi.

Napjainkban az információs korszak hajnalán egy új írásbeliség körvonalai kezdenek kirajzolódni. A Gutenberg-galaxis papirusztekercsei, fóliánsai, kódexei és természetesen megannyi könyve mintha nem is idegen tejútrendszerek felé távolodnának, hanem az Internet web-oldalain és a multimédia CD-ROM-okon digitális jelekké transzformálódva a földi gravitációban maradva folytatnák többévezredes életüket. A számítógépes hozzáférés exponenciális gyorsasággal történő növekedése révén az archaikus kultúra csillagrendszerébe bezárkózni akaró, Mc. Luhan-i fátumokról jövendölők aggodalmait akár a kultúra, az értékek elpusztíthatatlanságába vetett hit optimizmusának öröme is felválthatná. Az információ képi megjelenítésének kizárólagosságát jelentő video és ikon falanszter felett íme, mégiscsak győzedelmeskedett a betű, a szó, a gondolatokat bonyolult szintaktikai szerkezetek által kifejező mondat, a szimplifikált képiség monolitikus egyeduralmán mégiscsak úrrá lett a kép és az írás magasabb absztrakciós szintet jelentő szimbiózisa.

Kétségtelen, hogy mindez megnyugvással töltheti el az írásbeliség eltűnésének apokaliptikus víziójától rettegőket, de bizonyos szempontból talán még korai az öröm. A nagyobb részben digitalizált jelekké transzformálódó írásbeliség önmagában ugyanis nem jelenti a hagyományos, archaikus írásbeliség által közvetített értékek, normák, életstratégiák akár részbeni átörökíthetőségének változatlan garanciáját. Az informatika forradalmának egyik legnagyobb megoldandó kérdése az, hogy ez az új írásbeliség miként válhat az információs társadalom korában is érvényesnek tekinthető klasszikus értékek, normák, régi-új életstratégiák átörökítőjévé.

A megoldás nem várathat magára sokáig, mivel az informatikai eszközök robbanásszerű fejlődése és használatuk terjedése egyszerre hordoz áldást és átkot, egyszerre vihet közelebb a műveltség korábban meghódíthatatlannak tűnő csúcsaihoz, de ugyanakkor letaszíthat az üres és értéktelen kommercialitás lelket és gondolkodást egyaránt elpusztító poklának bugyraiba. Épp ezért ezt az új eszközrendszert nem szabad - a benne rejlő lehetőségek bűvöletétől megittasultan - az oktatás minden bajára alkalmas panaceaként kezelni. Sokkal inkább kritikával és fenntartásokkal kell közelíteni hozzá azért, hogy amennyire csak lehet, elkerüljük veszélyeit, és amennyire csak lehet, pozitívumait vigyük be a most felnövő nemzedékre ható pedagógiai környezetbe.

Az Interneten ma elérhető információtömeg ugyanis egyfelől magában foglalja mindazt a kulturális értéket, amelyet évezredek alatt felhalmozott az emberiség, de emellett minden másodpercben újabb lélekromboló, agresszivitást keltő értéktelen tartalmak özöne is megjelenik. Az Internet már ma is csak kisebb hányadban áll az "írástudók fennhatósága" alatt, a világháló döntő hányadát már a lelkek és a dolgok kufárai, a mindent eladni, a mindenkiből fogyasztót csinálni akaró reklámdesignerek uralják. Mint ahogy napjainkra a tudomány köntösét felöltő sarlatánság is egyre inkább beköltözik a web-lapokra, hogy újabb csatát indítson a ráció és az objektív igazság ellen. S akkor még nem szóltunk az on-line pornográfia egészséges szexuális érést veszélyeztető hatásairól. A felnövekvő generációk személyiségfejlődése, értékvilágának alakulása szempontjából majdnem mindegy, hogy a negatív hatásokat a képek vagy a digitalizált írásbeliség közvetíti.

A pedagógia számára nagy kihívást jelent annak a sajátos szűrőmechanizmusnak a kialakítása, amely megóv az értéktelen tartalmak ártalmaitól, ugyanakkor megtanít az információs univerzumban való szabad tájékozódás szárnyaló örömére. A pedagógia egyelőre még nem igazán érzi ezen a téren betöltendő szerepének súlyát, s épp ezért elég távolinak látszik a megoldás megtalálása.

A magamfajta archaikus írásbeliségben nevelkedett embernek persze már az is öröm, hogy galaxisa foglyaként reményt láthat arra, hogy az általa fontosnak tartott értékek átörökítésére esélyeket kínál a jövő.

Schüttler Tamás


Tartalom

Tanulmányok

Sajnálom, hogy ünneprontásra kényszerülök, de úgy érzem, nem hallgathatok arról a fenyegető ellentmondásról, amely mellett társadalmunk, szakmánk túlnyomó többsége tettetett süketséggel megy el. Arra a feltűnő és szerintem tarthatatlan ellentmondásra kívánom a figyelmet - amennyire csak tudom: drámai erővel - felhívni, amely az iskola makrotársadalmi jelentőségnövekedése és folytonos mikrotársadalmi leértékelése között feszül. 
[5–8. oldal]
Ez a tanulmány a NAT tanulásszemléletéről szól, arról, hogyan igazodik egy, a mai legkorszerűbb pedagógiában már túlhaladottnak tekintett tanuláselmélethez, hogyan épül egy már régebb óta tudottan avítt tudományszemléletre és ismeretelméletre. 
[9–26. oldal]
A szerző felhívja a figyelmünket, miként ügyeljünk arra a helyi tantervek készítésekor, hogy az iskolai élet egésze legyen alkalmas a permanens megismerő tevékenységre. Csak a gyermekközpontú, a tanórai és azon kívüli tevékenységeket, a tanulói programot strukturáltan koherens egésszé formált tanterv válthatja be az iskola örök ígéretét: a megismert világ szimulációját. 
[27–35. oldal]
A tanulmány a brit Szülői Charta problémáinak elemzése kapcsán veti fel egy magyar Szülői Bulla kidolgozásának kérdéseit. Bemutatja azokat az intézkedéseket, amelyeket a brit oktatáspolitika az állami befolyás növelése, az iskolák és az önkormányzatok oktatásirányításban betöltött súlyának csökkentése érdekében tett. A tanulmányból kitűnik, hogy a britek által alkalmazott eszközök: az iskolaszék létrehozása, nemzeti alaptanterv kidolgozása, az iskolafenntartó megválasztása milyen erősen hatottak a két állam oktatáspolitikai céljainak különbözösége ellenére a magyar oktatás irányítási és ellenőrzési rendszerére. Végül felhivja a figyelmet az angol Charta tartalmára is utalva a magyar Szülői Bulla kidolgozásával és bevezetésével kapcsolatos legfontosabb szempontokra. 
[36–53. oldal]
A következők egy új angolnyelv-tanítási továbbképzési modellt mutatnak be, amely középpontba helyezi a tanárt, az ő igényeit. Lehetőséget nyújt arra, hogy a pedagógus a továbbképzés keretében saját osztályában kutató-fejlesztő projektmunkát végezzen a továbbképzés vezetőjének a segítségével. Gyakorlati problémáinak megoldása során végbemegy új ismeretek befogadása, kiépül a híd az elmélet, a gyakorlat, a kutató-fejlesztő munka között. 
[56–67. oldal]

Látókör

A köznyelvben gyakran használjuk a "logikai játék" kifejezést. Nem egészen világos azonban, miben különböznek a logikai játékok más játékoktól. A szerző azokat a játékokat tekinti logikaiaknak, amelyekben már a játék kezdetén tisztázott a cél, amelyhez bizonyos gondolkodási műveletekkel kell elérkezni, továbbá amelyekben a cél elérésének jól definiálható szabályai vannak, s amelyekben a játék személyiségformáló szerepe elsősorban a logikai műveletek helyes alkalmazásának fejlesztésében rejlik. 
[68–73. oldal]
Sokan gondolják úgy, hogy az új technológiák felhasználásában rejlő lehetőségek komoly kihívást jelentenek az oktatás tradicionális rendszere és megszokott módszerei számára. Mi várható, mit remélhetünk, és mitől kell tartanunk? Hogyan lehet felkészülni az információs korszakra? Mi az, amiben az oktatás segíthet? Honnan erednek és hogyan alakultak ki azok az eszközök, amelyek ezeket a gyors változásokat létrehozzák? Sokunkat foglalkoztatják ezek a kérdések. Tanulmányomban saját válaszkeresésem eredményét próbálom megfogalmazni a teljesség és a tökéletesség igénye nélkül, abban a reményben, hogy írásom segíti mások eligazodását is, és továbbgondolkodásra késztet. 
[74–96. oldal]

NAT-műhely

Az információcseréhez, az informatikai hálózaton történő kiterjedt kommunikációhoz szükség van a klasszikus humán kultúrára. Ha ugyanis nem rendelkezik ezzel az egyén, akkor valójában nem tudja kihasználni azt a hihetetlenül kitáguló kommunikációs lehetőséget, amit az informatika technikailag biztosít. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kultúrára, az értékek felfedezésére, befogadására és belsővé tételére történő szocializációra is pozitívan hathat az informatika alkalmazása a pedagógiai folyamatban. 
[97–197. oldal]
Az informatika iskolai oktatásának ma az egyik alapkérdése, hogy az információs korszak iskolájában változatlanul megmaradhat-e egy tantárgyként az informatika, vagy valami mássá, az iskolai tanítás és tanulás folyamatát átható általános szemléletté kell-e alakulnia. A kerekasztal-beszélgetésben arra keressük a választ, hogy ma milyen tényezők nehezítik az informatika iskolai alkalmazásának elterjedését. 
[107–1318. oldal]
A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanárai a KOMA pályázati kiírására 1996-ban a NAT követelményeihez illeszkedő természettudományi tantervcsaládot készítettek, amely minősített tantervként bekerült az Országos Közoktatási Intézet Tantervi Adatbankjába. Az alábbi beszélgetésből megismerjük azokat az előzményeket, amelyek a tanárokat tantervfejlesztési szakemberekké tették, és a természettudományi tantervcsalád bemutatása ürügyén fontos tantervelméleti kérdésekről is kifejtik véleményüket a résztvevők. 
[119–118. oldal]
A visontai Általános Iskola egyike a Soros Alapítvány által támogatott 50 önfejlesztő oktatási intézménynek. Pedagógiai, azon belül a helyi program- és tantervkészítő-fejlesztő tevékenysége azonban nem csupán, sőt nem is elsősorban ezért érdemes különös figyelemre. A főként fiatalokból álló tantestületnek ugyanis három év alatt sikerült elérnie, hogy személyközpontú pedagógiai filozófiája érvényre jusson a mindennapok gyakorlatában, s meghatározza az iskola egyéni arculatát. A helyi dokumentumok elkészítésének kötelezettsége az ő esetükben lehetőséget jelentett korábbi elképzeléseik megvalósítására. 
[132–142. oldal]

Környezeti nevelés

A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Társadalomelméleti Tanszéke azzal a céllal dolgozta ki a leendő tanárok képzését szolgáló tantervét, hogy hallgatói a társadalmi valóság és a természet ismeretében a tanulókat a környezet értékeit felismerő, környezettudatos magatartást megvalósító közéleti emberekké neveljék. Ezt a feladatot csak a környezetért és az élő természetért felelősséget vállaló és azért tenni akaró tanári szemléletmóddal lehet ellátni, amelyhez nélkülözhetetlen az általános tájékozottság a környezetvédelem helyzetéről, a globális problémákról, hazánk környezeti állapotáról és a megoldás lehetőségeiről. 
[143–158. oldal]

Mentálhigiéné

Az iskolai mentálhigiéné nagyon összetett probléma. A társadalmi és a közoktatás-politikai változások egyre újabb feladatok elé állítják a pedagógusokat, akiknek ezek komoly pszichés terhelést is jelentenek. Schődl Lívia azokról a megközelítésekről, lehetőségekről, szolgáltatásokról - köztük a lelkisegély-vonalról - beszél, amelyek segíthetik a pedagógusokat lelki egészségük megőrzésében. 
[159–172. oldal]
Az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenésmentesebbé tételét szolgálja az Ovi-Suli, ez a sajátos óvoda-iskola, amely lehetőséget teremt a két intézmény pedagógiai programjának harmonikus összehangolására. Ez a szervezeti megoldás elsősorban azáltal óvja meg a gyerekeket az intézményváltás okozta megrázkódtatásoktól, hogy a 3-6 éves gyerekek számára készült, jól bevált óvodai pedagógiai programot kiterjeszti az általános iskola első két évfolyamára. A közreadott beszélgetés egyrészt bemutatja azt, hogy milyen pedagógiai feladatokat jelent az óvodai nevelési program iskolai adaptációja, másrészt összegzi az Ovi-Suli eddigi működésének módszertani tapasztalatait. 
[173–179. oldal]

Világtükör

Az Egyesült Államok oktatáspolitikájának tanulmányozása hozzásegítheti a magyar oktatáspolitikusokat a hazai problémák elemzéséhez és annak felismeréséhez, mennyire óvatosnak kell lenni az angolszász oktatási rendszer kritika nélküli vizsgálatában. Különös figyelmet érdemelnek az ezredfordulóhoz közeledő mai Amerika oktatáspolitikai kérdésfelvetései és próbálkozásai, amelyek értékes, vitatható és elgondolkodtató elemeket hordoznak a mai magyar közoktatás, oktatásirányítás és -szervezés korszerűsítése számára. 
[180–191. oldal]
A posztmodern nevelés problémakörével már több ízben foglalkoztak folyóiratunk hasábjain megjelenő írások. A berlini Technische Universität professzora arra a kérdésre keresi a választ, hogy mire vállalkozhat a pedagógia a nagy elbeszélések megkérdőjelezése, a pluralizmus legitimmé válása, a tanár-diák kapcsolat gyökeres megváltozása idején. Abban a korban, amikor nem tűzhetők ki általános nevelési célok, és amikor valamennyi egyén saját felelősségére alakítja ki személyes életútját. 
[192–197. oldal]
Napjainkban vonzó, közeli perspektívát kínál közép-, majd alapfokú közoktatási intézményeink számára is az Internet-hálózat megjelenése. Az új távlat öröme mellett azonban sürgető válaszra várnak minél hatékonyabb pedagógiai felhasználásának kérdései. Az alábbiakban közölt példa a tanulók telekommunikációs partneri és munkakapcsolatai megteremtésében betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. 
[198–197. oldal]

Műhely

A szerző, aki gyakorló pedagógus, tanítványainak félelmeit és azok okait kutatta szójegyzékes kérdőív és interjúk segítségével 1994-ben és 1997-ben. Az adatsorok összehasonlításának eredményei minden nevelő számára tanulságosak, aki felelősséget érez az iránt, hogy tanítványai félelem- és stresszmentesen, biztatóbb jövőtudattal élhessék gyermekkorukat. 
[215–225. oldal]

Fővárosi melléklet

A Váci Mihály Kollégium önálló egyetemi előkészítő, tehetséggondozó tagozatot hozott létre, amelynek elsősorban az a célja, hogy segítse a tanulókat annak az útnak a bejárásában, amelynek során elsajátítják a legfontosabb kulturális értékeket, megtanulják a kultúra intézményeinek használatát. A tehetséggondozó tagozat a továbbtanulásra történő felkészítést kiegészítve elsősorban azokat a tanulókat tudja eredményesen segíteni, akik tehetségük, akaraterejük révén jó eséllyel fejleszthetők, s maguk is vállalják a többletterheket. 
[226–231. oldal]
A Fővárosi Pedagógiai Intézet Értékelési Központja segítséget kívánt nyújtani a pedagógiai program elkészítéséhez az általános iskoláknak a 10 és 12 éves korosztály alapvető ismereteinek, készségeinek és képességeinek külső mérésével. A tanulók neveltségében és tudásában, a pedagógusok felkészültségében és a működési feltételek színvonalában rejlő lehetőségek felmérése és a helyzetelemzés érdekében hasznos, ha az iskolák tanulóik tudásszintjét a fővárosi standarddal össze tudják vetni. A Nemzeti alaptanterv követelményrendszere alapján tesztek segítségével végzett mérésben 73 iskola mintegy 3400 tanulóval - két évfolyamon - reprezentálta a fővárosi önkormányzati általános iskolákat. Mit tárt fel a diagnózis? Erre kaphat választ a tanulmány olvasója. 
[232–245. oldal]

Kritika-figyelő

A Váci Mihály Kollégium önálló egyetemi előkészítő, tehetséggondozó tagozatot hozott létre, amelynek elsősorban az a célja, hogy segítse a tanulókat annak az útnak a bejárásában, amelynek során elsajátítják a legfontosabb kulturális értékeket, megtanulják a kultúra intézményeinek használatát. A tehetséggondozó tagozat a továbbtanulásra történő felkészítést kiegészítve elsősorban azokat a tanulókat tudja eredményesen segíteni, akik tehetségük, akaraterejük révén jó eséllyel fejleszthetők, s maguk is vállalják a többletterheket. 
[246–249. oldal]
A Váci Mihály Kollégium önálló egyetemi előkészítő, tehetséggondozó tagozatot hozott létre, amelynek elsősorban az a célja, hogy segítse a tanulókat annak az útnak a bejárásában, amelynek során elsajátítják a legfontosabb kulturális értékeket, megtanulják a kultúra intézményeinek használatát. A tehetséggondozó tagozat a továbbtanulásra történő felkészítést kiegészítve elsősorban azokat a tanulókat tudja eredményesen segíteni, akik tehetségük, akaraterejük révén jó eséllyel fejleszthetők, s maguk is vállalják a többletterheket. 
[249–250. oldal]
A Váci Mihály Kollégium önálló egyetemi előkészítő, tehetséggondozó tagozatot hozott létre, amelynek elsősorban az a célja, hogy segítse a tanulókat annak az útnak a bejárásában, amelynek során elsajátítják a legfontosabb kulturális értékeket, megtanulják a kultúra intézményeinek használatát. A tehetséggondozó tagozat a továbbtanulásra történő felkészítést kiegészítve elsősorban azokat a tanulókat tudja eredményesen segíteni, akik tehetségük, akaraterejük révén jó eséllyel fejleszthetők, s maguk is vállalják a többletterheket. 
[249–255. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.