2019. november 14., csütörtök , Aliz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 szeptember

Új Pedagógiai Szemle 1997 szeptember

2009. június 17.

A nyolcvanas évek közepén a magyar közoktatás régi-új reformerei megalkották az önfejlesztő iskola ideológiáját, s vele együtt az innovatív pedagógus archetípusát, annak a tanárnak az idolszerű alakját, aki az etatizmus és az autonómiahiány okozta fojtogató légkör elleni lázadását a maga alkotta tantervekbe szublimálja.

A lokalitás, a helyi érdekek és értékek kultikus tiszteletének korát éltük. Talán nem véletlenül, hiszen az egyre puhábbá váló diktatúra hanyatlásával együtt a centrum az oktatásügyben (is) elvesztette esélyét arra, hogy bármilyen reformfolyamat, változás, megújulás élére álljon. A közoktatás reformerei azért tekintettek már-már messianisztikus várakozással a helyi innovációra, azért próbálták minél pontosabban megbecsülni a magyar pedagógustársadalom "innovációs potenciálját", mert úgy vélték, hogy az oktatásügy szervezeti és tartalmi irányításának "pöffeszkedő dilettantizmusával" szemben csak a tanári szobák pezsgő szellemiségének világában születhet meg a fejlesztés valóságos, új alternatívája.

Jogosak voltak-e ezek, a - számomra akkor is - kissé felfokozottnak tűnő, várakozások? Lehet-e alapvetően - sőt egynémely akkori guru elképzelése szerint kizárólagosan - a gyakorló tanárok tevékenységére építeni a tantervfejlesztést, az oktatásügy reformját? Mind a hazai, mind a nemzetközi tapasztalatok arra utalnak, hogy a pedagógus fejlesztő tevékenysége - legyen bármilyen nagy is az a sokat elemzett innovációs potenciál - önmagában nem szolgálhat elégséges alapul egy átfogó tartalmi reformhoz. A nyolcvanas években akadtak olyan iskolák - nem is csekély számban -, amelyekben valóban "alulról" kezdeményezték a nevelési rendszer és a közvetített tartalom megújítását szolgáló kísérleteket. A modellértékű innovációs eredményeket felmutató önfejlesztő iskolák zöme mögött azonban többnyire kimagasló fejlesztő egyéniségek, nemritkán felkészült kutatók egész sorát magukban foglaló fejlesztő műhelyek álltak. Az azóta eltelt időben tovább szélesedett ugyan az önmaguk sokoldalú fejlesztését felvállaló iskolák tábora, de ennek ellenére merész túlzás lenne azt állítani, hogy most, a NAT-ra történő felkészülés időszakában a magyar közoktatás intézményeinek döntő hányada képes önálló helyi tantervek létrehozására.

A pedagógusközösségek zöme kész curriculumok kínálatából választja ki és adaptálja az adott intézmény jellegének, arculatának leginkább megfelelő tanterveket. Vannak, akik ebből a tényből - nem csekély cinizmussal - arra a következtetésre jutnak, hogy a pedagógusnak, úgymond, nem kell a felkínált szabadság, a sokat emlegetett szakmai autonómia. A cinikus, sőt nemritkán arisztokratikus lebecsülés helyett hasznosabb szembenézni a realitásokkal. A pedagógusok ugyanis olyan mértékben képesek élni a szakmai autonómia lehetőségeivel, amilyen mértékben ezt az életüket, szakmai tevékenységüket meghatározó feltételek megengedik.

Épp ezért van jelentősége minden olyan változásnak, amely valamilyen módon segíti a pedagógus kreativitásának kibontakozását. A különböző fejlesztő műhelyek tanterveinek helyi tantervvé alakítása, a választás szabadságának tudatos átélése ugyanis fontos állomás az autonóm értelmiségivé válás meglehetősen hosszú és ellentmondásokkal terhes útján.

Régi felismerés, hogy a realitásokkal való szembenézés - annak minden terhe ellenére - jobban szolgálja a célok megvalósulását, mint az illúziókkal terhes ábrándképek, ideák kergetése.

Schüttler Tamás


Tartalom

Tanulmányok

Milyen feladatokat jelent a pedagógusképzés minőségi fejlesztése? Írásában a pedagógusképzés nemzetközi fejlődési tendenciáit is figyelembe véve ezzel kapcsolatos javaslatait vázolja a szerző. 
[3–13. oldal]
A pedagógusképzés fejlesztési koncepciójának részletes kimunkálásához csakis az értelmes kompromisszumok sorozatán át vezethet az út; s e hosszabb folyamat során várhatóan egy újragondolt pedagógiai jövőkép is kirajzolódik. És akkor - talán nem a távoli jövőben - a tanári munkának mint professziónak fokozottabb társadalmi elfogadtatásáról és elismertségéről is beszélhetünk majd. 
[14–17. oldal]

Nézőpontok

A vita résztvevői a magyar közoktatásban egyre inkább terjedő teljesítményközpontúság okairól, a tanulókra és a tanítási-tanulási folyamatra gyakorolt hatásairól cserélik ki gondolataikat. A beszélgetésben olyan kérdésekre keresik a szakértők a választ, mint: Milyen tudásszerkezetet ad, és milyen típusú teljesítményeket követel az iskola? Mennyiben felel meg a közvetített tudás a valós társadalmi igényeknek? Mi jellemzi a különböző vizsgákat és felvételiket, és mi e vizsgák pedagógiai szerepe? Milyen módon hat a NAT ennek a nemkívánatos teljesítményorientált szemléletnek a terjedésére? 
[18–17. oldal]

NAT-műhely

Az alábbiakban közreadott beszélgetés a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium kezdeményezésére létrejött térségi mintatanterv készítésének tapasztalatai kapcsán azokra a problémákra kívánja felhívni a figyelmet, amelyek az elmúlt hat-nyolc évben végbement iskolai szerkezetátalakulás következtében az ország számos térségében jelentkeznek. A beszélgetés résztvevői többek között arra is keresik a választ, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok hogyan tudnak kooperálni a vonzáskörzetükben lévő, zömében kistelepüléseken működő általános iskolákkal az átjárhatóságot biztosító közös tantervrendszer kialakításában. 
[31–30. oldal]
Az ország két sarkából, két különböző úton, különböző módszerekkel haladó műhely életébe pillanthatunk be a két helyi tantervet bemutató írásban. A Borsodi Műhely tanterve ízig-vérig kollektív munka dinamikus terjeszkedéssel, sok támogatóval. Mindkét pályán közös mégis az, hogy áldozatos, embert próbáló, rögös útját választották az innovációnak, letéríthetetlenek erről. S közös a szülőföld szeretete. Egyházaskozáron, mondhatni, magányos harcosként vállalta a helybéli tanító, hogy az ének-zene tantervébe integrálja települése gazdag zenekincsét (a német nemzetiségi kisebbség zenei emlékeit éppúgy, mint a kincset hozó jövevényekét, a csángókét). 
[44–43. oldal]
[45–44. oldal]
Írásában olyan, játékos formában megvalósítható vizsgálatot ismertet a szerző, amely viszonylag hű képet nyújt azokról az emberi értékekről, amelyek egy közösség számára fontosak, amelyeket tagjai saját életükben szeretnének megvalósítani, illetve azokról a negatívumokról, amelyeket igyekeznek minél távolabb tartani maguktól, amelyektől szeretnének megszabadulni. 
[50–49. oldal]
A szerző a biológiaérettségi részletes követelményeinek kidolgozására létrehozott bizottság vezetője. Tanulmányában összegzi azt, hogy milyen módon érvényesülhet az érettségi követelményrendszer tanítási-tanulási folyamatot szabályozó funkciója. A tanulmány a biológiaérettségi követelményeinek rendszerén keresztül mutatja be azt az optimális természettudományi tudást, amely elvárható egy érettségiző fiataltól. E tudás jellemzése kapcsán veti fel a tanulmány a középiskolai biológiatanítás egyik alapkérdését: mennyire lehet, legyen gyakorlatias és mennyire elméletközpontú az érettségin megkövetelt ismeretanyag. 
[55–54. oldal]

Látókör

A szerző a Gyöngyösön kiépített városi informatikai hálózat létrejöttének körülményeit, vázlatos technikai leírását, valamint oktatási célú felhasználásának lehetőségeit és eddigi tapasztalatait ismerteti. 
[69–68. oldal]

Mentálhigiéné

Az írás időszerűségét az adja, hogy a Mentálhigiénés Programiroda oktatási csoportja ezen a nyáron az önkormányzati napközis táborokban mentálhigiénés csoportfoglalkozásokat tartott. A szerző - a Programiroda oktatási csoportjában dolgozó, a programot szervező, annak minden mozzanatát ismerő tanár-munkatárs - saját tapasztalatait, a trénerek visszajelzéseit, az ezekből fakadó gondolatait szeretné kollégáival megosztani. 
[79–84. oldal]

Környezeti nevelés

A konstruktív tanulásról szóló elméletek nagy hatásúak, erős sugárzásuk mélyen bevilágít abba a "fekete dobozba" is, ahol szerveződik a valóságról alkotott kép. Nahalka István érdekes tanulmánya ezt a sugárkévét szuggesztíven mozgatja. Ám a fényágyú elvakít, és néha éppen ereje nem engedi meglátni azt, ami szükséges. 
[85–91. oldal]

Műhely

Írásában olyan, játékos formában megvalósítható vizsgálatot ismertet a szerző, amely viszonylag hű képet nyújt azokról az emberi értékekről, amelyek egy közösség számára fontosak, amelyeket tagjai saját életükben szeretnének megvalósítani, illetve azokról a negatívumokról, amelyeket igyekeznek minél távolabb tartani maguktól, amelyektől szeretnének megszabadulni. 
[92–99. oldal]

Fővárosi melléklet

A szerzők egy fővárosi kerület pedagógiai intézményhálózatának gyakorlati tevékenységén keresztül mutatják meg, mit tehet az iskolapszichológus az iskolai mentálhigiénés gondozás hatékonyabbá tétele, a pedagógusok, osztályfőnökök mentálhigiénés kultúrájának fejlesztése érdekében. A cikk azt is bemutatja, hogy az iskolapszichológusok milyen konkrét módszerekkel tudják segíteni az osztályfőnök személyiségfejlesztő tevékenységét és a pedagógusok prevenciós munkáját. 
[100–114. oldal]

Kritika-figyelő

A szerzők egy fővárosi kerület pedagógiai intézményhálózatának gyakorlati tevékenységén keresztül mutatják meg, mit tehet az iskolapszichológus az iskolai mentálhigiénés gondozás hatékonyabbá tétele, a pedagógusok, osztályfőnökök mentálhigiénés kultúrájának fejlesztése érdekében. A cikk azt is bemutatja, hogy az iskolapszichológusok milyen konkrét módszerekkel tudják segíteni az osztályfőnök személyiségfejlesztő tevékenységét és a pedagógusok prevenciós munkáját. 
[115–118. oldal]
A szerzők egy fővárosi kerület pedagógiai intézményhálózatának gyakorlati tevékenységén keresztül mutatják meg, mit tehet az iskolapszichológus az iskolai mentálhigiénés gondozás hatékonyabbá tétele, a pedagógusok, osztályfőnökök mentálhigiénés kultúrájának fejlesztése érdekében. A cikk azt is bemutatja, hogy az iskolapszichológusok milyen konkrét módszerekkel tudják segíteni az osztályfőnök személyiségfejlesztő tevékenységét és a pedagógusok prevenciós munkáját. 
[119–120. oldal]
A szerzők egy fővárosi kerület pedagógiai intézményhálózatának gyakorlati tevékenységén keresztül mutatják meg, mit tehet az iskolapszichológus az iskolai mentálhigiénés gondozás hatékonyabbá tétele, a pedagógusok, osztályfőnökök mentálhigiénés kultúrájának fejlesztése érdekében. A cikk azt is bemutatja, hogy az iskolapszichológusok milyen konkrét módszerekkel tudják segíteni az osztályfőnök személyiségfejlesztő tevékenységét és a pedagógusok prevenciós munkáját. 
[121–123. oldal]
A szerzők egy fővárosi kerület pedagógiai intézményhálózatának gyakorlati tevékenységén keresztül mutatják meg, mit tehet az iskolapszichológus az iskolai mentálhigiénés gondozás hatékonyabbá tétele, a pedagógusok, osztályfőnökök mentálhigiénés kultúrájának fejlesztése érdekében. A cikk azt is bemutatja, hogy az iskolapszichológusok milyen konkrét módszerekkel tudják segíteni az osztályfőnök személyiségfejlesztő tevékenységét és a pedagógusok prevenciós munkáját. 
[124–126. oldal]
A szerzők egy fővárosi kerület pedagógiai intézményhálózatának gyakorlati tevékenységén keresztül mutatják meg, mit tehet az iskolapszichológus az iskolai mentálhigiénés gondozás hatékonyabbá tétele, a pedagógusok, osztályfőnökök mentálhigiénés kultúrájának fejlesztése érdekében. A cikk azt is bemutatja, hogy az iskolapszichológusok milyen konkrét módszerekkel tudják segíteni az osztályfőnök személyiségfejlesztő tevékenységét és a pedagógusok prevenciós munkáját. 
[127–128. oldal]
[129–128. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.