2019. november 15., péntek , Albert, Lipót

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 november

Új Pedagógiai Szemle 1997 november

2009. június 17.

Ifjúkorom nagy élményei közé tartozott az első nevelésszociológiai vizsgálatok eredményeinek megismerése. Ezek az első, a diákéletmóddal, a diákok történelmi tudatának sajátosságaival, a pedagógusok helyzetével foglalkozó kutatások, noha meglehetősen kezdetleges adatfelvételi és feldolgozási technikával készültek, mégis mérföldköveket jelentettek a hazai pedagógiai gondolkodásban. Eredményeik alapján először nyílhatott lehetősége a neveléselmélet művelőinek arra, hogy tételeiket ütköztessék a valóság tényeivel, hogy nevelésmetodikai koncepcióikat hozzáigazítsák a valóság viszonyaihoz.

A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején azonban valószínűleg még nem érett meg az idő erre a kívánatos "találkozásra", akkoriban a valóság tényei inkább zavarták, mintsem segítették a nevelés cél- és feladatrendszerének "tervezőit". Hiszen az általuk megfogalmazott nevelési koncepciókat alapvetően ideológiai tételekből voltak kénytelenek levezetni, s alig-alig kínálkozott lehetőség arra, hogy a pedagógiai valóságban érzékelhető tendenciák beépüljenek a nevelési programokba. A nevelés-szociológiai kutatások a középszintű elméletek valóságérzékenységének növelése helyett öt-tízéves fáziskéséssel ugyan sokkal inkább a pedagógiai gyakorlatban, intézményi szinten kezdtek hatni. A hetvenes évek második felében, még inkább a nyolcvanas évek elején vált "divattá" a nevelésszociológia módszereit is alkalmazó intézményi, majd később az osztálytermi szintű felmérés. E módszerek terjedésében vitathatatlan szerepe volt a hazai és a nemzetközi pedagógiai szociológiai szakirodalom Kelet- és Közép-Európában elképzelhetetlen méretű és szabadságú publikálásának, csakúgy, mint az intézményi önállóság iránti igények részeként megjelenő lokális valóságfeltáró törekvéseknek. A helyi igények, az önálló pedagógiai arculat megfogalmazása ugyanis egyre gyakrabban igényelte az intézményi valóság és az iskolát övező társadalmi környezet sajátosságainak szociológiai természetű megismerését is.

A hazai oktatás- és nevelésszociológiai műhelyek kutatási tevékenységének a nyolcvanas évek második fele óta érzékelhető kiteljesedése ezt a tudományterületet a neveléstudomány talán legtöbb publikációt adó sikerágazatává tette. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a rendszerváltást követően megszűntek a nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben kutatható "tabu" témák, mint például a diákok politikai gondolkodásának sajátosságai, a tanulók előítéleteinek természete, a társadalmi jelenségekkel kapcsolatos attitűdök, beállítódások. Az elmúlt évek során számos olyan, több esetben nemzetközi összehasonlító kutatás készült, amelyből igen árnyalt kép nyerhető a mai gyerekek és serdülők gondolkodásáról, értékvilágáról, erkölcsi felfogásáról.

Megannyi olyan információ vált ismertté, amely közelebb viheti az érdeklődő pedagógust az őt körülvevő valóság változási tendenciáinak megismeréséhez és megértéséhez. Nem tudom, hogy milyen fogadtatásra találnak körükben ma ezek az információk, mennyire igénylik, s mennyire tudják hasznosítani ezeket, a valóság mélyebb tendenciáról tájékoztató, egyre bonyolultabb társadalomtudományi, matematikai apparátust alkalmazó kutatásokat a gyakorló pedagógusok.

Jó lenne, ha az iskolai életvilág újabban feltárt tényei segítenék a pedagógiai programok megfogalmazását. Jó lenne ha a nevelési feladatok körvonalazásában hasznosulna mindaz, amit a szociológia feltárt a diákokban és az őket körülvevő környezetben lejátszódott változásokról. Jó lenne, ha a most alakuló pedagógia a valóság pedagógiája lehetne.

Schüttler Tamás


Tartalom

Tanulmányok

A Jelentésben az UNESCO Nemzetközi Bizottsága útmutatást kíván adni arra, miként válaszoljon az iskola az információs társadalom kihívásaira, hogyan segítse, hogy az egyén az egész életen át tartó oktatásban való részvételével alkalmassá váljék arra, hogy jobban megértse a másik embert, a világot, hogy szembenézzen a szakmai és a magánéletben jelentkező új követelményekkel, hogy ne maradjon kiaknázatlanul egyetlen tehetség sem, amely - akár a kincs a föld mélyén - minden emberben ott rejtőzik. Ehhez olyan irányokat jelöl ki, amelyek nemzeti szinten és világméretekben egyaránt érvényesek lehetnek. 
[3–17. oldal]
Hogyan változtatja meg pedagógusi habitusunkat, beidegződéseinket, módszertani kultúránkat a számítógép, az Internet, a CD-ROM? A szerző erre a kérdésre keresi a választ a hagyományosan a leginkább narratívnak tartott tárgy: a történelem tanításának múltján végigtekintve és jövőjéről gondolkodva. 
[18–22. oldal]
A szerző a neveléstudomány néhány általános problémáját veszi számba. Olyan problémák elemzésére vállalkozik, mint a pedagógiai gyakorlattal való kapcsolat, a megszabadulás esélyei az ideológiai kötöttségektől, a neveléstudomány elméleti alapjainak hiányosságai. A tanulmány külön kitér a nevelésnek mint alrendszernek a társadalmi nagyrendszerhez fűződő bonyolult kapcsolatára is. 
[23–30. oldal]
A gyermek- és ifjúsági mozgalmakat értékelő szociológiai vizsgálatok eredményei szerint a magyar gyermek- és serdülőkorúaknak mindössze egy tizede tagja a többtucatnyi bejegyzett szervezet valamelyikének. A szerző elsősorban arra keres választ, hogy a létrejött pluralizmus viszonyai között mi lehet a magyarázata annak, hogy ezek a szervezetek nem érik el a gyermekek és a fiatalok döntő többségét akkor, amikor az egyre nehezebb szociális viszonyok között e közösségek lehetőséget nyújthatnának a megkapaszkodásra, a tartalmas életre. A szerző úgy látja, hogy e szervezetek a mi térségünkben akkor tudtak vonzóvá válni a megcélzott korosztályok számára, amikor a társadalom valóságos esélyeket mutatott a mobilitásra, az általános felemelkedésre. 
[31–34. oldal]

Múltunkból

Beszélhetünk-e Ellen Key svéd tanítónő gyakran emlegetett "a gyermek évszázada" pedagógiatörténeti szlogenjét kissé átalakítva a gyermek- és ifjúsági szervezetek évszázadáról ezredfordulónk tájékán? Ugyanakkor feltehetjük a kérdést, hogy Magyarországon a gyermek- és ifjúsági (civil)szervezeti életnek voltak, vannak-e egyáltalán gyökerei, hagyományai. Rendelkeznek-e az ifjúsági rétegszerveződések történelmi múlttal, hagyományokkal, kontinuitással s ezekből kamatoztatható sajátos pedagógiai, pszichológiai, szociológiai értékekkel, tanulságokkal? A szerző a kiegyezés és a II. világháború közötti időszakra, valamint elsősorban a tizenéves korosztályra koncentrálva ezen kérdések megvilágítására törekszik. 
[35–43. oldal]

Látókör

Mennyire érzik Európa részének Magyarországot politikai, kulturális és mentalitásbeli értelemben a magyar diákok? Mennyire vannak jelen a magyar középiskolások értékrendszerében az Európa nyugati felében évszázadok óta honos polgári értékek, mint például a nyitottság, a tolerancia, a másság elfogadása? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a szerzők egy középiskolások körében végzett empirikus vizsgálattal. Ennek a kutatásnak az eredményeiből közlünk egy fejezetet, amelyből nyilvánvalóvá válik az a fontos, messze vezető oktatáspolitikai tanulság, hogy a diákok annál nyitottabbak Európa és az európaiság irányába, minél magasabb színvonalú kultúrát, műveltséget sajátítanak el. 
[44–61. oldal]
A Közoktatási Modernizációs Alapítvány támogatásával 1996 folyamán a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi Tanszéke kérdőíves felmérést végzett általános iskolás tanulók körében. A vizsgálatban azt mérték föl, milyen ismeretek, beállítódások, értékek szervezik a tanulók véleményét bizonyos társadalmi kérdésekről. A vizsgálat elvégzésével készítői hozzá kívántak járulni a Nemzeti alaptanterv Ember és társadalom műveltségi területének oktatásához szükséges tantervi tartalmak összeállításához, mivel a kérdéskörre vonatkozó, már meglévő ismeretek, vélemények és tévhitek feltárása hasznos lehet az állampolgári és interkulturális nevelést szolgáló tantervi egységek megtervezéséhez. 
[62–77. oldal]

NAT-műhely

A szerző egyrészt áttekinti a hazai és nemzetközi taneszközpiac helyzetét, másrészt megfogalmazza a taneszközök regisztrálásának egy lehetséges rendszerét. Érinti továbbá a közoktatásban alkalmazott informatikai eszközök terén végbement fejlődés hatásait a taneszközrendszerre. 
[78–86. oldal]

Világtükör

A szerző, aki az összehasonlító pedagógia egyik legjelesebb európai művelője, tanulmányában a békére és a toleranciára nevelés néhány alapkérdését elemzi. A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a békére nevelés feltétele a testi és lelki erőszak száműzése nemcsak a nemzetközi kapcsolatokból, hanem a családi, az iskolai és a kortársi kapcsolatokból is. A diktatúrák összeomlása, a politikai és a kulturális pluralizmus térnyerése javítja a toleranciára, a másság tiszteletére nevelés lehetőségeit. A szerző szerint a békére és a toleranciára nevelés akkor lehet igazán eredményes, ha gondolata áthatja az iskolai nevelés és tanítás egészét. 
[86–85. oldal]

Mentálhigiéné

A szerző arról a harcról ad áttekintést, amely az Amerikai Egyesült Államok iskoláiban folyik a kábítószer ellen. Amerikában is, mint a világ számos más, drogproblémával küzdő országában, az iskola lett az egyik legfontosabb színtere a kábítószer-fogyasztás terjedésének megelőzését segítő társadalmi akcióknak. A cikkben a szerző a DARE-t, az egyik legsikeresebb drogellenes programot mutatja be, amelynek keretében a fiatalok megismerhetik a drogfogyasztás veszélyeit, s olyan személyiségfejlesztő program részesei lehetnek, amely segíthet a drog- és alkoholfüggőséghez vezető személyiségproblémák kialakulásának megelőzésében. 
[96–105. oldal]

Műhely

A szerző, a Magyar Testnevelési Egyetem oktatója pedagógiai programok elemzése és kérdőíveken adott tanulói válaszok segítségével összehasonlítja a testnevelés és sport oktatását, a fizikai aktivitásra és a sportolás szeretetére nevelést három alternatív középiskolában és egy hagyományos tantárgyi rendszerben működő gimnáziumban. 
[106–116. oldal]

Kritika-figyelő

[117–122. oldal]
[123–126. oldal]
[127–129. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.