2019. június 16., vasárnap , Jusztin

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1998 március

Új Pedagógiai Szemle 1998 március

2009. június 17.

A hetvenes-nyolcvanas években volt egy műsor a televízióban, amelyet a szabadságra, a szellemi pezsgésre áhítozó, a nyitottságra fogékony értelmiség olyan izgalommal várt és olyan figyelemmel követett hónapról hónapra, mint az átlag tévénéző az Onedin családot vagy Simon Templar történeteit, az Angyal kalandjait. A Tudósklub - ez volt a műsor címe - egy-egy adása után a külvárosi gimnázium tanári szobájában időnként sokkalta nagyobb vitákat tartottunk négyen-öten, világot megváltani akaró fiatal tanárok, mint a kötelezően elrendelt nevelési értekezleteken. Érthető, hiszen az élő, ilyen módon alig-alig cenzúrázható Tudósklub volt az egyike azon kevés műsoroknak, amelyben a magyar társadalom és tudomány valóságos problémáiról szólhattak legitim akadémikusok társaságában a lassan marginalizálódó, később elnémított vagy külföldre száműzött értelmiségiek.

Őrzök néhány olyan emlékezetes pillanatot, amikor egy-egy nézőktől "beérkezett" kérdés kapcsán a legitim tudósok némelyike megpróbálta leállítani és a "kívánatos" mederbe terelni a nyilvánosságban akkor megszokottnál, megengedettnél sokkalta keményebben és nyíltabban fogalmazó beszélgetőtársa okfejtését. K., az akadémiai állásából akkor már eltávolított társadalomkutató egy adásban cáfolhatatlan érvrendszerrel bizonyította, hogy az oktatás a szocialista viszonyok ellenére sem képes kompenzálni a társadalom tagoltságából eredő egyenlőtlenségeket. Mai napig érzékletesen él bennem T. akadémikus, kulturális miniszterhelyettes vitája az akkor egészen fiatal Cs. szociálpszichológussal, a mostani műsorvezetővel és G. politológussal a szociológia társadalomkritikai funkciójának jogosságáról avagy jogosulatlanságáról.

A viták nemcsak azért vésődtek be évtizedekre emlékezetembe, mert olyan gondolatok körül folytak, amelyek szokatlanok voltak a média nyilvánosságában, hanem azok miatt a másnapi tanári szobabeli, "utó-Tudósklubok" miatt is, ahol is J., az azóta egyetemi docenssé lett történész, Sz. professzor, az akkor még agyonhallgatott, a Tudósklubba beengedhetetlen Bibó gondolatait szintetizálva fejtette ki a köztes régió elméletének akkor a reveláció erejével ható gondolatait. Azért értettem meg már a hetvenes évek közepe táján a génmanipuláció problémáját, mert egy esti Tudósklub után Z. biológus, aki azóta az ELTE egyik gyakorlóiskolájában tanít, az igazgatói üzenőtáblára felrajzolta azt a folyamatot, ahogyan az inzulintermelésre képtelen beteg sejtbe beültethető az a géndarab, amely által a genetikai hiba korrigálható.

Az egykori Tudósklub a legendás műsorvezető, Papp Zsolt halálával meg a közszolgálati televízió elszürkülésével vagy inkább elbutulásával együtt jó időre megszűnt. Csipkerózsika álmából most kezd újraéledni, sajnálatosan éjfél után, s azon a közszolgálati csatornán, amelyet a műholdas adás miatt a megcélzott értelmiségi réteg közel fele egyelőre nem tud nézni. Jóllehet ma már a cenzúrázatlan nyilvánosság közegében korántsem figyeli - figyelheti - olyan visszafojtott szellemi izgalommal az értelmiség, mint egykor, azokban az "átkos" s valamitől mégis bizsergető emlékeket ébresztő időkben. Ma a tanári szobákban ritkán vagy alig esik szó a Tudósklub előző esti vitájáról, ámde késhegyre menő viták folynak a minőségi bérpótlékról, az órafelosztások túlórákra gyakorolt hatásairól és persze arról, hogy miként tanítható meg majd a történelem a NAT miatt összezsugorodó órakeretek között.

A folyóirat mindezek ellenére közread szerkesztett részleteket a megújult Tudósklub vitáiból szerkesztett szövegeit, részint a szerkesztő nosztalgiája miatt és azért is, mert bízik abban, hogy a tantestületekben ma is vannak olyan kitűnő történészek mint J. s olyan megszállott biológusok mint egykori iskolájának Z.-je.

Schüttler Tamás


Tartalom

Tanulmányok

Történelmünk jeles eseményének 150. évfordulója lehetőséget kínál arra, hogy az iskolában az ünnep keretében, de ne csak egyetlen napon, hanem az oktatás-nevelés során egész évben visszanyúljunk a magyarországi polgári társadalom gyökeréig, hiszen a múlt ismerete önmagunk és jelenünk megértéséhez vezet. 
[3–8. oldal]
A nevelők iránt megnövekedett társadalmi igények teljesítése, a közoktatás modernizációs programjának megvalósítása megköveteli a pedagógusszerep változásainak számbavételét. A foglalkozási, az életkori és a nemi szerepek szembetűnően módosultak. A szerző számba veszi az eddigi szerepfelfogás és az új szerepek között létrejövő konfliktusokat a pedagógusok különböző életkori és nemi csoportjaiban. Vázolja a nevelőtestületen belüli, valamint a család-iskola-önkormányzat hármasában létrejövő érdekösszeütközéseket is. Kitér a szerepkonfliktusok és érdekösszeütközések megoldásának lehetőségeire is. 
[9–16. oldal]
A szerző azt vizsgálja, milyen új problémákat vet fel az óvodákban is természetessé váló pluralizmus. A programok sokszínűsége csak akkor viselhető el, ha egyrészt azok szellemisége szinkrónban van az alapprogram szellemiségével, gyermekképével, másrészt ha azok valóságos szükségleteket elégítenek ki, ha valóban a gyermekek érdekeit szolgálják. 
[17–20. oldal]
Mivel foglalkozzon a médiaoktatás? Ha csak a média esztétikai elemzésére törekszik, elrettenti a diákokat, akiknek életmódjára, ízlésére, személyiségére a "szalonképtelennek" tartott tömegkommunikációs kultúra egyre nagyobb hatást gyakorol. A médiapedagógiának ezért meg kellett változnia. A szerző megjelöli az animációs műfaj helyét és felhasználási lehetőségeit a közoktatásban és e szemléletváltás külföldi és hazai tapasztalatairól számol be. 
[21–32. oldal]
A szociológus szerző kisiskolások számára készült olvasókönyvek összehasonlító elemzését írta meg tanulmányában. A vizsgálatba bevont olvasókönyveket elsősorban abból a szempontból vizsgálta, hogy a szövegek mennyire felelnek meg a tanulók életkori sajátosságainak, mennyire tükrözik vissza a tanulókat övező szűkebb és tágabb társadalom valóságát. Az elemzés fontos szempontja, hogy az egyes könyvekben miként jelennek meg a nemzeti tradíciók, szimbólumok, továbbá az, hogy milyen az olvasmányok által közvetített családkép. 
[33–43. oldal]
Az iskolai tanulás eredményességét nemcsak a kognitív képességek, hanem az egyén motivációs háttere is meghatározza. Az intrinzik, a belső motiváció a megismerő tevékenység egyik energiaforrása, s feltétele a tartós, perspektivikus tanulási magatartás kialakulásának. A szerző azokat a tényezőket tárja fel, melyek előnyösen befolyásolják a tanulók intrinzik motivációjának fenntartását, s bemutatja ennek gyakorlati megvalósulását a Montessori-szemléletű nevelési-oktatási rendszerben. 
[44–54. oldal]

Tudósklub

A Magyar Televízió 1997. október 12-i Tudósklub adásának témája az emberiség egyik legtartósabb visszatérő kérdése: az utópia volt. Az est résztvevői: Ludassy Mária filozófiatörténész, Balassa Péter esztéta, Szilágyi Ákos esztéta és Hajdú Tibor történész. A műsort Csepeli György szociológus vezette. Az alábbiakban részleteket közlünk a beszélgetésből. 
[55–62. oldal]

NAT-műhely

A Történelemtanárok Egyletének legutóbbi, múlt év őszén tartott konferenciáján nagyon éles bírálatokat fogalmaztak meg a résztvevők, mert úgy vélik, hogy a NAT meglehetősen nehéz helyzetbe hozza a történelemtanítást. Az alábbi beszélgetésben a történelemtanárok arra keresnek választ, melyek a történelemtanítás NAT-koncepcióból eredő problémái s milyen módon lehetne megoldást találni ezekre. 
[63–74. oldal]
A kerekasztal-vita résztvevői arról cseréltek eszmét, mennyiben jelent újat, mást a NAT a vizuális nevelés számára. A beszélgetés központi kérdése, hogy mi a vizuális nevelés értelmezési kerete, miben mutat túl a hagyományos rajztanításon, milyen új elemekkel bővíti ki azt. A vita érintette azt is, mennyire építhető be a vizuális nevelésbe a kortárs képzőművészet, mennyire lehet célja az iskolai vizuális oktatásnak a befogadóvá, művészetértő személyiséggé nevelés. 
[75–84. oldal]

Világtükör

A társadalmi változások egyebek mellett a kultúra és a művészeti-vizuális nevelés újraértelmezésére is késztetnek. A szerző 19 ország vizuális nevelési adatait tartalmazó dokumentumok közül háromból ismertet részleteket, a tantárgy hazai tantervkészítői és oktatói számára érdekes témaköröket: a design, a mindennapi vizualitás, az új médiumok oktatását és a hagyományápolás új lehetőségeit. 
[85–91. oldal]

Környezeti nevelés

A természeti és a művészeti nevelés kölcsönhatásának megvalósítása létünk teljességének két alkotóelemét fogja egységbe, holisztikus szemléletmódot alakít ki, gazdagítja az érzelmeket. A szerző tanulmányában e nevelés iskolai megvalósításának lehetőségeit tárja fel. 
[92–91. oldal]

Mentálhigiéné

E tanulmány csaknem négy éven át tartó tanórai megfigyelések, információgyűjtés és közel 25 éves tanári tapasztalat alapján elemzi a tanítási-tanulási folyamat eredménytelenségeinek lehetséges okait. Bizonyos, hogy az oktatási folyamat gyenge pontjainak feltárása, logikai kapcsolatainak bemutatása közelebb hozza a pedagógusokat a kudarcok, konfliktusok, problémák megoldásához. Az önkritikusság - amelyre ez az írás felhívja a tanárok figyelmét - fontos része a pedagógus munkájának. 
[100–114. oldal]

Fővárosi melléklet

A Nemzeti alaptanterv bevezetésével az informatika minden iskolában önálló műveltségterületként jelenik meg. Új kihívás a pedagógusok számára a fokozatosan kiépülő Internet-hálózat oktatási alkalmazása is. Milyen segítséget nyújthat egy kerületi informatikai bázis a felmerülő pedagógiai és informatikai problémák megoldásában? Budapest XIII. kerülete a 80-as évek közepe, az iskolai számítástechnika "hőskorszaka" óta jelentős eredményeket mondhat magáénak a számítógépek alkalmazása terén. A cikk szerzője a kerület elmúlt tíz évének számítógépes iskolai történetét végigkísérve bemutatja a bázis "születését", céljait és működését. 
[114–122. oldal]

Kritika-figyelő

[123–124. oldal]
[126–128. oldal]

Mozgóképkultúra és médiaismeret melléklet

[129–132. oldal]
[135–134. oldal]
[140–139. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.