2019. november 15., péntek , Albert, Lipót

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2002 szeptember

Új Pedagógiai Szemle 2002 szeptember

2009. június 17.

Hosszabb ideje az egyik kedvenc webhelyem az Európai Iskolahálózat (European Schoolnet) honlapja (http://www.eun.org/). Több oka is van, hogy gyakran ellátogatok ide. Vonz az a sokféle információ, melyet az európai országok oktatásfejlesztési programjairól, a különböző hálózatokról, a pályázati lehetőségekről találok. Tájékozódhatok a Comenius, a Socrates aktuális híreiről, elolvashatom a lezárult projektek tapasztalatait összegző tanulmányokat. Igazán vonzóvá és érdekessé azonban az a fórumrendszer teszi az oldalt, amelynek keretében az egyes országok tanárai kicserélhetik tapasztalataikat, vitatkozhatnak az általános oktatásügyi kérdésektől az egyes szaktárgyak tanításának problémáin át a speciális ellátást igénylő gyerekekkel való foglalkozásig – szinten mindennel. A közel húsz szaktárgyi, kereszttantervi fórum mögött nemzetközi munkaközösségek állnak, tagjai sokszor egymástól távoli országokban, városokban élnek, és a közöttük lévő munkakapcsolatot az internet teremtette meg.

Számos tantárgyban, illetve crosscurriculáris programban konkrét tanterv-, illetve programfejlesztő tevékenység zajlik. Igazgatók vitatkoznak arról, hogy ki hogyan igyekszik fejleszteni saját iskolája szervezeti kultúráját, próbálja modernizálni intézménye tanulási környezetét, értékelési rendszerét. A környezeti neveléssel foglalkozó tanárok olyan európai, sőt világprogramok tapasztalatait, konkrét tananyagait, oktatási módszereit adják közre, amelyek új értelmezési kereteket visznek a fenntarthatóság pedagógiájába. A társadalomismeretet tanító tanárok ebben a virtuális fejlesztő közösségben olyan programokban dolgoznak együtt, amelyek alapvető célja a más nemzetekkel szembeni előítéletek oldása, a diákok nemzetközi együttműködési készségeinek, a globalizálódó világban szükséges együttműködési kultúrájának fejlesztése. Számomra különösen érdekesek azok a multikulturális nevelést segítő programok, amelyek az egyes európai kultúrák, nyelvek, az egyes országok sajátos folklórjának megismerését állítják a tanítás középpontjába.

E programok keretében olvashatunk finn, holland, ír pedagógusok beszámolóiból, amelyek arról szólnak, miként kapcsolják be a közelmúlt történetének megismertetésébe a családot, a szülők, nagyszülők saját, megélt történelmét, miként próbálják meg a néhány évtizeddel ezelőtti, mára már archaikusnak tetsző életmódmintákat szembesíteni a mai globalizálódó, erőteljesen informatizálódó életvitellel.

A program honlapján egy francia tanítónő arról ír, hogy azért akarja ébren tartani tanítványaiban a korábbi generációk életformájának emlékeit, mert úgy véli, hogy ezzel néhány fontos - egyébként lassan elvesző - érték megmenthető, újraéleszthető, s némiképp ellensúlyozható a modern társadalom uniformizálódott életformája, a fogyasztói társadalom materializálódó világa.

Egy ponton túl már nem is maguk a programok tűnnek számomra érdekesnek, hanem a programokban részt vevő tanárok attitűdjei, motivációi, vagyis az a megközelítésbeli sokszínűség, amely az egyes munkaközösségek honlapjain kibontakozik. Magam elé képzelem azt a holland tanárnőt, aki egy nemzetközi együttműködésben készülő helytörténeti program keretében arra biztatja európai kollégáit, hogy küldjenek az e-mail címére néhány régi képet lakóhelyükről, s írjanak arról, hogy mit ábrázol az egykori kép. Hosszan nézegettem az általa mintaként elküldött képből kirajzolódó tengerparti tájat a homokdűnékkel és a különleges alakzatú kövekkel. Elolvastam a kép alá írott, a táj szeretetéről valló mondatait, s elképzeltem, milyen érzelmeket kelt majd ez a kép a programot tanuló 9-10 évesekben. Valami nyugodt, bizkodó érzés lett úrrá rajtam. Az információs társadalom korában is van esély arra, hogy nyitottak legyünk egymás érzéseire, megismerjük egymás mikrovilágát.

Ugyancsak magam elé képzeltem annak a nemzetközi munkaközösségnek a tanárcsapatát, amely a "civics" kereszttanterv-építés keretében a foglalkozási szerepekre, a munka világában szükséges önmenedzselésre felkészítő program kidolgozásában működik együtt. A program címe mindent elárul: "Hogy a munkájában kiteljesedhessen és a saját kenyerét egye". Olyan iskolai programot készítenek, amely elsősorban életképessé próbálja tenni azokat a gyerekeket, akik hátrányos környezetben nőnek fel, s akik a családi szocializációban nem tudják elsajátítani a jövőjük szempontjából fontos képességeket.

Bármelyik programba pillantok, a neten együttműködő tanárok mögött korántsem csak pragmatikus célokat érzékelek, hanem azt a humanisztikus attitűdöt is, amelyet a legértékesebb európai pedagógiai hagyományok között tartunk számon.

A Europian Schoolnet-honlap jól példázza, hogy mennyire tág tere van a pedagógusok által kezdeményezett innovációnak, s hogy az információs társadalom sajátos eszközrendszere sem teszi pragmatikussá azokat a pedagógusokat, akik élnek e korszak modern lehetőségeivel.

A nagyszülők meséit összegző francia tanítónő, a holland tengerparti falu szépségéről író tanárnő és a roma gyerekek munkaerő-piaci lehetőségeit növelni akaró portugál közgazdásztanár projektjei a pedagógia humanizálódásának esélyeit erősítik bennem.


Tartalom

Nézőpontok

Interjú Magyar Bálint oktatási miniszterrel 
[3–16. oldal]
Beszélgetés Sipos János közoktatási helyettes államtitkárral 
[17–25. oldal]

Tanulmányok

Benda József, a humanisztikus kooperatív pedagógia magyarországi meghonosítója kétrészes tanulmányában arra vállalkozik, hogy összefoglalja a modell szervezeti elemeit, betekintést adjon a konkrét folyamatokba, s összegezze azokat az eredményeket, pedagógiai értékeket, amelyek a kooperatív nevelés nyomán jöhettek létre. A HKT lényege, hogy mind a szervezeti megoldások, mind az időfelhasználás, mind a tanulási folyamatok alakítása tekintetében a hagyományos pedagógiáknál sokkal jobban alkalmazkodik a gyerekek igényeihez, életkori sajátosságaihoz. A tanulmány II. részét októberi számunkban közöljük. 
[26–37. oldal]
Az innováció a tudomány és a gazdaság világában meglehetősen régi fogalom. Két évtizede bevonult az oktatás világába is. A tanulmány kísérletet tesz az innováció fogalmának oktatáson belüli értelmezésére. Az innováció legfontosabb jellemzői az önkéntesség, az intézményi szintű kezdeményezés, az innovátorok tevékenységének hálózattá szerveződése. A tanulmány legérdekesebb része az innováció és a reform tartalmának megkülönböztetése. A szerző fontos megállapítása, hogy a felülről végrehajtott reformok csak akkor számíthatnak sikerre, ha azokat intézményi szinten létező innovációk támogatják. 
[38–48. oldal]

In memoriam

[49–50. oldal]

Helyzetkép

A történelem tantárgy tanításában az elmúlt évtizedben számos új igény jelent meg: a politikaorinetált szemlélet mellett teret nyert a társadalom- és életmódtörténeti szemlélet; egyre erőteljesebben megkérdőjeleződik a kronologikus történelemtanítás egyeduralma; a történelem tantárgyba integrálódnak a társadalom- és emberismereti stúdiumok. A szerző áttekinti, hogy a történelemtanítás mennyire képes megfelelni ezeknek az igényeknek, illetve sorra veszi a tárgy fejlesztésével, a tanítás minőségének javításával kapcsolatos tennivalókat. A tanulmány a tantárgyak helyzetét áttekintő elemzés keretében készült nagyobb összegzés rövidített változata. 
[51–67. oldal]
A kémiatanítás a fejlett országokban egyre inkább a természeti jelenségek megértését szolgáló, a környezettudatosságot segítő, gyakorlatorientált ismeretek irányába halad. A tantárgyak helyzetének feltárására irányuló vizsgálat kémiatanítással foglalkozó fejezete rámutat arra, hogy a korábbi ismeretközpontú „krétakémia” a kívánatosnál lassabban halad ebbe az irányba. A szerző álláspontja szerint a tantárgy ma túldimenzionált, a tankönyvek zömének nyelvezete nem közérthető, a tanításban a szükségesnél sokkal kevesebb idő jut a kísérletezésre. Ezért a tanulók jelentős hányada nem sajátítja el a mindennapi élethez szükséges kémiai ismeretek jelentős hányadát. Mindenképp szükséges a kémia tananyagának jelentős csökkentése, a tanításban alkalmazott módszerek modernizálása. A tanulmány a tantárgyak helyzetét áttekintő elemzés keretében készült nagyobb összegzés rövidített változata. 
[68–82. oldal]

Világtükör

Az Eurydice-hálózat a Socrates programban részt vevő országok körében összehasonlító elemzést végzett a közoktatási intézmények saját értékelési gyakorlatáról, illetve arról, hogy az egyes országokban milyen a felügyeleti, a külső értékelés gyakorlata. Az alábbi összeállítás néhány európai ország gyakorlatát mutatja be, mellé téve a magyar országjelentés legfontosabb megállapításait. A tanulmány egyik érdekes megállapítása, hogy mindegyik országban nagyobb hagyománya van a külső értékelésnek, míg a belső értékelés gyakorlatához szükséges feltételek és tudás megteremtése lassabban, tudatos fejlesztési politika eredményeként alakul ki. 
[83–94. oldal]

Informatikai nevelés

A cikk szerzője az egyik jelentős hazai internetes oktatási vállalkozás, az Eduweb Rt. PR szakembere. Írása a cég egyik kezdeményezésének, a FEJTÖRI – a történelem érettségire és felvételire készülők számára nyitott – honlapnak az ismertetése. Emellett a szerző betekintést nyújt az internet oktatási alkalmazásának történetébe és lehetőségeibe is. Ez utóbbi tartalom miatt döntöttünk úgy, hogy - szokásainktól eltérően - helyt adunk egy kereskedelmi cég reklámcélokat is szolgáló írásának. A cikkben foglaltak számos ötletet adnak a világháló oktatási felhasználására vállalkozó iskoláknak, pedagógusoknak. 
[95–103. oldal]
A szerző, az egyik legszebb építészeti környezetben működő hazai középiskola igazgatója, cikkében bemutatja, hogy egy innovációra fogékony iskolában milyen fejlődési folyamatok vezetnek el az információs és kommunikációs technológiák iskolai életet átszövő alkalmazásához. A cikkben leírtak sok szempontból modellértékűek, különösen azok a részletek érdekesek, amelyek azt mutatják meg, hogy az iskola belső nyilvánosságának megteremtésében milyen fontos szerepet tölthet be az elektronikus kommunikáció. 
[104–113. oldal]

Műhely

A tanulmány a vita alapú tanítás és tanulás elterjesztését szolgáló nemzetközi kutatási együttműködés magyar eredményei alapján készült. A szerző azt elemezte, hogy a hazai tartalmi szabályozó dokumentumok (NAT, kerettanterv), továbbá a tankönyvek mennyire adnak lehetőséget a vitára, az érvelésre. A tanulmány alábbiakban közreadandó I. része a Nemzeti alaptanterv vitára lehetőséget nyújtó elemeit veszi számba. 
[114–128. oldal]

Kritika-figyelő

[129–132. oldal]
[133–134. oldal]
[135–137. oldal]

TKA-melléklet

A Tempus Közalapítvány mellékletében Szira Judit a reformpedagógiában gyökerező projektmódszert mutatja be. A tanulmány aprópóját az adta, hogy a Comenius I program keretében az alapítvány évek óta támogat olyan projekteket, amelyek a nemzetközi együttműködés kultúrájára készítik fel a programban részt vevő diákokat és pedagógusokat. A tanulmány részletesen bemutatja, hogy a projektmunka milyen módon tágítja ki a tanítási-tanulási folyamat határait, s miként válik az életben történő eligazodáshoz szükséges sokféle képesség fejlesztésének terepévé. A melléklet második részében a különböző projektek lényegét tükröző esettanulmányokat közlünk. Ezekből kiderül, a projektmódszer hogy milyen gazdag lehetőségeket kínál a tanulás színesebbé tételére. 
[138–154. oldal]

KOMA-melléklet

[158–160. oldal]
[161–166. oldal]
[167–170. oldal]
[171–179. oldal]
[182–187. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.