2019. szeptember 20., péntek , Friderika

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2005 június

Új Pedagógiai Szemle 2005 június

2009. június 17.

Hosszabb ideje riasztó adatok látnak napvilágot a magyar társadalom s különösen a fiatal korosztályok egészségi állapotáról. A fiatalok körében végzett egészségügyi szűrővizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás, a korán elkezdett dohányzás és nem utolsósorban az egyre jobban terjedő alkohol- és kábítószer-fogyasztás következtében egyre több a beteg gyerek és fiatal. A két-három évtizeddel ezelőtti állapotokhoz képest sokat romlott a mai tizenévesek fizikai erőnléte, sokkal nagyobb az anyagcsere- és mozgásszervi betegségekkel küzdő, az allergiás és asztmás gyerekek aránya. A gyermekideg-gondozók és a fiatalokkal foglalkozó pszichiátriai osztályok adataiból pedig arra lehet következtetni, hogy a most felnövő generációk körében ugrásszerűen megnőtt a mentális és pszichiátriai betegek száma. 2000 és 2004 között megkétszereződött azoknak a tíz és tizennyolc év közötti gyerekeknek a száma, akik különböző neurotikus tünetek miatt gyógyszeres kezelésre szorultak.

Az ifjúság testi és fizikai állapotának a romlása egy olyan korszakban következett be, amelyben soha nem látott kultusza van az egészségnek, a sportnak, az arányos, esztétikus testnek, a jó értelemben vett erőnek és a mentális harmóniának. A média, a reklám egyik legfontosabb eladandó áruja az egészség, a testi-fizikai jóllét és az ennek elérését, fenntartását segítő termékek korábban elképzelhetetlen tömege a legkülönbözőbb edzőcipőktől, sportruházattól az erőfejlesztő sporteszközökön át a zsírégető és vitamintablettákig. Az egészség és fitneszipar egyik legfontosabb célcsoportjai a gyerekek és a kamaszok, őket akarják megnyerni a test és az egészség kultuszának, de úgy tűnik, felemás eredménnyel. Mert miközben a magyar tizenévesek döntő hányada márkás sportcipőkben, sportpólókban vagy azok utánzatában jár, szülei anyagi helyzetétől függően, átlagosan harmadannyi időt fordít testmozgásra, mint az Európai Unióban élő fiatalok.

De nemcsak az egészségtermékeket és a sportot eladni akaró reklám nem hoz áttörést az egészségtudatos magatartás elterjedésében, nincs kellő eredménye az iskolai és az iskolán kívüli egészségnevelésnek sem. Kétségtelen, hogy ezen a téren számos intézményes és spontán kezdeményezés indult el az elmúlt egy-másfél évtizedben. Lelkes tanárok, mentálhigiénés szakemberek, s nem utolsósorban orvosok programok, akciók sorát indították el az egészségre vonatkozó kognitív ismeretektől a szexuális felvilágosításon, a pozitív életmódminták közvetítésén át a drogmegelőzésig. Az is érzékelhető, hogy ezek nyomán szigetszerű változások indultak el egy-egy intézményben, esetleg egy-egy kistérségben, régióban. De mindezek nem eredményeztek áttörést, nem vezettek a magyar gyerekek és fiatalok érzékelhető életmódreformjához, táplálkozási szokásainak egészségesebbé válásához.

Valószínűleg merő voluntarizmus azt várni, hogy a pedagógusok, orvosok, egészségnevelési szakemberek bármilyen erőfeszítése gyors eredményt hozhat a felnövő nemzedék testi és mentális egészségének javulása terén. Ugyanis egyrészt ezen a téren is – a bármilyen jó és hatékony kampányokkal szemben – csak a lassú, szerves fejlődési, fejlesztési folyamatok hoznak eredményt, másrészt az életmód, az egészség-magatartás közismerten tradíciók által determinált, és a mentalitásbeli sajátosságok gyökeres változása csak több generáción át lehetséges. Behatárolja a változtatás lehetőségét az egészség s egészség-magatartás meghatározottsága a társadalmi rétegződés és a gazdasági helyzet által is. Kutatások sora igazolta, hogy a felnőttek és a gyerekek egészségi állapota éppúgy rétegfüggő, mint a tudáshoz jutás, a kulturális javak birtoklása vagy általában a szimbolikus tőkefelhalmozás képessége. Persze a felnövő nemzedék egészségi állapotában, még inkább az egészséggel kapcsolatos magatartásban, az egészségnevelés eredményességében jelentkező problémáknak csak egy része magyarázható a szociokulturális háttér egyenlőtlenségeivel.

Az egészségnevelés több elemében leképezi a magyar oktatás sajátosságait. Némi iróniával azt is mondhatnánk, hogy az egészségnevelés ugyanazokkal a betegségtünetekkel küzd, mint a mai magyar iskola. Az egészséggel foglalkozó iskolai tevékenységben minden erőfeszítés ellenére sok a kognitivitás, a verbális elem, s kevés a pozitív tények megtapasztalásának lehetősége. Szinte minden egészségnevelési program zászlajára írja az egészséges táplálkozási szokások kialakítását, miközben az iskolai menzán csak ritkán kerül a gyerekek tányérjába friss zöldségből, gyümölcsből készült étel, és végképp ritka a nyers, rostos zöldségek fogyasztása. Sok szó esik a mindennapos testmozgás fontosságáról, a test fejlesztésének értékéről, de az ehhez szükséges feltételek többnyire hiányoznak. A mai tizenévesek a mentálhigiénés kultúra terjesztésének keretében sokat hallanak a feszültségek, a stressz leküzdésének technikáiról, ám amikor az ezt segítő tanulási környezet – tananyagcsökkentés, oldottabb értékelési eljárások, kooperatív projekttechnikák alkalmazása stb. – megteremtését szorgalmazzák kutatók és oktatáspolitikusok, a pedagógusszakma jelentős hányada betonkeményen ellenáll, s a felnövő nemzedék tudatos elbutításának veszélyeiről kívánja meggyőzni a társadalmi nyilvánosságot és a nyomásgyakorló politikai elitet. Kevéssé tud hitelesen beszélni a dohányzás ártalmairól az a pedagógus, akit szünetben cigarettával a kezében látni a biológia-szertár kistanárijában, s az osztályfőnöki órán nehéz az alkoholfüggés veszélyeit ecsetelnie annak a tanárnak, aki sokféle feszültségét, szorongását gyakorta csak alkohollal képes feloldani.

Bevallom, számomra vonzó a média és a reklám egészség- és testkultusza - még akkor is, ha tudom, hogy ebben is sok a mesterkéltség, s akkor is, ha a közvetített egészségeszményt csak töredékeiben tudom megvalósítani. Azért hasznosak ezek a médiában megjelenő üzenetek, mert nyugtalanítanak, folytonosan eszembe juttatják, hogy mi mindent kellene megtennem a saját egészségem érdekében. Az egészségneveléstől valami ehhez hasonló várható el, nevezetesen az, hogy folytonosan figyelmeztesse – korántsem csak szavakkal, hanem a példák erejével – a gyerekeket arra, hogyan kellene egészségesen élniük, s szembesítse őket azzal, hogy mi mindent nem tesznek meg ennek érdekében. Az ennek nyomán támadó nyugtalanság ugyanis jelentős motivációt ad, s a sikeres mintakövetés pedig az önmaguk felett aratott apró győzelmek örömét.


Tartalom

Tanulmányok

A tanulmány előző két részében (Új Pedagógiai Szemle, 2005. 4., 5. sz.) a szerző olyan pedagógiai módszertan bemutatására tett kísérletet, amely a hátrányos helyzetű diákok integrációjában, valamint a középosztálybeli gyerekek toleranciájának fejlesztésében segíti az iskolát. A harmadik részben a konkrét alkalmazhatóságot, a mentorpedagógia módszerének helyi viszonyokra való adaptációját könnyítő segédeszközöket ismerteti. 
[3–8. oldal]
A tanulmány az egészségfejlesztés témakörét az egyén időgazdálkodásának szempontjából, életünk „megélésének” szubjektív, személyes oldaláról közelíti meg. Az egészségfejlesztés feladatai közül az egyéni képességek fejlesztését az időstrukturálás szempontjából járja körül. Azt vizsgálja, milyen szerepet játszik az idő az egészséget befolyásoló döntésekben, aktivitásban. Részben általános emberi aspektusból, részben a fejlődési szakaszok fő tevékenységfajtái szerint mutatja be, hogy az ember egészségének, mentális egyensúlyának alakulása szempontjából milyen jelentősége van az időnek, illetve az időgazdálkodásnak. Különösen érdekes, hogy az időhiányból eredő stressz hogyan szövi át a mai gyerekek és felnőttek életét, s megfelelő időszervezéssel hogyan lehet javítani egészségi és mentális állapotunkon. 
[9–24. oldal]
A tanulmány az iskolában folyó egészségnevelés szemléletének, összetevőinek koronkénti változásáról, jelenlegi átalakulásáról, valamint jövőbeni feladatairól nyújt átfogó képet. A téma szakirodalmának bemutatásával rávilágít az egészségnevelők tevékenységének különböző aspektusaira és az iskolában folyó egészséges életmódra nevelés jellemzőire. A szerzők konklúziója, hogy az egészségtantanárok és a testnevelők csak együttműködve nevelhetnek egészségesebb, minden szempontból edzettebb, a jövő kihívásaira válaszolni tudó ifjúságot. 
[25–32. oldal]

Nézőpontok

Kovács Ildikónak, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium iskolaorvosának a közelmúltban jelent meg fiataloknak szóló könyve* Sápkór és bőrpír címen, amelyben a legfontosabb betegségek, egészséggel kapcsolatos fogalmak rövid magyarázatát adja. Egyfajta glosszárium ez a könyv, amelyből az érdeklődő olvasó megismerheti a leggyakrabban előforduló betegségtüneteket, az egészségmegőrzés legfontosabb tudnivalóit. A kötet kapcsán a mai gyerekek egészség-magatartásáról és az iskolaorvos ebben játszott szerepéről beszélgettünk. 
[33–38. oldal]

Informatikai nevelés

Az IFIP (International Federation for Information Processing) alapfokú oktatással-képzéssel foglalkozó munkacsoportja (Workgroup 3.5) által szervezett nemzetközi konferencia középpontjában a technika használatára épülő formális és informális tanulás állt (Budapest, 2004. június 28.–július 2.). Összeállításunkba elsősorban olyan előadásokat válogattunk, amelyek már a 21. század iskoláját vetítik elénk. Yaacov Katz és Ofer Rimon tanulmányában különböző országok, régiók diákjai közösen tanulnak-alkotnak az internet felhasználásával. A Matthew Pearson által bemutatott projekt a digitális videó használatának oktatási lehetőségeit kutatta. Adriana Sobreira Torres egy olyan tantervi programról számol be, amelyet egy brazíliai magániskolában fejlesztettek ki azzal a céllal, hogy a 14 és 16 év közötti tanulók spontán hiedelmei és tudományos gondolkodása között szorosabb kapcsolatot teremtsenek. Ludányi Lajos pedig egy Írországban készült projektet ismertet, amelynek keretében a Sligo megyei tengerparti szakasz élővilágát, történelmét, gazdaságát tanulmányozták a környék általános iskolásai. 
[39–41. oldal]
Az izraeli oktatási, kulturális és sportügyekkel foglalkozó minisztérium nagyon fontosnak tartja olyan programok kidolgozását, amelyek a különböző országokból érkezett tanulók közti kooperatív tanulásra helyezik a hangsúlyt. Az okok között az egyik az, hogy ily módon is fejleszteni akarják a tanulók angol nyelvű kommunikációs képességét és a globalizáció világában a kulturális ismeretek cseréjét. Ezenkívül Izrael más országokkal együttműködve szeretne kidolgozni olyan tanulási modelleket is, amelyeket a későbbiekben a szomszédaival alkalmazhatna közös oktatási projektekben, lehetővé téve a tanulók régión belüli párbeszédét. 
[42–49. oldal]
A tanulmány egy olyan pedagógiai módszert mutat be, amely az IKT alkalmazásával úgy fejleszti a tanulók technikai készségeit, hogy a technikai részletek elsajátíttatásával együtt a kreativitás, a játékosság és a szórakozás lehetőségeit is hangsúlyozza. A projekt a digitális videó használatának oktatási lehetőségeit kutatta. 
[50–60. oldal]
A cikk egy olyan tantervi programról számol be, amelyet természettudományt és informatikát tanító pedagógusok fejlesztettek ki három nyolcadik osztály mintegy száz tanulójával Rio de Janeiróban, egy magániskolában. Az volt a szándékuk, hogy a projekt segítségével erősítsék a kapcsolatokat a 14 és 16 év közötti tanulók spontán hiedelmei és tudományos gondolkodása között olyan tevékenységekkel, amelyek a konkrét megfigyeléseket a szóbeli vitákkal kombinálva rendszerezik az elvont ismereteket. A cikk szerzője bemutatja azt a robotikai kísérletekre épülő kinematikai tananyagot is, amelyet azért dolgoztak ki a projekt résztvevői, hogy adatokat gyűjtsenek, elemezzenek, olyan eredményeket és következtetéseket fogalmazzanak meg, amelyek virtuális szimulációra épülve megjelennek a tanulók képzeletében is. 
[61–64. oldal]
A tanulmány egy Írországban készült projektet mutat be, amelynek keretében a Sligo megyei tengerparti szakasz élővilágát, történelmét, gazdaságát tanulmányozták a környék általános iskolásai. Az 5. és 6. évfolyamos diákok számos műveltségterülethez kapcsolódva gyűjtöttek adatokat lakókörnyezetükről, majd a projektmunka eredményeit kreatív módon jelenítették meg CD-n, illetve honlapon. A tanulmányban bemutatott projektből kiderül, hogy a több műveltségterületet átfogó munka sokoldalú tanulásra ad lehetőséget, amelyben komoly motiváló erőt jelenthet az IKT felhasználása, a CD- és honlapkészítés. 
[65–79. oldal]

Világtükör

Ha a Lisszabonban kitűzött céloknak megfelelően Európa meg akarja őrizni pozícióit a világban, sőt versenyképesebb régióvá kíván válni, néhány területen nagy előrelépésre van szükség. Egyértelmű, hogy a tudás alapú társadalom kialakításában, a gazdasági eredmények megalapozásában óriási szerepe van a tudományos és technikai fejlődésnek. Nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban is jellemző tendencia, hogy mind kevesebben érdeklődnek a matematika, a természet- és a műszaki tudományok iránt, a közösség számára pedig létfontosságú, hogy ezek a területek nagyobb hangsúlyt kapjanak a pályaválasztásban. A versenyképesség megőrzése és növelése, a közös európai identitás megteremtése miatt legalább ilyen fontos, hogy a munkaerő áramlása valóban szabad legyen az Európai Unión belül. Jelenleg ennek legnagyobb gátja a megfelelő idegennyelv-ismeret hiánya, ezért a közösség ajánlásai között kiemelt szerepet kapott, hogy polgárai anyanyelvükön kívül legalább két idegen nyelvet beszéljenek. Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramot bemutató sorozatunkban ezúttal az idegen nyelvek, valamint a matematika, a természet- és a műszaki tudományok területével foglalkozó munkacsoportok ajánlásait összegezzük. 
[80–91. oldal]
A tanulmányban a klaszterizáció mint az intézmények közötti együttműködés egyik fontos lehetősége jelenik meg. A szerző bemutatja az iskolák klaszterizációjának különféle formáit, valamint a szingapúri iskolák együttműködésének néhány jellemző vonását, érintve annak történeti és szervezeti-működési jellemzőit is. Ezt követően összegzi, hogy az iskolák együttműködésének szingapúri modelljében mely jellemzők nevezhetők strukturális és kulturális szempontból specifikusnak, majd kitér arra is, hogy a hazai pedagógiai környezetben – néhány hazai kezdeményezést is figyelembe véve – a modell mely vonásai tűnnek figyelemre méltónak vagy netán éppen a specifikumok miatt kevésbé tanulságosnak. 
[92–107. oldal]
Az iskola életében több olyan feladat jelenik meg, amely egyre kevésbé fér be a pedagógusok napi munkaidejébe. Vannak tevékenységek, amelyekhez nem mindig elégséges a pedagógiai kompetencia. Ezt a problémát próbálja kezelni az önkéntesen dolgozó – többnyire – nem pedagógiai szakemberek iskolai jelenléte. A cikk bemutatja, hogy a különböző országokban az iskolai élet mely területein, milyen módon vesznek részt az önkéntesek. Az írás egyik legérdekesebb része a kortárs önkéntesek iskolai tevékenységének, a tanulók közhasznú iskolai munkavégzésének felvillantása. 
[108–113. oldal]
A fogyasztásközpontú világban természetes igényként jelenik meg, hogy az iskola készítse fel a tanulókat az ésszerű fogyasztói magatartásra. A nemzetközi áttekintés azt mutatja, hogy a fejlett világ szinte minden országában jelen vannak a korszerű fogyasztóvédelmi ismeretek az iskolai oktatásban. A fogyasztóvédelem tanítása, az ésszerű fogyasztásra nevelés azonban akkor hatékony, ha nem egyetlen tantárgyban, tantervi modulban foglalják össze az idekapcsolódó ismereteket, hanem sok tantárgy együttesen közvetíti azt az összetett tudást, amely lehetővé teszi, hogy a tanulókat fogyasztóként ne tudják manipulálni. 
[114–120. oldal]

Kritika-figyelő

[121–125. oldal]
[126–128. oldal]

MPT Hírlevél

[129–156. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.