2019. november 14., csütörtök , Aliz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1998 június

Új Pedagógiai Szemle 1998 június

2009. június 17.

Ifjúkorom óta vonzódom ahhoz a szellemi létformához, amelynek természetes része a meditáció, a tűnődés, a megélt történések, a megszerzett élmények és benyomások újabb és újabb gondolati átélése, elemzése. Ahhoz a fajta lét- és gondolati formához vonzódom tehát, amelyet reflektált életnek nevez a lét problematikáját vizsgáló ontológia, s amely létformának valóságos birtokbavételére igazában csak kamasz koromban volt lehetőségem. A kor, amelyben élünk, ugyanis nem kedvez az olyan emberi létezésnek, amely nemcsak élni akarja az életet, hanem megélve megérteni is.

Sokan gondolják úgy, hogy a reflektív élet alapvetően nem más, mint a befelé tekintés sajátos attitűdje, egyfajta készenlét arra a kettősségre, amely lehetővé teszi, hogy egyfelől befogadjuk, megragadjuk a valóságot, másfelől "kívülállóként" figyeljük azt, hogyan is reagál személyiségünk a befogadottra, az átéltre. A reflektivitás azonban több is, más is. A reflektálva élő ember szakadatlanul keresi az általa megélt megannyi apró történés közötti kapcsolatokat, azt a fajta rejtett, rejtőzködő rendet, amely a világot, annak minden rendezetlensége és kuszasága ellenére megérthetővé és átláthatóvá teszi. A reflektálva élő embernek van ereje és tudása ahhoz, hogy az általa megélt "életdarabok" ne csak puszta egymás utáni történésekként rögzüljenek az emlékezet mélységes mély, mindent egyként elnyelő kútjában, hanem e történésrészletek a gondolati háló fonatába sorolva új, esetleg más képet, más értelmezési kereteket villantsanak fel arról a valóságról, amelyből vétettek. A reflektálva élő ember az autonóm gondolkodó, a manipulálhatatlan polgár, mivel a világ kis és nagy történéseivel, az élettel kapcsolatos magyarázatokat maga alkotja meg, mintegy a reflektálás, az önmaga által, önmaga számára folytonosan feltett kérdésekre adott válaszadás folyamatában. A reflektív ember a belülről irányítottság archetípusa.

Mint utaltam rá, a kor, amelyben élünk, nem kedvez a megélt élettöredékeket reflektív módon, maga alkotta rendszerré, világmagyarázattá formáló, a töredékesen megtapasztalt valóságot a belső rendszeralkotás folyamatában lassan saját, de az objektívhez közelítő, igazsággá nemesítő, autonóm ember létezésének. S ennek nem csak, és nem is elsősorban a felgyorsult életritmus, a benyomások sokasodása, az elmélyedéshez szükséges idő hiánya az oka, bár kétségtelen, hogy e tényezőknek is van szerepük ennek az archaikusnak tetsző szellemi létformának a lassú eltűnésében. A reflektív élet ma elsősorban azért nem válik követendő mintává, mert a részek egésszé formálásának korábban oly mohó igénye lassan kivész mindannyiunkból. Az információs társadalom régi és új médiumai soha nem tapasztalt mértékben zúdítják ránk az információkat, amelyekben egyre mélyebben tárul fel a valóság megannyi apró részlete. A kor embere nem az elmélyedő, tűnődő szellem, hanem a minél több információ megszerzésére, befogadására képes, a minél sokoldalúbban tájékozott ember. Az a fajta értelmes lény, aki egyre kevesebbet kérdez önmagától és egyre többet az adatbázisoktól, a honlapoktól, az egyre interaktívabb keresőrendszerektől. Az így kapott válaszok gigabitjei által nyújtott tudás azonban egyre távolabb visz mindannyiunkat attól a szellemi létformától, amelyben a részletek fölé emelkedve még testközelben érezhető mindaz, ami a létezést - a szó ősi értelmében - emberivé teheti.

Talán még nem késő, talán még van esély egy olyan szellemi világ formálására, amelyben újra értelmet nyer a reflektív élet, amelyben újra értékké válik a valóság töredékeiből önmagunkon belül felépített egész.

Schüttler Tamás


Tartalom

Tanulmányok

Milyen magatartást tanúsítson a természettudományi tárgyakat oktató tanár a tanítás során? Közvetlen módon juttassa-e el diákjait a tudományos igazsághoz, vagy hagyja-e a természet világának bonyolult útvesztőiben botorkálni őket, vállalva annak kockázatát, hogy a diákok átmenetileg hamis vagy részleges tudás birtokába jutnak? Erre a természettudományok tanítása óta valójában minden ismeret, minden diszciplína tanítása során felmerülő alapkérdésre keres választ a szerző. 
[3–2. oldal]
A természettudományi nevelésben világszerte jelentős változások történnek az elmúlt évtizedben. A tanulmány egyrészt ezeket az átalakulási tendenciákat összegzi, másrészt a NAT bevezetésének a természettudományok tanítására gyakorolt hatásait veszi számba. Ez utóbbi összegzésben fejti ki, milyen előnyökkel jár az, hogy az alaptanterv a természettudományi diszciplínákat műveltségterületbe integrálja. 
[13–12. oldal]
Az elmúlt évtizedek neveléselméleti koncepciói jó ideig nélkülözték az érték, továbbá az értékközvetítés folyamatának pedagógiai értelmezését, az ezzel a problémával kapcsolatos fogalomrendszer tisztázását. A szerző egy értékekre alapozott nevelési modell ismertetése kapcsán vállalkozik arra is, hogy áttekintse a pedagógiai értékelmélet néhány alapfogalmát. Tanulmánya érinti a pedagógiai értékközvetítés társadalmi, politikai beágyazottságának problematikáját is. A felvázolt nevelési modellben kísérletet tesz egy lehetséges értékstruktúra tartalmainak meghatározására is. 
[17–26. oldal]

Nézőpontok

1998 márciusi számunkban közzétettük a Magyar Pedagógiai Társaság Választmányának, a pedagógusnak az intézményben és a társadalomban betöltött szerepével foglalkozó tematikus ülésére készült két vitaanyagát. Hegedűs Katalin Ferenczi Istvánnnak A pedagógusszerep szükséges változásai című cikkéhez küldött hozzászólást, amely újabb kérdések egész sorát veti fel a pedagógusszerepekkel kapcsolatban. Érdeklődéssel várjuk olvasóinknak a témához kapcsolódó további hozzászólásait. 
[28–31. oldal]

Látókör

[32–44. oldal]
1998 februárjában kerekasztal-beszélgetésre kértünk fel öt jelentős tudós személyiséget, G. Havas Katalint, Heller Ágnest, Vajda Mihályt, Vámos Tibort és Vitányi Ivánt azzal a szándékkal, hogy fejtsék ki véleményüket arról: szükség volna-e és mely életkorban filozófia oktatására, mennyire képes ma az iskola segíteni a tanulók világképének kialakulását, mennyire tudja elősegíteni azt, hogy az egyes tantárgyakban széttagoltan átadott ismeretek egységes egésszé váljanak. A résztvevők úgy látják, hogy az iskola akkor tud eleget tenni ennek a fontos nevelési funkciónak, ha minél hosszabb ideig távol tartja magától a pragmatizmust, s minél több "felesleges" ismeretet, úgynevezett "ünnepnapi" tudást ad át diákjainak. A tudósok nemcsak saját valóságismeretük, hanem a mostani számunkban közreadott két filozófiaóra alapján is válaszoltak a kérdésre. Az Új Pedagógiai Szemle szerkesztőségét Schüttler Tamás képviselte. 
[45–55. oldal]

Mentálhigiéné

Mentálhigiénés sorozatunkban egy olyan osztályfőnöki óra részleteit adjuk közre, amelyben osztálytársuk öngyilkossági kísérletének okait próbálják meg feltárni a tanulótársak. Az óra másik funkciója annak megbeszélése, hogy az osztályba rövidesen visszatérő lánnyal milyen magatartást tanúsítsanak osztálytársai, hogyan fogadják, milyen módon viszonyuljanak hozzá. 
[56–62. oldal]

Tudósklub

Az MTV 1. Tudósklub 1998. januári adásának résztvevői: Ferge Zsuzsa szociálpolitikai szakértő, Huoranszki Ferenc filozófus, Csaba László közgazdász, Kolosi Tamás szociológus. Műsorvezető: Csepeli György szociológus. Az adás rövidített, szerkesztett változatát adjuk közre. 
[63–72. oldal]

Múltunkból

"A népi kollégiumi mozgalom minden átadható és hasznosítható tapasztalata, tanulsága ellenére egyszeri, a maga eleven, eredeti alakjában meg nem ismételhető jelensége újabb kori nevelés- és társadalomtörténetünknek." Az 50. évforduló alkalmából emlékezik rá szemtanúként a szerző. 
[73–81. oldal]

Műhely

Az utóbbi néhány évben örvendetesen megnövekedett a társadalomismereti tananyagok száma. Közülük szeretnénk bemutatni egy komplex programot, amely mind módszerében, mind tartalmában eltér a hagyományos társadalomismereti tananyagoktól. Lényege az, hogy minden témaköre jelenkori konkrét szituációra, esetre épül, és magában hordja a tantárgyi integráció lehetőségét. 
[82–81. oldal]
A napjainkban egyre nagyobb teret hódító multimédia lehetséges oktatási alkalmazásainak egyik fontos terepével, a természettudományok tanításában történő felhasználásával foglalkozik a tanulmány. A szerző rámutat, hogy a multimédia a maga eszközeivel azért segítheti hatékonyan a természettudományos megismerést, mert ezzel az új eszközzel a jelenségek olyan szintjét lehet az érzékelés, a megfigyelés számára megragadhatóvá tenni, amelyek a természeti jelenségek jellegzetességei miatt sokszor rejtve maradnak a tanulók előtt. 
[90–100. oldal]

Fővárosi melléklet

A Fővárosi Pedagógiai Intézet hosszabb ideje végez teljesítményméréseket, ezeket rendszeresen kiegészíti a teljesítmények alakulását befolyásoló szociokulturális háttérre vonatkozó adatok elemzésével. A szerző ennek a háttérvizsgálatnak a főbb eredményeit foglalja össze tanulmányában. Ezek azt mutatják, hogy a tanulási teljesítmény a szülők iskolázottságának szintjén túl jelentős mértékben függ a tanulók szabadidős tevékenységének színességétől, tartalmasságától, továbbá a tanuláshoz való viszonyának minőségétől. 
[101–109. oldal]

Kritika-figyelő

[120–122. oldal]
[123–126. oldal]
[128–127. oldal]

Mozgóképkultúra és médiaismeret melléklet

[129–128. oldal]
[131–130. oldal]
[135–134. oldal]
[137–136. oldal]
[140–139. oldal]
[142–141. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.