2019. november 14., csütörtök , Aliz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1998 szeptember

Új Pedagógiai Szemle 1998 szeptember

2009. június 17.

Neville Postlethtwaite, a neves angol tantervelméleti szakértő egyszer egy vele készült interjú során elmondta, hogy semmi rendkívüli nincs abban, ha egy ország alaptantervéről egy-másfél évtizeden át vitatkoznak a szakértők és az oktatáspolitikusok, s ennek nyomán néhányszor módosítják azt. Az alaptantervnek mint tantervelméleti műfajnak a természetéből fakad, hogy néhány változatot ízeire kell szedni ahhoz, hogy kikristályosodjon az a dokumentum, amely aztán viszonylag időtállónak bizonyul. S az is belefér a játékszabályokba, ha a politikai váltógazdaság következtében esetleg hatalomra kerülő új politikai erők saját filozófiájuk szerint alakítanak valamit a nemzeti curriculumon.

Ezen a nyáron sokszor eszembe jutottak ezek a mondatok, amikor sokakkal együtt várakozással, de ugyanakkor némi aggodalommal is figyeltem, mit tesz az új kormány a bevezetés előtt álló NAT-tal. Úgy tűnik, a most hivatalba lépett oktatáspolitikai vezetés nem kívánt azonnali, alapvetően politikai indíttatású lépéseket tenni, s zöld utat adott az implementáció eredeti ütemezés szerinti folytatásának, jelezve azonban azt, hogy bizonyos szakmai fenntartások miatt szükségesnek érzi a NAT - egyébként is esedékes - felülvizsgálatát. Nem csekély az oktatásügyi kormányzat felelőssége az esetleges változtatásokat illetően, hiszen az implementáció másfél-két éve alatt a pedagógusok igen jelentős hányada vett részt a pedagógiai programok, helyi tantervek kidolgozásában, s készült fel az új NAT szerinti tanításra. Minden, az alaptanterv lényegét érintő változtatás akarva-akaratlanul is megkérdőjelezheti ennek a nem csekély anyagi és szellemi ráfordítást igénylő nagy munkának az értelmét, s ami ennél lényegesebb: hosszú időre hiteltelenné tehet minden, a helyi pedagógiai innovációra épülő kezdeményezést. Ezzel olyan értékek tékozlódnának el, amelyekre egyébként nagy szüksége van a közoktatásnak.

Az oktatásirányítás megfontoltságára akkor is szükség van, ha tudjuk, hogy az implementációs folyamat során már érzékelhetővé váltak az alaptantervnek olyan ellentmondásai, hibái, amelyek gyors korrekciót igényelnek. A NAT olyan sajátosságaira gondolok, mint például a 10. osztály végéig minden tanuló által kötelezően teljesítendő követelmények vagy a magyar pedagógiai hagyományoktól idegennek tűnő műveltségterületekben való gondolkodás. Azért nem lenne szabad ezekben és az ehhez hasonló kérdésekben azonnal változtatni, mert miközben a gimnáziumok tanárainak döntő többsége a tanítási folyamat derékba törésére hivatkozva évek óta hangosan ellenzi azt, hogy a NAT-követelményeket a 10. osztályig teljesítsék, aközben lehetnek olyan intézmények, amelyekben kifejezetten jónak, előnyösnek tartják ezt a megoldást. Mint ahogyan a hagyományos tantárgyi szerkezetben tervező intézmények mellett számos olyan helyi tanterv született, amelyben nagy hangsúlyt kaptak az integrált tantárgyi programok.

Az oktatáspolitika épp ezért akkor cselekszik megfontoltan, ha az implementáció eredményeinek elemzése, továbbá a széles szakmai közvéleménnyel folytatott párbeszéd után dönt a NAT módosításáról, s minél több ponton olyan alternatív lehetőségeket épít be, amelyek változatlanul megadják a különböző iskolaszerkezeti, tantárgy- és tananyagelrendezési megoldások választásának lehetőségét.

Az elkövetkező időszak nagy próbatétele lesz, hogy az oktatáspolitika milyen szakmai témákban kezd párbeszédbe az érintettekkel, pedagógusokkal, szülőkkel. Jó lenne, ha olyan évek jönnének, amelyek nem kétes kimenetelű kultúrharcokkal, hanem az érdekeltek konszenzusán alapuló tartalmi modernizáció megvalósításával, az alaptantervre épülő modern közoktatási szabályozó rendszer folyamatos fejlesztésével telnének.

Schüttler Tamás


Tartalom

Nézőpontok

Az 1998-as májusi választások eredményeként új kormány alakult, változott az oktatási tárca vezetése is. A pedagógusok közül sokan nem csekély aggodalommal tekintettek a szeptemberi tanévkezdés elé. Mi lesz a Nemzeti alaptanterv további sorsa? Milyen oktatáspolitikai irányváltásokat tervez az új minisztériumi vezetés? Mi történik a NAT-implementáció eredményeként kidolgozott országos és helyi dokumentumokkal? Ezekre a kérdésekre kértünk választ az Oktatási Minisztérium közoktatási ügyekben illetékes államtitkárától, Környei Lászlótól. 
[3–13. oldal]

Tanulmányok

A nagy tekintélyű tantervelméleti szakember, az alaptanterv munkálatainak egyik irányítója tanulmányában felvázolja a NAT kidolgozásának és bevezetésének előre mutató értékeit. Ugyanakkor felhívja a figyelmet azokra a problémákra, ellentmondásokra is, amelyek az alaptantervet övező közoktatás-politikai környezet változásai miatt az implementációs folyamat első szakaszának lezárulását követően érzékelhetők. Véleménye szerint a legfontosabb korrekciós lépésként a NAT szabályozó funkcióját ki kell terjeszteni a 12. évfolyamig, azaz 18 éves korig, továbbá szükségesnek tartja a műveltségterületek és a tantárgyak viszonyának következetes végiggondolását s újraszabályozását. Felhívja a figyelmet arra, hogy erősíteni kell a NAT-ban a hagyományos tantervi vonásokat, például az értékek, célok megfogalmazását, a tantárgyak, óraszámok meghatározását. 
[14–23. oldal]
A tanulmány azt elemzi, hogy a pedagógiai programok és a helyi tantervek használatbavételének soron következő többéves időszakában hogyan változik a szakmai szolgáltatások funkciója. A szerző felvázolja azt az új helyzetet, amelyhez a szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményrendszernek meglehetősen gyorsan és rugalmasan alkalmazkodnia kell. Az új viszonyok között a pedagógiai szakmai szolgáltatások legfőbb megrendelőjévé az oktatási intézmény, a nevelőtestület válik. Alapvető változás, hogy szélesedik a szolgáltató szervezetek kínálata, s egyre inkább piaci viszonyok válnak jellemzővé ebben a szellemi szférában is. 
[24–40. oldal]
A szerző arra keres választ, hogy a pedagógiai program mennyire lehet kötelezettségvállalás az intézmény részéről bizonyos célok teljesítésére, feladatok elvégzésére. Szerinte a pedagógiai program alkalmas eszköz lehet arra, hogy évek múltán az adott intézmény tevékenységét a benne foglaltak megvalósulásának mértéke, színvonala alapján értékelhessék külső szakértők. Ennek feltétele, hogy a programban oly módon fogalmazza meg az intézmény a maga cél- és feladatrendszerét, amelynek alapján valóban kép alkotható az iskola szakmai tevékenységének fejlődéséről. 
[41–50. oldal]
Az Óvodai nevelés országos alapprogamja az alaptanterv logikájával azonos módon szabályozza az óvodák nevelőmunkáját. A program implementációjának tapasztalatairól, a helyi programok készítésének tapasztalatairól ad összefoglaló képet a tanulmány. Az új, helyi óvodai programok számos lényegi változást mutatnak. A szerző úgy látja, hogy az eddigi teljesítménycentrikus, az iskolára felkészítő szemléletet most az egyes gyermeknek megfelelő fejlesztési lehetőségek keresésének szemlélete váltja fel. 
[51–58. oldal]

Dokumentum

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1997 végén, 1998 elején a pedagógiai munkája eredményeit tekintve a legkiemelkedőbb iskolák közé sorolható 10 gimnáziumban esettanulmányt készíttetett arról, milyen tapasztalatai vannak az iskolának a helyi pedagógiai programok és a helyi tantervek készítésével kapcsolatban, továbbá hogyan vélekednek az adott intézmény tanárai a NAT-ról, az alapműveltségi vizsgáról és az érettségiről. Az alábbiakban néhány részletet adunk közre az esettanulmányok tapasztalatait összegező kutatási zárótanulmányból. 
[59–67. oldal]

Világtükör

Az európai demokratikus, plurális jogállamokban a közoktatásirányítás decentralizálódásának folyamatában az iskolaautonómia megvalósítása sürgető feladat. A recenzió ismerteti az iskolaautonómia fogalmának tartalmát, megvalósításának várható hatásait. 
[69–80. oldal]
Makarenko neve különböző hangulatokat, érzelmeket ébreszt, más-más értékítéleteket mozgósít a pedagógia világában működő szakemberekben. Van, aki egy letűnt korszak pedagógiai ideológusát látja benne, van, aki a mestert, az ősforrást. A világban a lezajlott politikai változásoktól függetlenül meglehetősen régóta kutatások tárgya a makarenkói életmű. A szerző néhány Makarenkóval foglalkozó kötet és konferencia kapcsán felvillant több mai Makarenko-értékelést, s néhány olyan értelmezési kírsérletet, amely az egykori "nagy szovjet nevelő" gondolatainak mai adaptálhatóságát vizsgálja. 
[81–88. oldal]

Műhely

A szerző egy szakértői csoport tagjaként részt vett számos pedagógiai program és helyi tanterv véleményezésében. Cikkében a szakértői munka során szerzett tapasztalatait összegzi. A helyzetkép arra utal, hogy az iskolák megbírkóztak ugyan a programok, tantervek készítésének nehézségeivel, de az elkészült dokumentumok sok helyen további fejlesztést, korrekciókat igényelnek. A tantervek elemzése arra utal, hogy ma az iskoláknak csak kis hányada vállalkozik önálló tantervkészítő munkára, döntő többségük kész tanterveket adaptál. 
[89–92. oldal]
A nevelési értekezlet fontos szerepet tölthet be egy-egy intézmény szakmai tevékenységének alakításában, a különböző jellegű pedagógiai tevékenységek értékelésében. Az írás azt mutatja be, milyen módon lehet egy adott pedagógiai problémát, nevezetesen a tanítási óra légkörének alakítását a nevelési értekezlet keretében, csoportmunkában elemezni. 
[94–98. oldal]
A kollégiumi neveléssel foglalkozó szakemberek gyakran megfogalmazták, hogy szükség lenne egy, az alaptantervhez hasonló olyan központi útmutatóra, amely segíthetné a kollégiumok pedagógiai programjainak és foglalkozási terveinek kidolgozását. A szerző kísérletet tesz arra, hogy bemutassa, miként hasznosítható a NAT a kollégiumi pedagógiai programok elkészítéséhez. 
[99–105. oldal]

Mentálhigiéné

Az alábbiakban egy mentálhigiénés klubfoglalkozás részleteit mutatjuk be. A téma: mennyire tárhatók fel érzelmeink a közösség számára, illetve hogyan viszonyuljunk azokhoz az úgynevezett extrovertált emberekhez, akiknek szükségük van arra, hogy a saját érzelmeiket, személyiségüket, gondolataikat kitárják másoknak. 
[106–114. oldal]

Kritika-figyelő

[115–117. oldal]
[118–124. oldal]
[125–128. oldal]

Mozgóképkultúra és médiaismeret melléklet

[129–128. oldal]
[135–134. oldal]
[140–139. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.