2019. szeptember 16., hétfő , Edit

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1998 október

Új Pedagógiai Szemle 1998 október

2009. június 17.

Ahogy közeledik az Európai Unióhoz történő csatlakozás remélt időpontja, s ahogy mind világossabbá válnak azok a feltételek, amelyeket az uniós tagság elnyerése érdekében Magyarországnak teljesítenie kell, mind gyakrabban vetődik fel a kérdés: mit jelent az európai integráció a közoktatásban, milyen konkrét normák teljesítését, programok átvételét.

Aki ismeri az Európai Unió dokumentumait, tudja, hogy éppen a közoktatás az egyik olyan alrendszer, amelyet a közösség az Unió létrejötte óta nemzeti ügynek tekint, s épp ezért nem kívánja olyan egységesítő szabályozásnak alávetni, mint a gazdasági folyamatokat, a jogrendszert vagy éppen a környezetvédelmet. A közoktatásban tehát nem került sor az egyes nemzeti oktatási rendszerek jogi szabályozásának összehangolására, az úgynevezett jogharmonizációra, nincsen szó az oktatás tartalmának bármilyen jellegű kötelező egységesítéséről, "szabványosításáról". Az európai közösség oktatásügyét tehát alapvetően nem a szerződésekben foglalt kötelezettségek, hanem a közös kulturális örökség, az oktatás és a nevelés által közvetített értékek és eszmények közössége teszik összehangolttá, átjárhatóvá. Mindennek azonban némiképp ellentmondani látszanak a Maastrichti Szerződés óta az Unión belül jelentkező újabb törekvések, amelyek az egyes tagállamok nemzeti oktatási programjainak összehangolására irányulnak. Ennek a dokumentumnak az elfogadása óta indultak meg azok - a Magyarországon is jól ismert - közös oktatási programok, amelyek a szakképzéshez hasonlóan, az általános képzésbe is közös európai tartalmakat kívánnak beépíteni. E programok azonban korántsem jelentik az egyes nemzetek közoktatásának olyasfajta uniformizálását, amilyenre bőséggel szolgáltatott példát itt, Közép- és Kelet-Európában az 1945 és 1989 között eltelt négy és fél évtized. Az Unió olyan közös fejlesztési programokat kínál a tagországok és a csatlakozásra váró nemzetek számára, amelyeknek középpontjában a közös európai kultúrkincs oktatási tartalmakká transzformálása, továbbá az európai polgár nevelése áll.

Magyarország európai integrációja kapcsán nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy mi nem csatlakozni, nem felzárkózni, hanem visszatérni kívánunk ahhoz az Európához, amelynek ezeregyszáz év óta részesei vagyunk. Különösen igaz ez az európai kulturális örökséghez való viszonyunkra, s a nevelés által közvetített értékekre. Az európai kulturális identitásnak a vállalása is jelentős szerepet játszik abban, hogy amint lehetőség kínálkozott rá, a magyar közoktatás élvonalának intézményei gyorsan és eredményesen tudtak bekapcsolódni a közoktatás közös fejlesztését szolgáló európai programokba.

A magyar közoktatás jövőjének kulcskérdése, miként lehet az iskolák mind szélesebb körét az európai kulturális identitás átörökítésének, az európai polgár nevelésének műhelyévé tenni úgy, hogy közben megőrizzük mindazt az értéket, amit a magyar nemzeti fejlődés felhalmozott. A közös európai és a nemzeti kulturális örökség egységének megteremtése az a követelmény, amelyet az európai integráció során a magyar közoktatásnak nem szabad szem elől tévesztenie.

Európa nyugati felének nemzetei olyan jövő felé haladnak, amelyben egyre inkább konfliktusoktól mentesen fér meg egymással a nemzeti és a közös európai örökség. Ennek az útnak a tanulságait kell megismernünk és magunkévá tennünk.

Ehhez kíván segítséget adni most induló rovatunk, az Európa-melléklet, amelyben az Európai Unió közös oktatási törekvéseiről s azok hazai adaptációjáról szeretnénk minél sokoldalúbb képet adni az Olvasónak.

Schüttler Tamás


Tartalom

Tanulmányok

A társadalmak nagy dilemmája, hogy szabad utat engedjenek-e az egyének közötti versenynek és ezen keresztül a növekvő egyenlőtlenségeknek, vagy éppen ellenkezőleg: a hátrányos helyzetűek intézményes segítésével kompenzálják-e a versenyképtelenséget, így csökkentve a társadalmi egyenlőtlenségeket. A szerző kísérletet tesz azoknak a dimenzióknak a bemutatására, amelyek mentén a mai magyar társadalomban, azon belül az oktatásban egyenlőtlenségek alakulhatnak ki. Összegzi azokat az oktatással összefüggő tennivalókat is, amelyekkel enyhíthetők az esélyegyenlőtlenségből eredő társadalmi, gazdasági és szociális problémák. 
[3–19. oldal]
A szerző a közoktatásban előre látható fejlődési folyamatokra alapozva felvázolja azokat a szükséges lépéseket, amelyek a vezetés- és szervezetfejlesztés, valamint a minőségbiztosítás terén szükségesek. A tanulmányból kiderül, hogy a közoktatási intézmények szervezete jelentősen átalakul, s számos ponton a gazdasági szervezetekre jellemző sajátosságok válnak általánossá. Az iskolai vezetésnek alkalmazkodnia kell ezekhez a változásokhoz, s elő kell segítenie a pedagógusok minél gyorsabb felkészülését az új követelményekre. 
[20–29. oldal]

Nézőpontok

A modernizáció immár évtizedek óta a magyar pedagógia egyik kulcsfogalma, minden változtatási törekvés ennek jegyében zajlik. Az alábbi kerekasztal-beszélgetés résztvevői Gáspár László, Mihály Ottó, Závodszky Géza kísérletet tettek a modernizáció fogalmának értelmezésére, és megvitatták azt, hogy a Nemzeti alaptanterv s az általa elindított fejlesztési folyamatok mennyiben tekinthetők a közoktatás modernizációjának. A vitára 1998. május 21-én került sor. Szomorú aktualitást ad a beszélgetésnek az, hogy Gáspár László alig két héttel később elhunyt. A vita közreadásával is tisztelegni szeretnénk emléke előtt. 
[30–40. oldal]
Gáspár László a hetvenes-nyolcvanas évek egyik figyelemre méltó kutatója, a híressé lett szentlőrinci iskolakísérlet alapítója 1998. június 13-án elhunyt. Tevékenységét, műveit már életében is meglehetősen ellentmondásosan ítélte meg a pedagógiai szakma, ezért sem könnyű életművének objektív értékelését megtenni. Kronstein Gábor a tisztelő és egyszersmind a kritikus szemével próbálja megrajzolni Gáspár pályáját s magyarázatot adni azon kudarcok okaira, amelyeket neveléselméleti teoretikusként és kísérletező kutatóként volt kénytelen elszenvedni. 
[41–45. oldal]

Látókör

A tanulmány egy olyan vizsgálóeszközt mutat be, amely a személyiség megismerését segíti, és amelyet a pszichológusok mellett a személyiségdiagnosztika iránt érdeklődő pedagógusok is használhatnak. A metamorfózis elnevezésű pszichológiai teszt alapötletét az a felnőtt- és gyermektársaságban jól ismert játék adja, amelyben egy adott személyt különböző kategóriák segítségével - mi lenne, ha állat, növény, szín, építmény stb. lenne - kell kitalálni. A tesztben megnyilvánuló időleges átalakulások szimbolikusan adnak információt arról a személyről, aki még nem valósította meg minden olyan vágyát, nem aktualizálta azon lehetőségeit, amelyek fejlődésében adottak. 
[46–58. oldal]
Az írás egy három részből álló tanulmány bevezető része, amely a tanulási zavarok fogalmának értelmezési kereteit, továbbá a diagnosztika lehetséges osztályozási szempontjait tisztázza a témára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom alapján. Az áttekintésből kitűnik, hogy a tanulási zavar értelmezése meghatározza a szükségesnek ítélt terápia szemléletmódját és jellegét. A tanulmány segítséget nyújt a különböző típusú tanulási zavarok felismerését szolgáló pedagógiai diagnosztikai munkához és a fejlesztő terápia kidolgozásához. 
[59–68. oldal]

Világtükör

A szerző egyéni tapasztalatai alapján számol be a sajátos szükségletű, speciális pedagógiai eljárásokat igénylő gyermekek integrációjáról az angol oktatási rendszerben. Ennek legfontosabb célja, hogy a kormány jelentős anyagi támogatásával minél több sérült gyerek részesülhessen integrált oktatásban. Ismerteti a körültekintő diagnózisra, az egyéni fejlesztési tervre épülő foglalkoztató-fejlesztő, az integráció különböző szintjein végbemenő pedagógiai munkát. 
[69–72. oldal]
Az esélyegyenlőség növelésének egyik jól bevált eszköze a pozitív diszkrimináció, azaz a hátrányos helyzetben lévők számára előnyök biztosítása. Amerikában ezzel az eszközzel hosszú ideig hatékonyan tudták kompenzálni a kisebbségek, a marginális csoportok oktatási hátrányát. Az amerikai társadalom azonban lassan korlátozni kívánja az állam esélyteremtő törekvéseit s a pozitív diszkriminációt, le akar számolni az egyenlőségeszmény ideáljaival. A szerző bemutatja a pozitív diszkrimináció elleni társadalmi megmozdulás hátterét, felvillantja az állami eszközökkel történő esélyteremtés korlátozásának társadalmi következményeit. 
[73–80. oldal]
A szokatlan műfajú írás Seymour Papertnek, a LOGO programozási nyelv atyjának több műve alapján foglalja össze az olvasás- és írástanítás eddigi szerepének megváltozásával kapcsolatos nézeteit. Bemutatja, hogy a számítógép iskolai megjelenésével az aktív megismerés új útjai tárulnak fel. Mód nyílik a tanulók egyéni ütemű felfedező - lebilincselő, értékelő, szórakoztató - iskolai és otthoni tanulására. 
[81–85. oldal]

Mentálhigiéné

Mentálhigiénés órákat bemutató sorozatunkban egy olyan osztályban megtartott foglalkozást adunk közre, amelyben egy hallás- és egy mozgássérült kisgyermek nevelkedik együtt ép társaival. Az órarészlet valójában a négyévnyi integrált nevelés talán legfontosabb eredményét érzékelteti, nevezetesen azt a segítő, elfogadó attitűdöt, amellyel a negyedikes kisiskolások közelítenek sérült társaikhoz. 
[86–92. oldal]

Műhely

A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye. A szerző arra próbál megoldási mintát kínálni, milyen módon lehet ennek az összetett feladatnak az iskolai feltételeit megteremteni. Az iskola akkor tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét. 
[93–100. oldal]
A pedagógiai program sokféle szervezőelv mentén csoportosíthatja az iskola nevelési célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló tennivalókat. A tanulmány egy olyan intézményt mutat be, amely a testi és lelki egészségnevelést állította tevékenysége középontjába. A program túllép a hagyományos egészségnevelési és mentálhigiénés funkciók teljesítésén, az iskolai munka egészét ennek az alapcélnak a szolgálatába rendezi. 
[101–107. oldal]

Kritika-figyelő

[108–109. oldal]
[113–117. oldal]

Európa-melléklet

Októberi számunktól kezdődően új rovatot indítunk Európai dimenziók címmel. Be szeretnénk mutatni az Európai Unió oktatáspolitikai törekvéseit, azokat a közös fejlesztési programokat, amelyek révén az egyes tagországok oktatási rendszerei között olyan közös tartalmi érintkezés jöhet létre, átjárhatóvá válnak az uniós országok iskolarendszerei. Különösen fontosnak tartjuk a rovat címadó fogalmának, az európai dimenziónak a sokoldalú értelmezését, az európai kulturális örökség és értékrendszer tanítására vonatkozó oktatási-nevelési tartalmak bemutatását. Első tanulmányunk azt a kérdést járja körül, valójában mit jelent Európa, mi is az európaiság igazi tartalma földrajzi, történelmi és politikai értelemben, s melyek azok az erkölcsi és kulturális értékek, amelyek közvetítése által erősödhet a felnövekvő generációban az európai identitás. 
[115–128. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.