2019. november 14., csütörtök , Aliz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1998 november

Új Pedagógiai Szemle 1998 november

2009. június 17.

Évekkel ezelőtt, az iskolai minőségbiztosítás gondolatának hazai megjelenésével egy időben, idős, köztiszteletben álló tanár barátom kicsit szkeptikusan, azt mondta: "Nem hiszek ezekben az újmódi módszerekben, régen mindezek nélkül is minden valamirevaló pedagógus tudta, hogyan lehet jól tanítani, jó iskolát csinálni. A tanítás igazi eredménye úgysem mérhető, hiszen az igazi eredmény csak évekkel, évtizedekkel később érhető tetten..." Akkor és azóta is gyakran elgondolkodom ezen a megjegyzésen, nemcsak azért, mert a szakma egyik jeles képviselője fogalmazta meg, hanem azért is, mert úgy érzem, a pedagógusszakma jelentős részének a minőségbiztosítással kapcsolatos vélekedését, viszonyulását fejezi ki.

Kétségtelen, hogy meglehetősen nehéz az olyan fogalmak pontos meghatározása, mint a "jó" iskola vagy a nevelési folyamatban előállított sajátos "termék" "jó" minősége. Hiszen az iskola tevékenységének megítélésekor talán az egyik, ha nem a legfontosabb értékelési kritérium éppen az, hogy mennyire tud megfelelni az intézmény a megrendelők: a szülők, a helyi társadalom igényeinek, mennyire tud annak ismeretében sajátos pedagógiai arculatot, ethoszt teremteni és érvényre juttatni, mennyire képes olyan mikroklímát kialakítani, amely a sokszor meglehetősen eltérő sajátosságokkal rendelkező, különböző szociokulturális háttérből érkező tanulók számára egyaránt képes biztosítani a nekik leginkább megfelelő fejlődési út bejárását. A pedagógiai minőségnek olyan jellemzői ezek, amelyek éppen lényegükből adódóan nem mérhetőek, s ami ennél is lényegesebb, nem vethetőek össze az ipari minőségellenőrzés során elengedhetetlen minőség etalonokkal, a kívánatos minőséget leíró, kifejező mérhető paraméterekkel. Mindez nem jelenti azt, hogy kétségbe vonnánk a pedagógiai folyamatok mérhetőségét. Pusztán azt kívánjuk érzékeltetni, hogy az oktatás-nevelés folyamatának és eredményének minősége meglehetősen összetett objektiváció, olyasvalami, amely a folyamatban létrehozott "termék" sajátosságai miatt számos, egzakt módon nem mérhető jellemzővel is rendelkezik.

Az ipari termelésben alkalmazott minőségbiztosítás éppen azáltal válhatott az elmúlt egy-másfél évtizedben a korábbinál lényegesen hatékonyabbá, hogy a komputerizáció, a digitalizálás révén a termékek gyártási folyamatainak különböző szakaszairól egyre több mérési adat áll a minőségellenőrzés rendelkezésére. A minőségbiztosítás tehát egyre inkább a termékek mind több paraméterének gyártás közbeni mérésére, ellenőrzésére alapozódik. Valószínű, hogy a pedagógiában ez az út kevéssé vagy egyáltalán nem járható. Fejlődjön ugyanis bármennyit is a pedagógiai mérés technikája, az előzőekben említett nem kvantifikálható, ám az oktatás-nevelés minősége szempontjából rendkívül fontos jellemzők mérése soha nem válhat ennyire egzakttá.

Épp ezért, miközben törekedni kell arra, hogy az oktatás folyamatának kimeneti pontjaira előírt követelmények teljesítését minél egzaktabb mérési rendszerre épülve ellenőrizzék az erre hívatottak, aközben nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ezek a jellemzők korántsem fejezik ki az oktatás-nevelés minőségét. A pedagógia világában a minőség számos eleme valóban csak évekkel, évtizedekkel később, egy-egy gondolamenetben, bizonyos helyzetekben tanúsított erkölcsi tartásban, pozitív vagy éppen negatív magatartásban, érzelmi kulturáltságban, az ízlés, az életstílus megnyilvánulásaiban ragadható meg.

A jó iskolához tehát olyan minőségbiztosítás kell, amely csak ott próbál mércéket meghatározni, ahol a teljesítmény egzaktan mérhető, és mindabban teret enged a sokszínűségnek, amelyben az uniformizálás éppen a minőség ellenében hat.

Schüttler Tamás


Tartalom

[3–14. oldal]

Tanulmányok

A minőségbiztosítás a közoktatásban egy olyan rendszer létrehozását jelenti, amely alkalmas a közoktatással szembeni igények, elvárások teljesítésére. A szerző tanulmányában azt vizsgálja, hogy a közoktatási feladatok megoldásának egyes szintjein milyen garanciák vannak a jogszerű és szakszerű döntéshozatal, döntésvégrehajtás és ellenőrzés megvalósulásának. A feladatellátás egyes szintjeihez kapcsolódó irányítási jogviszonyok áttekintése révén próbál választ adni arra a kérdésre, hogy miként érvényesülhet a minőségbiztosítás a közoktatásban. 
[15–27. oldal]
A szerzők tanulmányukban egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végzett, a szakmai-pedagógiai munka irányítása és ellenőrzése témakörében folytatott széles körű empirikus vizsgálatukból az általános és a középfokú iskolák intézményvezetőinek és pedagógusainak a véleményét dolgozzák fel. Ismertetik a megkérdezetteknek a szaktanácsadásról, a pedagógustovábbképzésről és a szakmai vizsgálatokról és ellenőrzésekről szerzett tapasztalatait, értékítéleteit, és azok elemzése, általánosítása nyomán felvázolják a közoktatási intézmények ellenőrzésének, minősítésének egy lehetséges modelljét. 
[29–40. oldal]
A társadalom elvárásainak, az iskolahasználók igényeinek és az iskola lehetőségeinek megváltozásával megérett az idő arra, hogy átgondoljuk a szükséglet, igény, kereslet, kínálat szempontjából az iskola és a pedagógusok szerepét. A szerző a gazdasági marketing management példája alapján az iskolai marketingkoncepció kialakításának lehetőségeit mutatja be. 
[42–50. oldal]
A 11-14 éves korosztály irodalmi ismereteinek integrálásához több tantervi ajánlásban megtalálhatjuk valamilyen irodalmi mű mozgóképes adaptációjának médiapedagógiai igényű órai feldolgozását. E téma áttekintésére a szerző példaként a Lúdas Matyi című animációs film elemzésének, illetve Fazekas Mihály azonos című művének és a film összehasonlításának lehetséges módjait mutatja be. 
[52–61. oldal]
A szociológus szerző kisiskolások számára készült olvasókönyvek összehasonlító elemzését írta meg tanulmányában. A vizsgálatba bevont olvasókönyveket elsősorban abból a szempontból vizsgálta, hogy a szövegek mennyire felelnek meg a tanulók életkori sajátosságainak, mennyire tükrözik vissza a tanulókat övező szűkebb és tágabb társadalom valóságát. Az elemzés fontos szempontja, hogy az egyes könyvekben miként jelennek meg a nemzeti tradíciók, szimbólumok, továbbá az, hogy milyen az olvasmányok által közvetített családkép. 
[63–67. oldal]

Látókör

A szerző a háromrészes tanulmánysorozat második részében a tanulási zavarok tüneteivel, felismerésével, megelőzésével és terápiájával foglalkozik. Célja, hogy az óvodában és az iskolában segítséget nyújtson a pedagógusoknak a tanulási nehézségek minél korábbi felismerésében, melynek révén elkerülhető, illetve csökkenthető a probléma súlyosbodása. 
[68–76. oldal]

Műhely

Az iskolai testnevelés gyakorlatában közel százéves múltra vezethetők vissza a teljesítménymérések. A különböző társtudományok fejlődésének nyomán jutottunk el abba a szakaszba, amikor kénytelenek vagyunk feltenni a kérdést: mit is mérünk tulajdonképpen? Hasonló kérdések merülhetnek fel a szellemi teljesítmények mérése kapcsán is. A dolgozat a testnevelés tantárgyon belül vizsgálja a teljesítménymérések alakulását és a mért eredmények értékelését. 
[77–85. oldal]
Írásában a szerző búcsúzik az általa 15 évig folytatott kutató-fejlesztő munkától. Látva, hogy hazánkban ugrásszerűen növekszik a sérült gyermekek, nemzedékek száma, kidolgozta és munkatársaival együtt megvalósította a Humanisztikus Kooperatív Tanulás programját. Annak keretében mintegy 15 000 diák nevelődött érzelmileg gazdag, nyitott, kiegyensúlyozott emberré. Külföldön is méltatott kutatásainak, programjának eredményei azonban - reményei ellenére - nem vezettek az oktatásügyben rendszerszintű változásokra, ezért a pedagóguspálya vonzása ellenére a küzdelmet nem folytatja tovább. 
[86–91. oldal]

Mentálhigiéné

Hogyan látják a közelükben élő idősebbekkel, a nagyszülők nemzedékével való kapcsolatukat a mai kiskamaszok? Mennyire érzik fontosnak az idősebbekkel kialakított kapcsolataikat, s mennyire járulnak hozzá érzelmi biztonságuk megteremtéséhez ezek a családi, rokoni, szomszédsági kapcsolatok? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres választ mentálhigiénés sorozatunk most közreadott része. 
[92–100. oldal]

Kritika-figyelő

[101–103. oldal]
[104–106. oldal]
[107–108. oldal]
[108–107. oldal]
[109–111. oldal]
[112–113. oldal]

Európa-melléklet

[114–127. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.