2019. szeptember 20., péntek , Friderika

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1998 december

Új Pedagógiai Szemle 1998 december

2009. június 17.

A folyóirat tematikus összeállítást közöl Emberkép - hit - nevelés címmel. Ezzel a magunk módján kívánunk hozzászólni az erkölcstan oktatása körül mostanában kibontakozó vitához. A szerkesztő először úgy képzelte, hogy az eddigiekhez hasonlóan valami bölcset, szépet ír majd a témával kapcsolatban. Reménytelen próbálkozásai után úgy döntött, hogy az alábbi eszében mondja el véleményét.

Valahányszor elolvasom Mózes II. Könyvét, a Biblia számomra egyik legérdekesebb részét, mindig felidéződnek bennem az Egyiptomból kivezetett, erkölcsileg szétzilálódott nép hétköznapjai. Magam előtt látom a gyűlölt egyiptomi törvényektől megszabadult sokaságot, amint bálványimádó vad táncait járja, barbárok módján rabol, fosztogat, s eszi a földek és vizek minden állatát. S ilyenkor mindig megjelenik előttem Mózes is, amint sátrában a felelősség súlya alatt görnyedve, arcát a tenyerébe temetve elborzadva nézi, mi lett az övéiből. Biztosra veszem, hogy számtalanszor megfogalmazta a kérdést: Miért lettek ilyenné az enyéim? Művelt, az emberi lélekhez és a politikához egyaránt értő ember lévén, többször is megfogalmazhatta a választ: azért lettek ilyenné, mert az Egyiptomban rájuk kényszerített idegen törvényeket a szabadság birodalmába érve úgy vetették le magukról, mint a csípő férgekkel teli, elégetni való ruhát, s most itt állnak törvények nélkül, korlátok nélkül, ösztöneiknek kiszolgáltatottan.

Mózes II. Könyvéből mindez jól ismert, mint ahogy a folytatás is, a törvényalkotó, a Tízparancsolatot kőtáblába véső Mózes története, amelyből számomra az igazán izgalmas rész az a pillanat, amikor a fáradt írástudó negyven nap után meghozza népének az írott törvényt, a mindenben eligazító szabályokat, s szembesül azzal, hogy az övéi barbár, vad tánccal imádják az Aranyborjút. Mózes történetét olvasva engem mindig az érdekel, hogy akkor, ott, abban a pillanatban mit érezhetett a népet a jóra, az erkölcsös életre vezetni szándékozó Tanító. Valószínű, először iszonyatos, elkeseredett dühöt érezhetett, olyat, amilyet Tanító nem érezhet tanítványai iránt, a bálványhoz vágta a kőtáblákat, amelyek darabokra törtek. Aztán valószínűleg ismét sátrába vonult, fejét ismét gondterhelten tenyerébe hajtotta, s valami ilyesmit mondhatott magában: az értük való, javukat hozó jó törvénytől nem válhatnak egy csapásra igazzá, törvényeket megtartóvá, idő kell, mire "bensőjükből valókká válnak" a kőbe vésett szavak.

Erre kellett, hogy gondoljon, amikor ismét nekivágott a sziklás hegynek, hogy újra kőbe vésse a Tízparancsolatot. Azért vállalta a munkát, mert változatlanul szilárdan hitt abban, hogy az övéit, a zsarnoki törvényektől megszabadult, de zabolátlanná vált népet szembesítenie kell az igaz, az érte való törvénnyel. A kőtáblaírás nehéz, fáradságos munkájának másodszor nekirugaszkodó Mózes azonban már minden bizonnyal tudta, hogy a törvény megismertetése önmagában nem teszi jobbá, erkölcsösebbé az elvadult sokaságot. Ennek ellenére verejtékezve véste a jót a rossztól elválasztó szavak sokaságát a kemény, vörös márványba, nem törődve az arcába csapódó apró kőszilánkokkal.

Mózesben lassan megérett a felismerés: a jóra, az igaz életre vezető törvényt meg kell tanítani az övéinek, de ez nem elég, nap mint nap meg kell világítani számukra a törvények értelmét is. Mózes felismerhette, hogy a törvények csak akkor ivódnak be az emberek bensőjébe, ha látják, hogy azok betartása által elviselhetőbb, kiszámíthatóbb lesz az élet, nyugalom és szeretet költözhet a vad indulatokkal terhelt, ármánykodó nép mindennapjaiba.

A másodszorra elkészült kőtáblákat vállán hordozó Mózes talán ettől a felismeréstől vált igazán Tanítóvá.

Schüttler Tamás


Tartalom


Emberkép--hit--nevelés

go.png Mi lesz veled, Emberismeret? – Kerekasztal-beszélgetés • (Szerkesztette: Bencze Diána)

A NAT egyik fontos törekvése, hogy a korábbiaknál tágabb teret biztosítson az emberrel kapcsolatos különböző ismeretek iskolai közvetítésének. Az elmúlt időszakban számos olyan program, tanterv és tankönyv született, amely az ember "felfedezéséhez", az emberrel foglalkozó tudományok gyakorlati alkalmazásához, az emberi kapcsolatok pozitív fejlesztéséhez, az önismerethez szükséges készségek fejlesztéséhez kívánt segítséget adni a helyi tanterveket készítő pedagógusoknak. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői, e programok, könyvek szerzői arról cserélnek gondolatokat, hogy milyenek az emberismereti programok iskolai alkalmazásának lehetőségei, milyen tennivalók jelentkeznek e téren az iskola világában.

[0–11. oldal]


Mentálhigiéné

 go.png"Olyan lenne, mintha elaludna, csak többé már nem ébredne fel" - Osztályfőnöki óra egy osztálytárs édesapjának haláláról • (Schüttler Tamás)
Mentálhigiénés sorozatunkban egy olyan osztályfőnöki óra részleteit mutatjuk be, amelynek témája a halálhoz, a halottak emlékéhez való viszony.
[0–7. oldal]


Emberkép--hit--nevelés

go.png Filozófia az iskolában - Kerekasztal-beszélgetés • (Kiss László)

Az alábbi kerekasztal-beszélgetés felveti azt a kérdést, hogy mivégre kellene megkedvelnünk a filozófiát, mit remélhetünk tőle? Leegyszerűsítő rövidítéssel a válasz az, hogy az átfogó, azaz az összefüggésekben való gondolkodás, valamint együttes gondolkodás, vitatkozás készségének a fejlesztését. És ezt hol lehetne elkezdeni, majd végigvinni másutt, mint az iskolában?

[0–11. oldal]


go.png Jankovich Andrea: • Koncentráció – moralitás – bölcsesség: Egy buddhista kolostor képzési programja Myanmarban

A szerző a magyar olvasó számára meglehetősen ismeretlen és egzotikus világ, a távoli Myanmar (ismertebb nevén Burma) egyik buddhista kolostorának nevelési rendszerén keresztül enged bepillantást a buddhizmus pedagógiájába. A tanulmány a kolostorba kerülő gyerekek nevelésének, oktatásának leírása mellett megpróbálja érzékeltetni azt a folyamatot, amelynek eredményeként a buddhizmus értékrendje, életfelfogása, világképe a felnövő nemzedékekben interiorizálódik.

[0–14. oldal]


Kritika-figyelő

go.png Testi-lelki egészségünkért • (Kósáné Ormai Vera)

[0–3. oldal]


Tanulmányok

go.png Chrappán Magdolna: • A diszciplináris tárgyaktól az integrált tárgyakig

A tananyag-tervezés alapvető kérdése, hogy milyen pedagógiai szempontok szerint történik a tartalom kiválasztása és strukturálása, a tantárgyi keretek meghatározása. Több érv is szólhat amellett, hogy a hagyományos tantárgyi kereteken túl a tananyag különböző formájú és mélységű integrációját valósítsuk meg. Az integráció azonban rendkívül sokrétű fogalom, hiszen a nagy múltra visszatekintő tantárgyi koncentrációtól az újabb keletű komplex tárgyakig felöleli a tananyagelemek közötti kapcsolatteremtésnek mind a tartalmi, mind a módszertani és szemléletbeli vonatkozásait. Ezeket a fogalmakat járja körül a tanulmány.

[0–15. oldal]

Európa-melléklet

go.png Anne Convery: • Az európai dimenzió az uniós dokumentumok tükrében

A szerző tanulmányában az európai dimenzió lehetséges értelmezési kereteit az EU-dokumentumok elemzésére építve összegzi. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy az egyes európai nemzetek, továbbá az európai szervezetek az európai dimenzió fogalma alatt azoknak a kívánatos politikai és kulturális értékeknek az összességét értik, amelyek követése révén az egyes európai országok földrajzi, gazdasági és mentalitásbeli határai átjárhatóbbá válnak. A politikai, filozófiai, szociológiai és pedagógiai megközelítések közös vonása, hogy az európaiságot olyan emberi törekvésként értelmezik, amelyek az egyes nemzetek polgárait hozzásegíthetik ahhoz, hogy az őket körülvevő világ horizontját ne áthatolhatatlan határként, hanem a nemzetek feletti nagyobb egységként tételezzék.

[0–11. oldal]


Emberkép--hit--nevelés

go.png Kell, hogy legyen mihez igazítani az életet - Interjú Korzenszky Richárddal, a Tihanyi Bencés Apátság perjelével • (Schüttler Tamás)

Milyen embereszmények, emberképek jegyében nevel ma az iskola? Létrehozható-e egyfajta konszenzus a nevelés által közvetítendő alapértékek tekintetében az iskolaügyben érdekelt különböző érdekcsoportok között? A megváltozott világban milyen esélyei vannak az erkölcsi nevelésnek? Segíthet-e a társadalom morális állapotán az iskolai nevelés, az erkölcstanoktatás? Ilyen kérdésekre keres választ a közismert katolikus oktatási szakértővel, a jeles közéleti emberrel folytatott beszélgetés.

[0–11. oldal]

go.png Pálhegyi Ferenc: • Van-e keresztyén pedagógia?

Van-e keresztyén pedagógia? - kérdezi a szerző cikke címében. A választ olyan módon próbálja megadni tanulmányában, hogy összeveti a történetileg kialakult emberképeket s az azokhoz kapcsolódó pedagógiai felfogásokat. Elemzésében arra a következtetésre jut, hogy a keresztyén pedagógia mindegyik létező pedagógiai szemléletből magáévá teszi azt, ami összeegyeztethető a keresztyén emberképpel, a hit által átszőtt életszemlélettel és erkölcsiséggel.

[0–6. oldal]


Kritika-figyelő

go.png Bevezetés a nevelésfilozófiába • (Deák Ferenc)

[0–2. oldal]

 Tanári segédkönyv az Emberismeret tanításához • (Falus Katalin)
[0–0. oldal]

Látókör

go.png G. Havas Katalin: • A filozófiaoktatásról - Elméleti problémák egy UNESCO-tanácskozáson

A szerző egy 1998 márciusában az UNESCO által rendezett, az általános és középiskolai filozófiaoktatás problémáiról rendezett konferencia kapcsán mutat be néhány olyan oktatási programot, amelyek célja a gyerekek gondolkodásának fejlesztése, a filozófiai problémák iránti érzékenyítés.

[0–3. oldal]


go.png Gyarmathy Éva: • A tanulási zavarok terápiája

A tanulmánysorozat harmadik, befejező része a tanulási zavarok terápiájához kialakított fejlesztő anyagot mutatja be. A szerző által kidolgozott feladat- és gyakorlatgyűjtemény elsősorban a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztését segíti. Fő jellemzője, hogy rugalmasan alakítható a gyerekek igényei és képességei szerint, ily módon segítve a pedagógusokat abban, hogy a helyi szükségletekhez igazodva állíthassák össze a terápia anyagát.

[0–13. oldal]


Kritika-figyelő

go.pngAz Emberismeretről, a NAT-ról és egy egyszemélyes intézményről • (Hajdu Péter)
[0–4. oldal]
[0–0. oldal]
go.pngMi tartja magasan az eget? Gondolatok a gyermekfilozófiáról • (Horváth H. Attila)

[0–0. oldal]

go.png Könyvjelző

[0–-1. oldal]




A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.