2019. szeptember 20., péntek , Friderika

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2000 május

Új Pedagógiai Szemle 2000 május

2009. június 17.

Városi ember lévén mindig élményt jelentett megtapasztalni a kicsiny falvak békés nyugalmát, azt a természetes kapcsolatot ember és természet között, amelyet a rétek, szántóföldek, kertek közé simuló emberi életterek, házak, udvarok hordoznak. Gyermekkorom óta élt bennem egyfajta kíváncsisággal vegyes tisztelet az ebben a környezetben élő emberek tevékenysége, leleményessége iránt, mivel különböző módon szerzett tapasztalataim megsejtették velem, hogy az itt élők némiképp mások, önállóbbak, önmagukra utaltabbak, mint az én megszokott városi, még inkább polgári környezetem. Ezért volt fájdalmas évtizedekkel ezelőtt szembesülnöm azokkal a problémákkal, gondokkal, amelyekkel a kistelepüléseken, zárt aprófalvakban, központoktól távol eső tanyákon élőknek meg kellett s meg kell ma is küzdeniük.

A hetvenes évek elején-közepén láttak nálunk napvilágot azok a tanulmányok, amelyek először hívták fel a figyelmet a települési hátrányok tanulási teljesítményekre gyakorolt hatásaira. Az oktatásszociológia világossá tette, hogy a kevéssé urbanizált, infrastrukturálisan elmaradott települések iskoláiba járó tanulók tudásszintje szinte minden tantárgyban alacsonyabb, mint a jobb adottságokkal rendelkező települések iskoláiban tanuló társaiké. Különösen szembetűntek a kisiskolákba járó tanulók kommunikációs képességeiben és társadalmi tapasztalataiban jelentkező hátrányai. Az elmúlt közel három évtized alatt az oktatáspolitika, majd a kilencvenes évektől kezdődően az alapítványi szféra megannyi felzárkóztatási akciót kezdeményezett, ám a települési egyenlőtlenségekből eredő tanulási hátrányok csökkentése terén az áttörés nem történt meg. A legfrissebb, 1999-es Monitor-vizsgálat eredményei szerint a kistelepülések iskoláiba járó gyerekek a városi iskolák tanulóihoz képest még mindig egy egész jeggyel alacsonyabb eredményt értek el.

A települési hátrányokat, így azok iskolai hatásait is sokáig jellegzetes kelet-közép-európai problémának hittem. Úgy véltem, hogy ebben a térségben a polgárosodás megkésettsége, az archaikus paraszti gazdálkodás fennmaradása konzerválta az évszázadokkal korábbi településszerkezetet, késleltette az urbanizációt, s ennek következménye a települési hátrány. Azt gondoltam, hogy Nyugat-Európa magas szinten urbanizálódott kistelepülésein ismeretlenek azok a hátrányok, amelyek a kelet-európai országokban többé-kevésbé megjelennek. Aztán valamikor a nyolcvanas évek végén fedeztem fel, hogy a vidéki iskola, a rural education mint oktatáspolitikai - s nem kevésbé pedagógiai - probléma szinte minden fejlett nyugat-európai ország jellemzője maradt. Nyugat-Európában is gondot okoz a kistelepüléseken élő, az ott működő iskolákba járó fiatalok hátrányos helyzete, alacsonyabb tudásszintje, pályaválasztási esélyeik korlátozottsága.

Tudomásul kell tehát venni, hogy a vidéki környezetben az itt meghonosodott gazdasági tevékenység, életmód következtében a gyerekek szocializációja sok tekintetben eltér városi társaikétól. Szociális tanulásuk során másfajta kompetenciákra tesznek szert, másfajta tevékenységeket preferálnak, miközben a tantervek, a tankönyvek egy alapvetően urbánus életstandard kompetenciáival szembesítik őket. A pedagógiai értelemben vett hátrányos helyzet fennmaradásában minden bizonnyal az játszik szerepet, hogy az iskola által érvényesnek minősített tudás sok tekintetben különbözik az őket körülvevő életvilág által igényelt kompetenciáktól. Mindez még akkor is igaznak tűnik, ha tudjuk, hogy a klasszikus értelemben vett archaikus, zárt falusi környezet sohasem látott ütemben urbanizálódik szerte Európában.

Nyugat-Európa legtöbb országában eldőlni látszanak a kistelepülések iskoláinak fenntartásával kapcsolatos dilemmák (korábban a nyugati oktatási kormányzatok iskolák ezreit zárták be gazdaságossági szempontok miatt). Az oktatásirányítás tudomásul vette, hogy ezek az intézmények sohasem lehetnek gazdasági értelemben hatékonyak, s pedagógiai hatékonyságuk nem automatikusan következik a tanulók alacsony számából, a kedvező pedagógus/diák arányokból.

A falusi kisiskolák akkor tudnak hatékonyan működni, ha lehetőségük van olyan speciális programok alkalmazására, amelyek illeszkednek környezetük sajátos értékrendjéhez, oktatás iránti igényeihez, s egyszersmind segítik a társadalmilag elfogadott általános kompetenciák elsajátítását, a tanulók versenyképesebbé tételét. Mindez az általános fejlesztési normatívákat meghaladó mértékű források juttatását teszi szükségessé a kisiskolák számára. Ahhoz ugyanis, hogy a falusi diákok leküzdhessék települési helyzetükből adódó kulturális hátrányaikat, a jó iskolai programok, a speciálisan felkészült tanárok mellett szükségük van arra is, hogy megtapasztalják a földrajzi és kulturális értelemben távol levő színterek valóságát, az ott szokásos magatartási, viselkedési normákat, kulturális fogyasztási mintákat. Ebben kétségtelenül fontos szerepe lehet a minden távolságot áthidaló iskolai internethálózatoknak. Ám a gyerekek a világ nagy múzeumait, könyvtárait csak akkor tudják élvezni virtuális formában, ha a nem túl távoli kisváros hasonló kulturális intézményeinek szépművű falait, fénylő csillárjait már fizikai valóságukban megtapasztalták, s megérezték a régi könyvek hol fanyar, hol kicsit édeskés illatát.

Ma már tudom, hogy akkor van jogunk élvezni a kertek közé simuló falusi életterek bukolikus szépségét, ha az ott élő gyerekek nem rezervátumok lakóiként, hanem "egész világnak polgáraiként" élhetnek.


Tartalom

Tanulmányok

A tanulmány alapvető célja, hogy segítse és népszerűsítse a társadalomismeret különböző területeinek iskolai emancipációját. Ennek érdekében áttekinti a társadalomismeret forrásait, hagyományait. Megismertet tanításának előtörténetével, történeti tanulságaival és tapasztalataival. Végül a társadalomismeret különböző területeinek, elsősorban a társadalmi ismeretek tanításának néhány gyakorlati példáját mutatja be. 
[3–12. oldal]
A Fővárosi Pedagógiai Intézet Vizsgaközpontja 1998-ban harmadízben kérte a pedagógusok véleményét az alapműveltségi vizsgával kapcsolatban. Korábban a vizsgakoncepciót, később az általános, legutóbb pedig a részletes vizsgakövetelményeket juttatta el az ország összes iskolájához, pedagógiai intézetéhez. 
[13–26. oldal]
A németországi Kassel egyetemén Uwe Uhlendorff vezetésével működő munkacsoport a pedagógia, ezen belül a szociálpedagógia számára a gyakorlatban is jól alkalmazható diagnosztikai eszközrendszert dolgozott ki. A szakaszos fejlődéselmélet újabb modelljét hozta létre, mégpedig egy négylépcsős komplex modellt, amely végül diagnosztikai eszközként is használhatónak bizonyult. A modell létrehozásának menetéről és alkalmazásáról kötetet jelentettek meg, amely e kétrészes tanulmány alapjául szolgál. 
[27–40. oldal]

Látókör

Ez a beszélgetés része egy sorozatnak, amelyben tudós embereket faggatunk arról, hogy életpályájuk, kutatásuk tükrében miként látják ma az iskola, az oktatás és azon belül a természettudományos tárgyak helyét, szerepét. 
[41–51. oldal]
A jogszabályok az ember mindennapjaiban, megszokott tevékenységeiben szinte láthatatlan pillérek, rajtuk nyugszik az emberek harmonikus együttélésének, munkájának, kapcsolatainak, gazdasági, pénzügyi helyzetének a biztonsága. Minden állam maga alkotja meg a jogszabályait, de ezekbe a nemzetközi egyezményekben, megállapodásokban vállalt kötelezettségek is beépülnek. Így alakult ki árnyalati különbség a nemzetközi egyezményekben rögzített emberi jogok és a hazai alkotmányban biztosított állampolgári jogok között. 
[52–57. oldal]
A tanulmány előző részében a szerző a környezetvédelemre nevelés pszichológiai központú multidiszciplináris alapjait vázolta fel. Ebben a részben a nevelés problémáit mint sajátos szempontú személyiségfejlesztést tekinti át: a környezetvédelmi nevelés lényegét és célját, fő területeit és fő tevékenységi formáit, feladatait, valamint tartalmát és eszköztárát. 
[58–64. oldal]

Világtükör

A kistelepülések kisiskoláinak fennmaradása világszerte fontos oktatáspolitikai kérdés. Ezeknek a kis intézményeknek a fenntartásával kapcsolatban nemcsak finanszírozási aggályok merülnek fel. Pedagógiai hatékonyságuk is sokszor alacsonyabb szintű, mint a városi környezetben működő intézményeké. A tanulmány áttekintést ad arról, miként jelennek meg a kisiskolák problémái a különböző térségekben, másrészt felvázolja azt, hogy a különböző nemzetközi elemzések hogyan látják a kisiskolák fejlesztési lehetőségeit s ezen keresztül a kistelepülések jövőbeni társadalmi funkcióját. A megoldás semmiképpen sem a kisiskolák megszüntetése, hanem differenciált fejlesztésük, infrastrukturális és pedagógiai hatékonyságbeli hátrányaik gyors ütemű kompenzálása. 
[65–72. oldal]

Műhely

Vajon a NAT és az oktatást érintő egyéb jogszabályok elegendő feltételt nyújtanak-e az oktatás tartalmi-minőségi megváltozásához? Szükség van-e egyáltalán minőségi változásra? Ha igen, szavatolja-e ezt egy viszonylag új tartalommal, de legalábbis új struktúrával rendelkezó alaptanterv? Másfajta értékrendszernek kell-e megfelelnie manapság az iskolának? Szükség van-e módszertani szemléletváltásra a tanárok, valamint a tanárképzéssel és tanártovábbképzéssel foglalkozók körében? E kérdések megválaszolásához a szerző azt vizsgálja: a ma emberének milyen elvárásoknak kell megfelelnie. 
[73–76. oldal]
Az írás szerzője Szabolcs megye egyik szakközépiskolájának érettségiző osztályában történelemtanár. Egy program részeként beszélgetéseket vezetett erről a rendkívül összetett, több ponton igen érzékeny, az intim szférát érintő témáról. Külön fel szeretnénk hívni az olvasók figyelmét a szerző tapintatos, megértő stílusára, amellyel diákjainak egymástól eltérő meggyőződését fogadja, a nézetkülönbségeket kezeli, anélkül, hogy bárkire is rá akarná kényszeríteni saját véleményét. 
[77–84. oldal]

Kritika-figyelő

Örvendetesen gyarapodik a hazai multimédia-piac, a CD-ROM-ok egyre gazdagabb választéka kínálja magát a boltok polcain, a katalógusok oldalain. Ennek a sokszínű kínálatnak a sorába illeszkedik a Veszprémben működő Veszprog Kft. kiadásában a közelmúltban megjelent gyönyörű CD-ROM, a Magyarország nemzeti parkjai I., amely nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy bemutassa hazánk jelentős természeti értékeit képező védett területeit, azokat a rezervátumokat, ahol még esély van arra, hogy megőrizzünk valamit hajdanvolt korok természeti együtteséből. 
[85–86. oldal]
A könyv megkísérli mindazokat a tudományos eredményeket bemutatni, amelyek a tantárgyköziség és a globális nevelés tárgykörében az utóbbi két évtizedben megjelentek. Elemzi az integrációs pedagógiai törekvések előzményeit, valamint a különböző neveléstörténeti korszakokban betöltött szerepüket. Tág lehetőséget kínál az interdiszciplinaritás és a globalitás elméleti kereteinek a tanítási-tanulási folyamatban történő kipróbálására is.  
[87–90. oldal]

OKI On-line

A cikk bevezetőnek szolgál az OKI honlapjának új szerkezeti és tartalmi kérdéseihez. Bemutatja, hogy milyen új tanulmányok, honlapok, cikkek között böngészhet a honlapot felkereső olvasó.  
[92–94. oldal]

Európa-melléklet

Az EU-integrációnak, más területekhez hasonlóan, az oktatás, a képzés és a tudomány területén is vannak pozitív és negatív oldalai: a csatlakozás előnyökkel és hátrányokkal, illetve haszonnal és költségekkel járhat. Ezek elemzésére természetesen nem azért van szükség, mintha egy oktatási költség-haszon mérleg befolyásolhatná az integrációs folyamatot. Azért kell ezt megtennünk, mert csak ilyen elemzés birtokában tudjuk maximalizálni előnyeinket és minimalizálni költségeinket a csatlakozási folyamat során és a csatlakozást követően az Unión belüli cselekvéseinkben.  
[95–102. oldal]
Az Európai iskolai hálózat az új évszázad egyik legizgalmasabb oktatási vállalkozásának, nagy léptékű innovációs kísérletnek ígérkezik. A rajta keresztül megszerezhető információk, elérhető tartalmak és tanulást-tanítást támogató, igénybe vehető szolgáltatások rövid időn belül az európai iskolák tanulási környezetének nélkülözhetetlen, integráns részévé teszik a rendszert. A szerző ízelítőt nyújt az EUN által biztosított lehetőségek széles választékából. Reméljük, olvasóink kedvet kapnak a honlapon való önálló böngészéshez. Az OKI honlapjának Európa-rovata magyar nyelvű annotációkkal ellátott linkgyűjteménnyel nyújt ehhez további segítséget. 
[103–109. oldal]
Az Európai Parlament és Tanács Határozata alapján az 1996-os év az élethosszig tartó tanulás éve volt. Az élethosszig tartó tanulás európai évének célja a személyes fejlődés és az egyéni kezdeményezőkészség ösztönzése, a munka világába és a társadalomba való integrálódás segítése, az egyének bevonása a demokratikus döntéshozatal folyamatába, a gazdasági, technikai és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás képességének javítása volt. A Bizottság 1999-ben jelentést készített az Év megvalósításáról, eredményeiről és általános értékeléséről. Európa-mellékletünkben a Jelentésből közlünk részleteket. 
[110–119. oldal]

KOMA-melléklet

A pályázat célja a közoktatási intézményekben felhasználható, a gazdasági kultúrát fejlesztő, a piacgazdaságban való eligazodásra, a racionális gazdasági viselkedésre felkészítő programok kifejlesztésének, megvalósításának és elterjesztésének támogatása volt. 
[120–123. oldal]
Értékteremtés a Hétszínvirág Iskolában, amely enyhe értelmi fogyatékosokkal foglalkozó intézmény. Tanulóinak többsége cigány (84%). A cigány tanulók iskolai sikertelenségeinek feloldása érdekében többéves iskolafejlesztő programba kezdtek, amelynek részeredményeként megalkottak egy saját belső pedagógiai technológiai sort, szoftvereket, nyomtatványrendszert, vizsgálati és fejlesztő eljárásokat.  
[124–135. oldal]
Résztvevők: Machánné Tatár Rita tanár, Tabán Általános Iskola, Szeged; Merényi Zsuzsanna tanár, Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest; Nagy Andrea tanár, Gábor Áron Szakközépiskola és Művészeti Középiskola, Miskolc; Orosz Lajos tanár, Hétszínvirág Iskola, Marcali; Rábavölgyi Attiláné tanár, Móra Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Újudvar; Szabó Mária tanár, Gábor Áron Szakközépiskola és Művészeti Középiskola, Miskolc; az Új Pedagógiai Szemlét Schüttler Tamás képviselte.  
[136–145. oldal]
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Puskás Aurél, a Közgazgazdasági Politechnikum igazgatója, a KOMA kurátora, Szabó Balázsné, a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola nyugalmazott igazgatója, a pályázatot bíráló szakértői csoport tagja és Szebedy Tas, a Városmajori Gimnázium igazgatója, szintén a KOMA kuratóriumának tagja. Az Új Pedagógiai Szemle szerkesztőségét Schüttler Tamás képviselte. 
[147–156. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.