2019. november 15., péntek , Albert, Lipót

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2002 november

Új Pedagógiai Szemle 2002 november

2009. június 17.

Néhány hónappal ezelőtt roma gyerekeket nevelő pedagógusokkal beszélgettem, akik olyan ösztöndíjpályázat nyertesei voltak, amely kifejezetten a roma gyerekek felzárkóztatásában részt vevő tanárok számára biztosított ösztöndíjat. Mindegyikük történetében közös az, hogy akkor tudtak sikereket elérni, akkor tudtak közel kerülni tanítványaikhoz, amikor bele tudtak helyezkedni abba az életvilágba, szokásrendszerbe, amelyben a roma gyerekek döntő többsége él.

A magyarországi roma értelmiség képviselői régóta hangot adnak annak, hogy a roma oktatás alapkérdése az, nő-e a roma származású, roma nyelvet beszélő, a sajátos roma kultúrát, archaikus társadalmi szokásrendszert, hierarchiát belülről ismerő cigány pedagógusok aránya, mivel ők saját életútjuk, értelmiségivé válásuk, nemritkán éppen tanulási nehézségeik, hátrányaik leküzdése során szerzett tapasztalataik felhasználásával tudnának a legtöbbet segíteni a ma felnövő roma nemzedékeknek. Mint tudjuk - minden támogatás, pozitív diszkriminációs törekvés ellenére -, nagyon lassú a roma értelmiség számának, így a roma pedagógusok számának a növekedése. Egyre égetőbb feladat a roma gyerekek tanítása, társadalmi integrációjukat meghatározó műveltséghez, szakképzettséghez juttatása. A tudás alapú társadalomban, a versenyre épülő piacgazdaságban még inkább nőnek évtizedek óta érzékelhető gazdasági és kulturális hátrányaik, amelyek a legnagyobb szerepet játsszák leszakadásukban s - tegyük hozzá - a velük szemben egyre élesebben jelentkező kirekesztő előítéletekben.

A roma életvilágot, életmódot, kultúrát belülről ismerő roma pedagógusok mellett nagy szükség lenne olyan pedagógusokra, akik felkészültek a roma gyerekek tanításával együtt járó speciális feladatokra, akik ismerik fejlesztésük pszichológiai, szociológiai, pedagógiai hátterét és azokat a speciális fejlesztő módszereket, amelyek a cigányság körében meglévő sajátos nyelvi, illetve általában a szociokulturális hátrányok kompenzálásához szükségesek. A cigányság körében folytatott etnológiai, etnopszichológiai kutatások igazolták, hogy e gyerekek megszólításához, iskolához kötésükhöz, tanításuk motivációs bázisának kialakításához mennyire fontos saját, gyakran már elveszni készülő tradicionális kultúrájuk felhasználása. A roma gyerekek tanításával foglalkozó pedagógusok számára ezért lenne szükséges, hogy ismerjék az önmagában is sokszínű roma kultúrát, a mesevilágot, dallamkincset, folklórt, amely ma már a cigánycsaládok jelentős részében csak töredezetten, többnyire az idősebb generációkban él. A roma népesség identitástudatában jelentkező zavarok többek között e kultúra lassú elvesztésével magyarázhatók. Az iskola ilyen irányú törekvései tehát nem egyszerűen csak a roma gyerekek tanulás iránti attitűdjeinek erősítését, hanem a személyiségük kiteljesedését, társadalmi integrációjuk egyik fontos feltételének a megteremtését: kettős identitásuk megerősítését is szolgálhatják.

Néhány napja került a kezembe Bordács Margit és Lázár Péter most megjelent - régóta várt - fontos könyve a Kedveskönyv, amely Lázár nyírtelki kísérletének, A Kedvesház pedagógiájának a tapasztalatait összegzi. Mint ismeretes, e romapedagógiai módszer lényege az, hogy a cigány gyerekek a tudás világa felé saját kultúrájuk, nyelvük, identitásuk erősítése felől indulnak. A módszer terjesztésének egyik legfontosabb feltétele, hogy legyenek olyan pedagógusok, akik ismerik, önmaguk számára is belsővé teszik ezt a sokszínű, gazdag kultúrát, akik épp e kultúrán keresztül tudják megérteni, megérezni a roma gyerekek személyiségének sajátos vonásait.

A könyv egy fontos tanulsággal szolgál. A leírt pedagógus-továbbképzési program ismereteit, főleg a játékokat, meséket, verseket befogadó pedagógusok sajátos érzelmi átalakuláson mennek át. Saját bevallásuk szerint oldódnak - esetleg még meglévő - előítéleteik, olyan gondolkodás indul meg bennük egy, amely a roma gyerekek magatartási, érzelmi reakcióinak megértését tűzi célul maga elé.

Régóta foglalkoztat, hogy egy társadalomban miképpen oldhatók az előítéletek, hogyan bonthatóak le a kirekesztéssel mesterségesen emelt falak és oldhatók békévé a különböző etnikai, vallási csoportok sokszor véres háborúkba torkolló konfliktusai. Hiszek abban, hogy különböző csoportok kultúrájának a megismerésén át vezet út az érzelmi, életvitelbeli másságok megértéséhez. Épp ezért tartanám fontosnak, hogy a ma felnövő gyerekek - és persze felnőttek - közül minél többen ismerjék meg a velük élő kisebbségek, mindenekelőtt a cigányok kultúráját. Másként tekint roma társára az a gyerek, szembesül a cigány folklór alkotásaival, aki megismerkedik a világhírű cigány festők - Péli Tamás vagy Balázs János - képeinek gazdag színvilágával, a cigányság érzelemvilágát kifejező sajátos szimbólumrendszerrel, a cigány mesékből kirajzolódó családképpel. De ez egy másik történet, a többségi társadalom bevezetése a kisebbségi kultúrák világába.

Ha szép számmal lesznek olyan pedagógusok, akik belülről értik e sok gonddal küzdő etnikai csoport életét, törekvéseit, mentalitásbeli, érzelmi másságát, talán egyre több roma gyerek szeret majd iskolába járni, tanulni, s ezen keresztül képes lesz kilépni a ma még sokszor tömeges peremlét kirekesztő kalodájából.


Tartalom

Tanulmányok

A tanulmány körvonalazza, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a roma tanulók sikeresen haladhassanak végig az iskolarendszeren. Az iskolai feltételek javításán túl szükség van a roma családok zömében létező szegénység enyhítésére és arra, hogy a családok képesek legyenek ellátni azokat a nevelési feladatokat, amelyek az iskolai sikeresség előfeltételét jelentik. A tanulmány javaslatot tesz a Nemzeti Fejlesztési Tervbe beilleszthető, a családok és a tanulók problémáit együttesen kezelő roma oktatásfejlesztési programokra. 
[3–16. oldal]
A roma népesség felemelkedésének egyik legfontosabb feltétele, hogy olyan műveltséghez, szakképzettséghez jussanak felnövő tagjai, amely lehetővé teszi a munkaerő-piaci érvényesülést. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy milyen sikeresek a középfokú intézményekbe bekerült roma fiatalok. A tanulmány annak a kutatásnak az összegzése, amely a középiskolába bekerült cigány tanulók iskolai sikerességét, illetve lemorzsolódásuk okait tárta fel. A tanulmány összefoglalja azokat a legfontosabb iskolán belüli, pedagógusképzési és szélesebb társadalmi tennivalókat, amelyek a roma fiatalok sikeres iskolai pályafutásához szükségesek. 
[17–39. oldal]

OKI-műhely

ÚPSZ a címlaponA halmozottan hátrányos helyzetű roma tanulók tanítása speciális pedagógiai szakértelmet, módszereket igényel. A tanulmány roma tanulók oktatásával, nevelésével foglalkozó pedagógusok tapasztalatait összegzi. Az elemzésből kiderül, hogy a pedagógusok többsége számára azért okoz nehézséget a roma gyerekek tanítása, mivel e tanulók esetében sokkal nehezebb elérni a tanuláshoz szükséges motivációt. Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy a pedagógusok jelentős sikereket is képesek elérni, amennyiben megfelelő a felkészítésük ezekre a feladatokra. 
[40–58. oldal]

Helyzetkép

A tantárgyak helyzetét ismertető sorozatunkban a neves rajzpedagógus a rajz, vizuális kultúra tantárgy eredményeit, a tárgyat érő kihívásokat és a megoldásra váró feladatokat ismerteti. A tárgy egyik legfontosabb feladata, hogy megtanítsa a vizuális kommunikáció, a képi kifejezés eszköztárát. Ezért nőtte túl a hagyományos rajztanítás kereteit. Tanításában ma éppen az jelenti a legnagyobb problémát, hogy kevéssé adottak a feltételek a kiszélesedett funkciók betöltéséhez, ahhoz, hogy széles értelemben fejlessze a tanulók látáskultúráját. 
[59–72. oldal]
A tantárgyak helyzetét bemutató sorozatunkban a hazai ének-zene oktatásról ad képet az elemzés. A szerző szerint elodázhatatlanná vált az iskolai énektanítás tartalmának felfrissítése. A hagyományőrzés mellett a tananyagnak a zene világának teljességét kell a tanulók elé tárnia, nyitnia szükséges a könnyűzene, illetve más kontinensek zenéjének megismertetése irányába, hogy segítse a zenei értékek közötti eligazodást. 
[73–83. oldal]

Nézőpontok

ÚPSZ a címlaponJúliusi–augusztusi számunkban „Hiperaktivitás figyelemzavar – Betegségek-e valójában?” címmel cikket közöltünk, amelyet az Állapolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány kutatása alapján állítottunk össze. Gyarmathy Éva számos észrevételt fűzött a megjelent cikkhez. Alapvetően nem ért egyet azon megállapítással, mely szerint káros a hiperaktivitás pszichiátriai szerekkel történő kezelése. A szerző a cikkben közölt kezelési programmal egy másik programot állít szembe, amely szerinte humanisztikusabban és hatékonyabban kezeli a túlmozgásos gyerekek problémáit. 
[84–89. oldal]

Műhely

A vitakultúra fejlesztésének lehetőségeit elemző sorozatban a szerző a NAT és a kerettanterv műveltségterületeiben, tantárgyaiban a vitázást, érvelést igénylő tartalmakat mutatja be. 
[90–98. oldal]

Határainkon túl

Romániában is tekintélyes számú roma népesség él. A tanulmány bemutatja, milyen módon kezelik Romániában a romák iskoláztatásában általánosan jelentkező problémákat. Beszámol a roma tanulók szegregált és integrált oktatásának problémáiról. A kirajzolódó kép sok rokon vonást mutat a hazai helyzettel. Romániában is a roma fiatalok rendszeres iskolába járásának biztosítása és a tanulási motiváció fenntartása jelenti a legnagyobb problémát, és ott is komoly hátráltató tényezők a romákkal szembeni előítéletek. 
[99–109. oldal]

Világtükör

Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén gyakorta fogalmazzuk meg, hogy ki kell alakítani az európai polgár kompentenciáit. A tanulmány számba veszi az európai térségben, illetve a világban végbement azon változásokat, amelyek a tradicionális európai civilizációs modell mellé új kompetenciákat követelnek a felnövő nemzedéktől, ilyen a globalizáció, az információs társadalom. A kulcskompetenciák közé beépülnek a hagyományos értékek mellett a kezdeményezőkészség, az egyéni érvényesülés megtervezésének és biztosításának képessége és a közösséggel való együttműködéshez szükséges készségek. 
[110–114. oldal]
A diákok szerte a világon kompetenciáik, tudásuk jelentős hányadát iskolán kívüli keretek között sajátítják el. Világszerte megjelenő igény, hogy az ilyen módon megszerzett ismereteket ismerjék el az oktatási, szakképzési rendszerben. A tanulmány bemutatja, hogy Franciaországban milyen folyamat vezetett el ahhoz, hogy a nem formális keretek között szerzett végzettségeket elismerje a vizsgarendszer és a munkaerőpiac. Az elismertetésben nagy szerepe van annak, hogy a munkaerőpiac egyre kevésbé a formalizált szakmai tudást, sokkal inkább bizonyos kulcskompetenciák meglétét igényli a munkavállalóktól. 
[115–121. oldal]

OECD-dokumentumok

A Socrates program keretében 18, zömében uniós országban egyidejűleg került sor az iskolai minőség értékelését megvalósító kísérleti projektre. A kutatás alapvetően arra irányult, hogy a projektben lévő 101 iskolában mit tekintenek iskolai minőségnek a tanárok, az igazgatók, a szülők és a diákok. Ugyancsak kutatás tárgyát képezte az is, hogy milyen lehetőségeket látnak az érdekelt csoportok az iskolai minőség javítására. A kutatás egyik legfőbb értéke az intézményi tevékenység viszonylag kisszámú minőségi indikátorának meghatározása. 
[122–132. oldal]

Kritika-figyelő

[133–135. oldal]
[136–135. oldal]

TKA-melléklet

Az Európai Unió egyik kiemelt célja az információs és kommunikációs technológiák elterjesztése az oktatásban. A tanulmány azt mutatja be, hogy az Unió különböző strukturális alapjai milyen módon segítik az e-learning terjedését. Az olasz és portugál példa érdekes adalékokkal szolgál arra, hogy a közösségi források hogyan támogatják egy-egy ország technológiai, foglalkoztatási és oktatási rendszerének fejlesztését. 
[138–143. oldal]
Az Európai Unió humánerőforrás-fejlesztési programjai fontos szerepet töltenek be annak a célnak a megvalósításában, hogy 2010-ig az európai közösség a világ egyik legfejlettebb tudásgazdaságává alakul. A Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból finanszírozott, az élethosszig tartó tanulást elősegítő modernizációs programokat mutatja be az alábbi tanulmány. A projektek ismertetése mellett képet kaphat az olvasó arról, hogy Magyarországnak milyen lehetőségei adódnak a csatlakozást követő időszakban az oktatásfejlesztés terén. 
[144–152. oldal]

KOMA-melléklet

[153–158. oldal]
[159–166. oldal]

MPT Hírlevél

[167–183. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.