2019. november 15., péntek , Albert, Lipót

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2006 július-augusztus

Új Pedagógiai Szemle 2006 július-augusztus

2009. június 17.

Régóta tudom, hogy a szépirodalmi művek és a filmek gyakran érzékletesebben tárják fel az iskola világának problémáit, mint a pedagógiai elemzések. Sőt az igazán jó művészi interpretációk révén a társadalom széles köre válhat érzékenyebbé a nevelés, a személyiségformálás problémái iránt. Móricz Légy jó mindhalálig-ja, Ottlik Géza Iskola a határon-ja, Szabó Magda Abigélje is igazolja ezt az állítást.

A nyolcvanas évek végén született egy különös hangulatú amerikai film Peter Weir rendezésében, a Holt költők társasága, amelynek pedagógiai vonatkozásait – a most elolvasott akkori kritikák tanúsága szerint – alig-alig vette észre a közvélemény. Bevallom, bennem sem keltett mélyebb szakmai impressziókat a konzervatív amerikai középiskola rideg világa és az ettől gyökeresen eltérő pedagógiai elveket valló tanár közti konfliktust idéző történet. Idén nyáron azonban kezembe került a film alapjául szolgáló, azonos című Kleinbaum-regény, amely döbbenetes erővel mutatja meg, mit jelenthet egy rideg, tekintélyelvű iskolában a liberális pedagógiai elveket valló és azt a gyakorlatban érvényesíteni kívánó fiatal tanár jelenléte.

A történet egy patinás amerikai középiskolában, a Vermont állam hegyei között megbúvó Welton Akadémián játszódik. Ez a nagy tradíciójú, konzervatív nevelési elveket valló, az amerikai felső középosztály gyerekeit befogadó magániskola szigorú életrendjével és kemény követelményeket érvényesítő tanítási stílusával azért vált népszerűvé a szülők körében, mert az itt végzők évtizedek óta szinte majdnem biztosan bejutnak azokra a híres egyetemekre, amelyek garanciát nyújtanak a sikeres egzisztenciát jelentő karrierutak befutására. A történet 1959-ben játszódik, de épp a Welton Akadémia szellemiségéből fakadóan bármikor, bármelyik hasonló amerikai magán college-ben is játszódhatna, hiszen az amerikai középosztály fennmaradásának egyik záloga az ismeretközpontú, elit magániskolák létezése. Érdekes módon ezeket az intézményeket szinte teljesen érintetlenül hagyták az elmúlt évtizedek modernizációt, versenyképességet szolgáló reformjai, minden bizonnyal azért, mert a tanári kar és a szülők között évszázados értékkonszenzus van a tekintetben, hogy a tradíciók, a jól bevált gondolkodási sémák, a világról alkotott hagyományos képek átadása mindennél hatékonyabban vezet a középosztálybeli lét átörökítéséhez. “Hagyomány, Becsület, Figyelem, Érdem” – ez a Welton Akadémia négy pedagógiai alapelve, amelyet naponta belesulykolnak az ott élő 16-17 éves gyerekek tudatába, lelkébe.

Ebbe a konzervatív világba kerül be John Keating, az egykor a Welton Akadémia falai között nevelkedett, harmincas évei elején járó irodalomtanár, aki az intézmény értékrendjétől, hagyományos tananyagától és tanítási módszereitől merőben eltérő stílust visz az irodalomtanításba. Az óráin nem a hivatalosan kötelező irodalomkönyvet tanítja, hanem az élet és a költészet kapcsolatának felfedeztetését tekinti legfőbb feladatának. Arra ösztönzi a fiúkat, hogy fedezzék fel saját lehetőségeiket, merjenek mások, egyéniségek lenni, és valósítsák meg önmagukat. A carpe diem (Ragadd meg a napot!) életfilozófiáját akarja elfogadtatni diákjaival, akik viszonylag gyorsan magukévá is teszik ezt az életfilozófiát. Ennek jegyében felújítják a Keating diákkorában létező titkos társaságot, a Holt költők társaságát, amelynek “székhelye” egy közeli hegyi barlang, ahová esténként rendszeresen kiszöknek az eltérő értékrenddel azonosuló fiúk, s híres versekből olvasnak fel, amelyek érzéseit és gondolatait megpróbálják mélyen átélni. De egyre gyakrabban olvassák fel saját műveiket is. Egyikük megismerkedik az első szerelem lelket bizsergető, ám a beteljesedés hiánya miatt nem mindig örömteli élményével. Másikuk egy helyi színtársulatban próbálja kibontakoztatni a benne szunnyadó színészi ambíciókat, ám a szülők könyörtelen ridegséggel megtiltják neki, hogy önmaga legyen, hisz ez kerékbe törheti az általuk áhított karrierutat. A fiút azonban annyira megérintette a színház s a Keating által képviselt életfilozófia, hogy a szülői tiltásra válaszul főbe lövi magát. Az iskola vezetése rádöbben arra, hogy John Keating pedagógiai törekvései oly mértékben idegenek a Welton College nevelési elveitől, hogy az megtépázhatja az intézmény hírnevét, sőt hitelét, hiszen a teljesítményorientált szemléletet sutba dobó, a személyiség kibontakozásának, az én felfedezésének prioritást adó pedagógia veszélyezteti a középosztálybeli diákok versenyképességét.

A regény irodalmi szövetében elrejtve az a nagy kérdés feszül, hogy vállalhatja-e egy tanár azt, hogy az intézmény pedagógiai ethoszától, a szülők által az iskolának adott “pedagógiai megrendeléstől” gyökeresen különböző nevelési elvek mentén tanítsa, nevelje diákjait. Az iskola megszokott életrendjétől, az ott kötelező viselkedési normáktól eltérő közösség végül is ellehetetlenül, mivel a carpe diem értékrendje sehogyan sem fér meg annak a társadalmi rétegnek az életelveivel, amely megteremtette és immár évszázadok óta fenntartja a konzervatív, tekintélyelvű és teljesítményorientált iskolát, mert úgy véli, hogy ez a pedagógia tesz társadalmilag hatékonnyá, ez juttat be a Harvard és a Yale jogi, orvosi fakultásaira és az amerikai estabilishmentbe.

A Holt költők társaságának alapkonfliktusa, pedagógiai dilemmája – ha nem is ilyen sarkítottan, de – rendre megjelenik a mi oktatási intézményeink belső világában is. Jól ismertek azok a tanári konfliktusok, kudarcok, amelyeket az idejétmúlt nevelési és oktatási tradíciókkal szakítani próbáló innovátorok kénytelenek elszenvedni részben az intézményi szervezet, részben a megrendelők szemlélete miatt.

A regény alapkérdésére, vagyis arra, hogy a kemény, teljesítményorientált oktató intézmény vagy a személyiség kibontakozásának teret adó, az élet gazdag élményforrásai iránt fogékonnyá tevő iskola tesz-e sikeressé és versenyképessé, mindmáig nem született egyértelmű válasz. Valószínűleg azért, mert az igazság valahol e dichotómia tengelyének közepén található.

...m ha diákként döntenem kellene, Mr. Keating iskoláját és nem a Walton Akadémia tanári közössége által jónak tartott iskolát választanám.


Tartalom

Tanulmányok

A makroszintű oktatáspolitika mellett szinte minden település rendelkezik saját oktatáspolitikával, az oktatási intézmények irányításának sajátos, helyi értékszempontjaival. A szerzők kutatásuk tapasztalatait tárják az olvasó elé, amelyből megismerhető egy budapesti külvárosi kerület iskolahálózatának működése, az intézmények közötti viszonyrendszert alakító érdekérvényesítési mechanizmusok természete. Különösen érdekes a kerületen belüli szelekciós és szegregációs folyamatok életközeli bemutatása, továbbá annak feltárása, hogy milyen taktikával próbálják az egyes intézmények elkerülni az iskolabezárás „rémét”. 
[3–16. oldal]
A tanulmány az iskolai szelekció folyamatáról szól. Kiemelt figyelmet fordít a szelekció káros hatásai által leginkább érintett kedvezőtlen szociokulturális hátterű tanulókra, illetve mindazokra az előnyökre, amelyeket e tanulók felzárkóztatása kínál az egész társadalom számára. A szerző áttekinti azokat az oktatásirányítási lehetőségeket, eszközöket, amelyek hatékonyan alkalmazhatók az iskolai egyenlőtlenségek felszámolásában. Ezek között van a kiemelt normatív támogatás, a fejlesztési célú beavatkozások ösztönzése, a jogi szabályozás és az oktatásról, a szelekcióról való társadalmi közvélekedés befolyásolása. 
[17–26. oldal]
A tanulmány olyan vizsgálat eredményeit tárja az olvasó elé, amelyben egy magyar-német két tanítási nyelvű, kisebbségi oktatást folytató gimnázium 15 éves korosztályának német nyelvi kompetenciáját, valamint a magyar és a német olvasásmegértés kapcsolatát tárták fel a kutatók. Elsősorban arra kerestek választ, hogyan hatnak az idegen nyelvi olvasásmegértésre az anyanyelvi olvasás-megértési teljesítmények, az idegen nyelvi kompetencia, valamint az olvasás során alkalmazott olvasási stratégiák. 
[27–50. oldal]
Az alábbi összeállítás az iskola belső világáról mutat be képeket, sajátos nézőpontból készített metszeteket. A tanulmányokat az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete bocsátotta folyóiratunk rendelkezésére. A közreadott tanulmányok széles spektrumot fognak át az iskolákban alkalmazott – sokszor nem szervesen beépült – pedagógiai módszerektől az iskolai honlapok intézményi nyilvánosságot teremtő funkcióján át az iskolai ünnepek gyerekekben keltett hatásainak vizsgálatáig. 
[50–50. oldal]
A szerző az iskolaszociológus szemszögéből szól az iskola belső világáról, három fontos területre, az állampolgári nevelésre, az esélyegyenlőségre és a személyiségfejlesztésre összpontosítva. Megpróbálja eloszlatni azt a tévhitet, hogy oktatás-centrikussága következtében az iskola nem nevel. Meggyőz arról, hogy a nem direkt hatások éppúgy nevelési tényezők, mint a hagyományos értelemben vett nevelés. A tanulmány fontos megállapítása, hogy a többségi társadalom gyerekei számára is számos tanulási és személyiségfejlesztési lehetőség kínálkozik az integrációban. 
[51–55. oldal]
A tanulmány áttekintést ad az iskolai autonómia értelmezési kereteiről. Bemutatja az intézményvezetők autonómiából eredő feladatait, továbbá azokat a konfliktusokat, amelyek többek között a vezetés és a testület érdekeinek különbözőségéből, a gazdálkodási és a szakmai követelmények ütközéséből származhatnak. A szerző szerint az autonómiakonfliktus különböző megnyilvánulásainak igazi oka a maximális vezetői felelősség és a minimális döntési önállóság konfliktusára vezethető vissza. A tanulmány részletesen elemzi a közoktatási intézmények hatékonyságát és eredményességét meghatározó tényezők rendszerét. A ma érzékelhető problémák megoldására tett javaslatok között az egyik legfontosabb az intézményi humánerőforrás-gazdálkodás érdemi megvalósítása. 
[56–72. oldal]
Hogyan válhat az iskola és a szülő ma még kölcsönösen kiszolgáltatottnak tekinthető viszonya igazi partneri kapcsolattá, amelyben ráadásul a felek szimmetrikus helyzetben állnak szemben egymással? Ennek a kérdésnek a megválaszolása áll a tanulmány gondolatmenetének középpontjában. A szerző elemzi azt is, miként válhat a mai iskola olyan közszolgáltatássá, amelyben a szülők jogai – a szabad iskolaválasztás, a gyerek iskolai pályafutásával, például az évismétléssel kapcsolatos döntési jog – érvényesülnek, s amelyben valódi felelősségmegosztásra van lehetőség. 
[73–84. oldal]
A tanulmány olyan módszert mutat be, amely az erkölcsi dilemmák megvitatásával fejleszti a tanulók erkölcsi ítélőképességét. A modellt a Kolhberg-i iskola egyik kiemelkedő képviselője Gerog Lind, a Konstanzi Egyetem pszichológus professzora fejlesztette ki. A módszer nem írja elő, hogy mi az erkölcsileg helyes vagy helytelen, úgy segíti az erkölcsi ítélőképesség fejlesztését, hogy közben irányokat, útmutatásokat ad, de a döntést az egyénre bízza. Az erkölcsi nevelésben alkalmazható módszer hazai kísérleti kipróbálásának tapasztalatait adja közre a szerzőpáros tanulmánya. 
[85–95. oldal]
A tanulmány röviden felvázolja, miként változott és hogyan rendeződött át az elmúlt másfél évtizedben a nemzeti ünnepek jelentéstartalma. A tanulmány második része egy ötödik osztályban végzett iskolaszociológiai vizsgálat eredményeit adja közre. Az elemzés bemutatja a gyerekek viszonyát az iskolai ünnepekhez, és hogy milyen tartalmat hordoznak számukra nemzeti ünnepeink. A szerző az ünnepekhez való viszony problémáinak orvoslásában fontos szerepet szán a történelemtanításnak és az iskolai ünnepek megszervezésében alkalmazandó új, a gyerekek sajátosságaihoz jobban alkalmazkodó dramaturgiai megoldásoknak. 
[96–115. oldal]
A tanulmány a pedagógiai gyakorlat szakmai divatjainak veszélyeiről szól. A szerző azokat a pedagógiai módszereket, innovációkat tekinti veszélyesnek, amelyeket felszínesen, öncélúan, vagy nem megfelelő szituációban használnak. Pedagógiai kultúrák, paradigmák – mint a személyközpontúság, az önismeret fejlesztése, a különböző tanulásszervezési és módszertani divatok vagy az integráció és a differenciálás – divat jellegű alkalmazását veszi górcső alá. Rámutat arra, hogy ezek a pedagógiai, módszertani eljárások a megfelelő alkalmazási kultúra hiányában kiüresednek, s kioltódnak azok az értékek, amelyek megújíthatnák a pedagógiai gyakorlatot. 
[116–123. oldal]
Az iskola belső világa igen összetett, bonyolult folyamatok, társas egymásra hatások eredménye. Magyarázatához szükséges részekre bontani az iskolai élet motívumait. Elemzésében a szerző az iskola belső világát alkotó komponensekből azokat a főbb dimenziókat ragadja ki, amelyek mentén a tanulói attitűdök és motivációk megismerhetővé válnak. A rejtett tanterv közvetítése, a szülői-tanári elvárások, az iskolán belüli kortárscsoportok mind kihatnak az iskola társadalom felé közvetített képére. Mindezt az OTKA „Rejtett tanterv”: változatok iskolai életvilágokra kutatás anyagának segítségével mutatja be a szerző. A kutatás eredményei támpontot adhatnak az oktatásban zajló folyamatok feltárásához. 
[124–134. oldal]
Az elemzés megismerteti az olvasót az oktatás médiában történő megjelenítésével, azzal, hogy az oktatással kapcsolatos témák milyen mélységben és milyen gyakorisággal kapnak hangot az írott és elektronikus sajtóban. A szerző kitér az elektronikus alternatív média szerepére is az oktatás és az iskola világáról való tájékozódásban. A cikk fontos megállapítása, hogy a napilapok oktatással foglalkozó írásaiban a szakmaközpontú szemlélet érvényesítésével szemben túlsúlyban van a véleményközpontúság, amit a szerző kedvezőtlen tendenciának tart. 
[135–145. oldal]
Az iskolai honlapok egyre fontosabb szerepet töltenek be az intézmények külvilággal folytatott kommunikációjában, ugyanakkor sajátos virtuális közösségi terekké is válnak. A szerzők az intézmények honlapjaiból vett minták alapján mutatják be, milyenek is valójában ma az iskolák honlapjai, és milyen lehetséges funkciókat tölthetnek be az iskolák életében. Részletesen kitérnek az iskolák által szerkesztett és működtetett honlapok tartalmi, formai, technikai követelményeire. Különösen érdekes a tanulmánynak az a része, amely a honlapok helyi fejlesztésű tananyagainak közreadásával foglalkozik, mintegy előrevetítve a tanítás-tanulás individualizálásának e médiumokban rejlő lehetőségeit. 
[146–162. oldal]

Informatikai nevelés

A tanulmány annak a kutatásnak az eredményeit mutatja be, amely a Sulinet Digitális Tudásbázis tanórai hasznosításáról gyűjtött tapasztalatokat. A kutatás során két középiskolában és egy általános iskolában vizsgálták, hogy milyen módon hasznosíthatók az SDT fejlesztései az egyes tantárgyakban, továbbá azt is elemezték, milyen módon hat az egyes tárgyak tanítására, az órán alkalmazott munkaformákra az informatikai eszközök alkalmazása. A kutatás egyik legfőbb megállapítása az, hogy ha rendelkezésre állnak jó digitális tananyagok s az alkalmazást jól segítő ajánlások, a tanárok készek beépíteni az informatika eszköztárát mindennapi tanítási gyakorlatukba. 
[163–177. oldal]

Nézőpontok

A szerkesztőségi beszélgetés arra keresett választ, hogy az oktatás mivel tudja segíteni a gazdasági versenyképességet. A résztvevők véleménye szerint a minőségi oktatás, a környezethez folyamatosan alkalmazkodni képes iskolai szervezet és a diákok számára sokféle szerep kipróbálására lehetőséget nyújtó iskolai programok hatékonyan segíthetik a versenyképességet. A versenyképesség fontos előfeltétele az is, hogy minden tanuló elsajátítsa azokat a képességeket, amelyek nélkülözhetetlenül szükségesek későbbi életminőségük tudatos alakításához. A résztvevők véleménye szerint az iskola által közvetített tartalom versenyképességet alakító szerepe a személyiségfejlesztéséhez képest másodlagossá vált. 
[179–194. oldal]

LLL

A Gombár Csabával készült interjúban a neves szociológus és kérdezője, Mayer József olyan kérdéseket vetett fel, mint például: vannak-e a mai magyar társadalmat fenyegetően megosztó, a szét- vagy kettészakadás rémét keltő, extrém különbségek? Milyen eszközökkel kezelhető, kezelhető-e egyáltalán a ma tapasztalható gazdasági és kulturális értelemben vett kettészakadtság, a szegénység? Hogyan tehetők versenyképessé a társadalom nem versenyképes csoportjai? Alkalmas eszköz-e a hátrányok felszámolására a felnőttek át- és továbbképzése? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kísérelnek meg választ adni a beszélgetőpartnerek. 
[195–203. oldal]
A beszélgetésben a közoktatás és a közművelődés szakemberei elmondják, miként kapcsolható össze a két intézményrendszer. A beszélgetés egyik fő gondolata, hogy a közművelődési intézményrendszer képes kitágítani a szorosan vett iskolai oktatás viszonylag szűkös tereit. Megfogalmazódik, hogy az egész életen át tartó tanulás megalapozásának fontos részeként a közoktatásnak fel kell készítenie a folyamatos tudásszerzés eszköz- és intézményrendszerének tudatos használatára. Ennek egyik lehetséges útja a közművelődés és az iskola kapcsolatának szorosabbá tétele. 
[204–214. oldal]

Világtükör

Az összeállítás a gyerekek táplálkozási problémáit és ezek tanulásra gyakorolt negatív hatásait mutatja be. A világon szinte mindenütt – a fejlett és a gazdaságilag elmaradott országokban egyaránt – vagy egészségtelenül, vagy hiányosan táplálkozik az iskolás korosztály nagy hányada. A gyerekek túltápláltsága számos anyagcsere- és keringési betegség előidézője. A világ több országában összehangolt kampány indult az egészséges táplálkozás népszerűsítéséért és az iskolai étkeztetés egészségesebbé tételéért. Ezt sok más tényező mellett az is indokolja, hogy a kutatók szoros kapcsolatot találtak a táplálkozás minősége és a tanulók teljesítményei, például az olvasásmegértés színvonala között. 
[215–220. oldal]

MPT Hírlevél

[221–238. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.