2019. október 15., kedd , Teréz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2007 július-augusztus

Új Pedagógiai Szemle 2007 július-augusztus

2009. június 17.

Tartalom

Tanulmányok

A tanulmány első részében a szerzők összefoglalják a szociális és az érzelmi kompetencia szerveződésének modellezésével és fejlődésével, valamint a kötődésnek a fejlődésben betöltött szerepével kapcsolatos legfontosabb elméleti munkákat. Ezt követően kutatási eredmények alapján bemutatják, hogy a gyerekek érzelmeinek kifejezésére adott szülői és tanári válaszok hogyan befolyásolják a társas viselkedés alakulását. 
[3–15. oldal]
A szerző tanulmányában áttekinti a gyermekkori kötődések lényeges motívumait. Az érzelmi viszonyulások szerveződésében a térbeli közelség, a megnyerő fizikai külső, a hasonlóságok, az egyéni képességek és a kompetencia játszhatnak szerepet. Óvodáskorban elsősorban a külső tulajdonságok, a közös játék és az aktuális érdekek a meghatározóak. A nagycsoportosoknál már megjelenik a szeretet, a védelmezés, a segítségadás. Iskoláskorban többek között a rokonszenv, a hasonló érdeklődés, a közös élmények, a szolidaritás, a segítőkészség, a megbecsülés, a barátság, a szeretet és a szerelem szerepel a motívumok között. 
[16–22. oldal]
„Az iskolai környezet a tanulók (lelki és testi) egészségének, egészséges életmódjának forrása és egyben veszélyforrása is” – jelentette a WHO Európai Irodája abban a tanulmányában, amelyet a fiatalok egészségi állapotáról és egészség-magatartásáról készített. A felmérés alapján a magyar tanulók egyharmada ítéli túlzónak a szülők és a tanárok elvárásait, és negyedük érzi nyomasztónak az iskolai feladatokat. A közösségi létforma megélése a diák szempontjából terápiás jelentőségű is lehet, hiszen a lelki sérülések igen nagy százaléka visszavezethető az egyedüllétre, a szeretetlenségre, az elfogadás hiányára. A közösségnek megtartó ereje van a gyerekek számára, hiszen ott tapasztalhatják a valahová tartozás érzését, a másik megértését és elfogadását, és megtanulhatják az alkalmazkodást, a lojalitást. 
[23–44. oldal]
Az önismeret-fejlesztés és a személyiségfejlesztés napjaink pedagógiai gyakorlatának két kulcsfogalma. Gyors terjedésük miatt azonban gyakran értelmezési problémákat, fogalmi tisztázatlanságot rejtenek magukban. A szerző pontosítja az önismeret-fogalom jelentését, foglalkozik a tanulói és tanári önismeret kérdéseivel és az önismeretre nevelés helyével a tanárképzés és a közoktatás rendszerében. Mindezek alapját azok a beszélgetések képezik, amelyek a tanár szakos hallgatókkal „A nevelés feladatokra való felkészítés” című, a szerző által vezetett szemináriumokon zajlottak. 
[45–55. oldal]
A szerző az OECD „Helyi adatgyűjtés” projektje keretében lezajlott vizsgálatról számol be, amely a Nógrád megyei régió 3 és 16 év közötti óvodás, iskolás populációját mérte fel azzal a céllal, hogy a válaszadókkal fenntartott közvetlen kapcsolat révén biztosítsák az adatok tényszerűségét, igazolást kapjanak a központi statisztikai kérdőívekre kapott válaszok megbízhatóságáról, és kiegészítsék ezeket újabb kérdéskörökkel. Mivel a részvétel önkéntes volt, az általános iskolás tanulók 54%-át, a korosztály SNI tanulóinak pedig 71%-át sikerült felmérni. Kiemelt figyelmet fordítottak a hátrányos helyzetűek arányára és a kiegészítő támogatásban részesülők számára is. 
[56–67. oldal]
A kvalitatív kutatási módszerek sokszínűségének bizonyítékaként a pedagógiai kutatásmódszertanban is feltűntek a beavatkozás nélküli vizsgálatok, amelyek napjainkban már egyre nagyobb helyet követelnek maguknak a társadalmi valóság feltárásában és értelmezésében. A tanulmány célja a beavatkozás nélküli vizsgálatok kvalitatív kutatási módszerek között elfoglalt helyének és alapvető jellemzőinek a feltárása, valamint a beavatkozás nélküli mérés fogalmának és kivitelezési problémáinak értelmezése úgy, hogy közben rámutat a metodológiai és az etikai kérdések létjogosultságára is. 
[68–77. oldal]
A szerzők bemutatnak egy, a testnevelési órákon alkalmazható, a gyerekek és a tanár részvételével megvalósítható, objektív értékelési módszert, majd elemzik az atletikus futóiskolai gyakorlatok optimális módszerének megállapítása céljából végzett kísérletük eredményeit. A kísérletben szereplő két csoportot két különböző módszerrel oktatták. A statisztikai próba eredménye: a dinamikus rendszerelméleti módszerrel oktatott csoport jobban teljesített, mint a hagyományos módszerrel felkészített csapat. 
[78–87. oldal]

Határainkon túl

A tanulmány röviden áttekinti a romániai cigány gyerekek oktatási rendszerben elfoglalt helyét, s az azt meghatározó tényezőket. A problémát a romániai nemzeti-etnikai oktatáspolitika kontextusrendszerébe ágyazva mutatja be. Részletesen elemzi a cigány gyerekek iskolai részvételének növelése érdekében kidolgozott nemzeti romaprogram oktatásra vonatkozó részét, kiemelve annak pozitívumait és veszélyeit egyaránt. 
[88–100. oldal]

Világtükör

A tanulmány áttekintést ad a többnyelvűség értelmezéséről és alapjairól az Európai Unióban, bemutatja az új, a többnyelvűségért felelős európai biztos feladatkörét, a szervezeti és tartalmi változásokat. Áttekinti, milyen kezdeményezések várhatók a többnyelvűség ösztönzésére az Európai Bizottság keretstratégiájában prioritásként megfogalmazott területeken, azaz az uniós polgárokkal való kommunikációban, az oktatásban, a gazdasági életben és a kultúrák közti párbeszédben. Kitér az uniós szinten működő szakértői fórumok munkájára, és ismerteti a fontosabb tanulmányokat. Ennek során nagyban támaszkodik az Oktatás és képzés 2010 nyelvi munkacsoportjának tevékenységére. 
[101–107. oldal]

LLL

A tanulmány röviden áttekinti a Szent István Egyetemen a munkavállalási tanácsadó képzés terén 1997–2001 között végzett kutatást, valamint az azóta összegezhető eredményeket. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, miként lehet beilleszteni a munkaerő-piaci ismeretek elméleti tárgy oktatását a munkavállalási tanácsadók gyakorlatorientált képzésébe, és hogyan lehet gyakorlatorientáltan oktatni a munkaerő-piaci ismereteket. 
[108–115. oldal]

Műhely

A tanulók körében végzett mérés alapján a szerző arra kereste a választ, hogyan tudnának a történelemtanárok még többet segíteni a tanulóiknak abban, hogy jól megfeleljenek a kétszintű történelem érettségi vizsga követelményeinek. A tanulók problémáinak feltárása mellett az is bebizonyosodott, hogy óriási jelentősége van a tanári munkának, a szülői házból származó motivációnak és a modern technikának. A mérés egy iskola frissen érettségizett diákjai között zajlott, de a következtetések a máshol tanító kollégáknak is támpontul szolgálhatnak felkészítő munkájuk során. 
[116–137. oldal]
A szerző egy helyi környezeti nevelési projektet mutat be írásában. A projekt nemcsak maradandó, szép élményekkel gazdagította a diákokat, hanem a környezet megóvását az aktív állampolgárságra neveléssel és a környezeti neveléssel ötvözte, valamint közelebb hozta a diákokat saját településük kultúrájához, gyökereikhez. A téma a termesztett növények változatosságának (agro-biodiverzitás) megőrzése volt a helyben található régi, ún. tájfajta gyümölcsök feltérképezése és szaporítása útján. A szerző kitér a projekt sikeres elemeire és a potenciális buktatókra, illetve a továbbfejlesztés lehetőségeire is. 
[138–145. oldal]

Múltunkból

2007-ben van Nagy László születésének 150. évfordulója. A szerző ebből az alkalomból válogatott a róla szóló életrajzi írásokból. A dokumentumrészletek közreadásának célja, hogy felkeltse az érdeklődést az első magyar reformpedagógiai intézmény, a budai Új Iskola elméleti megalapozója iránt. 
[146–163. oldal]
A gyermektanulmányozók reformterveit ismeri a pedagógus-közvélemény, ám arról, hogy ezekből mit és hogyan próbáltak megvalósítani a Tanácsköztársaság 133 napja alatt, eddig kevés hiteles információval rendelkeztünk. A Ráday Levéltárban megőrződött egy dokumentum, amelyben Nagy László a népbiztosság munkatársaként beszámol részlege tevékenységéről, a Tanácsköztársaság oktatáspolitikájáról, a gyermektanulmányozók elképzeléseinek hatásáról, valamint a gyakorlati megvalósításukra tett vagy tervezett intézkedésekről (utalással az abban játszott szerepére). Tanulmányában a szerző közli a dokumentumot, elemzi annak tartalmát s a gyermektanulmányozók szerepét. 
[164–178. oldal]

Kritika-figyelő

[179–182. oldal]
[183–185. oldal]
[186–189. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.