2019. november 15., péntek , Albert, Lipót

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2007 szeptember

Új Pedagógiai Szemle 2007 szeptember

2009. június 17.

Tartalom

Tanulmányok

A tanulmány első részében rövid összegzés olvasható az intézményi autonómia kialakulásáról, majd a szerzők áttekintik a nemzetközi GLOBE-kutatás idevágó tapasztalatait. Elemzik a Qualitas Iroda által végzett vizsgálatok eredményeit, s megnézik, hogy az általános szervezeti megközelítések hogyan érvényesülnek az iskolákban. Áttekintik, hogy a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program hogyan hatott az intézményi autonómiára. Huszonöt iskola csaknem ezer pedagógusának véleményét kérdezték meg a szervezeti kultúra állapotáról. A program hatására javult a munka szervezettsége, az információval való gazdálkodás minősége, a partnerekkel való kapcsolat, nőtt a bevonás mértéke. Ugyanakkor az empirikus vizsgálatok azt mutatták, hogy az iskolákat többek között a viszonylag gyenge jövőorientáltság, a nem kielégítő tervezés, az alacsony együttműködési készség és a differenciált vezetés jellemzi. Vajon a tanultak/tapasztaltak befolyásolják-e a mai történéseket? 
[3–30. oldal]
A szerző a felnőttek tanulási jellemzőit vizsgálta levelező tagozatos művelődésszervező szakos hallgatók körében 2005-ben és 2006-ban. Tanulmányában bemutatja, milyen hatással vannak a külső és a belső feltételek a vizsgált felnőttek tanulására, annak eredményességére. A mostani, első részben a külső tényezők közül a munkahelyi/családi kötelezettségek és a tanulás közötti kölcsönös kapcsolattal és az időszerkezet problematikájával foglalkozik, valamint bemutatja a felnőttek tanulási szokásait és azt, hogy a tanulási életút milyen hatással van a felnőttkori tanulásra. A tanulmány októberben megjelenő második része a belső feltételek közül a motiváció, a tanulási stratégiák és technikák, valamint a vizsgákra történő felkészülés kérdéskörével foglalkozik. 
[31–45. oldal]
A sakkozás képességfejlesztő hatását sokan, sokszor vizsgálták már. Megállapították, hogy e szellemi sport jó hatással van azokra a képességekre, amelyek a sikeres iskolai teljesítményekhez szükségesek. A sakkoktatás történetéről és jelenéről az Új Pedagógiai Szemle júniusi számában Szilágyi Péter tanulmányát olvashattuk. Jelen tanulmány az iskola kezdő szakaszában történő intézményesített sakkoktatás jelentőségéről szól. A szerző kutatásai alapján arra keres választ, hogy a tehetség ismert összetevőire (kreativitás, intelligencia, motiváció) milyen hatást gyakorol már egyetlen tanév alatt is a sakkoktatás. A vizsgálat nagycsoportos óvodások és kisiskolások körében zajlott. Az eredmények megerősíteni látszanak a szerző hipotézisét, miszerint ebben a szenzitív időszakban különösen hatékonyan fejleszthetők bizonyos részképességek, és ennek kiváló eszköze a sakkoktatás. 
[46–72. oldal]
A memorizálás és a megértés a tanulási folyamat központi fogalmai. A magyar tanulókra jellemző, hogy gyakran memorizálnak. Sok esetben az ázsiai tanulókról is ezt feltételezik. Mi lehet ennek az oka? A tanulmány bemutatja, lehet-e értelemgazdag tudást kiépíteni a memorizáló stratégiák használatával, hogyan vélekednek a memorizálásról az ázsiai diákok, és változtattak-e tanulási szokásaikon a magyar tanulók egy új tanulási technika megismerése után. 
[73–81. oldal]
A szerzők egy reprezentatív mintán végzett kérdőíves kutatás eredményeiről számolnak be, amely azt vizsgálta, milyen ismeretekkel, illetve tapasztalatokkal rendelkeznek nyelvtanáraink a diszlexiás nyelvtanulók felismerése és tanítása terén. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a nyelvtanárok egyetemi, illetve főiskolai tanulmányaik során szinte semmilyen képzésben nem részesülnek a tanulási zavarokkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy munkájukban gyakran találkoznak diszlexiás gyerekekkel. Ahhoz, hogy a nyelvtanár valóban hatékonyan tudja kezelni a diszlexiás nyelvtanulók problémáit, és megfelelő segítséget nyújthasson nekik, elengedhetetlen a tanulási zavarok legalább alapszintű ismerete és a diszlexiások nyelvtanításában hasznosítható módszerek és technikák alkalmazása. 
[82–91. oldal]
A tanulmány két empirikus kutatás eredményeit mutatja be. 2000-ben és 2005-ben hasonló metodikával vizsgálták a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által fenntartott szakképző iskolák tanulóinak rekrutációját, a tanulók véleményét továbbtanulási döntéseikről, az iskolákról, azok működéséről, elvárásaikról és problémapercepciójukról. A diákok szüleit ugyanezekről a dolgokról kérdezték, így össze lehetett vetni a szülők és gyerekeik véleményét, elvárásait és problémapercepcióját is. A két kutatás eredményei elsősorban az iskolával szembeni szülői elvárások tekintetében jeleznek változást, amelynek lényege az iskolák aktívabb, „nevelő” szerepének előtérbe helyezése. A tanulmány utal az „oktatási piac” gyors átalakulására, az iskolák és a képzési kereslet egymásra gyakorolt, lehetséges hatására, ami az iskolák színvonalának és ismertségének a fontosságára hívja fel a figyelmet. 
[92–127. oldal]

Informatikai nevelés

A Sulinet Digitális Tudásbázis (http://sdt.sulinet.hu) felhasználásával a pedagógusok olyan e-learning-tananyaghoz, multimédiás tartalomhoz juthatnak hozzá, amelyek alkalmazása az eddigi pedagógiai módszerek átgondolását, módosítását, korszerűsítését igényli. A tudásbázis tanórai felhasználásához a digitális pedagógiában új tanítási és tanulási módszerek fejlesztésére és terjesztésére van szükség annak érdekében, hogy a tanulók a világháló lehetőségeivel élve sikeres tanulási stratégiákat alkalmazhassanak. Jelen tanulmány a tudásbázis tananyagegységeinek és tananyagelemeinek a tanórai hasznosításaira, alkalmazásaira tesz módszertani javaslatokat. 
[128–143. oldal]

Nézőpontok

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai beszélgetéssorozatot szerveztek, hogy a különféle szakterületek képviselőivel eszmecserét folytassanak az intézet jelenéről és jövőjéről, az oktatás világában betöltött szerepéről. Az első alkalommal iskolaigazgatók, pedagógusok, szülői szervezetek és pedagógiai szaklapok vezetői voltak az intézet vendégei. A beszélgetést Mayer József vezette. 
[144–152. oldal]

Múltunkból

A tanulmány a hazai cserkészet 1945 utáni történetéből a cserkész-úttörő egyesítés szemszögéből elemzi a korabeli eseményeket. Tényekre és forrásokra támaszkodva próbál választ találni a cserkész-úttörő „egyesülés” kérdéseire. Miért kellett a magyarországi cserkészetnek – más ifjúsági szervezetekkel együtt – eltűnnie a hazai gyermek- és ifjúságszervezetek köréből, és hogyan került sor erre? 
[155–183. oldal]

Kritika-figyelő

[182–185. oldal]
[186–187. oldal]
[188–190. oldal]
[191–192. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.