2019. szeptember 20., péntek , Friderika

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2008 január

Új Pedagógiai Szemle 2008 január

2009. június 17.

Tartalom

Tanulmányok

2007 decemberében hozták nyilvánosságra a 2006-os PIRLS-vizsgálat eredményeit. Jelen cikk szerzői röviden felvázolják a mérés tartalmi keretét, áttekintik a 2006-os PIRLS-mérés általános eredményeit, és rámutatnak az előző mérés óta végrehajtott változtatások hatásaira. Végül ismertetik az olvasási célok és a gondolkodási műveletek szerinti eredményeket, kiemelve a vizsgálat legfontosabb tanulságait. 
[3–11. oldal]
A szerző középiskolába felvételiző nyolcadik osztályosok körében vizsgálta az anyanyelvi grammatikai ismeretek és a szövegértés közötti összefüggést, azt, hogy a tanulók morfológiai, szintaktikai tudásának a szintje milyen mértékben mutatkozik meg egy szöveg megértésében, s a tanult leíró nyelvtani ismeretek aktiválása hogyan befolyásolja a megértett szöveg megformálását. A szöveg típusához igazítandó nyelvi forma grammatikai jelölőinek felismerési bizonytalanságai a tanulók gyengébb megértési eredményében tükröződnek. Vizsgálata szerint nemcsak a szöveg igei személy- és számviszonyainak megértése, hanem az értelmező szerkezet szövegbeli szerepének azonosítása is problémát okoz. Az összetartozó elemek közti távolság (összetett szavak esetében) növekedése, illetve a szórendi nehézség szintén kimutatható volt a gyenge eredményekben. Az eredmények alapján az igekötők hibái, a névelő számnévként való értelmezése mögött szemantikai nehézségek húzódnak. 
[12–22. oldal]
Napjainkban fokozott érdeklődés tapasztalható a kompetenciafejlesztő módszerek és programok alkalmazása iránt. A fogalmi meghatározások, kompetenciákat befolyásoló tényezők megismerése fontos az eredményes fejlesztéshez. Az iskola szerepe nyilvánvaló a helyzetfelmérésben és a fejlesztő programban egyaránt. Sokféle szempontot kell megvizsgálni, mérlegelni, hogy a programterv minél személyre szabottabb legyen. A szerző bemutatja a leggyakrabban használt mérési és fejlesztési technikákat, módszereket, majd hasznos technikai javaslatokat tesz. 
[23–34. oldal]
Az iskolai oktatás és nevelés eredményességének problémája a pedagógia kiemelt témaköre. A cikk az oktatás és nevelés új típusú megközelítésével mutat rá a pedagógiai munka hatékonyságának egyik fontos összetevőjére, az iskola pedagógiai céljainak elfogadottságára. Gyakorlati példák segítségével próbálja a neveléstudomány eszközévé tenni a kommunikatív életvilágok habermasi megközelítését. A hivatkozott elmélet segítségével rámutat arra, hogy ha nem sikerül a diákot és a diák családját befogadóvá és az iskolai munka céljait elfogadóvá tenni, akkor az oktatás hatékonysága csökken. A cikk a hiteles közlésekre kidolgozott elmélet segítségével támasztja alá a pedagógus hitelességének fontosságát. 
[35–41. oldal]

VII. Nevelésügyi Kongresszus

A 2008 augusztusában sorra kerülő VII. Nevelésügyi Kongresszus Tudományos Bizottsága számára összeállított szakmai háttéranyag célja a kongresszus tartalmi előkészítésének szakmai-tudományos megalapozása. A Halász Gábor által készített háttéranyag segíti a közoktatás kiemelkedő problématerületei és az e területeken megvitatandó konkrét kérdések azonosítását, a viták eredményeivel együtt a tézisek megfogalmazását, és számításba vehető az ajánlásokhoz szükséges előzetes anyagok megfogalmazása során is. A háttéranyagnak nem célja a kongresszuson folyó tartalmi viták közvetlen orientálása, ez a kongresszus munkáját irányító tézisek feladata. 
[43–68. oldal]

Informatikai nevelés

A tanulmány a 2006 májusában zajlott országos oktatásinformatikai felmérés eredményeit mutatja be. Az igazgatók válaszainak elemzését 2007 májusában már közölte az ÚPSZ, most a tanári kérdőívek elemzésének megállapításait adjuk közre. A felmérés azt vizsgálta, hogyan és milyen mértékben ösztönzi az iskolavezetés a tanárokat a tanórai számítógép-használatra, és hogyan viszonyulnak a tanárok a technikai eszközök alkalmazásához. Az attitűdök, valamint az önértékelés feltárása mellett sok kérdés foglalkozott a módszerekkel, hogy kiderüljön, valóban segédeszközként használják-e a tanárok a számítógépet a tanítási és a tanulási módszerek megújításához, van-e helyük az IKT-eszközöknek az információszerzésben, annak elemezésében és bemutatásában, az egyéni és a csoportmunkában. Azt is megvizsgálták, hogy a megjelenés utáni bő egy év alatt mennyire vált ismertté az SDT. 
[69–100. oldal]

Tanulmányok

A változó társadalmi igények átalakítják az iskolával kapcsolatos elképzeléseket is. A gyerekeket állandó épületben fogadó hagyományos oktatási intézmények mellett a világ sok részén egyre fontosabb szerep jut az ún. mobil iskoláknak is. Mivel ma főként az elmaradottabb térségekben, valamint a migráns életmódot folytató családok esetében a mozgó iskola jelenti a gyerekek oktatásának-képzésének szinte kizárólagos módját, a mobil iskolák működésére mindenképpen oda kell figyelni. 
[101–103. oldal]

Határainkon túl

A szerző a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként Szatmárnémetiben működő magyar nyelvű főiskola létrejöttét és jövőbeni perspektíváit vizsgálta, elsősorban a magyar kisebbség szemszögéből. A kutatás narratív interjúkra és dokumentumelemzésre épült, amelyek segítségével rekonstruálni lehetett a főiskola megalakulásának körülményeit. Jelen tanulmányban összefoglalót olvashatunk a szerző kutatásának eddigi eredményeiről. 
[106–114. oldal]

Műhely

A tanulmány ismerteti a többcélú kistérségi társulások finanszírozási gyakorlatát, amely szervesen kapcsolódik a szerzők korábbi két tanulmányához, amelyek a kistérségi társulások közoktatás-fejlesztési és intézményátszervezési szegmensét tárgyalták. A társulások szerepének változását elemezve a szerzők a szakmai együttműködések lehetőségének felvázolásától a többletforrások bevonásának lehetőségén át a pénzügyi-gazdasági tényezők kényszerítő hatását hangsúlyozzák az önkormányzatok döntési mechanizmusában. Jó példa erre a tanulmányban említett település példája, ahol a tanulmány megírása óta eltelt időszakban az új választások kiírása után a képviselő-testület az ÖNHIKI-forrásra tekintettel intézményi társulást hozott létre a pénzügyi ellehetetlenülés elkerülése érdekében. 
[115–120. oldal]

Könyvjelző

[121–125. oldal]
[126–127. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.