2019. november 14., csütörtök , Aliz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2007 december

Új Pedagógiai Szemle 2007 december

2009. június 17.

Tartalom

Tanulmányok

A tanulmány arra keres választ, hogy melyek azok az eszközök, amelyek a magyar közoktatási környezetben alkalmasak a szakmai elszámoltathatóság elvének érvényesítésére. Ennek érdekében értelmezi a témával kapcsolatos alapvető fogalmakat, áttekintést nyújt a közoktatási teljesítménymenedzsment-rendszerek legfontosabb elemeiről, összehasonlítja a minőségorientált (intézményértékelésen alapuló) és a teljesítményorientált (tanuló teljesítmények mérésén alapuló) elszámoltathatósági rendszereket, valamint feltérképezi az indirekt (nyilvánosságon alapuló) és a direkt (célzott fejlesztésen alapuló) beavatkozás eszközrendszerét. A Magyarországon alkalmazható rendszer legfontosabb jellegzetességeinek összefoglalása alapján a tanulmány reflektál a folyamatban lévő rendszerépítő fejlesztésekre és oktatáspolitikai gyakorlatra. 
[3–40. oldal]
Az ökoiskola abban különbözik egy átlagos iskolától, hogy működésének egyik központi területe a fenntarthatóság pedagógiája. Az ökoiskolában nemcsak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén. A Magyarországi Ökoiskola Hálózat egy nemzetközi hálózat részeként működik, információkkal, továbbképzésekkel, rendezvényekkel segíti azokat az iskolákat, amelyek a fenntarthatóság pedagógiai értékeit helyezik működésük középpontjába. A szerzők elsősorban a monitoringrendszer adataira támaszkodva mutatják be az Ökoiskolai hálózat hatásait. 
[41–52. oldal]
A szerző általános iskolai tanulók szóelőhívását, szóértési és mondatértési jellemzőit vizsgálta. Az eredmények egyértelműen bizonyították a tanulók szóértési nehézségeinek különböző fokozatait. A legtöbb bizonytalanságot a szójelentések árnyalatbeli különbségeinek felismerése jelentette, mindezek következményei a mondatértésben a hasonló hangalakú szavak tévesztéseiben, valamint a képes kifejezések hibázásaiban mutatkoztak. A feltártak alapján a szerző fontosnak tartja a szókincsfejlesztés és a szójelentés tudatosítását valamennyi iskolatípusban, s ehhez megoldási javaslatokat is kínál. 
[53–66. oldal]

In memoriam

[67–68. oldal]

Nézőpontok

Az interjú témája egy tipikusan magyar pedagógiai innováció, az ember- és erkölcsismeret tantárgy, amelyben szerves egységet alkotnak a leíró és normatív embertudományok, és ezzel elkerülhetők mind a pszichologizálás, mind a szociologizálás, mind a moralizálás csapdái. Ez a tantárgy egyszerre szól az emberről mint biológiai, pszichikus, történeti-társadalmi és szellemi lényről. E tantárgy, az Etika, ember- és társadalomismeret egyetemi alapszak, valamint a Pannon Egyetem Antropológiai és Etika Tanszékének meglehetősen fordulatos, olykor drámai történetéről beszélget Géczi János, a tanszék vezetője munkatársával, Kamarás Istvánnal, akinek oroszlánrésze volt a tantárgy és annak tanítására felkészítő egyetemi szak kimunkálásában, az egyetemi képzés megindításában és a tanszék megalapításában. 
[69–106. oldal]
Az Új Pedagógiai Szemle szerkesztősége által szervezett kerekasztal-beszélgetés célja az volt, hogy képet adjon az olvasóknak a roma tanulók iskolai és munkahelyi integrációjáról. A beszélgetés résztvevőitől azt kértük, mutassák be, milyen eredményei vannak ennek a folyamatnak, valamint melyek azok a legsúlyosabb problémák, amelyekkel továbbra is szembe kell néznünk, keresve a jó gyakorlatokat, megoldásokat. A beszélgetésben Papp Z. Attila és Németh Szilvia oktatáskutatók, Balázsi Károly és Dunai József főiskolai tanárok mellett Sörös Iván az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Mezei József az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet képviseletében vett részt. A beszélgetést Mayer József, az ÚPSZ főszerkesztője vezette. 
[107–114. oldal]
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet beszélgetéssorozatot szervezett, amelynek az volt a célja, hogy a különféle szakterületekről érkező vendégekkel az intézet jelenéről és jövőjéről, az oktatás világában betöltött szerepéről folytassanak eszmecserét. A negyedik alkalommal szakértők, iskolafenntartók, iskolavezetők és pedagógiai szakértők képviselőit látta vendégül az intézet. A beszélgetést Tolnai József, az OFI Szolgáltatási Központjának igazgatója vezette. 
[115–122. oldal]

Műhely

A távoktatás olyan oktatási forma, amelyben a tanulás állandó, önként vállalt aktivitás, és a súlypont a tanításról a tanulásra helyeződik át. A fő feladat az önálló tanulás segítése, amely újfajta tanári magatartást kíván. Ebben a folyamatban a tutornak (osztályfőnök) központi, irányító szerepe van. A szerző a tutori tevékenység különböző formáit, módszereit ismerteti cikkében. 
[123–127. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.