2019. november 15., péntek , Albert, Lipót

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2007 október

Új Pedagógiai Szemle 2007 október

2009. június 17.

Tartalom

Tanulmányok

A szerző a felnőttek tanulási jellemzőit vizsgálta a Berzsenyi Dániel Főiskola budapesti kihelyezett tagozatán tanuló levelező tagozatos művelődésszervező szakos hallgatók körében 2005-ben és 2006-ban. Tanulmányában a felmérési adatok elemzése alapján bemutatja, hogy milyen hatással vannak a külső és a belső feltételek a vizsgált felnőttek tanulására, annak eredményességére. Az első részben a külső tényezők közül a munkahelyi/családi kötelezettségek és a tanulás közötti kölcsönös kapcsolattal és az időszerkezet problematikájával foglalkozott, valamint bemutatta a felnőttek tanulási szokásait és azt, hogy tanulási életútjuk milyen hatással van a felnőttkori tanulásukra. A mostani második részben a belső feltételek közül a motiváció, a tanulási stratégiák és technikák, valamint a vizsgákra történő felkészülés kérdéskörét vizsgálja. 
[3–23. oldal]
A tanulmány bemutatja, milyen újfajta igényeket támaszt a társadalmi fejlődés a nevelés, azon belül a nyelvpedagógia területén. Ebben a folyamatban nyomon követhető a nyelvtanítási módszerek és az azokra ható ideológiai és pszichológiai irányzatok történeti fejlődése. Napjainkban az elsődleges hangsúly a kompetenciafejlesztésen van, és ezzel egyidejűleg nőnek a modern módszertani eljárások iránti igények. Emellett a tanulmány a fenntarthatóságra nevelés nyelvórai kereteit kutatva azt vizsgálja, milyen reformlépésekre volna szükség a nyelvoktatás és a fenntarthatóság pedagógiájának sikeres integrációjához. 
[24–41. oldal]
Az eTwinning program sikerességvizsgálatának keretében tíz iskolát választottak ki a regisztrált magyar intézmények közül, hogy felderítsék azokat a tényezőket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak az iskolák közötti nemzetközi partnerkapcsolatok sikerességéhez vagy kudarcához. A hatékony együttműködésre való felkészítés érdekében a szerzők vizsgálták a projektben részt vevő pedagógusok azon képességeit, amelyek szükségesek a nemzetközi aktivitáshoz, az IKT-eszközök alkalmazásával kiegészülő, interkulturális tanítási-tanulási folyamathoz. Feltárták azt is, hogy a nemzetközi aktivitás és az interkulturális megközelítés mint a pedagógiai innováció egy lehetséges formája milyen mértékben épül be a napi gyakorlatba. 
[42–50. oldal]
A tanulmányban a magyar–német két tanítási nyelvű, kisebbségi oktatást folytató gimnáziumok 15 éves tanulóinak körében végzett felmérésről olvashatunk, amely az idegen nyelvi (német) olvasási teljesítményt vizsgálta. A szerző röviden bemutatja a részt vevő iskolákat és a teszteredményeket, majd a tanulói teljesítményeket befolyásoló háttérváltozókat elemzi részletesen. A felmérést segítő tanulói adatlap kérdései a nyelvhasználatra, az olvasási szokásokra és a szociokulturális, valamint a szocioökonómiai háttérre vonatkoznak. 
[51–67. oldal]
A szerző szaknyelvi előkészítésben részesülő tanulók körében végzett kérdőíves felmérést magyar–német két tannyelvű gimnáziumokban a 2001/2002-es, illetve a 2002/2003-as tanév őszén. A vizsgálatban mindkét évben az akkor szaknyelvi előkészítésben részesülő 9. osztályos és a német nyelvű szaktantárgyak tanulását már megkezdett 10.-esek, valamint a szaktantárgyak idegen nyelvi előkészítését végző tanárok vettek részt. Az adatok elemzése során kiderült, hogy a nyelvi program jelentősen befolyásolja a diákokban kialakuló érzelmeket a tantárgyak idegen nyelven történő tanulása iránt, és felkészíti őket a következő tanévtől várható feladatokra. 
[68–79. oldal]

Nézőpontok

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben szervezett beszélgetéssorozat célja, hogy a különféle szakterületek képviselői eszmecserét folytassanak az intézet jelenéről és jövőjéről, az oktatás világában betöltött szerepéről. A második találkozó résztvevői a szakmai civilszervezetek képviselői voltak. A beszélgetést Singer Péter vezette. 
[80–89. oldal]

Világtükör

A lisszaboni célkitűzések szellemében a Hozzáférés és társadalmi befogadás az élethosszig tartó tanulás keretében elnevezésű (Cluster on social inclusion) szakmai munkacsoport fő célja az oktatás és képzés hatékonyságának elősegítése konkrét indikátorok teljesítésével, olyan oktatáspolitikai, oktatásszervezési gyakorlatok, módszerek, eszközök, egyéb megoldások kialakítása, amelyek az oktatás törvényi szabályozásán, a strukturális alapok felhasználásán vagy a különböző jó példák támogatásán keresztül a leszakadó rétegek társadalmi és gazdasági integrációját erősítik. A munkacsoportban az oktatási minisztériumok és kutatóintézetek munkatársai, illetve nonprofit szervezetek delegáltjai vehetnek részt. A munkacsoport az erre jelentkező országokba tanulmányutakat szervez az adott ország oktatási rendszerének megismerésére, illetve programok és iskolák megtekintésére. Eddig három ülést tartottak, és két tanulmányutat szerveztek. A szerzők ezek tapasztalatait foglalják össze ebben az írásban. 
[90–101. oldal]
A személyre szabott oktatás gyakorlatának évszázados tapasztalatai nyomán a szerző röviden áttekinti e szemlélet újabb ösztönzőit. Ezek között az OECD Oktatási és Kutatási Központja a legnagyobb figyelmet 2004-ben, Londonban megtartott konferenciájának előadásaira fordítja. Az egyik legtanulságosabb gondolatmenet az agykutatóé, aki bebizonyítja, hogy az ember tanulásra való képessége egész életen át fenntartható. Igen elgondolkodtató az a referátum is, amely szerint az oktatás perszonalizációja nem lesz egyszerű folyamat. Nemcsak amiatt, mert erre még jó két évtizedet kell várni, hanem mert a társadalomban addig számtalan egyéb körülménynek is meg kell változnia. 
[102–108. oldal]

Műhely

A szerzők a Holokauszt Emlékközpont által 2007 nyarán szervezett egyhetes programot mutatják be, amelynek keretében a részt vevő tanárok és diákok a holokauszt előtti vidéki zsidóság világát ismerhették meg. Az emlékközpont „Jogfosztástól népirtásig” című állandó kiállításához, az ott megjelenő családtörténetekhez kapcsolódva ellátogattak a Magyarország különböző tájain található eredeti helyszínekre. A szervezők célja a holokauszt történéseinek megismertetése és az antiszemitizmus, rasszizmus elleni határozott állásfoglalás fontosságának a bemutatása volt. Emellett szükségesnek tartották, hogy a magyarországi tanárok előtt ismertté váljanak azok a külföldi módszerek, amelyek az autentikus források felhasználását segítik az oktatásban. Ez Magyarországon is nagyon fontos, hiszen rengeteg olyan épület, utca és hely van – gyakorlatilag minden településen az országban –, amely a holokauszt helyszíneihez kapcsolható, és ezek felhasználása a téma tanításában sokkal közelebb hozza a tanítványokat a történtek megértéséhez. 
[109–122. oldal]

Kritika-figyelő

[123–125. oldal]
[126–128. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.