2019. június 21., péntek , Alajos, Leila

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1999 július--augusztus

Új Pedagógiai Szemle 1999 július--augusztus

2009. június 17.

Talán tízéves múltam, amikor egy este tündéri emlékezetű tanítónő nagyanyám kis, fekete könyvvel a kezében ült le az ágyam mellé, és a megszokott Jókai- vagy Móra-regény közös olvasása helyett halkan mesélni kezdett - nem a könyvből, hanem a könyvről. Erőteljes beszédmódja szokatlanul halkká szelídült. Hangjának visszafogottsága nem annyira a "mese" tárgyának, mint inkább a helyzet szokatlanságának, titkosságának szólt. Szellemi érzékenysége, helyzetértékelési képességének épsége révén tudta, hogy "bűnös" útra lépett, amikor tízéves unokájának ezerkilencszázötvenhét egyik borongós késő őszi estéjén a teremtés történetéről, a tízparancsolatról mesél a Rab Ráby vagy a Dióbél királyfi helyett. Tudta - mint az értékek kontinuitását őrző sok akkori nagyszülő -, hogy a "kettős nevelés" megbocsáthatatlan pedagógiai vétkét követi el, hisz akkoriban nem múlhatott el szülői értekezlet anélkül, hogy fel ne hívták volna a szülők, nagyszülők figyelmét arra, hogy az iskola tudományos marxista-leninista ideológiára épülő erkölcsi-világnézeti nevelésének hatékonyságát mennyire gyengíti, ha a család ezzel ellentétes szellemiségben neveli a gyereket.

Drága nagyanyám mit sem törődött eme ideológiai figyelmeztetésekkel. Estéről estére karosszékét az ágyam mellé húzva halk beszélgetésbe kezdett. Nem egyoldalú mesébe, hanem párbeszédbe. Kiváló pedagógus lévén, nem érte be az Ó- és Új-szövetség egy-egy koromnak, értelmemnek megfelelő rövidke történetének felolvasásával. Máig emlékszem arra, hogyan beszélgettünk a Mózes III. könyvében szereplő olyan törvények eredetéről, értelméről, mint a vér és a dögevés tilalma vagy a felebaráti szeretet. Nagyanyám érzékletesen jelenítette meg számomra az akkori idők mindennapjait, a bibliai emberek életét, a jóra vezérlő, a rossztól távol tartó törvények szükségességének valóságos okait. Még most is felidéződik bennem, ahogyan egy alkalommal az idegenekkel, a jövevényekkel való viselkedésről beszélgettünk. "Hogyha jövevény tartózkodik nálad, a ti földeteken, ne nyomorgassátok őt. Olyan legyen néktek a jövevény, aki nálatok tartózkodik, mintha köztetek való bennszülött volna, és szeressed azt, mint tenmagadat, mert jövevények voltatok Egyiptom földjén..." (Mózes III.19./33.,34.) - olvastam a becsben tartott bőrkötéses könyvből a bibliai szöveget. Majd néhány percnyi beszélgetés után az ősi Egyiptomból és Izraelből ide, a Kárpát-medencébe sodort bennünket a gondolat szabad folyama. Ekkor hallottam például először arról, hogy milyen sokféle nép keveredett itt az évszázadok alatt. Így került szóba egy-egy bibliai részlet kapcsán Trianon, a holocaust, a szegénység, a háborúk borzalma, szó esett a mártírok hősiességéről s a különböző emberi gyarlóságokról. Egy-egy ilyen esti párbeszéd után sohasem maradt bennem szorongás, félelem. A villanyoltás utáni sötét csendben egy ideig még gondolataimba mélyedtem, s csak hosszabb idő elteltével merültem álomba.

A bibliai tanítások ürügyén zajló, némi titkolódzással körülfont, s ezáltal még érdekesebbnek, izgalmasabbnak tűnő beszélgetéseink hosszú hónapokon át, talán a következő év nyaráig folytak, s észrevétlenül tettek felnőttebbé, érettebbé, sőt bizonyos értelemben "másként gondolkodóvá". Talán tovább is tartottak volna ezek a boldogságos esti szellemi kalandozásokkal tarkított, bibliaismereti, etikai, történelmi, jelenismereti és még ki tudja, milyen diszciplínákat "integráló" párbeszédek, ha nagyanyám kórházba kerülése hirtelen nem vet véget azoknak.

Emlékét sokféle módon őrzöm. Megvan ama fekete könyve s néhány személyes tárgya. Igazában azonban a szellemiségét, a nevelésről, az erkölcsiség alakításáról vallott hihetetlenül korszerű gondolkodásmódját idézem fel magamban a leggyakrabban.

Legutóbb épp akkor gondoltam rá melegséggel, amikor Erich Fromm Az önmagáért való ember című könyvében az alábbi bekezdést olvastam: "Az autoritáriánus etikában valamilyen tekintély határozza meg, mi a jó az ember számára, és ez állapítja meg az életvezetés törvényeit és normáit is; a humanista etikában az ember a normák meghatározója és egyben azok tárgya, forrása, szabályozó ereje. Ő a norma oka, tárgya, alkotója."

Az erkölcsi nevelés elveiről, módszereiről mostanság folyó viták kapcsán sokszor eszembe jutnak beszélgetéseink, amelyeket a kis fekete könyv egy-egy történetéről folytattunk egymással az ágyam mellett, s felötlik nagyanyám egyik sokat ismételgetett mondata: "Ahhoz, hogy jó ember légy, kevés, hogy mindezt csak megtanuld, sokkal fontosabb, hogy a magad szavaival fogalmazd meg magadnak a tanulságokat."

Talán ezeknek az esti beszélgetéseknek a nyomai is munkálnak abban, hogy úgy látom: morális dilemmáink megoldásához kellenek, de korántsem elégségesek a törvények, az ősök példái, a felhalmozott értékek. Csak a bensőnkké vált törvények, normák, az önmagunk által vállalt moralitás ad esélyt arra, hogy erkölcsi tartásunk legyen, hogy képesek legyünk elkerülni az élet megannyi morális buktatóját.

Ezért gondolom azt, hogy olyan erkölcsi nevelésre lenne szükség, amely nemcsak felmutatja a jó felé vivő törvényeket, hanem megtanít azok belsővé tételére, önmagunk törvényeinek megalkotására. Ez adhat esélyt annak a fajta emberi minőségnek a megvalósulására, amelyet József Attila verssora mindennél tömörebben és érzékletesebben fejez ki:

"Az én vezérem bensőmből vezérel!"


Tartalom

Erkölcs--etika--oktatás

Lassan egy éve annak, hogy az oktatáspolitika felvetette az iskolai etikaoktatás bevezetésének gondolatát. Az ötletet sokan helyesléssel fogadták, mások viszont az értéksemleges iskola eszméjének megkérdőjelezését, az iskola újbóli átideologizálásának törekvését látták a kormányzati szándék mögött. Az alábbi beszélgetésben arra kerestek a résztvevők választ, hogy szükség van-e egyáltalán etikaoktatásra, s ha igen, akkor milyen tartalommal, módszerekkel lehetne megvalósítani ezt a nevelési feladatot. 
[4–3. oldal]
[15–14. oldal]
[19–18. oldal]
[36–35. oldal]
[81–80. oldal]
[107–106. oldal]
Az általános, illetve középiskolás diákok a beszélgetésekben elmondják, miért van szükségük arra, hogy tanáraikkal erkölcsi problémákról beszélgessenek. Az elhangzottak arra utalnak, hogy a diákok elsősorban az őket körülvevő világ, a mindennapok történéseinek erkölcsi dilemmáiról, a felnőtt társadalom erkölcsiségének ellentmondásairól szeretnének szót váltani, vitatkozni. Olyan útravalót várnak ezektől a vitáktól, amelyek segítenek az élet által felvetett erkölcsi kérdések tisztázásában, s amelyek közelebb visznek egy morálisan tisztább, képmutatástól mentesebb élet lehetőségéhez. 
[114–113. oldal]

Tanulmányok

A németországi tartományokban folyó hittan alternatív és helyettesítő tárgyainak témájában készült, szükségszerűen rövid leírás nem ölelheti fel a megvalósítás és a felmerülő kérdések teljes körét. Inkább arra törekszik, hogy a témában nem jártas olvasónak példák révén áttekintést adjon az egész problémakörről, és az egyes területek alapvető kérdéseit és alternatíváit megvilágítsa. 
[123–139. oldal]
Vajon mit jelent a ma felnövekvő generációnak az erkölcsiség? Hogyan fogalmazódik ez meg bennünk, hogyan éljük meg, és miként vélekedünk róla? Mai, posztmodern korunk egyik közhelyessé váló meghatározása az, hogy "a nagy elbeszélések kora lejárt". Nyilvánvalóan ez az erkölcsiségre is igaz, hiszen semmilyen egyetemes normarendszer sem határozza meg korunkat, a meglévő alapértékeket is mindenki másképp értelmezi. A tanulmány a középiskolások morális ítéletalkotását vizsgálja, a kohlbergi szakaszos fejlődéselmélet segítségével. 
[137–152. oldal]
Albert Schweitzer Kultúra és erkölcs című műve az élettisztelet etikájának elméleti összefoglalása. A mű egyik alapgondolata, hogy a világ- és életigenlés, valamint az etika az ember élni akarásából következik. A schweitzeri etika lényege: az erkölcsileg tiszta élet legfőbb feltétele magának az életnek a tisztelete. Ennek a gondolatnak a jegyében fogalmazódik meg Schweitzer kritikája a nyugati gondolkodás világ- és életszemlélethez való viszonyáról. 
[153–169. oldal]

Informatikai nevelés

A szerző szóhasználata szerint az off line kifejezés alapvetően az új informatikai eszközök iskolai felhasználására vonatkozó, általánosan elterjedt elképzelések és az eddigi gyakorlat lehetséges alternatíváira utal. A tanulmány egy olyan alternatív, az információs társadalom kihívásaira felkészítő közoktatási stratégia körvonalait vázolja fel, amely az olvasót továbbgondolkodásra és saját elképzeléseinek megfogalmazására, illetve kialakítására készteti. A szerző írásával hozzá kíván járulni egy közmegegyezésen alapuló, az oktatási rendszert az információs vagy tudástársadalom igényeinek megfelelően módosító cselekvési program kialakításához. 
[160–174. oldal]
A 90-es években az iskolák világméretű számítógépesítésének lehetünk tanúi, konferenciák és publikációk sora követi egymást, ahol a szerzők és előadók a sikerekről számolnak be. Kialakulóban van az új módszertan, a "digitális pedagógia", amely arra tesz kísérletet, hogy kifejlessze a leghatékonyabb módszereket és tartalmakat a számítógéppel segített oktatás számára. A tanulmány a legnevesebb külföldi szakemberek véleményét veti össze a hazai helyzettel annak érdekében, hogy világossá váljon, merre tart a világ a harmadik évezred küszöbén. 
[181–195. oldal]
Nyíri Kristóf filozófiatörténész néhány éve az Internet-használat, illetve az új információs és kommunikációs technikák alkalmazásának az emberi megismerésre, gondolkodásra gyakorolt hatásait kutatja. A vele készült beszélgetés alapvetően arra keresett választ, hogy a világháló napjainkban tapasztalható kiterjedése hogyan alakítja át a 21. század társadalmát és a benne élő embereket. A beszélgetésben kísérletet tettünk annak a sajátos kultúraváltásnak a jellemzésére is, amelyet a Gutenberg-galaxisból az Internet-galaxisba, a "homo digitális" kultúrájába történő átmenet jelent. 
[190–204. oldal]

Múltunkból

A szerző tanulmányában egy jelentős közéleti személyiség oktatáspolitikai koncepcióját, ezen keresztül Apponyinak, a miniszternek különösen a népoktatás helyzetének javítását célzó elgondolásait ismerteti. Törvényeinek és egyéb intézkedéseinek bemutatásával a tanulmány mélyebb betekintést nyújt a korabeli magyar oktatásügy helyzetébe, egyben árnyaltabb képet fest sokoldalú egyéniségéről. 
[199–198. oldal]

Műhely

Az iskola körül jelentkező káosz megszüntetésének első lépése a szerző szerint az, hogy az oktatásban érintettek minden szinten közmegegyezéssel meghatározott értelmű, pontos fogalmakat használjanak. Amíg ez nem következik be, reménytelen minden oktatáspolitikai intézkedés, helyi kezdeményezés. 
[208–207. oldal]

Határainkon túl

A szerzők nyolc év alatt nyolc kötetben közel száz interjút tettek közzé, és mintegy kétszázötven művet jelentettek meg, amelyeket a határon túli magyar irodalom műhelyeiben készítettek és gyűjtöttek. Az olvasókkal a munkájuk során körvonalazódott kérdésköröket osztják meg, melyek elsősorban az anyanyelv megőrzéséhez, szinten tartásához kapcsolódnak. 
[211–220. oldal]

Kritika-figyelő

[221–220. oldal]
[223–222. oldal]
[226–225. oldal]
[229–243. oldal]
[232–231. oldal]
[236–235. oldal]

Európa-melléklet

A szerző az európai oktatásjog ismert szakértője. Az alábbiakban közreadott írás egy nagyobb, az európai oktatásjog számos kérdését felölelő tanulmány részlete. A szerző elemzi az iskolázással, pedagógusi munkával kapcsolatos jellegzetes konfliktusokat, amelyeket a jog sajátos eszközeivel kezelnek az Európai Unió országaiban. Külön érdeklődésre tarthatnak számot az iskola működését szabályozó európai jogi normákkal kapcsolatos gondolatok. 
[240–239. oldal]
A Győr-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet több éve vesz részt négy szomszédos ország oktatásügyi együttműködésében. A cikk az egyik együttműködési területen, a bécsi székhelyű Európai Középiskola szervezésében végzett tevékenységről számol be. Ez a sajátos középiskola az idegen nyelvi képzés mellett nagyon fontos feladatának tekinti az európai dimenzió megismertetését, az európaiság alapját képező értékek átadását. 
[253–262. oldal]

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.