2020. június 01., hétfő , Pünkösd, Tünde

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Pedagógiai rendszerek fejlesztése >> Testvéri tantárgyak

A természetismeret mint integrált természettudományos alapozó tantárgy földrajzos szemmel

2009. június 17.

Ütőné Visi Judit

A természetismeret mint integrált természettudományos alapozó tantárgy földrajzos szemmel

Tartalom

 1. A természetismeret és a földrajz kapcsolata
 2. A földrajztanárok véleménye
 3. Összegzés

1. A természetismeret és a földrajz kapcsolata

A természetismeret mint integrált alapozó tantárgy megjelenése a hazai alapfokú oktatásban egy hosszú folyamat eredménye, amelynek első lépése a környezetismeret tantárgy oktatásának bevezetése volt az alsó tagozat 4. osztályában az 1962-es tantervi reform során. A későbbi reformok a környezetismeret, illetve később a természetismeret fokozatos térhódítását jelentették a legtöbb esetben a földrajz, illetve más természettudományos tantárgyak önálló megjelenésének rovására. (1. táblázat)

1. táblázat • Az integrált alapozó tantárgy és a földrajz óraszámának változása az utóbbi fél évszázadban (Probáld Ferenc nyomán)
A tanterv bevezetésé­nek éve Az általános iskolai évfolyamok heti óraszámai
* = A tantervreform az általános iskolai födrajzoktatás óraszámát nem érintette
Ki = Környezetismeret, Ti = Természetismeret
** = A Nemzeti alaptantervben meghatározott %-os arányok alapján javasolt óraszámkeret
4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Összesen
1950 3 4 4 3   14
1956 2 2 3 2 2 11
1962 Ki 2 2 2 2 2+8
1965* Ki 2 2 2 2 2+8
1978 Ki Ki 2 2 2 4+6
Nat** Ti Ti Ti 1-2 1-2 6-8+2-4
Kerettanterv Ki Ti Ti 1,5 1,5 6+3

Az Ember és természet műveltségi terület részét képező természetismeret integrált ismeretrendszerének beépítése a hazai alapfokú oktatásban a Nemzeti alaptanterv bevezetésével indult meg. A természetismeret feladata az elemei természettudományos nevelés, amely a környezetei nevelés szerves részét képezi. Oktatásának célja, hogy a kisdiákok megfigyeljék, és ennek kapcsán megismerjék közvetlen környezetüket, a benne lezajló jelenségeket, folyamatokat, az élő és az élettelen környezeti tényezők kapcsolatát, kölcsönhatásait. Fontos feladata, hogy a tanulók személyiségének, magaratásának, beállítódásának formálása során kialakítsa a környezettudatos életvitel iránti igényt, illetve az együttműködés képességét másokkal a környezet megóvása érdekében. Az általános iskolai természettudományos nevelés kezdeti szakaszának kiemelt feladata a különféle megismerési módszerek megtanulása, azok folyamatos gyakorlása és fejlesztése. Ez a természettudományos nevelés csak elindítja a természettudományos ismeretek megszerzésének folyamatát, és ezzel lehetővé teszi a magasabb évfolyamokon már önálló tantárgyi formában folytatódó természettudományos képzést. Éppen ezért a természetismeret oktatása nem teszi követelménnyé a tudományos fogalmak meghatározását, illetve ezek megtanulását, hanem csak előkészíti, megalapozza a későbbi természettudományos képzést.

A Nemzetei alaptantervben a természetismeret keretei között három későbbi tantárgy a fizika, a kémia és a biológia és egészségtan ismeretrendszeréhez szükséges alapozás jelenik meg nevesített formában, a földrajzra nem történik utalás sem. Ugyanakkor, ha a természetismeret részletes követelményeit vesszük sorra, láthatjuk, hogy az jelentős arányban közvetít földrajzi (természetföldrajzi, környezeti) tartalmakat is. A nyilvánvaló kapcsolat hangsúlytalanná válásának feltehetően az lehet az oka, hogy a földrajz – a többi tantárgytól eltérően – nem az Ember és természet műveltségi területhez, hanem az önálló Földünk és környezetünk műveltségi területhez kapcsolódik. A két tantárgy (műveltségi tartalom) kissé ellentmondásos kapcsolata egyébként a kerettanterv bevezetésével, illetve a Nat-2002 korrekció során is megmaradt.

A Nat és a kerettanterv esetében is a természetismeret általános fejlesztési követelményeiben megfogalmazottak minden, később szétváló tantárgy szempontjából alapvető jelentőségűek. Ezekben, olyan képességek és készségek kialakítására, fejlesztésére helyeződik a hangsúly, amelyek nélkül szinte elképzelhetetlen az eredményes tantárgyi keretekben történő természettudományos oktatás (pl.: megfigyelés, mérés, kísérlet, modellezés, problémák felismerése, információgyűjtés, a megfigyelések rögzítése, az ismeretek elmondása, stb.). Érdemes azonban sorra vennünk azokat a tartalmi elemeket is, amelyek a későbbi földrajzoktatás szempontjából elengedhetetlenül fontosak. A 2. táblázat a természetismeret és az általános iskolai földrajzoktatás tartalmi kapcsolatát mutatja be a kerettanterv tananyag-elrendezése alapján. Azokat a tartalmi elemeket, ismereteket emeltük ki, amelyeket később fel kell használnia a diákoknak a földrajzi ismeretek elsajátításához. Megjelöltük, azt is, hogy mely témákhoz kapcsolódnak ezek. Érdemes emellett bemutatni a többi tantárgyhoz kapcsolódó alapozó elemeket is, ezt foglalja össze a 3. táblázat.

2. táblázat • A természetismeret és a földrajz kapcsolata az általános iskolában
Természetismeretben közvetített földrajzi tartalom Kapcsolódás a tananyaghoz
Tájékozódás a térképen, térképismeret Tájékozódás a földgömbön A földrajzi térben való tájékozódás alapfeltétele. Az ismeretek alkalmazására a  földrajzi tanulmányok során mindvégig szükség van. A térképészeti ismeretek elmélyítésére és más szempontok szerinti rendszerezésére majd a középiskolában kerül sor.
Az időjárás és az éghajlat Éghajlat éghajlati övezetek 7-8. évfolyamon a kontinensek, illetve a  tipikus tájak és országok természetföldrajzi jellemzése. Az ismeretek elmélyítésére és más szempontok szerinti rendszerezésére majd a középiskolában kerül sor.
A földfelszín változásai 7-8. évfolyamon a kontinensek, illetve a  tipikus tájak és országok természetföldrajzi jellemzése.
Magyarország nagytájaink jellegzetességei 8. évfolyam Magyarország földrajza

 

3. táblázat • A természetismeret és a többi tantárgy kapcsolata
Tartalmi elemek Kapcsolódás a tantárgyakhoz
Hőmérséklet, hőtágulás Fizika, Kémia
A folyadékok tulajdonságai Fizika, Kémia
Környezetünk élővilága Biológia
Testünk és életműködéseink Biológia
Hazai tájaink életközösségei Biológia

A táblázatok alapján megfigyelhető, hogy a természetismeret kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de valamennyi természettudományos tantárgy ismeretrendszeréhez kapcsolódik. Alapozó szerepe különösen jelentős a földrajzi és a biológiai ismeretek közvetítésében, ezekhez képest a fizikai és kémiai tartalmak elsősorban a jelenségek egyszerű magyarázatát segítik elő. Tehát pl. amikor 5. osztályban a kisdiákok az időjárás elemeivel ismerkednek, akkor a napsugárzás kapcsán számtalan egyéb jelenséggel is megismerkednek a tanulók (fény és az anyagok kölcsönhatásai, hőterjedés, stb.) Az 5-6. osztályos tananyag nem földrajz, nem biológia és nem fizika vagy kémia, azaz semmiképpen sem leegyszerűsített szaktudomány. A természetismeret közös logikára felfűzött természeti alapfolyamatokat, jelenségeket mutat be a kisdiákoknak, miközben elsajátíttatja a természettudományos megfigyelés, kísérletezés, illetve ismeretszerzés és gondolkodás alapjait.

Fontos megemlíteni, hogy a környezetismeret és a természetismeret alapvetően abban különbözik, hogy míg az előbbi a társadalmi alapismereteket is közvetíti, addig az utóbbi megelégszik a természeti ismeretek alapozásával. A környezetismeret a természeti és a társadalmi környezet alapvető fogalmainak és folyamatainak bemutatásával (a környezet valóságnak megfelelő integrált bemutatásával) közelebb áll a földrajzi szemlélethez. A Nat és a kerettantervek bevezetésével azonban ezeknek az alapfogalmaknak a megismertetése a felső tagozatban már különválik és más-más tantárgy, illetve műveltségi terület keretei között történik meg.

           

2. A földrajztanárok véleménye

A földrajztanárok véleményét a természetismeret tantárgy oktatásáról az OKI PTK szervezésében lebonyolított felmérés alapján mutatjuk be. A felmérésben az országos reprezentatív mintavétel szabályi alapján kiválasztott 152 iskola földrajztanárának véleményét ismerhetjük meg. A feltett kérdésekre adott válaszok alapján felvázolhatók a természetismeret oktatásának jellemzői is.

2.1. A természetismeret tantárgy helye az alapfokú oktatásban

A megkérdezett 152 pedagógus többsége valamelyik évfolyamon jelenleg is tanítja ezt a tárgyat.

4. táblázat • A megkérdezett tanárok részvétele a tantárgy oktatásában
Évfolyam Tanító tanár (fő)
Ötödik évfolyamon 14
Hatodik évfolyamon 102

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen óraszámban történik a természetismeret oktatása. A kerettantervi ajánlás szerint heti 2 óra (évi 74 óra) az időkeret, de a szabadon szervezhető órák elméletileg lehetőséget adnak magasabb óraszánban történő oktatásra is.

5. táblázat • A természetismeret tantárgy oktatására fordított időkeret
Osztály Évi óraszám Ebből mennyi a szabadon tervezhető (ott, ahol van szabadon tervezhető) Ebből mennyi a szabadon tervezhető (minden válaszadó körében)
5. 66,4 10,6 0,5
6. 68,8 9,3 2,2

A tantárgy oktatására évfolyamonként fordítható óraszámból kitűnik, hogy az 5-6. osztályban a természetismeretet nem minden intézményben tanítják heti 2 órában. Ennek az lehet a hátterében, hogy valamilyen formában felbontják a tantárgyat és az egységes természetismeret tananyagából valamelyik természettudományos tantárgyat (pl. a fizikát) kiemelik, és azt már tantárgyi keretben oktatják. Erre több intézményben is van példa, az ilyen intézmények többségében a fizikát heti 1 órában külön tanítják és a biológiai, földrajzi és kémiai alapozás marad csak meg a természetismeret keretei között.

A szabadon tervezhető órakeretet – azaz a kötelező óraszámnak azt a részét, amelynek tananyagát az intézmény saját maga határozza meg - a kerettantervi szabályozás az összóraszám 20%-ban jelölte meg. Az adatokból kiderül, hogy az 5-6. évfolyamon az iskolák többsége nem él ezzel a lehetőséggel, és a teljes óraszámot a kötelező tananyag feldolgozására fordítja. Így sajnos kevesebb lehetőség marad a helyi igényeknek megfelelő, a tanulók sajátos érdeklődését jobban figyelembe vevő tantárgyi oktatásra. Ez azért is sajnálatos, mert itt a cél nem az ismeretközlés, hanem a természettudományos gondolkodás megalapozása, a természettudományos tantárgyak későbbi tanulásához szükséges képességek, készségek kialakítása.

 

2.2. Ki tanítja?

Érdemes azt is megvizsgálnunk, hogy milyen szaktárgyi képzettséggel rendelkező kollégák vesznek részt a természetismeret oktatásában. Az arra a kérdésre adott válaszokat, hogy az Ön iskolájában milyen szakos kollégák tanítják ezt a tantárgyat a következő táblázat foglalja össze. (1 intézményből nem érkezett válasz. Egy-egy intézményben több tanár is taníthatja a tantárgyat.)

6. táblázat • A természetismeretet oktatató kollégák végzettség szerinti megoszlása
Szak Válaszszám
Biológia 117
Földrajz 97
Kémia 11
Fizika 9
Technika 9
Rajz 8
Testnevelés 5
Történelem 4
Környezetismeret 3
Matematika 2

 

A válaszok alapján megállapítható, hogy a természetismeret oktatásában a biológia és a földrajz szakos tanároknak van meghatározó szerepe. Ez nem is véletlen, mert ha a tantárgy belső tartalmi arányait megvizsgáljuk, akkor látható, hogy azon belül hagyományosan a földrajzhoz, illetve a biológiához tartozó ismeretek szerepe a legjelentősebb. Ezt követi a fizika, valamint a még kisebb arányban megjelenő kémiai tartalom. Többé-kevésbé ezt tükrözi az oktatásban részt vevő fizika és kémia szakosok jóval kisebb aránya is. Részt vesznek azonban az egyes intézményekben a természetismeret oktatásában olyan kollégák is, akiknek szakja nem vagy csak nagyon kevéssé kapcsolódik a természetismerethez. Ezekben az esetekben valószínűleg a kötelező óraszámok biztosítása jelentette a kényszert az intézmények számára a tantárgyfelosztás elkészítésében.

A tanártovábbképzéseken rendszeresen felvetődik a kérdés, ki tanítsa ezt a tantárgyat. Az adatokból látható, hogy vannak preferált szakpárok, pl. földrajz-biológia, biológia-kémia stb., de valójában ezek a szakpárok sem fedik le a tantárgy teljes ismeretrendszerét. A földrajzszakosok általában a fizikai és kémiai ismeretek oktatásától tartanak és fordítva. Miből adódik ez a félelem? Abból, hogy a szaktanárok komoly tudományos ismeretek átadására gondolnak, nem pedig a természettudományos szemlélet- és gondolkodásmód közvetítésére. Pedig a természetismeret lényege éppen nem az egyes szaktudományok ismeret- és fogalomrendszerénekek átadása, hanem az önálló megfigyelésen alapuló ismeretszerzés képességének kialakítása és ennek során közvetlen környezetünk, és a benne lezajló jelenségek, folyamatok, kölcsönhatások felismerése. A környezettudatos magatartás kialakulásának megalapozása.

Ugyanakkor természetesen az is igaz, hogy a természetismeretnek alapozó szerepe is van, amely bizonyos tantárgyakhoz kapcsolódik. Itt azonban csak olyan mélységű alapozásról lehet szó, amely segíti a későbbi tantárgyi oktatást, de nem veszi át, és nem hozza előre a szaktárgyi oktatást. A természetismeret követelményeit megfogalmazó szakemberek véleménye szerint erre az alapozásra valamennyi, természettudományos végzettséggel rendelkező kolléga nyugodtan vállalakozhat. A tanártovábbképzések legfontosabb feladata, hogy segítse és megkönnyítse ezt a munkát, egyrészt a módszertani ötletek átadásával, másrészt pedig a szükséges szakmai ismeretek pótlásával, pl. földrajz szakosok számára a fizikai jellegű tartalmak oktatásához szükséges ismeretek átadását szolgáló továbbképzés és fordítva. Az igaz megoldást azonban a tanárképzésnek az alapfokú oktatás új igényeinek megfelelő átalakítása jelentene. Erre már utalnak jelek, pl.: néhány egyetemen, főiskolán a szakpáron kívül egy másik természettudományos tantárgyhoz kapcsolódó kurzus kötelező hallgatása. De a megnyugtató megoldásra feltehetően még várni kell.            

 

2.4. Tantárgyközi kapcsolatok

Arra, hogy a természetismeretben közvetített földrajzi tartalmakat mennyire tudják később felhasználni a földrajztanárok egy másik, a tantárgyi kapcsolatokat kutató kérdésre adott válaszokból következtethetünk. A kérdés a következő volt: Mely tantárgyakban tanult ismeretekre és képességekre épít Ön a tantárgya tanításakor? A válaszokat a következő táblázat foglalja össze.(Csak a legalább öt tanár által említett tantárgyakat tartalmazza a táblázat).

7. táblázat • A földrajz oktatásába felhasználható egyéb tantárgyakban megszerzett ismeretek és képességek
Tantárgy Említések száma
Történelem 95
Biológia 86
Fizika 78
Magyar 54
Matematika 43
Természetismeret 34
Rajz 10
Technika 10
Idegen nyelv 6
                       

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mely tantárgyak ismereteire támaszkodhatnak a az általános iskolai földrajzoktatásban 9 tantárgyat jelölt meg ötnél több válaszadó, de ezek sorrendje némileg eltér a várakozástól.

A tantárgyak között – a földrajz sajátos ismeretrendszerének megfelelően – természettudományhoz és társadalomtudományhoz kapcsolódóak egyaránt megjelennek. A legszorosabb a kapcsolat a történelemmel és a biológiával. Ez nem véletlen, hiszen a földrajzi tér helye és feltétele a történelmi illetve a biológiai folyamatoknak, jelenségeknek. A tantárgyakban megszerzett ismeretek pedig jól kapcsolódnak a földrajzi tananyaghoz (pl.: távoli tájak élővilága és a távoli tájak természetföldrajzi jellemzői, történelmi események, folyamatok hatása a gazdasági fejlődésre). A kapcsolatot erősíti, hogy e két tantárgy valamelyike egyben a másik szakja a földrajztanárok többségének. Erős a kapcsolat a fizikával is, amely a természetföldrajzi folyamatok jellemzőinek, törvényszerűségeinek megismeréséhez és megértéséhez szükséges alapokat biztosítja. Elgondolkodtató azonban, hogy a természetismeret szerepét ebből a szempontból nem tartják igazán fontosnak, hiszen az említetteken kívül még a magyar és a matematika is megelőzi, pedig erre a tantárgyra kellene épülnie az egész általános iskolai földrajzoktatásnak, azaz az ott megszerzett földrajzi tartalmú ismereteket és elsajátított képességeket fel kellene használni a későbbi földrajztanításban. Lehetséges az is, hogy több iskolában még ma sem önálló tantárgyként, hanem részekre bontva, szaktárgyak keretében oktatják a természetismeretet, és ez okozhatja a nagyon szoros kapcsolat ellenére tapasztalható a vártnál jóval kisebb számú említést.

Érdemes külön is megvizsgálnunk a természetismeret és a földrajz kapcsolatát. Az előző kérdésben is láttuk, hogy a szaktanárok nem érzik igazán jól felhasználhatónak az ott megszerezhető ismereteket.

A közös, természettudományos alapozó tantárgyként bevezetett természetismeretet csak nagyon nehezen fogata el a földrajztanárok közössége, és megítélésében ma sem egységes. Problémát jelent, hogy a földrajz esetében ez az alapozás csak részleges, hiszen a. természetismeret csak a természeti földrajz számára jelent kiindulási pontot. A tantárgy sajátossága miatt a társadalomföldrajzi ismeretek alapozására is szükség van, ez azonban az alapfokú képzésben csak igen hiányosan és kicsit késve történik meg a társadalomismeret keretében. Természetföldrajz és a társadalomföldrajz ilyen módon történő szétválasztása pedig hátrányos a földrajzi gondolkodás és szemlélet kialakítása szempontjából. A szaktanárok azért is ellenérzéssel fogadták a természetismeret, mert az általános iskolai földrajzoktatásra fordítható időkeret lecsökkentésének egyik legfőbb okát látták benne. Problémát jelentett az a már korábban említett ok is, hogy bár a szaktanárok felismerték, hogy a természetismeret jelentős arányban közvetít földrajzi ismeretek, amelyek elengedhetetlenül fontosak a lecsökkent időkeretben történő földrajzoktatás megalapozásában, mégsem volt egyértelmű, hogy ki tanítsa ezt az integrált tantárgyat. A természetismeret legnagyobb része valójában a földrajzhoz kapcsolódó tartalom, ennek ellenére mégsem biztos, hogy földrajzszakos kolléga tanítja azt. Ezt támasztották alá a korábban bemutatott táblázat adatai is.

Azt, hogy a természetismeret- és a földrajzoktatás kapcsolata még nem egyértelmű, hűen tükrözi az az ellentmondás, amit a kérdőíves felmérés egy másik, az előzőektől eltérően, de valójában hasonló tartalommal megfogalmazott kérdésére adott válasz hozott a felszínre. A kérdés így hangzott: Ön szerint várhatóan milyen mértékben tudja megalapozni a természetismeret a későbbi földrajzoktatást?

8. táblázat • Mennyire tudja megalapozni a természetismeret a földrajzoktatást
  Jól Részben jól Csak kissé Nem tudja megalapozni
Válaszszám 61 68 18 3

Ha az előző kérdésre – a felhasználható ismeret más tantárgyakból – adott válaszokat összevetjük az erre a kérdésre adott feleletekkel, azt látjuk, hogy bár jelenleg nem érzik igazán felhasználhatónak a természetismeretben elsajátítottakat a kollégák, mégis úgy vélik, hogy a természetismeret jól megalapozhatja a földrajzoktatást. Mi lehet ennek az ellentmondásnak az oka? Talán az, hogy nincs még nagy hagyománya a természetismeret oktatásának, csak kevés diák került még úgy a 7-8. évfolyamra, hogy a természetismeretben elsajátítottakra építhettek volna a kollégák. Talán javul a helyzet, ha mind több földrajz szakos kolléga vesz részt maga is az alapozó tantárgy oktatásában, ha egyre pontosabban megismeri mire építhet a későbbi tantárgyi oktatásban és mi az, ami nem lehet a természetismeret feladata.

Ehhez természetesen megfelelő, korszerű szemléletű természetismeret tankönyvek és munkafüzetek kellenek, amelyek nem sugallják a tantárgyakra való felbontás lehetőségét. Olyan taneszközök és segédeszközök kellenek, amelyek lehetővé teszik a szűkebb és tágabb környezetünkben lejátszódó folyamatok felismerését és megismerését, az élő és élettelen környezetei elemek közötti sokféle kölcsönhatás felfedezését.

3. Összegzés

Ennek a rövid elemzésnek az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a természetismeret oktatásával kapcsolatos ellentmondásokra. Bemutassa az integrált természettudományos alapozó tantárgy helyzetét, megítélését a földrajztanárok véleménye alapján. A földrajz szakos tanárok maguk sem egységesek a természetismeret tantárgy megítélésében. Vannak olyan kollégák, akik helyesnek tartják egy egységes, elsősorban a természettudományos szemléletmód, a megismerési képességek, és a környezettudatos magatartás kialakítását célul tűző tantárgy bevezetését az alapfokú oktatásban. Mások számára ma még – noha már a Nat bevezetése óta jelen van – idegennek tűnik az integrált, elsősorban képesség- és készségfejlesztés orientált természetismeret oktatás. Sokszor fogalmazódnak meg különböző jogos fenntartások a tantárgy oktatásával kapcsolatban: hiányzó továbbképzés, kevés segédanyag, megfelelő képzettségű tanár hiánya, stb.

A problémák megoldásában fontos szerepe lehet olyan szakmai kiadványoknak, amelyek a különböző előképzettséggel rendelkező tanárok eltérő igényeihez is igazodnak. Ilyen például a Raabe Kiadó Tanári kincsestár sorozatának Természettudományok című kötete, amely a természetismeret sokszínűségét kihasználva igyekszik változatos segédanyagokat összeállítani a tantárgyat oktató tanárok számára.

Bár a természetismeret tantárgy már jó pár éve jelen van a hazai alapfokú oktatásban, valódi elfogadása széles körben még nem történt meg. Azt gondoljuk mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni a tantárgy sorsát, fejlődése, jövője fontos lehet középiskolai integrált természettudományos oktatás szempontjából is.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.