2020. június 01., hétfő , Pünkösd, Tünde

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Pedagógiai rendszerek fejlesztése >> Testvéri tantárgyak

A bajor példa

2009. június 17.

Történelem, szociológia, földrajz

A szakcsoport

A történelmet, szociológiát és a földrajzot egy tantárgycsoportba foglaltuk össze. Egy tanterv alapján egy tanár tanítja, így a diákoknak lehetőségük nyílik, hogy az emberek együttélését mindenkori életterük, történelmük és jelenük függvényében vizsgálják meg. Ezáltal különböző szempontokból nyernek betekintést az egyéni, a társadalmi-szociális, a politikai, a kulturális, a gazdasági és a helyi viszonyokba.

Tartalom

 Bevezetés: Történelem, szociológia, földrajz – Célok és feladatok
 Áttekintés: Történelem, szociológia, földrajz
 Történelem, szociológia, földrajz:

Történelem

Célok és feladatok

A történelemórán a diákok részletesen tanulják a német történelmet, kivonatosan az európai- és világtörténelmet. Biztos tudást kell kapniuk az adott kor jellemzőiről, az érvényesülő történelmi folyamatokról. A történelmi témák a tantervben kronológiai sorrendben szerepelnek. Ezáltal tudatosulhat a diákokban, hogy saját koruk, világuk adottságai és kihívásai egy folytonos történéssorozat eredményei, egyben a jövő alapjai. A történelmi jelenségek okainak és a fejlődés jellemzőinek ismerete, melyet nem izoláltan, hanem az adott kor összefüggésrendszerében ismernek meg, hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy megértsék a jelen kihívásait, és útmutatást kapjanak jelen helyzetük, környezetük megítéléséhez. Így válnak a történelmi tapasztalatok a jelenben is hasznosíthatókká.

A jelen vonatkozásai

A társadalmi alap-és korkérdések legtöbbsége nemcsak a jelenre vonatkozik, hanem vannak történelmi dimenziói is. A mai emberek tömeges lakóhelyváltoztatásai, s ezáltal különböző kultúrák, életmód változatok találkozása teszi szükségessé korunkban az „interkulurális nevelést”. Ilyen folyamatok az emberiség történelmében korábban is előfordultak (népvándorlás, menekülés, elűzés). A tanterv témái tehát a jelen politikai, társadalmi, gazdasági és ökológiai problémáinak szakszerű megvitatásához nyújtanak történelmi alapokat.

Történelmi tudat          

Megfelelő példákon keresztül tudatosul a diákokban, hogy az emberek nem egyformán gondolkodnak a különböző történelmi jelenségekről, eseményekről. A történelemóra központi célja a másság, az ismeretlenség megértése. A tanulók felismerik az adott történelmi helyzetben az ellentmondást a szándék és a tényleges történés között, felismerik a történések komplexitását és sokrétűségét. A hatóerők sokféleségének tudatában felvérteződnek a múlt és jelen történéseinek elhamarkodott és egyoldalú megítélésével szemben, kialakul történelmi tudatuk. Ezáltal a történelemóra elősegíti, hogy a diákok megtalálják saját identitásukat, a másokét pedig képesek legyenek megérteni, elfogadni.

Helytörténeti megközelítés

Ha a bajor, a helyi és a hazai történelmi jelenségekből indulunk ki, könnyebben taníthatjuk a német és a nemzetközi történelmet. Európa példája által világossá kell tenni, hogy a nemzeti különbségek ellenére közös örökségre építkezhetünk, és közös célokért küzdhetünk anélkül, hogy az egyes területek országok, nemzetek, illetve azok lakosai egyedi kultúrájukat és identitásukat elvesztenék.

Munkamódszerek       

A diákok legyenek képesek a múlt, a jelen és a jövő dimenzióit egymásra vonatkoztatni. A szaktantárgyi munkamódszerek elsajátítása – különösen az információszerzés – ebben nagy jelentőséggel bír. Pl. (tárgyi, képi, írott, szóbeli) források értékelése, különböző módon megjelenített történetek, történések (a tanár elbeszélése, szak és ifjúsági könyvek, térképek, statisztikák, modellek, képregények, filmek és új média) feldolgozása, történelmi vonatkozású emlékeinek (történelmi helyszínek, múzeumok, kiállítások levéltárak) felkutatása, és a történelmi események kronológiai sorba rendezése (időléc). A múlt ilyen sokszempontú, szaktantárgyi munkamódszerekkel átszőtt vizsgálata sok tanórai időt követel. A cél megvalósítása érdekében ezért a fontosabb témákat ki kell jelölni. Ebből következően mástémákra kevesebb idő marad, s csak rövid áttekintésre lesz mód.

Szociológia

Célok és feladatok

A szociológiai ismeretek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok készek legyenek a szabad, demokratikus jogrend értékeit és jogi normáit megismerni és megérteni. Továbbá, hogy készek legyenek vigyázni az emberi méltóságra, kifejlődjön bennük a tolerancia, a kompromisszumkészség, a béke iránti igény, és hogy saját szabadságukkal felelősségteljesen tudjanak élni.

A szociológiaórán a tanulók az egyén és a társadalom viszonyáról, valamint a társadalmi csoportok helyzetéről gondolkoznak. Ezt a kapcsolatrendszert kölcsönös függőségeiben, annak szabályaival és szervezeti egységeivel együtt vizsgálják. Elgondolkodnak saját szocializációjuk feltételeiről, és meghatározzák egyéni életvitelük értékrendjét. Továbbá alapvető ismereteket kapnak a politikai rendszerelméletekről, politikai folyamatokról és világpolitikai összefüggésekről. Meg kell érteniük a politikai formák és a demokratikus eljárásrend jelentőségét, valamint újra és újra lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megfelelő tevékenységeket kipróbálhassák. Megtanulják jogaikat és kötelességeiket, és egyre inkább képesek legyenek önállóan gondolkodó állampolgárokként cselekedni. Olyan módszereket ismernek meg, melyek lehetővé teszik, hogy a már kialakult véleményüket újabb ismeretek és tapasztalatok alapján felülvizsgálják, megváltoztassák.

Földrajz

Célok és feladatok

A földrajztanítás alapvető feladata, hogy a világ térbeli képét megismertesse. A diákok megismerik a Föld természeti és kulturális tagozódását. A természeti és szociális létfeltételekkel, az emberek együttélésével foglalkoznak. Felismerik, hogyan változtatták meg a gazdasági folyamatok és az emberi beavatkozás saját környezetük, Németország, Európa és a világ területi adottságait. Ráébrednek a következményekre, az elkövetett hibákra, a beavatkozás határaira, megtanulják, hogyan lehet az emberi létfeltételeket szociálisan és ökológiailag is felelősségteljesen alakítani. Tudatosul bennük, hogy a természetes vagy természetközeli területeket ugyanúgy meg kell őrizni, mint a Föld kulturális sokszínűségét. Betekintést nyernek az internacionális és globális összefüggésekbe és függőségekbe.

A földrajz tanítása elősegíti a tanulók tájékozódási képességének kialakulását, és azt, hogy saját környezetükben megtalálják a helyüket. Megtanulják, hogyan kell egy területet geográfiai szakkifejezésekkel bemutatni. Megtanulják megmagyarázni, hogyan függenek össze az emberi létfeltételek a földrajzi, a területi adottságokkal. Megértik a világban végbemenő – az adott tárgykörbe tartozó – legfontosabb folyamatokat és az azok alapját képező erőket. Kifejlődik bennük az igény az iránt, hogy részt vegyenek a helyi, regionális és globális területi problémák megoldásában, és ezáltal az életszínvonal javításához is hozzájáruljanak.

Tájékozódás a világban

A tantárgycsoport óráin a diákok olyan alapelveket értenek meg, melyek a modern nyugati kultúrából erednek, illetve ezt a kultúrát meghatározzák. Meg kell érteniük, milyen jelentőséggel bírnak a demokratikus közösség, és saját éltük szempontjából az ország alkotmányában, illetve a bajor Alkotmányban megfogalmazott alapelvek, valamint az alapelveket alátámasztó értékrendszer. Egyidejűleg fel kell ismerniük azt is, hogy a világon különböző értékrendszerek léteznek.

Munkamódszerek

A szakma megfelelő munkamódszereinek alkalmazása kezdetektől fogva kötelezőek. E sajátos módszereket célzottan vezetjük be, intenzíven gyakoroltatjuk és folyamatosan fejlesztjük. Ilyenek: a szövegek elemzése és feldolgozása (pl. történelmi forrásmunkák, szakszövegek), információhordozók (pl. térképek, fényképek, képek, karikatúrák, statisztikák, diagrammok, grafikonok, időlécek), tárgyak (földgömb, modellek, szakforrások); információk gyűjtése és értékelése (tárgyak megtekintése, intézmények felkutatása, szakértők és szemtanú megkérdezése); a különböző viselkedésformák kipróbálása színjátékokban (szerep- és harci játékokban); eredmények dokumentálása (jegyzőkönyvek megírása, megfigyelések feljegyzése, jelentések írása, vázlatok készítése, helyzetek leírása, folyamatok vázolása, táblázatok, ábrák, metszetek grafikai ábrázolása); esetelemezések, viták.

Áttekintés

Történelem/szociológia/földrajz (5. évfolyam)

  • 5.1 Az iskola mint élettér
  • 5.1 Pillantás a Földre
  • 5.1 Őskor, ókor
  • 5.1 Táj és környezet – kereszttantervi feladat  (választható)
  • 5.5 Társadalmi együttélés
  • 5.6 Fogyatékos emberek
  • 5.7 Egyiptom
  • 5.8 Görögország

Történelem, szociológia, földrajz (6. évfolyam)

  • 6.1 Rómaiak, kelták és germánok találkozása
  • 6.2 Bajorország – kereszttantervi feladat
  • 6.3 Szabadidő
  • 6.4 Víz
  • 6.5 Középkor
  • 6.6 Város és vidék

Történelem, szociológia, földrajz (7. évfolyam)

  • 7.1 Európa terjeszkedése a világban
  • 7.2 Éghajlat – kereszttantervi feladat
  • 7.3 Öreg emberek
  • 7.4 A felekezeti reformáció kora
  • 7.5 Abszolutizmus
  • 7.6 A francia forradalom és következményei
  • 7.7 Az ifjúság és a jog
  • 7.8 Németország a 19. században
  • 7.9 Németország ma
  • 7.10 Az emberek természeti erők általi fenyegetettsége

Történelem, szociológia, földrajz (8. évfolyam)

  • 8.1 A közösség mint politikai küzdőtér
  • 8.2 Európa
  • 8.3 Imperializmus és az első világháború – kereszttantervi feladat
  • 8.4 Erőszak a mindennapokban – hogyan kezeljük a konfliktusokat
  • 8.5 A talaj
  • 8.6 A weimari köztársaság
  • 8.7 Németország a nemzetiszocialista uralom alatt és a második világháború

Történelem, szociológia, földrajz (9. évfolyam)

  • 9.1 A feldarabolt Németország
  • 9.2 Demokrácia Németországban
  • 9.3 Európa egyesülésének útján
  • 9.4 Németország újraegyesítése az európai egyesülési törekvésekkel összefüggésben
  • 9.5 Egyesülő világ
  • 9.6 A békére való törekvés a jelen világpolitikájában – kereszttantervi feladat
  • 9.7 Az iszlám
  • 9.8 Más származású emberek

Történelem, szociológia, földrajz (10. évfolyam)

  • 10.1 Nemi szerepek
  • 10.2 Népességfejlődés
  • 10.3 A lakóhely és környezetének jellemzői
  • 10.4 Technika
  • 10.5 Polgárok a demokráciában

Történelem, szociológia, földrajz (5. évfolyam)

Szociológia

5.1 Az iskola mint élettér (etika 5.3.1, 5.5.1)

Az iskolában és osztályban az új szituációk alkalmasak arra, hogy a diákok az együttélés szabályait kialakítsák, a demokratikus együttélés formáit megismerjék és begyakorolják. Megismerik, milyen lehetőségeket jelent az, hogy középiskolában tanulhatnak, hogy elgondolkodjanak tanulásuk célján és kifejlődjön eziránti elkötelezettségük. Lehetőségük van arra, hogy az iskolát és az iskola mindennapjait különféle idősíkokból szemléljék és egymással összehasonlítsák.

5.1.1 Együttélés az iskolában (katolikus és evangélius hittan 5.1, etika 5.5.1, német 5.1.1)
  • Új osztály – megismerjük egymást.
  • Szabályok az iskolában: osztályrend kialakítása (etika 5.3.1, német 5.2.3, világtörténelem 5.1).
  • Az osztály képviselője: feladatai, megválasztása, választási eljárás; a képviselőt a VSO határozatai szerint kell megválasztani.
  • A tanulói felelősségvállalás lehetőségei: képviselőgyűlés, iskolafórum.
5.1.2 A középiskola a továbbtanulás iskolája
  • Időtartam, vizsgák, képzési lehetőségek.
  • Felszerelés: termek, berendezések, eszközraktár, munkaeszközök, tananyagok.
  • Az iskola szervezettsége: iskolai- és/vagy házirend.
5.1.3 Az iskola mint a tanulás helyszíne
  • Az érintettek tapasztalatai az iskolai tanulmányokkal kapcsolatban.
  • Elképzelések és kívánságok az iskolai élettel és az órákkal kapcsolatban.
  • Egész évben a különböző helyzetek megoldásához kapcsolódó javaslatok projektként való realizálása).

Történelem

5.1.4 Az iskola történetéből
  • Ez a témakör alkalmas projektszerű feldolgozásra.
  • Szülők és/vagy nagyszülők saját iskolai éveikről mesélnek.
  • A régi és új tankönyvek tartalmának összehasonlítása.
  • Képi ábrázolások megfigyelése és leírása; történelmi forrásszövegek tartalmi összefoglalása (német 5.2.3).
  • Híres kortársak visszaemlékezéseinek elolvasása; pl. íróké (német 5.2.3).
  • Esetleg egy iskolai múzeum meglátogatásának előkészítése, a megtekintés témaköreinek összeállítása.

Földrajz

5.2 Pillantás a Földre

A Föld különböző leképezéseinek megtekintésével benyomást szereznek a diákok a Föld alakjáról és nagyságáról, valamint a földrészek sokféleségéről. Topográfiai alapismereteket szereznek, mely segíti őket a tájékozódásban. Áttekintést kapnak az emberiség és a Föld történetének jelentős szakaszairól. Megismerik az emberi létformák sokféleségét, és megértik a világ gazdag és szegény régiókra való tagozódását. Meg kell tanulniuk, hogy a szemléltető eszközök segítségével egyre önállóbban tudják rendezni és értékelni a világról szerzett információkat.

5.2.1 Tájékozódás a Földön (fizika/kémia/biológia 5.1.1)
  • A Föld a Naprendszerben.
  • A Föld felosztása; tájékozódási gyakorlatok a földgömbön, az atlaszban és a térképen.
  • Földrajzi tények az európai térségben.
  • Hogyan tájékozódnak az emberek a Földön, pl. világtérképek, iránytűk, műholdak.
5.2.2 A Föld keletkezése és fejlődése (evangélikus hittan 5.6.1)
  • A Föld keletkezése és fejlődési stádiumai; egyszerű grafikon pl. világóra rajzolása, időléc kirakása és a fontosabb korszakok berajzolása.
  • Az ember fejlődésének szakaszai.
5.2.3 Élet a Földön
  • A gyerekek életkörülményei a világon; szakszövegek és képek gyűjtése és értékelése (katolikus hittan 5.6.1, etika 5.5.2).
  • A Föld különböző területeinek jellemző állatai és növényei.
5.2.4 A kutatók által kialakított kép a Föld és az emberiség történetéről
  • Pl. ismeretek a paleontológusok, geológusok, prehisztórikusok, archeológusok munkájáról (német 5.2.3).

Történelem

5.3 Őskor, ókor

A diákoknak fel kell ismerniük, mennyire meghatározta az őskőkorban a vadászó-gyűjtögető ember életét az élelem és a lakhatás megszerzése. Az újkőkori létviszonyokkal való összehasonlítása révén felismerik, hogy az eszközök fejlődésével és az új találmányok által a létfeltételek biztosabbak lettek, ezáltal hosszabb ideig egy helyben lakó és stabilabb közösségek jöttek létre. Így megértik a diákok a fontosabb találmányok és technikai vívmányok jelentőségét. Amennyire lehetséges, a diákok keressék fel a helyi régészeti lelőhelyeket és múzeumokat. A vizsgált példák révén meg kell érteniük, hogy az őskorról birtokunkban levő ismeretek nagy része régészeti leleteken alapul. Szituációs játék keretében lehetővé kell tenni, hogy beleélhessék magukat, szakértő archeológusok közreműködésével, az őskori gyakorlati technikákba. Ennek alapján következtethetnek a mindenkori életkörülményekre is. Egy természeti nép példájának megismerése alkalmat ad a még létező gyűjtögető-vadászó kultúra tanulmányozására és fennmaradási perspektíváinak átgondolására.

5.3.1 A gyűjtögető-vadászó ember (világtörténelem 5.4)
  • Emberi létfeltételek kb. i.e. 60000-től, pl. eszközállomány – lakhelyek – együttélés; halotti kultusz; képi ábrázolások, pl. barlangrajzok megtekintése és értékelése, értelmezése (rajz 5.3).
  • Éghajlat.
5.3.2 Megváltozott létviszonyok
  • Kb. i.e. 10000-től: földművelés, állattenyésztés, tartalékoló/felhalmozó gazdálkodás.
  • Az együttélés új formái a falvakban és városokban (rajz 5.3).
5.3.3 A változások okai és következményei (világtörténelem 5.6)
  • Kb. i.e.  1800-tól: új technikák és találmányok.
  • A kézművesség specializálódása, munkamegosztás.
  • Kereskedelem.
  • Időléc készítése.
5.3.4 Őskori bizonyítékok és nyomok környékünkön
  • Tárgyi hagyatékok; ránk maradt emberi maradványok.
  • Esetleg az archeológia kutatási módszerei.
5.3.5 Kőkori kultúrák ma
  • Természeti népek az elzárt területeken.
  • Összeütközés a modern világgal.

Földrajz

5.4 Táj és környezet

A diákok maguk is megtapasztalják, hogy környezetük képét még sok természetközeli táj alakítja. Felismerik, hogyan használja fel az emberiség a természetet és alakítja a környezetet. Egy helyi környezeti problémát megvizsgálva, megértik, hogyan próbálja ma a társadalom ezeket megoldani. Ezáltal ösztönözhetjük őket a környezetvédelemben való aktív részvételre, arra hogy maguk is ökológiailag tudatosan tevékenykedjenek. Tudatosítani kell bennük, hogy a környezetvédelem a jelen elsőrendű feladata.

5.4.1 A táj jellemző adottságai
  • Az emberek által alakított táj képe; úttérképekkel, várostérképekkel folyó munka.
  • Természetközeli területek; topográfiai térképekkel folyó munka.
5.4.1 Környezetszennyezés a tájban (fizika/kémia/biológia 5.4.2).
  • Hulladék, forgalom, légszennyezés, települések sűrűsége.
5.4.1 A környezetvédelem kötelesség (evangélikus hittan 5.6.3)
  • Ez a témakör alkalmas a projektszerű kidolgozásra.
  • Egy helyi környezeti probléma okai és kifejlődése (fizika/kémia/biológia 5.4.2).
  • Kommunális intézkedések.
  • Magánintézkedések és az egyéni cselekvés lehetőségei.

 

Kereszttantervi feladat – választható

Az 5.5 és az 5.6 témakörök egyikét kell választani.

5.5 Társadalmi együttélés

Minden tanuló családból vagy családhoz hasonló közösségből, eltérő életkörülményekből érkezik. Azért hogy saját szerepüket megismerjék, fokozatosan kell őket vezetni abban, hogy saját családi helyzetüket és saját és családtagjaik viselkedését megfigyeljék és azokon elgondolkozzanak. Ezáltal fel kell ismerniük, hogy az otthoni környezet mennyire befolyásolja az egyén lehetőségeit, gondolkodásmódját. A helyi és a világ mindennapi eseményeinek vizsgálata, elemzése révén rájönnek, hogyan változott pl. a család nagysága, összetétele, funkciója, feladata és jelentősége. Felismerik, hogy a szülő-gyermek kapcsolat a személyiségfejlődésben alapvető jelentőségű. Meg kell figyelniük, hogyan ábrázolják a médiumok a családokat és össze kell hasonlítaniuk azt a valósággal. Ez segíti őket a televízióval szembeni távolságot megtartani, és saját ítélőképességüket megerősíteni.

5.5.1 A családom és én
  • A magánélet formái.
  • A családban elfoglalt hely és szerep; a saját és mások viselkedésének megfigyelése és ábrázolása, pl. szerepjáték keretében. A különböző családtagok megszemélyesítése és különböző családi szituációk eljátszása (katolikus hittan 5.1.1, evangélikus hittan 5.1.3).
5.5.2 Családi élet
  • A német családok mindennapjai; képi és szövegforrások összehasonlítása és értékelése pl. gazdálkodási módok, lakás, nevelés, szülők, foglalkozás.
  • A Föld más régiói lakóinak családi élete és együttélési formái.
5.5.3 Család a média megjelenítésében (német 5.2.2)
  • Családi helyzetek és problémák bemutatása a médiákban.
  • A gyerekek szerepe a „tévézős” családban.

5.6 Fogyatékos emberek (katolikus hittan 5.6)

A tanulók a hétköznapok során találkoznak fogyatékos emberekkel is. Megismerkednek a fogyatékos emberek sorsával és élethelyzetével, problémáival és megpróbálják megérteni sajátos szükségleteiket, elképzeléseiket. Hiteles képet kapnak arról, hogyan bántak korábban a fogyatékosokkal. Elgondolkoznak az emberi életre vonatkozó társadalmi, individuális és saját személyes értékítéletükön. Ha aktívan figyelik saját környezetüket, felismerik és megítélhetik, mennyire valósul meg a fogyatékosok társadalmi integrációja és társadalmi egyenlősége, valamint milyen segítséget kapnak ehhez. Megpróbálják ellenérzéseiket és előítéleteiket leküzdeni, és nagyobb biztonságot szerezni a fogyatékosokkal való bánásmódban. Elgondolkodnak azon is, mennyire képesek ők maguk egyes élethelyzeteken javítani.

5.6.1 Társadalmunk fogyatékosai (etika 5.2.1)

  • A fogyatékosság megjelenési formái és okai; tájékoztató füzetek beszerzése és azok főbb információinak kiemelése.
  • Korlátok a fogyatékosok szemszögéből, pl. kapcsolatfelvétel az illetékes hivatalokkal stb.
  • Az egyéni segítségnyújtás lehetőségei.
5.6.2 Fogyatékos emberek régebben
  • Tapasztalatok és vélemények.
  • A fogyatékosokkal való bánásmód mint a  hozzájuk való viszony következménye.
5.6.3 Lakóhelyünk fogyatékos emberei
  • A fogyatékosok integrációjának formái, pl. az iskolában, a munkahelyen, a foglalkoztatottságban, a szabadidő eltöltésében.
  • A nyilvános életben való részvétel megkönnyítése.
5.6.4 A fogyatékos gyerekekkel szembeni társadalmi és személyes kötelezettség (katolikus hittan 5.6.3, etika 5.5.2)

Ezt a témakört projekt keretében lehetne feldolgozni. Különböző tematikai szempontokat lehet választani, pl.: segélyszervezetek és ezek munkája (pl. UNESCO, Német Gyermekvédő Liga); egyéni kezdeményezések (pl. bazár, kiállítás, közös iskolai együttlét, segélyszervezetek támogatása).

Történelem

5.7 Egyiptom

A Nílus példáján megismerik a tanulók, hogyan befolyásolta egy folyó gazdaságilag, társadalmilag, politikailag és kulturálisan az emberek együttélését. Felismerik, hogyan alakul ki a természet és az emberek közötti harcból egy magas kultúra. Betekintést nyernek a szigorúan tagolt hierarchikus uralkodási formák szükségességébe és módszereibe. Felfedezik a vallási képzetek, politikai rend és művészeti alkotások közötti összefüggéseket.  Az asszuáni duzzasztógát példájának elemzése révén meglátják, hogyan avatkozik bele az ember a természet „háztartásába”, és annak milyen következményei lehetnek.

5.7.1 Piramisok és sírhelyek (rajz 5.3)
  • Piramisok i.e. 2500 körül – korábbi magas kultúrák építményei.
  • Felfedezések – a titkok nyomában.
5.7.2 A Nílus – Egyiptom ütőere
  • Egyiptom földrajzi fekvése.
  • A Nílus vízállásának ábrázolása a különböző évszakokban, pl. diagram segítségével.
  • Mezőgazdaság a Nílus völgyében 5000 évvel ezelőtt és ma.
5.7.3 Egy magas kultúra jegyei
  • Az állam kormányzása: a fáraó – király és isten; képi és szövegforrások elemzése, értékelése.
  • Mindennapok a Nílus mellett; a társadalom felépítése (világtörténelem 5.3, 5.4, 5.6, 5.7).
  • Vallási képzetek; élet a halál után; ábrák bemutatása (rajz 5.3).
  • Hieroglifák (rajz 5.5).
  • Az egyiptomiak tudományos és technikai vívmányai.
5.7.4 Egyiptom ma
  • A természeti területek emberi beavatkozás miatti megváltozása: asszuáni duzzasztógát.

Történelem

5.8 Görögország

A tanulók megismerik Görögországot mint antik kultúra központját, jelentőségét, és megismerik a máig ható kulturális alkotásokat és tudományos vívmányokat. Megismerik a városállamok területi adottságait és politikai tagolódását. Felismerik, hogy demokratikus berendezkedésünk az antik Görögország berendezkedésén alapul. Megértik, hogy Görögország kulturális és természeti adottságai miatt kedvelt úticél.

5.8.1 Görög kultúra, görög örökség (rajz 5.3, világtörténelem 5.4, 5.6)
  • Az olimpiai játékok és története; ábrázolások, pl. vázamotívumok elemzése, értékelése.
  • Istenvilág és hősi mítoszok; antik mondák (német 5.2.1).
  • Művészet és tudomány; pl. épületek mai képeinek összehasonlítása a rekonstrukciós rajzokkal.
5.8.2 Élet a poliszban: a példa Athén
  • A görög táj jellemzői; önálló városállamok.
  • Athén, a nagy hatású város: építmények, kereskedelem és gazdaság, hétköznapok és kulturális élet (ünnepek, színház).
5.8.3 A demokrácia kezdetei Athénban
  • Athén népe: a szabad polgárok és a politikai életből kizártak.
  • Demokrácia i.e. 400 körül: népgyűlés, magisztrátusok, bíróságok, napidíjak.
5.8.4 Görögország mint úticél
  • Mediterrán éghajlat, növényzet, tájak.
  • Turizmus; utazási ajánlatok elemzése és megítélése; éghajlati diagram megismerése.

Történelem, szociológia, földrajz (6. évfolyam)

 

Áttekintés

6.1 A rómaiak, kelták és germánok találkozása

  • 6.1.1 Rómaiak Dél-Németországban
  • 6.1.2 A római világbirodalom
  • 6.1.3 A Római Birodalom átalakulása és hanyatlása

6.2 Bajorország

  • 6.2.1 Topográfia és politikai berendezkedés
  • 6.2.2 Gazdasági területek
  • 6.2.3 Bajorország – Németország és Európa egyik régiója (választási lehetőség)

Kereszttantervi feladat

6.3 Szabadidő

  • 6.3.1 A szabadidő egyéni eltöltése
  • 6.3.2 Játék, sport és szórakozás régen
  • 6.3.3 Ifjúság és szabadidő más országokban
  • 6.3.4 A szabadidő alakítása
  • 6.3.5 *6.4.5 Ember és víz – történelmi példák

6.4 Víz

  • 6.4.1 Vízlelőhelyek Bajorországban
  • 6.4.2 Vízellátás – kommunális feladat
  • 6.4.3 Vízfelhasználás követelményei, szabályai
  • 6.4.4 A Föld vizei

6.5 Középkor

  • 6.5.1 Nagy Károly birodalma és Európa
  • 6.5.2 A falu a kora/késő középkorban
  • 6.5.3 A város a kora/késő középkorban
  • 6.5.4 Lovagi és keresztes hadjáratok

6.6 Város és vidék

  • 6.6.1 Élet a városban
  • 6.6.2 Élet vidéken
  • 6.6.3 Város és környéke
  • 6.6.4 A lakókörnyezet kialakítása

Történelem

6.1 Rómaiak, kelták és germánok találkozása

A helytörténeti ismerkedésen túl a diákok a rómaiak dél-németországi uralkodásával foglalkoznak. Itt nemcsak az ország katonai biztosításáról van szó, hanem a romanizáció lefolyásáról és kihatásairól, a rómaiak és az őslakosság fejlődésének perspektíváiról is.

Ezen túl meg kell ismerkedniük a Római Világbirodalom dimenzióival is. Fel kell ismerniük, hogy nagy változások történtek, melyek végül a Római Birodalom hanyatlásához vezettek, és még ma is éreztetik hatásukat.

6.1.1 Rómaiak Dél-Németországban
  • A kelták élete a római hódítás előtt.
  • Római hódítás i.e. 15-ben és az ország védelme.
  • A római civilizáció kiterjesztése mint a kelták és germánok feletti uralom biztosításának eszköze.
  • A római uralom válsága és vége.
6.1.2 Római Birodalom (katolikus hittan 6.2.1)
  • Térbeli és időbeli kiterjedése.
  • A világbirodalom összetartása a hadsereg, a társadalmi rend, a közigazgatás, a gazdaság, a kultúra által.
6.1.2 A Római Birodalom átalakulása és hanyatlása
  • A kereszténység üldöztetése és elismerése (katolikus hittan 6.2.2, evangélikus hittan 6.7.2, etika 6.6.3, német 6.2.1).
  • Népvándorlás 400 körül: A nyugatrómai birodalom hanyatlása, a keletrómai birodalom stabilizálása, germán birodalmak keletkezése nyugatrómai alapokon (német 6.2.1).
  • Az iszlám kiterjedése és tanításai.

Földrajz

6.2 Bajorország

A tanulók topográfiai alapismereteket szereznek Bajorországról. Miután áttekintették a gazdasági régiókat, lényegében saját régiójukkal és annak természeti és ember alkotta feltételeinek jelentőségével foglalkozzanak. Helyi példán keresztül meg kell ismerniük, hogyan változik egy adott gazdasági régió. Ezen felül tudatosítani kell bennük Bajorország és a német, illetve az európai gazdasági régiók összefüggéseit.

6.2.1 Topográfia és politikai berendezkedés

Természeti régiók: középhegységek, rétegelt teraszos vidékek, az Alpok alja, Alpok; munka a térképekkel.

Nagyobb folyók: Duna, Majna és helyi jelentőségű vízfolyások.

Fontos városok: München, Nürnberg, Augsburg, Regensburg, Würzburg és helyi jelentőségű városok.

Bajorország politikai berendezkedése a kormányzati egységekben.

6.2.2 Gazdasági régiók

Az agrártermelés nehézségei összehasonlításban, pl. Allgäu-Schleswig Holstein, síkságok-lapályok, Hallertau-Bodeni tó, bortermelés Franken-Mosel, tematikai térképek használata.

Az ipari termelés súlypontjai, pl. Augsburg, Burghausen, Erlangen, München, Nürnberg, Schweinfurt; tematikai térképek használata.

Területi példa: az Alpok – mezőgazdaságtól az idegenforgalomig.

6.2.3 Bajorország – Európa és Németország egyik régiója

Választási lehetőség: a megjelölt témák közül egyet kell kiválasztani.

Együttműködés a gazdaság szintjén: bajor cégek európai és németországi székhelyekkel és beszállítókkal.

Együttműködés a politika szintjén, pl. a környezetvédelem, bűnüldözés és partnerkapcsolatok terén.

 

Kereszttantervi képzési feladat

6.3 Szabadidő (katolikus hittan 6.3, etika 6.1.2, sport 6.2.2, 6.4)

A tanulók számba veszik tudatosulnak saját szabadidős tevékenységeiket és összehasonlító megfigyeléseket tesznek. Történelmi példán keresztül felismerik a szabadidős elfoglaltságok folytonosságát és változását. Közösen javaslatokat tesznek a szabadidő eltöltésére és ki is próbálják javaslataikat. Felismerik, hogy e tevékenységek révén kialakul, tágul érdeklődési körük, kibontakozhat tehetségük. Így képesek lesznek szabadidejüket értelmesen és felelősségteljesen alakítani, megtanulják az egyes lehetőségeket értékelni és saját életükben helyes döntéseket hozni.

6.3.1 Egyéni szabadidős tevékenység
  • Szabadidő kialakítása egyénileg és csoportban (evangélikus hittan 6.6.1, világtörténelem 6.5).
  • Szabadidős lehetőségek a községben, adott esetben a lakóhely bejárása, szakértőkkel való beszélgetés, térkép használat.
  • A szabadidő kialakításának határai.
6.3.2 Játék, sport és szórakozás régen
  • Versenyek előadások és játékok az antik Rómában, illetve egy római garnizonban Raetia-ban.
  • A szabadidős tevékenységek átalakulása a technika fejlődése következtében, pl. televízió.
6.3.3 Ifjúság és szabadidő más országokban (evangélikus hittan 6.5.2)
  • Gyermekek a fejlődő országokban.
  • Játékok és játék tevékenységek más országokban; esetleg nemzetközi szervezeteknél beszerezhető információs anyagok értékelése (német 6.1.1).
6.3.4 A szabadidő kialakítása (katolikus hittan 6.3.3, német 6.2.2, ének 6.1, 6.3, 6.4)
  • Közös tevékenységek megtervezése és kivitelezése.
  • Egyéni szabadidős lehetőségek kiválasztása és kipróbálása.
  • *Szabadidő mások szolgálatában.

Szociológia

6.4 Víz (fizika/kémia/biológia 6.1)

A tanulók megismerik a víz (mint élelmiszer alapvető) jelentőségét az ember életében (katolikus hittan 6.6.1). Példákon keresztül tudatosul bennük, hogyan használja az ember a vizet, és hogy ebből milyen kommunális és egyéni feladatok következnek. Áttekinthetik a Föld vízlelőhelyeit. Az ember és a víz kapcsolatának történelemi áttekintése érthetővé teszi a diákok számára, hogyan lehetett a víz egyidejűleg áldás és átok.

Földrajz 6.4.1 Vízlelőhelyek Bajorországban
  • A víz körforgásának alapelvei.
  • Vízkínálat: felszín alatti és felszín feletti vizek.
  • Vízben gazdag és vízben szegény területek.
  • Vízminőség: munka a térképpel, pl. vízminőség-térképpel.
6.4.2 Vízellátás – kommunális feladat
  • Ivóvíznyerés; esetlegesen egy forrásterület felkutatása.
  • Csatornázás; esetleg víztisztító hely felkeresése.
6.4.3 A vízfelhasználás követelményei, szabályai
  • Vízfelhasználás.
  • Törvényi intézkedések, pl. vízháztartásról szóló törvény.
  • A természetes vizek védelmének és a víz megtakarításának egyénre szabott lehetőségei (világtörténelem 6.6.).
Földrajz 6.4.4 A Föld vizei
  • A víz fajtái: sós és édes vizek.
  • Vízmegoszlás: vízben gazdag és vízben szegény területek.
Történelem 6.4.5 Az ember és a víz - történelmi példák
  • Vízellátás az antik Rómában.
  • Járványok elterjedése a középkorban.

Történelem

6.5 Középkor

A diákok Nagy Károlyt, mint a középkor kiemelkedő személyiségét ismerik meg, és betekintést nyernek uralkodásának rendszerébe. Megtanulják, hogyan rakta le az európai kultúra alapjait az egyház segítségével kialakított egységes képzési rendszer segítségével. Nagy Károly császárságát úgy kell felfogniuk a diákoknak, hogy az egy kiemelkedő, a népeket egyesítő elmélet megtestesítője volt.

Helytörténeti példákon keresztül meg kell ismertetni a diákokkal a kora-késő középkor létviszonyait, és fel kell ismerniük, hogy az együttélés akkori rendje a mai napig kihat. Fel kell ismerniük, hogy a falusiak függőségek hálójában éltek,  ugyanakkor viszont cselekvőképes közösséggé váltak, és hogy a városok a váruraktól nagyobb szabadságot kaptak. Ezek a gazdasági és a társadalmi élet hasznára váltak.

A diákoknak meg kell tudniuk, hogy a keresztes hadjáratok, melyek a lovagoknak vallásilag motivált feladatot jelentettek, végül véres, öldöklő harcokká fajultak. Kétségtelen viszont, hogy a Közel-Kelettel való találkozás új távlatokat nyitott, a kereskedelem és a kultúrák áramlása révén.

6.5.1 Nagy Károly Birodalma és Európa
  • A frank nagybirodalom, pl. királyi hadjáratok és várkastélyok, királyi rendeletek és azok érvényesítése.
  • A határok kitolása és védelmezése Bajorország példáján.
  • Egyház és kultúra, pl. a királyi udvar és az udvari iskola, érsekségek és kolostorok (katolikus hittan), beszélt és írott nyelv (rajz 6.6).
  • Nagy Károly: császárok és az egyház védelmező ura.
6.5.2 Falvak a kora-késő középkorban
  • Paraszti gazdaságok, pl. háromnyomásos gazdálkodás, sertéshízlalás, mezőgazdasági eszközök.
  • Uralkodás és függőség, pl. robot, úrbér, tized, földesúri bíráskodás.
  • Falusi életközösség: falusi bíróság, közbirtok (közlegelő) (világtörténelem 6.4, 6.7).
  • Az egyház mint szervezet: egyházi év, egyházi szerveződés/berendezkedés (katolikus hittan 6.2.2).
6.5.3 Városok a kora-késő középkorban (rajz 6.4)
  • Várurak és önálló közigazgatás.
  • Piac és kereskedelem.
  • Társadalmi rétegződés: patríciusok, kézművesek, peremcsoportok, alsó rétegek.
  • Egyház és szociális gondoskodás.
6.5.4 Lovagok és keresztes hadjáratok
  • A lovagok világa és feladata (rajz 6.4).
  • Az első keresztes hadjárat 1096-1099: az eszme és a valóság.
  • A keresztes hadjáratok gazdasági és kulturális következményei.

 

Földrajz

6.6 Város és vidék

A tanulóknak meg kell ismerniük és össze kell egymással hasonlítaniuk a városi és a vidéki életviszonyokat. Helyi példán keresztül a város és a vidék összefonódása felismerhető és értelmezhető. Felismerik a város és a vidék kölcsönös kapcsolatának egymásra utaltságát. Javaslatokat dolgozhatnak ki, hogyan lehetne a környék életszínvonalán javítani.

6.6.1 Élet a városban
  • Egy város jellemzői.
  • A tartományi főváros ,München: gazdasági, politikai és kulturális jelentősége.
6.6.2 Élet vidéken
  • A természet közelsége, a mezőgazdaság hatása, bizalmas légkör, közlekedési eszközök ritkán járnak, szabadidős tevékenységek köre szűkebb.
  • Növekvő városiasodás a technika terjedésében és az életvitelben (világtörténelem 6.2).
6.6.3 Város és környéke
  • Város és vidék összeköttetése; egy falu- és várostérkép áttekintése.
6.6.4 A lakókörnyezet kialakítása
  • Ez a téma tervezgetésre ad lehetőséget.

Történelem, szociológia, földrajz (7. évfolyam)

 

Áttekintés: Történelem, sz ociológia, földrajz

7.1 Európa terjeszkedése a világban

  • 7.1.1 Felfedezések és találmányok
  • 7.1.2 Latin-Amerika 1500 körül
  • 7.1.3 Latin-Amerika ma

7.2 Éghajlat

  • 7.2.1 Éghajlati folyamatok/jelenségek alapjai
  • 7.2.2 Égövek és növényviláguk
  • 7.2.3 Az éghajlat megváltozása
  • 7.2.4 Az éghajlat védelme mint globális és regionális feladat

Kereszttantervi képzési feladat

7.3 Öreg emberek

  • 7.3.1 Az öregség és az öregek időbeni és térbeli távolsága
  • 7.3.2 Öreg emberek társadalmunkban
  • 7.3.3 Társadalompolitikai kihívások

7.4 A reformáció kora

  • 7.4.1 Luther Márton és a reformáció kezdete
  • 7.4.2 A reformáció hatásai Németországban és Európában

7.5 Abszolutizmus

  • 7.5.1 Az abszolutista állam
  • 7.5.2 Mindennapi lét Bajorországban a 17. és 18. században
  • 7.5.3 Történelmi kulturális értékek és védelmük

7.6 A francia forradalom és következményei

  • 7.6.1 A forradalom okai, kitörése és kezdete
  • 7.6.2 Az emberi jogoktól a rémuralomig
  • 7.6.3 Napóleon kora
  • 7.6.4 A modern Bajorország kialakulása
  • 7.6.5 Alap- és emberi jogok ma

7.7 Az ifjúság és a jog

  • 7.7.1 A társadalmi élet szabályai
  • 7.7.2 Jog és törvénykezés
  • 7.7.3 Állam és jog Németországban

7.8 Németország a 19. században

  • 7.8.1 Nemzet és alkotmány: Egyesítési- és szabadságtörekvések Németországban
  • 7.8.2 Az ipari forradalom és következményei
  • 7.8.3 A szociális kérdés megoldása mint az állam és a társadalom feladata
  • 7.8.4 Helyi vagy regionális példán keresztül feltárni a szociális kérdést mint a történelem és a jelen egyéni és társadalmi problémáját

7.9 Németország ma

  • 7.9.1Németország főbb jellemzői
  • 7.9.2 Németország mint ipari központ
  • 7.9.3 Németország – Európa része

7.10 Az emberek természeti erők általi fenyegetettsége

  • 7.10.1 Természeti katasztrófák okai és kihatásai
  • 7.10.2 Harc a természeti erőkkel
  • 7.10.3 A múlt természeti katasztrófái

Történelem

7.1. Európa terjeszkedése a világban (ének 7.1.1)

A tanulók az európaiak tengerentúli terjeszkedésének okaival és következményeivel foglalkoznak. Ezáltal tudatosul bennük, hogy az európaiak terjeszkedése előnyök sokaságát eredményezte, mely azonban a bennszülött lakosságnak és utódaiknak szenvedéssel teli történelmi korszakokat jelentettek. Rá kell vezetni a diákokat, hogy idegen népekkel és kultúrákkal szemben is megértést tanúsítsanak. A tanulók topográfiai tájékozottságot szereznek, és betekintést nyernek Latin-Amerika gazdasági és társadalmi helyzetébe. Felismerik, hogy a sok aktuális probléma gyökere az európai felfedezések koráig nyúlik vissza.

7.1.1 Felfedezések és találmányok
  • 1500 körüli kortárs geográfiai ismeretek a világról; navigálási és hajózási találmányok; új világkép; történelmi térképek maiakkal való összehasonlítása.
  • 1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát.
7.1.2 Latin-Amerika 1500 körül (világtörténelem 7.6.1)
  • A dél-amerikai magas kultúra az európaiak megérkezése előtt; történelmi képi és szöveges források értékelése, összehasonlítása.
  • Az európaiak elképzelései az „idegenekről” (evangélikus hittan 7.6.2).
  • A hódítók és őslakosok kultúrájának találkozása.
  • A „helyi kultúra” szétrombolása, pl. kapzsiság, misszionárius buzgóság, kulturális felfuvalkodottság miatt.
7.1.3 Latin-Amerika ma
  • Geográfiai fekvése, geográfiai alapadatok; társadalmi helyzet.
  • Latin-Amerika Európától való függősége; statisztikák értékelése, értelmezése.

Földrajz

7.2 Éghajlat

A tanulók tájékozódnak az éghajlat és a légkör fenyegető változásaival foglalkozó jelenkori vitákról. Megismerik a Föld különböző tájainak természeti adottságait, és megpróbálják a hatásmechanizmusok összefüggéseit megérteni. Ezáltal belátják, hogy az éghajlat védelme a jelen elsőrendű feladata, és hogy minden egyes embernek kötelessége – saját lehetőségein belül – hozzájárulni ehhez.

7.2.1 Éghajlati folyamatok alapjai (fizika/kémia/biológia 7.1.1, 7.2.1)
  • Idő, időjárás, éghajlat, éghajlati tényezők; éghajlati diagramok olvasása és értékelése, értelmezése.
  • A légkör fölépítése.
7.2.2 Az égövek és növényviláguk
  • Ismertetőjelek és különbségek: sarki égöv, mérsékelt égöv, sivatagok, trópusok.
  • Extrém körülmények között élő emberek, pl. inuitok – élet a hidegben; tuaregek – élet a szárazságban, yanomamik – élet a trópusi erdőkben.
7.2.3 Az éghajlat megváltozása
  • Az éghajlat történetének korszakai.
  • Természet és az emberek által teremtett okok.
  • Következmények ma, pl. a természetes üvegházhatás felerősödése, globális felmelegedés jelei, ózonlyuk.
7.2.4 Az éghajlat védelme mint lokális és globális feladat
  • A klíma-világkonferenciák és éghajlati politika Németországban.
  • Az éghajlat védelme a mindennapokban, pl. építési, emissziós előírások, gépkocsi technika, energiafelhasználás.

Kereszttantervi feladat

7.3 Öreg emberek

Az öreg emberek életformáival és lehetőségeivel való foglalkozás olyan gondolatokat indít el a diákokban, melyek rávezetik őket, hogy az öregekkel való együttélés során különösen megértésükre, segítőkészségükre és szociális toleranciájukra van szükség. Ez a témakör projektformában is feldolgozható.

7.3.1 Az öregség és az öregek időbeni és térbeli távolsága
  • Öregek régen.
  • Öreg emberek más kulturális és vallási közegben.
7.3.2 Öreg emberek társadalmunkban
  • Az öregek létformái és -viszonyai nálunk, pl. anyagi helyzet, mobilitás, kommunikációs lehetőségek; adott esetben egy öregek otthonának vagy öregek találkozójának meglátogatása.
  • Emlékek; beszélgetések öregekkel.
  • Vélemények, viszony a fiatalok és az öregek között.
7.3.3 Társadalompolitikai kihívások
  • Szociálpolitikai intézkedések.
  • Öregek a médiában és a reklámokban.

Történelem

7.4 A reformáció kora  (katolikus hittan 7.6, evangélikus hittan 7.3)

A tanulók tudják, hogy különböző egyházak léteznek. Megismerik Luther Márton hatását. Helytörténeti példákon keresztül felismerik, hogy Luther Márton tanításait a lakosság különféleképpen fogta fel, hogy a protestantizmus az egész birodalomban elterjedt, hogy ez hitbeli és egyházi megosztottsághoz vezetett, és hogy a reformáció a katolikus egyházon belül is reformfolyamatokat indított el. Tudatosítani kell a diákokban, hogy az egyházi és politikai érdekek összefonódása egy egész Európára kiterjedő háborúhoz vezetett. A Wesztfáliai Békét felfoghatják úgy mint a politikai béke modelljét. Ezen felül meg kell érteniük, hogy az akkor létrejött felekezeti különbségek a jelenre is kihatnak.

7.4.1 Luther Márton és a reformáció kezdete
  • Luther kritizálja az egyházi visszásságokat 1517-ben; újító törekvései.
  • Tanításainak gyors terjedése, pl. a birodalmi városok polgárai és a frank, valamint a sváb parasztok köreiben.
7.4.2 A reformáció hatása Németországra és Európára
  • A katolikus egyház megújulása, pl. kolostorreform; jezsuiták és kapucinusok Bajorországban.
  • A földesúr határozza meg az alattvalók vallását.
  • Felekezeti ellentétek a birodalomban és Európában.
  • A Harmincéves háború és következményei a mai Bajorország területén.
  • A korlátozott vallási konfliktustól az európai hatalmi harcig 1618-1648; Wesztfáliai Béke.
  • Mai példák vallási-politikai konfliktusokra.

Történelem

7.5 Abszolutizmus

Franciaország példáján megismerik a diákok az abszolutista állam markáns alapjellemzőit. Az abszolutizmust mint a modern állam ellentétét, de ugyanakkor mint annak előfeltételét kell felfogniuk. A regionális adottságok lehetőséget adnak arra, hogy Bajorországban kutassunk az abszolutizmus maradványai után. Az alattvalók létviszonyainak kérdése fontos, és arra ösztönzi a diákokat, hogy következtessenek a korszellemre és az emberek mentalitására. A barokk művészeti alkotások sokasága rávezetheti a diákokat arra, hogy korábbi generációk kulturális alkotásait elismerjék, és a kulturális értékek megtartásáért maguk is tegyenek.

7.5.1 Az abszolutista állam
  • Udvari reprezentáció és kultúra XIV. Lajos példáján (ének 7.1.3, világtörténelem 7.6, 7.7).
  • A monarchia uralkodási formája és módja: a nemesség szerepe; hatalmának alapjai és támaszai, pl. központi irányítás, hivatásos tisztviselői réteg, az állandó hadsereg, sokoldalú adórendszer; a merkantilizmus mint gazdasági forma.
  • Udvari reprezentáció és fejedelmi abszolutizmus Bajorországban, pl. Max Emanuel választófejedelem, a Schönborn érsekség Franken-ban; Wilhelmine von Bayreuth márkinő; adott esetben egy barokk emlék felkeresése; történelmi térképek maiakkal való összehasonlítása (rajz 7.3, világtörténelem 7.6.2, 7.7).
7.5.2 Mindennapi élet Bajorországban a 17. és a 18. században
  • A nem szabad parasztok, munkások létviszonyai a manufaktúrákban, cselédek.
  • A barokk reprezentációs formákat átveszik a tehetős polgárok és parasztok, pl. érintkezési formák, nyelv, öltözködés, képzőművészet.
  • A vallásosság életforma és az élet értelme, pl. falusi templomok, zarándokutak, fogadalmi táblák; ha lehetséges a helyi múzeumban tárgyi források, pl. fogadalmi táblák vagy a népi vallásosság más tárgyai vagy bútorok, ruhadarabok leírása vagy rajzolása vagy fényképezése.
Szociológia 7.5.3 Történelmi kulturális értékek és védelmük
  • Aktuális helyi vagy regionális példán keresztül a múlt kulturális emlékei megőrzésének nehézségeire következtetni, pl. használat, veszélyeztetés, intézkedések időszerű karbantartásra, költségek, érdekellentétek stb. Ez a témakör alkalmas projektben való feldolgozásra.

Történelem

7.6 A francia forradalom és következményei

A francia forradalom példáján a tanulóknak a forradalmi folyamatokat általános vonásait is meg kell érteniük. Megismerik ezáltal a francia forradalom felemásságát is, mivel egyik oldalról lerakta az emberi jogok alapjait, másoldalról rémuralmat idézett elő. Megértik, hogy az adott körülményekből hogyan fejlődött ki Napóleon hatalmi státusza. Bajorország példáján egyértelművé válnak a francia forradalom és a napóleoni időszak következményei. Tudatosítani kell bennük, hogy az emberi jogok kikiáltása a kor központi vívmánya, melynek átfogó és az egész világra kiterjedő megvalósulása ma is alapvető jelentőségű.

7.6.1 A forradalom okai, kitörése és kezdete
  • *A felvilágosulás eszméi.
  • A 18. század rendi társadalmában nincs szabadság és egyenlőség; karikatúrák feldolgozása.
  • *Az állam pénzügyi válsága.
  • A harmadik rend mint nemzetgyűlés; a Bastille lerohanása 1789-ben.
7.6.2 Az emberi jogoktól a rémuralomig
  • Az új rend felépítése: emberi és polgári jogok, a rendek eltörlése, alkotmányos monarchia.
  • A forradalom radikalizálódása, kívülről jövő fenyegetés.
7.6.3 Napóleon kora
  • Napóleon császárrá válása.
  • Uralom Európa fölött.
7.6.4 A modern Bajorország kialakulása
  • Bajorország területi fejlődése 1799 és 1816 között a mai Bajor államig; történelmi térképek feldolgozása.
  • Montgelas forradalma felülről: jogi és közigazgatási állam, minisztériumok és tisztségviselők, körzetek kialakítása.
  • *Az 1818-as alkotmány és az alkotmányos monarchia Bajorországban.
Szociológia 7.6.5 Alap- és emberi jogok ma
  • Az emberi méltóság mint az alapjogok előfeltétele; Alaptörvény 1. cikkely.
  • Nők harca az egyenjogúságért.
  • Az emberi jogok megsértése a világon; aktuális hírek feldolgozása.
  • Nemzetközi és hazai emberjogi szervezetek.

Szociológia

7.7 Az Ifjúság és a jog (katolikus hittan 7.4)

A való életből vett példákon keresztül kell megérteniük a diákoknak a jog mibenlétét és funkcióját, és tudatosítani kell bennük ennek értékét. Mindenek előtt azt kell megérteniük, miért kell az egyének szabadságát a jogrendszerrel korlátozni. Foglalkoznak a fiatalok jogsértéseivel, megvilágítják a vétség hátterét, és rákérdezhetnek az intézkedésekre és a következményekre. Ezáltal betekintést nyernek a törvényi szabályozás menetébe és a fiatalkori büntetés végrehajtásba, valamint az ifjúság gondozásába. Mindemellett azt is felismerik, hogy az ifjúságot saját különleges helyzetében a jog megvédi.

7.7.1 A társadalmi élet szabályai
  • Szokások, etikailag és vallásilag alátámasztott alaptételek (világtörténelem 7.6.3).
  • Az írott jog mint kötelező rend; törvényi szövegek olvasása és értelmezése (német 7.2.3).
7.7.2 Jog és jogorvoslat
  • Jogilag jelentéssel bíró korosztályok.
  • Fiatalkorú vétkezők: egy esetpélda, pl. forgalmi kihágás.
  • A fiatalkorúak bíróságának munkája; adott esetben bírósági eljárás megtekintése, vagy jogorvoslati tisztségviselők meglátogatása és kikérdezése.
7.7.3 Állam és jog Németországban
  • Jogállam és rendőrség.
  • Büntetés: értelme, célja, szándéka.
  • Büntetőjog és polgárjog.

Történelem

7.8 Németország a 19. században

A tanulók megismerkednek Németország 19. századi állami berendezkedésével, és megismerik a nemzeti, a demokratikus, a szocialista és a liberális eszmék egész Európában való elterjedését, valamint a törekvéseket arra, hogy ezek Németországban is megvalósuljanak. Végigkövetik a tanulók azokat az eseményeket, melyek a Német Birodalom megalakulásához vezettek. Továbbá tudatosul a diákokban, hogy az ipari forradalom az élet minden területén olyan változásokat idézett elő, melyek mélyreható gazdaági, társadalmi és politikai problémákat okoztak. Belátják, hogy a szociális biztonság, a munka humanizálása és a környezet veszélyeztetettsége olyan feladatokat és kihívásokat jelent, melyeket a jelenben és a jövőben is meg kell oldani.

7.8.1 Nemzet és alkotmány: Egyesülési és szabadságtörekvések Németországban
  • *Német államok a Német Szövetségben.
  • Nemzeti és liberális eszmék: egység és szabadság.
  • Az 1848-49-es forradalom: események és következmények.
  • A Német Szövetségtől a Német Birodalomig; az 1871-es birodalomalapítás.
  • *Nemzeti állam és szövetségi rend: Bajorország a császárságban.
7.8.2 Az ipari-technikai forradalom és következményei (világtörténelem 7.4, 7.6.1)
  • Szociális és gazdasági viszonyok az iparosodás előtti időben; életrajzi írások feldolgozása.
  • Gépesítés és iparosítás: elméletek és fejlesztések.
  • A munka és az élet átalakulása.
7.8.3 Szociális problémák: megoldásuk állami és a társadalomi feladat
  • Vállalatok kezdeményezései és intézkedései.
  • Az egyház tevékenysége.
  • Munkás- és szakszervezeti mozgalmak.
  • Állami törvényhozás.
7.8.4 Helyi vagy regionális példán keresztül láthatóvá tenni a szociális problémákat, mint a történelem és a jelen egyéni és társadalmi gondját.
  • Ez a témakör a 7.8.2-vel és 7.8.3-mal alkalmas projektszerű feldolgozásra.

Földrajz

7.9 Németország ma

A tanulók megismerik Németország topográfiai és politikai tagozódását és megértik az új főváros, Berlin jelentőségét. Foglalkoznak az ipartelepítés tényezőivel, megismerik a területek gazdasági kihasználásának következményeit. Rövid betekintést nyernek az európai államok szoros összefonódásába is.

7.9.1 Németország főbb jellemzői
  • Nagysága, elhelyezkedése, természeti tájak szerinti tagozódása: mélyföld, középhegység, magashegység; munka az atlasszal.
  • Politikai tagozódás, fontos városok, nagyobb folyók; tájékozódási és helymeghatározási gyakorlatok.
  • A főváros: Berlin.
7.9.2 Németország mint ipari központ
  • A Ruhr-vidék: a gazdasági régió létrejöttének feltételei, ipar és környezet.
  • Németország fontos ipartelepei; munka tematikus térképekkel.
7.9.3 Németország – Európa egy része
  • Németországgal szomszédos államok.
  • Összeköttetés a turizmus által.
  • Határokon túli együttműködés, pl. kereskedelmi kapcsolatok, környezetvédelem, bűnözés elleni védekezés.

Földrajz

7.10 Az emberek természeti erők általi fenyegetettsége

Választott példák révén megismerik a diákok, hogy a természeti katasztrófák gyakran mind az emberekre mind a környezetükre súlyos következményekkel járnak. Tudatosul bennük, hogy a katasztrófákért mind a természeti erők mind az ember által létrehozott körülmények felelősek lehetnek. Világossá válik az elővigyázatossági intézkedések szükségessége és korlátozottsága. Belátják a segítségnyújtás jelentőségét, ami egyéni cselekvésre is ösztönzi őket. A múltbeli példák is bizonyítják rámutatnak, mennyire kiszolgáltatott az ember a természet erejével szemben.

7.10.1 Természeti katasztrófák okai és hatásai
  • Tektonikus és éghajlati tényezők: vulkánkitörések vagy földrengések, viharok, aszály; munka sémarajzokkal.
  • Emberi tényezők, pl. lavinák, kőomlások, áradások.
  • A katasztrófaterületek áttekintése; munka a térképpel.
7.10.2 Harc a természeti erőkkel
  • Védekező intézkedések, pl. riasztó rendszerek tornádó esetén, lavinatorlaszok, elhárító erdők telepítése, folyók szabályozásának korlátozása.
  • Segítségnyújtás, pl. katasztrófavédelem, nemzetközi mentőakciók, biztosítás a károk ellen.
  • Történelem 7.10.3 Természeti katasztrófák a múltban
  • Vulkánkitörések, pl. Vezúv, Mount St. Helen, Pinatubo.
  • Földrengések, pl. San Fransisco, Friaul, Kobe, Lisszabon.
  • Áradások, pl. Hamburg 1965, Bangladesh 1991.

Történelem, szociológia, földrajz (8. évfolyam)

Áttekintés: Történelem, sz ociológia, földrajz

8.1 A község mint politikai küzdőtér

  • 8.1.1 A lakóhely jellemzői
  • 8.1.2 A község lakóinak feladatai
  • 8.1.3 Városi vagy községi önkormányzat
  • 8.1.4 A részvétel lehetőségei
  • 8.1.5 Az ifjúság részvétele

8.2 Európa

  • 8.2.1 Európa főbb jellemzői
  • 8.2.2 A különböző gazdasági régiók jellemzői

8.3 Az imperalizmus és az első világháború

  • 8.3.1 Európai világuralom
  • 8.3.2 Konfliktusok Európában
  • 8.3.3 Az első világháború

Kereszttantervi feladat

8.4 Erőszak a mindennapokban – konfliktusok kezelése

  • 8.4.1 Az agresszióval és az erőszakkal kapcsolatos tapasztalatok
  • 8.4.2 Erőszakos cselekedetek: befolyásolási tényezők és összefüggések
  • 8.4.3 Konfliktusok és megoldásaik

8.5 A talaj

  • 8.5.1 A talaj mint az élelmiszer termelés alapja
  • 8.5.2 A talaj mint hasznos terület
  • 8.5.3 Természetközeli területek kialakítása az iskolában

8.6 A weimari köztársaság

  • 8.6.1 Kiindulási feltételek és alapok
  • 8.6.2 A köztársaság szociális vívmányai és közterhei
  • 8.6.3 A Nemzetiszocialista Párt feltörése

8.7 Németország nemzeti szocialista uralom alatt és a második világháború

  • 8.7.1 A hatalom átvétele
  • 8.7.2 Manipuláció és terror
  • 8.7.3 A háborúhoz vezető út és a katonai terjeszkedés Európában
  • 8.7.4 Totális háború, népirtás és ellenállás
  • 8.7.5 A szövetségesek győzelme és felszabadítás a nemzeti-szocializmus alól

Szociológia

8.1 A község mint politikai küzdőtér

A tanulók betekintést nyernek lakóhelyük területi és népességi struktúrájába. Foglalkoznak ezek történelmi gyökereivel is. Megértik, hogy a polgárok teljesítményét elismerés illeti. Egy aktuális esetpéldán keresztül meg kell velük értetni, hogy bár az érdekek ellentétesek lehetnek, a folyamatokat mégis szabályozni kell. Belátják, hogy a döntéseknek a demokratikus alapelveknek megfelelően kell megszületniük. Ez ösztönözheti őket abban, hogy saját lakóhelyük kialakításában aktívan részt vegyenek.

8.1.1 A lakóhely jellemzői
  • Községünk fejlődése: a politikai fejlődés mérföldkövei, pl. alapítás, városjog, területi reformok.
  • Községünk alapadatai az alapvető létfunkciók szerint, pl. nagyság, külső megjelenés, változások, lakosság, munkahelyek, lakhelyek, üzletek, iskolák, intézmények.
  • Egy tervbe vett, aktuális vagy lezárult községi projekt ábrázolása; esetleg tanulmányi kirándulás.
8.1.2 A község lakóinak feladatai
  • Kötelezettségek: ellátás és takarítás.
  • Önkéntes feladatok: a polgárok jóléte, egészsége.
  • A község feladatainak finanszírozása; költségvetési terv.
  • *Községünk a körzetben (tartományon belüli közigazgatási egység).
8.1.3 A városi vagy községi önkormányzat

A városi vagy községi önkormányzat munkája; adott esetben tanácsülés meglátogatása.

Döntések a községben: a kérelemtől a határozatig.

8.1.4 A részvétel lehetőségei
  • Felelősségteljes közreműködés, pl. csoportokban, egyesületekben, pártokban, polgári kezdeményezésekben.
  • Polgári gyűlés, polgári kívánalmak, polgári döntéshozatal.
  • Községi választások.
8.1.5 Az ifjúság részvétele

Hozzászólás valamely aktuális problémához, pl. a forgalom biztonsága, szabadidő alakítása, fogyatékosok beilleszkedése (katolikus hittan 8.2.1, evangélikus hittan 8.4.3, …

Földrajz

8.2 Európa

A tanulók megismerik Európa fontosabb topográfiai jellemzőit. Kiválasztott példák alapján megértik, hogyan befolyásolják a természeti adottságok az emberek életét. Felismerik, hogy az egyes régiók a gazdasági jellemzők szerint különféleképpen fejlődnek. Ezáltal megértik majd az ökológiai és szociális összeegyeztethetőség és a vállalati terjeszkedés közötti feszültséget. Összességében az egységes Európa lényegét kell hogy megértsék.

8.2.1 Európa főbb jellemzői
  • Fekvése és határai.
  • A természeti tájak nagyobb egységei.
  • Éghajlati és növényzeti övek.
  • Politikai berendezkedés: nemzeti államok, politikai szövetségek, semleges államok.
8.2.2 A különböző gazdasági régiók jellemzői
  • Nyersanyagok Észak-Európából.
  • Mezőgazdaság és ipar Nyugat-Európában.
  • Turizmus Dél-Európában (katolikus hittan 8.5.1).
  • Gazdasági fejlődés Kelet-Európában.
  • Az EU bel- és külterületei.

Történelem

8.3 Az imperializmus és az első világháború

A tanulók megismerik a felsőbbrendű faj ideológiáját, mely 19. század második felében az európai nemzetek körében terjedt el. Felismerik, hogy ez az ideológia – a gazdasági megfontolásokkal együtt – Európa világuralmi törekvéseit szolgálta. Megtanulják, hogy a nacionalizmus és a militarizmus Európában válsághelyzetet idézett elő, mely az első világháború kitöréséhez vezetett. A diákokat ösztönözni kell arra, hogy vitassák meg, kik, illetve milyen okok vezettek első világháborúhoz. Megismerik, hogyan változott át a kezdeti harci lelkesedés a háború okozta nyomor miatti depresszióvá. A háború fordulópontjaival foglalkozva rájönnek, hogy a háború az alapvető problémákat nem oldotta meg, ráadásul újabb konfliktusokat és feszültségeket szült.

8.3.1 Az európai államok világuralmi törekvései
  • Az európai kultúra és az árja nép felsőbbrendűségének gondolata: az imperializmus szellemi alapjai és gazdasági összefüggései.
  • A brit világbirodalom példája.
  • A Német Birodalom a gyarmatokért való versenyfutásban.
8.3.2 Konfliktusok Európában
  • Extrém nacionalizmus és rivalizálás az államok között.
  • Szövetségi rendszerek és felfegyverkezés.
  • A militarizáció tendenciái a társadalomban és a nevelésben a Német Birodalom példáján.
8.3.3 Az első világháború 1914-18
  • Kitörése; a háborús bűnösség kérdése.
  • Háborús tapasztalatok a fronton és otthon: lelkesedés és nyomor között.
  • A háború fordulópontjai: az USA belépése, forradalom Oroszországban 1917-ben, a központi hatalmak bukása.

Kereszttantervi feladat

8.4 Erőszak a mindennapokban – a konfliktusok kezelése (német 8.1.1)

Esetpéldákból kiindulva a diákok elmondják véleményüket az erőszakos megnyilvánulásokról. Ezáltal saját agresszivitásuk is tudatosul bennük. Fel kell ismerniük az erőszakos cselekvések hátterében rejlő gondolkodásmódot, okokat, célokat, és tisztába kell jönniük azzal, hogy saját és mások cselekedeteiben hol kezdődik az erőszak. Ha képesek értékelni a békés együttélést, az lehetővé teszi, hogy saját agresszivitásukon tudatosan uralkodjanak és az erőszakmentes megoldási módokat előtérbe helyezzék.

8.4.1 Tapasztalatok az agresszióval, az erőszakkal kapcsolatban
  • Erőszakos cselekmények a hétköznapokban: helyzetleírás; látleletfelvétel.
  • Erőszak az iskolában: az erőszak megnyilvánulási formái, az ezzel kapcsolatos élmények.
  • Az erőszak hatása a tettesekre és az áldozatokra.
8.4.2 Az erőszakos cselekményeket befolyásoló tényezők és összefüggések
  • Társadalom és erőszak: közfelfogás, elfogadás, értékek és normák, az erőszak megjelenési formái.
  • A család, a televízió, a közösség, a számítógépes játékok szerepe és jelentősége.
  • A védekezés lehetőségei.
8.4.3 Konfliktusok és kezelésük
  • Konfliktusok kialakulása: eltérő vélemények, kívánságok, hajlamok, érdekek, szerepek.
  • A konfliktus megoldásának módjai: beszélgetés, visszavonulás és lemondás, kompromisszum, a jogos kívánalom érvényesítésének útjai.

Földrajz

8.5 A talaj (fizika/kémia/biológia 8.1)

A tanulók megismerik a mezőgazdaság fejlődését. Megismerkednek a talaj terhelésének problémájával és a megoldásra törekvő kezdeményezésekkel. Belátják, hogy a talajt használva az el is használódik. Megismerik, pl. üzemlátogatás keretében, a talajművelés természetbarát módjait, mérlegelik a különféle megoldásokat, így saját környezetükben felelősségteljesen cselekednek majd

8.5.1 A talaj mint az élelmiszer termelés alapja
  • Mezőgazdaság 1950. körül: paraszti kisüzem.
  • Struktúraváltás a mezőgazdaságban: iparosított mezőgazdaság, földrendezés.
  • A struktúraváltás következményei és hatásai.
  • A tartós mezőgazdaság perspektívái: ökológiai földművelés, tájvédelem,  fogyasztói konzekvenciák (katolikus hittan 8.5.3, evangélikus hittan 8.1.3, ...).
8.5.2 A talaj mint hasznos terület
  • Talajfelhasználás, pl. lakás, ipar, közutak.
  • Következmények és hatások, pl. lezárások, a természeti területekbe való beavatkozás.
  • A környezetbarát földhasznosítás perspektívái, pl. ökológiai építkezés és lakás,  természetközeli helyek kialakítása, közlekedési koncepció.
8.5.3 Természetközeli területek kialakítása az iskolában
  • Ez a témakör projektorientált kidolgozásra alkalmas

Történelem

8.6 A weimari köztársaság

A tanulók azzal az átalakulással foglalkoznak, mely Németországban az első világháború végén zajlott le és megismerkednek azokkal a koncepciókkal, melyek a jövő államrendjére vonatkoztak. A weimari köztársaságot, mint az első német demokráciát ismerik meg, és megértik bukásának okait. Felismerik annak veszélyét, hogy a gazdasági problémák, a nélkülözés, a politikai elégedetlenség, ugyanakkor a felsőbbrendűségi gondolat állami szinten való megjelenése fogékonnyá teszi a lakosságot olyan vezéregyéniségek elfogadására, akik demagógiával agresszív ellenségképeket teremtenek.

8.6.1 Kiindulási feltételek és alapok
  • Az 1918-19-es forradalom: okai, céljai, lefolyása.
  • Az 1918-19-es forradalom Bajorországban: személyiségek, a forradalom szakaszai.
  • Az 1919-es  weimari alkotmány és az 1919-es versailles-i békeszerződés.
8.6.2 A köztársaság szociális vívmányai és közterhei
  • A nemzeti tudat megrendülése és a népesség nagy részének elbizonytalanodása az első világháború kudarcai a versailles-i békeszerződés és infláció miatt.
  • Bel- és külpolitikai eredmények, pl. gazdasági növekedés, lakásépítések, a nők választási joga, munkanélküli segély, locarnoi szerződés, a Népszövetségbe való felvétel.
  • A gazdasági világválság.
  • A demokratikus és antidemokratikus erők küzdelme.
8.6.3 A Nemzetiszocialista Párt feltörése
  • A nemzetiszocializmus ideológiájának elemei: ellenszenv, pl. a demokratizmus, a szocializmus, a kapitalizmus, Versailles ellen; antiszemitizmus és rasszizmus; vezérelv és „nemzetközösség”.
  • A szuggesztív propaganda új formái és a szervezett erőszak mint a politika eszköze.
  • Tiltakozó akciók, és tömegmozgalommá válásuk.

Történelem

8.7 Németország nemzetiszocialista uralom alatt és a második világháború (német 8.2.2)

A tanulók a nemzetiszocializmust mint totalitárius diktatúrát ismerik meg. Megértik, milyen következményekkel járt a demokratikus rend és az emberi jogok  antiszemitizmuson és rasszizmuson alapuló eltörlése. Felismerik, hogy a „vezérség” egyetlen olyan intézményt vagy eljárást nem engedélyezett, mely más eszméket vagy érdekeket hirdethetett volna és a konfliktusokat békés úton oldotta volna meg. A politikai rend demokratikus legitimitációja helyére egyrészről a „népközösség” problémamentességének propagandisztikus eljátszása, másrészről a szabad gondolkodás és cselekvés erőszakos elnyomása került. A diákok megértik, hogy a rasszista „fertőtlenítés” politikai ideológiája a más rasszba tartozóként definiált emberek, elsősorban a zsidók, de a „saját fajta” „értéktelenjeinek” (pl. eutanázia) jogfosztásához és üldöztetéséhez vezetett. Megtanulják, hogy a nemzetiszocialista külpolitika hegemóniája a háború kirobbantására irányult, mely Kelet-Európa nagy részének meghódításával egyidejűleg fajvédő, vérengző háborúvá vált. Háborúvá, mely a zsidóság kiirtása kivitelezésének szükséges előfeltétele volt. Megismerkednek az ellenállás motívumaival, céljaival és formáival, és megtanulják az ellenállók kitartását tisztelni. A diákok megértik, hogy ez a háború mindaddig ismeretlen mértékű rombolást és leírhatatlan emberi szenvedéseket okozott.

8.7.1 Hatalomátvétel
  • Hitler kinevezése birodalmi kancellárrá 1933-ban.
  • Lényeges alapjogok hatálytalanítása és a „felhatalmazó törvény”.
  • A pártok és szervezetek „egységesítése”, a kulturális sokszínűség megszüntetése, pl. könyvégetés, a média uniformizálása.
8.7.1 Manipuláció és terror
  • Propaganda, Führer-kultusz, a politika tömegeseményként történő megrendezése (német 8.2.4).
  • A felfegyverkezés következtében megszűnt a tömeges munkanélküliség; szociálpolitikai kampányok, pl. „Téli segélyakció”, „A boldogság erőt ad”.
  • A versailles-i békeszerződés felülvizsgálatának sikerei.
  • A terror apparátusai és formái: Gestapo, SS, koncentrációs táborok.
  • A zsidók és más kisebbségek jogfosztása és üldöztetése; „eutanázia” (katolikus hittan 8.4.3, evangélikus hittan 8.3.3, etika 8.5.3).
  • A támogatók és az ellenállók viselkedési formái.

Történelem/Szociológia/Földrajz

8.7.3 A háborúhoz vezető út és a katonai expanzió Európában
  • A háború céljai: európai hegemónia, „élettér” szerzése keleten.
  • A háború előkészítése: a béke bizonygatása és felfegyverkezés.
  • A müncheni egyezmény és Csehszlovákia lerohanása; Hitler-Sztálin paktum.
  • 1939 szeptember 1-től Lengyelország lerohanásától a háború fordulópontjáig, a sztálingrádi csatáig.
8.7.4 Totális háború, népirtás és ellenállás
  • Az elfoglalt területekről hozott kényszermunkásokat dolgoztatnak a német háborús gazdaságban.
  • Holocaust: az európai zsidóság megsemmisítése (katolikus hittan 8.4.3, evangélikus hittan 8.3.3, etika 8.5.3).
  • Ellenállás Németországban, többek közt 1944. július 20., Fehér Rózsa.
8.7.5 A szövetségesek győzelme, felszabadítás a nemzetiszocializmus alól
  • Az „anti-hitlerista koalíció” megalakulása és háborús céljai.
  • A bombaháború problemtikája.
  • 1945. május 8. – feltétel nélküli kapituláció.
  • Menekülés és száműzetés.

Történelem, Szociológia, Földrajz (9. évfolyam)

Áttekintés

9.1 A felosztott Németország

  • 9.1.1 Németország 1945-ben
  • 9.1.2 Németország felosztása és konfliktus az „anti-hitlerista koalícióban” (Marshall-terv, valutareform, légi folyosók)
  • 9.1.3 A két német állam fejlődése
  • 9.1.4 Élet a kettéosztott Németországban

9.2 Demokrácia Németországban

  • 9.2.1 Politikai pártok Németországban
  • 9.2.2 Választások tartományi szinten
  • 9.2.3 A szövetségi rend
  • 9.2.4 Törvényhozás Bajorországban

9.3 Az Egyesült Európához vezető úton

  • 9.3.1 Európa a korábbi évszázadokban
  • 9.3.2 Elképzelések a 20. századi Európáról
  • 9.3.3 Nyugat-Európa egyesülésének gazdasági és politikai lépcsői
  • 9.3.4 Kelet-Európa fejlődése

9.4 Németország újraegyesítése az európai egyesülési törekvésekkel összefüggésben

  • 9.4.1 Az újraegyesítés folyamata
  • 9.4.2 Európa egyesítésének előrehaladása

9.5 Egyesülő világ

  • 9.5.1 Fejlődő országok
  • 9.5.2 Iparilag fejlett országok
  • 9.5.3 Kapcsolatok a fejlődő és az iparilag fejlett országok között

9.6 A jelen világpolitikájának béketörekvései

  • 9.6.1 Egy aktuális válsággóc és annak történelmi dimenziói
  • 9.6.2 A válságkezelés nemzetközi stratégiái és a béke biztosításának lehetőségei
  • 9.6.3 A szövetségi haderő és a béke biztosítása

Kereszttantervi feladat

9.7 Az iszlám
  • 9.7.1 Az iszlám a Földközi-tenger térségében; hatása Európára
  • 9.7.2 Az iszlám szerkezete és létformái
  • 9.7.3 Európa és az iszlám

9.8 Más származású emberek

  • 9.8.1 Az elvándorlás okai
  • 9.8.2 Beilleszkedési problémák
  • 9.8.3 A békés együttélés lehetőségei

Történelem

9.1 A felosztott Németország

A tanulók megismerik a háború – 1945 – utáni nehéz politikai, társadalmi és gazdasági kiinduló helyzetet. Megismerkednek Németország felosztásának okaival és szakaszaival, valamint a „kettős államalapítás” folyamatával. A két német állam fejlődésének áttekintésével – a nemzetközi összefüggésekre is – a diákok mélyrehatóan foglalkoznak a kettéosztott Németország valóságos életével: a keleten és nyugaton eltérően fejlődő ifjúsági kultúrával, a társadalmi felépítés és a szellemi beállítottság különbözőségével, de azokkal az összekötő elemekkel is, melyek kelet és nyugat között fennmaradtak vagy újból kifejlődnek.

9.1.1 Németország 1945-ben
  • A szövetséges hatalmak gyakorolják a totális állami erőszakot.
  • A napi hírek hiánya, lakáshiány, menekülők és száműzöttek, hadirokkantak és özvegyek.
  • Háborús károk, leszerelés (mindenek előtt a szovjet megszállási övezetben), a gazdasági élet összeomlása, a cigaretta mint fizetőeszköz, fekete piac.
  • A megszálló hatalmak és a német lakosság: nácitalanítás, nürnbergi perek, ellenőrzések és kapcsolatok.
9.1.2 Németország felosztása és konfliktus az „anti-hitlerista koalícióban” (Marshall-terv, valutareform, légi folyosók)
  • Az állami rend újjáépítése a községekben és tartományokban.
  • A politikai pártok megalapítása illetve újraalapítása.
  • Egyesítési törekvések a határokhoz kapcsolódó érdekek között: a „kettős államalapításhoz” vezető út 1949-ig.
9.1.3 A két német állam fejlődése
  • Az Adenauer/Erhard korszak: szociális piacgazdaság, a „gazdasági csoda”, nyugati integráció; integrálódás a nyugati kultúrába, a tömegkultúra szintjén is.
  • Az NDK: szovjetizálása: 1953. június 17.; a berlini fal megépítése 1961-ben.
  • A Brand/Scheel korszak: keleti politika összhangja a nemzetközi enyhülési politikával; társadalmi és politikai hangulat.
  • Schmidttől Kohlig: a NATO kettős határozata és következményei.
9.1.4 Élet a kettéosztott Németországban (német 9.2.2)
  • Ifjúsági kultúra:
    • Nyugaton: ifjúsági élet a nyitott társadalomban, szabadság és felelősségtudat (katolikus hittan 9.1.2/;
    • Keleten: ifjúsági élet a zárt társadalomban, a szabadidő uniformizálása, szocialista ünnepek kultúrája, felnőtté avatás (kisdobos, úttörő).
  • Társadalmi állapotok és gondolkodásmód:
    • Nyugaton: az egyéni fejlődés szabadsága; fogyasztói- és sikerorientáltság a piaci és a jóléti társadalomban; szociális háló, új szociális mozgalmak (pl. nőmozgalmak (evangélikus hittan 9.6.2/), a politikai rendszer stabilitása;
    • Keleten: egyéni kezdeményezések korlátozása, a politikai szabadság helyett szociális biztonság, a politikai és társadalmi rendszer következményeként gazdasági hanyatlás.
  • Összeköttetés kelet és nyugat között, pl. média, eszményképek a létformáról; rokoni kapcsolatok, kezdődő turistaforgalom.

Szociológia

9.2 Demokrácia Németországban

A tanulók megismerik a többpártrendszer jelentőségét, megértik, hogy a választások és a szavazások biztosítják és valósítják meg a népszuverenitást. Betekintést nyernek egy tartomány működésébe, foglalkoznak Bajorország törvényhozásának sajátosságaival.

9.2.1 Politikai pártok Németországban
  • A pártok feladatai.
  • A politikai pártok programjai.
  • A többpártrendszer jelentősége.
9.2.2 Választások tartományi szinten
  • Választási jogosultság és választhatóság (evangélikus hittan 9.3.3, etika 9.3.2).
  • A demokratikus választások törvényi alaptételei: szabad, egyenlő, titkos, közvetlen, általános.
  • Választási rendszer: listás és egyéni.
9.2.3 A szövetségi rend
  • Németország szövetségi állam: tartományokra tagolódás.
  • A feladatok megoszlása az állam és a tartományok között.
9.2.4 Törvényhozás Bajorországban (német 9.2.3)
  • Népszavazás indítványozása és a népszavazás lebonyolítása (etika 9.3.2).

 

Történelem

9.3 Az egyesült Európa felé vezető úton

A diákok felismerik, hogy Európát már a korábbi évszázadokban is egységként tekintették, és különféle elképzelések születtek az európai államok egységbe tömörítésével kapcsolatban. Megismerkednek Nyugat-Európa egyesülésének politikai és gazdasági állomásaival, és valamint Kelet-Európa fejlődésével a „vasfüggöny” lebontásáig.

9.3.1 Európa a korábbi évszázadokban
  • Kulturális egység, pl. a nyugati keresztényég egysége (katolikus hittan 9.3.1, ének 9.4).
  • Gazdasági egység, pl. kereskedelem és piacok.
  • A politikai rendszer egysége, pl. egyensúlypolitika, békeszerződések.
9.3.2 Elképzelések Európáról a 20. században
  • Elképzelések Európáról a világháborúk után.
  • Föderalizmus, centralizmus, regionalizmus, mint a politikai kölcsönhatás elemei.
9.3.3 Nyugat-Európa egyesülésének politikai és gazdasági lépcsői
  • Az Európa Tanács és a „Bányaszövetség” alapításától az Európai Közösségig és az Európai Unióig.
  • AZ Európai Unió szervei és feladatai.
9.3.4 Kelet-Európa fejlődése
  • Integrációs nyomás és szakadások a keleti blokk rendszerében.
  • „Glasznoszty” és „peresztrojka” mint a Szovjetunió gazdasági válságának következményei.
  • A „vasfüggöny” lebontása.

Történelem

9.4 Németország újraegyesítése az európai egyesülési törekvésekkel összhangban

A tanulók felismerik, hogy Németország újraegyesítésének igénye, a 80-as évek nemzetközi helyzetét ismerve, jól látható, és hogy a német újraegyesítés és az európai egyesülési törekvések között szoros összefüggés van. Meg kell tanulniuk Németország és Európa politikai helyzetét a történelmi távlatok ismerete alapján magyarázni.

9.4.1 Az újraegyesítés folyamata
  • Az NDK összeomlásának okai: gazdasági válság, tömeges kivándorlás, polgárjogi mozgalmak, a berlini fal leomlása.
  • A Szovjetunió és az NDK összeomlása.
  • Az újraegyesítés fázisai: a berlini fal leomlásától 1989. november 9-től a németországi és a nemzetközi szerződésekig 1990-ig, 1990. október 3.
9.4.1 Európa egyesítésének előrehaladása
  • A politikai és gazdasági unió kiépítése.
  • A  keleti bővítés lehetőségei és problémái.

Földrajz

9.5 Egyesülő világ (katolikus hittan 9.3.2, evangélikus hittan 9.5, etika 9.3.3)

A tanulók betekintést nyernek a fejlődő országok helyzetébe, és megismerik lényeges jellemzőiket és problémáikat. Egy kiválasztott iparilag fejlett ország példáján számba veszik a fejlett társadalom jellegzetességeit. Az USA-t mint a Föld vezető politikai, gazdasági és technikai hatalmát ismerik meg. Kiválasztott példák segítségével a diákok megértik az ipari- és a fejlődő országok kölcsönös függőségét, ugyanakkor tudatosítani kell bennük, hogy a fejlődő országok egyéni fejlődését feltétlenül támogatni kell.

9.5.1 Fejlődő országok
  • Ismertetőjegyek; területi példák: Mali vagy Peru vagy Banglades.
  • Egy ország fekvése és természeti adottságai; gazdasági lehetőségek.
  • Iparilag fejlett országok
9.5.2 USA.
  • Az ipari országok ismertetőjegyei.
  • A Föld legfontosabb ipari országai.
9.5.3 Kapcsolatok az iparilag fejlett és a fejlődő országok között
  • Összehasonlítás, pl. energiafogyasztás, nyersanyag felhasználás (fizika/kémia/biológia 9.5.1, 9.6.2).
  • Kereskedelem, fejlesztési segélyek (katolikus hittan 9.1.2).
  • Turizmus távoli országokba.

Szociológia

9.6 A jelen világpolitikájának béketörekvései

Egy aktuális válság alapján a diákok a világpolitika kérdéseivel foglalkoznak. Először a válság okait kell nyomon követniük ahhoz, hogy megértsék a többrétű problematikát. Foglalkoznak az adott konfliktus nemzeti és nemzetközi hatásaival, a béke biztosításának lehetőségeivel, és megismerkednek az államközösségek egész világra kiterjedő béketörekvéseivel. Ezáltal tudatosul bennük, hogy a konfliktus megoldása során meg kell próbálni az érdekeket egyeztetni és a békét folyamatosan fenntartani. Ebben az összefüggésben foglalkoznak a haderő feladataival és megbízatásaival.

Történelem

9.6.1 Egy aktuális válsággóc és annak történelmi dimenziói (evangélikus hittan 9.3.1).
  • A válság okai.
  • Lefolyása és kihatásai.
  • Lehetséges megoldási stratégiák.
9.6.2 A válságkezelés nemzetközi stratégiái és a béke biztosításának lehetőségei
  • Diplomáciai tevékenység.
  • ENSZ 1945; jelentősége a békében és az államok együttműködésében.
  • Felfegyverkezés és leszerelés.
  • EBEÉ (Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet).
  • Katonai beavatkozások: pl. NATO, kéksisakosok akciói és az Egyesült Nemzetek részvétele a hadi eseményekben, az EU hadseregének tevékenysége.
  • Nemzetközi együttműködés, pl. kulturális, gazdasági, sport; segélyprogramok, pl. UNICEF, fejlesztési segélyek.
9.6.3 A szövetségi haderő és a béke biztosítása

A szövetségi haderő megbízatása

A szövetségi haderő a viták kereszttüzében, pl. katonai vagy civil szolgálat (evangélikus hittan 9.3.3/; általános katonai szolgálat vagy zsoldos hadsereg; kötelező szociális szolgálat nőknek; a szövetségi haderő területen kívüli bevetései.

Kereszttantervi feladat

9.7 Az iszlám

A tanulók megismerkednek az iszlám birodalom terjeszkedésével a Földközi-tenger térségében, az iszlám és a nyugati világ közti konfliktusokkal, és felfedezik az európai kultúrában az iszlám befolyás nyomait, megértik az iszlám európai jelenlétét. A múltba való visszatekintés révén a diákok megismerik, hogyan élnek egy iszlám országban. Ha más kultúrákba és azok gyökereibe betekintést nyernek, azzal erősödik kulturális identitásuk és csökkennek előítéleteik. Mindenki érzékennyé válthat saját kultúrájának igenlésére, más szokások elfogadására és más kultúrák elismerésére.

Az iszlám témájához a tanulók a 6. évfolyami történelem/szociológia/földrajz valamint az etika, a katolikus és az evangélikus hittan 7. évfolyamáéban szerzett ismereteiket idézhetik fel.

9.7.1 Az iszlám a Földközi-tenger térségében, hatása Európára
  • Az iszlám területi és időbeli kiterjedése.
  • Politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok nyugati és távol-keleti szemszögből.
9.7.2 Az iszlám szerkezete és létformái
  • Egy kiválasztott aktuális példa segítségével feltárhatók és értékelhetők a politikai, a társadalmi és a gazdasági viszonyok, az életmód jellemzői.
9.7.3 Európa és az iszlám
  • Németország iszlám hitű polgárai.
  • Együttélés: problémák és esélyek.

Földrajz

9.8 Más származású emberek (katolikus hittan 9.1.2,

A tanulók felkutatják, honnan vándoroltak be más nemzetiségű polgártársaik, és melyek a leggyakoribb okai a hazájuk elhagyásának. Megtudják, hogy korábban sok német is elhagyta hazáját. A tanulók megpróbálják elképzelni az elvándorlók problémáit. Megkeresik azokat az okokat, amelyek miatt az „őslakosok” elutasítják az idegeneket. Feltérképezik, hogy a békés együttélésnek milyen politikai és társadalmi módjai léteznek.

9.8.1.Az elvándorlás okai
  • Németek külföldön; történelmi példák a németek kivándorlásáról.
  • Idegenek Németországban: a származási ország szociális létviszonyai.
9.8.2 Beilleszkedési problémák
  • Személyes és társadalmi tényezők.
  • A nőknek különösen nehéz.
  • Gyerekek és fiatalok: élet két világban vagy két világ között.

Szociológia

9.8.3 A békés együttélés lehetőségei (etika 9.3.1)
  • Politikai intézkedések és lehetőségek, pl. menekültjogok az alapjogban, Genfi Menekültügyi Egyezmény, célzott fejlesztési segélyek, a bevándorlás korlátozása, kommunális választási jog külföldieknek.
  • Segélyszervezetek.
  • Az iskola közreműködése.

Történelem, Szociológia, Földrajz (10. évfolyam)

Áttekintés

10.1 Nemi szerepek

  • 10.1.1 A jelen társadalmi analízise
  • 10.1.2 Folytonosság és változás
  • 10.1.3 Hagyomány és modernség
  • 10.1.4 A cél: az egyenjogúság

10.2 Népességfejlődés

  • 10.2.1 A világ népességének áttekintése
  • 10.2.2 A népesség fejlődése Németországban
  • 10.2.3 A világ népességének növekedése
  • 10.2.4 Jövőperspektívák: átmenet az egységes világba

10.3 A lakóhely és környezete

  • 10.3.1 A lakóhely illetve terület jellemzői
  • 10.3.2 A változás tényezői és hatásai
  • 10.3.3 A településtervezés hosszú távú irányai

10.4 Technika

  • 10.4.1 Különböző korok jellemző technikai és tudományos vívmányai
  • 10.4.2 Vélemények a technikai haladásról
  • 10.4.3 Technika és felelősség

10.5 Polgárok a demokráciában

  • 10.5.1 A politika és a demokrácia elfogadása
  • 10.5.2 Politikai szándéknyilvánítás
  • 10.5.3 Politikai közreműködés a demokratikus államban
  • 10.5.3 Konfliktusok, konszenzusok és kisebbségvédelem

10.1 Nemi szerepek

A tanulók tudják, hogy a két nem egyenjogúságát az alaptörvény rögzíti. Felismerik, hogy a mindennapokban azonban jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatóak. A történelmi példák rávilágítanak, hogy egyrészről a történelmi fejlődés során a két nemnek szilárd, stabil szerepe alakult ki, másrészről viszont a társadalmi átalakulások a nemi szerepek megváltozásához is vezetett. Felismerik, hogy más kultúrák nemi szerepeit más normák és értékrendek határozzák meg. Tudatosítani kell bennük, hogy az egyenjogúság biztosítása mind a társadalomban, mind a partnerkapcsolatokban elsőrendű feladat.

10.1.1 A jelen társadalmi analízise
  • Női és férfi szerepek: elképzelések, igények, minták, klisék, trendek.
  • Férfi és női szerepek összehasonlítása meghatározott környezetben, pl. a családban, a hivatás terén, a politikában, a kultúrában és a nevelésben.
10.1.2 Folytonosság és változás
  • Az iparosodás előtti társadalmakban: női és férfi szerepek; a család funkciója.
  • Átalakulás az iparosodás korában.
  • *A nők szerepek a nemzetiszocializmusban.
  • Nő- és családpolitika az NSZK-ban és az NDK-ban.
10.1.3 Hagyomány és modernség
  • Az iszlám világ.
  • A kínai világ (katolikus és evangélikus hittan 10.4, etika 10.3.2).
  • *Az indiai világ (katolikus és evangélikus hittan 10.4, etika 10.3.2).
10.1.4 A cél: az egyenjogúság
  • A bajor egyenjogúsági törvény.
  • Szülői gondok váláskor.
  • A nők 100%-os részvételi arányának elfogadása bizonyos pozíciók betöltésénél.
  • Iskola és koedukáció.

10.2 Népességfejlődés (fizika/kémia/biológia 10.1,

A tanulók adatokat gyűjtenek a világ lakosságának jelenkori népesedési helyzetéről. Németország példáján megismerik, hogyan befolyásolható Európa népességének fejlődése. Foglalkoznak néhány kiemelt ország népességfejlődésével, és meghatározzák az abból adódó problémákat és a lehetséges következményeket. Így tudatosul bennük, hogy a megoldásra törekvő kezdeményezések a humanitás és tartósság szellemében kell, hogy megszülessenek.

10.2.1 A világ népességének áttekintése
  • Népességszámlálás és népességeloszlás.
  • Szaporodási/növekedési arány.
10.2.2 A népesség fejlődése Németországban
  • A demográfiai átmenet: társadalmi, gazdasági, orvosi okok; a fejlődés fázisai.
  • A népesség mai struktúrája, és a társadalmi-szociális problémák.
10.2.3 A világ népességének növekedése
  • Választási lehetőség: az alábbiak közül két országot kell kiválasztani:
  • Kína
  • Fekete-Afrika
  • India
10.2.4 Jövőperspektívák: átmenet az egységes világba (katolikus hittan 10.3.3)
  • Fejlesztési segély.
  • Világnépességi konferenciák.
10.3 Lakóhely és környezete (fizika/kémia/biológia 10.1)

A tanulók megismerik, hogy lakóhelyük illetve környezetük identitását a természet és a kultúra alakítja. A területi struktúrákat analizálva felismerik, hogy az emberek életviteléből adódó sokrétű igények különféle hatással vannak a környezetükre és az emberekre (rajz 10.1). Be kell látniuk, hogy a jövőben a területrendezést olyan irányelvek szerint kell véghezvinni, melyek számolnak a természet és a társadalom követelményeivel.

10.3.1 A lakóhely és környezetének jellemzői
  • Természeti adottságok szerinti jellemzők.
  • Kulturális adottságok szerinti jellemzők.
10.3.2 A változás tényezői és hatásai
  • Lakás.
  • Bevásárlás.
  • Szabadidő.
  • Munkahelyek.
10.3.3 A településtervezés hosszú távú irányai
  • Ökológia.
  • Szociális jólét.
  • Történelem.
  • Ökonómia.

10.4 Technika (katolikus hittan 10.1.2, evangélikus hittan 10.2, fizika/kémia/biológia 10.1)

Példák felhasználásával vitassák meg a diákok a technika jelentőségét történelmi távlatokban, és váljon egyértelművé számukra, hogy a tudományos és technikai találmányok az ember életét és a környezetet megváltoztatták. Korunk technikai fejlődése és az aktuális kérdések lehetővé teszik, hogy a technikai fejlődés hatásának értékeléséhez szempontokat kapjanak. Tudniuk kell a technikai vitákat folyamatosan követni, és végül felelősségteljesen viszonyulniuk  a különböző jelenségekhez.

10.4.1 Különböző korok jellemző technikai és tudományos vívmányai
  • A társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális tényezők kölcsönös összefüggése.
  • A technikai vívmányok következményei az emberre és a környezetre.
10.4.2 Vélemények a technikai haladásról (fizika/kémia/biológia 10.2.2,
  • A technikai fejlődéssel kapcsolatos eufória, kritika és elfogadás.
  • A technikai fejlődés következményei.
  • A technika fejlődése és a globális problémák.
10.4.3 Technika és felelősség (fizika/kémia/biológia 10.3.1, 10.5.1, 10.6,
  • Individuális szabadság, személyes felelősség.
  • Politikai keretfeltételek.
  • Technika és gazdaság.
  • A következmények felbecsülése: felelősségi kritériumok és viszonynormák.
  • A technikai megvalósíthatóság etikai határai.
10.5 Polgárok a demokráciában

A diákok először áttekintik a németországi politikai folyamatokról kialakult elképzeléseket, véleményeket, trendeket és a vonatkozó magatartásformákat. Megismerkednek a politikai szándéknyilvánítás folyamatával, és belátják, hogy a felelősségteljes közreműködéshez szükségük van arra, hogy a politikai híreket kritikusan kezeljék, valamint hogy tudomásuk legyen a társadalmi kényszerpályákról. Esetpéldák segítségével rá kell jönniük, hogyan élhetnek a demokráciában a politikai közreműködés lehetőségeivel és formáival. Felismerik, hogy a politika állandó harc a problémák megoldásáért, és hogy a döntések ezért felülvizsgálhatóak. Továbbá megtanulják, hogy az eltérő érdekek harca során hozott politikai döntéseket a demokratikus alapjogok és alapelvek figyelembevételével vitás alkuk előzik meg.

10.5.1 A politika és a demokrácia elfogadása
  • Egyéni elképzelések a politikáról és a demokráciáról.
  • Közvéleménykutatás és nyilvánosság.
  • Politikusok – feladataik és tekintélyük.
10.5.2 Politikai szándéknyilvánítás
  • Pluralizmus.
  • Média.
  • Pártok.
  • Érdekcsoportok és szövetségek.
10.5.3 Politikai közreműködés a demokratikus államban
  • Közvetlen és reprezentatív demokráciák, mint modellek.
  • A vélemény- és gyülekezési szabadság fenntartása.
  • Választás: egy időre a hatalom átruházása.
  • Közvetlen részvétel.
10.5.4 Konfliktusok, konszenzusok a kisebbségvédelemben (német 10.1.1)
  • A többségi döntések kötelezővé tétele és érvényesítése.
  • Más érdekek és vélemények tolerálása.
  • Kisebbségek védelme.
  • A kompromisszumkészség mint a demokrácia alapja.

 

Lehrplan für die Hauptschule Bekanntmachung
des Bayerischen Staatministeriums
Für Unterricht, Kultus, Wissenschaft und Kunst
Vom 29.OKtober 1997 Nr. IV/3 – S 7410/2 – 4/141 584
München in Oktober 1997

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.