2019. július 21., vasárnap , Dániel, Daniella

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2005. december

Távoktatás, e-learning és nyitott oktatás Anglia, az Egyesült Államok, Finnország, Németország, Svédország oktatási rendszerében

2009. június 17.

Napjainkban az oktatás-képzés szinte valamennyi területén megnőtt a nem hagyományos tudásközvetítés szerepe. A szinte bárhonnan elérhető, sokszínű kurzusok hozzáférhetőségük, rugalmasságuk, gazdaságosságuk és nem utolsósorban társadalmi érvényességük miatt a világon mindenütt népszerűek. A fejlett világban gyakorlatilag mindenki számára, a kisebb települések diákjaitól kezdve a mamutcégek alkalmazottaiig elérhetőek a távtanulás eszközei, ezáltal megkönnyítve a hozzáférést az élethosszig tartó tanuláshoz. A cikk képet ad a távoktatás és az ideális „távtanuló” jellemzőiről, a tanulás módszereiről, néhány ország távoktatási gyakorlatáról, majd a távoktatás várható trendjeiről.

Felvégi Emese

Távoktatás, e-learning és nyitott oktatás Anglia, az Egyesült Államok, Finnország, Németország, Svédország oktatási rendszerében

Távoktatás, e-learning, nyitott tanulás

A távoktatás hagyományos definíciója szerint olyan oktatási formát jelent, amelyben a tanár és a diák között nagy a távolság.1 A 20. század második felében a korábban postai levelezés útján bonyolított távoktatást speciális tankönyvek sora és az új kommunikációs eszközök segítségével történő ismeretátadás váltotta fel (magnószalagok, videokazetták, rádió- és televízióadások, egy- vagy kétirányú videó, telekonferenciák, majd a kilencvenes években a személyi számítógépek és az internet). A tanítási-tanulási folyamatban főképpen az információs és kommunikációs technológia (IKT) térhódításának köszönhetően a kilencvenes években egyre nagyobb szerep jutott a CD-ROM-ok és az e-mail használatán alapuló kurzusoknak, emellett gombamódra szaporodtak a web alapú tanfolyamok is.

Elérkezett a „Web 2.0”,2 a dinamikus kommunikációs formák, a fokozott interaktivitás és a multimédiás eszközök időszaka. Az IKT innovációi révén folyamatosan nő az egyén által elérhető információ mennyisége, és javul annak formai és tartalmi minősége is.

Az e-mail, a társas szoftverek,3 virtuális közösségek, fórumok, továbbá magának az internetnek a formálódása nemcsak a mindennapos böngészés és webes interakció formáit alakította át. A mindennapi trendek az oktatás és képzés területén is hatottak. A diákok a(z általában) nívósabb böngészési élmény hatására a kilencvenes években hódító webes alapú, többnyire statikus HTML-oldalakból álló oktatóanyagok helyett olyan grafikai színvonalú interaktív anyagokat várnak el, mint amilyenekkel például egy újság weboldalán találkozhatnak.

A témához kapcsolódó fontosabb fogalmak

Távoktatás (d-learning) • Hagyományos definíciója szerint olyan oktatási forma, amelyben a tanár és a diák között nagy a távolság, nem egy helyszínen vannak az oktatási folyamat során. A távoktatás ötvözheti vagy kizárólagos formában használhatja a hagyományos levelezést, az e-mailt, az egy- és kétirányú video-, illetve műholdas adásokat és az IKT-eszközöket. Hasznos link: http://tavoktatas.lap.hu/

E-learning • Az IKT-eszközök által támogatott tanítási-tanulási folyamat, a távoktatás eszköze és/vagy alterülete. Az e-learning az interaktivitás révén nyújt többet a merev web alapú képzésnél. Hasznos linkek: MTA SZTAKI, http://elearning.itc.hu/, http://www.elearnspace.org/

M-learning • A távoktatás és e-learning legújabb fajtája, az egyén bárhol és bármikor tud permanens kábeles vagy hálózati kötöttségek nélkül tanulni. Eszközei: laptop, noteszgép, tablet PC, PDA, mobiltelefon. Hasznos link: http://en.wikipedia.org/wiki/M-learning

Blog, weblog • A személyes weboldalak újabb generációja, ahol annak tulajdonosa gondolatait, az őt érdeklő linkeket, tanulási naplót is közölhet. Lehetőséget ad a visszajelzésre, a kapcsolatteremtés és kommunikáció egyszerű eszköze. Hasznos link: http://blog.lap.hu/

Online közösségek • Blogok, fórumok és weboldalak mentén formálódó, hasonló érdeklődésű csoportok. A cél az egyén ismereteinek megosztása, társaságszerzés, vitafórumok kialakítása stb. Hasznos link: http://elgg.net/

Szinkrón képzési mód • Diák és tanár valós idejű kommunikációja révén történő ismeretátadás, információcsere. Eszközei: chat, kétirányú rádió és videó, telekonferencia, elektronikus tábla (Whiteboard vagy Groupboard: http://www.nwnet.org.uk és http://www.groupboard.com/). – Aszinkrón képzési mód, melynek eszközei: rádió-, televíziós adás, audio- és videofelvétel (digitális is), CD-ROM, webes alapú (statikus) anyagok stb.

Társas szoftver • Elősegíti a csoportos kommunikációt, a résztvevők párbeszédét és együttműködését. Fajtái: blog, chat, IRC, Wiki, internetes fórumok, virtuális közösségek, online játékok. Hasznos link: http:// darwinmag.com/read/050103/social.html

Virtuális kirándulás • A szemléltetés és az osztálykirándulás idő- és költségkímélő változata, ahol a tanár/tutor a diákokat egy közvetítő médium (film, multimédiás segédeszközök, weboldal stb.) segítségével „viszi el” egy másik városban, országban lévő múzeumba. Hasznos linkek: https://www.metmuseum.org/mymetmuseum/ vagy http://pbskids.org/go/

Wiki, Wikipédia • Honlap vagy weboldalcsoport, melynek címszavait, témaköreit a látogatók is tudják szerkeszteni, a közös munka révén páratlan mennyiségű információ gyűlik össze. Lásd még: Wikipédia, a 21. század Encyclopedia Britannicája, egy napról napra bővülő, frissülő óiráslexikon. Hasznos link: http://wikipedia.org/

A távoktatás és egyre inkább az IKT által támogatott távoktatás, az e-learning gazdaságossága, hozzáférhetősége és a nyitott tanulás nyújtotta flexibilis időbeosztás, tanulói autonómia, továbbá a távoktatás irányításának viszonylagos leegyszerűsödése, a különféle szabad szoftverek, a tartalomkezelő és tanulásszervező rendszerek4 alakíthatósága nagymértékben hozzájárult a terület térhódításához. A Nemzetközi Távoktatási Kurzuskereső – mely nagy valószínűséggel a tanfolyamoknak egyelőre csak töredékét dolgozta fel –131 országban a felső- és felnőttoktatás és a céges továbbképzések terén több mint 55 000 távoktatási, e-learninges vagy „vegyes” jellegű akkreditált és nem akkreditált képzést és tanfolyamot jegyez.5 Természetesen nemcsak a felnőttképzés és a felsőoktatás folyamodik a távoktatás és modern változatainak alkalmazásához, hanem az általános és középiskolák is (az egyes országokra lebontott számadatokat a következő fejezetek tartalmazzák).

A távoktatás jellemzői, tanulói attitűd, motiváció és képességek

Egy távoktatási, e-learninges vagy a hagyományos és a modern oktatási módszereket ötvöző (hibrid) tanulási környezetben számos tényező befolyásolhatja a pedagógiai hatékonyságot. A megváltozott oktatási körülmények miatt szükség van a hagyományos tanítási módszerek megújítására és a távtanuló igényeihez való alkalmazkodásra.

Miller és Padgett modellje6 három alapvető dimenzió mentén vizsgálja a távoktatást (elsősorban az IKT által támogatott távoktatást): idő, helyszín, csoportméret. A távoktatást elsősorban a helyszín különbözteti meg a hagyományos oktatástól. A tanár vagy tutor különféle multimédiás eszközök révén vagy a hagyományosabb televíziós, rádiós adáson keresztül közöl információkat. Amennyiben szinkrón kommunikáció zajlik, nehezítheti a közös munkát az újszerű vagy szokatlan technika használatában való járatlanság vagy az a tény, hogy nehezebb látni és hallani a másikat.

A csoportméret arról tájékoztat, hogy a tanítási folyamat előadás jellegű, vagy csoport-, illetve egyéni munkán alapul. A csoportmunka remek eszköz az izoláltság érzésének eloszlatásában, a tanulási folyamat és a (közös) munka iránti attitűd alakításában. Egy intézményen belüli távtanórán a tutor vagy a távtanár által video- vagy telekonferencia segítségével irányított osztálytermi diskurzusok, virtuális kirándulások vagy az online/virtuális tantermek chat- és fórumoldalai, társas szoftverei segíthetnek a bizonytalanabb diákok kötődésének kialakításában, megerősítésében.

A csoporton belüli egészséges versenyszellem a diák munkáját is motiválhatja. A University of Phoenix Online7 – az egyik legnagyobb akkreditált virtuális egyetem – például sikerrel bizonyítja kurzusaival, hogy az általuk kínált IKT-megoldások a hagyományos „szemtől szemben” eszmecsere nélkül is sokkal mélyebb és élménydúsabb kommunikációt biztosítanak 14 fős csoportjaik számára, mint egy hétköznapi egyetem 200 fős előadótermében.

Természetesen az idő is fontos tényező mind a hagyományos, mind a távoktatás esetében. A diák vagy valós időben, vagy az önmaga által választott időbeosztásban birkózik meg a tananyaggal. Az IKT révén azonban számos olyan eszköz (e-mail, chat, fórumok stb.) áll a rendelkezésére, amely az azonnali (szinkrón) vagy késleltetett (aszinkrón) helyzetekben többet tud nyújtani, mint a hagyományos oktatás kommunikációs formái. Az általános és középiskolai távoktatásban részt vevők helyzete annyival könnyebb a felsőoktatásban vagy a felnőttképzésben részesülő diáktársaikénál, hogy az ő szintjükön az oktatási folyamat legtöbbször egy tutor, felügyelő tanár segítségével zajlik, aki a távtanár által készített óravázlat vagy saját tapasztalata alapján tud segítséget nyújtani a diákoknak.

Ezzel szemben a felsőoktatás és felnőttképzés távtanulója gyakran egyedül tanul. Az évfolyamtársakkal, a tanárral vagy tutorral való kapcsolattartás vagy a versenyhelyzet hiánya negatív hatással lehet a diák fejlődésére, azonban a társas szoftverek, tele- és videokonferenciák révén orvosolható ez a probléma: lehetőség nyílik a szinkrón vagy aszinkrón személyközi kommunikációra. Ezen a képzési szinten az oktatás nyitottsága miatt a diáknak kellő koordinációs készségre is szüksége van, hiszen nemcsak tanulmányaira, hanem a munkájára és a mindennapi élet apróságaira is időt kell szakítania.8

Ha a tanulóra jellemző információfeldolgozási módok9 szerint vizsgáljuk a távoktatás kelléktárát, azt látjuk, hogy a helyszín-, eszköz- és időbeli tényezők különböző aspektusai között mind a reflektív vagy impulzív, mind az auditív, a vizuális vagy a motoros tanulást előnyben részítők találnak maguknak kedvező információhordozókat, kurzusokat. Természetesen célszerű többféle stratégia elsajátítása és alkalmazása, és leginkább a távtanuló tudja eldönteni, hogy mely módszerek és képzéstípusok a legkedvezőbbek számára.

A felsőoktatásba, felnőttképzésbe jelentkező távtanulók számára készült alkalmassági tesztek, kvízek érdekes adalékul szolgálnak e témakörhöz. A különböző kurzusokat indító intézmények hasonló adottságok és képességek meglétére vonatkozó kérdéseket állítanak össze, melyek érvényessége minden bizonnyal az oktatás többi szintjén is igaz, hiszen a távoktatásnak és az e-learningnek azonos módszerei vannak, „csupán” a képzés tárgya, tempója és mélysége változik. Hogyan is jellemezzük akkor az ideális távtanulót? Nos, legyen jó olvasó, tudja pontosan követni az írott és elhangzott szövegek utasításait, világosan és érthetően kommunikálja gondolatait, és ne okozzon gondot neki az IKT eszközeivel való munka.10

Távoktatás és e-learning az általános és középiskolai gyakorlatban: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Finnország

Tíz évvel ezelőtt az általános és középiskolák szintjén elsősorban az alacsony népsűrűségű települések és a tanárhiánnyal küzdő iskolakörzetek alkalmazták a távoktatás különböző információhordozóit. Ma azt látjuk, hogy az IKT-eszközökkel támogatott távoktatás az iskolai tanítási folyamat része lett.

Az Egyesült Államok kormánya 2005 márciusában publikálta az első olyan tanulmányt, amely a 2002/2003-as tanév beiskolázási adatai alapján átfogó képet ad az általános és középiskolák távoktatásban részesülő diákjairól. A Távoktatás az általános és középiskolákban az Egyesült Államokban11 az egész országra kiterjedően veszi számba a távoktatási kurzusokat, a részt vevő diákokat és az oktatási technológiákat.

A vizsgálatban a helyi távoktatási kurzusok számáról, az évfolyamonkénti és tárgyankénti beiskolázási adatokról, az alkalmazott technológiákról és az iskolák jövőbeni távoktatási terveiről gyűjtöttek adatokat. A kötetből kiderül, hogy a távoktatás tananyaga leggyakrabban hangzó- vagy videoanyagok formájában (élő vagy korábban felvett), az interneten keresztül vagy az IKT más eszközei révén jutott el a diákokhoz.

A becsült nemzeti adatok azt mutatják, hogy a 2002/2003-as tanévben a diákok több mint egyharmada, 36 százaléka vett részt a távoktatásban (ez a közoktatási rendszer 15 040 iskolakörzete közül nagyjából 5500). A tantárgyankénti beiskolázási adatok azt mutatják, hogy 8200 diák általános iskolai, 11 700 számítástechnikai képzésben, 74 600 pedig társadalomismeret- és társadalomtudományi képzésben részesült. Az összes diák 23 százaléka társadalomismeretet és társadalomtudományt, 19 százalékuk angol nyelv és irodalmat, 15 százalékuk matematikát, 12 százalékuk természettudományt, 12 százalékuk idegen nyelvet és 14 százalékuk egyéb tárgyat tanult ebben a keretben.

Az iskolakörzetek 55 százaléka használ kétirányú videót, 47 százaléka aszinkrón internetes kurzust, 21 százaléka szinkrón internetes kurzust, 16 százaléka egyirányú videót, 4 százaléka egyéb technológiát. A városi, külvárosi körzetekben az internetes kurzusok az elterjedtek, míg a vidéki iskolákban a kétirányú videó a legnépszerűbb eszköz. Az USA-ban az általános és középiskolák 72 százalékában várhatóan bővül majd a távoktatás keretében zajló tanórák és az azon részt vevő diákok száma.

2005. október 25-én jelent meg a Higher Standards, Better Schools for All12 című kötet, a brit oktatásügy Fehér könyve, amely részletesen beszámol az iskolákban lezajlott változásokról. Tanulmányunk szempontjából kiemelendő, hogy e kiadványban büszkén jelentik: az iskolákban egyre emelkedik a nemzetközi szinten már eddig is kimagasló elektronikus táblák (whiteboard13) és számítógépek száma. Az előzőeknek, valamint a széles sávú és vezeték nélküli internet-hozzáférésnek köszönhetően az IKT az oktatási, tanulási folyamatok szerves részévé vált (1998 óta megduplázódott az IKT-ráfordítás összege).

Az IKT révén a szülőkkel való kommunikáció is felgyorsult és könnyebbé vált. Az iskolák több mint 80 százalékának saját weboldala van. A jól felszerelt iskolák nemcsak a közösségi élet és a sporttevékenységek felé nyitottak, hanem a felnőttoktatás irányába is, számos középiskola a munka mellett tanulók számára is biztosít tanulási lehetőségeket.

Mindemellett 2006 áprilisáig az eLearning Credits- (eLC) program keretében a brit kormány 330 millió fontot oszt meg az iskolák között. Minden államilag finanszírozott általános és középiskola, valamint a legtöbb bölcsőde számára biztosítják az eLC támogatást, melynek segítségével multimédiás segítséget nyújtanak a tanítási, tanulási folyamatokhoz. A CurriculumOnline14 projekt és weboldala központi szerepet játszik a kormány azon igyekezetében, hogy tovább javítsák az IKT és a multimédia eszközeihez, forrásaihoz való hozzáférést; ezáltal a távoktatás, az e-learning és a „hibrid” tanítási-tanulási módok is könyebben bevonhatóak az oktatási folyamatba.

Finnország az 1999-ben indított Nemzeti Kutatási és Oktatási Információs Stratégiai Kezdeményezéssel próbált és próbál a hagyományos tanítási módszerek mellé azoknál rugalmasabb és változatosabb programokat ajánlani, melyek révén az oktatási intézmények az alacsony népsűrűségű területeken is a kurzusok széles skáláját nyújtják diákjaiknak. A finn oktatásügy célja a Nemzeti Virtuális Iskola Projekt15 felállítása, továbbá az IKT bevezetése, népszerűsítése volt a finn iskolákban. A száznál kevesebb létszámmal működő felső középiskolai oktatást nyújtó intézmények a finn közoktatási rendszer 450 iskolájának körülbelül a negyedét teszik ki. Ezek az iskolák az IKT-eszközök révén csatlakoznak a különböző távoktatási programokhoz. Közel száz általános iskola vesz részt például egy irodalomtanítási projektben, de ezen a szinten nincs olyan átfogó rendszer, mint a középiskolában vagy a felsőoktatásban. A harmadik és negyedik évfolyamon egyelőre próbajelleggel vezettek be francia, német és orosz távoktatási nyelvórákat is.

A 1997-es finn Felső Középiskolai Távoktatási Program utódja az Iskolák Virtuális Oktatási Hálózata, amely a dolgozó felnőttek számára is lehetővé teszi középiskolai tanulmányaik befejezését. Szinte minden felső középiskola szervez távoktatást, a tanmenet személyre szabott, és a teljes körű távtanulás mellett a diáknak személyes konzultációra is lehetősége nyílik. A tananyagok között tankönyvek, rádiós és televíziós anyagok, valamint web alapú csomagok is szerepelnek.16

A szakképzésben hasonló módszerekkel és eszközökkel dolgoznak, a különböző szakképzési területeket átfogó húsz hálózat gondozza a fiatalok számára készített programokat. Mivel ezen a területen a készségek kialakításához a tanítási folyamat során szükség van a tanárral történő személyközi kommunikációra és gyakran a tananyag kézzelfogható demonstrálására, ezen a képzési területen még nem történtek kísérletek a távoktatás kizárólagos alkalmazására.

Távoktatás, e-learning és nyitott tanulás a felsőoktatásban és a felnőttképzésben: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Skandináv országok

A távoktatás, az e-learning és a nyitott oktatás révén a diákok állami, pályázati, önerős vagy alkalmazói támogatás segítségével vehetnek részt az adott ország vagy éppenséggel a világ másik szegletében készített, sugárzott, lebonyolított tanórákon, kurzusokon és oktatási folyamatokban.

Ahogy azt a következőkben látni fogjuk, egyre növekszik a távoktatási központok és újabban a virtuális egyetemek és képzési központok száma. Anglia, Finnország, Svédország és az Egyesült Államok főiskolái és egyetemei is sorra hozzák létre e-Egyetemeiket. Sok esetben már nem a hagyományos intéményi rendszerre épül a távoktatás, az e-learning és a nyitott oktatás, hanem kizárólag virtuális központokra, amelyek többsége nemcsak az adott ország hallgatói, hanem az internet révén a világ bármely diákja számára elérhető.

Az Egyesült Államok elmúlt évtizedbeli felsőoktatási beiskolázási adatai jelentős változást mutatnak a diákság életkorában. Míg a nyolcvanas és kilencvenes évek elején a felsőoktatásban elsősorban a 18–24 éves korosztály volt jelen, addig 1995-ben már „öregebb” volt a diáksereg: 56,5 százalékuk 18–24 éves, 39,5 százalékuk 25–49 éves, 4,1 százalékuk pedig 50 évnél idősebb volt.17 Az Oktatási Minisztérium adatgyűjtése18 impozáns adatokkal szolgál: 1995 őszén a nyilvános felsőoktatási intézmények a kétéves képzések 58 százalékában, a négyéves képzések 62 százalékában indítottak távoktatást. Az intézmények már ekkor mintegy 25 730 különféle kurzust kínáltak diákjaiknak, és leginkább egy- és kétirányú videót, audio- és webes alapú anyagokat használtak.

Nem meglepő, hogy az egyes egyetemek és főiskolák belső statisztikái a távoktatás flexibilitását választó diákok számának növekedését mutatják. Dél-Dakota Egyetemén 2005-ben a tavaszi félévben az online távoktatási képzésre beiratkozott hallgatók száma az előző félévhez képest 16 százalékkal emelkedett.19 A bostoni Eduventures piackutató cég becslése szerint 2002-ben 483 000 felnőtt szerzett diplomát online képzéssel, 2005 végére ez a szám 1,2 millió fölé emelkedhet. A növekedés mértéke egyedül 2005-ben 36 százalékra tehető, a kurzusokra fordított összeg nagyjából 7 milliárd USD lesz az idén.

De lássuk a távoktatás néhány példáját Európából! A Nyitott Egyetem20 az Egyesült Királyság (UK) egyetlen olyan egyeteme, amely kizárólag távoktatást folytat. Az egyetemen nagyjából 150 000 diák tanul hároméves és további 30 000 az ezt követő kétéves képzésben. Az egyetem hallgatói közül 10 000 fő fogyatékos. Majdnem minden diák munka mellett tanul, a hároméves képzésben részt vevők 70 százaléka főállásban dolgozik. 50 000 diák tanulási költségét a munkáltatója fizeti. Az intézmény minőségét jelzi az is, hogy az Egyesült Királyság egyetemeinek 30 százaléka alacsonyabb felvételi követleményeket támaszt, mint a Nyitott Egyetem.

A skandináv országokban körülbelül nyolcmillió felnőtt vesz részt a felnőttoktatásban. A 19. század végén elindult migrációs folyamat által életre hívott felnőttképzési Népi Főiskola-mozgalomba21 Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország is bekapcsolódott. A mozgalmon túlmenően a Finnországban 21 finn egyetem összefogásával létrehozott Finn Virtuális Egyetem22 célja a résztvevők tudás- és munkamegosztása, a tapasztalatcsere, valamint az online tanulás és technikák népszerűsítése, fejlesztése.

Finnországban évente egymillió diák tanul a felnőttoktatásban, és több mint tízmillió tanórát tölt az iskolapad mögött. Az államilag finanszírozott kurzusok térítésmentesek, az Oktatási Minisztérium 550 millió Euró értékben támogatja ezt a területet. A kurzusokat egyetemek, politechnikumok, a felső középiskolák felnőtt-tagozatai, képzési központok és nyári egyetemek szervezik. A felnőttoktatás és -képzés elsődleges színtere azonban a munkarőpiac, a munkáltató helyezi el alkalmazottait állásspecifikus kurzusokban.

Svédország 1999-ben indította útjára a DISTUM távoktatási programot, melynek keretében rugalmas tanulási módokat kínálnak a felsőoktatási és felnőttképzési intézményekben. 2002 óta a DISTUM szerepét az eUniversity Sweden tölti be, amely 31 főiskolából és egyetemből áll, és 211 millió korona állami támogatást kapott. E program résztvevőin kívül számos más egyetem kínál diákjainak távoktatási programokat, az innovációban élen járó Lundi Egyetem23 például folyamatosan alakítja hagyományos távoktatási programjait, hogy azokat az e-learning révén még könnyebben hozzáférhetővé tegye. Az Oresund Egyetem pedig 13 dán és svéd egyetemből álló konzorcium, célja az oktatási, kutatási és üzleti IT-területek fejlesztése.24

Említést kell tennünk még a Folkuniversitetről,25 mely a stockholmi, göteborgi, uppsalai, lundi és az umeĺi egyetemekkel áll kapcsolatban, és számos felnőttképzési kurzust kínál, melyek mindegyike elérhető az interneten keresztül is. A Folkuniversitetet képzési programjai a munkaerőpiacon és a szakmai életben alkalmazható tudásra és képességekre koncentrálnak, tanítási módszereiket az egyéni igényekhez igazítják.

Világszerte számos cég intranetek, extranetek vagy óriáscégek segítségével népszerűsíti és teszi elérhetővé távoktatási, e-learning és nyitott oktatási kurzusait. A nemzetközi együttműködés legjobb példája a CISCO Systems, Enterasys Networks, Partner Entrust, Microsoft, Ericsson és mások részvételével létrehozott Global Knowledge26 Központ, amely több mint 700 kurzust kínál az érdeklődők számára.27

A távoktatás, az e-learning és a nyitott tanulás jövője

A távoktatás, az e-learning és a nyitott oktatás terjedése elé finanszírozási, infrastrukturális problémák vagy éppenséggel a képzés hitelességének, érvényességének és a rendszer átjárhatóságának megkérdőjelezése állíthat korlátokat.

Az Európai Unióban biztosítottnak látszik a terület fejlesztése és finanszírozása az e-learning28 és az élethosszig tartó tanulás általános támogatottsága révén. Ahogy azt az adatokból láttuk, évről évre egyre nagyobb arányban nő a munkaerő-piaci versenyképesség megőrzése érdekében fontos belső céges és egyéb képzések, továbbá a felsőoktatásbeli és más felnőttképzési kurzusok száma. Az általános és középiskola szintjén is tapasztalható a távoktatás és az e-learning térhódítása könnyű hozzáférhetőségük és az oktatási folyamatot megkönnyítő, kiegészítő szerepük révén.

Az elmúlt tíz év trendjei alapján elsősorban a felsőoktatási és felnőttképzési intézmények vezetői teszik fel a kérdést: vajon mekkora és milyen képesítésű tanerőre és adminisztratív stábra, infrastuktúrára lesz szükségük a következő évtizedben? Mi lesz a hagyományos osztálytermek, tanfolyamok, egyetemek sorsa?

Howell, Williams és Lindsay29 távoktatással kapcsolatos kutatása 32 fontos trendet vesz számba, listájuk legfontosabb elemei: a felsőoktatás iránt növekvő érdeklődés, a tanulói érdekeknek és környezetnek megfelelő kurzusválasztás, a hagyományos kari szerepek eltolódása, a kari dolgozók továbbképzésének igénye, a profit alapú intézmények növekedése, a hagyományos intézmények összeolvadása, a képzési struktúra decentralizálódása, az oktatás és képzés nyitottabbá válása, a képzések hangsúlyeltolódása a kompetenciák kialakítása felé és az IKT-eszközök értő használatának szükségessége.

Az oktatáspolitika döntéshozóinak nemcsak a gazdasági és demográfiai trendekkel kell számolniuk, hanem a rohamosan fejlődő technológiákkal, a képzés és képzéstípusok iránti kereslettel és természetesen a tanulók igényeivel, érdeklődésével. Míg a trendek önmagukban nem elegendőek a megoldás megtalálásához, a döntéshozók időbeni reakciója, a működő irányzatok követése nagyban hozzájárulhat az intézmények fokozatos formálódásához, és biztosíthatja versenyképességüket, életben maradásukat.

Ajánlott olvasmányok, weboldalak

Európai Távoktatási és E-Learning Hálózat (EDEN) honlapja: http://www.eden-online.org/

ELearnMag.Org: http://elearnmag.org/

Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (MTA SZTAKI): http://elearning.itc.hu/elearning/

Electronic Journal of e-Learning: http://www.ejel.org

Distance-Educator.Com: http://www.distance-educator.com/

Emerging Technologies, linkgyűjtemény: http://www.emtech.net/Distance_Education.htm

Multimédiás linkgyűjtemény: http://www.eduscapes.com/seeds/

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.