2019. szeptember 19., csütörtök , Vilhelmina

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Intézményi szintű folyamatok >> Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években

Függelék -- Az iskolaminta reprezentativitásáról

2009. június 17.

Függelék

Az iskolaminta reprezentativitásáról







Az iskolaminta reprezentativitásáról1

A kiválasztás alapját a Magyarországon található olyan oktatási intézmények jelentették, ahol általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai vagy szakmunkásképzés folyik. A sokasági adatok forrása az MKM és KSH 1997-es kötelező oktatásstatisztikája. A reprezentativitást négy ismérv szerint figyeljük:

Az iskola típusa szerint (csak általános iskola, általános és középiskola, csak gimnázium, gimnázium és középfokú szakmai képzés, csak szakmai képzés).

A település típusa szerint (Budapest, megyei jogú város és megyeszékhely, egyéb város, község).

Az ország régiói szerint (Budapest, Pest megye, Észak-Magyarország, Észak-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Kelet-Magyarország, Dél-Alföld).

A fenntartó típusa szerint (helyi önkormányzat, megyei vagy fővárosi önkormányzat, alapítvány és természetes személy, egyéb).

A kötelező oktatásstatisztika szerint Magyarországon 1997-ben 4685, a fentiekben meghatározott oktatási intézmény működött.

A mintába 1166 intézmény került be, ami a magyar intézmények egynegyedét jelenti.

A továbbiakban áttekintjük a sokasági intézmények és a mintabeli intézmények egy- és kétszempontú megoszlását és összehasonlítjuk azokat. A reprezentativitásra egzakt illeszkedésvizsgálatot ebben az esetben nem célszerű végezni a nagy kiválasztási arány miatt (25%-os kiválasztás esetén a minta semmiképpen nem tekinthető független azonos eloszlású mintának, így az illeszkedésvizsgálat eloszlásbeli feltételei nem teljesülnek).

Az iskolák megoszlása országosan és a mintában az iskola típusa szerint
Típus Megoszlás %
Országos Minta
Általános iskola 75,2 72,4
Általános + középiskola 5,2 4,7
Gimnázium 3,9 4,0
Gimnázium + szakképző iskola 3,9 5,0
Szakmai iskola 11,8 13,9
Összesen 100,0 100,0

 

Az iskolák megoszlása országosan és a mintában régió és az iskola típusa szerint
Típus Budapest Pest megye Észak-Magyarország Észak-Dunántúl Dél-Dunántúl Kelet-Magyarország Dél-Alföld Összesen
Országos
Általános iskola 10,2 8,3 17,1 20,6 16,4 11,6 15,8 100
Általános+középiskola 18,1 4,1 15,2 21,0 14,8 8,2 18,5 100
Gimnázium 32,6 9,4 9,4 15,5 8,8 9,9 14,4 100
Gimnázium+szakképző
iskola
17,4 7,1 13,0 20,7 8,7 9,8 23,4 100
Szakmai iskola 20,2 6,1 11,7 19,8 14,4 8,5 19,3 100
Összesen 13,0 7,9 15,9 20,3 15,5 10,9 16,6 100
Minta
Általános iskola 9,2 8,8 16,1 21,1 18,2 11,4 15,2 100
Általános+középiskola 31,5 11,1 7,4 20,4 5,6 11,1 13,0 100
Gimnázium 24,4 4,4 2,2 24,4 17,8 17,8 8,9 100
Gimnázium+szakképző
iskola
14,0 7,0 14,0 15,8 14,0 17,5 17,5 100
Szakmai iskola 19,0 4,9 12,3 19,6 14,1 9,8 20,2 100
Összesen 12,4 8,1 14,5 20,7 16,8 11,7 15,7 100

 

Az iskolák megoszlása országosan és a mintában a fenntartó és az iskola típusa szerint
Típus Helyi
önkormányzat
Megyei
önkormányzat
Egyház Alapítvány, természetes személy Egyéb Összesen
Országos
Általános iskola 94,1 0,9 2,9 1,3 0,7 100
Általános+középiskola 63,8 11,1 17,7 3,7 3,7 100
Gimnázium 61,3 7,7 19,3 8,3 3,3 100
Gimnázium+szakképző iskola 59,2 32,1 3,3 2,7 2,7 100
Szakmai iskola 58,4 26,5 0,2 9,5 5,4 100
Összesen 85,7 6,0 4,0 2,8 1,6 100
Minta
Általános iskola 94,7 0,7 2,8 1,1 0,6 100
Általános+középiskola 83,0 1,9 11,3 1,9 1,9 100
Gimnázium 68,9 13,3 15,6 2,2 100
Gimnázium+szakképző iskola 66,7 24,6 5,3 1,8 1,8 100
Szakmai iskola 61,5 26,9 4,5 7,1 100
Összesen 87,1 6,1 3,5 1,6 1,7 100

 

Az iskolák megoszlása országosan és a mintában településtípus és az iskola típusa szerint
Típus Budapest Megyeszékhely,
megyei jogú város
Egyéb
város
Község Összesen
Országos
Általános iskola 10,2 12,5 17,8 59,5 100
Általános + középiskola 18,1 33,3 44,4 4,1 100
Gimnázium 32,6 31,5 30,9 5,0 100
Gimnázium + szakképző iskola 17,4 27,2 51,6 3,8 100
Szakmai iskola 20,2 36,9 34,2 8,6 100
Összesen 13,0 17,8 22,9 46,3 100
Minta
Általános iskola 9,2 11,9 17,1 61,8 100
Általános + középiskola 31,5 28,3 22,6 17,6 100
Gimnázium 24,4 42,2 28,9 4,4 100
Gimnázium + szakképző iskola 14,0 26,3 54,4 5,3 100
Szakmai iskola 19,0 31,6 43,7 5,7 100
Összesen 11,7 17,3 23,4 46,8 100

Az egyszempontú eloszlások szerint a minta tükrözi a magyarországi iskola-összetételt, iskolatípus szerint az országos és mintabeli megoszlás értékei között maximum 2 százalékpontos a különbség. A régiók szerinti mintabeli megoszlás szinte tökéletesen visszaadja az országosat, és a fenntartó szerinti megoszlás is hűen tükrözi azt.

Kétszempontú eloszlások esetén már láthatóak nagyobb különbségek, ezeket emeljük ki az alábbiakban:

– Az általános és középiskolák esetében a mintában Budapest túl-, a tiszta gimnáziumok esetében alulprezentált. Az általános és középiskolák településtípus szerint nemcsak Budapesten, hanem a községekben is felülprezentáltak, és a városokban a sokasági aránynál kisebb az arányuk a mintában.

– A tiszta gimnáziumok esetében a Dunántúl nagymértékben felülprezentált.

– A középfokú oktatási formákat (is) fenntartó intézmények esetében – és ezen belül főleg az általános és középiskolák esetében – a helyi önkormányzati fenntartású intézmények felülprezentáltak, a megyei önkormányzat által működtetettek viszont alulreprezentáltak. A gimnáziumok közül az alapítványi és természetes személyek által fenntartott intézmények szintén alulprezentáltak.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.