2019. október 23., szerda , Nemzeti Ünnep, Gyöngyi

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Pedagógiai rendszerek fejlesztése >> A társadalomismeret- és etikaoktatás módszertana >> A társadalomismeret- és etikaoktatás európai gyakorlata

Társadalomismereti tantervfejlesztési segédanyag: A Társadalomismereti Oktatás Nemzeti Tanácsának (NCSS) kiadványa

2009. június 17.

Társadalomismereti tantervfejlesztési segédanyag

(Social Studies Curriculum Planning Resources, Kendall/Hunt Publishing Company)
A Társadalomismereti Oktatás Nemzeti Tanácsának (NCSS) kiadványa

Előszó

(Frances Haley, NCSS igazgató)

A Társadalomismereti Oktatás Nemzeti Tanácsa sokféle anyaggal áll a társadalomismeret-oktató szakemberek rendelkezésére társadalomismereti program tervezésében, értékelésében és felülvizsgálatában. Ebben a gyűjteményben ilyen anyagok szerepelnek, kiegészítve más szervezetek és kiadók által megjelentetett anyagok jegyzetekkel ellátott bibliográfiájával.

A bevezetőben Mary McFarland a tantervek állandó elemeiről közöl listát: a tudásanyag, a készségek, az attitűdök és a tevékenységek szükségszerű elemei bármely társadalomismereti tantervnek. Egy sor kérdést is meghatároz, amelyeket felhasználhatunk tantervek vizsgálatakor és értékelésekor.

A második rész az NCSS három állásfoglalását mutatja be, amelyek magukban foglalják a jó társadalomismereti tanterv kritériumait. Az első a kritériumokkal foglalkozik, amelyet minden társadalomismereti programnak célként kell maga elé állítania a tartalmát és menetét illetően. A társadalomismeret-oktatás szükséges elemei című fejezet körvonalazza egy szakszerűen megtervezett tanterv tartalmának és menetének tudásanyag-listáját, demokratikus meggyőződését, gondolkodási készségeit, részvételi készségeit, valamint a tevékenységformákat amelyeknek jelen kell lenniük a példaprogramokban. Ezt követik az NCSS Társadalomismereti Tanterv iránymutatásai kivonatos formában.

A harmadik részben teljes egészében szereplő leírások három olyan tanterv tartalmát és menetét részletezik, amelyek a lehető legjobban megfelelnek az előző részben foglalt kritériumoknak. A „Társadalomismereti oktatás egy erős és szabad nemzet állampolgárainak” program a társadalomismereti oktatás állampolgárságra nevelési feladatának tesz eleget. Ahogy a szerzők írják: „Ez a feladat pedig az, hogy minden amerikai iskolás megkaphassa a lehetőséget arra, hogy elsajátítsa a társadalmi, politikai és gazdasági életben való kompetens részvételhez szükséges tudást, képességeket, készségeket, meggyőződést és értékeket”. A „Társadalomismereti oktatás, témák és kérdések, amelyek a demokrácia elveit és gyakorlatát tükrözik”, az oktatás tartalmának és menetének tematikus megközelítése, amely egy sor szükséges (bár közel sem teljes körű) témán és kérdésen alapul, amelyek alkalmasak a párbeszéd megindítására az oktatás tartalmának és menetének logikai, filozófiai és pszichológiai relevanciáját illetően a tanításban, tanulásban és a társadalomismeret gyakorlatában egy demokratikus államban. A harmadik modell: a „Társadalomismeret a globális oktatásban” globális megközelítésben vizsgálja a társadalomismereti tantervet, kiterjesztve az állampolgárság fogalmát, mivel a mai világban az állampolgárság egyre inkább magában foglalja a részvételt nem csupán a helyi közösségben, az államon vagy a nemzeten belül, hanem a globális közösségben is. Tükrözi azt a meggyőződést, hogy a társadalomismereti tantervnek tükröznie kell a globális társadalom jelenkori és történeti realitását.

A negyedik rész az NCSS olyan álláspontjait és iránymutatásait tartalmazza, amelyek befolyásolják a társadalomismereti tantervet. Iránymutatások az állampolgári oktatással, elemi/kora gyermekkori oktatással, globális oktatással, vallásoktatással, tudományokkal, technikával és társadalommal kapcsolatban.

Az utolsó rész egy, John Patrick és C. Frederick Risinger (ERIC Clearinghouse for Social Studies and Social Science Education) által összeállított jegyzetekkel ellátott bibliográfia. Felsorolja a közelmúltban iskolai körzetek, állami oktatási intézetek és szervezetek által készített jelentéseket és társadalomismereti tanterveket az Egyesült Államokban. A szerzők részletes információt is mellékeltek ezen dokumentumok fellelhetőségéről.

Reméljük, mindezek az átgondolt, szakemberek által összeállított és az NCSS által jóváhagyott dokumentumok segítségül szolgálnak a társadalomismereti tanterv felülvizsgálata és értékelése során. Hisszük, hogy ez a dokumentum megfelel a NCSS céljainak, amennyiben útmutatást nyújt a társadalomismereti oktatás területén, elősegíti a társadalomismeret-oktatók szakmai fejlődését valamint segíti és erősíti a társadalomismereti oktatás előrehaladását.

Bevezetés

(Mary McFarland)

A társadalomismeret-oktatás első kérdése: miért gondoljuk, hogy a társadalomismeret-oktatásnak alapvetőnek kell lennie egy demokratikus köztársaságban? A „miért” alapvető kérdését követi a „mit és hogyan” kérdése. Ebben viszonylagos harmónia és állandóság uralkodik – a tanterv bizonyos elemei szinte mindenhol megegyeznek.

Az NCSS és a „miért?” kérdése.

Az NCSS nézőpontja szerint a társadalomismeret középpontjában az állampolgári oktatás áll. A 12 évfolyamra kiterjedő tanterv célja, hogy felkészítse a diákokat az „állampolgár hivatalára”: az egyetlen olyan szerepre, amely a társadalom valamennyi tagjára érvényes.

A tantervek állandó elemei

Néhány példa a tantervek kulcsfontosságú és ezért állandónak mondható elemei közül:

  • Állampolgári ismeretek:
    A nemzettel kapcsolatos történelmi, földrajzi, társadalmi, kulturális ismeretek, összehasonlítás más nemzetekkel, nemzeti értékek.
  • Állampolgári készségek
    Logikus és kreatív gondolkodás, állampolgári készségek.
  • Állampolgári attitűdök
    Elkötelezettség az értékek iránt, sokféleség tisztelete és pozitív hozzáállás.
  • Állampolgári tevékenységek
    Az ismeretek, készségek és attitűdök alkalmazása a gyakorlatban.
Kulcskérdések a K-12 társadalomismereti programmal kapcsolatosan és azon túl

Kérdések, amelyeket ajánlatos figyelembe venni a társadalomismereti tanterv kidolgozásakor:

  • Tisztázottak-e a tanterv céljai?
  • Van-e a célok megvalósítására idő?
  • Van-e egyensúly az ismeretek és elmélyítésük; múlt, jelen és jövő megjelenítése; valamint helyi, nemzeti, és nemzetközi tartalmak között?
  • Megfelelően széles alapokon nyugszik-e a tartalom? (történelem, földrajz stb. mellett irodalom, művészet, tudományok is megjelennek-e benne?)
  • Rendelkezésre állnak-e megfelelő tananyagok?
  • Maguktól értődőek-e különböző tanítási stratégiák? (pl.kooperatív tanulás, megbeszélés, szimulációk, kutatások)
  • Van-e lehetőség különböző jellegű értékelésekre?
  • Demokratikus-e az osztálytermi és iskolai légkör és elősegíti-e a részvételi állampolgárságot?
  • Elősegíti-e az oktatás a diákok tudásának, öntudatának és pozitív hozzáállásának a kifejlődését?

Az NCSS tantervekkel kapcsolatos állásfoglalásai

1. A társadalomismereti oktatás szükséges elemei az NCSS felfogásában

Az állampolgári részvétel kulcsfontosságú a demokratikus rendszer működéséhez, ennek elősegítése minden társadalomismereti program feladata is. Így milyennek is kell lenniük az ilyen programoknak?

  • Legyen folyamatos (óvodától a középiskoláig tartó).
  • Segítse elő az identitás kifejlődését.
  • Segítse elő az iskola és a közösség megfigyelését és annak életében való részvételt.
  • Foglakozzon fontos témákkal és a valóságos világ ügyeivel.
  • Készítse fel a diákokat az amerikai demokratikus elvek alapján történő döntéshozatalra.
  • Követeljen meg magas szintű teljesítményt, de ne pusztán az anyag memorizációját tekintse az értékelés alapjának.
  • Újító szellemű tanárokon alapuljon, akik széleskörű műveltséggel rendelkeznek a történelem, humán tudományok, társadalomtudományok valamint az oktatás elmélete és gyakorlata terén.
  • Vonja be a közösség tagjait a program fejlesztésébe és a diákok bevonásába.
  • Eredményezze az állampolgári ügyekben való aktív részvételt.
Tudásanyag

A társadalomismereti tanterv olyan információkat használ fel az osztályteremben, amelyekhez a diákok társadalmi és állampolgári megfigyelés, elemzés és részvétel útján jutottak. Ezek az ismeretek a következő területekről származhatnak:

  • Történelem
  • Földrajz
  • Gazdaságtan
  • Társadalmi intézmények
  • Csoportok és egyének közötti kapcsolatok
  • Világszintű kapcsolatok nemzetek, fajok, kultúrák és intézmények között
Demokratikus meggyőződés

A Függetlenségi Nyilatkozatból, valamint az Egyesült Államok alkotmányából levezethető gondolatok, amelyeknek nem csupán a tanterv részeként kell megjelenniük, hanem az osztályteremben és az egész iskola légkörében is. Ezek az elvek az igazságosság, az egyenlőség, a felelősség, a szabadság, a sokféleség és a magánélet fogalmaiban gyökereznek.

Gondolkodási készségek

A gondolkodási készségek állandó és rendszeres gyakorláson keresztül sajátíthatóak el, és céljuk, hogy a diákok össze tudják kötni az ismeretanyagot a meggyőződéssel valamint a tevékenységekkel. Az olvasásfejlesztésen és a számításokon felül a társadalomismeretek számára nélkülözhetetlen készségek a következő fő csoportokra oszthatóak:

  • Adatgyűjtéssel kapcsolatos készségek (pl. megfigyelés, válogatás, értékelés, értelmezés)
  • Intellektuális készségek (pl. összehasonlítás, osztályozás, kérdésfeltevés, végkövetkeztetés, általánosítás, előrejelzés)
  • Döntéshozási készségek (pl. alternatívák megfontolása, következmények felmérése, demokratikus elveken alapuló döntéshozatal és cselekvés)
  • Interperszonális készségek (pl. mások nézőpontjának látása, önismeret, általánosítás a sztereotipizálás elkerülésével, csapatmunka, konstruktív kritika, mások tiszteletben tartása)
Részvételi készségek

A részvétel elsajátításához a társadalomismereti programoknak a következő készségekre kell hangsúlyt fektetniük:

  • Hatékony csapatmunka
  • Érdekszövetségek létrehozása más csapatokkal
  • Meggyőzés, kompromisszum, alku
  • Türelem és kitartás a célért való küzdelemben
  • Tapasztalat kultúrák közötti szituációkban
Állampolgári tevékenységek

A legkitűnőbb társadalomismereti program sem biztos, hogy felkelti a vágyat a diákban az állampolgári részvételre – ehhez elsősorban a társadalomnak kell példát mutatnia a fiatalok számára.

2. Társadalomismereti tanterv irányvonalai az NCSS felfogásában

  1. A társadalomismereti program közvetlenül kapcsolódjon életkorhoz, érettséghez és a diákok érdekeihez.
  2. A társadalomismereti program a társadalmi valóságot vizsgálja.
  3. A társadalomismereti program olyan, jelenleg érvényes anyagra épüljön, amely jól reprezentálja az emberi tapasztalatot, kultúrát és meggyőződést.
  4. Gondosan válasszuk meg a célokat és olyan formában fogalmazzuk meg azokat, hogy egyértelmű iránymutatásként szolgáljanak a program számára.
  5. Az órai és egyéb tevékenységek közvetlenül és aktívan vonják be a diákot a tanulási folyamatba.
  6. Az oktatási stratégiák és az órai és egyéb tevékenységek a lehetséges források széles köréből származzanak.
  7. A társadalomismereti programnak elő kell segítenie a tapasztalatok rendszerezését.
  8. Az értékelésnek hasznosnak, szisztematikusnak, átfogónak és érvényesnek kell lennie a program célja szempontjából.
  9. A társadalomismereti oktatás kapjon erős támogatást mint az iskolai program alapvető és felelősségteljes része.

3. Kritériumok a társadalomismereti oktatás tartalmát és menetét illetően

A következő kritériumokat az NCSS eseti bizottsága állította fel, a társadalomismereti oktatás tartalmát és menetét illetően három dimenziót figyelembe véve: történelmi, társadalomtudományi és ezekhez kapcsolódó tanulmányok; a társadalmi szükségletek helyi, nemzeti és globális megközelítésben; valamint a diákok igényei, érdeklődési köre és fejlődési jellemzői.

A társadalomismereti tanterv NCSS által jóváhagyott tartalma és menete

1. Társadalomismereti oktatás egy erős és szabad nemzet állampolgárai számára (Jelentés)

Társadalomismeret és az állampolgárok oktatása

Az egyéni szabadságon és részvételen alapuló politikai rendszerek ritkán voltak hosszú életűek. Így kell-e ennek lennie az Egyesült Államok esetében is? Hogyan sajátítják el a fiatalok az alapvető értékeket és elvárásokat, amelyek az aktív állampolgárság jellemzői, és ki a felelős ezek átadásáért a fiataloknak?
A társadalomismereti oktatásnak különleges a küldetése az állampolgári oktatásban. Ez a feladat pedig az, hogy minden amerikai iskolás megkaphassa a lehetőséget arra, hogy elsajátítsa a társadalmi, politikai és gazdasági életben való kompetens részvételhez szükséges tudást, képességeket, készségeket, meggyőződést és értékeket.

Definíció

A társadalomismereti oktatás a K-12 tanterv alapvető eleme, amely
(1) céljait az állampolgárság természetéből származtatja egy demokratikus társadalomban, amely szorosan kötődik más nemzetekhez és a világ más népeihez;
(2) tartalmát elsősorban a történelemből, a társadalomtudományokból és bizonyos tekintetben a humán- és a természettudományokból meríti;
(3) tanítási módszerét illetően személyes, társadalmi és kulturális tapasztalatokat és a tanulók fejlődési szintjét tükrözi;
(4) elősegíti az iskolában tanultak és a diákok iskolán kívüli életében történtek közötti kapcsolat felismerését.

Célok

Általánosan elfogadott a szakirodalomban, hogy a társadalomismereti oktatási programok meghatározzák céljukat. Ezek közül ideálisnak tekinthető az olyan program, ahol egyensúly található a tudásanyag, a készségek, a demokratikus értékek és a társadalmi részvétel kombinációjában, mint az oktatás alapvető céljaiban.

  1. Ismeretanyag (a történelem, a földrajz, a jog, a gazdaságtan, az antropológia és a szociológia, a pszichológia, a humán- és a természettudományok területéről)
  2. Demokratikus értékek és meggyőződés (A Függetlenségi Nyilatkozat és az Egyesült Államok Alkotmánya a Jogok Jegyzékével, valamint a demokratikus eljárások)
  3. Készségek (Információszerzéssel, információrendszerezéssel és felhasználással, valamint interperszonális kapcsolatokkal és részvétellel kapcsolatos készségek)
Az oktatás tartalmának és menetének definiálása

Az „oktatás tartalma” kifejezés azokra az anyagi tartalmakra, értékekre, készségekre és tapasztalatokra utal, amelyekre a társadalomismereti programnak ki kell terjednie. Bár a tárgy és a téma ismerősen hangozhat, a tanár feladata, hogy mindezeket úgy közelítse meg, hogy a társadalomismereti oktatás fő céljait előmozdítsa.
Az „oktatás menete” az oktatási anyagok és témák megjelenésének sorrendjére utal. Általában jellemző, hogy a közelitől a távoli, az egyszerűtől a komplex felé törekszik haladni. Azonban ez nem feltétlenül jó megközelítés, mivel a mai társadalomban már nem biztos, hogy a „távoli” valóban távolit jelent. Nemigen léteznek „egyszerű” és „összetett” témák sem: mindez attól függ, hogyan tanítják.
A bizottság tehát egyfajta holisztikus-interaktív megközelítést javasol a tartalom kiválasztásában és elrendezésében.

Az oktatás tartalma és menete – illusztráció

A következőkben megjelenített tanterv kizárólag az anyagi tartalomra koncentrál, amely köré a készségek és értékek tanítása szerveződik, a példák – mint útmutatók – hasznosak lehetnek tantervfejlesztők és tanárok számára. Mindezekhez azonban a következő feltételek és előfeltevések teljesülése szükséges:

  • A társadalomismereti oktatás eredményeként kialakuljon a kritikus gondolkodás képessége.
  • Globális perspektíva tükrözése minden szinten.
  • A készségeket tanítják és alkalmazzák is minden szinten.
  • A tanár képes megfelelni a demokratikus társadalom társadalomismeret-oktatásában felmerülő kettős (és gyakran ellentétes) feladatnak: a szocializációs és a társadalomkritikai készségek kifejlesztésének.
  • A tantervnek rugalmasnak kell lennie a felmerülő témákkal kapcsolatban.
  • A tanulási környezet kritikus része egy jó társadalomismeret-oktatási programnak.
Példák az egyes szintekre

K (óvoda): Öntudat a társadalmi környezetben.

1. szint: Az egyén az elsődleges társadalmi csoportokban – a családi és az iskolai élet megértése.
2. szint: Alapvető igényekkel való találkozás a közeli társadalmi csoportokban – a szomszédok.
3. szint: A Földön osztozás másokkal – a közösség.
4. szint: Emberi élet különböző környezetben – a régió.
5. szint: Amerika népei – az Egyesült Államok és közeli szomszédai.
6. szint: Népek és kultúrák – jellemző régiók a világból.
7. szint: A sok nemzet változó világa – globális nézőpont.
8. szint: Erős és szabad nemzet építése – az Egyesült Államok.
9. szint: A demokratikus társadalmat működtető rendszerek – a jog, az igazságosság és a gazdaság.
10. szint: A nagy kultúrák eredete – világtörténelem.
11. szint: Amerika fejlődése – az Egyesült Államok történelme.
12. szint: Egyéves képzés során a következők közül választható:

  • A modern társadalom kérdései és problémái.
  • Bevezetés a társadalomtudományba.
  • Művészetek az emberi társadalmakban.
  • Nemzetközi tanulmányok.
  • Társadalomtudományi képzések (antropológia, gazdaságtan, államigazgatás, pszichológia, szociológia).
  • Közösségi ügyekben való irányított tapasztalatszerzés.

Természetesen lehetetlen olyan tervet felállítani az oktatás tartalmára és menetére nézve, amely az egész Egyesült Államokban megfelel, a fentiek helyi viszonyokra való alkalmazása azonban nem jelenthet nagy nehézséget.

Demokratikus értékek és meggyőződés fejlesztése

Léteznek egyfajta alapértékek, amelyek képviseletét a társadalom elvárja az oktatástól. Milyen értékeket és meggyőződést tanítson a társadalomismereti program? Amerika számára például ilyen értékek forrása a Függetlenségi Nyilatkozat vagy a Jogok Jegyzéke. Azonban az értékek és a meggyőződés fejlesztésének programja nem lehet pusztán erények gyűjteménye. A következő jogok, szabadságok és meggyőződések megtestesítik az amerikaiak többsége által vallott értékeket:

  • Az egyén jogai (pl. az élethez, szabadsághoz, emberi méltósághoz, tulajdonhoz való jog)
  • Az egyén szabadságai (pl. a politikai részvétel joga, a lelkiismereti- és vallásszabadság, a gyülekezési jog, a szabd véleménynyilvánítás)
  • Az egyén kötelességei (pl. az emberi élet tisztelet, mások jogainak tiszteletben tartása, tolerancia, a közjóért való munkálkodás)
  • Meggyőződések a társadalmi feltételekkel és az állam kötelességeivel kapcsolatban (pl. a törvények szükségessége, a kisebbség tiszteletben tartása, a szabadon választott kormány, a közjóért munkálkodó állam)

Hogyan és mikor kell tanítani az értékeket a tanterv során? Léteznek a direkt módszerek: az értékek azonosítása, vizsgálata és elemzése. Az indirekt módszerek a tanítás kontextusában hatnak, így például az osztálytermi és iskolai környezet hatása igen jelentős.

Készségek a társadalomismereti tantervben

A „készség” jelentése, hogy valaki képes valamit sorozatosan jól véghezvinni. A készségek fontos szerepet töltenek be az iskolában való teljesítés során, mint a tanulás fontos eszközei. A 3. táblázat összefoglalja a társadalomismeret-tanulás során felmerülő legfontosabb készségeket és azok elsajátításának javasolt helyét a tantervben.

2. Társadalomismereti oktatás, témák és kérdések, amelyek a demokrácia elveit és gyakorlatát tükrözik

Tükrözik-e az órai gyakorlatok a demokratikus elveket? Az oktatás mindig csak egy adott társadalom kontextusán belül definiálható. A jelen társadalmában, amely a „felvilágosult állampolgár” fogalmára épít, az iskola szerepe megnő a társadalmi berendezkedés fennmaradásához szükséges ismeretek átadásában. Mindennek a felelőssége jórészt a társadalomismereti oktatáson nyugszik.

Célok

A társadalomismereti programok négy oktatási célja, amelyek egyforma jelentőségűek.

  • A felvilágosult demokratikus állampolgárság kifejlesztése a helyi, nemzeti és nemzetközi ügyekben való hatékony részvételre.
  • A kulturális örökség megértése és elfogadása.
  • Akadémikus tudás és képességek megszerzése a társadalmi motívumok, következmények különböző helyen és időben való vizsgálatával kapcsolatosan.
  • Megtanulni, hogy „hogyan kell tanulni”.
A program tartalma: főbb tantervi témák

Az itt javasolt tanterv tíz témán alapul, amelyek logikusan következnek a fentebb vázolt célokból. Az egyes szinteken ezek a témák egyre bonyolultabb formában jelennek meg, és alkotják a program tartalmát.

  1. Kulturális örökség
  2. Globális perspektíva
  3. Politika és gazdaság
  4. Hagyományok és változás
  5. Társadalomtörténet
  6. Térbeli kapcsolatok
  7. Társadalmi szerződések
  8. Technika
  9. Béke és függetlenség
  10. Állampolgárság
Társadalomismeret és magasabb rendű gondolkodás

A társadalomismereti tananyag és a magasabb rendű gondolkodás két, egymáshoz szorosan kapcsolódó módon szemlélhető. Egyfelől a társadalomismereti tananyag történetek sora, amelyek emberekről, eseményekről tájékoztatnak. Másrészt a társadalomismeret úgy is értelmezhető, mint vizsgálat, amely magában foglalja a tudás megszerzését, rendszerezését és használatát. A társadalomismereti tantervnek ezek mindegyikét meg kell valósítania. Nem csak arról akarunk tudni, hogy mi történt, hanem azt is tudni akarjuk, hogy miért történt. A legfontosabb kérdések, amelyeket a társadalom múltjáról, jelenéről és jövőjéről gondolkodva megfogalmazhatunk, a következők:

  • Hogyan ragadhatunk meg egy témát, egy problémát, egy eseményt vagy egy viselkedésmódot?
  • Mi jellemez egy történelmi időszakot? Mi jellemez egy témát vagy egy problémát?
  • Mi számít elsődleges és másodlagos bizonyítéknak? Hogyan értékelhetőek és használhatóak ezek a bizonyítékok? Milyen bizonyítékok hiányoznak?
  • Hogyan jelennek meg az ok–oksági kapcsolatok egy elbeszélésben vagy egy értekezésben?

A fenti kérdések és a bennük foglalt fogalmak dinamikus használata alapvető jelentőséggel bírnak egy társadalmi vizsgálat lefolytatásának módjában. Meghatározzák azokat az alapvető elemeket, amelyek segítségével személyes és társadalmi kérdésekről gondolkodunk, valamint modellként szolgálnak a magasabb rendű vagy reflektív gondolkodáshoz. Ezek az alapvető elemek a következők:

  1. Konceptualizáció, azaz annak megragadása, hogy mi történt, mi változott, és mi maradt ugyanaz. Ehhez járul még a megértés fogalma is.
  2. Oksági kapcsolatok megértése, avagy miért és hogyan alakult ki egy adott helyzet.
  3. Az előzetesen vázolt magyarázatok érvényességének vizsgálata. A bizonyítékok természetének vizsgálata, valamint értékelésük.
  4. A kreatív továbbgondolás, azaz új helyzetek és problémák vizsgálata, saját értelmezések.
Az oktatás kontextusa és a társadalmi vizsgálat

Nézzük meg az érvelés vagy magasabb rendű gondolkodás és a tananyag közötti kapcsolatot osztálytermi példákon.
Az első példa egy történelemóra, ahol az 1930-as évek gazdasági válsága a téma. Órai tevékenység: különböző anyagok a gazdasági válságról – újságpapírok, naplók, képek, hivatalos feljegyzések stb. Helyzetképkészítés: azon gazdasági és a politikai körülmények felvázolása, melyek második válságot okozhatnak. Konceptualizáció/megértés: Mit tudunk a gazdasági válságról? Hogyan befolyásolta a mindennapi életet?
Oksági kapcsolatok: Melyek voltak az okai? Miért történt? Milyen következményekkel járt? Érvényesség: Hogyan láttál különböző emberek és csoportok a válságot? Miben hasonlítanak és miben különböznek ezek a nézőpontok? Melyik nézőpont lehet a pontosabb? Kreatív továbbgondolás: A gazdasági válság leírása vagy magyarázata rövid történeten, esszén, versen vagy egyéb művészeti alkotáson keresztül.
Hasonlóan leírható egy általános iskolai óra, ahol a közösség fogalma a téma. A fenti elemek figyelembevételével felépített óra tehát elősegíti a felvilágosodott egyéni és csoportos tevékenységet, mivel arra kényszeríti a diákokat, hogy aktívan tanuljanak, de erősíti az osztályközösséget is.

Társadalmi vizsgálat és készségek

Milyen készségeket kellene tanítani a modell négy mozzanata során? Amennyiben azt akarjuk, hogy a diákok jobb gondolkodókká váljanak, ösztönözzük őket jó anyagok olvasására, írásra és kritikára.

A program menete: főbb tartalmi fókusz

A legtöbb társadalomismereti tanterv a spirális megközelítés alapján a közeli, ismerő és konkrét felől a távolibb és absztrakt felé halad, így például a lenti tantervtáblázatban is:

Évfolyamcsoportok
Tartalom fókusza
Elemi évfolyamok
(K-2)
Tájékozódásom a világban
Alsó-középső évfolyamok (3–5)
Látóköröm szélesítése a világban
Felső-középső évfolyamok (6–8)
A világ különböző nézőpontokból
Középiskolai évfolyamok (9–12)
Teljes körű állampolgárság a változó világban
A tanuló és a tantervi tartalom
  • Elemi évfolyamok (K-2). Itt az elsődleges célok a diákok kimozdítása én-központú világnézetükből, szerepeik és kötelességeik megértésére ösztönözni őket sokféle konkrét példával és gyakorlattal, egyéni és csoportos foglalkozások kombinálásával.
    A „Tájékozódásom a világban” fókuszpont néhány kérdése:
    Ki vagyok? Mit várnak el tőlem? Hogyan lehetek jó állampolgár? Mi a család? Hogyan függök másoktól? Hogyan segítenek a számok a döntéshozásban? Milyen gondolatokat és elveket tanulhatok a régmúlt történeteiből?
  • Alsó-középső évfolyamok (3–5). A kézségek fejlesztéséhez ajánlott számos tevékenység, tapasztalat és lehetőség nyújtása a tanár részéről, nyomtatott és egyéb forrásokból.
    A „Látóköröm szélesítése a világban” fókuszpont néhány kérdése: Hogyan segítik a közösségek az emberek alapvető igényeinek kielégítését? Mik egy jó közösség jellemzői? Hogyan függ a közösség, az állam és a nemzet a világ más részeitől? Milyen változások bekövetkezése valószínűsíthető a XXI. században az országban és a világban? Hogyan alakult a világ olyanná, amilyen ma?
  • Felső-középső évfolyamok (6–8). Ebben az életkorban kezdik a gyermekek kifejleszteni saját értékrendjüket, életszemléletüket, tehát ez az időszak kulcsfontosságú a társadalomismereti oktatásban. A témák álljanak közel a diákok érdeklődési köréhez, és legyenek változatosak. Hasznos kombinálni a társadalomismereti tananyagot művészettel, természettudománnyal.
    „A világ különböző nézőpontokból” fókuszpont néhány kérdése: Mi a kultúra? Mi az ember társadalmi természete? Milyen értékek fontosak a kultúránk szempontjából? Milyen erőfeszítések történnek a kulturális sokféleség elismerésére és elfogadására az országban? Milyen kihívásoknak néz elébe a nemzet az elkövetkezendő években?
  • Középiskolai évfolyamok (9–12). A társadalomismeretnek itt lehetőséget kell nyújtania a mélyebb tanulmányokra is az egyes témakörök vizsgálatakor. A kritikai és kreatív gondolkodásra és a problémamegoldásra helyeződjön nagyobb hangsúly. A módszertant a különböző tanulási stílusoknak megfelelően szükséges variálni.
    A „Teljes körű állampolgárság a változó világban” fókuszpont néhány kérdése:
    Hogyan befolyásolták a földrajzi adottságok az emberi társadalmak fejlődését? Mik a főbb filozófiai, vallási, gazdasági és politikai alapjai a társadalmunknak? Milyen lesz a Föld az elkövetkező években és évtizedekben? Hogyan biztosíthatóak az emberi jogok mindenki számára, és hogyan gondoskodjunk a védelmükről?
Értékelés

Az értékelés a tanítás három fő komponensének egyike (az első kettő: a programtervezés és a tanítási stratégia meghatározása). Az értékelés két kérdésre ad választ: sikerült-e elérni a tanítás célját és hatást gyakorolnunk a diákok életére.
A tanulás értékelése a társadalomismereti oktatásban. Fő előfeltevései többek között, hogy az értékelés pontos képet ad a diák kompetenciájáról az adott tárgyról, hogy okkal várhatjuk el, hogy a diákok nagyobbik részének növekedjen a tudása, ha a többség számára megfelelő tanítási módszereket használunk, valamint az érékelésnek ugyanakkora mértékben kell nyugodnia az egyéni és a csoportos tevékenységen.
A társadalomismereti programok értékelése a folyamat, amelynek során adatgyűjtés, elemzés és az ezeken alapuló döntések eredményeként előáll az ideális modellprogram. A programfejlesztéshez szükséges feltételek és kritériumok meghatározásakor többek között vizsgálni kell, hogy a célok megfelelnek-e a diákok és a társadalom igényeinek, létezik-e követelményrendszer minden évfolyam számára és a tantervi tevékenységek felkeltik-e a közösség figyelmét a társadalomismereti tanterv eredményeit és igényeit illetően. A társadalomismereti oktatás alapvető tanulási feltételei közé tartozik a megfelelő tantermi légkör, a rendelkezésre álló tananyagok sokfélesége. Fontos felismerni, hogy a tanulás túlterjed a tantermen, a tanulás valójában nem helyhez kötött.

3. Társadalomismeret a globális oktatásban

Az itt következő tanterv azt a nézetet tükrözi, hogy az iskolának fel kell készítenie a diákokat a globális közösségben való állampolgárságra is. Ez a nézet két jelenségben gyökerezik: egyrészt a mai emberek már nem nemzetállamok világában, hanem világméretű szervezetek sokfélesége között élnek, másrészt az emberiség újonnan felmerülő problémái többé már nem oldhatóak meg nemzeti szinten. A globális oktatásban a társadalomismeretre különös felelősség hárul: célja, hogy a diákok hatékony résztvevőivé váljanak a nemzet sorsának alakításában; kifejlessze és erősítse demokratikus meggyőződésüket; és lehetővé tegye felelős részvételüket a világban, amelyben élnek.

Célok
  • Tudásanyag. A tudásanyag három fő funkciója mindmáig az, hogy történeti perspektívát nyújtson, segítsen a rendszerek és módszerek megérésében, és alapot teremtsen a társadalmi részvételhez.
  • Képességek. Ezek közül a legfontosabbak a globális nézőpont kifejlődésével kapcsolatos képességek; a kritikai gondolkodással gyakran kapcsolatba hozott intellektuális képességek; és a vizsgálódás és tanulás készségei.
  • Értékek. Az értékek a tananyag tartalmába ágyazva jelennek meg a diákok számára.
  • Társadalmi részvétel. A társadalmi részvétel a társadalomismereti oktatás végső célja. Így ennek eléréséhez a társadalomismereti oktatásnak fel kell készítenie a diákokat a felelős és hatékony részvételre, és végső soron képessé kell tennie őket a részvételre.
Az oktatás tartalma és menete

A tanterv tartalmát nem szabad, hogy korlátozzák a tradíciók, hanem mindig a globális társadalom jelenkori és történeti valóságát kell tükrözniük. Négy alapvető elemként javasolt az alábbiak tanulmányozása:

  • Rendszerek tanulmányozása (gazdasági, politikai, ökológiai, és technikai)
  • Emberi értékek tanulmányozása (egyetemes és eltérő értékek)
  • Állandó kérdések és problémák (például a béke, biztonság, fejlődés, környezetvédelem, emberi jogok kérdése)
  • A globális történelem tanulmányozása

A tanterv menetét illetően fontos megőrizni a globális oktatás holisztikus jellegét. Mindezekkel kapcsolatosan háromféle, a társadalomismereti tantervet alapvetően szervező téma létezhet.

  • A fogalmakkal kapcsolatos témák. Így a kölcsönös függés, a változás, a kultúra, a hiány, és a konfliktus kategóriái.
  • Jelenségekkel kapcsolatos témák. Ezek két kategóriája: a tényezők és összetevők, illetve az események.
  • Az állandó problémákkal kapcsolatos témák. Ezek négy kategóriába sorolhatóak: a békével és biztonsággal; a nemzeti és nemzetközi fejlődéssel; a környezetvédelmi problémákkal, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos témák.
A témák elhelyezése évfolyamok szerint

A lent következő példa olyan előfeltevéseken alapul az emberi fejlődést és a tanulást illetően, amelyek a modell holisztikus jellegét tükrözik. Ezek a következők:

  • Az emberi lények mint egész organizmusok működnek, így a tanulás is az egészre kiterjedő folyamat, amelyben nem különíthető el az ismeretek, a készségek, az értékek stb. oktatása.
  • A tanulás aktív és interaktív folyamat, így a passzív tanulási módokat ahol csak lehet, kerülni kell.
  • Minél fiatalabb a tanuló, annál ismeretlenebb számára a téma, tehát annál több konkrét példára van szükség.
  • A fogalmak megértése valódi emberekkel, helyekkel és eseményekkel való ismételt kapcsolatok során történik, amelyek példákkal szolgálnak az adott fogalom kifejlődéséhez.
Az elemi program

Jórészt a tanár által készített tematikus egységeken keresztül valósul meg, a tananyagok sokféle forrásból származnak. Az évfolyamokban felfelé haladva egyre inkább tartalomspecifikussá válik a program. A fenti tematikus modell alapján tehát a következő témák jellemzik az egyes évfolyamok oktatását.

K (óvoda). Ezen a szinten hangsúly a rendszerek felfedezésén és a világban való hasonlóságok és különbségek felismerésén van.

1. évfolyam: A kölcsönös függés és a hiány; környezetvédelem problémái.
2. évfolyam: A változás és kultúra; a fejlődés kérdése.
3. évfolyam: A konfliktus; az első jelenséggel kapcsolatos téma: a gazdasági szereplői; béke és biztonság.
4. évfolyam: A kölcsönös függés és a kultúra; környezetvédelmi problémák; egy rendszer alkotórészei.
5. évfolyam: A kölcsönös függés, hiány és konfliktus; emberi jogok. Az Egyesült Államok történelmének tematikus tanulmányozása.
6. évfolyam: A változás, kultúra, konfliktus és kölcsönös függés fogalmai; a fejlődés; Latin-Amerika, Afrika és Ázsia tanulmányozása.

A középiskolai program

Az általános témáktól a tartalomspecifikus tanulás felé fordul, a program célja itt az ismeretek szélesítése és elmélyítése.

7. évfolyam: A főbb globális rendszerek ismerete.
8. évfolyam: Emberi értékek.
9. évfolyam: Globális történelem.
10. évfolyam: Az Egyesült Államok történelme.
11. évfolyam: A modern világ szereplői.
12. évfolyam: Az állandó globális kérdések és problémák tanulmányozása; második félévben részvétel egy közösségi programban.

NCSS állásfoglalások és iránymutatások

Társadalomismereti oktatás a kora gyermekkorban és elemi iskolás gyermekek számára a XXI. századra készülve

Az alábbi állásfoglalás tárgyalja a kora gyermekkori és elemi iskolai évek társadalomismereti oktatásának definícióját, vázlatát és céljait; a fejlődési sajátosságokat, amelyeket figyelembe kell venni egy társadalomismeret-oktatási program tervezésekor; az elemi szintű társadalomismereti oktatás területén zajlott kutatások áttekintését; a társadalomismereti oktatás jelenlegi helyzetét az elemi iskolákban; valamint a tanárképzés és tanártovábbképzés kérdéseit.
A kora gyermekkori/elemi iskolai társadalomismeret-oktatás kulcsfontosságú, mivel ha nem sajátítják el a gyermekek már ezen a szinten a társadalomismeret alapvető ismereteit és készségeit, valószínűtlen, hogy későbbi tanáraik sikerrel nevelik őket a XXI. század cselekvő állampolgáraivá.

  1. Milyen problémákkal találkoznak a gyermekek, amikor iskolások lesznek?
    Az első jelentős intézmény a szabályok megjelenése.
  2. Mi legyen a kora gyermekkori/elemi iskolai társadalomismereti tanterv definíciója és vázlata?
    A társadalomismeret a múlt, a jelen és a jövő társadalmai politikai, gazdasági, kulturális és környezeti vonatkozásainak vizsgálata, amely minden korosztály számára tartogat hasznot. A kisgyermekek már képesek döntéseket hozni, interakcióba lépni környezetükkel, azonban megfelelő fogalmi alapjaik és készségeik még nem bontakoztak ki. Egy tanterv célja az, hogy módszeresen segítse őket a világ és saját szerepük megértésében. A társadalomismereti program hozzásegíti a gyermekeket, hogy tevékenyen részt vegyenek azon csoportok tevékenységében, amelyekhez tartoznak, és ne csak saját felnőttkori jövőbeni részvételükre készülődjenek.
  3. Melyek a kora gyermekkori/elemi iskolai társadalomismereti oktatás céljai, amelyek elérésére más iskolai tantárgy nem alkalmas?
    Ismeretek. A történelem (az idő fogalma), a földrajz (térbeli kapcsolatok), az antropológia és szociológia (kultúrák és értékrendszerek), gazdaságtan és politikatudomány (intézmények) módszeres oktatása. Készségek. Az egyes tantárgyakhoz kötődő készségeken túl a kritikai gondolkodás és a döntéshozás készsége. Attitűdök. A korai évek a legmegfelelőbbek a demokratikus normák és értékek meggyökerezéséhez.
  4. Melyek a gyermekek azon fejlődési jellegzetességei, amelyeket figyelembe kell venni a társadalomismereti program tervezésekor?
    Az első fontos tényező a gyermekek különböző szociális és kulturális háttere, a másik fontos tényező az életkor.
  5. Melyek az elemi iskolai társadalomismereti oktatás tudományos alapjai?
    Milyen útmutatást nyújthatnak a kutatások a társadalomismereti tanterv összeállításában és a tanulással kapcsolatos tapasztalatokban az oktatás céljának elérése érdekében? Egyfelől a társadalomismeret fogalmait illetően megállapítható, hogy egyes fogalmak elsajátítása számára létezik kulcsfontosságú életkor. Másfelől a kutatások pontosabb képet adnak a gyermekek fejlődéséről olyan fontos fogalmak tekintetében, mint a tér és idő, a gazdasági ismeretek, a társadalomperspektíva, az állampolgárság fogalma. Ugyanakkor fontos területeken hiányoznak kutatások, így például az oktatás módszertanáról vagy a tananyag különböző felépítésének hatásairól.
  6. Mi jellemzi a társadalomismeret helyzetét az elemi iskolákban?
    Bár léteznek pozitív példák, a társadalomismereti oktatás helyzetén volna mit lendíteni. Az elemi iskolákban gyakran teljesen hiányzik a társadalomismereti oktatás, mivel egyrészt a tanítók nem érzik magukat kompetensnek ezen a téren, másrészt nem létezik közös megállapodás arról, hogy mit is kellene tanítani. A középiskolákban már meggyökeresedett az állampolgári oktatás, azonban gyakori a célra (tehát tevékeny állampolgárok nevelésére) tökéletesen alkalmatlan tanterv. Így a felnőttek körében tapasztalható igen csekély fokú állampolgári részvétel tendenciája várhatóan folytatódni fog.
  7. Hogyan készítsünk fel tanítókat kora gyermekkori és elemi iskolai társadalomismereti oktatásra?
    A hatékony oktatáshoz a tanítóknak tudással kell rendelkezniük nemcsak a történelem, földrajz és társadalomtudományok terén, de tisztában kell lenniük a különböző tanítási technikákkal, a megfelelő források felkutatásának módjaival, a gyermekek jellemzőivel és képességeivel. Maguknak is bizonyos tapasztalattal, készségekkel, értékrenddel és ismeretekkel kell rendelkezniük, különös tekintettel a multikulturális környezetben szerzett tapasztalatokra.
  8. Milyen szakmai képzésre van szükség a kora gyermekkori/elemi iskolai társadalomismeret-oktatóknak?
    Az oktatók képzése történhet egyéni szinten (képzéseken, csereprogramokban való részvétel, szakmai szervezetekben tagság, stb.), a helyi iskolai körzeten belül (képzési programok, tananyagok biztosítása, szakmai könyvtár, stb.), valamint állami és nemzeti szinten (szakmai szervezetek programjai).

Állampolgári ismeretek-oktatás programjának szükséges jellemzői

Az állampolgári oktatás mindig kitüntetett helyet foglalt el az iskolai oktatásban az Egyesült Államok története során. Az oktatás reformját célként kitűzők is szinte kivétel nélkül fontos szerepet szánnak az állampolgári oktatásnak. Az NCSS ezt felismerve számos fontos dokumentumban tárgyalta az állampolgári oktatás kérdésének különböző vonatkozásait.

Állampolgári oktatás programjának szükséges jellemzői: kritériumlista.

Az állampolgári oktatási program modelljének kritériumai mennyiben jelennek meg a ténylegesen zajló állampolgári oktatásban, kérdőív.

Globális oktatás

A globalizáció jelensége napjainkra nyilvánvalóvá vált, az emberi élet globalizációja eljutott arra a pontra, hogy meg kell változtatnunk a magunkról és másokról alkotott elképzeléseinket.

A globális oktatás jelentése

A globális oktatás arra az erőfeszítésre utal, hogy a fiatalokban a világnak egy olyan képét alakítsuk ki, amely a kultúrák, fajok és a bolygó közötti kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. A globális oktatás célja, hogy az ifjúságban kifejlesszük azokat az ismereteket, készségeket és attitűdöket, amelyek a hatékony élethez szükségesek egy olyan világban, amely véges természeti forrásokkal rendelkezik, etnikailag és kulturálisan sokféle, és egyre erősödő kölcsönös függőség jellemzi.

Ajánlások

A globális oktatás hangsúlyozza,

  • hogy az emberi tapasztalás egyre inkább globalizálódó jelenség, amelynek során az embereket befolyásolják transznacionális, kultúraközi, multikulturális és multietnikai kapcsolatok.
  • hogy a világban egyre több a cselekvő tényező.
  • hogy az emberiség a természet szerves része.
  • a kapcsolatot a jelenkor társadalmi, politikai és ökológiai valósága és az alternatív jövőképek között.
  • az állampolgári részvételt a világ ügyeiben.

Vallásismeret a társadalomismereti tantervben

Az NCSS iránymutatásai leszögezik, hogy a vallásoktatásnak helye van az iskolai tantervben. A vallások ismerete nem csupán a műveltség része, hanem szükséges a világ sokféleségének megértéséhez.

Tudományok, technika és társadalom megjelenése a társadalomismereti oktatásban: állampolgári ismeretek a XXI. századra készülve

A technika fejlődése a látható előnyök mellett nem szándékolt mellékhatásokkal és a társadalom számára hátrányos következményekkel is bírt. A tudomány és a technika kihívásokkal szembesíti a demokratikus társadalmakat, ilyen feladat például a tudományos kutatást felgyorsító vizsgálat szabadsága és a demokratikus értékek közötti egyensúly megtalálása.

Az NCSS iránymutatásainak célja, hogy

  • Álláspontját kifejezze a tudományos és technikailag kompetens állampolgárság nevelésének szerepét és jelentőségét illetően a társadalomismereti oktatásban
  • Kezdőpontként szolgáljon a tanítási-módszertani dialógushoz
  • Útmutatóként szolgáljon az iskolák, közösségek és tanárok számára
  • Alapvető dokumentummá váljon létező és készülő programok és anyagok számára
Iránymutatások (főbb pontok)
  1. Témaválasztás
  2. Ismeretanyag
  3. Értékek
  4. Gondolkodási folyamat
  5. Állampolgári tevékenység
  6. Tanítási technikák és stratégiák
  7. Mérés és értékelés
  8. Gyakorlati stratégiák

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.