2019. június 16., vasárnap , Jusztin

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Pedagógiai rendszerek fejlesztése >> A társadalomismeret- és etikaoktatás módszertana >> A társadalomismeret- és etikaoktatás európai gyakorlata

A társadalomismeret- és etikaoktatás európai gyakorlata

2009. június 17.

Szerkesztette: Falus Katalin

Ebben a kiadványban magyar nyelvű program- és projektleírások olvashatóak a társadalomismeret- és etikaoktatás európai gyakorlatából (és elméletéből).

A gyűjteményt kiegészíti az Adattárban található „Társadalomismeret Európában” dokumentum/linkgyűjtemény, illetve a Módszertani segédanyag az emberismeret-etika oktatásához című on-line kiadványunk.


Tartalom

  • Társadalomismeret-oktatási program a multikulturális sokszínűség és esélyegyenlőség jegyében
    Az alábbi pedagógiai program és gyakorlati útmutató a néhány éve napvilágot látott és hatalmas nemzetközi visszhangot kiváltó brit társadalomismeret-oktatási jelentés, a Nobel-díjas Crick professzor által összeállított dokumentum alapján készült. E kiadvány és pedagógiai útmutató célja, hogy a brit társadalomismeret- tanárok gyakorlati segítséget kapjanak ahhoz, miként tárják fel tanítványaik előtt az etnikai és egyéb diszkrimináció társadalmi ellentmondásait.
  • Társadalomismereti tantervfejlesztési segédanyag: A Társadalomismereti Oktatás Nemzeti Tanácsának (NCSS) kiadványa
    A Társadalomismereti Oktatás Nemzeti Tanácsa (NCSS) szerint a társadalomismeret középpontjában az állampolgári ismeretek oktatása áll. A 12 évfolyamra kiterjedő tanterv célja, hogy felkészítse a diákokat az „állampolgár hivatalára” – az egyetlen olyan szerepre, amely a társadalom valamennyi tagjára érvényes. Az NCSS számos kiadványt bocsát a társadalomismeret-oktató szakemberek rendelkezésére társadalomismereti program tervezésében, értékelésében és felülvizsgálatában. Az alábbi leírás az NCSS által kiadott tantervfejlesztési segédanyag bemutatására vállalkozik.
  • Országtanulmányok
    Az alábbi tanulmány rövid áttekintést nyújt az egyes országok állampolgári neveléséről. A szerző a tananyag, a megközelítési módok, az implementáció és az állampolgári nevelés alapelveit vizsgálva hasonlítja össze Bulgária, Litvánia, Görögország, Románia, Csehország és Belgium társadalomismeret-oktatási gyakorlatát.
  • Az európai közösségi oktatási programok hozzájárulása az európai dimenziójú társadalomismereti neveléshez
    Az alábbiakban olvasható jelentés azt vizsgálja, hogyan járultak hozzá a közösségi oktatási programok (Leonardo, Socrates és Youth) az európai dimenziójú úgynevezett aktív társadalomismeret diszciplínájának kialakulásához. Az alábbi tanulmány 18 európai ország társadalomismereti projektjeinek az értékelése alapján készült 1997-ben, és folyamatosan bővült az ezt követő években.
  • EDC (Education for Democratic Citizenship – Demokratikus állampolgárrá nevelés) projekt
    Napjaink európai oktatási reformfolyamataiban a demokratikus állampolgár nevelése mint az oktatáspolitika prioritását élvező, közös cél fogalmazódik meg. Az Európai Tanács EDC (Demokratikus állampolgárrá nevelés) című nagyszabású projektének első szakasza 1997–2000-ig, a második szakasza pedig a 2001–2004-ig terjed. Az alábbi tanulmány a projekt első szakaszának értékelésére vállalkozik.
  • Az európai polgárok jövőbeli oktatási kompetenciáiról
    „A hagyományos családkép és a családi értékek széthullásával fordulat következett be a társadalomban is. Kultúránk alapvető átszerveződésen megy át: társadalmi szokásaink, életmódunk, de mindenekelőtt hitünk és értékeink radikálisan átalakulnak és átértelmeződnek. Ennek következtében számos, hagyományosan a családnak tulajdonított szerepet ma más intézmények vesznek át. Az iskoláknak például ma sokkal inkább in loco parentis kell szerepelniük, és sokkal több figyelmet kell fordítaniuk az egyén igényeire.” Az alábbi tanulmány az Európai Munkáltatók Kerekasztalának (ERT, 2000) ajánlásait összegzi.
  • Szabadtéri etikaoktatási programok (Outdoor ethics education programs)
    A szabadtéri etika tanításának célja, hogy megtanuljuk a természetben való viselkedés erkölcsi szabályait: úgy óvjuk és szépítsük környezetünket, hogy közben tiszteletben tartjuk a természetben járó, tevékenykedő többi embertársunkat. Vagyis ne csak tudjuk, mi a helyes, de úgy is cselekedjünk. Az alábbi jelentés két év kutatómunkájának tapasztalatai alapján olyan technikákat mutat be, amelyekkel az etikaoktatás e területének hatékonysága jelentős mértékben növelhető.
  • Morális problémák – Tankönyv középiskolák és egyetemek számára
    Az itt bemutatott tankönyv, melyet Michael Palmer a Manchester Grammar School filozófiaoktatásának tapasztalatai alapján írt, bevezet a filozófia egyik legkönnyebben megközelíthető és legélvezetesebb területébe: az etikába. A könyv alkalmas mind iskolai, mind egyetemi kurzusokon való használatra. Nem etikai elméletek gyűjteménye, hanem tankönyv: a legalapvetőbb etikai elméletek ismertetésére vállalkozik.
  • Morális nevelés (Larry Nucci tanulmánykötete)
    Larry Nucci a morális neveléssel kapcsolatban felmerülő kérdéseknek szenteli kötetét. Arra a kérdésre keresi a választ, vajon a moralitás nem egyéb-e, mint szabályrendszer, amelyet más szabályrendszerekhez hasonlóan sajátítunk el, vagy olyan meggyőződés szükséges hozzá, amely megkülönbözteti a szociális ismeretek egyéb területeitől. A kötet első részében ismerteti a problémával kapcsolatos legújabb kutatások eredményeit, a második részben pedig olyan tanórai alkalmazásokat mutat be, melyek erre az empirikus és elméleti alapra épülnek.
  • IEA társadalomismeret-oktatási felmérés 1999–2002
    Az IEA nemzetközi társadalomismeret-oktatási felmérése a közoktatásra fókuszál. A résztvevő kutatók a 29 vizsgált ország diákjai számára állítottak össze egységes szempontok alapján kérdőíveket, tudásukat és attitűdjeiket egyaránt vizsgálva a következő négy speciális területtel kapcsolatban: demokrácia, nemzeti identitás, szociális kohézió és diverzió, közgazdaságtan, média és ökológiai környezet.
  • Európa a történelemtanulásban és -tanításban
    A Shaping European History (Az európai történelmet formálva) második kötete az iskolai történelemtanításnak az Európával kapcsolatos nézetek kialakításában játszott szerepét igyekszik feltárni. A könyv olyan fontos kérdésekre keresi a választ, mint például: mit jelent Európa a diákok számára; mit értenek „Európán” az iskolai történelem-tantervek és tankönyvek; mit jelent Európa a történelemtanárok számára, és van-e mód arra, hogy egyfajta európai tudat alakuljon ki a fiatalok körében a történelemtanuláson és -tanításon keresztül.
  • Ismerkedés az etikával – Tevékenységközpontú tanítás az értékekről való gondolkodás fejlesztésére
    Az Ismerkedés az etikával – amellett, hogy megismertet az etika alapjaival – egy csokorra való interaktív tanítási anyagot tartalmaz az etikát oktató tanár számára. Az erkölcsi kérdések megvitatása ezeken a különböző tevékenységeken, gyakorlatokon és játékokon keresztül zajlik. Mindezek célja, hogy gondolatébresztő vitákat inspiráljanak az egyes erkölcsi kérdésekről, és fejlesszék a kritikus gondolkodást. Arra ösztönzik a diákokat, hogy érveljenek álláspontjuk mellett, elemezzék az elméleteket és érveket, teszteljék és esetenként korrigálják elképzeléseiket, és olyan, az életben is hasznos képességekben jártasságot szerezzenek, mint amilyen a csapatmunka, az együttműködés és a kommunikáció.
  • Tanuljanak-e a gyerekek etikát?
    A cikkben három esszé összefoglalója olvasható. Joseph Flay (Erkölcsös-e a gyerekeknek etikát tanítani?) amellett érvel, hogy ne tanítsunk a diákoknak erkölcstant. A „Megvalósítható-e az erkölcsi nevelés?” című esszé szerzője, Clyde Evans, aki filozófusként dolgozott együtt 5–12 éves gyerekekkel, a harmadik, negyedikes osztályos tanulók tanítása során szerzett tapasztalatairól számol be. A harmadik írás Richard M. Hare tollából (Értékek oktatása a plurális társadalomban) azt igyekszik bemutatni, vajon milyen szerepet vállalhatnak a tanárok abban, hogy a diákok szembesüljenek az értékek, ideológiák, életutak közötti választással.
  • Mobilitás, képzés és a polgárok Európája
    Az alábbi tanulmány azt vizsgálja, hogy az Európai Bizottság hogyan értelmezi oktatási és szakképzési politikájában a „polgárok Európája” fogalmat; mennyiben járult hozzá az elmúlt két évtized ahhoz a paradigmaváltáshoz, amely az oktatást és képzést az értékesíthető, eladható tudás megszerzésének szektorává, a polgárok európai mobilitásának elősegítő tényezőjévé alakítja.
  • Az európai polgárrá fejlesztés iskolája (Keresztmetszet egy brit európai dimenziós társadalomismereti tanulmánykötetről)
    „ A kötet rövid bemutatásában arra törekszünk, hogy összefoglaljuk az alapvető pedagógiai fogalmakra vonatkozó megállapításokat, és ízelítőt adjunk az általunk legizgalmasabbnak vélt fejezetekből, amelyek a projektalapú európai társadalomismereti pedagógia alapelemeit mutatják be különböző megközelítési módokat tükrözve. Az áttekintés végén idézünk néhány összefoglaló gondolatot a szerkesztő, Ian Davies megállapításaiból.”
  • POLITEIA – Európai társadalomismeret-oktatási hálózat
    Az alábbiakban bemutatott, Európában egyedülálló társadalomismeret-oktatási hálózat holland-német kezdeményezésre a kilencvenes évek második felében született. Jelenleg mintegy 1500 taggal és tagszervezettel rendelkezik, s nyitva áll mindazok előtt, akik európai léptékű társadalomismereti oktatási programot kívánnak adni diákjaiknak, lehetőség szerint a legkorszerűbb módszertani és elméleti ismeretekhez való virtuális hozzáféréssel, kapcsolatépítési lehetőséggel.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.