2019. október 23., szerda , Nemzeti Ünnep, Gyöngyi

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Pedagógiai rendszerek fejlesztése >> A társadalomismeret- és etikaoktatás módszertana >> A társadalomismeret- és etikaoktatás európai gyakorlata

IEA társadalomismeret-oktatási felmérés 1999–2002

2009. június 17.

IEA társadalomismeret-oktatási felmérés 1999–2002

Háttér

Minden társadalom folyamatosan kifejezi azt az igényét, hogy megismerje azokat a készségeket és ismereteket, amelyek alapján a fiatalok a közügyekbe be tudnak majd kapcsolódni. Az 1990-es években ez a terület a fejlett nyugati társadalmak és oktatási rendszereik érdeklődésének homlokterébe került, hiszen a kétpólusú világrend megszűntével számos olyan új állam született, amely demokratizálta kormányzati rendszerét, és kifejezte együttműködési szándékát a demokratikus államok közösségével.

Ez a történelmi fejlemény felvetette azt a kérdést, mik azok a jellemzők, amelyek a demokratikus állampolgári magatartást leírhatóvá és megtaníthatóvá teszik, hol van az oktatási rendszerek felelőssége a civil társadalom és a demokrácia kultúrájának kialakításában, milyen szerepmegosztást kell kialakítani a kormányzati képviselők, a politika formálói és a pedagógusok között. Felmerült az a kérdés is természetesen, hogy milyen tudással rendelkeznek a fiatalok a demokráciáról, az állampolgári ismeretekről, az emberi jogokról általában, és ezeket hogyan gyakorolják a különböző demokratikus országokban. Az érdeklődés a nemzetközi közvéleményben arra is kiterjed, hogy megvizsgálják az új generációk attitűdjeit a demokratikus intézményrendszerrel és a demokratikus viselkedésmintákkal kapcsolatban, beleértve a kisebbségekkel és az általános polgári jogokkal való ismeretanyagokat és attitűdjeiket is. Ezeknek a megfontolásoknak és fejleményeknek az IEA nevű tekintélyes oktatáskutatási szervezet, amely az oktatási teljesítmények értékelésére szakosodott, az 1990-es évek végére elhatározta, hogy megszervez egy társadalomismereti, komparatív nemzetközi felmérést, amelyben 29 különböző ország oktatási rendszerének képviselői kapcsolódtak be. Ebben a vázlatos áttekintésben a projekt szervezeti felépítését és az elsődleges eredmények nagyon rövid vázlatát mutatjuk be, felhíva a figyelmet a további tájékozódási pontokra is.

Az IEA nemzetközi társadalomismeret-oktatási felmérése a közoktatásra fókuszál, a résztvevő kutatók a 29 vizsgált ország diákjai számára állítottak össze egységes szempontok alapján kérdőíveket, tudásukat és attitűdjeiket egyaránt vizsgálva a következő négy speciális területtel kapcsolatban:

  • demokrácia
  • nemzeti identitás
  • szociális kohézió és diverzió, azaz különbözőség
  • közgazdaságtan, média és ökológiai környezet

A társadalomismeret-oktatási felmérés két fázisban kezdődött el.

Az első fázis (esettanulmányok)

Az első fázisban olyan nemzeti esettanulmányokat gyűjtöttek össze a kutatók 1995 és 1997 között, amelyben az alábbi országok társadalomismeret-oktatásába nyernek az érdeklődők betekintést: Ausztrália, Belgium (francia közösség), Bulgária, Kanada (angol nyelvű közösség), Kolumbia, Ciprus, Cseh Köztársaság, Anglia, Finnország, Németország, Görögország, Hong Kong, Magyarország, Izrael, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, az Orosz Federáció, Szlovénia, Svájc és az Egyesült Államok. Ez a kutatási fázis alapvetően leíró jellegű esettanulmányok gyűjtéséből állt, és előkészítéséül szolgált a nemzeti esettanulmányok publikálásának, valamint a második fázisra való előkészületeknek. Ebben a fázisban fogalmazódtak meg a különböző országokban található és oktatásban megjelenő, az állampolgárságról és a polgárságról, államról megfogalmazott elméleti keretek, valamint az ezekre reflektáló társadalomismereti oktatási programok és nevelési célkitűzések. Az IEA társadalomismeret-oktatási felmérés koordinációját az Amerikai Egyesült Államokban a University Maryland látta el, mégpedig Professzor Judit Torney-Purta vezetésével. Ennek az első fázisnak az eredményei 1999-ben Amszterdamban kerültek nyilvánosságra.

A második fázis (nemzetközi tesztek és felmérések)

A kutatási program második fázisa a résztvevő országokban tanuló, országonkénti mintegy négyezer diák tesztalapú megkérdezését, tudásfelmérését jelentette. A felmérések két korcsoportra vonatkoztak elsősorban.

a) 14 éves korosztály

28 országban készültek kérdőívek annak felmérésére, hogy milyen kognitív tudással rendelkeznek a 14 éves diákok a demokráciával és a demokratikus értékrenddel kapcsolatban. A tesztek attitűdvizsgálatokat, attitűdökre vonatkozó kérdéseket is tartalmaztak. Ugyanakkor kitekintenek a pedagógusok társadalomismereti tanítási módszertanára, valamint az iskolavezetők attitűdjére e tanítási, oktatási területtel kapcsolatban. Két előzetes felmérés során, 1997 és 1998-ban a kipróbálásra szánt teszteket szűkebb körben bemutatták, és az eredmények alapján véglegesítették a kérdéssort. A végleges adatgyűjtés 1999 márciusa és októbere között történt 28 ország, köztük Magyarország bevonásával. Jelen áttekintésünkben csak vázlatosan érintjük az elsődleges eredményeket.

b) 16–18 éves korcsoport

16 országban az előzőt kiegészítő felmérésre is sor került a 16–18 éves korosztályra vonatkozóan. 1999 áprilisa és júniusa között került sor egy tesztfázisra, a végleges felmérést pedig 1999 novembere és 2000 novembere között bonyolították le az IEA partnerei. A kérdéssorok nagyrészt megegyeztek a 14 évesekre kidolgozott összeállítással, de a tudásanyagot felmérő kognitív teszt természetesen magasabb szintű volt. Ezeknek a felméréseknek az eredményei 2002 folyamán jelennek meg a tervek szerint folyamatosan.

Finanszírozás

Az IEA-felmérés közös finanszírozásban történt állami és magánforrásokból. A kelet-európai országokat a Soros Alapítvány is támogatta, a Nemzetközi Koordinációs Központot (a berlini Humboldt Egyetemen található) a Német Kutatási Társaság támogatta, az Egyesült Államokban az Oktatás Statisztikai Központ valamint a Grant Alapítvány nyújtott kiemelkedő támogatást. A University of Maryland mint koordinációs központ 1993 óta ad kiemelkedő támogatást az IEA felmérésnek. A kiemelkedő mértékű támogatásnak köszönhetően körülbelül 90 ezer 14 éves fiatal és 10 ezer pedagógus tudását és attitűdjét vizsgálja ez a hatalmas vállalkozás, ezenkívül 4 ezer iskolai vezető is kifejti véleményét a társadalomismeret oktatásával kapcsolatban. A résztvevő 28 országból a 16–18 éves korosztályt 60 ezer diák és 2 ezer iskolai igazgató véleménye egészítette ki 1999–2000-ben. A magyar részvétel koordinálását Mátrai Zsuzsa végzi.

Az IEA társadalomismeret-oktatási felmérés hátteréről (Judit Torney-Purta, 1999 decemberében, projekt koordinátor)

Mit tudnak a felnövő generációk a demokratikus intézményrendszerekről és a demokratikus magatartásformákról? Hogyan jelenik meg a nemzeti identitás a különböző társadalmakban? Mit tanulnak a fiatalok a társadalmi kohézióról és a társadalmi sokszínűségről? Röviden mik azok a várakozások, gondolatok, amelyeket a demokratikus társadalmak fogalmaznak meg a politikai tudás, politikai készségek és attitűdök tekintetében a fiatalokkal szemben? Hogyan hat egy ország gazdasági helyzete a társadalomismeret, a demokratikus intézményrendszer oktatási körülményeire, illetve ennek minőségére? Ezekre és még számos más kérdéskörre keresik a választ Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában az IEA társadalomismereti felmérés első fázisában. Az IEA szervezete 53 ország oktatáskutató intézetét tömöríti amszterdami székhellyel. Az alábbi rövid áttekintés az IEA társadalomismereti felmérésének gyökerét, céljait és eszközrendszerét tekinti át vázlatosan.

Történelmi perspektívák

1971-ben az IEA szervezete 9 országban végzett felmérést társadalomismeret helyzetéről, többek között az USA-ban, Finnországban, Izraelben, Olaszországban és Németországban. Ezek eredményeit 1975-ben publikálták. Az ezt követő másfél évtizedben a társadalomismeret iránti nemzetközi érdeklődés visszaesett, de a kilencvenes évek politikai fordulata után számos kezdeményezés született a politikai szocializáció és a társadalomismeret-oktatás fejlesztése új momentumának a megteremtésére. 1993-ban az IEA közgyűlése döntött arról, hogy kétfázisú, számottevő méretű kutatási programot indít a társadalomismeret módszertanának és gyakorlatának nemzetközi összehasonlítására.

Az IEA társadalomismereti felmérése az 1990-es években

A jelenlegi IEA felmérés alapvető célja, hogy felmérje azt a környezetet, amelyben a fiatalok felkészülnek a demokratikus társadalmakban gyakorolt feladataikra, szerepükre, a demokrácia működtetésére. A felmérés alapvetően a közoktatási intézményekre, ezen belül középiskolai oktatásra koncentrál, de kitekint a tantervi és tanórai oktatási kereteken túlra is. A felmérés minden olyan tárgyat figyelembe vesz, amelyeket úgy határoznak meg tervezőik, hogy magukba foglalják a társadalomismeret kérdéskörét. Ezekbe tartozik többek között a történelem, az államigazgatás, kormányzati ismeretek, az anyanyelvi és irodalomoktatás, valamint a hittan néhány országban. A felmérés felöleli azoknak a kísérleteknek a leírását is, amelyek kereszttantervi megközelítést alkalmaznak anélkül, hogy határozott tantárgyi megkötöttséget is leírnának. A felmérés mindkét fázisát úgy tervezték a kutatók, hogy 15 kérdéskört oktatáspolitikai szakértők és döntés-előkészítők válaszoljanak meg. Ezekre példa az, hogy milyen státusa van a társadalomismeret oktatásnak az iskolák tartalmi fejlesztésében. 3 meghatározott kérdéskör szerepel a felmérésben.

  1. Demokrácia, demokratikus intézmények és állampolgárság
  2. Nemzeti identitás és nemzetközi kapcsolatok
  3. Társadalmi kohézió és diverzitás, azaz sokszínűség

Ez utóbbi magába foglalja a diszkrimináció fogalmának és gyakorlatának pedagógiai vizsgálatát is. Ezeket a kérdésköröket a nemzeti kutatási koordinátorok választották ki, határozták meg. Magyarország mindkét fázisban részt vesz.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.