2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2003 március

Társadalomismeret-oktatás és demokráciára nevelés

2009. június 17.

1998–1999-ben Angliában elemzés és azt követően jelentés készült arról, hogyan járulhat hozzá a társadalomismeret oktatása a demokrácia kultúrájának fejlesztéséhez. A tanácsadói csoportot nem kisebb tudós személyiség, mint a Nobel-díjas Crick professzor, a DNS egyik felfedezője irányította. A jelentés arra tett javaslatokat az angol oktatási és munkaügyi miniszter számára, hogy miként lehet a kötelezően tanítandó társadalomismeret tananyagát olyan interdiszciplináris ismeretek tárházává tenni, amelyek pozitívan alakítják a társadalmi részvétel iránti attitűdöket, erősítik a társadalmi problémák iránti érzékenységet.

Zarándy Zoltán

Társadalomismeret-oktatás és demokráciára nevelés1

Az egyik legjelentősebb brit, társadalomismerettel foglalkozó oktatáspolitikai dokumentum az angol társadalomismereti tanácsadói csoport 1998–1999-ben készített jelentése, amely az elmúlt években Nagy-Britanniában (elsősorban a devolúció nyomán független fejlődési pályára álló angol oktatási rendszerben) meghatározta a társadalomismeret-oktatás tartalmi, szervezeti és általános politikai vitáját, valamint befolyásolta az eredményeit is.

Jelentőségét többek között az adja, hogy kiváló társadalom- és természettudósok felvonultatásával, a Nobel-díjas DNS-kutató Crick professzor vezetésével olyan szakértői bizottság állt össze, amely a társadalomismeret témakörében komprehenzív, interdiszciplináris igényességgel megfogalmazta mindazokat az elméleti és gyakorlati irányelveket, amelyek alapján Európa egyik legrégebbi polgári demokráciájában megvalósíthatóvá válhat a társadalomismeret mint kötelező közoktatási tantárgy pedagógiai gyakorlata.

Magyar szempontból különösen izgalmas lehet a társadalomismeret brit megfogalmazása, hiszen ez a fogalommeghatározás a kommunikációs technikák és a pedagógiai adaptáció szempontjából, valamint a szakmai vitákban is tájékozódási pontként szolgálhat, némiképp hozzájárulva egy intellektuális és oktatáspolitikai kísérlet elindításához. A dokumentum szerkezeti felépítését követve kivonatosan ismertetjük a legfontosabb megállapításokat.

A tanácsadói csoport mandátuma

1997. november 19-én az oktatási Fehér könyv javaslatát követve (Kiválóság az iskolákban – Excellence in Schools) Angliában az oktatási és munkaügyi miniszter olyan határozatot hozott, amely „megerősíti a társadalomismeret közoktatási gyakorlatát és előmozdítja a demokráciára való nevelés pedagógiai folyamatait”.

Ennek megfelelően 1997-ben létrejöttek azok a tanácsadói csoportok, amelyek alapfeladata az volt, hogy segítséget nyújtsanak a társadalomismeret hatékony oktatásához, és fogalmazzák meg a demokratikus részvételre való nevelés elméleti és gyakorlati kereteit, a polgári kötelességek és jogok, valamint az egyéni polgári jogok körét, továbbá az egyének és a társadalom összességének legfontosabb értékeit.

A keretdokumentum szerint feladatuk közé tartozott annak megfogalmazása, „hogyan tanítható a társadalomismeret, a részvételi demokrácia, a polgári értékrend, miből áll, hogyan lehet elsajátítani a demokratikus élet alapnormáit, gyakorlatát, és hogyan ismerhető meg a demokratikus intézményrendszer. A demokratikus intézményrendszer megismertetésén azt értjük, hogyan épülnek fel a politikai pártok, a társadalmi lobbicsoportok, az önkéntes civil kezdeményezések, és mi a formális politikai tevékenységük, milyen kapcsolatrendszerek léteznek a civil társadalommal az Egyesült Királyság, Európa és a tágabb világ kontextusában. A tanácsadói csoport tegyen javaslatot arra, hogyan nevelhetők diákjaink arra, hogy felnőttként, adófizető polgárként, és önálló gazdálkodást folytatókként boldoguljanak.”

A mandátumot megfogalmazó miniszteri határozat a tanácsadói csoport munkájának remélt eredményeit a következőképpen fogalmazta meg.

  • A társadalomismeret-oktatás céljainak világos megfogalmazása a közoktatásban.
  • Hogyan épüljön fel a társadalomismeret-oktatás, miként oktatható leghatékonyabban a hivatalos tantervi kereteken belül és azon túl?
  • Melyek azok az egyéni és szociális társadalmi kompetenciák, amelyek az iskolákat a helyi közösséghez fűzik? Ezek közé tartoznak az önkéntes társadalmi, karitatív tevékenységek, valamint az iskola önigazgatásának, szabályrendszerének kialakítása.

Az itt következő dokumentum, illetve kutatási jelentés első változata 1998 márciusában jelent meg. A dokumentumot 1998 végére véglegesítették, szakmai vitája azóta több körben is folyamatosan zajlik.

A kutatási jelentés felépítése, szerkezete

A bevezetésben a szerzők megfogalmazzák, mit értenek társadalomismeret alatt, és mi a társadalomismeret-oktatás alapvető célrendszere. Az első részben a társadalomismeret elméleti alapjait és fogalmi kereteit ismertetik, a második részben a társadalomismeret oktatásának intézményes, operatív stratégiáját írják le. A harmadik részben részletesen megfogalmazzák azokat az oktatási, pedagógiai követelményeket, nevelési célokat, amelyeket kívánatosnak tartanak elérni a társadalomismeret oktatása során. A dokumentumban elhelyeztek néhány esettanulmányt is annak illusztrálására, hogy milyen helyi kezdeményezések történnek Angliában a társadalomismeret bevezetésére.

A szerzők fontosnak érzik hangsúlyozni, hogy a közvélemény pontosan tudja, mit ért az angol oktatásirányítás a társadalomismeret-oktatás fogalmán, és miért gondolják azt, hogy minden diáknak kötelező ezeket az ismereteket és készségeket elsajátítania. Ezért előrebocsátják annak indoklását, hogy a társadalom egésze hogyan profitálhat ebből. Megfogalmazzák mindazt, amit a társadalomismeret pedagógiai célrendszere és várható eredményessége kínálhat: idetartozik a társadalomismeret várható haszna a helyi társadalomban és helyi civil kezdeményezésekben, valamint az iskola mítoszának, atmoszférájának, filozófiájának megváltoztatásában.

A szerzők nem kevesebbet kívántak elérni munkájukkal, mint hogy megváltoztassák országuk politikai kultúráját. Azt remélik, hogy az állampolgárok aktívan hasznosíthatják magukat társadalmukban oly módon, hogy önálló kezdeményezéssel, megfelelő felkészültséggel felvértezve befolyásolják a közéletet, kialakul a megfelelő kritikai készségük, kompetenciájuk a tények mérlegelésekor, mielőtt véleményüket a közéletben kifejezik. Remélik, hogy radikálisan javítani tudják a fiatalok részvételét a különböző közösségi, karitatív társadalmi jellegű kezdeményezésekben, és hogy egyénenként is magabiztossá válnak e tevékenységek hatékony ellátásában.

A társadalomismeret oktatása a felnőtt demokráciában nemcsak a felnőttéletre való felkészülés része, és mint ilyen, nemcsak egy a többi tantárgy között, hanem az érett felnőtté válás intellektuális folyamatának pillére. Ez a tárgy a polgári mentalitásra nevelés fundamentuma, olyan tudásanyag, amelyhez meghatározott készségek és értékek tartoznak. A szerzőknek a társadalomismeret oktatására vonatkozó javaslata három pillérre épül: a társadalmi és morális felelősségvállalásra (social and moral responsibility), az aktív közösségi részvételre való képességek kialakítására (community involvement) és a politizálási készségek (political literacy) kialakítására.

A szerzők megjegyzik, hogy a szülők és a szélesebb körű közvélemény körében gyakran megfogalmazódik annak veszélye, hogy e tantárgy alapjainak kidolgozásakor igazában az indoktrináció és az előítéletességre való nevelés lehetősége is megteremtődik. Elismerik, hogy ezek a veszélyek fennállnak, és hogy számos ellentmondásos, érzékeny társadalmi kérdésről is szót kell ejteni e tantárgy kidolgozása kapcsán, ezért alapvetőnek tartják, hogy az egészséges demokratikus fejlődés érdekében nyitott és felkészült, megalapozott, pallérozott társadalmi párbeszéd kialakulhasson. Ezt nem egyedül a társadalomismeret oktatása kívánja meg, számos ellentmondásos társadalmi kérdés felmerül olyan tantárgyak esetében, mint a történelem, a földrajz, az irodalom és a kulturális ismeretek. Abból indulnak ki, hogy a pedagógusok tudatában vannak ezeknek a kihívásoknak, és szakmailag megfelelően felkészültek.

Az iskolák önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy megfelelő társadalomismereti készségekkel ruházzák fel a jövő generációját. Természetesen a jelenleginél többet tehetnek, a munkájukat segíteni kell. A tanároktól sokat követel majd ez a program, de vigyázniuk kell arra, hogy ne terheljék őket túl. A diákok attitűdje, az aktív polgári részvétel és a társadalmi és politikai párbeszédre való felkészülés nem csak az iskolák értékrendszerétől és pedagógiai módszereitől függ, az oktatáson kívüli tényezők legalább olyan súlyosan esnek a latba. A család, a közvetlen környezet, a média és a közéletből vett minták nagyon fontosak a diákok tájékozódása és nevelése szempontjából, melyek néha pozitív, néha kevésbé megbízható tájékozódási pontok.

A Crick-csoport tagjai hisznek abban, hogy a társadalomismeret oktatásának bevezetése a közoktatásba hasznos és gyümölcsöző lesz a diákok, pedagógusok, az oktatási intézmények és a társadalom egésze számára. A diákok számára jog és lehetőség arra, hogy aktívan részt vehessenek a társadalomban zajló vitákban és kialakítsák világnézetüket, valamint kritikai készségeiket a világról. A pedagógusok számára is kiemelkedő vállalkozás a társadalomismereti curriculum megalkotása, mert tartalmilag gazdagítja pedagógiai munkájukat. Az iskolák számára a társadalomismeret diszciplínájának kialakítása a meglévő pedagógiai tapasztalatok és módszerek koordinációját és összehangolását jelenti, valamint nyitást a helyi társadalom igényei, elvárásai irányába. Haszonnal jár a társadalomismeret oktatása az egész társadalom számára, mert annak lehetőségét jelenti, hogy politikailag érett polgárság új generációja nőjön fel, amely eredményesen tudja befolyásolni mind a kormányzat, mind a helyi társadalom politikáját, és hatékonyabb társadalmi párbeszédet folytat. A társadalomismeret-oktatás minden korábbinál aktívabb együttműködést feltételez az iskolák, a helyi közösségek, az ifjúsági szervezetek között, amely által a társadalom nyitottabb, demokratikusabb és reflexívebb lesz.

A társadalomismeret fogalmáról

A görög poliszok és a római köztársaság európai hagyományából kiindulóan a polgárság fogalma mindazoknak a polgároknak a közügyekben való részvételét jelenti, akiknek joguk, hogy ebben részt vegyenek. A politikai részvétel, a politika társadalmasítása azt jelenti, hogy a polgárok vegyenek részt nyilvános társadalmi diskurzusban, alakítsák ki a társadalom törvényeit és hozzanak döntéseket az állam működéséről. Korunkban a demokratikus eszmék azt követelik, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei bekapcsolódhassanak a demokratikus párbeszédbe. A 20. században beteljesedett a nők társadalmi emancipációja, a szavazati joggal rendelkezők életkora csökkent, kivívtuk a sajtószabadságot, és új kormányzati formák sokasága jött létre. Itt az ideje annak, hogy a művelt és a polgári demokráciát működtetni tudó társadalomnak megfelelő oktatást biztosítsunk.

A nemzetállamok felemelkedésével a polgárság fogalmának másodlagos értelme is kialakult. Még az autokrata államokban is a polgársághoz tartozott mindenki, akinek a törvények valamiféle védelmet biztosítottak, illetve kötelességeket írtak elő a társadalommal szemben. Ennek megfelelően a 19. században teljesen más dolgot jelenthetett, ha valaki orosz vagy amerikai polgár volt. A jó alattvaló és a jó polgár fogalma is mást takart. Nagy-Britanniában az alattvaló és a polgár értelmezése a mai napig is gyakran vezet vitákhoz.

A közelmúltban a „jó polgár és az aktív polgár fogalmai” ismét divatba jöttek, gyakran hivatkoznak rájuk. A polgárság fogalma alapjául mi egy 1950-es kiváló publikációt (T. H. Marshall: Polgárság – Citizenship) veszünk figyelembe. Marshall három elemét ragadja meg a polgári létnek: a civil társadalmi, a politikai és a társadalmi létet.

A törvényekkel szembeni engedelmesség minden társadalmi rend egyik alapja, és ennek megértése az oktatás szükséges komponense. A parlamentáris demokráciában a jog és az igazságszolgáltatás közötti distinkciót is meg kell tanítanunk a diákoknak. Ezt a distinkciót már az ókori athéniak is elvégezték. Európában az ókor óta megfelelő politikai készségekkel kell rendelkezniük a polgároknak ahhoz, hogy a törvényeket békésen és felelősségteljesen változtassák meg. Őszintén hiszünk abban, hogy az önkéntes kezdeményezésre és a társadalmi részvételre alapozott civil társadalmi és demokratikus tevékenység kiemelkedő szerepet játszik a társadalomban. Ez fokozottan fontos abban korban, amelyben a kormányok számos korábbi funkciót (részben jólétit) és felelősséget kívánnak átruházni a társadalomra és az egyénekre. Azt mondjuk, hogy bár az önkéntességre alapozott társadalmi szolgálat a teljes polgári létnek alapvető eleme a demokráciában, ezek nem mindent kielégítő feltételek és funkciók. A helyi közösségeket nem lehet elválasztani az államtól és a közélettől, az államigazgatástól. Ahogy ezt nemrég David Hargreaves egy kiadványában megfogalmazta (The Mosaic of Learning): a társadalomismeret-oktatás a társadalmi értékekről, a társadalmi viselkedésekről szól, mégpedig úgy, ahogy azt a felnőttek szeretnék látni a következő generációkban. De többről is szó van. Arisztotelész óta elfogadott az az inherens politikai elv, hogy a társadalomismeret-oktatás, azaz annak ismerete, hogy milyen társadalomban élünk, hogyan alakult ki közösségünk jelenlegi formája, mely erők és gyengeségek figyelhetők meg politikai rendszerünkben, mely fejlesztések, milyen javítások tehetők, nagyon fontosak a társadalom számára. Az aktív polgárok nemcsak politikailag, hanem morálisan is polgárok. Az erkölcsi érzékenységet részben politikai tájékozottságukból nyerik, a politikai apátia az erkölcsi apátia következménye.

A társadalomismeret hatékony oktatásáról

Három komponensről: a társadalmi és morális felelősségről, a közösségi részvételről és a politikai tájékozottságról szólunk részletesen a következőkben. Először is a gyerekeknek kezdettől fogva magabiztosságot, társadalmi és morális felelősséget sugárzó viselkedésmintákat kell elsajátítaniuk tanáraiktól, diáktársaiktól, szüleiktől egyaránt. Ez a tanulási folyamat fokozható és folytatandó mindenütt és minden időben, amint közösségbe kerülnek. Néhányan azt gondolhatnák, hogy a társadalomismeretnek és a polgári mentalitásnak ez az aspektusa szóra sem érdemes. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy ez a lelke a fogalomnak és a pedagógiai gyakorlatnak. Az erkölcsi értékek, valamint a személyes fejlődésre adott válaszok a polgári értékrend alapvető feltételei. Sokan a társadalomismeret-oktatás előszobájának tekintik a teljes alapfokú oktatást, és mindenképpen politikamentesnek, politikumot megelőzőnek tartják az oktatás elemi fokát. Úgy gondoljuk, hogy ezek a vélekedések tévesek. Gyermekeink a tanulás, a vita, a beszélgetések során egyébként is formálódnak, személyiségük fejlődik, kialakulnak a fair playre vonatkozó elképzeléseik, kialakul egyfajta képük a törvényekről, a társadalomról, szabályokról, az őket is érintő különböző döntések hátteréről, az államról, a helyi közösségről, a társadalmi felelősségvállalásról stb. Tanulásuk és neveltetésük során arról is gyűjtenek tudásanyagot, hogy vajon demokráciában vagy nem demokráciában élnek, milyen társadalmi problémák vannak rájuk hatással, és ezekre milyen módon van hatásuk, hogyan szólhatnak bele saját sorsukba. Mindezen tudásanyagra, tapasztalatra lehet építeni a társadalomismeret oktatása során.

A hatékony oktatás második pillére, hogy a tanulók minél aktívabban vegyenek részt a helyi közösségek életében, és tanulmányaik során, majd azt követően is szolgálják a helyi társadalmat. Ez természetesen nem korlátozódik a diákok iskolában eltöltött idejére. Még abban az esetben is, ha feltesszük, hogy a diákok és a felnőttek számos önkéntes alapon szerveződő egyesületet nem tartanak politikai jellegűnek, illetve civil kezdeményezésnek, az ezekben való részvételhez a közhivatalokkal való kapcsolattartáshoz, az erőforrások összegyűjtéséhez, a tagtoborzáshoz és a tagok munkáltatásához mindenképpen szükségesek bizonyos politikainak is nevezhető készségek.

Harmadszor a diákoknak meg kell tanulniuk, hogy tudásuk és készségeik, valamint értékrendjük alapján hogyan érvényesülhetnek leginkább a közéletben, a társadalomban. E tudás, készség és értékrend együttesét nevezzük „politizálási készségeknek” (political literacy), amely valójában tágabb értelmű, mint a politikáról alkotott tudásanyag önmagában. A „közélet” fogalmát a legtágabb értelemben használjuk, amely magába foglal olyan gyakorlati készséget is, mint hogyan kezelheti az egyén a társadalmi konfliktusokat és döntéseket, illetve a főbb gazdasági és társadalmi problémákat, beleértve az egyén várakozásait és elvárásait a munka világától, illetve hogyan képzeli az adózás keretén belül a közösségi források, a társadalmi javak újraelosztását. Az erre való felkészülés a társadalomismeret-oktatás fontos eleme.

A fentiek tükrében világos, hogy a felelősségvállalás készségének kialakítása egyike a legfontosabb értékeknek, amelyeket a társadalomismeret-oktatásnak tartalmaznia kell, hiszen így megértetheti, elősegítheti a másokról való gondoskodást, a közösségi döntések másokra való hatásának felmérését, döntéseink társadalmi hasznát.

Ajánlások az oktatási kormányzat figyelmébe

A dokumentum második részében a szakértői bizottság megfogalmazza, hogy a társadalomismeret-oktatásnak kötelezően helyet kell kapnia az iskolai tantervekben, és minden iskolában be kell tartani az erre vonatkozó kötelezettségeket. A kötelezően bevezetett társadalomismeret-oktatás tartalmát speciális tanulási eredményekhez kell kötni és nem részletesen szabályozott tantervekbe. Azt javasolják az oktatási kormányzatnak, hogy a jelenleg alkalmazott input-output jellegű szabályozást cseréljék fel outputra, tehát az oktatási eredményekre alapozott modellre, amelyben világosan körvonalazott tanítási, tanulási eredményeket írnak le. Ez a megközelítés rugalmasságot, áttekinthetőséget biztosít az iskolák számára, megfelelő reflexiót és alkalmazkodást ad a helyi körülményekhez és feltételekhez, valamint megengedi, hogy a társadalomismeret oktatására vonatkozó számos különböző módszertani megközelítés együtt, egymás mellett fejlődhessék. Ez a megközelítés lehetőséget ad arra is, hogy különböző tantárgyak kombinációit valósíthassák meg az egyes iskolákban a társadalomismeret elmélyítése érdekében. A modellben rögzített tanítási eredményeket standardokhoz és objektívan értékelhető példákhoz kell kötni. Ez lehetővé teszi, hogy elkerülhető legyen a központi politikai akarat és a kizárólagos értékrend dominanciája a tényleges tartalomban.

Kormányrendeletet szükséges kiadni a társadalomismeretről, amely világosan tisztázza e pedagógiai terület feladatát és tartalmát a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt, magában foglalva azt a tudásanyagot, készségegyüttest és értékkészletet, amely a részvételi demokráciában való együttélés szabályait, a kötelességeket, feladatokat, jogokat rögzíti, és amely a diákokból valós polgárokat formál. E dokumentumnak tisztáznia kell az egyének, az iskolák, a helyi társadalom együttműködését szabályozó értékrendet és a lehetséges együttműködési területeket is. Tisztáznia kell a dokumentumnak a demokratikus gyakorlat és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer felépítését helyi, nemzeti és európai szinten. Idetartozik a parlament, a pártok, a lobbicsoportok, a civil szervezetek hű leírása, a formális politikai tevékenység viszonya a civil társadalomhoz mind az Egyesült Királyság, mind Európa kontextusában, valamint a tudatosság kialakítása a világeseményekről. A társadalomismeret oktatásának fontos eleme annak megértetése, hogyan működik az adórendszer, a nemzeti költségvetés, hogyan gazdálkodnak a családok.

A társadalomismereti oktatás a teljes curriculumban összesen nem több mint 50 százalékos arányt foglalhat el. Ezt az időt szabadon lehet felhasználni, akár egy-egy blokkban, tanítási modulban vagy folyamatosan, szabályszerűen ismétlődő heti rendszerességgel tanítva. Az egyes iskolák szabadon és maguk dönthetik el azt, hogy milyen módon allokálják a társadalomismeretre vonatkozó időt. Ösztönzést kapnak ahhoz, hogy megfontolják, mely más tantárgyakkal kombinálják a társadalomismeret-oktatás elemeit, hiszen a rugalmasság a javaslatok egyik legfontosabb alapelve. Az iskolák mérjék fel a társadalomismeret oktatásának hatásait az egész iskolára, az iskola egészének éthoszára, szervezetére és struktúrájára.

Bár Angliában a fiatalok 16 év fölötti oktatásra nincs kötelező nemzeti alaptanterv, az oktatási miniszter fontolja meg, hogy a társadalomismeret oktatását a 16 év utáni oktatási folyamatban is rögzítse.

A társadalomismeret-oktatás bevezetésének társadalmi partnerei körébe sorolhatjuk a politikusokat, a köztisztviselőket, az önkormányzati vezetőket, az egyházak képviselőit, az iskolai szakfelügyelőket, az iskolák fenntartóit, a tanárképzőket, a pedagógusokat, a szülőket és a diákokat is. Ahhoz, hogy az angol társadalomismeret-oktatási program minél sikeresebb legyen, bevonjuk az ellenőrzés, a monitoring folyamatkövetés munkájába a parlament oktatási bizottságát és számos szakmai szervezet képviselőjét. Külön javasoljuk, hogy álljon fel egy társadalomismeret-oktatási nemzeti bizottság, amely véglegesíti e javaslatok alapján a területre vonatkozó curriculumot, és irányelveket alkot az oktatási eredményekre, a mérhető követelményrendszerre és a kapcsolódó tanárképzésre vonatkozóan.

A társadalomismeret-oktatás értelmezési kerete, a kívánatos tanulási eredmények

Az értelmezési keret magában foglalja mindazt, ami a helyes és követendő társadalomismeret-oktatást jellemezheti tartalmilag és módszertanilag.

Ez az értelmezési keret biztosítja, hogy a tanulók és a pedagógusok, valamint iskoláik és az egész társadalom felhasználhassa a társadalomismeret oktatásában rejlő lehetőségeket és a helyi és tágabb közösség szolgálatába állíthassa mind a tanulási folyamatot, mind az ehhez kapcsolódó tevékenységi köröket. E keret várható haszna a tanárok számára annak tisztázása, hogy mi az, amit ezen a területen érdemes oktatni és hogyan lehet ezt a leghatékonyabban megtenni. A meghatározott tanulási eredmények leírásának az az előnye, hogy a diákok számára is megragadhatóbbá, értelmezhetőbbé válik az értékelés rendszere, és követhetővé válik fejlődésük a maguk számára is.

A kívánatos tanulási eredmények rögzítésekor az iskolák eszközt kapnak arra, hogy meglévő pedagógiai, oktatási módszereket hatékonyabban kihasználják, illetve nyissanak a helyi társadalom igényei felé is. Remélhető, hogy az idő múlásával ez a dokumentum segíti a tanárok szakmai önbizalmának erősödését és egy hatékonyabb társadalomismeret-oktatás megteremtését.

Alapelvek

A tanulási eredmények megfogalmazása számos pedagógiai alapelv betartását feltételezi. Ezek a következők:

• Kiegyensúlyozottság és komprehenzív, átfogó megközelítés

A meglévő pedagógiai tapasztalatok teljes spektrumát szükséges felhasználni és szélesíteni.

• Koherencia

A kötelező társadalomismeret-oktatás bevezetésekor mindenképpen olyan fogalmakat, értékeket és készségeket kívánunk bevezetni a tanulási folyamatba, amelyek koherensek, tehát összefüggenek a tanulók már megszerzett tanulási tapasztalataival.

• Kontinuitás és progresszió (előmenetel)

Annak érdekében, hogy a tanulók ezen új elemeket beépíthessék az oktatásban szerzett előmenetelükbe, fejlődésükbe, és megerősítsék a már megszerzett fogalmak, értékek és készségek halmazát, minden egyes oktatási szintre külön-külön javasolunk fogalmi kereteket megfogalmazni.

• Relevancia – felhasználhatóság

Mindazokat az elvárható tanulói igényeket és szükségleteket fel kell térképezni és meg kell fogalmazni, amelyek a társadalomismeret tanulása kapcsán a tanulók társadalmi, morális, kulturális, politikai és gazdasági környezetében leghatékonyabban felhasználhatók. Ugyanakkor a tanulók egyéniségének fejlesztéséhez is felhasználható eszközt kell nyújtani.

• Minőség

A pedagógusok és a diákok számára a bennük rejlő lehető legmagasabb szintű intellektuális teljesítmény kifejtését kívánjuk elérni a társadalomismereti-keretdokumentum megfogalmazásakor, amely a tanulók különböző készségeit és a tehetségüket a leghatékonyabban kibontakoztatja.

• Esélyegyenlőség biztosítása és a tanulók bevonása

Annak érdekében, hogy lehetőség szerint minden tanuló bekapcsolódhasson a társadalomismeret tanulásának folyamatába, át kell gondolni, milyen módon illeszthető ez a pedagógiai terület az iskolák általános pedagógiai programjához.

A tanulási folyamatról

A tanulási folyamat a társadalomismeret területén számos tényezőből áll. Ezekre kívánjuk az alábbiakban röviden felhívni a figyelmet.

Az egész iskolát bekapcsoló megközelítési módok (whole-school approaches)

A társadalomismeret oktatásának hatékonyságában kitüntetett szerepe van az iskola egészére kiterjedő szervezeti és a napi működést befolyásoló gyakorlatnak. Ilyenek például azok a közös iskolai események, gyűlések, ünnepélyek, amelyeknek fontos szerepük van a tanulók közösségi normáinak kialakításában. Ezek a tevékenységek, események olyan üzeneteket közvetítenek a tanulók számára, amelyek mentalitásukat és az iskola éthoszát is alapvetően befolyásolják. Az iskoláknak újra kell értékelniük azt, hogy oktatási filozófiájuk, szervezeti felépítésük, napi működési rendjük megfelel-e a társadalomismeret-oktatás általános célkitűzéseinek, az aktív polgárrá nevelés normáinak és feltételeinek. Az iskoláknak különösen figyelniük kell arra, hogy diákjaikat minél intenzívebben bevonják az iskola mindennapi életének megszervezésébe, véleményük tiszteletben tartásával. Az iskolák felelőssége, hogy a diákok szerepet vállalhassanak az iskola életének és mindennapjainak lebonyolításában. Ennek része lehet az iskola egyes szabályainak, házirendjének, kapcsolatrendszerének, illetve egyes szervezeti egységeinek, a diákokkal közös irányítási rendszerének kidolgozása. Ez történhet olyan formális keretekben, mint az osztály vagy az osztályok által felállított diáktanács, iskolatanács, illetve olyan informális kereteken belül, mint a diákok napi részvétele az iskola egészére vonatkozó szabályok meghozásában. Az iskolához tartozás érzésének megteremtésével jelentősen javítani lehet a diákok motivációját az eredményes tanulásban minden tantárgy esetében.

Pedagógiai megközelítések és tanulási lehetőségek

Annak érdekében, hogy a legjobb tanulási eredményeket érhessék el a tanárok, széles körből meríthetnek mind a pedagógiai módszertani kínálatból, mind a tanulási lehetőségek tárházából. Ezeket úgy érdemes összeválogatni, hogy támogassák a tanulók tehetségének kibontakoztatását és az aktív polgári értékek kialakítását.

Nagyon hasznos a projekt alapú tanulási programok kialakítása, amelyek végrehajtásába és értékelésébe egyaránt bevonhatók a diákok. Gyakori, hogy az iskola és a helyi közösség kiváló és tökéletes kontextust biztosít a diákoknak olyan társadalmi jelenségek vizsgálatához, melyekben akár kezdeményező szerepet is játszhatnak, amelyek megoldásában, illetve megértésében, feloldásában kiváló szerepet játszhatnak. A tevékenységekre alapuló oktatás, a cselekedtető tanítás gyakorlata hangsúlyosan kell hogy szerepeljen a társadalomismeret oktatásában. Így valósítható meg leghatékonyabban a globális gondolkodás és a helyi cselekvés összhangjának megteremtése.

 

A társadalomismeret legfontosabb elemei a kötelező oktatásban (ajánlás)

Kulcsfogalmak
Értékek és attitűdök
Készségek
Tudásanyag és megértési szintek
  • demokrácia és autokrácia
  • a közjó figyelembevétele
  • készség az írásos és szóbeli véleménynyilvánításra és vitára
  • aktuális, helyi, nemzeti, európai és globális események megértésének készsége
  • kooperáció és konfliktus
  • az emberi méltóságba és egyenlőségbe vetett hit
  • kooperációs készségek kialakítása
  • a demokratikus közösségek felépítésének természetrajza
  • egyenlőség és sokszínűség
  • konfliktuskezelés
  • más vélemények elfogadásának és integrálásának készsége
  • egyének a helyi és a civil kezdeményezések egymásra hatásának interdependeciájának (egymástól való függésének) felismerése
  • fair-play
  • készség másokkal való együttműködésre és mások megértésére
  • problémamegoldó képességek kialakítása
  • a társadalmi konfliktusok és társadalmi mozgalmak sokszínűségének leírása, természetrajza
  • igazságosság

  • a törvények uralma, társadalmi szabályok, törvények és emberi jogok
  • a felelősségteljes cselekvésre való nevelés, kezdeményezőkészség az egyéni cselekvések következményeinek figyelembevétele, előre nem látható eseményekre vonatkozó felelősségvállalás
  • a modern médiumok és információs eszközök kritikai felhasználásának képessége
  • a jogi és erkölcsi jogok és kötelességek egyéni és közösségi megfogalmazásának kérdése
  • szabadság és rend
  • a tolerancia, a türelem gyakorlata
  • forráskritikai készségek kialakítása és új tények felhasználásra való készség
  • a társadalmi erkölcsi és politikai kihívások közösségi és egyéni szintű feldolgozása
  • az egyén és a közösség
  • erkölcsi kód kialakítása és betartatása
  • ténymanipuláció és forráshamisítások felismerésének készsége
  • az európai és nemzetközi jogi és politikai rendszerek felépítése, működési mechanizmusok és változások megértése
  • hatalom és autoritás
  • saját vélemény képviseletének civil kurázsija
  • készség morális politikai kihívásokra és helyzetekre való válaszadásra
  • a politikai és civil társadalmi kezdeményezések természetrajza
  • jogok és kötelességek
  • készség a rugalmas véleményváltoztatásra, vitakultúra kialakítása

 

  • a polgárok, fogyasztók, munkavállalók, munkáltatók, családok és a közösség egyéb felelős tagjainak jogai és kötelezettségei

 

  • egyéni kezdeményezőkészség és kitartás

 

  • a gazdasági környezet viszonya az egyénekhez és a közösséghez

 

  • civil kezdeményezések és törvények betartatása

 

  • emberijogi karták és kihívások megértése
  • az igazságosság mellet való elkötelezettség
  • a fenntartható növekedés és ökológiai kihívások értelmezési keretei
  • az esélyegyenlőség és a nemek közötti egyenlőségek betartása
  • az aktív polgári lét mellett való elkötelezettség
  • az önkéntes közösségi szolgálatokra való készség
  • az emberi jogok figyelembe vétele
  • ökológiai tudatosság

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.