2019. augusztus 23., péntek , Bence

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Az oktatás társadalmi-gazdasági környezete >> A tanulók munkaterhei >> A tanulók munkaterheinek vizsgálata

Öröm, unalom és szorongás a tanórákon

2009. június 17.

Imre Nóra

Öröm, unalom és szorongás a tanórákon

A tanulmány mindenekelőtt arra keresi a választ, hogy a hetedik osztályos tanulók hogyan érzik magukat az iskolában. Az elemzések arra mutattak rá, hogy az iskolai közérzet összefügg az élet más színterein (család, szabadidő, baráti együttlét) tapasztalt érzésekkel. Ebben a tekintetben a tanórák között is kapcsolat fedezhető fel, mely szerint az a tanuló, aki jól érzi magát a matematika órán, az hasonlóképpen érez az irodalmon is. A 12–13 éves diákok tanórai közérzetét azonban más tényezők is befolyásolják. Az eredmények szerint a tanórákon a fiúk átlagos szorongási és unalomszintje magasabb a lányokénál. Ugyanakkor a fiúk jobban élvezik a matematika órákat, ha szeretik a tantárgyat. Ha viszont nem kedvelik, akkor valóban nem érzik jól magukat ezeken az órákon. További összefüggés fedezhető fel az édesanya iskolai végzettsége, a család jövedelmi helyzete és a tanulók tanórai közérzete között. Láthatóan a hátrányosabb társadalmi és gazdasági hátterű szülők gyermekei szoronganak jobban az iskolában, és a tanórákon sem érzik olyan jól magukat, mint a kedvezőbb státussal bíró szülők gyermekei. Az elemzések eredményei ugyanakkor arra utalnak, hogy a tanárok az újabb tanításszervezési módszerek segítségével (szerepjátszás, kiselőadások tartása stb.) nagyobb „flow”-érzést képesek elérni tanulóiknál, ami azért sem mellékes, mert az élménydús, élvezetes órákat a tanulók és egyben a tanárok sem érzik igazán tehernek.

Sokan bizonyára egyetértenek azzal a megállapítással, hogy a gyereknek, a szülőnek és a tanárnak is egyaránt az a jó, ha a tanuló jól érzi magát az iskolában. Itt persze felmerülhet a kérdés, hogy mitől is érzi jól magát. Erre többféleképpen válaszolnak a diákok: az Ildi néni, a haverok, a délutáni táncórák, a tesi órák, a rajz szakkör stb. miatt. Mégis, az iskola, mint a tanulás egyik fő színtere, akkor töltheti be szerepét,1 ha a tanulók elsősorban az ott megszerezhető tudásért szeretnek odajárni. Lehet-e azonban a tanulás pusztán élvezet, élmény, vagy éppen ellenkezőleg csak verítékes munka? Többek között erről szól a magyar származású Csíkszentmihályi Mihály Flow, az áramlat című könyve is, melyben a szerző azt a gondolatot igyekszik cáfolni, miszerint a „A tanulás gyökerei keserűek, de a gyümölcsei édesek”2 (Csíkszentmihályi, 1997). A Chicagói Egyetem kutatója a fenti kérdésben az élményszerű tanulás mellett foglal állást. Véleménye szerint a tudás gyökerei nem szükségszerűen keserűek, és azok az ismeretek, melyeket élményszerűen sajátítunk el, hatékonyabban rögzülnek, és később könnyebben előhívhatók. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tudás megszerzése akkor a legélvezetesebb, ha az semmilyen erőfeszítést nem kíván. Sőt, s ez a flow egyik érdekes paradoxona, cselekedeteink sokszor akkor a legkönnyedebbek, akkor élünk át ún. áramlat-élményt, mikor a kitűzött feladatok a legnehezebbek, és teljesítésük jelentős koncentrációt igényel.

A tanulmány elsődleges célja választ adni arra a kérdésre, hogy a hetedik osztályos tanulók hogyan érzik magukat az iskolában, pontosabban a magyar irodalom és a matematika órákon. A leíró elemzést követően pedig arra keressük a választ, hogy a tanulók tanórán tapasztalt érzései mitől függnek, milyen tényezők határozhatják meg szorongásuk, unalmuk vagy éppen tökéletes élményük mértékét.

A tanulók iskolai közérzetét felmérő kérdőíves vizsgálat csak egy része volt annak a kutatásnak, mely 2002 őszén zajlott le az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjában. A kutatás mindenekelőtt a tanulók iskolai és iskolán kívüli terhelésének nagyságát igyekezett feltárni, de emellett Oláh Attila vezetésével olyan pszichológiai vizsgálatokra is sor került, amelyek a munkaterhek szubjektív megélését mérték fel. A Pszichológia Immunkompetencia Kérdőívet, a Cattell-féle IQ-tesztet és a Flow Kérdőívet 1147 véletlenszerűen kiválasztott hetedik osztályos tanuló töltötte ki. A tökéletes élményt, illetve az anti-flow érzéseket (szorongás, unalom, apátia) mérő Flow Kérdőív3 egy szituáció-reakció kérdőív, mely különböző élethelyzetekben (család, barátok, szabadidő, egyedüllét, matematika és irodalom óra) vizsgálja a flow-ra, a szorongásra és az unalomra utaló élmények előfordulásának gyakoriságát. Ez a kérdőív nem a pillanatnyi áramlat-élményt vagy annak hiányát méri fel, mint a Chicagói Egyetemen kifejlesztett mérőeszköz az ún. Élményértékelő Mintavételi Eljárás (Experience Sampling Method), hanem „csak” egy általános viszonyulást mér az adott életszituációhoz. Az alkalmazott Flow Kérdőív három skálából áll – flow, szorongás, unalom –; ezek mindegyikéhez 3-3 tétel tartozik, és az előfordulás gyakoriságát egy 5 fokú skála méri. Így az összesített értékek 3–15-ig tartó skálán jelennek meg.

A kapott adatok birtokában a tanulók terhelésének mennyiségi dimenzióin túl képet kaphatunk arról, hogy a diákok hogyan élik meg mindennapjaikat az iskolában. A tanulással eltöltött és az arra fordított időmennyiség mellett tehát felmértük a tanulók aktuális attitűdjeit a matematika és az irodalom óra iránt. Ez utóbbi olyan szubjektív nézőpontot emel be az elemzésbe, amely más megvilágításba helyezi a tanulói munkaterhek kérdését. Ebben a tanulmányban tehát nem arról lesz szó, hogy a diákok pontosan hány órát „dolgoznak” az iskolában és otthon, hanem arról, hogyan érzik magukat ezeben a kötelező tanórai elfoglaltságokon, teher-e nekik az ottlét.

Az iskolai- és az iskolán kívüli közérzet

Mielőtt rátérnénk a 12–13 éves korcsoport közérzetének elemzésére, nem árt tisztázni azokat az alapvető fogalmakat, melyek itt felmerülnek. A flow-ról mint a tökéletes élmény érzéséről volt szó, mely akkor ér bennünket, ha valamilyen tevékenységbe egészen belemerülünk, megszűnik tér és idő, és cselekedni csakis önmagáért érdemes. Mint már jeleztük, a pillanatnyi flow-t az általunk használt kérdőív nem képes mérni, azt azonban igen, hogy a válaszadó milyen örömmel vesz részt pl. szabadidős tevékenységében vagy családja körében. Szorongás többnyire akkor lép fel, ha a tanuló felé támasztott szülői vagy iskolai elvárások magasabbak, mint a rendelkezésre álló képességek. Az unalom érzése pedig általában akkor következik be, ha a megoldandó feladat érdektelen, nem nyújt új élményt, vagy a megoldandó probléma nehézsége alacsony szintű. Ebben a tekintetben tehát egy teljesítendő feladat akkor ideális, ha a tanuló azt kihívásként fogja fel. Természetesen a tanórai közérzet nem kizárólag a tanár által adott feladatok jellegétől függ (erről később bővebben lesz szó).

Hogyan érzik magukat a diákok az iskolában, összehasonlítva az élet más színtereivel? Milyen értékeket kap a flow, az unalom és a szorongás változója a vizsgált két tanórán? Feltevésünk az volt, hogy a 12 év körüli diákok a szabadabb élethelyzetekben (pl. szabadidőben, barátaikkal) érzik magukat a legjobban, mely később beigazolódott. Az 1. ábra jól mutatja azokat az eltéréseket, amelyek a különböző életszituációkban megélt érzésekhez kötődnek. Láthatóan a hetedikes kisdiákok a tanórákat élvezik a legkevésbé, ezen belül is a matematika órát. Ugyanakkor a szorongás mértéke is ez utóbbinál a legmagasabb. Bár az irodalom óra ennél kedvezőbb színben tűnik fel, azért az egyedül eltöltött időhöz képest alacsonyabb átlagos értékeket kapott. A diákok tehát jobban érzik magukat barátaikkal, szabadidejükben és családi körükben, de még egyedül is, mint a tanítási órákon. Ennek ellenére a flow magasabb átlagértékekkel szerepel a tanórákon is, mint a szorongás vagy az unalom. S így elmondható, hogy bár a hetedikes tanulók jobban szoronganak és unatkoznak a tanórákon, mint máshol, azért örömérzésük ennél némileg magasabb. A 1. táblázat által jelzett szórás értékei megközelítőleg hasonlóak egymáshoz, kivéve a tanórák és az egyedüllét flow-értékeit, ami feltehetően abból adódik, hogy a kötelező részvétel jobban megosztja a véleményeket, mint az önkéntesen vállalt baráti együttlét vagy szabadidő.

  1.ábra
A különböző élethelyzetekben átélt érzések átlagos nagysága

Érdemes megvizsgálni azt az összefüggést, hogy a különböző élethelyzetekben (család, szabadidő, iskola, társakkal való együttlét) átélt öröm, szorongás és unalom érzése hogyan viszonyul egymáshoz. Vagyis az a diák, aki inkább szorong a tanórákon, vajon családi körében és a barátai társaságában is így érez? Vagy az a tanuló ér el magasabb örömérzetet az iskolában, aki otthon és a szabadidejében is jól érzi magát?

Az elemzés során egyértelmű összefüggések láthatók a vizsgált változók között, bár a legtöbb esetben ez a kapcsolat viszonylag gyenge. A 2. táblázat jelzi a korrelációs együtthatókat, és ezek alapján elmondható, hogy aki jól érzi magát (flow) a családi környezetében, a választott szabadidejében és társai körében, az a két vizsgált tanórán (matematika, irodalom) is inkább örömmel vesz részt.4 Némileg szorosabb együttjárás tapasztalható a magyar irodalom esetében, ami feltehetőleg azt jelzi, hogy ezen a tanórán átélt érzések inkább köthetők a többi élethelyzetben érzett negatív vagy pozitív élményekhez. Másrészt az anti-flow érzései – a szorongás és az unatkozás – szintén szignifikáns összefüggést mutatnak a különböző élethelyzetekben. Tehát aki szorong vagy unatkozik családja körében, szabadidejében és barátaival, az hasonlóan érez az iskolában is. Ezek az eredmények elvileg arra utalhatnának, hogy az iskola s ezen belül a tanár semmit nem tehet annak érdekében, hogy a tanulók kevésbé szorongjanak, és jobban érezzék magukat a tanítási órákon. Ezt a következtetést azonban részben cáfolják azok az elemzések, amelyek azt jelzik, hogy a különböző tanításszervezési módszerek hatást gyakorolnak a tanulók tanórai közérzetére (lásd később). A táblázat adatai alátámasztják azt a megállapítást is, hogy aki egyedül el tudja magát foglalni, az inkább átéli a flow élményét a tanórákon, és az a tanuló, aki egyedül szorong vagy unatkozik, az a tanórákon is ezt teszi.

Feltehető az a kérdés, hogy van-e bármilyen kapcsolat a matematika és az irodalom órán átélt élmények között. Az elemzés arra mutat rá, hogy a két tanóra között összefüggés áll fenn. Láthatóan, az a tanuló, aki a matematika órán szorong vagy unatkozik, az ugyanúgy érez az irodalmon is. Aki pedig jól érzi magát az egyiken, az mind a két tanórán, s valószínűleg az iskola egészében is így érez.5 A 3. táblázatból az is kiolvasható, hogy az unalom és a szorongás érzése szorosan együttjár, tehát a két „anti-flow” egyszerre is jelen lehet a tanulóknál. Tehát az a tanuló, akit nem köt le a tanítási óra menete, az vagy szorong, vagy unatkozik és apátiába süllyed.

A hetedikes tanulók tanórai közérzetét befolyásoló tényezők

Korábban már részben érintettük azt a témát, hogy milyen összefüggés állhat fenn a tanulók tanórai közérzete és az élet más színterein átélt érzések között. Az már bebizonyosodott, hogy ezek az érzések kapcsolódnak egymáshoz. Természetesen még sok más tényező lehet hatással a 12–13 éves diákok iskolai közérzetére. Így például a tanuló személyiségjegyei, melyet Oláh Attila mutatott ki egy korábbi, a serdülő populáción végzett kutatás eredményeként (Oláh, 1999). Ezek szerint egyes tulajdonságok – kitartás, növekedésérzés, kihívás, rugalmasság, én-hatékonyság – nagymértékben hatnak arra, hogy valaki milyen gyakorisággal él át ún. áramlat-élményt vagy éppen szorongást és unalmat. Ugyanakkor a tanulók iskolai közérzetét erőteljesen befolyásolhatja a család szociokulturális háttere, a kortárscsoporthoz fűződő kapcsolat, a tanár személyisége, az elért tanulmányi eredmények, az osztálytermi munka jellege stb. Arra itt nincs lehetőség, hogy minden tényezőt külön-külön megvizsgáljuk, mert pl. a tanárok személyiségdimenzióiról nem áll rendelkezésünkre adat. Ellenben a tanulók válaszaiból információkat kaphatunk a szülők iskolai végzettségéről és jövedelmi helyzetéről.

Legelsőként érdemes megvizsgálni azt a kérdést, hogy az egyes tanuló nemi hovatartozása meghatározó lehet-e az iskolai közérzetre. Az elemzésnél összehasonlítottuk a mért átlagokat és a variancia-analízis során megvizsgáltuk a változók közti összefüggést is. Az eredmények azt mutatják (4. táblázat), hogy a lányok minden tekintetben jobban érzik magukat az irodalom órákon, mint a fiúk. A flow átlagos értéke jóval magasabb a lányok esetében, míg a szorongásé és az unalomé alacsonyabb. A matematika órán érzett élmények és a tanuló neme között azonban nem mutathatók ki szignifikáns összefüggések, kivéve az unalom dimenzióját. Ez utóbbi azt jelzi, hogy a hetedik osztályos fiúk a matematika órán is jobban unatkoznak a lányoknál.

  2. ábra
Az irodalom órán átélt érzések átlagos nagysága

Megkérdeztük a hetedikes tanulókat arról is, hogy szeretik-e a vizsgált két tantárgyat, ugyanis azt feltételeztük, hogy az a diák kedveli inkább a matematikát és az irodalmat, aki jól érzi magát ezeken a tanórákon, illetve fordítva is igaz lehet a feltevés, mely szerint, ha élvezetesek a tanórák, akkor nagyobb eséllyel szerettethető meg az adott tantárgy. Az elemzések igazolták feltevéseinket, másrészt arra is rámutattak, hogy – összhangban a korábban említettekkel – a fiúk jobban szoronganak a lányokhoz képest, még akkor is, ha szeretik az adott tantárgyat. Emellett láthatóan a matematika óra mindig egy kicsit magasabb szorongási szintet eredményez, mint az irodalom (5. táblázat). Ugyanakkor a fiúk jobban élvezik (flow) a matek órákat, ha szeretik a tantárgyat. Viszont ha nem kedvelik, akkor kevésbé érzik jól magukat a tanórákon, ellentétben a konformabb lányokkal (3. ábra).

  3. ábra
A fiúk és a lányok flow-érzésének átlagos értéke annak függvényében, hogy szeretik vagy inkább nem szeretik az adott tantárgyat

Összességében tehát a lányok érzik jobban magukat a tanítási órákon, ők azok, akik könnyebben alkalmazkodnak az iskolai élet követelményeihez.

Azt már jeleztük, hogy a családi környezetben átélt érzések és a tanulók tanórai közérzete között összefüggés áll fenn. Itt most arra vagyunk kíváncsiak, hogy a szülők iskolai végzettsége mennyiben befolyásolja ezt az érzést, mennyiben mondható el, hogy a családi háttér hat a gyerek iskolai, illetve tanórai érzéseire. Előzetes feltevésünk az volt, hogy a szülők szociokulturális háttere meghatározó lehet arra nézve, hogy a diákok hogyan érzik magukat az órákon. Az elemzés (ANOVA) során kiderült, hogy az édesapa iskolai végzettsége és az iskolai közérzet között nincs szignifikáns összefüggés. Az édesanya iskolai végzettsége viszont meghatározó, tényleges hatást gyakorol a gyermek tanórai közérzetére, viselkedésére. Az a tanuló, akinek az édesanyja magasabb iskolai végzettségű, nagyobb gyakorisággal érzi jól magát, és kevésbé szorong mind a matematika, mind az irodalom órán. Az 6–7. táblázat adatai6 alátámasztják ezt az állítást, amiből az a következtetés vonható le, hogy a kedvezőbb társadalmi státussal bíró családok gyermekei könnyebben alkalmazkodnak az iskola elvárásaihoz, és jobban érzik magukat a tanítási órákon, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező édesanya gyermekei, akik szorongóbban élik át ezeket a helyzeteket.

Erre utalnak azok az eredmények is, amelyek a család jövedelmi helyzetét és a tanórai közérzet összefüggését mérték fel. Bár a 12–13 éves gyerekek megítélése a család megélhetéséről nem biztos, hogy minden esetben pontos, azért többé-kevésbé hagyatkozhatunk állításaikra. Válaszaik alapján az mondható el, hogy a rosszabb anyagi helyzetben élő családok gyermekei nagyobb valószínűséggel szoronganak és unatkoznak7 a tanórákon. Másrészt a jómódú szülői házból származó tanulók jobban érzik magukat a matematika és az irodalom órán, mint a megélhetésért küzdők gyermekei (8–9. táblázat). Természetesen a család szociokulturális háttere csak az iskolai közérzetet befolyásoló tényezők egyikeként képes hatni a tanulók flow-, szorongás- vagy unalomérzésére. A továbbiakban még számba vesszük, hogy mi történik a tanórákon, és ebben a tekintetben hogy érzik magukat a diákok.

A matematika és az irodalom óra történései és a tanulók érzései közti kapcsolat

A tanulók hozzáállása

A tanórai munka elemzése módszertani problémákat vet fel, mivel a rendelkezésünkre álló adatok kizárólag kérdőíves (önkitöltős) vizsgálatból adódnak. A hetedikes tanulókat arról kérdeztük, hogy saját belátásuk szerint mi és milyen gyakorisággal történik az említett órákon. Optimális esetben ezt a kérdőíves felmérést kiegészítette volna egy több helyszínre kiterjedő osztálytermi megfigyelés, de ebben az esetben erre nem került sor. Mindamellett rábízhatjuk magunkat a tanulók válaszaira, hozzátéve az „Ahogyan a tanulók látják...” megjegyzést.

Ezek után feltehető az a kérdés, hogy mi is történik a matematika és az irodalom órán. Mennyire figyelnek, jegyzetelnek és jelentkeznek a tanulók? S mindez hogyan mutatkozik meg a lányok és a fiúk esetében? Az elemzések azt jelzik, hogy a fiúk inkább a matematika órán figyelnek és érzik jól magukat (flow), míg a lányok az irodalom esetében vannak így. Ugyanakkor azok a fiúk, akik azt vallották, hogy soha nem figyelnek az órákon, magasabb flow-értéket érnek el, mint a hasonlóan vélekedő lányok8 (10. táblázat). S ezzel összhangban megfigyelhető, hogy azok a fiúk, akik gyakran foglalkoznak mással matematika órán, mint a tananyag, inkább képesek élvezni ezeket az órákat, szemben a lányokkal. Más tekintetben, például órai jelentkezésben, a lányok járnak az élen. Mégis, azok a fiúk, akik bevallásuk szerint soha nem jelentkeznek a matematika órákon, jobban élvezik az órákat, még azoknál a lányoknál is jobban, akik ha ritkán is, de jelentkeznek (4. ábra és 11. táblázat). Ez az eredmény újra alátámasztani látszik azt a gondolatot, hogy a lányok iskolai viselkedésére inkább jellemző a konformitás, még annak az árán is, hogy valójában kevésbé élik át a flow élményét.

  4. ábra
A matematika órán átélt flow átlagos értékei az órai jelentkezés gyakoriságának függvényében

A tanári didaktika

Bár a már leírt eredmények azt mutatják, hogy a tanulók tanórai közérzete és a család szociokulturális háttere összefügg egymással, ez még nem jelenti azt, hogy az iskola, a tanár semmit sem tehet annak érdekében, hogy a tanulók jobban érezzék magukat a tanórákon. Külföldi és hazai neveléstudományi tanulmányokban olvashatunk arról, hogy mennyire fontos a hagyományos óravezetés mellett az újabb tanításszervezési módszerek bevezetése és kipróbálása a gyakorlatban. Ide sorolhatók pl. a kooperatív technikák, a projektmódszer, a kiselőadások tartása vagy a szerepjátékok alkalmazása stb.

A felmérés során megkérdeztük a hetedik osztályos tanulókat arról, hogy véleményük szerint milyen gyakorisággal vannak jelen ezek a módszertani eszközök a tanórákon, majd arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek használata összefügg-e a tanulók órai közérzetével. Feltevésünk az volt, hogy a frontális óravezetés mellett a legalább kiegészítésként alkalmazott korszerű tanítás-tanulásszervezési módszerek javítják a tanulók közérzetét (6. ábra). Az elemzés során összevetettük a flow, a szorongás és az unalom átlagos értékeit annak függvényében, hogy milyen gyakorisággal használják ezeket a didaktikai eszközöket a tanárok. Az elemzés (ANOVA) arra mutatott rá, hogyha az irodalom órán gyakrabban játszanak szerepjátékot a gyerekek, és gyakrabban tart valaki kiselőadást, akkor jobban érzik magukat a tanulók, és egyúttal kevésbé unatkoznak ezeken az órákon. A 12. táblázat jelzi ezeket az értékeket és a mért változók közti összefüggést, ami tulajdonképpen igazolta korábbi feltevésünket. A matematika óra esetében pedig a korábbiakkal összhangban arra a megállapításra jutottunk, hogy a differenciált oktatásszervezés egyik formája, az önálló munkavégzés oldja a feszültséget, lehetőséget nyújt arra, hogy a tanulók egyénileg birkózzanak meg a feladatokkal, ami az elemzések szerint csökkenti a szorongás mértékét.

Az órai megfigyelések egyik jellegzetes eleme a fegyelmezés, mellyel értelemszerűen a tanár él – hol gyakran, hol ritkábban. Természetesen ennek mértéke több mindentől függhet, így a tanulók életkora, társadalmi hátterük, az iskola típusa stb., de ebben az esetben nem ezeket vizsgáltuk, hanem azt, hogy van-e bármiféle kapcsolat az órai fegyelmezés gyakorisága és a tanulók közérzete között. Azt találtuk, hogyha a tanár gyakrabban fegyelmez az óráin, akkor a flow-változó alacsonyabb értéket kap (13. táblázat). Tehát ha a tanár akár az indokoltnál többször él a fegyelmezés eszközével, ott nehezebben alakulhat ki örömteli érzés a tanóra témájával, a feladatokkal szemben. Vagy másképpen fogalmazva: ahol nem érdekesek az órák, a tanulókban pedig nincs meg a kellő motiváció, ott a fegyelmezetlenség gyakrabban fordul elő, mivel a diákok figyelme nincs lekötve.

  5. ábra
Az irodalom órákon átélt flow átlagértékei az alábbi tanításszervezési módszerek és a fegyelmezés gyakoriságának függvényében

A fenti összefüggések feltárása mellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy a régen bevált házi feladatok, dolgozatírások és feleltetések mennyiben befolyásolják a tanulók szorongását vagy éppen örömérzését. Az elemzések eredményei arra mutattak rá, hogy a tanulók közérzete többnyire nem függ a fent felsorolt eszközök használatának gyakoriságától. Ugyanis nem mutatható ki szignifikáns összefüggés a nagy- és röpdolgozatok íratásának és a házi feladatok kiadásának gyakorisága és a tanulók szorongási szintje között. A feleltetés pedig kizárólag a matematika óra esetében jelez összefüggést, mely szerint a gyakoribb feleltetés nagyobb szorongást eredményez, de a jelenség nem általánosítható a többi tanórára.

Összességében azt tapasztaltuk, hogy a tanulók órai közérzetét a tanári didaktika képes lenne befolyásolni, mivel a különböző tanításszervezési módszerek hatást gyakorolnak a szorongás, az örömérzet és az unalom szintjére.

Irodalom

„Ahhoz kell elvezetni a fiatalokat, ami hiányzik belőlük” Kopp Máriával, a Semmelweisz Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatójával beszélget Both Mária és Csorba F. László. Új Pedagógiai Szemle, 2001. január.

Csíkszentmihályi Mihály (1997): A flow, az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Csíkszentmihályi Mihály (1998): És addig éltek, amíg meg nem haltak. A mindennapok minősége. Budapest, Kulturtrade Kiadó.

Oláh Attila (1999): A tökéletes élmény megteremtését serkentő személyiségtényezők serdülőkorban. Iskolakultúra, 6–7. szám.

Függelék

  

1. táblázat: A különböző élethelyzetekben átélt flow, szorongás, unalom leíró statisztikái
 
Átlag
Szórás
Min.
Max.
N
FLOW a családban
11,7105
2,6005
3
15
1147
SZORONGÁS a családban
5,8544
2,2405
3
15
1147
UNALOM a családban
5,4699
2,2152
3
15
1147
FLOW a szabadidőben
12,2746
2,4079
3
15
1147
SZORONGÁS a szabadidőben
5,2982
2,153
3
15
1147
UNALOM a szabadidőben
4,9425
2,1046
3
15
1147
FLOW egyedül
10,2276
3,1559
3
15
1147
SZORONGÁS egyedül
5,4839
2,1684
3
15
1147
UNALOM egyedül
5,5632
2,4046
3
15
1147
FLOW barátok között
12,2825
2,5824
3
15
1147
SZORONGÁS barátok között
5,1238
2,2354
3
15
1147
UNALOM barátok között
4,8405
2,3195
3
15
1147
FLOW matematika órán
8,2938
3,159
3
15
1147
SZORONGÁS matematika órán
6,8753
2,665
3
15
1147
UNALOM matematika órán
6,7524
2,9592
3
15
1147
FLOW irodalom órán
8,9677
3,2729
3
15
1147
SZORONGÁS irodalom órán
6,1282
2,4612
3
15
1147
UNALOM irodalom órán
6,2938
2,9282
3
15
1147

  

2. táblázat: A különböző élethelyzetekben és a tanórákon (irodalom, matematika) mért érzések korrelációs mátrixa
Oláh Attila számításai
** 1%-os szinten szignifikáns; * 5%-os szinten szignifikáns
 
Flow a matek órán
Szorongás a matek órán
Unalom a matek órán
Flow az irodalom órán
Szorongás az irodalom órán
Unalom az irodalom órán
Családban
,261**
-,162**
-,191**
,353**
-,213**
-,222**
-,129**
,295**
,205**
-,175**
,352**
,296**
-,132**
,234**
,270**
-,178**
,355**
,391**
Szabadidőben
,222**
-,150**
-,108**
,272**
-,182**
-,126**
-,119**
,259**
,192**
-,131**
,361**
,313**
-,113**
,221**
,190**
-,143**
,367**
,322**
Egyedül
,203**
-0,018
-0,006
,186**
-0,029
-0,006
-,117**
,246**
,208**
-,084**
,314**
,249**
-,118**
,228**
,257**
-,118**
,315**
,310**
Barátokkal
,161**
-,058*
-0,013
,243**
-,135**
-,093**
-0,042
,247**
,174**
-,102**
,339**
,259**
-,057*
,236**
,207**
-,133**
,319**
,303**

  

3. táblázat: A matematika és az irodalom órán mért flow, szorongás és unalom változók korrelációs mátrixa
Oláh Attila számításai
** 1%-os szinten szignifikáns; * 5%-os szinten szignifikáns
 
Flow a mat. órán
Szorongás a mat. órán
Unalom a mat. órán
Flow irodalom órán
Szorongás irodalom órán
Unalom irodalom órán
Flow a matematika órán
1
 
 
 
 
 
Szorongás a matematika órán
-,519**
1
 
 
 
 
Unalom a matematika órán
-,523**
,719**
1
 
 
 
Flow az irodalom órán
,309**
-,111**
-,144**
1
 
 
Szorongás az irodalom órán
-,085**
,318**
,285**
-,500**
1
 
Unalom az irodalom órán
-,136**
,274**
,380**
-,532**
,721**
1

  

4. táblázat: A tanórákon átélt flow, szorongás, unalom változó értékei
** 1%-os szinten szignifikáns, a többi esetben nincs statisztikailag szignifikáns összefüggés.
 
Flow
Szorongás
Unalom
Irodalom óra
Átlag
N
Szórás
Átlag 
N
Szórás
Átlag 
N
Szórás
Fiú
8,36**
530
3,07
6,58**
530
2,52
6,92**
530
3,1
Lány
9,49 
592
3,33
5,71 
592
2,32
5,71 
592
2,6
Matematika óra
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Átlag 
N
Szórás
Fiú
8,32 
530
3,2
6,95 
530
2,84
7,03**
530
3,19
Lány
8,28 
592
3,12
6,79 
592
2,48
6,47 
592
2,71

  

5. táblázat: A tanórákon átélt szorongás értékei a tantárgyhoz való viszony és a nemek függvényében
A varianciaanalízis eredményei szerint a szorongás értékei a tantárgyhoz való viszonyt tekintve 1%-os szinten mutatnak szignifikáns összefüggést.
Szorongás
Irodalom
Matematika
Inkább szeretem
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Fiú
5,82
263
2,21
6,01
291
2,33
Lány
5,24
428
1,94
5,98
300
1,86
Nincs válasz
5,7
10
2,66
8,16
6
3,6
Összes
5,46
701
2,07
6,02
597
2,13
Inkább nem szeretem
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Fiú
7,37
263
2,57
8,05
233
2,96
Lány
6,95
158
2,79
7,62
285
2,73
Nincs válasz
7,4
5
3,2
7,44
9
2,92
Összes
7,22
426
2,66
7,81
527
2,84

  

6. táblázat: A tanórákon átélt flow értékei az édesanya legmagasabb iskolai végzettségének viszonylatában
A varianciaanalízis eredményei szerint a flow értékei a matematika órán az édesanya legmagasabb iskolai végzettségének függvényében 5%-os szinten mutatnak szignifikáns összefüggést, irodalomórán ez 10%-os szinten szignifikáns.
Édesanya legmagasabb iskolai végzettsége
Flow Matematika
Flow Irodalom
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Nem tudom
8,25
274
3,01
8,44
274
3,13
8 általános iskolánál kevesebb
6,93
16
2,9
9,81
16
3,14
8 általános iskola
7,77
130
2,61
8,92
130
2,98
Szakmunkás bizonyítványa van
8,68
194
3,34
8,96
194
3,27
Érettségi bizonyítványa van
8,25
258
3,36
9,34
258
3,45
Főiskolát végzett
8,16
145
3,35
9,34
145
3,41
Egyetemet végzett
9,08
82
2,97
8,78
82
3,21
Nem egyértelmű jelölés
7,5
4
3,87
10,5
4
3,69
Nincs válasz
7,91
34
2,76
8,61
34
3,03
Összes
8,29
1137
3,16
8,96
1137
3,27

  

7. táblázat: A tanórákon átélt szorongás értékei az édesanya legmagasabb iskolai végzettségének viszonylatában
A varianciaelemzés szerint a matematika órán átélt szorongási szint és az édesanya iskolai végzettsége közti összefüggés szignifikáns (p>0,053), a másik esetben az összefüggés statisztikailag nem szignifikáns.
Édesanya legmagasabb iskolai végzettsége
Szorongás Matematika
Szorongás
Irodalom
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Nem tudom
6,73
274
2,58
6,43
274
2,49
8 általános iskolánál kevesebb
7,75
16
2,88
5,93
16
1,56
8 általános iskola
7,13
130
2,46
6,27
130
2,57
Szakmunkás bizonyítványa van
6,74
194
2,55
6,12
194
2,43
Érettségi bizonyítványa van
7,22
258
2,89
6,02
258
2,49
Főiskolát végzett
6,88
145
2,85
5,65
145
2,38
Egyetemet végzett
6,11
82
2,34
5,92
82
2,35
Nem egyértelmű jelölés
6,75
4
1,7
5,5
4
1,73
Nincs válasz
6,7
34
2,57
6,44
34
2,52
Összes
6,88
1137
2,66
6,12
1137
2,46

  

8. táblázat: A tanórákon átélt flow értékei a család jövedelmi helyzetének tekintetében
A varianciaanalízis eredményei szerint a tanórákon átélt flow értékei a tanuló családjának jövedelmi helyzetét tekintve 1%-os szinten mutatnak szignifikáns összefüggést.
Melyik állítás igaz a családodra?
Flow Matematika
Flow Irodalom
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Gond nélkül élünk
8,72
421
3,13
9,39
421
3,18
Beosztással jól kijövünk
8,31
395
3,17
9,08
395
3,37
Éppen hogy kijövünk a jövedelemből
7,47
116
2,97
7,91
116
3,05
Mindennapos gondot jelent a pénz
7,38
39
3,04
8,82
39
3,6
Nélkülözünk
11
4
2,7
8
4
4,69
Nem tudom megítélni
7,71
134
3,17
8,17
134
3,02
Nem egyértelmű válasz
6,8
5
3,11
8,2
5
3,7
Nincs válasz
8,69
23
2,93
9,43
23
2,9
Összes
8,29
1137
3,16
8,96
1137
3,27

  

9. táblázat: A tanórákon átélt szorongás értékei a család jövedelmi helyzetének tekintetében
A varianciaanalízis eredményei szerint a matematika órán átélt flow értékei a tanuló családjának jövedelmi helyzetét tekintve 1%-os szinten mutatnak szignifikáns összefüggést, az irodalom óra tekintetében pedig 10%-os szinten szignifikánsak.
Melyik állítás igaz a családodra?
Szorongás Matematika
Szorongás Irodalom
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Gond nélkül élünk
6,52
421
2,54
6,01
421
2,455
Beosztással jól kijövünk
6,88
395
2,58
5,98
395
2,42
Éppen hogy kijövünk a jövedelemből
7,29
116
2,84
6,77
116
2,74
Mindennapos gondot jelent a pénz
8
39
3,07
6,48
39
2,46
Nélkülözünk
8
4
4,96
4,75
4
1,5
Nem tudom megítélni
7,23
134
2,75
6,28
134
2,32
Nem egyértelmű válasz
9,2
5
3,42
6
5
1,58
Nincs válasz
6,6
23
2,55
5,78
23
2,33
Összes
6,88
1137
2,66
6,12
1137
2,46

  

10. táblázat: A tanórákon átélt flow értékei az órai figyelés gyakorisága és a nemek függvényében
A varianciaanalízis eredményei szerint a tanórákon átélt flow értékei az órai figyelés gyakoriságát tekintve 1%-os szinten mutatnak szignifikáns összefüggést.
Figyelek / Flow
Irodalom
Matematika
Soha
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Fiú
5,31
16
3
7,88
9
4,48
Lány
5,25
4
1,7
3
1
 
Nincs válasz
5
1
 
 
 
 
Összes
5,28
21
2,68
7,4
10
4,5
Gyakran
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Fiú
8,96
355
3,07
8,77
400
3,16
Lány
10,08
466
3,21
8,62
483
3,06
Nincs válasz
10,4
10
4,22
7,27
11
3,25
Összes
9,6
831
3,21
8,67
894
3,11
Ritkán
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Fiú
7,36
154
2,64
6,87
116
2,81
Lány
7,33
120
2,79
6,61
101
2,79
Nincs válasz
6,5
4
1,29
7,25
4
2,87
Összes
7,33
278
2,69
6,76
221
2,79

  

11. táblázat: A matematika órán átélt flow értékei az órai jelentkezés viszonylatában
A varianciaanalízis eredményei szerint a matematika órán átélt flow értékei az órai jelentkezés gyakoriságát tekintve 1%-os szinten mutatnak szignifikáns összefüggést.
Jelentkezem / Flow
Matematika
Soha
Átlag
N
Szórás
Fiú
7,62
35
3,37
Lány
5
20
1,86
Nincs válasz
5
2
0
Összes
6,61
57
3,12
Gyakran
Átlag
N
Szórás
Fiú
9,18
249
3,2
Lány
9,38
288
2,96
Nincs válasz
8,57
7
3,15
Összes
9,28
544
3,07
Ritkán
Átlag
N
Szórás
Fiú
7,52
239
2,99
Lány
7,39
277
2,88
Nincs válasz
6,5
6
3,01
Összes
7,44
522
2,93

  

12. táblázat: A tanórákon átélt flow és szorongás értékei az alábbi tanításszervezési módszerek tekintetében
A varianciaanalízis eredményei szerint az irodalom órán átélt flow értékei a szerepjátszás gyakoriságát tekintve 1%-os szinten mutatnak szignifikáns összefüggést. A másik két esetben az összefüggés 5%-os szinten szignifikáns.
 
Irodalom óra, szerepjátékot játszunk;
flow
Irodalom óra,
valaki kiselőadást tart;
flow
Matematika óra, önálló feladatmegoldás; szorongás
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Soha
8,71
760
3,31
8,61
469
3,29
7,97
39
3,49
Gyakran
9,95
24
3,44
9,19
99
3,29
6,67
472
2,63
Ritkán
9,48
339
3,08
9,22
558
3,22
6,98
615
2,62
Nem egyértelmű válasz
  
 
 
7
1
 
6,5
2
2,12
Nincs válasz
8,07
14
3,33
8,4
10
3,43
5,66
9
1,8
Összes
8,96
1137
3,27
8,96
1137
3,27
6,88
1137
2,66

  

13. táblázat: A tanórákon átélt flow értékei az órai fegyelmezés gyakoriságának viszonylatában
A varianciaanalízis eredményei szerint a tanórákon átélt flow értékei a tanári fegyelmezés gyakoriságát tekintve 1%-os szinten mutatnak szignifikáns összefüggést.
A tanár majdnem egész órán fegyelmezéssel foglalkozik
Irodalom óra
Flow
Matematika óra Flow
Átlag
N
Szórás
Átlag
N
Szórás
Soha
9,49
292
3,24
9,15
249
3,17
Gyakran
8,22
303
3,18
7,5
296
2,89
Ritkán
9,12
530
3,27
8,33
584
3,19
Nem egyértelmű válasz
5
2
1,41
 
 
 
Nincs válasz
8,1
10
2,72
6,75
8
2,12
Összes
8,96
1137
3,27
8,29
1137
3,16

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.