2019. november 21., csütörtök , Olivér

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Az oktatás társadalmi-gazdasági környezete >> A tanulók munkaterhei >> A tanulók munkaterhei Magyarországon

Tantárgyak, tanórák és a tanulói érdeklődés

2009. június 17.

Szénay Márta (Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet)

Tantárgyak, tanórák és a tanulói érdeklődés

A tanulók munkaterheitől nem elválasztható probléma az egyes tantárgyak tanulói megítélésnek kérdése, egyfajta „tetszési index” kialakítása. Ennek az ismerete azért fontos, mert így bepillantást nyerhetünk az otthoni tanórai felkészülés „mikrovilágába” és annak idődimenzióiba.

1. Általános iskolások

A mintába került általános iskolások 62,1%-ának az előző tanév végén négyes- ötös közötti volt a tanulmányi eredménye, 30,7%-uk volt közepes tanuló, míg 7,2%-uk a 2001/2002-es tanévben 1-2,9 közötti tanulmányi eredményt ért el. (1. ábra)


1. ábra, A mintába bekerült általános iskolák tanulmányi átlagai, 2001/2002. tanév

1.1. Milyen mértékben kedvelik a tanulók az egyes tárgyakat?

A kérdőíven ötfokú skálán jelölték be a diákok, hogy az egyes tanult tantárgyakat milyen mértékben szeretik általában, illetve az iskolában. Az ötös a nagyon szeretem, az egyes a nagyon nem szeretem értéket jelöli. Mind a jól tanulók, mind a kevésbé jó tanulók egyaránt a testnevelést szeretik a legnagyobb mértékben, a leggyengébbek és a legjobbak 4,4-es átlagot adtak ennek a tárgynak általában. Míg a leggyengébben tanulók annál nagyobb mértékben szeretik a testnevelést az iskolában (4,46), addig a legjobban tanulók az iskolában kevésbé szeretik a testnevelést (4,37).

Az osztályfőnöki és a rajzóra is mindenki körében népszerű, de nagyobb mértékben inkább a jól tanulók szeretik (osztályfőnöki: jó tanuló: 4,39, közepes: 4,13, 1-2,9-es tanuló: 4,22; rajz: jó tanuló: 4,33, többi: 4,12). Ez után a népszerűségi sorrendben a számítástechnika következik, az 1-2,9-es átlagú tanulmányi eredménnyel rendelkezők átlagosan 4-es, a közepesek 4,2-es, míg a 4-5-ös átlaggal rendelkezők 4,3-as mértékben szeretik ezt a tárgyat.

Az ötfokú skálaátlagokat tekintve egy egész vagy annál nagyobb eltérés tapasztalható a leggyengébben és a legjobban tanulók között a történelem (2,9/4,0), a matematika (2,8/3,8), az idegen nyelv (2,77/4,24), a fizika (2,7/3,7) és a kémia (2,9/3,8) tárgyak szeretetében. Bár nincs lehetőségünk mélyebb elemzésekre, a továbbiakban mégis megpróbálunk választ találni a különbségek okaira. (2. ábra)


2. ábra, Milyen mértékben kedvelik a tanulók az egyes tantárgyakat?

1.2. Fegyelmezetlenség az egyes tanórákon

A tanórákkal, az egyes tantárgyak tanításával kapcsolatban különböző kijelentéseket értékeltek a kérdezett diákok. A matematikaórákon tapasztalható fegyelmezetlenség inkább a közepes tanulókat zavarja, közülük 23,9% említette ezt, míg a jó tanulók 16%-át, a gyengébbek 10,1%-át zavarja a matematikaórán a fegyelmezetlenség. A magyar nyelvtan és irodalom órákon tapasztalt fegyelmezetlenség is a közepes tanulók közül zavar többeket, míg körükben 15-16% említette ezt, addig a jól tanulók 10,6%-át, a gyengébbek 3,3%-át zavarja a magyarórákon tapasztalható fegyelmezetlenség. Hasonló adatokat látunk az idegen nyelv órákkal kapcsolatban (közepes tanulók: 16,4%, jók: 11,8%, gyengék: 6,7%), de a történelemórákon tapasztalt fegyelmezetlenség már nagyobb mértékben zavarja a jó tanulókat (16%), kevésbé a közepeseket (13%), és szinte alig zavaró a gyengék számára (6,7%). A kémia- és a földrajzóra esetében viszont inkább a gyengéket zavarja az órai fegyelmezetlenség (kémia: 10%, földrajz: 11,7%) míg a közepes tanulók 9-10%-át, a jobbak 5%-át, illetve 9%-át hátráltatja csak az órai munkájában a fegyelmezetlenség.

1.3. A tananyag érdekessége az egyes tárgyak esetében

Az általános iskolai tanulók közül mind a jobbak, mind a gyengébbek között egyaránt a történelemmel kapcsolatban jelölték meg a legtöbben, hogy érdekes a tananyag. A négyes-ötös tanulók fele, a közepes tanulók 37,1%-a, a gyengébbek 23,3%-a jelentette ki ezzel a tantárggyal kapcsolatban, hogy érdekes a tananyag. A matematika tananyaga a jó tanulók 24,8%-a számára érdekes, a közepes tanulók 18,8%-a, a gyengébbeknek viszont csupán a 11,7%-a találta ezt a tárgyat is érdekesnek. Az irodalom esetében még nagyobb a szakadék a gyengék és a jobban tanulók között, hiszen míg az egyes-kettes tanulók 8,3%-a találta érdekesnek az irodalom tananyagát, addig a közepesek 22,5%-a, a jók 24,5%-a találta azt érdekesnek. Ellenkező a tendencia a biológia esetében, hiszen ott a gyengék 35%-a számára érdekes a tananyag, míg a jobban tanulóknak csak 26%-a jelölte meg ugyanezt. A számítástechnika tananyaga a legnagyobb mértékben a közepes tanulóknak tetszik, közülük 27,7%, míg a jó tanulók 23,6%-a, a gyengék 18,3%-a ítélte érdekesnek a tananyagot. A gyengébb tanulók közül ugyancsak ennyinek tetszik a földrajz tananyaga is, míg a közepes tanulók 18,8%-a, a jók 21,8%-a ért ezzel egyet. Nagy különbség látható az idegen nyelv tananyagának megítélésével kapcsolatban, míg a négyes, ötös tanulók 16,3%-a tartja azt érdekesnek, addig a közepes tanulók 6,6 %-ának, a gyengék 1,7%-ának tetszik csak ez a tantárgy.

A kémia tananyaga inkább a közepes tanulóknak tetszik, közülük 13,1% jelölte ezt a tantárgyat, míg a jó tanulók 9,4%-a, a gyengék 6,7%-a említette ugyanezt. A közepes és a gyengébb tanulók 10-10%-ának tetszik a fizika tananyaga, a jobbak közül 8,8% mondta ugyanezt. Míg az egyes, kettes tanulók 15%-ának egyik tárgy tananyaga sem tetszik, addig ezek aránya a jobb tanulók között csupán 3-4%.

1.4. A tananyag érthetősége/nehézsége az egyes tárgyak esetében

A négyes-ötös tanulók 48,6%-a, a közepesek 31%-a, a gyengébbek 28,3%-a számára nincs olyan tantárgy, amelynek tananyaga érthetetlen lenne. (3. ábra)


3. ábra, A tananyag érthetősége a jó, a közepes, és a gyengébb tanulók számára

A városban élő általános iskolások 41,9%-a, a falusiak 39,8%-a, a budapestiek 37%-a nem jelölt meg egyetlen tárgyat sem, amelyik nehéz lenne számára.

A többiek közül a legtöbben a matematikát nem értik, az egyes, kettes tanulók 28,3%-a számára, a közepes tanulók 19,7%-a számára és még a legjobbak 11,8%-a számára is gondot okoz a matematika, szerintük érthetetlen a tananyag. (4. ábra)


4. ábra, A matematika érthetősége a jó, a közepes, és a gyengébb tanulók számára

A legtöbben a városban lakó általános iskolások panaszkodtak erről, a vidéki városiak 18,6%-a, a budapestiek 17,4%-a, míg a falun élők 12,7%-a számára nehéz a matematika. A tantárgyak sorrendjében a tananyag érthetetlensége szempontjából a matematikát a kémia és a fizika követi. A kémiát a közepes tanulók 20,7%-a, a jó tanulók 11,2%-a, a gyengék 10%-a nem érti. Ezzel a budapesti általános iskolásoknak van a legtöbb gondja, közülük 19,6%-a tartja érthetetlennek a tananyagot, míg a városiak 13%-a, a falusiak 14%-a gondolja ugyanezt.

A fizika a közepes tanulók számára a legnehezebb, 15%-uk nem érti, de a jó tanulók 10,6%-a, a gyengék 8,3%-a is így nyilatkozott. Ugyancsak a városiak közül küszködnek többen a fizikával: közülük 13-14%, míg a falun élők közül 9% említette, hogy a fizika érthetetlen számára. (5. ábra)


5. ábra, A fizika és kémia érthetősége a jó, a közepes és a gyenge tanulók körében

A történelem a leggyengébbek 13,3%-a számára nehéz, a közepes tanulók 12,2%-a, a jók 6,6%-a említette ugyanezt. Itt viszont a falun élők közül van többeknek gondja, hiszen közülük 11,8% nem érti a történelmet, míg a városiak 7,2%-a, a fővárosiak 9,8%-a számára nehéz a történelem tananyaga. Az idegen nyelv esetében nagyobb eltéréseket látunk tanulmányi eredmény szerint, hiszen a leggyengébb tanulók 15%-a nem érti a tananyagot, míg a közepes tanulók 8,9%-ára, a jobbak 4,2%-ára igaz ez. Ebben az esetben is a falun élők közül panaszkodtak a legtöbben, közülük 10%, a városiak 4,8%-a, a fővárosiak 6,5%-a számára érhetetlen az idegen nyelv.

A tananyag nehézségét tekintve a sorban a következő a nyelvtan, amit a gyenge tanulók 11,7%-a nem ért, míg a közepesek 5,2%-ára, a jók 3,3%-ára igaz ez. A biológia esetében hasonló eltéréseket látunk, míg az egyes, kettes tanulók 10%-a jelölte meg ezt a tárgyat, addig a közepesek 3,8%-a, a jók 2,7%-a számára okoz gondot a biológia tárgy.

1.5. A tanórák hozzájárulása a tananyag nehézségének enyhítéséhez

Lehetőségünkhöz mérten megnéztük, hogy a tananyag nehézségét hogyan tudják a tanárok az órai munkával, illetve az otthoni tanulással és egyéb módszerekkel ellensúlyozni.

1.5.1. A tanórai vázlat használatának gyakorisága

A legkevesebben a városi általános iskolások használnak órai vázlatot a tankönyv helyett, 48,5%-uk nyilatkozott úgy, hogy ez sohasem fordul elő, míg a falun élők 42,5%-a, a fővárosiak 34,8%-a mondta ugyanezt. Ha az adatokat első ránézésre összevetjük, akkor úgy tűnik, hogy az órai vázlat használata a tankönyv helyett az egyes tantárgyakból gondokkal küszködőket nem segíti, hiszen annak ellenére, hogy éppen Budapesten jellemző legnagyobb mértékben az óravázlat használata, ott találhatjuk a legtöbb olyan diákot is, aki számára érthetetlen a tananyag. Ugyanakkor a városiak közül mondták a legkevesebben, hogy bármely tantárgy gondot okoz számukra, holott éppen ott használnak a legkevésbé óravázlatot tankönyv helyett. Bár előfordulhat, hogy a két csoportba nem ugyanazok a diákok tartoznak. (Tanulmányunkban csupán jelenségekre tudjuk felhívni a figyelmet, az összefüggések mélyebb vizsgálatára nincs mód, holott szükség lenne rá, hogy a fenti állítást igazolni tudjuk. A következőkben inkább csak a tényekre, adatok ismertetésére szorítkozunk.)

Matematikából elenyésző mértékben jelölték meg a diákok az óravázlat használatát, a legtöbben a történelemórát jelölték, a falvakban az esetek 15,8%-ában, a fővárosban 13%-ban, a városokban 12%-ban használnak történelemből órai vázlatot tankönyv helyett. Településtípus szerint nagyobb eltérést láthatunk a földrajz esetében, míg a falvakban élők 10,9%-a említette, hogy órai vázlatból tanulnak, addig a városiak 6,2%-a, a budapestiek 4,3%-a említette ugyanezt. Kémiából a fővárosiak 7,6%-a, a városiak 6,9%-a a falvakban élők 4,5%-a használ órai vázlatot tankönyv helyett. Irodalomból ugyancsak a fővárosban használnak többen (8,7%) órai vázlatot, míg a falvakban ezt a diákok 5,4%-a, a városokban csupán 2,7%-a említette. Biológiából hasonló a helyzet, az órákon a budapestiek 7,6%-a, a városiak 4,8%-a, a falusiak 3,2%-a használ tankönyv helyett óravázlatot.

1.5.2. A tanári magyarázat segítő szerepe

A tanári magyarázat a legnagyobb mértékben a történelemórákon köti le a tanulók figyelmét. Míg a jeles tanulók 43,5%-a, a közepesek 32,9%-a, a gyengék egyötöde szeret odafigyelni a tanárra történelemórán. Településtípus szerint nincs nagy különbség a válaszolók között, míg a falvakban élők 34,8%-a, a városiak 38-39%-a nyilatkozott a fentiek szerint.

A figyelmet leginkább lekötő órák sorrendjében a matematika a második. Míg a jó tanulók egyharmada, a közepesek 22,5%-a, a gyengék 21,7%-a értett egyet azzal, hogy szeret odafigyelni a tanárra matematikaórán. A vidékiek 29%-ára, a fővárosiak 24%-ára igaz ugyanez. Az irodalomtanárok magyarázata a jó tanulók 26,6%-ának figyelmét keltik fel, míg a közepes tanulók 24,4%-a, a gyengék 11,7%-a figyel szívesen oda irodalomórán. Míg a fővárosiak és a falusiak 19-20%-a nyilatkozott ugyanígy, addig a vidéki városokban élők 30%-a tartotta igaznak ezt az állítást az irodalomra vonatkozóan. A számítástechnika-tanárok magyarázata a legnagyobb mértékben a közepes tanulók figyelmét képes lekötni (26,3%), míg a gyengébb tanulók egyötöde, a jobbak 22%-a szeret a tanári magyarázatra figyelni számítástechnika-foglalkozásokon. Az órák iránt a legnagyobb az érdeklődés a falun élők körében: 29%, ugyanakkor a városiak 21,6%-át, a budapestiek 15%-át köti le a tanári magyarázat.

Idegennyelv-órán főképp a jó tanulókat tudják motiválni magyarázatukkal a tanárok, míg a négyes, ötös tanulók 24,5%-a, a közepeseknek már csak 15%-a, a leggyengébbeknek pedig 5%-a jelölte meg ezt az órát. Az eltérés ebben az esetben a településtípusok között is nagy, hiszen míg a vidéki városiak 24,4%-a, addig a falun élők 15,8%-a, a fővárosiaknak csak 10,9%-a szeret odafigyelni idegennyelv- órán a tanári magyarázatokra.

Biológiából nincs nagy eltérés a vizsgált csoportok között, a közepes tanulók 23%-a, a jobbak és a gyengébbek 22%-a szeret odafigyelni az órán, a városiak 20-22%-ára, a falusiak 24%-ára igaz ugyanez.

A földrajzórán a leggyengébbek közül szeretnek a legtöbben odafigyelni a tanári magyarázatokra, míg ebben a csoportban a diákok negyedére, a legjobbak 21%-ára, a közepesek 19,2%-ára igaz ugyanez. Földrajzórán a legnagyobb arányban a falun élők figyelnek: 24%, míg a városiak 19-20%-a teszi ugyanezt.

Kémiából a jó tanulók 10,6%-a a közepesek 8,9%-a, a gyengék 6,7%-a tartotta igaznak magára, hogy szeret odafigyelni az órán, településtípusok között nincs eltérés ebben a tekintetben.

Fizikából a közepes tanulókat kötik le leginkább a tanárok, közülük 11,7%, míg a gyengébbek közül 8,3%, de a legjobbak közül csupán 4,1% nyilatkozott így. Leginkább a budapestiek figyelnek oda fizikaórán a tanárokra (12%), kevésbé jellemző ez a vidékiekre (város: 8%, falu: 8,6%).

A jó tanulók 48,3%-a, a közepes tanulók 34,4%-a, a leggyengébbek 30%-a véleménye szerint egyik tantárgyi óra sem unalmas. Nagyobb arányban csak a nyelvtanórákról mondták az általános iskolások, hogy unják, a közepes tanulók 13,6%-a, de még a jó tanulóknak is 10,3%-a, míg a gyengébbek 8,3%-a említette ezt.

1.6. Szorongás a tanórákon

További befolyásoló tényező lehet az órán a szorongás. A jó tanulók többsége, 52%-a soha nem szorong egyik órán sem, míg ez a közepes tanulók 42,3%-ára, a gyengéknek pedig csak 38,3%-ára igaz. (6. ábra)


6. ábra, A jó, a közepes, és a gyengébb tanulók szorongása a tanórákon

A legtöbben a matematikaórán szoronganak, a leggyengébbek 21,7%-a, a közepes tanulók 16,4%-a, de még a jó tanulóknak is 13%-a szorong matematikaórán. A leggyengébbek esetében hasonló nagyságrenddel találkozunk a történelemmel kapcsolatban is (21,7%), de a jobban tanulók közül már valamivel kevesebben szoronganak történelemórán (közepes: 11,7%9, jó: 8,2%), mint matematikán. Fizikaórán a kevésbé jól tanulók 10%-a szorong (jók: 8,2%), míg nyelvtanból 10% alatt van a szorongók aránya. A leggyengébbek számára a fentieken kívül az idegen nyelv okoz még nagyobb arányban szorongást: körükben 13,3%-ra jellemző ez (többiek: 6%). Kémiából a közepes tanulók 10%-a megy be szorongva az órára, irodalomból pedig 7,5%-ra jellemző ugyanez. Földrajzból és biológiából is 10% alatti a szorongók aránya.

Összegzésképp elmondható, hogy az órai tanári magyarázatok mindenekelőtt az eleve jobban tanulókat tudják lekötni, motiválni, ez főként a humán tárgyakra igaz – sőt egyes tantárgyak esetében (pl. idegen nyelv) a gyenge tanulók számára egyáltalán nem érdekesek a tanárok magyarázatai –, míg a reál tárgyak óráin arányaiban sokkal kevesebben figyelnek oda, viszont a tanárok jobban tudják motiválni magyarázatukkal a gyengébb tanulókat.

1.7. Készülés a tanórákra

A közepes és gyengébb tanulók negyede, a jó tanulók 30%-a említette, hogy egyik órára sem kell általában sokat készülni. A legkevesebbet számítástechnikából kell készülni a leggyengébbek 45%-a, a közepes tanulók 35,7%-a és a legjobbak 29%-a véleménye szerint. Matematikából a legjobbak 16%-a, a közepes tanulók 13%-a, a leggyengébbek 6,7%-a készül keveset. Irodalomból a közepes tanulók 10%-a, a többiek 8-8%-a készül keveset.

Az általános iskolások közül a négyes-ötös tanulók 14,8%-a, a közepes tanulók 11,3%-a, az egyes-kettes tanulók 8,3%-a tartotta igaznak, hogy egyik tantárgyból sincs nagyon sok otthoni házi feladata. (7. ábra)


7. ábra, Sok-e a házi feladat a jó, a közepes és a gyengébb tanulók szerint?

Úgy tűnik, hogy az órán a jobb tanulók tudják inkább megtanulni a leckét, a gyengébbeknek viszont ez a feladat otthonra marad. A falvakban élő általános iskolások 14%-a, a vidéki városiak 13,1%-a, a fővárosiaknak viszont csak 9,8%-a vélekedett úgy, hogy nem kell sok házi feladatot készítenie. (Emlékszünk rá, hogy ők tanulnak naponta átlagosan a leghosszabb ideig otthon.)

A legtöbb házi feladatot matematikából kapják a diákok, a közepes tanulók 37,6%-a, a jó tanulók 34,4%-a, a gyengék egyharmada érzi azt soknak. A vidéki városi diákok 39,2%-a, a falusiak 32%-a és a fővárosiak 31%-a vélekedik ugyanígy.

A matematika után a történelem következik, az egyes-kettes tanulók közül érzik a legtöbben, hogy sok a házi feladat történelemből: 38,3%, míg a közepes tanulók egyharmada, a jók 29,3%-a tapasztalta ugyanígy. Történelemből a legtöbben a fővárosiak közül érzik soknak a leckét, míg a vidékiek 23-24%-a ért egyet ezzel.

Idegen nyelvből minden diákcsoport egyötöde érzi soknak a házi feladatot, különbség a településtípusok szerint látható: míg a vidéki városiak 23,4%-a, addig a falun élők és a budapestiek 17,4%-a vélekedik ugyanígy. (Tudjuk, hogy a normál tantervű általános iskolások körében a legkevesebben, az emelt szintű iskolába járók közül pedig a legtöbben éppen a vidéki városokban lakók járnak külön nyelvórára, az esetek többségében magántanárhoz).

Irodalomból a tanulók negyede tartja nagyon soknak a házi feladatot, míg a fővárosiak 28%-a, addig a városiak 26,5%-a,a falusiak 21,7%-a vélekedik ugyanígy.

Nyelvtanból a közepes tanulók közül érzik a legtöbben soknak a házi feladatot (17,8%), a jobb tanulók 15,4%-a, a gyengébbek 6,7%-a vélekedik ugyanígy. Nagyobb különbségeket látunk a nyelvtan esetében is településtípus szerint, hiszen míg a fővárosiak egynegyede, addig a vidéki városiak 15%-a, a falusiak 11,3%-a érzi soknak a nyelvtanleckét.

Földrajzból a leggyengébbek 13,3%-a, a közepes tanulók 10,8%-a, a legjobbak 11,5%-a nyilatkozott úgy, hogy sok a házi feladat. Biológiából a legjobbak 10,4%-a, a többiek 7-9%-a gondolja ugyanígy. Ebből a tárgyból is kiemelkednek a fővárosiak, közülük 15%, míg a vidékiek 8-9%-a említette a biológiát mint komoly otthoni tanulni valót. Kémiából inkább a közepes tanulók érzik megterhelőnek a leckét (11,3%), itt is a legtöbben a budapestiek közül nyilatkoztak így (12%), míg a vidékiek 7-8%-a vélekedett hasonlóan. Fizikából ugyanez a helyzet, a közepes tanulók 12,2%-a számára nagyon sok a házi feladat, míg a többieknek csak 6-7%-a tapasztalta így.

Az órákra való felkészülésben is a fenti sorrend tapasztalható. Így a leggyengébb tanulók közül a leggyakrabban az irodalom-, a matematika- és a történelemórára készülnek a diákok 4,55, 4,48, és 4,43-as átlaggal (hatfokú skálán, ahol a 6 = minden órára, 5 = az órák többségére, 4 = minden második órára). A legtöbb időt a történelemre (34 perc) és az idegen nyelvre (32 perc) fordítják. A közepes tanulók a legtöbb órára történelemből (4,92), biológiából (4,89), matematikából (4,82) és irodalomból (4,81) készülnek otthon. Ők is a legtöbb időt a történelemre (37 perc) és az idegen nyelvre (34,2 perc), illetve a biológiára, a fizikára és a kémiára fordítják (31 perc). A négyes-ötös tanulók a legtöbb órára idegen nyelvből (5,34 átlag) és történelemből (5,33) készülnek, de a másik két csoporthoz képest többször készülnek matematikából (5,24), irodalomból (5,22), sőt nyelvtanból (5,13), földrajzból és biológiából is. A legtöbb időt a történelemre (37 perc) és az idegen nyelvre (36 perc) fordítják otthon, de átlagosan több mint fél órát tanulnak a második idegen nyelvre és az irodalomórákra is.

A tanulás a diákok 89%-ánál magolást is jelent. A jobb tanulók 13,9%-a mondta csak azt, hogy egyik tantárgynál sem kell magolni, ezt a közepes tanulók 10,8%-a, a leggyengébbeknek viszont csak 5%-a állította. A vidéki városban lakó diákok 13,7%-a, a falusiak 11,3%-a, míg a fővárosiak 7,6%-a jelezte, hogy egyik tárgyból sem kell magolnia.

Otthon a legtöbbet történelemből készülnek az általános iskolások, de ennek a tanulásnak jó része magolás: történelemből a leggyengébbek 46,7%-a, a többiek 35-36%-a magol, falun a diákok 3%-kal többen magolnak, mint a városokban. Irodalomból a közepes tanulók 24,9%-a, a gyengébbek 23,3%-a, a jobbak 18,1%-a magol. Irodalomból a fővárosiak 26,1%-a, a vidékiek 20-21%-a tanul magolással is. Idegen nyelvből a diákok 16-17%-a állítja azt, hogy sokat kell magolni, településtípusok esetében nincs nagy különbség a tanulók között.

Földrajzból a jó tanulók 14,5%-a, a közepesek 12,7%-a, a leggyengébbek 10%-a jelezte, hogy sokat kell magolni, földrajzból a legtöbben a falun élők közül magolnak (16,3%), a fővárosiak 13%-a, a városiak 11,3%-a teszi ugyanezt.

Nyelvtanból is a jó tanulók magolnak a legtöbbet (14,5%), a közepesek 11,3%-a, a gyengék 10%-a tanul így ebből a tárgyból. Nyelvtanból van a legnagyobb különbség településtípusok szerint, míg a fővárosiak 23,9%-a, a városiak 13,4%-a, addig a falusiak 7,7%-a tanulja ezt a tárgyat magolva.

Fizikából a közepes tanulók között vannak a legtöbben, akik magolnak: 17,4%, a legjobbak 10,9%-a, a leggyengébbek 6,7%-a készül az órákra ugyanígy. Fizikából a legtöbbet a városiak magolnak (14,8%), míg a falun élők 11,3%-ára, a budapestiek 9,8%-ára jellemző ez. Kémiából hasonló tendenciát láthatunk: a legtöbben a közepes tanulók magolják a kémiát: 15,5%, a többek közül csak 8% tesz így. A budapestiek magolnak a legtöbbet kémiából (14,1%), a városi általános iskolások 12,7%-a, a falusiak 6,1%-a magol csak ebből a tárgyból.

Biológiából viszont inkább a leggyengébb tanulók magolnak (16,7%), de a négyes-ötös tanulóknak is 12,1%-a, a közepeseknek pedig 6,1%-a készül így az órákra. A legtöbben a falun élők közül tanulják a biológiát magolva (12,7%), a városiak 9-10%-ára jellemző ugyanez.

A legkevesebben a matematikát magolják, azt is jórészt a leggyengébbek: 13,3%, a közepes tanulók 10,8%-ára, a legjobbak 7,6%-ára jellemző ez. Inkább a vidékiek tanulják a matematikát magolva (10%), a fővárosiaknak csupán 6,5%-a tesz ugyanígy.

Összegezve tehát, jórészt a gyengébb tanulóra jellemző a magolás (kivéve a nyelvtant és a földrajzot), és jórészt ők panaszkodnak arra is, hogy sok a házi feladat az egyes tantárgyakból, miközben nagy különbség látható az órákra való felkészülés gyakoriságában és hosszúságában is, egyértelműen a jobban tanulók javára. A rosszabb tanulmányi eredménnyel rendelkezők tehát a tanórák többségén kevésbé figyelnek az órai magyarázatokra, kevesebbet tanulnak otthon, és nagyobb arányban magolnak, mint jól tanuló társaik. Mindezt tetézi, hogy több tantárgy esetében a közepes tanulókat zavarja a legnagyobb mértékben az órai fegyelmezetlenség.

A diákok teljesítményét befolyásolhatja, hogy milyen gyakran cserélődnek a szaktanárok. A matematika esetében a budapesti általános iskolások 16,3%-a említette ezt a gondot, az idegen nyelv esetében pedig 18,5%-uk jelezte a nagy fluktuációt (vidéki város: 9,3%, falu: 5,9%).

1.8. Óraszámok változtatása

Az általános iskolás tanulók közül az egyes-kettes átlaggal rendelkezők 23,3%-a nyilatkozott úgy, hogy egyik tantárgyat sem tanulja szívesen. Ez a közepes és a jó tanulók körében csupán a diákok 3-4%-ára jellemző. A legnépszerűbb tantárgy a történelem, a jó tanulók 42,6%-a, a közepesek 27,2%-a, a gyengék 13,3%-a tanulja szívesen. A számítástechnikánál nincs ekkora különbség a tanulók között, sőt a leggyengébbek között majdnem ugyanannyian szeretik ezt a tárgyat, mint a legjobbak: 28%, illetve 29%, míg a közepes tanulók 34,7%-a nyilatkozott úgy, hogy szereti a számítástechnikát tanulni. A népszerűségi sorrendben az irodalom következik, de itt már láthatjuk, hogy míg a legjobbak 30%-a szereti ezt a tárgyat, addig a leggyengébbek körében ez csak 15%-ra jellemző. A matematikát a diákok negyede szereti tanulni, a biológiát 22%-uk. Ebből a szempontból is a legnagyobb különbséget a tanulók között az idegen nyelv esetében látjuk, hiszen míg a jól tanulók 27,5%-a, a közepesek 15%-a szereti ezt a tárgyat, addig a leggyengébbek közül csak 6,7%-nyilatkozott ugyanígy. A földrajzot a diákok 19,5%-a szereti tanulni, itt nincs nagy különbség tanulmányi átlag szerint. A nyelvtant a diákok 12,3%-a szereti tanulni. A népszerűségi sorrendben a két legutolsó helyen a fizika és a kémia áll, a diákok 6,6%-a szereti ezeket a tárgyakat. Ezért nem véletlen, hogy a legtöbben a fizika, a kémia és a nyelvtan óraszámát csökkentenék. A négyfokú skálán, – ahol 1 = megszüntetném a tantárgyat, 2 = csökkenteném az óraszámát, 3 = hagynám az óraszámát, 4 = emelném az óraszámát – a leggyengébb tanulók a matematikát 2,58-as átlagra, a nyelvtant, a fizikát, az idegen nyelvet és a történelmet pedig 2,6-os átlagra tették. De még a legjobb tanulók körében is a kémia 2,72-es, a nyelvtan 2,8-as, a fizika, de még a matematika is 2,85-ös átlagot kapott, sőt az irodalom és az ének-zene is a hármas átlag alatt van.

A diákok közül a legtöbben a számítástechnika (3,5), a testnevelés (3,2-3,4) és az osztályfőnöki órák (3,2-3,4) számát növelnék. Egy kicsit közelebbről megvizsgálva az adatokat, a diákok 33,6%-a növelné a számítástechnika-órák számát, 29,4%-a növelné a testnevelés óraszámát, 21,7%-uk az osztályfőnöki órákból látna többet szívesen. A történelemórákat 13,1%-uk növelné, de 10,5%-uk csökkentené, idegennyelv-órákból a diákok 16,1%-a többet szeretne, 9,6%-uk kevesebbet. A kémiaórák számát a diákok 9,2%-a csökkentené, miközben a földrajzból 11,2%-uk többet szeretne, biológiából 10,8%-uk, rajzból pedig 19,1%-uk látna szívesen a jelenleginél több órát. Az ének-zene tárgyból a diákok 13,5%-a szeretne többet, 8,2%-uk kevesebbet. A technika és életvitel tantárgyból az általános iskolások 14,9%-a járna több órára.

A szülők hasonlóan vélekednek, mint általános iskolás gyermekük, a legtöbben a számítástechnikából növelnék az óraszámot (3,4-es átlag), de hasonló mértékben növelnék az idegen nyelvi órák számát is. A testnevelés- és a magyar nyelv és irodalom órákat is megnövelné a szülők egy része, miközben csökkentenék a fizika-, kémia- (2,8), kevésbé a rajz-, ének-zenei és technikaórák számát (2,9).

A közepes tanulók szüleinek 19,1%-a vélekedik úgy, hogy a gyermek iskolai terhelése miatt a sport kimarad a gyermek életéből, pedig szeretnék, ha foglalkozna vele, a jó tanuló gyerekek 15%-ának családja nyilatkozott ugyanígy. A művészeti tevékenységet a jó tanulók szüleinek 7,5%-a, a leggyengébbek 4,5%-a, a közepes tanulók szüleinek 3,9%-a hiányolja a gyermek életéből. Ugyanakkor a jó tanulók szüleinek 67,9%-a, a közepes tanulók szüleinek 72,3%-a, a gyengék szüleinek 83,3%-a szerint a gyermek életébe minden belefér, amit szeretnének, az iskolai terhelés nem akadályozza meg semmiben.

2. Nyolcosztályos gimnáziumban 8. osztályosok

A nyolcosztályos gimnáziumba járó mintába került nyolcadikosok 73,4%-a a 2001/2002. tanévet négyes, ötös átlaggal zárta, míg 25,3%-uk közepes, 1,4%-uk egyes-hármas közötti átlagot ért el. (8. ábra)


8. ábra, Nyolcosztályos gimnáziumba járók tanulmányi átlaga

2.1. Milyen mértékben kedvelik a tanulók az egyes tárgyakat?

Csakúgy, mint a többi általános iskolás, a „kisgimnazisták” is a számítástechnikát szeretik a legnagyobb mértékben, bár általában jobban tetszik nekik ez a tárgy (4,3), mint az általános iskolában (4,1). A számítástechnikát a testnevelés követi, de itt is inkább általában szeretik a diákok (4,2), mint az általános iskolában (4,0). Hasonló mértékben kedvelik a diákok az osztályfőnöki órákat (4,2), de a rangsor elején található az irodalom és a történelem is.

2.2.Fegyelmezetlenség az egyes tanórákon

A nyolcosztályos gimnáziumba járók közül a legtöbbeket a matematikaórán (23,9%) és a fizikaórán (20,8%) tapasztalt fegyelmezetlenség zavar, de 18,8%-ukat a kémia-, 16,7%-ukat a történelem- és 16,4%-ukat az idegennyelv-órai fegyelmezetlenségek is zavarják.

2.3. A tananyag érdekessége az egyes tárgyak esetében

Csakúgy, mint a többi általános iskolás esetében, a „kisgimnazisták” között is a legtöbben a történelem tananyagát tartják érdekesnek (51,9%), 30,4%-uk említette még a biológiát is, 28,7%-uk a földrajzot, 25,3%-uk az irodalmat, 23,5%-uk pedig a kémiát is érdekesnek tartja. Az idegen nyelv tananyagát csupán egyötödük tartja érdekesnek. Az általános iskolásokhoz képest a nyolcosztályos gimnáziumba járók közül jóval kevesebben mondták azt, hogy érdekes a matematika (18,4%), illetve a számítástechnika (19,1%) tárgyak tananyaga. A legkevésbé érdekes tananyaggal a fizika (17,7%) és a nyelvtan rendelkezik (5,1%).

2.4. A tananyag érthetősége/nehézsége az egyes tárgyak esetében

A nyolcosztályos gimnáziumba járók 30,4%-a tartja nehéznek, érthetetlennek a tananyagot kémiából, 20,8%-uk fizikából. A matematika tananyagáról így vélekedik a diákok 11,6%-a, az idegen nyelvről 7,6%-a.

2.5. A tanári magyarázat segítő szerepe

A fizika és a nyelvtan esetében a tananyag érdektelenségét és sokszor érthetetlenségét még az is tetézi, hogy a diákok 17%-a szerint unalmasak az órák is. Ezt a két tárgyat az unalmas órák tekintetében csak a földrajz előzi meg, a diákok 18,4%-a vélekedett úgy, hogy a földrajzórák unalmasak. A matematikaórákról a diákok 15,7%-a, a kémiaórákról 14%-a mondta ugyanezt. Az irodalomórák a kisgimnazisták 11,3%-a számára unalmasak, miközben 31,4%-uk azt jelezte, hogy ezen az órán szeret odafigyelni a tanári magyarázatokra. Ennél többen csak a történelemről nyilatkoztak ugyanígy, a kisgimnazisták 48,8%-a szeret odafigyelni a tanárra történelemórán.

Ellentétben az általános iskolásokkal, a kisgimnazisták esetében a matematikaórák tanári magyarázatainak érdekességét (23,2%) megelőzi a biológia (29,7%), de még a kémia is (23,5%). Ugyanannyian tartják a földrajztanárok magyarázatát érdekesnek, mint az idegen nyelvet tanítókét (22,9%), a fizikaórákat pedig ugyanannyian tartják érdekesnek, mint unalmasnak (17,1%). A legkevésbé a nyelvtanórán figyelnek a diákok a tanári magyarázatokra (14,7%). (9. ábra)


9. ábra, A tanórák érdekessége

2.6. A tanórai vázlat használatának gyakorisága

Míg az általános iskolások 44,2%-a mondta azt, hogy egyik tárgyból sem használnak órai jegyzetet tankönyv helyett, addig a kisgimnazistáknak csak 22,2%-a állította ezt, vagyis a nyolcosztályos gimnáziumokban elterjedtebb az órai vázlat használata, mint az általános iskolákban. Mindkét esetben a legtöbben történelemórán használnak órai vázlatot, a gimnáziumok nyolcadik osztályosainak 27,6%-a (ált. isk.: 13,6%) nyilatkozott így, de biológiából is a kisgimnazisták 22,9%-a tanul inkább órai jegyzetből, mint tankönyvből (ált. isk: 4,6%). Valószínűleg ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az általános iskolásokhoz képest itt jóval többen mondták azt, hogy a biológia tananyaga érdekes, illetve hogy szeretnek odafigyelni az órán. A diákok 22,5%-a válaszolta, hogy kémiából is inkább órai jegyzetet használnak, a földrajzról 20,8%, a fizikáról 16,5%, a nyelvtanról 15,7%, a matematikáról 15,4%, az irodalomról 14,3% nyilatkozott ugyanígy.

A gimnáziumok nyolcadikosai közül a legtöbben a történelemtanár szakértelmét becsülik (43%), de a diákok 32%-a az irodalomtanár, 30,7%-a az idegen nyelv tanára, 30,4%-uk a matematikatanár szakértelmét is hasonlóan becsüli. A biológiatanárokról a kisgimnazisták 28,3%-a, a földrajztanárokról 25,9%-a, a nyelvtantanárokról 24,2% mondta ugyanezt.

2.7. Szorongás a tanórákon

Ugyanakkor a kémia mellett (17,1%) fizikaórán szoronganak a legtöbben (11,6%), annak ellenére, hogy még ezekre a tárgyakra is átlagosan fél órát készülnek otthon a diákok. A diákok 10,6-10,6%-a történelem- és matematikaórán is, 8,9%-uk még földrajzórán is szorong.

A legtöbben, a diákok 43,3%-a a számítástechnikára mondta azt, hogy nem kell sokat készülni rá, de a diákok 11-11%-a úgy véli, hogy keveset készül irodalomra, idegen nyelvre, fizikára, földrajzra, és 12%-uk a biológiára is.

2.8. Készülés a tanórákra

Csakúgy, mint az általános iskolások esetében, a legtöbb házi feladatot a kisgimnazisták is történelemből kapják, 38,6%-uk panaszkodott arra, hogy nagyon sok történelemből a házi feladat. A diákok egyharmada úgy érzi, hogy matematikából is sok a lecke, 23,9%-uk véleménye szerint pedig az idegennyelv-órákra is sokat kell készülni. Kémiából a diákok egyötöde, fizikából 18,8%-uk szerint sok az otthoni lecke, de a diákok 17,7%-a földrajzból, 16%-a biológiából és 15,4%-uk irodalomból is sok házi feladatot kap.

Ha megnézzük, hogy ehhez képest melyik tantárgyból milyen gyakran és menynyit készülnek a kisgimnazisták, akkor nyilvánvaló, hogy tényleg a történelemre fordítják a legtöbb időt: a hatfokú skálán átlagosan 5,33 alkalomra, vagyis az órák többségére, illetve minden órára készülnek átlagosan 42,9 percet (ált. isk: 37 perc). (A hatfokú skála értékei: 6 = minden órára készül, 5 = az órák többségére, 4 = minden második órára, 3 = csak dolgozatokra, 2 = fontosabb dolgozatokra, 1 = soha.) A kisgimnazisták a történelem után idegen nyelvből készülnek otthon a legtöbbször és a leghosszabban, átlagosan 5,15 alkalommal 34,8 percet tanulnak ezekre az órákra. A sorrendben ez után az irodalom következik (4,94), amire 34,6 percet tanulnak, illetve a második idegen nyelv, amelyre 34 percet szánnak, és csak ezt követi a matematika (4,8), amire átlagosan 30,8 percet készülnek. A legkevesebbet az informatikára készülnek (12 perc), illetve a magyar nyelvtanra (28 perc) és a fizikára (29 perc), holott éppen a fizikára mondta a diákok 21%-a, hogy nehéz és érthetetlen a tananyag, amellett, hogy a nyelvtan mellett ezek az órák a legtöbb diák számára unalmasak is. (10. ábra)


10. ábra, Készülődés a tanórákra

A kisgimnazisták közül csupán 11,6% mondta azt, hogy egyik tárgyból sem kell magolnia. A legtöbben, a diákok 40,3%-a történelemből magol, 18,4%-uk idegen nyelvből, 18,1%-uk kémiából, illetve ugyanennyien földrajzból is sokszor magolással tanulnak. Ezenkívül a diákok 16%-a a biológiát is magolja, 15,7%-uk a fizikára is ugyanezt mondta, és ahol a leginkább várná az ember, irodalomból csupán 10,9%-uk magol. A második idegen nyelvet és a matematikát a kisgimnazisták 8-9%-a magolva tanulja.

Összegezve tehát látható, hogy a gimnáziumok nyolcadikosai számára is a történelem a legvonzóbb tárgy, ebből kapják a legtöbb házi feladatot és ebből is készülnek a legtöbbet, amellett, hogy kimagaslóan sokan magolják ezt a tárgyat. Bár matematikából kapják a második legtöbb leckét, mégis inkább idegen nyelvből készülnek többet a diákok, és érdekességben (mind a tananyag, mind a tanári magyarázat tekintetében) is a matematikát megelőzi a biológia, a földrajz és az irodalom is. A legkevésbé kedvelt tárgy a fizika és a nyelvtan, a földrajz mellett a diákok 17%-a számára ezek a legunalmasabb órák – ugyanakkor ekkora arányban szeretnek odafigyelni a diákok a tanári magyarázatokra is –, a kémiának és a fizikának van a legtöbbek számára érthetetlen tananyaga, és ezen a két órán szoronganak a legtöbbet annak ellenére, hogy az órák többségére mintegy fél órát készülnek.

2.9. Óraszámok változtatása

Nem véletlen tehát, hogy az ének-zene mellett a legtöbb kisgimnazista diák a kémia, a matematika és a fizika órák számát csökkentené, annak ellenére, hogy nem ezekből kapják a legtöbb leckét, és nem ezekre tanulnak a legtöbbet. Megemelnék viszont a számítástechnika-órák, az idegennyelv-órák, a testnevelés- és az osztályfőnöki órák számát.

Ha pontosabban megnézzük az adatokat, akkor látható, hogy a diákok 51%-a növelné meg az informatikaórák számát, 30%-uk az idegennyelv-órák számát növelné, miközben 11,3%-uk csökkentené azokat. Testnevelésből 36,5%-uk szeretne több órát, de 10,2%-uk kevesebbet látna jónak. A történelemórák számát 22,5%-uk növelné, 15,4%-uk csökkentené, a matematikaórák számát 25,9%-uk csökkentené, miközben csak 9,9%-uk növelné. A biológiaórákból 19,8%-uk szeretne többet, de 15,7%-uk kevesebb ilyen órán venne részt. Miközben a kémiaórák számát a diákok 22,2%-a csökkentené, 11,3%-uk növelné, a fizikaórák számát 19,8%-uk csökkentené, de 10,2%-uk növelné. Az ének-zene órákat a diákok 28,3%-a szüntetné meg, 11,3%-uk csökkentené az óraszámot, miközben 8,5%-uk növelné azt. Ellentmondásos a rajz és vizuális kultúra megítélése is, hiszen 25,3%-uk növelné az órák számát ebből a tárgyból, de 14,3%-uk megszüntetné, 6,8%-uk csökkentené azt. Az osztályfőnöki órák számát a kisgimnazisták 26,3%-a növelné. (11. ábra)


11. ábra, Egyes tárgyak óráinak növelése/csökkentése

A szülők véleménye hasonló a gyerekekéhez, a legtöbben a számítástechnika és idegennyelv-órákat növelnék a magyar nyelvtan és irodalom, kevésbé a történelem mellett. Az ének-zene, a kémia-, a fizika- és a technika-órák számát a szülők is csökkentenék.

A kisgimnazisták szüleinek 21,8%-a mondta azt, hogy a gyermekeknek iskolai elfoglaltságuk miatt nem jut idejük a sportra, holott ez szükséges lenne, 8,9%-uk pedig arról számolt be, hogy ugyan fontosnak tartanák a művészetekkel való foglalkozást, de erre nem jut ideje gyermeküknek.

2.10. A gyermekek otthoni munkája

A kisgimnazisták közül a háztartási munkában otthon a legtöbbet a vidéki városban lakók segítenek (hetente egyszer, ritkábban kétszer), e mellett a falusiak kéthetente, hetente segítenek a ház körüli munkákban, kertészkedésben is, és ugyan ritkán, de inkább ők végeznek többen valamilyen pénzkeresettel járó munkát is, de körükben fordul elő többször, hogy kisebb javításokat végeznek a ház körül. Ezeket a munkákat főleg szombaton végzik a diákok, a falusiak 77,7 percet, a városiak 72 percet, a fővárosiak 64 percet fordítanak rá szabad idejükből. Ha a kisgimnazisták adatait összevetjük az általános iskolásokéval, akkor látható, hogy az általános iskolások többször, a vidékiek közül több időt is fordítanak a ház körüli munkákra (szombaton falu: 82,8 perc, város: 74 perc, Bp.: 59,4 perc), többet segítenek szüleiknek (falu: 3,99, város: 3,85, Bp.: 3,75), mint a kisgimnazisták (falu: 3,44, város: 3,83 Bp.: 3,65).

3. Gimnazisták tanulmányi eredményei

A vizsgálatba vont gimnazisták 65,7%-a négyes-ötös átlaggal, 31,5%-uk közepes átlaggal, míg 2,8%-uk elégséges átlaggal fejezte be az előző tanévet. (A továbbiakban az elégséges és a közepes tanulókat összevontan kezeljük.) A gimnazisták közül vidéken több a jól tanuló, mint Budapesten, míg a vidéki városokban a négyes-ötös tanulók aránya 69,3%, a falvakban lakók körében 67,8%, addig Budapesten csupán 57,8%. (12. ábra)


12. ábra, Gimnazisták

3.1. Milyen mértékben kedvelik a tanulók az egyes tárgyakat?

Amikor azt kérdeztük a diákoktól, hogy mennyire szeretik a tantárgyakat általában és az iskolában, az általános iskolások körében nem tapasztaltunk eltéréseket a tantárgyak szeretetét illetően aközött, hogy általában, illetve az iskolában szereti-e jobban a diák az adott tárgyat. A gimnazistáknál azonban az irodalom, a történelem, a számítástechnika, az idegen nyelv, a filozófia esetében is a diákok általában jobban szeretik a tárgyat, mint az iskolában.

3.2. Fegyelmezetlenség az egyes tanórákon

A történelem- és a fizika-órák fegyelmezetlenségei – csakúgy, mint az általános iskolásoknál – főleg a közepes tanulókat zavarják (22,7%, 22,3%), miközben a jó tanulók 30,4%-át semmilyen órán nem zavarja a fegyelmezetlenség.

3.3. A tananyag érdekessége az egyes tárgyak esetében

A jó tanulók 54,2%-a, a kevésbé jók 48,2%-a vélekedik úgy, hogy a történelem tárgynak van a legérdekesebb tananyaga. Ezt követi a diákok egyharmada szerint az irodalom, a jók 36%-a, a gyengébbek 30%-a szerint a biológia. A gyengébb és a jók közötti véleményeltérés a legnagyobb mértékű a matematika (jók: 26,1, gyengék: 12,3%) és az idegen nyelv esetében (jók: 19,7, gyengék: 10,9%). A földrajz tananyagát a gimnazisták 22%-a találja érdekesnek, a kémia tananyaga a jobbak 16,65-a, a gyengébbek 9,5%-a szerint érdekes, míg a fizika tananyagát a jobbak 15,4%-a, a gyengébbek 8,2%-a tartja érdekesnek. A gimnazisták a legkevésbé a számítástechnikát (15%/13%), és a nyelvtant tartják érdekesnek (9%/3%).

3.4. A tanári magyarázat segítő szerepe

Amellett, hogy a történelem és az irodalom tananyaga a legérdekesebb, a tanári magyarázatokra is a legtöbben ezen a két órán figyelnek (történelem: jók: 51,5%, gyengék: 43,6%, irodalom: jók: 39,4%, gyengék: 33,6%). De a legnagyobb különbségeket is a tanári magyarázatok motiváló erejében ugyancsak a matematikánál, illetve a biológiánál láthatjuk, míg matematikából a jó tanulók 36,3%-a, a gyengéknek csupán 16,8%-a tartja érdekesnek a tanári magyarázatokat. Biológiaórán a jók 30,6%-a, de a gyengébb tanulóknak csak 19,1%-a figyel. Az idegen nyelv tanárai a jobbak 22,3%-át, a gyengébbek 19,5%-át tudják lekötni az órán magyarázatukkal. A jó tanulók 17,3%-a, a gyengébbek 10%-a a fizikatanárra is szeret odafigyelni, a kémiatanárok jobban tanuló gimnazisták 16,2%-ának, a gyengébbek 8,2%-éának figyelmét kötik le. Hasonló arányokat látunk a nyelvtannál is (jók: 16,4%, gyengék: 12,3%), és a földrajznál is (jók: 15%, gyengék: 13,6%), bár itt nincs akkora különbség a diákok előző évi tanulmányi átlaga szerint.

Ellentétben az általános iskolásokkal a gimnazisták számára a számítástechnika-tanárok magyaráznak a legkevésbé érdekesen, a jók 12,8%-át, a gyengébbek 9,5%-át tudják motiválni. Ennek ellenére mégsem a számítástechnika a legunalmasabb óra, hiszen a jól tanuló gimnazistáknak csupán 8,3%, a rosszabbak 6,8%-a mondta erre az órára, hogy unalmas.

A legtöbb gimnazista számára a fizika-, a nyelvtan- és a kémiaórák unalmasak. A jól tanulók 28,3%-a, a gyengébbek 25,9%-a mondta a fizikára, hogy unalmas, a jól tanulók 22,1%-a, a gyengébbek 21,8%-a a nyelvtanról mondta ugyanezt, míg a gyengébbek 10,9%-a, jobbak 17,6%-a a kémiaórákat unja. A többi tantárgyról a diákok 10-14%-a nyilatkozott hasonlóképpen.

3.5. A tanórai vázlat használatának gyakorisága

Míg a vidéki városi gimnazisták 26%-a, addig a falvakban lakók 16,9%-a, a fővárosiaknak pedig csupán 14,6%-a nyilatkozott úgy, hogy egyik tantárgyból sem használnak órai vázlatot tankönyv helyett. A legtöbben tehát a budapesti gimnazisták tanulnak órai vázlatból. Itt is ugyanazzal az ellentmondással találkozunk, mint az általános iskolások esetében. Afizikát tartották a diákok az egyik legunalmasabb órának, holott éppen fizikából tanul a budapestiek 38,4%-a inkább órai vázlatból (vidékiek 25,7%, falusiak 27,1%). (Az ellentmondás feloldása lehet, hogy a fizika és a kémia is megkívánná a kísérleteket, de nem kérdezett a kérdőív arra, hogy ez milyen mértékben valósul meg). Hasonlóan magas arányban használnak órai vázlatot a fővárosiak történelemből ésmatematikából is (37,8%), miközben történelemből a városiak 25,4%-a, a falvakban lakók 21,2%-a, matematikából ennél is kevesebben, a városiak 17,7%-a, a falun élők 16,1%-a használ órai jegyzetet tankönyv helyett.

Kémiából és irodalomból is a fővárosiak 29,7%-a tanul inkább órai vázlatból, a vidékiek 18-21%-a készül ugyanígy ebből a tárgyból. Földrajzból a fővárosiak 21,6%-a, a vidékiek 11-13%-a használ órai vázlatot, nyelvtanból a fővárosiak 20,5%-a, a vidékiek 15-16%-a tesz ugyanígy. Számítástechnikából a budapestiek 18,4%-a, a városiak 10%-a, a falvakban élők 13,6%-a tanul jegyzetekből. Idegen nyelvből a gimnazisták kevesebb mint 10% tanul órai jegyzetből tankönyv helyett.

A gyengébben tanuló gimnazisták 30,9%-a számára nehéz, érthetetlen amatematika tananyag, ez a jobbak közül csak 15,9% számára okoz gondot. A fizikából a diákok 27-28%-a tapasztalta, hogy a tananyag nehéz és érthetetlen, a kémiáról a gyengébbek 28%-a, a jó tanulók 21%-a vélekedik ugyanígy.

3.6. Szorongás a tanórákon

A közepes, illetve gyenge tanulók 31,8%-a, a jól tanulók 49%-a mondta azt, hogy nem szorong egyik órán sem. A gyenge tanulók közül kimagaslóan sokan tartanak a matematikaórától: 22,7%-uk szorong, míg a jobbak közül csupán 12,6% jelezte ezt. A másik ilyen tantárgy a fizika, ahol az órákon a gyengék 12,3%-a, de a jobbaknak is 11,9%-a szorong. Kémiaórákon a gyengébbek 11,9%-a, a jobbak 9,7%-a szorong.

3.7. Készülés a tanórákra

A falun élő gimnazisták 50,8%-a, a fővárosiak 47,6%-a, a vidéki városiak 36,3%-a érzi nagyon soknak matematikából a házi feladatot. A történelemmel kapcsolatban nincs ekkora eltérés településtípusonként, a gimnazisták mindenhol egyaránt 45%-ban vélik úgy, hogy sok történelemből a lecke. Míg a falun élők 36,4%-a, a városiak 31,3%-a, a fővárosiaknak csak 29,2%-a tapasztalta azt, hogy irodalomból is sok a házi feladat. Idegen nyelvből is inkább a falun élők kapnak sok házi feladatot, közülük 28%, míg a városiak 21%-a panaszkodott erre. A reál tárgyak esetében viszont a fővárosiak közül érzik többen, hogy sok a tanulni való. Biológiából a budapestiek 18,9%-a, a városiak 11,8%-a, a falun élők 8,5%-a panaszkodott erre. Fizikából a fővárosiak 17,8%-a, a vidékiek 13-14%-a vélekedett ugyanígy, míg kémiából a budapestiek 15,7%-a, a vidékiek 11%-,a földrajzból a fővárosiak 13,5%-a, a vidékiek 7%-a vélte úgy, hogy sok a házi feladat. Érdekes módon nyelvtanból is a fővárosiak kapnak több otthoni feladatot, közülük 12,7%, míg a vidékiek közül csupán 8% jelezte ezt a gondot.

A humán tárgyak esetében főleg a falvakban élő vidékiek érzik, hogy sok a házi feladat, a reál tárgyak esetében viszont a fővárosi gimnazisták közül panaszkodtak többen.

A gimnazisták a többi tantárgyhoz képest átlagosan 20 perccel többet készülnek történelemből (gyengék: 58,3 perc, jobbak: 57,3 perc), irodalomból (gyengék: 50,11 perc, jobbak: 49,71 perc),matematikából pedig átlagosan 10 perccel tanulnak többet (gyengék: 42,4 perc, jobbak: 44,5 perc). Ez igaz a felkészülés gyakoriságára is, a legtöbb órára történelemből készülnek a gimnazisták, irodalomból és matematikából hasonlóan sokszor készülnek fel otthon. Idegen nyelvből átlagosan 38 percet készülnek egy-egy órára, biológiából a jobbak 41 percet, a gyengébbek kevesebb órára 38 percet, földrajzból a gyengék átlagosan 38 percet, a jobbak több órára, de 34 percet készülnek. A legkevesebbet és a legkevesebb órára kémiából és fizikából készülnek a gimnazisták, csakúgy, mint az általános iskolások.

A gimnazisták közül is a legtöbben történelemből magolnak sokat, a gyengébb tanulók 45,5%-a, a jobbak 42,5%-a tanulja így a történelmet. Irodalomból a gimnazisták 22-23%-a készül így. A legnagyobb különbség tanulmányi eredmény alapján a matematika tárgy esetében látható, míg a matematikát a gyengébb tanulók 15,5%-a, addig a jobbaknak csak 7,1%-a magolja. A másodikként megjelölt idegen nyelvből is a gyengébbek magolnak többet, közülük 12,3% tanul így, míg a jobbak 9,7%-a számolt be erről. A reál tárgyak esetében azonban itt is fordított helyzet állt elő, a jobb tanulók körében több magolót találunk. Kémiából a jó tanulók 17,1%-a, a gyengébbek 12,35%-a, földrajzból 14-14%-uk, biológiából a jobbak 13,5%-a, a gyengébbek 7,3%-a magol. Fizikából a jobbak 13%-a, a gyengébbek 12,3%-a állította, hogy sokat kell magolni.

3.8. Óraszámok változtatása

Az általános iskolásokhoz képest a gimnazisták közül nagyobb arányban csökkentenék az órák számát fizikából (gyengék: 2,31, jobbak: 2,46 átlaggal a négyfokú skálán) és kémiából (gyengék: 2,34, jobbak: 2,57 átlaggal, ahol 1 = megszüntetném, 2 = csökkenteném, 3 = meghagynám 4 = növelném az óraszámot). De hasonló arányban csökkentenék a diákok az ének-zene (2,51) és a rajz, vizuális kultúra tárgyak óraszámát is (2,72). Növelnék viszont a számítástechnika (3,41), az idegen nyelv (3,28), a testnevelés (3,16), a második idegen nyelv (3,12) óraszámát.

A szülők is a legnagyobb mértékben a számítástechnika (3,44), az idegen nyelv (3,47), a testnevelés (3,3) óraszámát növelnék, de e mellett a magyar nyelv (3,23) és az irodalom (3,14) óraszám-növekedését is szívesen látnák. Miközben egy részük csökkentené az ének-zene (2,61), a rajz, (2,68) a fizika (2,71), a kémia (2,68) és a biológia (2,91) óraszámát.

A jól tanuló gimnazisták szüleinek egyötöde, a gyengébbek szüleinek 22%-a panaszkodott arról, hogy gyermeke életébe nem fér bele a sport az iskolai tanulmányok miatt. Az iskolai elfoglaltságok miatt a gimnazisták 7%-a nem tud külön idegen nyelvet tanulni, művészeti tevékenységgel pedig 9,3%-uk foglalkozna szívesen, de nem teheti.

3.9. Diákok otthoni munkája

A gimnazisták közül a vidéki városiak segítenek a legtöbbet otthon a háztartásban, kisebb javításokat a fővárosiak végeznek többet, viszont a ház körüli munkában természetesen a falun élők közül veszik ki gyakrabban a részüket. Alkalmilag szintén a fővárosiak keresnek többször maguk is pénzt. Mindez a falun élők szombatjaiból 113 percet, a városiakéból 79 percet, a fővárosiakéból pedig 73,6 percet vesz el.

4. Szakközépiskolások tanulmányi eredményei

Míg a gimnazisták többségének tavaly év végi tanulmányi átlaga négyes, ötös volt, addig a szakközépiskolások (10., 12. osztályosok) 60,3%-a közepes eredménynyel, 24,4%-uk négyes, ötös eredménnyel, 15,4%-uk pedig elégséges eredménynyel zárta az elmúlt tanévet. (A továbbiakban nem bontottuk az adatokat tanulmányi eredmény szerint.) (13. ábra)


13. ábra, Szakközépiskolások

4.1. A tantárgyak értékelése

Csakúgy, mint a gimnazisták esetében, a szakközépiskolásoknál is találtunk olyan tárgyakat, amelyet általában jobban szeretnek, mint az iskolában, ilyen a történelem és mindkét idegen nyelv. A legjobban a számítástechnikát és a testnevelést, a legkevésbé az ének-zenét, a fizikát, a kémiát és a matematikát szeretik a szakközépiskolások.

4.2. Fegyelmezetlenség az egyes tanórákon

A szakközépiskolások 31,8%-át egyáltalán nem zavarja az órai fegyelmezetlenség, 20,2%-ukat a matematikaórán, 18,2%-ukat az irodalomórán tapasztalt fegyelmezetlenség zavarja leginkább. A diákok 13-13%-át irritálja a fegyelmezetlenség nyelvtan-, történelem-, idegennyelv- és fizikaórán is.

4.3. A tananyag érdekessége az egyes tárgyak esetében

A szakközépiskolások véleménye szerint is a legérdekesebb tananyaga a történelemnek van (45%). Ellentétben a gimnazistákkal, a szakközépiskolások számára a számítástechnika tananyaga többek számára érdekes (30,2%), ezt követi az irodalom 24,8%-kal. A diákok 15,3%-a szerint a biológia is érdekes, 14,5%-uk mondja ezt a földrajzról, 12-12%-uk a matematikáról és az idegen nyelvről.

A szakközépiskolások szerint is a legnehezebb a tananyag matematikából, a diákok 29%-a jelölte meg ezt a tárgyat, de 18,8%-uk a fizikáról is, 13,5%-uk a kémiáról is azt vallja, hogy érthetetlen, nehéz tárgy.

4.4. A tanári magyarázat segítő szerepe

A szakközépiskolások közül is a legtöbben történelemórán figyelnek a tanári magyarázatra (40,8%), az irodalomórákon a diákok 27,8%-a, a matematikaórákon a diákok 22,8%-a szeret a tanárra figyelni. Számítástechnikából a szakközépiskolások 18,7%-át, idegen nyelvből 21%-át köti le a magyarázat, a biológia esetében ez a diákok 14%-ára, nyelvtanból 13%-ára, földrajzból 11%-ára igaz. Fizikából a tanári magyarázatra a diákok 12,1%-a, kémiából 9,5%-a figyel szívesen.

A szakközépiskolások közül a legtöbben, 18,7%-uk a fizikaórákat tartotta unalmasnak, de 16%-uk említette az irodalmat is, 15%-uk a nyelvtant, 14-14%-uk a kémiát és a matematikát, 13%-uk a történelmet is.

4.5. A tanórai vázlat használatának gyakorisága

Óravázlatból a legtöbben történelemből tanulnak, a budapestiek 39,1%-a, a vidékiek 31%-a tanul tankönyv helyett ebből. Számítástechnikából míg a fővárosiak 28,3%-a használ órai jegyzetet, addig ez vidéken a diákok 15%-ára, a falusiak 11%-ára jellemző. Még szemmel láthatóbb a különbség az idegen nyelv területén, hiszen a budapestiek 18,5%-a, míg a vidékiek 4-5%-a használ óravázlatot. Minden diák közül a legtöbben a történelem után irodalomból használnak leginkább óravázlatot könyv helyett (24%). A fizika, a kémia és a biológia esetében – csakúgy, mint a gimnazistáknál – a városiak, fővárosiak közül használnak többen óravázlatot. Fizikából a budapestiek 17,4%-a, a városiak 20,1%-a, a falun élők 15,4%-a tanul jegyzetből, kémiát a fővárosiak 17,4%-a, a városiak 12,4%-a, a falun élők 7,7%-a tanul jegyzetből. Biológiából a fővárosiak 18,5%-a, a városiak 15,9%-a, a falusiak 13%-a használ inkább jegyzetet tankönyv helyett. Matematikából a városiak 19-20%-a, a falun élők 14,8%-a készül inkább óravázlatból.

4.6. Szorongás a tanórákon

A szakközépiskolások 18,8%-a szorong matematikaórán, 10,1%-uk pedig történelem órán, annak ellenére, hogy a legtöbb órára és a legtöbbet éppen történelemből (47,2 perc) és irodalomból készülnek otthon (47,4 perc). Ugyanakkor a matematikára fordított időt (40 perc) megelőzi az idegen nyelv (42 perc) és a szakmai tárgyra való felkészülés is (41,3 perc).

Otthon a legkevesebb időt a nyelvtanra, a fizikára és a kémiára fordítják a szakközépiskolások, de még ezekre a tárgyakra is több mint fél órát készülnek (32/33 perc).

4.7. Készülés a tanórákra

A budapesti szakközépiskolások 43,5%-a panaszkodott arról, hogy történelemből sok a házi feladata, a városiak 36%-ának, a falun élők 34,3%-ának okoz ez gondot. A falun élők közül többek számoltak be arról, hogy irodalomból és matematikából is sok a tanulnivaló (37,9%). Matematikáról a vidéki városiak 39,8%-a, míg a fővárosiak 34,8%-a mondta ezt, az irodalommal kapcsolatban pedig a városiak 37,5%-a, a fővárosiak 31,5%-a érzi soknak a házi feladatot. Míg a vidékiek 11-12%-a, addig a budapestiek 6,5%-a tartja soknak fizikából is a leckét, kémiából viszont a városiak közül panaszkodtak erre többen (9%). Biológiából a fővárosiak kapnak több házi feladatot (10,9%). A házi feladatok kiosztásában nincs megfigyelhető tendencia sem tantárgytípusok, sem településtípusok szerint.

A szakközépiskolások közül is a legtöbben történelemből magolnak (39%), egyharmaduk irodalomból is ezt teszi, 12,7%-uk pedigfizikából és 14,8%-uk nyelvtanból is magol.

4.8. Óraszámok változtatása

Természetesen a szakközépiskolások is a legnagyobb mértékben a számítástechnika órák számát növelnék (3,41), az idegen nyelv, a testnevelés (3,18), az osztályfőnöki (3,14) és a szakmai órák mellett (3,11). A szülők nagyobb mértéken növelnék az idegennyelv-órák számát (3,54, második idegen nyelv: 3,24), mint a számítástechnikát (3,43), de ugyanolyan fontosnak tartanák a szakmai tárgyak óraszámának növekedését is (3,44). Mindemellett a szülők egy része is növelné a testnevelés (3,27) és az osztályfőnöki (3,13) óraszámot, de úgy, mint a gimnazisták szüleinél, egy részük számára fontos a magyar nyelv és irodalom óraszámának növelése is (3,19/3,13).

Gyermekük életéből a fővárosi szülők hiányolják a legtöbben a sportot, körükben 23,7% mondta, hogy az iskolai elfoglaltság miatt ez a fontos tevékenység nem fér a diák életébe, míg a vidéki városi szülők 12,1%-a, a falusiak 13,5%-a panaszkodott erről. Szintén a fővárosiak hiányolják a legtöbben az idegen nyelv tanulását gyermekük életéből (8,9%), míg a vidéki szülők közül mondták a legtöbben, hogy nincs olyan tevékenység, mellyel a gyermek ne tudna foglalkozni iskolai terhei miatt (vidék: 76%, főváros: 62%).

4.9. Diákok otthoni munkája

A falusi szakközépiskolások többet vesznek részt kisebb javításokban, szerelésekben, ház körüli munkákban, mint a városiak, a gimnazistákhoz képest azonban minden szakközépiskolás többször segít a családjának a házimunkákban. Itt is a fővárosiakra jellemző nagyobb mértékben az alkalmi pénzkeresés. Ezek a munkák a falun élő szakközépiskolások idejéből (123 perc) átlagosan 10 perccel többet vesznek el szombatonként, mint a gimnazisták esetében, de még vasárnap is 80 percet foglalkoznak ilyesmivel, miközben a városiak idejéből 57-60 percet vesznek el ezek a tevékenységek.

5. Szakiskolások tanulmányi eredményei

A szakiskolások között még nagyobb arányban találunk olyanokat, akiknek a 2001/2002. tanév végi átlaguk 1 és 2,9 között volt, arányuk 37,3%, miközben a közepes tanulók aránya 57,4%, és csupán 5,3%-uknak volt a bizonyítványa négyes-ötös. Nagy különbségek mutatkoznak településtípusok között az átlagok tekintetében. Míg a budapestiek 85%-a közepes tanuló és csupán 15%-uk átlaga elégséges, addig a vidéki városokban az elégséges tanulók aránya 42,2%, a falun élők között pedig 35,4%. Ugyanakkor a falun élők között 8,3% a jó tanulók aránya, a vidéki városiak között 3,9%-ban találunk négyes-ötös átlaggal rendelkezőket, a fővárosban viszont senki nem ért el ilyen eredményt. (14. ábra)


14. ábra, Szakiskolások

5.1. Tantárgyak, és azok tanításának értékelése

A szakiskolások körében a két legnépszerűbb tantárgy a számítástechnika és a testnevelés, bár a testnevelést általában (4,0 az ötfokú skálán) jobban szeretik a diákok, mint az iskolában (3,8). A szakmai tárgyak népszerűsége (3,9) megelőzi az osztályfőnöki órák népszerűségét (3,8) is. Körükben a két legkevésbé népszerű tantárgy a matematika és az ének-zene.

5.2. Fegyelmezetlenség az egyes tanórákon

A szakiskolások 22,6%-át az irodalomórákon, 21%-át anyelvtan- és a matematikaórákon tapasztalt fegyelmezetlenség zavarja a legnagyobb mértékben. A diákok 19,8-19,8%-át az idegennyelv-órák, és a fizikaórák fegyelmezetlensége is zavarja, míg 18%-uk a történelemmel kapcsolatban mondta ugyanezt.

5.3. A tananyag érdekessége az egyes tárgyak esetében

A szakiskolások számára a számítástechnika tananyaga a legérdekesebb (29,2%), ezt követi a történelem (27,6%), és a biológia (24,3%). Az irodalom és a matematika a szakiskolások 17%-a, illetve 16%-a számára érdekes. A fizika és a kémia tananyagáról a szakiskolások 11%-a, illetve 12%-a gondolja ugyanezt. (15. ábra)


15. ábra, A tananyag érdekessége

5.4. A tanári magyarázat segítő szerepe

A fővárosi szakiskolások 36,8%-a jelezte, hogy matematikaórán szeret oda figyelni a tanári magyarázatokra. A vidéki diákok sokkal kevesebben mondták ugyanezt, a városiak 19,5%-a, a falun élők 28,1%-a szeret a matematikatanár magyarázatára figyelni. Hasonlóan nagy különbségeket látunk település típusok szerint az irodalomoktatásban is, hiszen míg a fővárosi szakiskolások 31,6%-a figyel oda irodalomtanárára, addig a vidéki városokban ez az arány 17,2%, falun 15,6%. A számítástechnika-tanárok esetében is ezt a tendenciát fedezhetjük fel, míg a fővárosi tanárokra a diákok 31,6%-a figyel oda szívesen, addig a városiaknak csak 18,8%-a, a falun élőknek viszont 34,4%-a figyel informatikatanárára. Drámai a különbség a kémia tárgy esetében, míg vidéken a diákok 5-7%-a mondta csak, hogy leköti kémiatanárának magyarázata, addig ez a fővárosiak 36,8%-ára igaz. Földrajzból a fővárosi diákok 15,8%-a, a vidékiek 5-6%-a figyel tanárára. Biológiából a városiak 23-26%-a, míg a falun élők 12,5%-a nyilatkozott úgy, hogy érdekes számára, amit tanára az órán magyaráz. Nyelvtanból viszont a fővárosiak 15,8%-a, a falusiak 12,5%-,a míg a városiak 8,5%-a figyel tanárára szívesen.

A szakiskolások 21,8%-a számára a történelemórák unalmasak, e mellett a fizika és a kémia is a diákok 21%-a számára unalmas tárgy. Egyedül a szakiskolások körében látható tehát, hogy a fizika mellé a történelem és a kémia is ugyanolyan arányban sorakozott fel az unalmasság tekintetében. A magyar nyelvtant a szakiskolások 18,5%-a, az irodalmat 15,6%-uk, az idegen nyelvet és a matematikát 12,5%-uk tartja unalmasnak.

A fővárosiak számára a legérthetetlenebb a fizika, körükben 42,1% jelezte ezt, míg a vidéki városiak 18,8%-a, a falun élőknek csak 12,5%-a mondta, hogy érthetetlen a fizika. A falun élők legtöbbje számára a matematika érthetetlen és nehéz, míg a falusiak egynegyede mondta ezt, addig a városiak 21,1%-a, a fővárosiaknak csak 5,3%-a vélte ugyanígy. A kémia a városi szakiskolások egynegyede számára, a fővárosiak 21,1%-a számára, míg a falun élők 19,8%-a számára nehéz. Az idegen nyelv viszont a fővárosiaknak okoz igazán gondot, 10,5%-uk említette, a városiak 6,3%-a, a falusiak 4,2%-a számára érthetetlen a tananyag. A biológiáról a városiak 10-12%-a állította ugyanezt, míg a falusiak 7%-a panaszkodott csak erről.

A számítástechnika a falun élők 7,3%-a számára okoz gondot, ez a fővárosiak 5,3%-ánál, a városiak 2,3%-ánál jelentkezik.

5.5. Készülés a tanórákra

Matematikából a legtöbb házi feladatot a fővárosiak kapják: 36,8%, a városiak 26,6%-ával és a falun élők 28,1%-ával szemben. Kémiából is hasonló tendenciát láthatunk, míg a fővárosiak 26,3%-a mondta, hogy kémiából sok a házi feladata, addig a városiaknak csak 14,1%-a, a falun élők 8,3%-a számolt be erről. Biológiából is hasonló arányokat látunk: a fővárosiak 21,1%-a, a városiak 14,1%-a, a falusiak 6,3%-a véli soknak a leckét. Történelemből a városiak kapnak több házi feladatot: 27,3%, a fővárosiak 21,1%-a, a falusiak 22,9%-a mondta ugyanezt. Nyelvtanból, irodalomból és idegen nyelvből azonban a falvakban lakók érzik soknak a házi feladatot, nyelvtanból a falun élők 13,5%-a, a városiak 4%-a, a fővárosiak 10,5%-a panaszkodott erről. Irodalomból a városaik 16%-a, míg a falusiak 20%-a kap sok leckét, idegen nyelvből pedig a falun élők 10,7%-a, a városiak 5-8%-ával szemben érzi soknak a házi feladatot.

Kémiából magolnak a legtöbbet a fővárosiak (42,1%), szemben a városiak 16,4%-ával és a falusiak 12,5%-ával. Történelemből viszont a vidéki városiak 39,1%-a tanul magolva, a falun élők 32,3%-ánál, a fővárosiak 21,1%-ánál gyakorlat ez. Fizikából a városiak 26%-a magol, a falusiaknak viszont 12,5%-a tanul így. Irodalomból viszont inkább a falusiak magolnak, körükben 24%, míg a városiak körében 14%, a fővárosiaknál 21,1% magol. Matematikából a városiak 13,3%-a, a fővárosiak 10,5%-a, a falusiak 11%-a tanul ilyen módon. A biológiát a fővárosiak 21,1%-a, a városiak 14,1%-a, a falusiak 10,4%-a magolja. Idegen nyelvet magolva a városiak 11%-a, a falusiak 13,5%-a tanul.

5.6. Szorongás a tanórákon

A szakiskolások 14%-a matematikaórán, 11,9%-a fizikaórán, míg 9,5%-a történelemórán szorong. A fővárosi szakiskolások 52,6%-a mondta azt, hogy szigorú a kémiatanáruk, ez vidéken csak az esetek 15-17%-ában fordul telő. A fővárosiak 31,6%-a mondta a fizika és a biológiatanáráról is, hogy szigorú. A fizika esetében ez az arány a városiaknál 23,4%, a falusaiknál 19,8%, a biológia esetében a városiaknál 13,3%, a falusiaknál 10,4%. A fővárosiak a vidékiekhez képest nagyobb arányban tartják szigorúnak az irodalom tanárt is (26,3%, vidék: 13-17%), és a nyelvtantanárt is (21,1%, vidék: 9-12%). A vidéki városokban a matematika- és a történelemtanárok a szigorúbbak, matematikából a városi diákok 26,6%-a, a falusiak 32,3%-a mondta ezt, míg a városiak 28,9%-a, a falusiak 18,8%-a a történelemtanárt tartja szigorúnak.

Ugyanakkor a fővárosiak körében mondták a legtöbben azt is, hogy könnyű jó jegyet szerezni irodalomból (36,8%, vidék: 20/21%), matematikából (36,8%, vidék: 18%). A fővárosiak több mint fele számítástechnikából is könnyen szerez jó jegyet, ellentétben a falusiak 37,5%-ával és a városiak 23,4%-ával. Földrajzból láthatjuk a legnagyobb különbséget településtípus szerint, míg a fővárosiak 26,3%-a szerint ebből a tárgyból könnyű jó jegyet szerezni, addig ezt vidéken csak a diákok 5-9%-a mondta. Ez a helyzet biológiából is, a fővárosiak 21,1%-a, a vidékiek 15%-a szerez ebből könnyen jó jegyet. Minden tantárgyból a legtöbben szintén a fővárosiak közül mondták azt, hogy lehet puskázni, történelemből, matematikából a diákok 36,8%-a állította azt, miközben a vidékieknél 15% körüli az ilyen diákok aránya. Ebből jól látható, hogy a fővárosi intézményekben tanító tanárok stílusa nagy szórást mutat, nagyobbat, mint a vidékieké, hiszen a fővárosban találunk nagy arányban szigorú, és engedékeny tanárokat is egyaránt (nincs átfedés a csoportok között, tehát aki azt mondta, hogy szigorú a tanár egy tárgyból, az nem mondta egyszerre azt is, hogy lehet nála puskázni vagy jó jegyet szerezni).

5.7. A tanórai vázlat használatának gyakorisága

A szakiskolák esetében is igaz, hogy a legtöbben a fővárosiak közül használnak órai jegyzetet tankönyv helyett. Irodalomból a fővárosiak 31,6%-a, míg a vidékiek 11%-a tanul ilyen módon, történelemből a fővárosiak 42,1%-a, a vidékiek 25-27%-a használ inkább jegyzeteket. Matematikából a fővárosiak 26,3%-a, a vidéki városiak 12%-a, a falusiak 8%-a használ órai vázlatot, míg számítástechnikából a fővárosiak 31,6%-a, a városiak 11%-a, a falusiak 15%-a tanul órai vázlatból. Fizikából és kémiából is szembetűnő a különbség, a fővárosiak 36,8%-a használ fizikából, kémiából pedig 47,4%-a órai jegyzetet, míg a vidékiek fizikából 17-20%-ban, kémiából 15-19%-ban tanulnak órai vázlatból. Egyedül biológiából használnak nagyobb arányban vidéken óravázlatot, a városokban élők 22%-a, a falusiak 18%-a szemben a budapestiek 16%-ával.

5.8. Készülés a tanórákra

A fővárosiak kiemelkedően sokat tanulnak otthon kémiából, átlagosan 40,1 percet készülnek rá), irodalomból (30 perc) és szaktárgyból (37,3 perc), míg a vidéki városiak és falusiak a legtöbbet történelemből készülnek otthon (város: 34 perc, falu: 36 perc), de idegen nyelvből is hasonlóan sokat tanulnak (város: 32 perc, falu: 35 perc) szemben a budapestiekkel, akik a nyelvtanulásra 29 percet fordítanak átlagosan, a történelemre pedig csupán 22 percet készülnek. A falusiak körében kiemelkedik a földrajzórákra való készülés (35,7 perc).

5.9. Óraszám változtatása

A szakiskolások is a számítástechnika, a testnevelés és az osztályfőnöki órák számát emelnék, de a fővárosiak egy része többet járna történelemre és matematikára is, miközben a vidékiek ezt az óraszámot csökkentenék. A falun élők viszont a nyelvórák számát emelnék, miközben mindenki csökkentené az ének-zene, a rajz, a technika a fizika és a kémia órák számát.

Mint az előző esetekben is láttuk, a szülők egy része számára fontos lenne, hogy a magyar nyelv és irodalom órák számát növeljék, amellett, hogy számítástechnikából, idegen nyelvből, testnevelésből, és a fővárosi szülők technikából is szívesen látnának több órát gyermekük órarendjében. A szülők is a rajz, az ének, afizika, a kémia és a biológia terhére növelnék a többi tantárgy óraszámát, főleg a fővárosi szülők csökkentenék a fizika és a kémia órákat.

5.10. Diákok otthoni munkája

A budapesti szakiskolások szüleinek 15%-a hiányolja gyermeke életéből a sportot, ez a vidéki városokban lakók 7,8%-ánál, a falusiak 2,1%-ánál merült fel. Az idegennyelv-tanulást is a fővárosi szülők 10%-a, a vidékiek elenyésző része tartaná olyan fontos tevékenységnek, amely jelenleg nem fér bele gyermeke életébe. A fővárosi szülők 80%-a, a vidékiek 88%-a szerint nincs olyan tevékenység, amely ne férne bele gyermekük életébe az iskolai terhelés miatt.

A háztartásban a legnagyobb arányban a legtöbbször a fővárosi szakiskolások segítenek szüleiknek, amely hétköznap az ő idejükből veszi el a legtöbbet, átlagosan 90 percet. Szombatonként viszont a falusi diákok töltik a legtöbb időt hasonló tevékenységekkel (151 percet), közülük kertészkednek többet és gyakrabban, és az alkalmi pénzkereséssel is inkább ők foglalkoznak.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.