2020. június 01., hétfő , Pünkösd, Tünde

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> A tanuló felnőtt – a felnőtt tanuló

A közoktatási törvény változásai

2009. június 17.

Sipos János

A közoktatási törvény változásai

1.

A felnőtt társadalom túlnyomó többsége akaratából Magyarország – Európa részeként – 2004-ben csatlakozik az Európai Unióhoz.

Európa: vágyak, remények, álmok. Sokak számára az elmúlt évtizedekben elsősorban ezt jelentette Európa. Kérdés, hogy ezek a következő években milyen széles körben valósulnak meg a társadalomban. Közös felelősségünk, hogy mindez az emberek túlnyomó többsége számára ne csak a vágyakat és az álmokat jelentse.

Újból itt a közoktatási törvény módosítása – mondják Önök. Iskolaigazgatóként magam is átéltem a pedagógiai programok készítését, a kerettantervek bevezetését és a minőségbiztosítást, meg persze sok minden mást, amit most nem említek. Néhány szót azonban szólnom kell mindazokról a dolgokról, amelyek az elmúlt években a nemzetközi és hazai kutatásokból kiderültek és szükségessé teszik a mostani módosításokat.

Sokan hallották és sokan olvastak róla, hogy a PISA 2000 kutatásban kiderült, a magyar fiatalok gyengén állnak például olvasás-szövegértésben. Mondjuk ki, hogy a vizsgálatba vont mezőny utolsó harmadában végeztünk. Miért probléma ez? Nálunk a nyolcadik osztályt végzett diákoknak közel a fele úgy kerül be a középiskolába, hogy nem érti jól az olvasott szöveget. Ez azt jelenti, hogy ezek a tanulók gyakorlatilag képtelenek az önálló tanulásra, és ezt a „tulajdonságukat”, hacsak valami komoly beavatkozás nem történik, megőrzik felnőtt korukra is. Ha mi az egész életen át tartó tanulás fontosságáról beszélünk, akkor éreznünk kell, hogy ez nagyon súlyos probléma.

A törvénymódosítás okai közül még néhány:

  • az ismeretek gyakorlati alkalmazásának gyenge szintje,
  • az idegennyelv tudás és az informatikai tudás hiánya,
  • nálunk az oktatási rendszer is növeli az egyenlőtlenségeket,
  • az EU-s csatlakozással összefüggő jogharmonizáció.

A törvény módosításának az egyik legfontosabb célja tehát az, hogy

  • juttassuk biztos alapokhoz, használható, korszerű tudáshoz a fiatalokat,
  • szűnjön meg a sok esetben felesleges túlterheltség az iskolákban,
  • jelentősen csökkenjenek azok a társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek ma nálunk az oktatáson keresztül is hatnak.

Számunkra kulcskérdés, hogy az oktatási rendszer képes legyen a gyerekek otthonról hozott hátrányait csökkenteni. Nálunk egyelőre ez fordítva van, hiszen oktatási rendszerünk inkább növeli ezeket a hátrányokat. Ezért persze nem a pedagógusok a felelősek, hanem az az oktatási rendszer, amely az elmúlt évtizedekben követelményeivel, lexikális ismeret egyre növekvő elvárásaival felülről lefelé ránehezedett a közoktatásra.

Van-e esély az egyenlőtlenségek csökkentésére? A különböző felmérések és közvélemény-kutatások eredményei alapján a társadalom többsége egyetért abban, hogy az oktatáson keresztül lehetséges a társadalmi integráció erősítése.

2.

A közoktatási törvény módosítása befejeződött. Melyek a legfontosabb változtatások?

  • Hosszabb lesz az alapozó szakasz,
  • nyelvi–informatikai előkészítő év indulhat a középiskolákban,
  • felvételi vizsgák helyett kétszintű érettségi lesz,
  • sokrétűbb tanulói értékelésre lesz lehetőség,
  • komoly hangsúlyt kap a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
  • a korábbiakhoz képest sokkal inkább előtérbe kerül a hátrányos helyzetű gyermekek védelme.

Az óvodai étkeztetés 2003. szeptember 1-jétől történt ingyenessé tétele különösen fontos eleme politikánknak. Reményeink szerint így azok a családok is beíratják majd gyermekeiket az óvodába, akik ezt eddig az anyagiak miatt nem tudták megtenni. Így mód nyílik a hátránykompenzációra. Elkerülhetővé válik majd, hogy az óvodáztatás hiánya miatt számos hátrányos helyzetű kisgyerek kisegítő iskolában kezdje – és esetleg ott is fejezze be – tanulmányait.

A legfontosabb változás szerintem az, hogy 2005-től megszűnnek az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák, és ezzel megszűnik az ok a felfelé mutogatásra. A felvételi vizsgák eltörlése azért fontos, mert így a felsőoktatásba történő belépés a középiskolai követelmények teljesítése alapján történik majd, az arra épülő érettségi vizsga megfelelő teljesítésével.

Mindezen változtatások nem érintik az iskolaszerkezetet.

3.

Miért jó a törvénymódosítás a pedagógusoknak? Sokan biztosan örömmel fogadják, hogy ezután nem mondják meg felülről azt, hogy mit kell neki ekkor meg ekkor tanítani. Lesznek kerettantervek, egy iskolatípusra több is. Lehetővé tesszük azt, hogy a pedagógusok nagyobb kínálatból választhassanak, de egyik kínálati elem sem lesz kötelező. A tartalmi szabályozásban lényeges változás lesz. A Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata zajlik. A NAT felülvizsgálat eredményeképpen készülnek majd a minta-kerettantervek. Helyi tantervet lehet úgy is készíteni majd, hogy azt közvetlenül a NAT-ból vezetik le. Fontos változás lesz a pedagógusok számára, hogy ezután a miniszter oktatási programokkal segíti a hétköznapi, gyakorlati munkájukat.

Az 5. és a 9. évfolyamon a heti kötelező tanulói óraszámok csökkentek, ugyanakkor az egyéni foglalkozásra fordítható órakeret évente növekedni fog addig, amíg a mostani 5%-ról el nem éri a 12%-ot.

Miért jó a törvénymódosítás a szülőknek? A korábbi pedagógiai programokban meglévő „műhibák” többségét orvosolni lehet, mód nyílik arra, hogy minden szülő pontosan láthassa, mit kérnek tőle, és aztán átgondolhassa azt, hogy az egyes iskolák ígéretei mögött milyen realitások húzódnak meg. Ez megkönnyíti majd az iskolaválasztást.

Az iskoláknak minőségirányítási programot kell készíteni. Tehát nem töröltük el, nem lehet „megúszni” a minőségbiztosítást.

Miért jó mindez a gyerekeknek? Értelmes, teljesíthető, a gyakorlatban is használható követelményeket akarunk állítani.

Egy gyerekbarát felvételi rendszer alakul ki. Minden középiskolának lehetősége van arra, hogy a hozzá jelentkezők központi írásbeli felvételi vizsgán vegyenek részt. Ezentúl egy nyolcadikos diák ideális esetben egy írásbeli felvételivel bármelyik középiskolába bejuthat.

Valamennyi középiskolában a 11. évfolyamos diákok májusban egy tantárgyból próbaérettségit fognak tenni, választásuk szerint emelt vagy középszinten. Központi útmutatókkal, mintafeladatokkal segítjük majd a helyi szintű felkészülést és felkészítést.

Sok olyan program van, amelyik már az előző kormány alatt is működött, de a minisztérium számos új programot is meghirdetett. Ilyen például

  • a Nemzeti Emlékezet Program,
  • az Iskolai Emlékezet Program, amely során sok iskolában avattak és avatnak emléktáblát azoknak a pedagógusoknak a tiszteletére, akik a helyi közösségek megbecsült tagjai voltak.

Fontosnak tartom a helyi kezdeményezések megvalósulását segítő pályázati kiírásokat. A következő években az EU-csatlakozás után ezeknek tovább nő a jelentősége.

Mindezek a változtatások az iskolarendszerű felnőttoktatásban is éreztetik a hatásukat. Ez azt jelenti, hogy a 2001-ben a felnőttek számára készített önálló kerettantervek bevezetésével elindított innovációs törekvések ezen a területen is folytatódnak.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.