2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Nemzetközi kitekintés >> Tanulmányok az iskolafejlesztés nemzetközi gyakorlatából

Jelenlegi hangsúlyok, fejlesztési irányok és stratégiák az Európai Unió és az OECD tagországaiban

2009. június 17.

Nyirő Zsuzsa

Jelenlegi hangsúlyok, fejlesztési irányok és stratégiák az Európai Unió és az OECD tagországaiban

Bevezetés

Sem az Európai Uniónak, sem az OECD-nek nincs egységes oktatási, képzési rendszere, az oktatás tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdések a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ennek a deklarált elvnek a fenntartásával az utóbbi években mégis az tapasztalható, hogy egyes oktatási, képzési kérdésekben egységesebbé válik a kép. Ennek az egységesülési folyamatnak a kezdetét sokan az Európai Tanács 2000 márciusában, Lisszabonban megrendezett üléséhez kötik, amikor is a Tanács elismerte, hogy "az Európai Uniónak szembe kell nézni a globalizáció és a tudás alapú gazdaság miatt fellépő kvantumeltolódással, és megállapodás született egy 2010-ben elérendő stratégiai célról, amely szerint az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes a több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve a nagyobb társadalmi kohézió által".1 Ennek a szellemében az Európai Unióban egyre erősödik a szakmapolitikai együttműködés az oktatás és képzés területén. 2002. február 14-én elfogadták az oktatási és képzési rendszerek jövőbeli célkitűzéseihez kapcsolódó munkaprogramot. Ugyancsak készül az OECD oktatásügyi munkaprogramja a 2003–2006 közötti időszakra.

Mindennek fényében érdekes megvizsgálni, hogy az Európai Unió tagországaiban – beleértve az újonnan csatlakozó országokat is, illetve az előző csoportba nem tartozó OECD országokban a 2000-es években melyek a jellemző hangsúlyok, fejlesztési irányok és stratégiák az oktatás és képzés területén. Az alábbi ismertetés ezeket kívánja bemutatni. Elsőször országonként mutatjuk be, hogy melyek a főbb kormányzati törekvések, illetve az oktatással foglalkozó kutatóintézetek főbb kutatási, fejlesztési területei, majd az Európai Unió munkaprogramjának fejezetei szerint csoportosítva azt nézzük meg, mely témák mely országokban szerepelnek prioritásként. A felhasznált források: a Eurydice, az Európai Oktatás Információs Hálózata Eurybase adatbázisa, az Európai Unió hivatalos honlapja, az egyes országok oktatási minisztériumainak honlapjai, oktatással foglalkozó kutatóintézetek honlapjai.

A jelenleg folyó fejlesztések országonkénti bemutatása

Az alábbiakban országonként ismertetem a jelenleg folyó főbb fejlesztéseket egyrészt az Európai Unió országaiban – külön vizsgálva a már tagországokat és az újonnan csatlakozókat – másrészt az Európai Unióhoz nem tartozó OECD tagországokban.

Az Európai Unió tagországai

Az Európai Unió tagországaiban már a lisszaboni Európai Tanácsülést megelőzően is kirajzolódtak azonos irányba mutató törekvések, 200 márciusa után ezek érthetően felerősödtek. Szinte valamennyi tagországban prioritást élvez az élethosszig tartó tanulás, az információs és kommunikációs technológia (IKT) fejlesztése és iskolai alkalmazása, a leszakadás megakadályozása, a munka világa és az oktatás egymáshoz közelítése, a kisgyermekkori oktatás-nevelés átalakítása.

Ausztria

Ausztriában az oktatáspolitika legfontosabb kérdései a vizsgált időszakban a következők voltak.2

  • nemek szerinti specifikus képzés és karrierkilátások. Ezzel kapcsolatban különböző kezdeményezések születtek: specifikus oktatási tanácsadás; iskola- és minőségfejlesztés; az iskolai autonómia szabályozása.
  • idegennyelv-oktatás az osztrák iskolákban. Kiemelt területek – alapfokú iskolák, alsó középfokú iskolák és a szakmai képzés előtti évfolyam, középfokú iskolák, részmunkaidős szakképző iskolák; műszaki középiskolák és főiskolák; technikumok és szakképző iskolák, főiskolák, tanárképzés, idegen nyelv mint a tanítás nyelve, kelet- és délkelet-európai nyelvek.
  • szakképző cégek – az üzleti élet bevezetése az iskolába.
  • két tannyelvű oktatási pilot projektek – Graz, Innsbruck, Salzburg és Karintia.
  • európai együttműködés
Belgium

Belgiumban a hatvanas évek közepe óta külön oktatási minisztériuma van a flamand és a francia közösségnek (ez utóbbihoz tartoznak a németajkú közösség oktatási ügyei is).

A Flamand Közösségében a prioritások
  • A különböző etnikai hátterű diákok egyenlő esélyeinek elősegítésére irányuló politikák
  • mind szélesebb részvétel az oktatási folyamatban – az iskola a lehető legdemokratikusabb hely legyen
  • kereszttantervek, iránymutató dokumentumok kidolgozása
  • a tanárképzés felülvizsgálata
  • IKT az alapfokú oktatásban
  • az élethosszig tartó tanulás átfogó stratégiájának kidolgozása – tantervfejlesztés
  • európai együttműködés
A Francia Közösségben
  • stratégiai terv kidolgozása az IKT integrálására a mindennapi kommunikációba, tanulásba és iskolai innovációba
  • az iskolai kudarcok elleni küzdelem – különösen a tankötelezettség első éveiben
  • európai együttműködés
Ezen belül a Német Közösség prioritásai
  • az emberei jogok tiszteletben tartása
  • az anyanyelv, az anyanyelvi kultúra ápolása, a nemzeti identitás erősítése
Dánia

Dániában 2002-ben indult a

  • "Jobb oktatást"3 program – ennek főbb elemi: a természettudományos oktatás elemzése és modernizálása, az ipar és az oktatás kapcsolatainak javítása, a tanárképzés javítása és tananyagfejlesztés
  • felnőttoktatás – prioritásai: formális, nem formális és informális formái; az élethosszig tartó tanulás lehetőségei; a foglalkoztathatósághoz, alkalmazkodáshoz szükséges készségek kialakítása; az egyének és a vállalatok érdekeinek figyelembe vétele az ismeretek és jártasságok kérdésében
  • európai együttműködés
Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban némileg eltérőek a fejlesztési irányok Angliában, Skóciában, Wales-ben, ugyanakkor vannak közös prioritások is. (Észak-Írország oktatásügyi helyzetét a Eurybase külön nem ismerteti.) Először a közös törekvéseket vesszük számba:

  • magas színvonalú kisgyermekkori nevelés és gondozás minél több gyerek számára
  • az alapfokú oktatásban elkezdődött haladás folytatása
  • a középfokú oktatás átalakítása
  • rugalmas és kihívást jelentő oktatási fázis kialakítása a 14–19 éves korosztály számára
  • a felsőoktatásban való részvétel növelése
  • a munkaerő szakmai képzettségének (skills) fejlesztése, különösen néhány felnőtt esetében az alapképzettségeké
  • Képzettségek, jártasságok (Skills) Stratégia 2003–20104, melynek elemei: sorrendiség felállítása a munkaadók elvárásaival kapcsolatban; munkaadók és munkavállalók ambíciójának növelése, hogy megtegyék a szükséges beruházásokat; sokkal több tanuló motiválása és támogatása, hogy ismét elkezdjenek tanulni; a főiskolák és a képzési intézmények jobban vegyék figyelembe a munkaadók és a tanulók szükségleteit; a kormány különböző szektorai és a közszolgálatok közötti jobb együttműködés elérése
  • műszaki főiskolák a városi területeken
  • a hátrányos helyzetűek, rosszul teljesítők teljesítményének javítása
  • tanulási támogatás nyújtása a tehetséges, de hátrányos helyzetű diákoknak
  • közösségi alapú, munkához kapcsolódó oktatás a tanulásban kevésbé sikeres diákoknak
  • mentori tevékenység
  • a fiatalok egészségnevelése
  • környezeti kutatás – a fenntarthatóság oktatása
  • állampolgári nevelés
  • az életre tanulás
  • európai együttműködés
Angliában mindezeken túl nagy hangsúlyt kap
  • a modern nyelvek tanítása
  • Beacon iskolák5 a jó gyakorlat terjesztésére a következő területeken: specifikus tantervek; iskolavezetés; tehetséges diákokkal való foglalkozás; a szülők bevonása; speciális oktatás; az iskolai erőszakkal szembeni harc stratégiái
  • a felnőttek írástudásának fejlesztési stratégiája 2003–2007 a felnőttek írás-olvasástudásának, számolási és nyelvi készségeinek fejlesztésére
  • kormánytervezet az iskolák finanszírozási rendszerében a stabilitás és a bizalom visszaállítására
  • második esély iskolája6
Skócia fő fejlesztési irányai
  • a diákok választási lehetőségeinek növelése és az 5 –14 évesek túlterheltségének csökkentése
  • az értékelés, mérés egyszerűsítése és gyakoriságának csökkentése
  • - osztálylétszámok csökkentése, a diák/tanár arány javítása különösen a matematika és az angol oktatásában
  • fegyelmi problémák és az iskolai erőszak kezelése
  • az iskolaépületek javítása
  • nagyobb felelősség adása az iskolaigazgatóknak költségvetési kérdésekben
  • tanárok átjárása az alapfokú és középfokú oktatás között
  • a szülők mind nagyobb mértékű bevonása a gyerekek oktatásába
  • a felügyelet szerepének erősítése
Wales prioritásai
  • a 14 és 19 év közöttiek tanulási útjai
  • mindannak a tudásnak az elismerése és validálása, amit a fiatalok máshol szereztek
  • a 2-3 évesek oktatása és nevelése
Finnország

Finnországban a prioritások a következők:

  • Információs Oktatási és Kutatási Stratégia 2000–2004
  • az oktatás és egyetemi kutatás fejlesztési terve 1999–2004
  • finn know-how a matematikában és a természettudományokban 2002-ben
  • nemzeti információs társadalom stratégia
  • iskola-előtti (iskola-előkészítő) oktatás reformja – célja a kisgyermekkori nevelés és gondoskodás, az iskola-előtti oktatás és az alapfokú oktatás integrálása
  • európai együttműködés
Franciaország

Franciaországban jelenleg nagy hangsúlyt kap

  • a közoktatás decentralizálása
  • a felsőoktatás szerkezetének a Bolognai Deklarációban foglaltakhoz igazítása.
  • európai együttműködés
Görögország

Görögországban a felnőttoktatás keretein belül 2001–2002-ben

  • öt második esély iskolája7 alakult.
  • európai együttműködés
Hollandia

Hollandiában a fő prioritások közé tartozik

  • a tantárgyi integráció a természettudományok, a humán tárgyak és a művészeti nevelés terén
  • az iskolai tantárgyaktól független tanulás a középiskolában
  • az iskolai autonómia növelése
  • 2002. augusztus 1-jétől az iskoláztatás a tervek szerint négyéves korban kezdődik
  • európai együttműködés
Írország

Írországban hangsúlyos terület

  • az utazó népcsoportok oktatása
  • a menedékjogot kérők és családtagjaik oktatása
  • a speciális oktatási igényű diákok oktatása
  • kora gyermekkori nevelés 0 és 3 év között
  • idegennyelv-oktatás bevezetése az általános iskolában
  • az IKT alkalmazása az iskolákban
  • európai együttműködés
Izland

Izlandon ugyancsak nagy hangsúlyt kap

  • a kora kisgyermekkori nevelés mint egy négyszintű oktatási rendszer első szintje
  • európai együttműködés
Luxemburg

Luxemburgban a főbb fejlesztési területek:

  • a luxemburgi nyelv tanítása
  • az IKT iskolai alkalmazásának fejlesztése
  • személyiségfejlesztés
  • állampolgári nevelés
  • "a holnap iskolája" program – az iskolai előtti oktatás, az alapfokú oktatás és a szakképzés reformja8
  • európai együttműködés

Luxemburgban a tervek szerint 2001/2002-ben kötelezővé vált

  • az iskola előtti (iskola-előkészítő) nevelés a három éven felüliek
Németország

Németországban az egyes tartományokban külön oktatásügyi kormányzatok és kutatóintézetek működnek, alapjaiban azonban az oktatás egységes és jól érzékelhető közös törekvések vannak. Az egész országra jellemző fő fejlesztési irányok:

  • egyetemi reform, melynek céljai: az egyetemről való kimaradás csökkentése; a tanulmányi idő csökkentése; logikus támogatási rendszer kifejlesztése az új diákok számára; az egyetemek nemzetközivé válásának további erősítése; az egyetemi autonómia erősítése; a szakmai előképzettséggel rendelkezők számára az egyetemre való bejutás könnyítése
  • iskolai önértékelés
  • iskolai autonómia
  • IKT a tanításban/tanulásban
  • állampolgári nevelés
  • generikus/kulcsfontosságú képzettségek/kompetenciák
  • munkához kapcsolódó tanterv kifejlesztése, a munkavállalási képességet erősítendő
  • speciális tanulási igények
  • európai együttműködés
Olaszország

Olaszországban a legfontosabb fejlesztési irány:

  • az oktatás és képzés új rendszerének kialakítása
  • európai együttműködés
Portugália

Portugáliában a fő prioritások:

  • az alapfokú oktatásban: az állampolgári nevelés bevezetése, projektek és a tanulás monitorizálása; kötelező kísérleti természettudományos oktatás; modern idegen nyelvek oktatása
  • a középfokú oktatásban szorosabb kapcsolódás az alapfokú és felsőfokú oktatáshoz, valamint az aktív élethez; projektek; állampolgári nevelés; a munka humán dimenziójának hangsúlyozása; IKT alkalmazása; kereszttantervi területek megjelenése
  • "Oktatás mindenkinek"9 kormányprogram a kimaradások elkerülése, a társadalmi hatékonyság érdekében, melynek elemei: az iskolai kudarcok okainak elemzése; támogató központok létrehozása a programok és projektek megvalósításának támogatására; rendszeres önértékelési gyakorlatok; társadalmi mobilizálás és beavatkozás az iskoláskorúak leszakadásának megelőzésére
  • Alfa program az alapfokú oktatás első ciklusában az anyagi feltételek és a pedagógiai munka gazdagítására10
  • Nóniusz – XXI. század program11 – integrált stratégia kidolgozása az IKT iskolai alkalmazására
  • "Jó remény/Jó gyakorlatok" program12 a következő területekre kiterjedően: a tanulás minősége; az iskolai munka minősége; koherencia a pedagógiai cselekvés és az iskola összefüggésében; kommunikációs technológiák felhasználása pedagógiai előnyök elérése érdekében
  • európai együttműködés
Spanyolország

Spanyolországban a fő fejlesztési irányok:

  • az oktatás minőségéről szóló organikus törvény (LOCE) elfogadás – újszerű elemei: a kisgyermekkori nevelés szabályozása 0–3 év között "iskola-előtti nevelés" 3–6 év között "Gyermeknevelés" (Educación Infantil) – a gyerekek fizikai, intellektuális, érzelmi, szociális és morális fejlesztése történik ebben a szakaszban; a felnőttoktatás állandó oktatásként kezelése
  • iskolavezetés/elszámoltathatóság
  • iskolai autonómia
  • kulcsképzettségek/kompetenciák
  • munkához kapcsolódó tantervek
  • élethosszig tartó tanulás
  • egyenlő lehetőségek
  • idegennyelv-oktatás
  • európai együttműködés
Svédország

Svédországban a fő fejlesztési irányok:

  • az új Oktatási Törvény előkészítése
  • a matematika és a természettudományok iránti érdeklődés erősítése érdekében matematikai nemzeti akcióterv kidolgozása az iskola-előkészítő oktatástól a felsőoktatásig
  • iskolavezetők képzése – elmozdulás a transzmissziós modelltől a transzformációs modell irányában
  • IKT a tanításban és a tanulásban
  • élethosszig tartó tanulás
  • egyenlő feltételek biztosítása nemtől, lakóhelytől, társadalmi és anyagi háttértől függetlenül
  • európai együttműködés

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országokban a stratégiákban mindenhol érzékelhető a felzárkózási igény. Ezen kívül a rendszerváltó (volt szocialista) országokban a vizsgált időszakban zajlott vagy fejeződött be az oktatási rendszer átalakítása a társadalmi elvárásoknak megfelelően.

Ciprus

Cipruson az oktatás prioritásai a nemzeti sajátosságoknak és az utóbbi évtizedekben kialakult történelmi helyzetnek megfelelően a következők:

  • demokratizálás – azaz az egyének méltóságának és egyediségének tiszteletben tartása; a többségi vélemény tiszteletben tartása; a döntéshozatali folyamatban való részvétel lehetőségei; az együttműködés és felelősség erősítése; esélyegyenlőség az iskolai élet valamennyi aspektusában;
  • a nemzeti identitás megtartása és az elfoglalt területek emlékének életben tartása
  • az oktatás minőségének javítása
  • a mindenkori társadalmi-gazdasági tényezőkön alapuló tantervfejlesztés
  • a demokratikus állampolgár értékeinek fejlesztése
  • előnyös feltételek teremtése az együttélésre, az együttműködésre és az intolerancia és xenofóbia elleni harcra
  • a diákok felkészítése a munka világára
  • tanárok és a rendszer irányítói kiválasztása és hatékony képzése
  • az oktatási rendszer átszervezése és modernizálása
  • az élethosszig tartó tanulás
  • a kutatás és technológia fejlesztése
  • szakmai és akadémikus képzettségek összehasonlítása, akkreditálása
  • a tanulási standardok fejlesztése
  • készségek fejlesztése a technológiai fejlesztésekkel és a folytonos tanulás és képzés követelményeivel való megbirkózásra
  • Európai együttműködés
Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban a fő fejlesztési irányok:

  • az új oktatási törvény előkészítése
  • iskolavezetés
  • európai együttműködés
Észtország

Észtországban a prioritások:

  • az oktatás 2010-ig szóló fejlesztési stratégiájának előkészületei
  • a kötelező oktatás szerkezetének átalakítása – 9 évfolyamra kiterjedő tankötelezettség; a 9. év után záróvizsga
  • a szakképzési fejlesztési terv kidolgozása
  • tanártovábbképzés – fókuszai: iskolavezetés; minőségbiztosítás; integráció; az észt mint második idegen nyelv tanítása; észt tanulmányok
  • intézményi önértékelés
  • európai együttműködés
Lengyelország

Lengyelországban prioritást élveznek a következő területek:

  • a közoktatás szerkezetének átalakítása – kötelező az alapfokú oktatáshoz csatlakoztatva az iskola-előkészítőben való részvétel minden hatévesnek; a 6., 9. és 12. évfolyam végén külső, standardizált teljesítménymérés; új iskolatípus – a gimnázium – megjelenése a 6–9. évfolyamon;
  • a család nevelési szerepének támogatása
  • különböző közösségeknek lehetőség teremtése iskolaalapításra és működtetésre
  • a tanulás tartalmának, módszerének és megszervezésének a tanulók pszichológiai és fizikai képességeihez igazítása
  • a fogyatékosok és a szociálisan hátrányos helyzetűeknek lehetőség teremtése arra, hogy minden típusú iskolában tanulhassanak
  • a különösen tehetséges fiatalokról való gondoskodás
  • általánosan hozzáférhető középfokú oktatás
  • lehetőség a felnőttek számára, hogy befejezhessék általános tanulmányaikat
  • az ország különböző régiói, különösen a város és a vidék közötti egyenlőtlenségek csökkentése
  • biztonságos és higiénikus körülmények teremtése az iskolákban és más oktatási intézményekben
  • a környezeti nevelés népszerűsítése
  • különös figyelem fordítása az elárvult, a nehéz gazdasági helyzetben levő, a rossz lakáskörülmények között élő diákokra
  • az oktatásnak a munkaerőpiac igényeihez igazítása
  • a felsőoktatási intézményi autonómia erősödése – a felsőoktatási törvény módosítása következtében
  • multifunkcionális közintézmények, oktatási egységek, Folyamatos Tanulási Központok működtetése a felnőttoktatásban
  • európai együttműködés
Lettország

Lettországban az oktatásfejlesztési irányai:

  • az alapfokú oktatás meghosszabbítása egy évvel, korábbi iskolakezdés, kötelező részvétel az iskola-előkészítésben
  • felnőttoktatási és humán erőforrás fejlesztési tervek a felnőttoktatásban
  • a felsőoktatás a Bolognai deklaráció és a Lisszaboni Konvenciónak megfelelő irányban történő fejlesztése
  • önértékelés – nem kötelező, önértékelési kézikönyv alapján
  • európai együttműködés
Litvánia

Litvániában a következő területek kapnak nagyobb hangsúlyt:

  • a felsőoktatás átszervezése – kettős rendszer: a) felsőfokú szakképzés b) akadémikus képzés
  • profilírozott (profiled) felnőttoktatás – a résztvevők szükségleteihez alakított programok
  • intézményi önértékelés
  • az oktatás problémáihoz való szülői hozzáállás vizsgálatok
  • európai együttműködés
Málta

Máltán az oktatásügy prioritásai:

  • kisgyermekkori nevelés – a Nemzeti Minimális Tanterv része lett
  • tanártovábbképzés
  • IKT tanári alkalmazása
  • átláthatóság, részvétel és minőség biztosítása a kötelező oktatásban
  • speciális tanulási igényekkel rendelkezők bevonása az oktatásba
  • európai együttműködés
Szlovákia

Szlovákiában a főbb fejlesztési irányok:

  • Oktatás- és Képzésfejlesztési Koncepció kidolgozása
  • az alapfokú oktatása decentralizálása és újraszervezése
  • a felsőoktatás szerkezetének közelítése a nyugat-európai modellekhez
  • európai együttműködés
Szlovénia

Szlovéniában a fontosabb fejlesztési területek:

  • a funkcionális és "kulturális" írástudás javítása a felnőttek körében és a felnőttoktatás terének növelése
  • "Program 5000" a munkanélküliek oktatására
  • az óvodáskorú gyerekek bevonása az óvodai oktatásba minél nagyobb számban
  • a jelenleg kötelező egyéves iskola-előkészítő osztály és a nyolcosztályos elemi iskola összevonása egy kilencéves elemi iskolává – elkezdődött 1990–91-ben, háromosztályos ciklusokkal, a régi rendszerben hat osztály elvégzése, az új rendszerben hét osztály elvégzése után lehetőség van rövid időtartamú – két és féléves – szakképzésben való részvételre
  • a lehető legnagyobb arányú általános, szakközépiskolai és szakképző középfokú oktatásban való részvétel ösztönzése
  • az oktatási rendszer különböző kategóriai közötti átjárás lehetőségeinek javítása
  • kiegészítő tevékenységek szervezése a kulturálisan és szociálisan kevésbé támogató környezetből érkező diákok számára
  • egyenlő lehetőségek biztosítása az oktatási rendszer valamennyi szintjén mindkét nem számára
  • gondozási és oktatási lehetőségek növelése a speciális tanulási szükségletekkel rendelkező diákok számára
  • Nemzeti Felsőoktatási terv kidolgozása
  • európai együttműködés

Az előző csoportokba nem tartozó OECD országok

Az alábbiakban azoknak az európai OECD országoknak az oktatási prioritásait tekintjük át, melyek nem tagjai az Európai Uniónak, s nem tartoznak a csatlakozó országok közé sem, illetve a más földrészeken található OECD országok oktatásügyi programjait ismertetjük – földrészek szerint. Az alfabetikus sorrendet a földrészek esetében nem tartjuk be, a fentiekhez kapcsolódóan először az ide tartozó európai országokat vizsgáljuk meg.

Európa

Három európai ország tartozik e csoportba: Norvégia, Svájc és Törökország.

Norvégia

Norvégiában a prioritások:

  • az egész népesség magas általános szintű iskoláztatása
  • egyenlő esélyek az oktatáshoz való hozzáférésben
  • decentralizáció
  • a munkaerőpiac, a társadalom, az egyén hosszú és rövid távú képesítési igényeinek kielégítése
  • szélesebb és általánosabb legyen a kezdeti szakasz az oktatásban, specializálást csak a későbbi szinteken
  • élethosszig tartó tanulás lehetősége
  • kutatás és kutatók toborzása
  • a nemek szerinti teljesítménykülönbségek okainak kutatása
  • idegennyelv-tanítás minden szinten
  • IKT alkalmazása
  • európai együttműködés
Svájc

Svájcban a legnagyobb hangsúlyt a következő területek kapják:

  • a 26 különböző kantonális rendszer harmonizálása
  • kompetencia- és készségszintek meghatározása valamennyi 2, 6. és 9. évfolyamos diák számára
  • az óvoda és az iskola egymáshoz közelítése
  • integrált speciális oktatás
  • a tanári hatékonyság tematikus áttekintése
Törökország

Törökországban a prioritások – elsősorban az Európai Uniós csatlakozás lehetőségét szem előtt tartva – a következők:

  • az 1997-ben kezdődött, a diákközpontú oktatást célzó oktatási reform
  • az átlagos iskoláztatási idő 5 évről legalább 8 évre emelése
  • a fiúk és lányok, vidékiek és városiak oktatási szintjének kiegyenlítése
  • az EU indikátorok szintjének elérése minden szinten
  • a diákok tanulmányi sikereinek növelése minden szinten
  • tankönyvfejlesztés
  • a források hatékonyabb felhasználása beruházásokra és folyó kiadásokra
  • specializációs szolgáltatások lehetőségeinek megteremtése minden szinten
  • idegennyelv-tanulás – legalább egy nyelvet tanuljon minden diák, ha lehetséges, kettőt
  • Nyitott Alapfokú Iskola13 – mindazoknak, akik már nem tanköteles korúak, de nem fejezték be az alapfokú tanulmányokat
  • tehetséggondozás kisgyermekkortól kezdve
  • oktatási és tanulási lehetőségek biztosítása mindenkinek, minden helyen és időben az információs központokban
  • távoktatás
  • a tanárhiány enyhítésére több tanár képzése
  • rossz klimatikus és közlekedési viszonyok között élőknek iskolabuszok
Amerika

Az amerikai kontinensen három OECD ország található: az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó. Mindhárom ország föderatív jellegű államszövetség. Ennek megfelelően vannak az egész országra vonatkozó stratégiák, fejlesztések, de az egyes tagállamok önállóságának következtében nagyon sok a helyi program, melyek tükrözik a helyi sajátosságokat, igényeket. A következő felsorolásban ez különösen Kanada esetében lesz látható, ahol a leginkább érzékelhetők a különbségek az egyes tagállamok között.

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok oktatásügyi programjai és prioritásai:

  • a 2001-es "No Child Left Behind"14 (Egyetlen gyereket se hagyunk leszakadni) törvény négy pillérre épülve:
    • elszámoltathatóság az eredményekről
    • tudományos kutatásra alapozva annak hangsúlyozása, hogy mi működik
    • nagyobb szülői választási lehetőségek
    • nagyobb helyi ellenőrzés és rugalmasság
  • "Jó kezdés, okosodás" ("Good Start, Growing Smart") program15 – minőségi kritériumok, standardok megfogalmazása a kora gyerekkori nevelés területén
  • "Horgony Iskola" ("Anchor School") project16 17 – bevándorlók oktatására és az oktatási rendszerben tartására
    • elemei: segélyvonal rendszer, hordozható helyi hálózat, Intranet, egyénre szabott tervezés és értékelés és elektronikus portfoliók.
  • "Felgyorsult Iskola" ("Accelerated Schools"18)
    • "K-8" (óvodától a 8. évfolyamig) lassítás helyett gyorsítás jellemzi ezt az iskolát – minden gyereket úgy kezelve, mint a kiemelkedően tehetségeseket
  • "QUEST" iskolák19 – teljes körű minőségbiztosítás elemeit alkalmazva
  • "Városi Tanulási Központok" ("Urban Learning Centres"20) – szorosan kapcsolódva a helyi közösséghez szegény, városi környezetben
  • "ATLAS " – iskolák
    • "preK-12" (óvodás kor előttől a 12. évfolyamig) – tanulási pályatervek minden tanulónak egyénre szabva
  • "Átfogó Iskolai Reform Program" ("Comprehensive School Reform Program"21) – kutatás, fejlesztés, technikai segítség, disszemináció a főbb elemei
  • "Siker mindenkinek" ("Success for All"22) olvasási program – kora gyermekkortól, bevonva a családot, a közösséget, integrált szolgálatokat
  • kora kisgyermekkori nevelés – olvasás-előkészítés
  • rendszeres olvasás- és matematikai készség mérés
  • részletes adatok, jelentések készíttetése az egyes iskolákról
  • tanári minőség (2005/06 végére csak magasan képzett tanárok taníthatnak)
  • rugalmasság az iskolai pedagógiai programokban
  • tudományos kutatás által alátámasztott tanítási technikák elterjesztése
  • könyvtárfejlesztés
  • vándorló gyerekek tanítása
  • családi írás-olvasás program
  • természettudományos és matematikaoktatás
  • az oktatási teljesítmény értékelése
  • az olvasáshoz és nyelvtanuláshoz kapcsolódó tantervek és tanítás
  • oktatásirányítás, vezetés
  • megnövekedett tanulási lehetőségek
  • család- és közösségi kapcsolatok az iskolával
  • az iskolák átalakítása
  • standard-alapú oktatási gyakorlat
  • egymástól sokban különböző gyerekek tanítása
  • technológia
  • mai technológiák felszabadítása a holnap diákjai számára
Kanada
  • Yukon prioritásai:
    • mérési, értékelési program 13 és 16 éveseknél – írás/olvasás, természettudomány és matematika23
    • franciatanítás – francia és nem francia anyanyelvűeknek egyaránt
    • speciális oktatás – pilot program tíz iskolában autisták oktatására 2003 szeptembertől24
  • Saskatchewan proiritása:
    • SchoolPLUS25 program – az iskola mint a tanulás központja, bevonva a szülőket, a közösség tagjait, más humán szolgálatokat
  • Quebec Stratégiai Oktatási Tervének prioritásai:
    • a fiatalok mind nagyobb arányban maradjanak az oktatási rendszerben
    • a tanítási programok tükrözzék a mai világ és a változó munkaerőpiac realitásai
    • olyan képesítéseket adni a fiataloknak, melyek összhangban vannak képességeikkel és lehetővé teszik a munkavállalást és a munkaerőpiacon maradást
    • az egyetemek teljesítményének javítása a tanítás minőségére, az irányítás hatékonyságára és a társadalmi igényekre való reagálásra vonatkozóan
  • Ontario prioritásai:
    • a közoktatás minőségének javítása
    • biztonságos iskolai környezet
    • modern és szigorú tanterv
    • a végzős középiskolásoknak minden információ megadása, amihez további életpályájuk választásához szükségük van
    • elszámoltathatóság a szülők, diákok és adófizetők előtt
    • Ontario felsőoktatása hozzáférhető lesz minden ontarioi diák előtt, akinek megfelelő végzettsége van, és tovább kíván tanulni
  • New Brunswick prioritásai:
    • kiemelkedő eredmények elérésének lehetősége minden diák számára
    • a gyermek holisztikus fejlődése
    • erős, sikeres iskolák a közösség aktív támogatásával
    • sikeres átmenet a továbbtanulás illetve a szakképzés irányában
    • elszámoltathatóság az egész oktatási rendszerben
  • British Columbia prioritásai:
    • a egész oktatás rendszer a diákok tanulmányi teljesítményeinek javítására összpontosítsa figyelmét
    • elszámoltathatóság legyen hatékony a rendszer valamennyi szintjén
    • iskolai autonómia
    • rugalmasság, nagyobb választási lehetőségek biztosítása az iskolaszékeknek, szülőknek és diákoknak egyaránt
    • érthető, átlátható, lakosság-alapú finanszírozás
    • Iskolai Tervezési Tanácsok létrehozása – a szülői részvétel fontosságának erősítése
    • biztonságos iskolák
  • Az Északnyugati Területek (Northwest Territories) prioritásai:
    • kisgyermekkori fejlesztési akcióterv – korai írástudás; beszéd- és nyelvfejlesztés; egészséges gyermek
    • írás/olvasás stratégia
  • Új-Skócia (Nova Scotia) prioritásai:
    • alapfokú oktatás
    • siker minden diáknak
    • minőségi tanítás
    • informált, bevont szülők
    • biztonságos iskolák, egészséges diákok
    • elszámoltathatóság
    • élethosszig tartó tanulás
  • Újfoundland és Labrador (Newfoundland and Labrador) prioritásai:
    • K-12 írás/olvasástudás
      • "Az olvasás szeretetéért Verseny"26
      • az első nyelvre fordított óraszám növelése
      • információs csomag a kisebbségi nyelvet beszélőket tanító tanárok számára
      • tanártovábbképzés az olvasást, beszédet és írást tanítók számára, stb.
    • Felnőtt írás/olvasástudás
      • Írás/olvasástudási ösztöndíj program
      • "Olvass és légy sikeres" (Read and Succeed27) kampány az olvasás ösztönzésére, stb.
    • Tantervfejlesztés
      • Regionális tantervek
    • Diáktámogatási rendszerek
      • autistákat, tanulási nehézségekkel küszködőket, érzelmi viselkedési zavarokat mutatókat tanító tanárok illetményének növelése
      • Új Biztonságos és Gondoskodó Iskolák (Safe and Caring Schools)28 kezdeményezés keretében trénerek alkalmazása különböző segédeszközök juttatása a speciális tanulási igényű gyerekeknek
      • tanári kézikönyv megjelentetése kommunikációs zavarokról, stb.
    • Diákteljesítmény értékelés
Mexikó

Mexikóban a stratégiai programok a következők:

  • Nemzeti Oktatási program 2001–200629
  • Innovációs és Minőségi program30
  • Minőségi iskolák31
  • Nemzeti Olvasási Program32
  • élethosszig tartó tanulás
  • iskolai önértékelés
Ausztrália és Óceánia
Ausztrália

Ausztrália oktatásügyi programjai és prioritásai:

  • "Mindannyiunk számára hozzáférhető" Kormányprogram33 – fejezetei: "A tanulók támogatása és gondoskodás róluk"; "Releváns és kihívást jelentő tanulás"; "A jövő állampolgárainak nevelése"; "Szülők, gondozók, közösségek bevonása az oktatásba"
  • Szakoktatási és -képzési Stratégiai Terv 2002–200434
  • Fiatalok Keretprogramja35 – hozzáférhető és egyenlőségen alapuló oktatás
  • Korai Beavatkozási Terv36 – magatartásbeli, egészségügyi, stb. problémák esetére
  • Családtámogatási Terv37 – a Korai Beavatkozási Tervben érintettek családjai számára
  • Nemek szerinti Egyenlőség Stratégiája38
  • Iskola-előkészítő (Pre-schools) Stratégiai Kormányterv
  • "Tanulási pályatervek" (Pathway Plans39 ) minden gyereknek
  • IKT a tanulásban és tanításban
  • szakoktatási és -képzési tervezés
  • a minőség és állandó fejlesztés kultúrájára épülő oktatási és képzési rendszer kialakítása
  • befogadó, innovatív és jövő-orientált tanterv
  • a 15–19 évesek mind nagyobb hányadának bekapcsolódása az oktatásba és az oktatásban maradása
  • komplex, intenzív igényekkel rendelkező fiatalok számára kulturálisan megfelelő, megelőzési és támogatási programok nyújtása
  • őslakos családok gyerekei számára ugyanolyan társadalmi és oktatási eredmények elérése lehetőségének biztosítása
  • fogyatékkal élők számára ugyanolyan támogatási, s ahol szükséges, alternatív programok nyújtása
  • jó képességű, fenntartható és innovatív munkaerő képzése
  • partnerségek kialakítása a munkahelyi képzés és a kötelező oktatás között
  • a szervezeti tanulás
  • hatékony iskolaigazgatás
Új-Zéland

Új-Zéland prioritásai:

  • harmadik szintű oktatási stratégia – egyetemek és szakképzés
  • új – standardokra épülő tanulmányi eredményeket bizonyító – bizonyítványok kiadása
  • IKT programok, internet hozzáférés, laptopok iskolaigazgatóknak
  • kisgyermekkori nevelési stratégia különös tekintettel a maori és csendes-óceáni közösségekre
  • olvasásjavítás (Reading Recovery)40
  • külföldi diákok szánmának növelése
  • írás/olvasáskészség és számoláskészség stratégia az alapfokú oktatásban
  • korai olvasási jártasság elérése
  • a kudarccal fenyegetett diákok teljes körű Oktatási Programja
  • feszültségcsökkentés kezdeményezés – iskolacsoportosulások, a legjobb gyakorlatok átadása különösen a Maori közösségben
Ázsia
Japán

Japánban a következő területek kapják a legnagyobb hangsúlyt:

  • az angoltanítás, angol nyelvű oktatás jelentős fejlesztése az alapfokú oktatásban "Japánul angol képességekkel" ("Japanese with English abilities")41
  • a japán felsőoktatás átalakítása – az ismeretmennyiség növelése helyett átfogó "intelligenciafejlesztés"
  • élethosszig tartó tanulás
Koreai Köztársaság

Korea prioritásai az oktatásügy területén:

  • Brain Korea 21 (Koreai Értelem a XXI. században) program42 – az oktatás adaptálása az információs korhoz
  • IKT használat
  • humánerőforrás-fejlesztési stratégiák
  • munkakompetenciák fejlesztése
  • élethosszig tartó tanulás
  • a társadalmilag marginalizált csoportok készségfejlesztése
  • társadalmi bizalom és állampolgáriság formálása
  • tehetséges gyerekek korai felismerése és tanítása
  • az egyetemek szerepének és funkciójának megújítása
  • a nők részvételi arányának növelése
  • alkalmazkodás az információs korhoz

A fejlesztési irányok és stratégiák összehasonlító áttekintése

Az Európai Unió és az OECD egyaránt fel kívánja tárni a közös törekvéseket, és törekszik az egységesítésre. Mindkét rendszer törekszik arra, hogy átfogó képe legyen az oktatási stratégiákról, fejlesztési irányokról, s közös fejlesztési területeket kíván meghatározni. Az alábbiakban a fentiekben ismertetett fejlesztési irányok, stratégiákat Az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram stratégiai célkitűzései szerint csoportosítva olvashatjuk. Azért választottuk ezt a csoportosítást, mert Magyarország ennek a munkaprogramnak a megvalósításában fog részt venni, így kézenfekvőnek tűnt ennek a rendszernek az alkalmazása.

Az Európai Uniós stratégiai célkitűzések a következők:

  1. Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása
    1.1 A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése
    1.2 A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése
    1.3 Az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) való hozzáférés biztosítása mindenki számára
    1.4 A tudományos és műszaki tanulmányokat folytató diákok számának emelése
    1.5 Az erőforrások legjobb kihasználása
  2. Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára
    2.1 Nyitott tanulási környezet
    2.2 A tanulás vonzóbbá tétele
    2.3 Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása
  3. Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé
    3.1 A kapcsolódási pontok megerősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában
    3.2 A vállalkozó szellem fejlesztése
    3.3 Az idegennyelv-tanulás fejlesztése
    3.4 A mobilitás erősítése
    3.5 Az európai együttműködés erősítése

1. Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása

1.1 A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése
A fejlesztés tartalma
Ország
A tanárképzés felülvizsgálata
Belgium
(Flamand Közösség)
"Jobb oktatást" program – a tanárképzés javítása
Dánia
Tanárok átjárása az alapfokú és középfokú oktatás között
Egyesült Királyság (Skócia)
A tanárok hatékony kiválasztása és képzése
Ciprus
Tanártovábbképzés fejlesztése
Észtország, Málta, Törökország
"Tanári minőség" javítása (2005/06 végére csak magasan képzett tanárok taníthatnak)
USA
Tudományos kutatás által alátámasztott tanítási technikák elterjesztése
USA
Tanártovábbképzés az olvasást, beszédet és írást tanítók számára
Kanada
1.2 A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése
A fejlesztés tartalma
Ország
Kereszttantervek, iránymutató dokumentumok kidolgozása
Belgium
(Flamand Közösség)
"Jobb oktatást" program – tananyagfejlesztés
Dánia
A foglalkoztathatósághoz, alkalmazkodáshoz szükséges készségek kifejlesztése
Dánia
Szélesebb és általánosabb kezdeti szakasz, specializálás csak később
Norvégia
Az óvoda és az iskola egymáshoz közelítése
Svájc
Magas színvonalú kisgyermekkori nevelés és gondozás minél több gyerek számára
Egyesült Királyság, Szlovénia
0–3 évesek, 2–3 évesek oktatása, nevelése
Egyesült Királyság (Wales), Írország, Spanyolország
A kora kisgyermekkori nevelés mint egy négyszintű oktatási rendszer első szintje
Izland
Kisgyermekkori nevelés – a Nemzeti Minimális Tanterv része
Málta
Kora kisgyermekkori nevelés – olvasás-előkészítés
USA, Új-Zéland
Kisgyermekkori fejlesztési akcióterv – korai írástudás, beszéd- és nyelvfejlesztés; egészséges gyermek
Kanada
"Jó kezdés, okosodás"
(Good Start, Growing Smart) program – a kora gyermekkori nevelésben
USA
"Siker mindenkinek"
(Success for All) – olvasási program – kora gyermekkortól, bevonva a családot, a közösséget, integrált szolgálatokat
USA
Írás/olvasás fejlesztés K-12
(óvodától a 12. évfolyamig)
Kanada
"Olvasásjavítás" (Reading Recovery)
Új-Zéland, Ausztrália, Canada, Egyesült Királyság (Anglia, Észak-Írország, Wales), USA
Írás/olvasás és számoláskészség stratégia az alapfokú oktatásban
Új-zéland
Nemzeti Olvasási Program
Mexikó
Egészségnevelés
Egyesült Királyság
Környezeti kutatás a fenntarthatóság oktatása
Egyesült Királyság
Környezeti nevelés
Lengyelország
Az életre való tanulás
Egyesült Királyság
Tantárgyi integráció a természettudományok terén
Hollandia
Tantárgyi integráció a humán tárgyak terén
Hollandia
Tantárgyi integráció a művészeti oktatásban
Hollandia
Generikus/kulcsfontosságú képzettségek/kompetenciák kialakítása
Németország, Spanyolország
Készségfejlesztés a technológia területén
Ciprus
Mai technológiák "felszabadítása" a holnap diákjai számára
USA
Munkakompetenciák fejlesztése
Korea
1.3 Az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) való hozzáférés biztosítása mindenki számára
A fejlesztés tartalma
Ország
IKT az alapfokú oktatásban
Belgium
(Flamand Közösség)
IKT az alap-és középfokú oktatásban
Írország, Luxemburg
IKT a középfokú oktatásban
Portugália
Az IKT integrálása a mindennapi kommunikációba, tanulásba és iskolai innovációba
Belgium
(Francia Közösség)
IKT a tanításban/tanulásban
Németország, Svédország, Ausztrália, Korea, Norvégia
IKT tanári alkalmazása
Málta
Információs Oktatási és Kutatási Stratégia
Finnország
Nemzeti információs társadalom stratégia
Finnország
Nóniusz – XXI. század program – integrált stratégia kidolgozása az IKT iskolai alkalmazására
Portugália
"Koreai értelem a XXI. században" (Brain Korea 21) program – az oktatás adaptálása az információs korhoz
Korea
IKT programok, internet hozzáférés, laptopok iskolaigazgatóknak
Új-Zéland
1.4 A tudományos és műszaki tanulmányokat folytató diákok számának emelése
A fejlesztés tartalma
Ország
"Jobb oktatást" program - a természettudományos oktatás modernizálása
Dánia
Műszaki főiskolák fejlesztése a városokban
Egyesült Királyság
Osztálylétszámok csökkentése, a diák/tanár arány javítása a matematikaoktatásban
Egyesült Királyság (Skócia)
Finn know-how a matematikában és természettudományokban 2002-ben
Finnország
Tantárgyi integráció a természettudományok terén
Hollandia
Kísérleteken alapuló természettudományos oktatás
Portugália
Matematikai nemzeti akcióterv kidolgozása az iskola-előkészítő oktatástól a felsőoktatásig
Svédország
Természettudományos és matematikaoktatás fejlesztése
USA
1.5 Az erőforrások legjobb kihasználása
A fejlesztés tartalma
Ország
A kormány különböző szektorai és a közszolgálatok közötti jobb együttműködés elérése
Egyesült Királyság
Kormánytervezet az iskolák finanszírozási rendszerében a stabilitás és a bizalom visszaállítására
Egyesült Királyság
(Anglia)
A források hatékonyabb felhasználása beruházásokra és folyó kiadásokra
Törökország
Érthető, átlátható, lakosság-alapú finanszírozás
Kanada
Megfelelő iskolaépületek
Egyesült Királyság
(Skócia)
Nagyobb felelősség átruházása az iskolaigazgatókra költségvetési kérdésekben
Egyesült Királyság
(Skócia)
QUEST iskolák - teljes körű minőségbiztosítást alkalmazva
USA
A minőség és állandó fejlesztés kultúrájára épülő oktatási és képzési rendszer kialakítása
Ausztrália
Iskolai önértékelés
Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Mexikó

2. Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára

2.1 Nyitott tanulási környezet
A fejlesztés tartalma
Ország
Mind szélesebb részvétel az oktatási folyamatban – minden oktatási szinten
Belgium (Flamand Közösség), Szlovénia, Törökország
A 15–19 évesek mind nagyobb hányadának bekapcsolódása az oktatásba és az oktatásban maradása
Ausztrália, Kanada
Az élethosszig tartó tanulás átfogó stratégiájának kidolgozása
Belgium (Flamand Közösség), Dánia, Spanyolország, Svédország, Ciprus, Japán, Kanada, Korea, Norvégia, Mexikó
Mindannak a tudásnak elismerése, amit a fiatalok máshol (nem az iskolában) szereztek
Egyesült Királyság (Wales)
Az iskolai tantárgyaktól független tanulás a középiskolában
Hollandia
Nyitott Alapfokú Iskola
Törökország
Rugalmasság az iskolai pedagógiai programokban
USA, Kanada
Az oktatási rendszer különböző kategóriái közötti átjárás lehetőségeinek biztosítása
Szlovénia
Befogadó, innovatív és jövő-orientált tanterv
Ausztrália
2.2 A tanulás vonzóbbá tétele
A fejlesztés tartalma
Ország
Az iskolai kudarcok elleni küzdelem – különösen a tankötelezettség első éveiben
Belgium
(Flamand Közösség)
Rugalmas és kihívást jelentő oktatási fázis kialakítása a 14–19 éves korosztály számára
Egyesült Királyság
Sokkal több fiatal motiválása, hogy ismét elkezdjen tanulni
Egyesült Királyság
"ATLAS" iskolák pre-K-12
(óvodáskor előttől a 12. évfolyamig) – tanulási pályatervek minden tanulónak egyénre szabva
USA
Tanulási pályatervek (Pathway Plans) minden gyereknek
Ausztrália
14 és 19 évesek tanulási útjai
Egyesült Királyság
A diákok választási lehetőségeinek növelése
Egyesült Királyság (Skócia)
5–14 évesek túlterheltségének csökkentése
Egyesült Királyság (Skócia)
Profilírozott (profiled) felsőoktatás
Litvánia
2.3 Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása
A fejlesztés tartalma
Ország
Az egyenlő esélyek elősegítésére irányuló politikák
Belgium (Flamand Közösség), Spanyolország, Svédország, Norvégia, Törökország
Nemek szerinti specifikus képzés és karrierkilátások
Ausztria
A nemek szerinti teljesítménykülönbségek okainak kutatása
Norvégia
Egyenlő lehetőségek biztosítása az oktatási rendszer valamennyi szintjén mindkét nem számára
Szlovénia, Ausztrália, Törökország
A nők részvételi arányának növelése
Korea
"Fiatalok Keretprogramja" (Youth Framework) – hozzáférhető és egyenlőségen alapuló oktatás
Ausztrália
A hátrányos helyzetűek, rosszul teljesítők teljesítményének javítása
Egyesült Királyság, Lengyelország, Új-Zéland
A társadalmilag marginalizált csoportok készségfejlesztése
Korea
Kisgyermekkori nevelési stratégia különös tekintettel a maori és csendes-óceáni közösségekre
Új-Zéland
Tanulási támogatás nyújtása a tehetséges diákoknak
Egyesült Királyság, Korea, Lengyelország, Szlovénia, Törökország
Komplex, intenzív igényekkel rendelkező fiatalok számára kulturálisan megfelelő megelőzési és támogatási programok
Ausztrália
"Egyetlen gyereket se hagyunk leszakadni" (No Child Left Behind) program
USA
"Korai Beavatkozási Terv" (Early Intervention Plan) – magatartásbeli, egészségügyi, stb. problémák esetére
Ausztrália, Egyesült Királyság, Kanada, USA
"Családtámogatási Terv" – a Korai Beavatkozási Tervben érintettek számára
Ausztrália
Mentori tevékenység
Egyesült Királyság
Állampolgári nevelés
Egyesült Királyság, Luxemburg, Németország, Portugália
Beacon iskolák – jó gyakorlat terjesztése: szülők bevonása, speciális oktatás, tehetséges diákokkal való foglalkozás
Egyesült Királyság (Anglia)
"Jó remény/Jó gyakorlatok" program
Portugália
A felnőttek írás- olvasástudásának, számolási és nyelvi készségeinek fejlesztése
Egyesült Királyság (Anglia), Kanada
Funkcionális és kulturális írástudás javítása a felnőttek körében
Szlovénia
A felnőttoktatás permanens oktatásként kezelése
Spanyolország
Multifunkcionális közintézmények, oktatási egységek, Folyamatos Tanulási Központok működtetése a felnőttoktatásban
Lengyelország
Felnőttoktatási és humán erőforrás fejlesztési programok a felsőoktatásban
Lettország
Profilírozott (profiled) felsőoktatás
Litvánia
Elszámoltathatóság a szülők, diákok és adófizetők előtt
Kanada, Spanyolország
Erős, sikeres iskolák a közösség támogatásával
Kanada
Iskolai Tervezési Tanácsok létrehozása – a szülői részvétel fontosságának erősítése
A szülők mind nagyobb mértékű bevonása
Egyesült Királyság (Skócia), Lengyelország, USA, Kanada
A család és közösségi kapcsolatok fejlesztése az iskolával
USA
"Mindannyiunk számára hozzáférhető" (Within Reach of Us All) kormányprogram – 4. fejezet Szülők, gondozók, közösségek bevonása az oktatásba
Ausztrália
SchoolPLUS43 program – az iskola mint a tanulás központja, bevonva a szülőket, a közösség tagjait, más humán szolgálatokat
Kanada
Családi írás/olvasás program
USA
"Siker mindenkinek" (Success for All) – olvasási program – kora gyermekkortól, bevonva a családot, a közösséget, integrált szolgálatokat
USA
Második esély iskolái
Egyesült Királyság (Anglia), Görögország
Őslakos családok gyerekeinek ugyanolyan társadalmi és oktatási eredmények elérése lehetőségének biztosítása
Ausztrália
Utazó/vándorló gyerekek oktatása
Írország, USA
A menedékjogot kérők és családtagjaik oktatása
Írország
A speciális tanulási/oktatási igényű diákok oktatása
Írország, Németország, Lengyelország, Málta, Szlovénia, Ausztrália, Kanada, Svájc
"Horgony iskola" (Anchor School) projekt – a bevándorlók oktatására és az oktatási rendszerben tartására
USA
Egymástól sokban különböző gyerekek tanítása
USA
"Oktatás mindenkinek" program a kimaradások elkerülésére
Portugália
Előnyös feltételek teremtése az együttélésre, az együttműködésre és az intolerancia és xenofóbia elleni harcra
Ciprus
Az ország különböző régiói, különösen a város és vidék közötti egyenlőtlenségek csökkentése
Lengyelország
"Program 5000" a munkanélküliek oktatására
Szlovénia
"Felgyorsult Iskola" (Accelerated Schools) K-8 (óvodától a 8. évfolyamig) lassítás helyett gyorsítás – minden gyereket úgy kezelnek, mint a kiemelkedően tehetségeseket
USA
QuESt iskolák – teljes körű minőségbiztosítást alkalmazva
USA
"Városi Tanulási Központok" – szorosan kapcsolódva a helyi közösséghez szegény, városi környezetben)
USA
Feszültségcsökkentés kezdeményezés – iskolacsoportosulások, a legjobb gyakorlatok átadása – különösen a maori közösségekben
Új-Zéland

3. Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé

3.1 A kapcsolódási pontok megerősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában
A fejlesztés tartalma
Ország
Szakképző cégek – az üzleti élet bevezetése az iskolába
Ausztria
"Jobb oktatást" program – az ipar és az oktatás kapcsolatainak javítása
Dánia
Partnerségek kialakítása a munkahelyi képzés és a kötelező oktatás között
Ausztrália
Jó képességű, fenntartható és innovatív munkaerő képzése
Ausztrália
Az egyének és a vállalatok érdekeinek figyelembe vétele az ismeretek és jártasságok területén
Dánia, Norvégia
Az oktatásnak a munkaerőpiac igényeihez történő igazítása
Lengyelország, Kanada, Norvégia
A munkaerő szakmai képzettségének fejlesztése, különösen néhány felnőtt esetében az alapképzettségeké
Egyesült Királyság
Képességekkel összhangban lévő képesítések, melyek lehetővé teszik a munkavállalást és a munkaerőpiacon maradást
Kanada
A főiskolák és képzési intézmények jobban vegyék figyelembe a munkaadók és a tanulók szükségleteit
Egyesült Királyság
Közösségi alapú, munkához kapcsolódó oktatás a tanulásban kevésbé sikeres diákoknak
Egyesült Királyság
A munka humán dimenziójának hangsúlyozása
Portugália
Munkához kapcsolódó tantervek
Németország, Spanyolország
A mindenkori társadalmi-gazdasági tényezőkön alapuló tantervfejlesztés
Ciprus
Felkészítés a munka világára
Ciprus
3.2 A vállalkozó szellem fejlesztése
A fejlesztés tartalma
Ország
Szakképző cégek – az üzleti élet bevezetése az iskolába
Ausztria
Partnerségek kialakítása a munkahelyi képzés és a kötelező oktatás között
Ausztrália
3.3 Az idegennyelv-tanulás fejlesztése
A fejlesztés tartalma
Ország
Idegennyelv-tanulás valamennyi iskolatípusban
Ausztria, Norvégia, Spanyolország,
Idegennyelv-oktatás az alapfokú iskolákban
Írország, Portugália
Két tannyelvű oktatási pilot projektek
Ausztria
Legalább egy, lehetőség szerint két idegen nyelv oktatása
Törökország
Modern nyelvek tanítása
Egyesült Királyság (Anglia)
Az első nyelvre fordított óraszám növelése
Kanada
Az angoltanítás, angol nyelvű oktatás jelentős fejlesztése az alapfokú oktatásban "Japánul angol képességekkel" (Japanese with English Abilities)
Japán
3.4 A mobilitás erősítése
A fejlesztés tartalma
Ország
SOCRATES
Valamennyi európai ország:
EU-tagok, csatlakozók, EU-n kívüliek
YOUTH
Valamennyi európai ország
Cserekapcsolatok
Valamennyi európai ország
3.5 Az európai együttműködés erősítése
A fejlesztés tartalma
Ország
SOCRATES
Valamennyi európai ország
Bilaterális megállapodások
Valamennyi európai ország
Multilaterális megállapodások
Valamennyi európai ország

Kirajzolódó tendenciák

Az alábbiakban néhány, az OECD, az Európai Unió tagországai és a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozó országokban világosan körvonalazódó tendenciát veszünk sorra.

Számos országban ebben az időszakban történik az oktatási rendszer szerkezetének átalakítása, tartalmi megújítása és ezzel többnyire összefüggésben az oktatási törvény felülvizsgálata, módosítása, elfogadása.

A közoktatási rendszer, illetve a felsőoktatás átalakítása zajlik a következő országokban:

  • az Egyesült Királyságban a középfokú oktatás átalakítása folyik,
  • Franciaországban a közoktatási rendszer decentralizálása történik, illetve a felsőoktatás szerkezetének a Bolognai Deklarációban foglaltakhoz igazítása,
  • Németországban egyetemi reform van napirenden,
  • Olaszországban az oktatás és képzés új rendszerének kialakítása zajlik,
  • Észtországban szerkezetátalakítás volt napirenden – immáron 9 évfolyamra terjed ki a tankötelezettség,
  • Hollandiában az iskoláztatás alsó korhatárát négy éves korra vitték le,
  • Lengyelországban átalakult a közoktatás szerkezet – kötelezővé vált az alapfokú oktatáshoz csatlakoztatva az iskola-előkészítőben való részvétel minden hatévesnek, s megjelent egy új iskolatípus – a gimnázium 6–9. évfolyamon
  • Lettországban az alapfokú oktatást meghosszabbították egy évvel, korábbra tolódott az iskolakezdés, kötelező a részvétel az iskola-előkészítésben, a felnőttoktatást a Bolognai Deklaráció és a Lisszaboni Konvenciónak
  • Litvániában átszervezték a felsőoktatást – kettős rendszert alakítva ki: a) felsőfokú szakképzés b) akadémikus képzés,
  • Szlovákiában az alapfokú oktatás decentralizálása majd újraszervezése zajlott, míg a felsőoktatás szerkezetét közelítették a nyugat-európai modellhez, Szlovéniában az egyéves iskola-előkészítő osztályt és a nyolcosztályos elemi iskolát összevonták egy kilenc-évfolyamos elemei iskolává,
  • Koreában megújul az egyetemek szerepe és funkciója.

Megfigyelhető, hogy azokban az esetekben, amikor meghosszabbodott a tankötelezettség, szinte kivétel nélkül mindig korábbra került az iskolakezdés, tehát az eddiginél hamarabb kerülnek be a közoktatás rendszerébe a gyerekek.

Új közoktatási alapdokumentumok készülnek, illetve születtek:

  • Spanyolországban elfogadták az Oktatás minőségéről szóló organikus törvényt (LOCE)
  • A Cseh Köztársaságban az oktatási törvény előkészítése folyik,
  • Svédországban Új Oktatási Törvény készül.

Számos országban alkalmazzák a minőségbiztosítást, illetve annak egyes elemeit. Leginkább az iskolai, intézményi önértékelés terjedt el, ehhez segédkönyvek is készültek, használatuk azonban nem feltétlenül kötelező.

A kisgyermekkori nevelés a vizsgált országok nagy többségében kiemelt terület. Nincs konszenzus abban a tekintetben, hogy mely korosztályt jelöl a terminus, vannak országok, ahol 0–3 évesekre használják a kifejezést, máshol a 2–3 évesekre, de olyan ország is van (Izland), ahol mindazok ebbe a korcsoportba tartoznak, akik még nem érték el a tankötelezettség alsó határát.

A kisgyermekkori nevelésre jellemző, hogy a tevékenység nagy része ebben az életkorban játék, de számos esetben elkezdődik az olvasás előkészítése. Nem direkt olvasástanításról van szó, hanem egyrészt annak felismeréséről, hogy egy szöveget hogyan kell nézni, balról jobbra és felülről lefelé kell követni, másrészt annak tudatosulásáról, hogy a szöveg szavakból, a szavak betűktől állnak. Az olvasás ebben az életkorban közösségi tevékenység, először csak figyelemmel kísérik a gyerekek, ahogyan a tanár, a szülő vagy más felnőtt olvas, közösen nézegetik a szövegeket, a könyveket, s így jutnak el odáig, hogy szavakat felismerjenek. Figyelemre méltó sajátosság, hogy nem arról van, szó, hogy korábban kezdve az olvasástanulást gyorsabban, az első osztály előtt már folyamatosan kell olvasni. A folyamatos és értő olvasásig egyes programok esetében például csak hat év alatt kell eljutni. Fontos, hogy a szövegek, melyeket olvasnak, nem tankönyvből valók, hanem kis füzetecskék, könyvecskék, ennek a korosztálynak íródott történetek.

Az olvasás minden tekintetben központi kérdés, mivel a legtöbb tanulmányi teljesítmény alapjában az értő olvasás áll. Ezért kulcskérdés, hogy ne legyenek olyan gyerekek, akik ezen a területen leszakadnak. Különböző programok léteznek arra, hogy egy gyerek se legyen sikertelen az olvasásban. Családi olvasási programoktól kezdve, ahol adott esetben először a szülőket tanítják meg olvasni, hogy a későbbiekben ők tudjanak együtt olvasni gyerekükkel, az olyan projekteken keresztül, mint a "Siker mindenkinek", amelybe a szűkebb és tágabb közösség tagjait, integrált szolgálatokat is bevonják, egészen az úgynevezett "Olvasásjavítási" programokig, amelynek keretében egyéni foglalkozással segítik a potenciális leszakadókat.

Az IKT alkalmazása gyakorlatilag minden országban kiemelten kezelendő terület. A közös törekvések közé tartozik, hogy az osztálytermekben, iskolákban megfelelő számban és minőségben legyenek számítógépek, de ez csak a minimális célkitűzés. A tanárok IKT ismereteinek bővítése az egyik legfontosabb feladat. Ez történhet az alapképzés során, illetve tanári továbbképzéseken. Számos esetben a tanárok, iskolaigazgatók könnyebb számítógéphez jutását is segítik, akár úgy, hogy kedvezményekkel, akár úgy, hogy ingyen juthatnak PC-hez, internet-hozzáféréshez, laptophoz. Ennek fejében viszont elvárják az IKT alkalmazását a tanításban.

Érdekes a helyzet a diákok tanulmányi teljesítményének rendszeres mérésével, értékelésével kapcsolatban. A legtöbb országban van rendszeres, központi, standardizált mérés, ahol nincs, vagy korábban nem volt, most kívánnak bevezetni ilyen mérést – például Észtországban, Lengyelországban, Norvégiában. Van azonban olyan ország, ahol ennek pontosan az ellenkezője történik, ahol a méréseket egyszerűsítik és gyakoriságukat csökkentik.

Az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatására szolgáló programok közös sajátossága, hogy "kinyitják" az iskolát. Ez kétféleképpen történhet, egyrészt úgy, hogy az iskolába kívülről vonnak be szereplőket, szülőket, a helyi közösség tagjait, vagy adott esetben olyan speciális tanulási igényekkel rendelkező diákokat, akiket eddig külön intézményekben vagy otthon tanítottak. Az iskola nyitásának másik módja, hogy maga a tanítás, illetve képzés kikerül az iskola falain kívülre is.

Ennél is fontosabb azonban, hogy magának az iskolának a szerepe változott meg. Az iskolának ma két fő funkciója van: a diákok tanítása, nevelése, másrészt pedig humán szolgáltatások nyújtása. Különösen a szociálisan, kulturálisan hátrányos helyzetben lévők, a marginális csoportok tagjai, a potenciális leszakadók esetében fontos ennek felismerése. Új és erősebb kapcsolatra van szükség a családokkal, és formalizált kapcsolatra humán szolgáltatásokat végzőkkel és a közösség tagjaival. Az iskolának olyan szerepe is van ezekben az esetekben, hogy pl. táplálkozási, rekreációs, kulturális programokat szervezzen, támogasson, legyenek a szülőknek szóló szolgáltatásai, pl. tanácsadás, felnőttoktatási programok, írás/olvasási programok, stb. Egészségügyi és jogi szolgáltatásokra is szükség lehet ahhoz, hogy az optimális tanulás lehetőségeit megteremtsék. Az ilyen sokrétű feladatnak – nyilvánvalóan – az iskola egyedül nem tud eleget tenni.

Az iskola nyitni kényszerül a felnőttoktatás területén is. Ahhoz, hogy az egyszer már kimaradókat újra vissza lehessen csalogatni az iskolába, egyrészt a siker reményében másfajta programot kell számukra kínálni, másrészt nemcsak a "tanulókat" kell megnyerni, hanem azokat is, akik az így képzett munkaerőt alkalmazni fogják. Közreműködésük szükséges egyrészt ahhoz, hogy meghatározzák, milyen képzettségre, milyen jártasságokra van szükségük a leendő munkavállalóknak, másrészt magában a képzésben megvan a szerepük.

A potenciális leszakadók számának csökkenése nagy valószínűséggel elérhető a több országban alkalmazott egyéni tanulási tervek alkalmazásával. Ezek a tervek teljesen egyénre szabottak és az egész iskolai karrierre, azaz akár 12 évre szólnak. A gyerek ilyenformán nem válik bizonytalanná, kilátástalanná, hiszen van egyfajta képe arról, mit várnak el tőle, s ha azt teljesíti hova juthat el.

Végezetül, néhány közös gond. Sok országban gondot jelent az iskolai erőszak megléte, s ennélfogva a biztonságos iskolai megteremtése. Gondot jelent a hatékony iskolavezetés hiánya is. Ezen sok helyen vezetőképzéssel próbálnak segíteni, máshol az oktatási szektoron kívülről verbuválnak iskolavezetőket. Az utóbbi években egyre erőteljesebben érzékelhető a tanárhiány – főleg az Európai Uniós országokban.

Felhasznált források

Az Európai Unió hivatalos honlapja: http://www.europa.eu.int

Eurydice, az Európai Oktatás Információs Hálózata Eurybase adatbázisa: http://www.eurydice.org/Eurybase/frameset_eurybase.html

Az egyes országok oktatáskutatással foglalkozó intézetei
A Regional Educational Laboratories kivételével a CIDREE Consortium of Institutions for Development and Research in Education in Europe tagintézményei:

Amerikai Egyesült Államok: Regional Educational Laboratories http://www.relnetwork.org Association for Supervision and Curriculum Development http://www.ascd.org

Anglia: National Foundation for Educational Research (NFER) http://www.nfer.ac.uk Qualifications and Curriculum Authority (QCA) http://www.qca.org.uk

Ausztria: Centre for School Development (ZSE) http://www.zse.asn-ktn.ac.at

Belgium: Department for Educational Development (DVO) http://www.ond.vlandeeren.be/dvo

Dánia: Danish University of Education (DPU) http://www.dpu.dk

Finnország: National Board of Education (NBE) http://www.oph.fi

Görögország: Greek Pedagogical Institute (PI) http://www.pi-schools.gr

Hollandia: Netherlands Institute for Curriculum Develoment (SLO) http://www.slo.nl

Írország: National Council for Curriculum and Assessment (NCCA) http://www.ncca.ie

Németország: North Rhine-Westphalian State Institute for School Education (LfS) http://www.lsw.nrw.de

Norvégia: Norwegian Board of Education (Learingssenteret) http://www.ls.no

Skócia: Learning + Teaching Scotland (LTS) http://www.ltscotland.org/uk

Spanyolország: Centre for Educational Research and Documentation (CIDE) http://www.mec.es/cide

Svájc: Swiss Coordination Centre for Research in Education (SCCRE/SKBF/CSRE) http://www.skbf-crse.ch

Svédország: National Agency for Education (NAE) http://www.skolverket.se

Wales: Qualifications, Curriculum and Assessment Authority for Wales (ACCAC) http://www.accac.org.uk

Oktatási minisztériumok honlapjai:

Amerikai Egyesült Államok: http://www.ed.gov

Ausztrália: http://www.dest.gov.au

Ausztria: http://www.bmbwk.gv.at

Belgium:
Flamand Közösség: http://www.ond.vlaanderen.be
Francia Közösség: http://www.ministre-enfance.be ; http://www.cfwb.be/gouver//cabinet.hazette/pg002.htm ; http://www.cfwb.be/gouver//cabinet.dupuis/cv.htm

Ciprus: http://www.moec.gov.cy

Cseh Köztársaság: http://www.vlada.cz

Észtország: http://www.hm.ee

Dánia: http://www.uvm.dk

Egyesült Királyság: http://www.dfes.gov.uk

Finnország: http://www.minedu.fi

Franciaország: http://www.education.gouv.fr

Görögország: http://www.ypepth.gr

Hollandia: http://www2.minocw.nl

Írország: http://www.education.ie

Izland: http://www.government.is

Japán: http://www.monbu.go.jp

Kanada:http://www.edu.gov.yk.ca -> ; http://www.edu.gov.bc.ca ; http://www.edu.gov.nl.ca ; http://www.edu.gov.qc.ca ; http://www.edu.gov.nt.ca ; http://www.edu.gov.no.ca ; http://www.edu.gov.nu.ca ; http://www.gov.edu.pe.ca ; http://www.edu.gov.sk.ca ; http://www.edu.gov.gc.ca ; -> http://www.edu.gov.on.ca

Koreai Köztársaság: http://www.korea.net

Lengyelország: http://www.menis.gov.pl

Lettország: http://www.izm.gov.lv

Litvánia: http://www.smm.lt

Luxemburg: http://www.gouvernement.lu

Málta: http://www.gov.mt

Mexikó: http://www.sep.gob.mx

Németország: http://www.bmbf.de

Norvégia: http://www.odin.dep.no

Olaszország: http://www.istruzione.it

Portugália: http://www.governo.gov.pt

Spanyolország: http://www.mecd.es

Svájc: http://www.gov.ch/govchen.nsf

Svédország: http://www.utbildning.regeringen.se

Szlovákia: http://www.government.gov.sk/english/minister_mspsr.html

Szlovénia: http://www.mszs.si

Törökország: http://www.meb.gov.tr

Új-Zéland: http://www.govt.nz

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.