2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Tanulás-tanítási módszerek fejlesztése >> Az óvodai nevelési programok beválásának hatékonyságvizsgálata

Az óvodai nevelési programok beválásának hatékonyságvizsgálata

2009. június 17.

Tartalom

  • Kovács Andrásné • Játék és érzelem
    „Óvodás korosztállyal foglalkozó szakemberként érthető és talán el is várható tőlem, hogy a jelképek az átlagosnál nagyobb szerepet töltsenek be az életemben. A szimbólumokban való gondolkodást kitüntetett létmódnak tartom, a világban való benne levésnek, a minket körülvevő világ megértése egyik útjának...”
  • Kovácsné dr. Bakosi Éva • Játék és tanulás az óvodában
    A játékot és a tanulást, mint tevékenységet az óvodáskorban és az óvodában a két tevékenység kapcsolatában tudjuk leginkább bemutatni és jellemezni. A két tevékenység kapcsolatának elemzését három kérdés köré csoportosíthatjuk: (1) Hogyan érvényesülnek a két tevékenység meghatározó vonásai a másik tevékenységben, ill. melyek az azonos és melyek az eltérő vonásaik? (2) A tanulás jelenlétének konkrét formái a játékban. (3) A játék érvényesülésének konkrét formái a tanulásban...
  • Badics Tiborné • Játék és szocializáció / szocializáció és játék az óvodában • Segédanyag az óvodai nevelési programok vizsgálatához
    „A segédanyag összeállításában motivációt jelentettek számomra mindazok a közös gondolkodások, beszélgetések, tanakodások, melyek óvodai szaktanácsadókkal, intézeti munkatársakkal, óvodavezetőkkel történtek annak érdekében, hogyan lehet az óvodák helyi nevelési programjának eredményességének vizsgálatát, gyakorlattal történő összevetését segíteni...”
  • Kovácsné dr. Bakosi Éva • Az óvodapedagógus szerepe a játékban
    „Az óvodapedagógus játékbeli szerepének megítélése az egyik legtöbbet vitatott pedagógiai kérdése az óvodai játékpedagógiának. Ha csak az e tevékenységre utaló szakterminusokat idézzük fel, azonnal szembetűnik az adekvátabb, a játék jellemzőinek jobban megfelelni akaró kifejezés használatára való törekvés...”
  • Az óvodai nevelési programok beválásának hatékonyságvizsgálata
    Az óvodai programbevezetést követő időszakban első feladat a programbeválás vizsgálata. Ennek megfelelően szükség van olyan óvoda specifikus ellenőrzési és értékelési minőségi mutatók kidolgozására, melyek reális képet adnak a programok beválási szintjéről, a gyermekek fejlődési nyomon követéséről, a fejlesztésre váró feladatok felderítéséről. A sorozatot 2001 elején indítottuk az OKI honlapon. A gyűjtemény mostanra vált teljessé.
  • Hegyi Ildikó • A társadalmi környezet és az óvodás gyermek érzelmei
    Nem véletlen, hogy a személyiségfejlődés szempontjából első helyen említhető a környezet. A minket körülvevő személyek és tárgyak stabilitása vezet el a biztonságérzet kialakulásához. Állítjuk, hogy a gyermeknél mindig oka van az éppen aktuális környezet által megjelenő érzelemnek, mintegy ezzel jelezve az egyéni véleményeket, elfogadásokat, illetve elutasításokat. A környezeti hatásokra kialakuló érzelmek problémakörét több területen fogalmazhatjuk meg...
  • Beszédfejlettség • Bozsogi Jánosné, Chovanyecz Györgyné
    A kommunikációs kultúra színvonala érdekében dokumentációs elemzési elveket és szempontokat tartalmaz az írásmű. Az óvodai dokumentációs rendszer egymásra épített rendszerében a beszédfejlesztés területei sorra megjelennek a gyermek-felnőtt tevékenységeivel összhangban. A tartalmi területek kifejtése mellett ajánlás is található az óvodai beszédfejlesztéshez.
  • Szeverényi Andrásné - Istvánffy Gabriella • Játékban a matematika • A külső világ tevékeny megismerése során szerezhető matematika tartalmú tapasztalatok, játékok az óvodai nevelésben.
    A környező világ megismerése, birtokbavétele a gyermekeknél igen korán jelentkező vágy. Építeni kell természetes kíváncsiságukra, érdeklődésükre. Az óvodába kerülő gyermek már rendelkezik bizonyos tapasztalatokkal, ezek olyan élmények, amelyek tényeket és viszonyokat tükröznek. A gyermek fejlettségéhez mért érdekes feladat, problémahelyzet felkelti az érdeklődést, mozgósítja találékonyságot. A mozgás, a játékokkal, eszközökkel való tevékenység kiemelkedő szerepet játszik a matematikai tapasztalatszerzésben...
  • Programbeválás vizsgálat a magatartás fejlődésének szempontjából • Badics Tiborné
    A szerző a magatartás fogalmi értelmezéséből indul ki tanulmányában. Majd az óvodai dokumentációs rendszeren keresztül fejti ki kérdéssorait a témával kapcsolatban. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában és a NAT-ban megfogalmazott kulcsszavak a magatartásról megadják a nevelési programok irányvonalát és ennek való megfelelés feldolgozásához nyújt segítséget az írásmű. Kérdések, önértékelési szempontok, elemzési kérdések adnak segítséget az óvodapedagógusoknak a téma feldolgozásához.
  • Barnáné Likovszky Márta - Kindornai Péterné • Nézőpontok és szempontok... • ...az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés óvodai dokumentumokban és nevelési gyakorlatban betöltött szerepének elemzéséhez, értékeléséhez nevelőtestületek számára
    Az óvodában folyó nevelőmunkában segítségre van szükség ahhoz, hogy az egyes gyermekek megkaphassák az egyéni bánásmódot, a szaksegítséget, amivel saját szintjükhöz képest eredményesek lehetnek az életükben. A gyermeknek joga van az életkorának, fejlettségének megfelelően biztosított óvodai életrendhez, a biztonságos, egészséges környezethez, adottságainak, érdeklődésének, képességeinek, valamint nemzeti, etnikai hovatartozásának ill. fogyatékosságának megfelelő neveléshez...
  • Barnáné Likovszky Márta • Az egyéni bánásmód és a differenciált fejlesztés alapja és tevékenységeinek segítése
    Az 1985-ös oktatási törvényben deklarált intézményi szakmai önállóság felé való elmozdulás az óvodai nevelésben jobban érvényesíthető volt, hiszen itt a tartalmi szabályozás a legerőteljesebb központi irányítás időszakában is viszonylag keretjellegű maradt és korszerűségének köszönhetően az óvodák nem voltak olyan mértékben végrehajtói szerepkörbe szorítottak, mint az iskolák. A helyi körülmények szerepének hangsúlyozása, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak kiemelése, a családokkal való kapcsolattartás iránti nagyobb nyitottság, a játék személyiségfejlesztő hatásainak megismerése, vagyis a foglalkozásközpontúság helyett a nevelés elsőbbségének felismerése terelte az óvodákat a megfelelő fejlődési irányba.
  • Magatartás-fejlettség vizsgálata másképpen • Hernádi Zsuzsa
    A szerző a dokumentumok magatartás szempontú tartalmi elemzése mellett a nevelési program tartalmak és a valóságos körülmények egymásnak való megfeleltetésével is részletesen foglalkozik. Az ajánlott szempontok a nevelési program tényleges elemeire, valós törekvésekre, főleg a gyakorlati értékek számbavételére, elemzésére ösztönöznek.
  • Mozgásfejlettség • Pázsikné Szilágyi Gabriella, Vitkovits Györgyi
    A szerzők az óvodai dokumentációs rendszer feltérképezéséből indultak ki. A mozgásfejlesztés kérdésköreit sorolják fel az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt jellemző értékek alapján. Részletesen kidolgozott az óvodai munkaterv, mint dokumentáció, és mint a vezető pedagógiai irányító feladatának hangsúlyos kiemelése. A továbbképzési terv tartalma az egészséges életmód, mozgásfejlesztés feladatának megvalósítása szempontjából szerepel az anyagban. A csoporttervezésben a mozgás helye, szerepe megfelelő hangsúllyal és mélységben legyen jelen - hangsúlyozzák a szerzők, és ezért végigvezetik a mozgást, egészséges életmódra nevelést a tevékenység-truktúra rendszerében is.
  • Az óvoda funkcióinak elemzése, értékelése • Nagy Jenőné
    A szerző tanulmányanyaga tudományos megalapozottsággal ötleteket ad a funkciók, célok elemzéséhez, hogy az óvodák a saját tárgyi, személyi, tartalmi és működési rendszerüknek megfelelően tudják használni. Hangsúlyozza, hogy az Alapprogram alapján elemzett célok mellé a saját nevelési programok céljainak elemzése ad teljes képet. A táblázatokban található sikerkritériumok csak példák. Segíteni kívánják a nevelőtestületek önálló munkáját saját programjuk, nevelőmunkájuk elemzésében. Az ajánlott értékelési rendszer szempontokat, a mikor, a hogyan, a kivel jellemzőire mutat rá.
  • Az egészséges életmódra nevelés elemzése, értékelése • Papp Antalné
    Az Alapprogram tükrében az egészséges életmódra nevelés feltételrendszerét részletezi, majd az egészséges életvitel igényeinek alakítását tárgyalja. Kitér részletesen a testápolás, öltözködés, táplálkozás, pihenés, alvás, levegőzés területeinek elemzéseire A gyermek testi fejlődésének elősegítése terén az óvó, védő, edző funkciók értékelésével, a mozgásigény kialakításával foglalkozik kiemelten. A gondozási feladatok elemzésére vonatkozó szempontok külön fejezetben találhatók. Végül belső értékelési mintával zárul a tanulmány.
  • Az érzelmi nevelés és szocializáció elemzése, értékelése • Maruzs Jánosné
    Az Alapprogramban megfogalmazott két alapfeladat területére dogozott ki a szerző használható szempontsorokat az értékeléshez. Az érzelmi biztonság, a gyermeki kapcsolatok minőségére vonatkozó elemzési anyagok kidolgozottak az egész tevékenységstruktúrára. Az értelmi fejlesztés témájában a szervezési témakörök feltérképezésére vonatkozó szempontok szerepelnek a bevezetőben, majd itt is tevékenységstruktúrán keresztül kerülnek felsorolásra az elemzési szempontok. Végül egy mintával zárul a tanulmány.
  • A tevékenységstruktúra elemzése, értékelése • Bence Györgyné, Horváth Lászlóné
    Ezen segédanyag használatával a nevelőtestületek arra kaphatnak választ, hogy a tevékenységekkel milyen mértékben sikerült megközelíteni az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott értékeket. A szerzők segíteni kívánnak abban, hogy az összeállított dokumentáció-elemzéssel, megfigyelésekkel visszajelzések készülhessenek a gyermekek személyiségfejlődéséről. Legyen módszer a kézben a kedvező folyamatok feltárására és a kedvezőtlen irányok megvilágítására. Így az időbeli korrekciók megvalósíthatóvá válnak. Ezen általános szempontgyűjteményt a helyi programnak megfelelően kell kiegészíteni a helyi sajátosságokkal. A bevezetőben található értékelési táblázat a kulcsfolyamatok elemzéséhez ad segítséget, mintát.
  • A kapcsolatrendszer elemzése, értékelése • V. Straub Jánosné
    A szerző az Alapprogram szellemében feltérképezi az óvoda kapcsolatrendszerét. A szempontsorok gyermek-centrikussága és irányt adó kérdései segítik az intézményértékelést. Az óvoda-iskola kapcsolatára vonatkozó részek pontosan kidolgozottak és konkrétan kitérnek az együttműködés jellemzőire. A tanulmányban közölt minták a gyakorlatból merítettek, segítik az alkalmazást.
  • Az óvodai játék környezetkultúrája • Pálfi Sándor
    Az óvodás gyermek napjának nagyobbik hányadát az intézményben tölti. Az óvoda és annak helyiségei alkalmasak, alkalmasnak kell lennie a játék biztosítására. Ez egy mesterséges játékkörnyezet, ám éppen ezért nem lehet csak az eddigi megszokásból és az óvodapedagógus egyéni fogékonyságából eredeztetni. Szükséges tudatosan megfogalmazni milyen legyen az a környezet, amely a játék személyiségfejlesztő hatását egyre jobban kiteljesíti, mert a személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Természetszerűleg tehát az óvodában a játékfunkciót erősítő tényezők újrafogalmazása az elsődleges szerepet kell hogy betöltsön. A játékorientált környezetben a játékhoz szükséges érzelmi tényezők felerősödnek, látványosabbak. Ebben a miliőben a gyermek belső tapasztalati-érzelmi előzményeihez a külső környezet ad inspirációt, melyben nem az óvodapedagógus közvetlen ösztönzése a meghatározó, hanem a gyermek aktuális fogékonysága, érzékenysége. A játékkörnyezet elemzésével foglalkozik a tanulmány többféle megközelítésben. A többoldalú elemző munka rávilágít a környezet szerepének fontosságára. Tanácsokat, ötleteket tartalmaz a mindennapi nevelőmunkát segítő környezet megteremtése érdekében.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.