2019. június 26., szerda , János, Pál

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> A tanulás kora

A mozgókép (film)-ismeretek tanításának lehetőségeiről a felnőttoktatásban

2009. június 17.

Singer Péter

Országos Közoktatási Intézet Felnőttoktatási és Kisebbségi Központ

A mozgókép (film)-ismeretek tanításának lehetőségeiről a felnőttoktatásban

1. Egy lehetséges modul

A felnőttoktatási kerettanterv jelentősnek mondható óraszámot (esti tagozaton heti 2 óra, levelező tagozaton heti 1 óra) biztosít a szabadon tervezhető modulok számára. Ezeknek a moduloknak a tartalmát az intézmények szakmai szempontok, személyi és tárgyi adottságok, valamint a tanulói igények alapján – akár minden tanévben változó módon – határozhatják meg. Lehetőség nyílik a modulokra fordítható óraszámok egyetlen tanéven belüli több célú, tartalmú felhasználására. Ez módot adhat a tantervi tartalmaknál frissebb, korszerűbb, a felnőttkorú tanulók érdeklődésének jobban megfelelő ismeretek behozatalára az iskolarendszerű felnőttoktatásban.

Az egyik ilyen szükséges és a felnőttkorú tanulók jelentős részének érdeklődésére számítható terület (amely ráadásul szinte teljes mértékben kimarad a felnőtteket oktató középiskolák tananyagaiból) a nappali tagozaton a Mozgóképkultúra és médiaismeretnek nevezett tantárgy. Ennek a tantárgynak tartalma és módszertana azonban több okból sem vehető át a felnőttek számára.

A cél egyébként itt sem lehet más, mint a tudatos médiafogyasztóvá nevelés, a média manipulációs eszközeinek felismertetése, az igényes, értő, kritikus szemlélet, az esztétikai értékekre fogékonyság kialakítása.

A feltételrendszerek közötti különbségekből adódó eltéréseket is figyelembe véve kell meghatározni a modul tartalmát.

Alapvetően az időkorlátokra tekintettel javasoljuk, hogy két modulra legyen szétbontva a nappalin tanított tantárgy: egyik a mozgóképpel, alapvetően a filmmel, filmművészettel foglalkozó modul, a másik a médiával: az írott és elektronikus sajtóval foglalkozó modul (pl. Bevezetés az újságolvasásba címmel).

A filmmel foglalkozó modul esetében előtérbe kerül az esztétikai, a művészeti megközelítés, de lehetőség nyílik más, pl. történelmi, társadalomismereti kapcsolódásokra is.

2. Egy példa

A filmmel való foglalkozást megkönnyíti és egyben meg is nehezíti, hogy mindenkinek van valamilyen, általában teljesen különböző képe, véleménye a mozizásról, a „jó filmről”.

A tanár feladata nem lehet más, mint a (fiatal) felnőtt korú tanulók/nézők számára olyan perspektívákat nyitni a filmekkel kapcsolatban, amire még nem lehetett módjuk. Azaz meg kell találni azt a filmet vagy filmrészletet, amelyen keresztül a film mélyebb rétegeit, gazdag eszközrendszerét be lehet mutatni, amely nagy valószínűséggel felkelti a tanulók érdeklődését, esetleg érzelmileg is megérinti őket, kiváltja (az sem baj, ha szélsőséges) véleményeiket, ezek ütköztetése, vitája fontos eredményekhez juttathat el, illetve amelynek témája, tartalma és megformálása mégsem annyira bonyolult, sok ismeretet kívánó, ami már az első pillanatban elidegeníthetné a tanulókat.

Tehát alapvető fontosságúnak tekinthetjük a csoport, az osztály számára a megfelelő film, filmrészlet kiválasztását. Több filmet is lehet ajánlani, de nyilvánvalóan figyelembe veendők a tanár szubjektivitása (Mit látott? Mit szeret?) és az objektív lehetőségek (Melyik filmet lehet videokazettán, esetleg DVD-n megszerezni?)

Néhány javasolt film: Menzel: Szigorúan ellenőrzött vonatok; Chaplin: Diktátor, Aranyláz, Modern idők; Bácskai Lauró István: Gyula vitéz télen-nyáron; Mike Nichol: Diploma előtt; Wajda: Az ígéret földje; Robert Zemeckis: Forrest Gump; Robert Benton: Kramer kontra Kramer; Fábri Zoltán: Két félidő a pokolban, Az ötödik pecsét; Gothár Péter: Megáll az idő stb.

Természetesen ezekből jól kell a filmrészletet is kiválasztani mind időtartam, mind tartalom szempontjából. Célszerű a filmek elejéről választani jelenetet, amelyből az egész filmre lehet következtetni, és nem szükséges hosszadalmas magyarázat a megértéséhez.

Milos Forman: Amadeus

A filmből a bécsi udvarban lejátszódó jelenetet javaslom, amelyben II. József császár, a szűkebb tanácsadó köre és Mozart találkoznak.

A jelenet önmagában is érthető, néhány mondatos felvezető és figyelmet irányító kérdés feltétele után tekintsük meg a filmrészletet.

Ezt követően a feltett kérdések, illetve a tanulókban esetleg felmerülő kérdések nyomán kezdhetjük meg a beszélgetést.

 

A felvezető tartalma:

Röviden a film alkotóiról, elsősorban Formanról, illetve Schäfferről, a drámaíróról (ez már egy külön téma felé vezetheti a beszélgetést: az irodalmi alkotások és ezek filmvásznon való megjelenése); a film keletkezéséről, fogadtatásáról; majd a film cselekményvázáról.

Irányító kérdések, amelyek a filmrészlethez kapcsolódnak:

  • Próbálják elemezni azt a kommunikációs helyzetet, amelyet a jelenetben látnak! (Császári udvarban járatlan fiatalember belépője és fogadtatása, az etikett kérdése, Salieri és a császár meglepetése.)
  • Melyik az a kérdés, aminek az eldöntésében II. József császár Mozart véleményét kikéri, „jó”-e a válasz? Mi ennek a háttere? (A nyelvkérdés a történelmi háttérhez vezethet el.)
  • Miért ilyen a Szöktetés a szerájból ötletének fogadtatása? (Francia szerző librettója, „pikáns” téma, cenzúrázatlan mű.)
  • Miben és milyen módon nyilvánul meg Mozart zenei zsenialitása, ennek milyen fogadtatása van? A rendező a jelenetben milyen módon emeli ezt ki? (II. József zenei tehetségtelensége és Mozart zsenialitása; Salieri műve és Mozart értékelése erről, illetve improvizációja, Salieri felismerése, mindennek szavak nélküli, képi érzékeltetése.)
  • Próbáljuk meghatározni a zseni fogalmát! (Ez újabb messze vezető beszélgetés tárgya lehet.)

Természetesen egyetlen kérdés megtárgyalása is elvezethet újabb és újabb témákhoz, nem kell mereven ragaszkodni ezekhez, főleg, ha a tanulóknak saját kérdéseik is vannak.

Lezárásként esetleg egy újabb részletet lehet megtekinteni a filmből.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.