2019. június 26., szerda , János, Pál

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> A tanulás kora

E-learning megoldások

2009. június 17.

Hídvégi Péter

IBM Oktatási Központ

E-learning megoldások

A mai világban nehéz folyamatosan naprakésznek maradni és az újabb és újabb kihívásoknak megfelelni. Ez csak úgy lehet, ha valaki folyamatosan képzi önmagát, ennek következtében a tudás, azon belül is a naprakész ismeretanyag jelentősen felértékelődött. Ugyanakkor természetesen egyre kevesebb idő és pénz jut ezekre a képzésekre, valamint gyorsabban és költségtakarékosabban kellene kielégíteni a felmerülő igényeket.

A hagyományos tantermi képzés nem mindig ad kielégítő megoldást ezekre az igényekre, hiszen nagyon nehéz megfelelő sebességben frissíteni a meglevő oktatási anyagokat, és sok az oktatásra rakódó járulékos költség is: tanterembérlet, oktató díja, utaztatás, szállásköltség és nem utolsósorban a hallgatók munkaidő-kiesése. Ezekre a problémákra adhat megoldást az e-learning (elektronikus távoktatás), amely a korszerű számítástechnikai eszközökkel támogatott oktatási formát jelenti.

Természetesen korántsem arról van szó, hogy jön egy új oktatási forma, amely felvált minden eddigi módszert és üstökösként berobbanva gyorsan és költségtakarékosan lefedi a felmerülő oktatási igényeket. Az e-learning csak akkor lehet hatékony eszköz, ha a jelenleg meglevő hagyományos tantermi oktatási formát és az elektronikus távoktatási formát ötvözve sikerül egy olyan optimális összhangot teremteni, ahol a sebesség és a költségtakarékosság nem veszi el az oktatás minőségét, az átadott tudás tartalmát. Nagyon sok olyan oktatási terület létezik, ahol elengedhetetlen az oktató és a hallgatók közötti személyes kapcsolat.

Maga a távoktatás, mint módszer, nem új találmány; egyetemek, főiskolák nagyon régóta használják ezt az oktatási formát. Az elektronikus távoktatás annyiban lép tovább, hogy a hallgatók számítógépen, lokális számítógépes hálózaton vagy akár az interneten keresztül érik el a tananyagot, számítógép segítségével tanulnak és ezzel gyakorolják a megszerzett ismereteket.

Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a hallgatók lehetőségeik és igényeik szerint saját maguk osszák be a tanulásra szánt időt, ne kelljen elutazniuk a képzés helyszínére és bármikor átismételhessék a tananyagot.

Az e-learning megoldási formák nagyon sok szempont szerint csoportosíthatók. Ezek közül emeljünk ki kettőt:

  • CD-alapú e-learning megoldások: a tananyagot a hallgatók CD-n kapják kézhez, amelyet a saját gépükre telepítve elkezdhetik a tanulást.
  • Hálózati alapú e-learning megoldások: a tananyagot a hallgatók a hálózaton (intranet/internet) keresztül egy központi szerverről érhetik el.

Mindkét megoldási esetben a tananyag, amit a hallgatónak el kell sajátítania, elektronikus formában érhető el, a fő különbség csak az oktatás nyomon követésében tapasztalható. Míg az első esetben (CD) az oktatást koordináló szakembereknek nehéz naprakész információt nyerni arról, hogy melyik hallgató meddig jutott a tananyagban, milyen eredménnyel vizsgázott le, milyen kérdései voltak, addig a második esetben (hálózati) a tananyagot szolgáltató szerverről ezek az adatok könnyen lehívhatók. Ennek fényében érthető, hogy a cégek, szervezetek nagy része a hálózati alapú e-learning megoldások mellett teszi le a voksot.

Az IBM már régen felismerte az e-learning képzési rendszerben rejlő lehetőségeket. Ennek megfelelően a cégen belül folyó képzések nagy része ahol csak lehet, kihasználja az elektronikus távoktatás előnyeit. Ez a tapasztalat vezetett oda, hogy az IBM a „saját magán”kipróbált megoldásokat ügyfelei részére is átadja.

Az e-learning megoldások elemei

Az eddigieket összefogva tehát az e-learning megoldások a következő építőkövekből csoportosulnak a hallgató mint tudást elsajátítani kívánó szereplő köré:

  • Infrastruktúra
    Azon hardver- és szoftverelemek összessége, amelyek elérhetővé teszik az elsajátítani kívánt ismeretanyagot.
  • Tartalom
    Az oktatás témakörét lefedő elektronikus tananyag. Azon ismeretanyagok összessége, amelyet a hallgatók a kiépített infrastruktúrákon keresztül a szolgáltatások segítségével elérhetnek. Megjelenését tekintve a formázott szöveges tananyagoktól, a kép- és videó támogatással ellátott anyagokon keresztül egészen a bonyolult szimulációkat felvonultató oktatási csomagokig terjedhet.
  • Szolgáltatások
    Nagyon sokan úgy gondolják, hogy ha az infrastruktúra és az elektronikus oktatási anyag összeállt, akkor kész is a komplett e-learning megoldás. Azonban nem feledkezhetünk meg olyan egyéb igényekről, mint képzési tervek összeállítása, kapcsolódás a hagyományos tantermi oktatásokhoz, hallgatók által megszerzett tudás nyilvántartása, hallgatói készségek-képességek menedzselése. Ezek mind-mind olyan kívánalmak, amelyeket egy e-learning megoldásnak tudnia kell kezelni.

Az e-learning megoldások szereplői

A teljes körű megoldások működésük közben a hallgatón kívül igényelnek olyan résztvevőket is, mint:

  • Rendszergazdák – feladatuk a e-learning infrastruktúra üzemeltetése, karbantartása
  • Oktatási adminisztrátorok – oktatási tevékenység folyamatos nyomon követése, hallgatók beiskolázása, képzési tervek összeállítása, új képzési igények megfogalmazása.
  • Oktatók – felmerülő hallgatói problémák, kérdések kezelése, tananyagok tartalmának összeállítása, frissítése.
  • Tananyagfejlesztők – tananyagok elektronikus oktatási anyaggá történő átalakítása, karbantartása.

Az e-learning megoldások segítségével elérhető oktatási típusok:

  • Saját ütemezésű képzés
    Az oktatási adminisztrátor irányítása és korlátozásai mellett a hallgató határozza meg a képzés sebességét. A képzés anyagát hálózaton keresztül éri el, interaktív módon halad a tananyagban.
  • Aszinkron képzés
    A képzés anyagát a hallgató hálózaton keresztül éri el, saját ütemezése szerint halad. Lehetőség nyílik online vitafórumok felépítésére, ennek keretében a hallgatók egymással, illetve az oktatást vezető személlyel élőben tudnak kommunikálni.
  • Szinkronképzés – valós idejű „virtuális osztálytermek”
    A távoktatási keretrendszer segítségével virtuális osztálytermek generálhatók. Az „osztálytermekben” élő video- és hanganyagok, elektronikus táblák, megosztott alkalmazások és chat alkalmazásával a képzés hatékonyabbá tehető.

Az IBM és az e-learning

Az IBM Magyarország Kft., mint minden IT cég, nagy hangsúlyt fektet alkalmazottai folyamatos képzésére. Ezen képzések nagy része ma már kihasználja az elektronikus távoktatás lehetőségeit is. Az elektronikus képzések technikai hátterét az IBM Global Campus (IGC) rendszer képezi. A IGC segítségével a hallgatók megkereshetik az általuk szükségesnek tartott tanfolyamokat, legyen ez akár elektronikus tananyag vagy akár hagyományos tantermi képzés. Az IGC 1991-ben indult el, bár akkoriban még nem volt felhasználóbarát felülete, így kihasználtsága is elég alacsony volt. Az IGC használatában 2000 januárjában következett be robbanás, amikor a felhasználói felület weben keresztül elérhetővé vált, az IBM intranet site részként. Azóta az IBM belső képzésének 99%-a ezen a rendszeren érhető el. Ha egy hallgató tantermi tanfolyamra szeretne elmenni, azt is az IGC-n keresztül tudja megkeresni, ezen keresztül tud bejelentkezni.

Az IBM Global Campusban a következő saját ütemezésű elektronikus tanfolyami típusok érhetők el:

  • Web based (Hálózati alapú) – A tanyag egy szerverről elérhető és online formában végigtanulható.
  • Download & Play (Letölthető és lejátszható) –Az elektronikus oktatóprogram a hálózatról a felhasználó saját gépére letölthető és ott a hallgató saját időbeosztása szerint tudja a tananyagot végigjárni.
  • CBT (Computer Based Training) – Az elektronikus oktatóanyag CD-n megrendelhető és saját ütemezés szerint tanulható
  • Download & Print (Letölthető és kinyomtatható) – Nem igazán elektronikus tananyag. Az oktatási anyag szöveges formátumban letölthető, és a felhasználó a kinyomtatás után mint egy hagyományos könyvet tudja használni.

A fenti tananyagtípusok közül a leggyakrabban használt a letölthető és lejátszható, hiszen így a hallgatók nincsenek rászorítva arra, hogy élő hálózati kapcsolat mellett tanuljanak, vagyis akár otthon is fordíthatnak időt a tanulásra.

Az IGC kihasználtságát jellemző néhány adat a jelenlegi állapotról:

  • több mint 238 000 aktív regisztrált felhasználó
  • több mint 30 000 aktív tanfolyam
  • 3000 e-learning tananyag
  • legterheltebb nap a kedd
  • több mint 5000 látogató naponta

Az IBM által használt elektronikus távoktatási keretrendszer szolgáltatásai:

  • Minden hallgató saját felhasználónévvel és jelszóval rendelkezik
  • A hallgatókból beosztásaik, besorolásaik és egyéb szempontok szerint csoportok képezhetők
  • Jogosultságok, elérhető tananyagok hallgatónként, hallgatói csoportonként külön beállíthatók
  • A képzésbe bevont hallgatók minden tevékenysége nyomon követhető
  • A vizsgaeredmények a rendszerben azonnal lekérdezhetők
  • A rendszerben tárolt információkról bármikor jelentések készíthetők
  • A rendszer integrálható meglevő személyzeti nyilvántartásokkal, így az új alkalmazottak azonnal hallgatóként is megjelennek
  • A rendszer integrálható tudásmenedzsment-rendszerekkel, így egy hallgató által sikeresen elvégzett tanfolyam megjelenik abban a rendszerben, mint a hallgatóhoz tartozó képesség
  • Minden elektronikus tananyaghoz elektronikus fórumok kapcsolhatók, ahol a hallgatók egymás között megvitathatják tapasztalataikat
  • A keretrendszer működése beépített jelentések segítségével lekérdezhető, illetve bármikor saját jelentéstípusok hozhatók létre.
Az IBM 4 rétegű oktatási modellje
Stratégia Módszer Technológia
Tanulás
csoportmunkával
Tapasztalatorientált képzés
szerepjátékok, esettanulmányok
Személyes kapcsolat
Tanulás
eggyüttműködéssel
On-line csoportos képzés
virtuális oktatótermek,on-line
konferenciák, chat
Együttműködés
Tanulás
interakcióval
Interaktív tanulás
CBT/WBT modulok, saját ütemezésű
tanulás, szimulációk, játékok
Multimédia
Tanulás
információn
keresztül
Információ frissítés
webprezentációk, web konferenciák,
e-book
Internet
A fokozott együttműködés az IBM négyrétegű oktatási modelljének egyik alapelve. E modell szerint építi az IBM belső képzését. A négyrétegű modell a képzés és az együttműködés lépcsőin halad felfelé, az alacsony szintű információcserétől a mesteri szintig terjed.

Ez a modell nem csak az elektronikus oktatásról (e-learning) szól. Sohasem tehetünk úgy, mintha az e-learning teljesen helyettesíthetné a tantermi oktatást. A képességek fejlesztésének bizonyos fokán mindig is szükség lesz a szakértőkkel való találkozásra.

Ez a modell lehetővé teszi a kurzusok fejlesztését mind horizontálisan, mind vertikálisan. Egy kurzus megmaradhat az egyik rétegben, vagy átívelhet több rétegen keresztül, vagy lehet elektronikus típusú. Ezek mint kevert megoldások ismertek.

Röviden a négy rétegről:

Első réteg: Tanulás információn keresztül
Olvasd, lásd, halld! Alapvető ismeretátadás; ideális megoldás új termék bevezetésekor vagy szervezeti stratégia közlésére. Egyszerű web lectures, információs weboldalak, ahol a tanuló könnyen és egyszerűen megtalálja, amit keres.

Második réteg: Tanulás interakcióval
Próbáld ki, gyakorold! Ide tartoznak az alapvető képességek az új alkalmazásokhoz és az egyszerű eljárások, feladatok. Belépési szint például CBT (Computer Based Training) vagy WBT (Web Based Training) szimulációkkal.

Harmadik réteg: Tanulás együttműködéssel
Vitasd meg, gyakorold másokkal együtt! Együttműködési technikák, mint például chat, teamek, online kapcsolattartás az oktatóval. Elősegítik, hogy a hallgatók közös tapasztalataikból csoportosan tanuljanak. Kijelölhetünk csoportos feladatokat. Intelligens technológiák, mint például az alkalmazás-megosztás használata bevezethető.

Negyedik réteg: Tanulás csoportmunkával
Végül a tanterem és az oktató is megjelennek. Az e-learning modellben ez az igazán fejlett szintű képességeknél használandó, nem az alapfokú tudástranszfernél. Így csökken az idő, amit egy tanulónak az irodán kívül kell töltenie és optimálisan részesül a drága tantermi oktatásban és felszerelésekben.

Négyrétegű oktatási modell használata

A fenti említett négyrétegű oktatási modell gyakorlati használatára nagyon jó példa az IBM-en belül használt menedzserképzési program. Az újonnan belépő vagy újonnan kinevezett IBM menedzserek az IBM Basic Blue képzési programban vesznek részt, amely tartalmaz elektronikusan elérhető tananyagokat az egyes hallgatók alaptudásának biztosítására, hagyományos tantermi képzést a helyzetgyakorlatok lebonyolítására, online oktatótermi képzéseket a konzultációkra és elektronikus vizsgákat az elsajátított tudásszint felmérésére.

Elektronikus tananyagok

A keretrendszereken kívül az e-learning megoldások másik lényeges eleme maga az elektronikus tananyag. Nagyon sok esetben úgy gondolják, hogy ha egy meglevő tantermi oktatáshoz tartozó tananyagot, könyvet integrálnak egy keretrendszerbe, akkor máris készen van az elektronikus oktatási anyag. Azonban a helyzet más, hiszen az e-learning oktatás során sok esetben a tananyagnak „pótolnia” kell az oktatót is: szinten kell tartani a hallgatók figyelmét, megfelelő időközönként vissza kell hivatkozni a tananyag lényeges részeire, be kell iktatni elektronikus vizsgákat stb. Ahhoz, hogy egy hagyományos tananyag jól tanulható elektronikus tananyag legyen, a fejlesztés során a következő szempontokat is szem előtt kell tartani:

  • Jól felépített oktatási fázisok, melynek során a tananyag az alapvető információkat a hallgatók elé tárja, végigvezeti őket mintapéldákon, gyakoroltat és számon kér.
  • Problémaorientált képzés, amely azt jelenti, hogy a hallgatók a példák és a gyakorlatok során olyan problémákkal találkoznak, melyek a mindennapi munkájuk során is gyakran előfordulhatnak.
  • Megfelelően kidolgozott szerkezet segítségével a hallgatók világosan átlátják, hogy a tananyag milyen lépésekben tartalmazza az elsajátítani kívánt tananyagot.
  • Modulrendszerű kialakítás. Az oktatáshoz kapcsolódó tananyagok több modulra osztva lehetővé teszik, hogy minden hallgatónak csak a számára szükséges modulokat kelljen végigjárnia, melyek alapján a mindennapi munkája során felmerülő problémákat meg tudja oldani.
  • Elméleti magyarázatok. Fogalmak világos és tömör megfogalmazása szöveges ismertetőkkel, és ha lehet, képernyőábrákkal kiegészítve.
  • Eljárások ismertetése. Fogalmakon alapuló műveletek részletes bemutatása. A művelet végrehajtásához szükséges lépéssorozatok pontos leírása, bemutatása animációk, szimulációk segítségével.
  • Gyakorlatok. Az általános műveletvégzéseket gyakoroltatják tárgyorientált feladatok elvégeztetésével. A gyakorlatok lépésenkénti megoldásával a hallgatók megtanulják, hogy az előzőekben megszerzett tudást hogyan használhatják az új koncepciók elsajátítására. A gyakorlati példák segítik a résztvevőket, hogy a példát mindennapos tapasztalataikkal összevetve, összefüggéseket ismerjenek fel és következtetéseket vonjanak le. A folyamat közben elsajátított ismeretek képessé teszik a hallgatókat arra, hogy az oktatott eszközöket magabiztosan és függetlenül használják mindennapos munkavégzésük során.
  • Előfelmérés. Minden modul elején a hallgatóinak, az adott témakörhöz tartozó tudásszintje felmérését teszi lehetővé. Az előfelmérés során megjelenő kérdésekre adott válaszok alapján eldönthető, hogy az adott modult a hallgatónak el kell végeznie vagy sem.
  • Vizsgák. Segítségükkel mérhető a tananyag elsajátításának mélysége. A vizsgakérdések két típusba sorolhatók:
  • Teszt jellegű elméleti vizsgák, melyek a fogalmak elsajátítását mérik;
  • Teszt jellegű gyakorlati megvalósításra vonatkozó vizsgák, melyek a hallgatóknak az adott témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati problémamegoldó képességét mérik. A kétféle vizsgakérdés-típus kombinációjából az adott hallgató és az oktatást koordináló szakemberek számára is nyilvánvalóvá válik, hogy probléma esetén kinek melyik oktatási modult kell átismételnie a témakör mélyebb elsajátításához.
  • Megfelelő szintű és mennyiségű multimédiás eszköz használata, melyek segítségével a hallgatók figyelme szinten tartható, a különböző hallgatói típusok (vizuális, verbális típus) kiszolgálhatók.

E-learning szabványok, ajánlások

A szabványok és ajánlások az e-learning esetében is nagyban segítenek az elektronikus oktatási keretrendszerek és elektronikus tananyagok megalkotásában, illetve felhasználásában. Mivel Amerikában és Nyugat-Európában az e-learning felhasználása sokkal előbbre tart, ezért nagyon sok szabvány és ajánlás született ebben a témakörben.

  • AICC (Aviation Industry CBT Committee): a technológiai alapú oktatási szakértők nemzetközi szövetsége. 1988 óta folyamatosan működő és fejlődő ajánlásokkal, szabványokkal támogatja a számítógép-alapú képzést.
  • SCORM (Sharable Content Object Reference Model): Webalapú oktatási anyagok referenciamodellje. Egy híd az általánosan felmerülő technológiáktól a kereskedelmi kivitelezésig. Az USA Nemzetvédelmi Minisztériuma alapította meg az ADL-t (Advanced Distribution Learning), hogy az oktatásra, továbbképzésre új stratégiát fejlesszen ki, felhasználva az eddigi tanítási módokat, tapasztalatokat és az információs technológiát. Az ADL 1997-ben kezdte el a fejlesztést. Ennek eredményeképpen a SCORM 1.0 verzió bejelentése: 2000. január 31. SCORM 1.1 verzió bejelentése: 2001. január 16. Az ADL és partnerei együttműködnek a nemzetközi szabványosító szervezetekkel a közmegegyezésen alapuló irányelvekért és specifikációkért.
  • IMS (Instructional Management System): Az IMS-projekt keretében az elektronikus oktatásokhoz tartozó keretrendszerek tervezéséhez szükséges szabványok megfogalmazása történt.

Ezen szabványok alkalmazása és követése nagymértékben átjárhatóvá teszi a keretrendszereket és az elektronikus tananyagokat. Egy olyan új induló fázisban, mint ahol a magyarországi e-learning piac tart, figyelembevételük messzemenőkig ajánlott.

Az e-learning és a tudáskezelés

A tudáskezelés sokkal több, mint a „megfelelő” információ megtalálására és kezelésére alkalmas technológia. A versenyelőny megtartásához szükséges, hogy a tudáskezelési megoldások új tudásalapok létrehozásában is segítséget nyújtsanak és az ismeretek tudatos alkalmazásával járuljanak hozzá a szervezet konkrét üzleti céljainak eléréséhez. Olyan folyamatok ezek, amelyek együttműködést hoznak létre az emberek között.

Az e-business piacán a hagyományos és az új típusú cégek hasonló kihívásokkal szembesülnek:

  • javítani kell a vállalati egységek közötti információ- és tudásáramlást
  • javítani kell a reagálókészséget a versenytársak lépéseire, illetve gyorsabban fel kell ismerni az új lehetőségeket
  • csökkenteni kell a működési költségeket vagy globális szervezetként hatékonyabban kell működni
  • fel kell gyorsítani az innováció ütemét és/vagy csökkenteni kell a ciklusidőket
  • csökkenteni kell a fluktuációból származó szellemi tőkeveszteséget
  • erősíteni kell az ügyfelek megtartását

A tudáskezelés bevezetése sok szervezet számára ilyen kérdések felmerülésével kezdődik: Hogyan tegyék kézzelfoghatóvá a tudást? Hogyan akadályozzák meg a kerék állandó újrafeltalálását? Hogyan használják ki még jobban a multinacionális műszaki gárdában rejlő lehetőségeket? Hogyan lehetne javítani az ügyfélkapcsolatokat vagy hatékonyabban összegyűjteni az ügyfelektől származó információkat? Vagy: hogyan lehetne ismételhetővé tenni a „legjobb módszereket”? A Lotus és az IBM sok ügyfele például a beszállítói láncból akarja kiszűrni a tudást, majd azt értéknövelt tudásként szeretné visszatáplálni a keresleti láncba, mint az ügyfelek lojalitásának kialakítására és növelésére szolgáló eszközt.

A tudáskezelési megoldások üzembe helyezése során szerzett ügyféltapasztalatok alapján az IBM ma már úgy tekint a tudáskezelésre, mint ami a legjobban képes támogatni egy szervezet stratégiai üzleti céljait. A tudáskezelést olyan diszciplínának tekintjük, mellyel módszeresen kihasználhatók az információkban és a szakértelemben rejlő lehetőségek a szervezet reagálókészségének, innovációs készségének, hozzáértésének és hatékonyságának javítása érdekében.

Minden vállalkozás „rejtett ismeretek tengerében” úszik. Ez a tudás két olyan formáját foglalja magában, amelyet közismerten nehéz hasznosítani:

  • egy „write-only memória”, amely a valaha összegyűjtött és feljegyzett adatok összessége
  • egy másokkal meg nem osztott passzív tudás és tapasztalat, mely az alkalmazottak fejében van.

„A tudáshatár átlépése” (vagyis a nagy értékű tudáskezelési megoldások bevetése) a hagyományos vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy még teljesebben használják ki rejtett tudásukat konkrét üzleti céljaik elérése érdekében. A tudáskezelés legfontosabb előnye a hagyományos vállalkozások számára nem kevesebb, minthogy saját fegyverükkel győzzék le modern versenytársaikat azáltal, hogy egyfajta „megvilágosodásra” szert téve alkotóan hasznosítják a megismerést – azaz új tudást hoznak létre.

Az öt legfontosabb tudáskezelési technológia

Sok szervezet a megfelelő dokumentumok megtalálásának képességét tekinti az egyetlen és legfontosabb tudáskezelési problémának. A vállalat ezért olyan termékeket vizsgál meg, mint például egy dokumentumkezelő, ami a tartalom feltárására szolgál. Ha pedig ez a probléma megoldódott, látszólag a szervezet tudáskezelési problémája is levehető a napirendről!

A dokumentumkezelés valóban rendkívüli értékkel gazdagíthatja az üzleti folyamatok széles skáláját. Ugyanakkor gondolkodjunk el azon, hogy a megfelelő dokumentum megtalálása valóban elegendő-e a végfelhasználó legfontosabb információigényének kielégítésére? Nem lehet-e még nagyobb értéke annak, ha azt is megtudnánk, ki írta a dokumentumot? Milyen más ismeretekkel rendelkezik még ez az ember? Milyen más dokumentumokat írt még?

A lényeg az, hogy olykor valóban a szakértőre van szükség, és nem a dokumentumra. A tudás a tartalmat (az adatokat, információkat) és az összefüggést (egy olyan nézőpontot, amely értelmet ad a tartalomnak) is magában foglalja. Az összefüggés-teremtő kapcsolatra pedig azért van szükség, hogy értékes információkat nyerjünk a tartalomból. Másképpen fogalmazva, a tartalomnak az összefüggésre vonatkoztatása nagyobb értéket jelent, mint a tartalom egyszerű feltárásának képessége.

A tudáskezelés összefüggés-teremtő kapcsolatának egyik módja a munkaigényes folyamatok automatizálása, például: a hasonló dokumentumok téma szerinti fürtözése; a témák és alkalmazottak közötti kapcsolatok feltérképezése; valamint a tervszerű és spontán közösségek támogatása. Ezek azok az összefüggés-teremtő kapcsolatok, melyekből a tudás származik, és amelyek a folyamat során segítséget nyújtanak abban, hogy a szervezet mozgékony, gyors és sikeres legyen.

A tartalom és összefüggés közötti kölcsönhatásnak jelentős következményei vannak a tudáskezelési technológia szállítói számára, mert jól szemlélteti a tartalom/összefüggés kapcsolat teljes spektrumát támogató tudáskezelési programcsomag értékét.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.