2019. augusztus 21., szerda , Sámuel, Hajna

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> A tanulás kora

A közoktatási törvény módosítása és az iskolarendszerű felnőttoktatás

2009. június 17.

Juhász József

Oktatási Minisztérium

A közoktatási törvény módosítása és az iskolarendszerű felnőttoktatás

1. Bevezetés

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényt a megalakult új országgyűlés a 2002. évi július 9-i ülésnapján – első intézkedései egyikeként – a 2002. évi XXI. számú törvénnyel módosította.

A törvénymódosítás néhány, évek óta megoldatlan kérdést rendez újra, illetőleg több, a kormányprogramban szereplő kérdés megoldásának teremti meg a jogi lehetőségét.

2. Az oktatás tartalmi szabályozásának változásai

Az iskola nevelő-oktató munkájának tartalmát tekintve három alapvető dokumentuma van. Ezek:

A 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, a 28/2002. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint a Közoktatási törvény 48. §-a alapján definiált iskolai pedagógiai program, amelynek két része van, a nevelési program és a helyi tanterv.

A helyi tantervek készítésénél figyelembe kell venni továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendeletben, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendeletben foglaltakat.

Az érintett iskoláknál továbbra is alkalmazni kell a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelettel kiadott Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvei című dokumentumot.

A felsorolt dokumentumok közül alapvetően és közvetlenül a kerettantervi rendelet és az e rendelet mellékleteként, iskolatípusok szerint megjelent kerettantervek határozzák meg az iskolák tartalmi munkáját. A kerettantervek 2000. évi kiadásának az volt a célja, hogy biztosítsák az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot.

Azt, hogy a kerettantervek mit tartalmazzanak, a Közoktatási törvény 8/A §-a határozza meg. A törvény jelenlegi módosítása e paragrafus rendelkezéseit módosította. A 8/A § új rendelkezése az alábbiak szerint szabályozza a kerettantervek tartalmára vonatkozó előírásokat.

„8/A § (1) A kerettanterv tartalmazza

  1. a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit,
  2. az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló időkeretet, a tanuló részére egy tanítási napra előírható tanórai foglalkozások számát,
  3. a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevő iskoláknak a kisebbségi nevelés-oktatás tartalmi követelményeit.”

Az a) pontból kimaradt „a kerettantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot, a kerettantervtől való eltérés szabályait” kitétel. A régi b) pont utalt arra, hogy a kerettantervek a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló kötelező, illetve szabadon felhasználható időkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait is tartalmazza. Az új b/ pont e két lényeges utalást elhagyja, nincs szó a továbbiakban kötelező és szabadon felhasználható órakeretről, illetőleg nem tartalmaz szigorú megkötéseket és szabályokat arra vonatkozóan, hogy milyen tantárgyakat kell tanítani a felhasználható időkeretben vagy hogy az egyes tantárgyakat, ismeretköröket hány órában, milyen csoportosításban lehet és kell tanítani.

A helyi tanterv kialakításának törvényi lehetőségeit a 8/A § új, (2) és (3) bekezdése tartalmazza.

„(2) Az egyes kerettantervek az iskola típusától függően határozzák meg az iskolai nevelés-oktatás kötelező és közös követelményeit. A nevelő-oktató munkához több kerettanterv is kiadható. Az iskola a nevelő-oktató munkáját több kerettanterv alapján is megszervezheti.

(3) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot. Az iskola a kerettantervtől eltérhet – tantárgyakat összevonhat, műveltségi területeket alakíthat ki, az egyes tantárgyak tananyagának átadására szánt időkereteket a tantárgyak és évfolyamok között átcsoportosíthatja, az egyes tantárgyak tananyagának átadását korábbi vagy későbbi időpontra helyezheti –, azzal a megkötéssel, hogy az oktatás időkerete nem csökkenhet, valamint a helyi tantervnek az iskolában folyó tanulmányok befejezéséig biztosítania kell a nevelés és oktatás kötelező és közös követelményeinek teljesítését, továbbá a rendelkezésére álló – e törvény alapján meghatározott – időkeretet nem lépi túl, és a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó korlátozásokat megtartja.”

A (2) bekezdés szövegváltozása arra utal, hogy egy nyolc évfolyamos általános iskolában nem szükségszerű az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervét szakaszolni első és második szakaszra (1–4. és 5–8. évfolyamra), hanem a nyolc évfolyamot egységes egészként kezelve a tanulók felkészültségéhez, a helyi körülményekhez igazodva tudják az iskolák alakítani a kötelező és közös követelmények elsajátításának módját. Ez a megoldás lehetővé teszi azt is, hogy az alapkészségeket – vagy azok egy részét – a tanulók ne a negyedik, hanem esetleg a hatodik évfolyam végéig sajátítsák el.

A törvény lehetővé teszi, hogy egy iskolatípusra, iskolafokozatra több kerettanterv is készüljön, illetőleg azt, hogy az iskola nevelő-oktató munkáját párhuzamos osztályok esetén több kerettanterv alapján is megszervezheti.

Az igazán lényeges változásokat, az iskola helyi tanterve kialakításának új lehetőségét a törvény 8/A §-a (3) bekezdése tartalmazza.

A jogszabály szövege szerint az iskola olyan helyi tantervet készíthet, amelynek összeállítása során a kerettantervtől eltérhet úgy, hogy

  • tantárgyakat összevonhat;
  • műveltségi területeket alakíthat ki;
  • az egyes tantárgyak tananyagának átadására szánt időkereteket a tantárgyak és évfolyamok között átcsoportosíthatja;
  • az egyes tantárgyak tananyagának átadását korábbi vagy későbbi időpontra helyezheti.

A jogszabály megengedő szóhasználata azt jelenti, hogy a jelzett változások lehetőségként fogalmazódtak meg, az iskola akkor is törvényesen jár el, ha a 2001-ben a kerettanterv alapján kialakított helyi tantervét semmilyen formában nem módosítja.

A változás tehát lehetővé teszi, hogy a helyi tantervben ne csak tantárgyak, hanem műveltségi területek legyenek. A tananyagok évfolyamok közötti átcsoportosítása tekintetében nyilvánvalóan megszűnnek az olyan merev szabályok, mint pl. a kerettantervi rendelet 11. § (1) bekezdése, amely az előírt tananyagok és óraszámok átcsoportosítását csak az egymást követő páratlan és páros évek között tette lehetővé.

A törvénymódosítás azonban – elsősorban a tanulók védelme érdekében – a kerettantervtől történő eltérés korlátait is megjelöli. Azzal a megkötéssel lehet eltérni a kerettantervtől, hogy

  • az oktatás időkerete nem csökkenhet,
  • a helyi tantervnek az iskolában folyó tanulmányok befejezéséig biztosítania kell a nevelés és oktatás kötelező és közös követelményeinek teljesítését,
  • a rendelkezésre álló – e törvény alapján meghatározott – időkeretet nem lépi túl és a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó korlátokat megtartja.

Az oktatás időkerete a tantárgyak (műveltségi területek) óraszámának összességére vonatkozik. Az óraszámok csökkentésével el lehet tehát térni egyes tantárgyak esetében a kerettantervben megjelölt óraszámoktól, de az évfolyamra valamennyi tantárgyra előírt heti, évi összes óraszámtól nem lehet eltérni.

Természetesen nemcsak az időkeretek behatárolása korlátozza a tananyagok évfolyamok közötti átcsoportosítását, egyes tananyagrészek, tantárgyak összevonását, hanem a tantervek belső logikája, az egyes tantárgyak ismeretanyagának egymásra épülése is.

A tartalmi munka irányának meghatározásában fontos szabály, hogy a kerettantervben meghatározott kötelező és közös követelmények teljesítését az adott iskolában folyó tanulmányok befejezéséig biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy egy négy évfolyammal működő általános iskolában a negyedik évfolyam végére meghatározott követelményeket akkorra el is kell érni, de a nyolc évfolyammal működő általános iskolában valamennyi követelményt csak a nyolcadik évfolyam befejezéséig kell teljesíteni.

Még szabadabban élhetnek a helyi tanterv kialakítása során a kerettantervtől eltérő programok kialakításával a hat és nyolc évfolyamos iskolák, az egységes iskolák vagy az olyan többcélú intézmények, ahol általános iskolai, szakiskolai, szakközépiskolai nevelés-oktatás folyik. A törvény 8/B § (9) bekezdése ezt az alábbiak szerint szabályozza:

„(9) A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, továbbá azok a többcélú intézmények, amelyekben az általános iskolai nevelés és oktatás mellett középiskolai vagy szakiskolai nevelés és oktatás folyik, helyi tantervüket – az e törvény 8/A §-ának (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – elkészíthetik oly módon is, hogy az általános iskola kezdő – készség- és képességfejlesztő – szakaszát meghosszabbíthatják, az általános iskolai kerettantervben meghatározott követelmények és a középiskolai, szakiskolai követelmények átadását az egyes iskolatípusok között összehangolják, az egyes tantárgyak követelményeire meghatározott időszakot meghosszabbítják, amennyiben a nyolcadik évfolyam befejezését követően a tanulók iskolaváltás nélküli továbbhaladása az adott intézményben biztosított. Az értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató iskola a (3) bekezdésben meghatározott irányelvben foglaltak alapján is eltérhet a kerettantervtől.”

Ezekben az iskolákban több lehetőség van az általános iskola kezdő, készség- és képességfejlesztő szakasza meghosszabbítására vagy az időkeretek átcsoportosítására, tantárgyak és műveltségi területek olyan kialakítására, amely például a tantárgyak lineáris felépítését valósítja meg, ahol a középfokú iskolában nem kell megismételni az általános iskolában tanultakat. Lehetőség van a középiskolai és szakiskolai követelmények összehangolására. A szabadabb helyi tantervkészítést az teszi lehetővé, hogy az ilyen iskolákban a tanulóknál nincs meg az iskolaváltás kényszere, egy intézményben tudnak az érettségi vizsgáig, illetve a szakmai vizsgáig eljutni.

A törvénymódosítás szerint a kerettantervektől az iskola eltérhet, és az eltéréshez nem kell megszerezni a minisztérium vagy más szerv egyetértését, nem kell tehát az eltérést egy akkreditációs eljárással engedélyeztetni.

Ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy jelenleg az iskolák rendelkeznek fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programmal, ennek részeként érvényes helyi tantervvel. A közoktatási törvény 44. §-a szerint ezt a programot a nevelőtestület fogadta el, szakértő véleményezte, a pedagógiai program és a helyi tanterv a fenntartó jóváhagyásával vált érvényessé. Ha valamely iskola pedagógiai programját, helyi tantervét az új előírásoknak megfelelően módosítani kívánja, ehhez nem kell ugyan központi jóváhagyás, de a fenntartó általi jóváhagyási eljárást ismételten le kell folytatni. Figyelembe kell továbbá venni azt is, hogy a közoktatási törvény 51. § (1) bekezdése szerint „…az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.

A leírt változások értelemszerűen érvényesek a felnőttoktatás megszervezésére is valamennyi iskolafokozaton és iskolatípusban.

3. A kerettantervek alkalmazása a felnőttoktatásban

A közoktatási törvény 132. § (1) bekezdése szerint a kerettantervek alapján elkészített helyi tanterveket az iskolák – köztük a felnőttoktatást folytató középiskolák, gimnáziumok – a kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben 2001. szeptember 1-jétől vezették be.

Az iskolarendszerű felnőttoktatásban részt vevő iskolák a kerettantervről szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontja szerint az iskolai pedagógiai program részét képező helyi tanterv elkészítéséhez a rendelet 1. számú mellékleteként kiadott kerettanterveket alkalmazzák.

Az 1. sz. melléklet kiegészítéseként a Magyar Közlöny 2001. évi 82. számában az oktatási miniszter 23/2001. (VII. 20.) OM rendeleteként jelentek meg a felnőttoktatásra vonatkozóan az alapfokú oktatás első szakaszára, az alapfokú oktatás második szakaszára, a középfokú nevelés-oktatás számára, valamint a szakiskolák számára a kerettantervek. Ugyanez a rendelet ki is egészítette a kerettantervi rendelet 11. §-át a felnőttoktatásra vonatkozóan egy új (13) bekezdéssel, mely a felnőttoktatás megszervezésére, a tantárgyi követelmények feldolgozásának módjára, és a szakközépiskolai felnőttoktatás sajátosságára vonatkozóan ad eligazítást az alábbiak szerint:

„(13) Ha a felnőttoktatást az esti oktatás munkarendje, illetve a levelező oktatás munkarendje szerint szervezik meg, a helyi tantervben a tanítási órák száma eltérhet a kerettantervben meghatározott időkerettől, azzal a feltétellel, hogy a tanítási órák száma nem lehet kevesebb a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott óraszámnál, illetve ez az óraszám a fenntartó egyetértésével növelhető meg. A kerettantervben meghatározott tantárgyi követelmények feldolgozása a tanórai foglalkozások és az egyéni felkészülés során történik. A helyi tantervnek tartalmaznia kell, hogy a tanulónak az egyes tanórai foglalkozások között, az egyéni felkészülés keretében, milyen tantárgyakból milyen ismereteket kell elsajátítania.”

Ezek a kerettantervek jelentős mértékben eltérnek a nappali rendszerű iskolai oktatás egyes iskolatípusai és iskolafokozatai már eddig megjelent kerettanterveitől. A megjelent kerettantervek és a bevezetőjjükben megfogalmazott célok, feladatok segítséget adnak az iskolarendszerű felnőttoktatást folytató intézményeknek a pedagógiai programok, a helyi tantervek kialakításához.

A kerettanterveken alapuló helyi tantervek kidolgozásánál alapvető elvként kell figyelembe venni, hogy – miként a közoktatási törvény és végrehajtási rendelkezései – a kerettantervek kidolgozásáról és bevezetéséről szóló rendelet valamennyi rendelkezése érvényes a felnőttoktatásra is. Természetesen úgy, hogy itt is figyelembe kell venni a közoktatási törvény és az iskolák működéséről szóló miniszteri rendelet azon rendelkezéseit, amelyek a felnőttoktatásban az általános szabályoktól történő eltérést engedélyeznek. Ezeket az eltéréseket a rendelet fentebb idézett 11. § (13) bekezdése tartalmazza.

Bár a kerettantervi rendelet a közeljövőben jelentősen változik, a 11. § (13) bekezdése – mint a felnőttoktatás megszervezésének egyik alapvető feltételét meghatározó szabály – továbbra is hatályban marad.

A közoktatási törvény egyes iskolatípusokra megfogalmazott céljai, követelményei, a tanulmányokat lezáró alapműveltségi és érettségi vizsga céljai és követelményei, illetve az egyes iskolák által kiadott tanügyi dokumentumok jogosítványai azonosak a nappali rendszerű és a felnőtteket oktató iskolákban. Az azonos célok elérésének módja, az ehhez vezető út azonban a felnőttoktatásban – éppen a törvény felhatalmazása alapján – rendkívül sokféle, rendkívül változatos lehet.

Ebből következően a megjelent kerettantervek útmutatóul szolgálnak, ettől a közoktatási törvény által megengedett mértékben és módon el lehet térni. Pl. a középiskolai levelező oktatás kerettantervi óratervében heti 10 tanítási órát állítottunk be. A közoktatási törvény 121. § (1) bekezdése 26. pontja szerint, ha az iskola a törvény 52. § (3) bekezdésében az egyes iskolatípusok heti óraszámának 10 százalékát teljesíti, már eleget tesz a levelező oktatás megszervezési követelményeinek. Ha tehát az iskola levelező osztálya számára heti 3–4 órás kerettantervet készít, nem vét a törvény rendelkezései ellen. A kerettantervet készítők azonban mégis a heti 10 órás tantervet ajánlják, mert a tapasztalat szerint legalább ennyi tanóra szükséges még akkor is, ha a tanuló tanári útmutatással, de egyéni felkészüléssel kíván eleget tenni a tanulmányi kötelezettségének.

Ismételten hangsúlyozni kell azt, hogy a felnőttoktatás tanulmányi követelményei általában, beleértve az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeit, azonosak a nappali oktatás követelményeivel. Ez azt is jelenti, hogy új, kötelezően tanítandó és érettségin megkövetelendő tantárgy lett az idegen nyelv, amely nagy feladatokat ró a felnőttoktatási intézményekre. Számolva a feladat újszerűségével és nehézségével, a kerettantervi óratervben viszonylag nagy óraszámmal szerepel az idegen nyelv.

4. Az iskolarendszerű felnőttoktatás szervezeti keretei

A felnőttoktatás megszervezhető az e célra létesített általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában. Ellátható azonban a feladat úgy is, hogy nem önálló felnőttoktatási intézményben, hanem nappali rendszerű iskolai felnőttoktatási tagozatában, csoportjában, osztályában szervezik meg a felnőttek oktatását.

Bármilyen formában és szervezeti keretek között folyik az oktatás, a tartalmi követelmények azonosak. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a felnőttoktatásban igen eltérő előzetes ismeretanyaggal, felkészültséggel és iskolai múlttal kerülnek be a résztvevők. Éppen ezért a felnőttoktatási intézményt mindig a törvénynek megfelelő szervezeti keretek között kell létrehozni, tehát 8 évfolyamos általános iskolát, 4 évfolyamos gimnáziumot és szakközépiskolát, 2+2 évfolyamos szakiskolát lehet és kell létrehozni, azonban a jelenleg tanulók nem feltétlenül ezen iskolák kezdő évfolyamaira iratkozhatnak be, hiszen előfordul, hogy az általános iskola 7–8. osztálya hiányzik nekik, vagy elvégezték a gimnázium 9–10. évfolyamát, illetőleg a szakmunkásképző iskola elvégzése után kívánnak érettségit szerezni stb. Ilyen esetben a felvevő iskola az előzetes tanulmányokat beszámíthatja (esetleg úgy, hogy bizonyos tantárgyakból a jelentkező különbözeti vizsgát tesz), ezáltal ők az adott iskolatípus magasabb évfolyamán kezdik tanulmányaikat, így semmi meglepő nincs abban, hogy az iskola egyes felnőttoktatási évfolyamain tanulók létszámában nagy különbségek lesznek.

Dönteni kell arról is, hogy az iskola milyen munkarend szerint kívánja oktatni a felnőttoktatásban tanulókat. A nappali munkarend szerinti oktatásban azok vehetnek részt, akik még nem töltötték be huszonharmadik életévüket és vállalni tudják a mindennapos iskolába járást. A nappali munkarend szerint tanulók számára kerettantervi óraterv nem készül, hiszen ilyen oktatás esetén a nappali rendszerű oktatás kötelező óraszámainak legalább 90 százalékát teljesíteni kell, középiskolában ez legalább 27 órát jelent. S miután a közoktatási törvény 69. § (2) bekezdése alapján a tanulók sajátos helyzetére tekintettel (a felnőttoktatásban való részvétel sajátos helyzetnek tekintendő) mentesíteni lehet őket a készségtárgyak tanulása alól, azok egy részének elhagyásával a rendelkezésre álló 27 tanórában teljesíteni lehet a nappali oktatás követelményeit.

Bár kerettantervi óraterv nem készült a nappali munkarend szerinti oktatásra, a tanítandó tantárgyak sora azonos az esti és levelező oktatás számára készült óratervekben szereplő tantárgyakkal. Eredményes és célszerű ilyen oktatást a „fiatal felnőttek”, a 16–20 év közöttiek részére szervezni ifjúsági osztályokban, akik számára az iskolai nevelőmunka legalább olyan fontos, mint a nappali rendszerű oktatást igénybe vevő tanulóknál.

Esti oktatási munkarend szerint folyik a tanítás, ha a tanulók teljesítik a nappali oktatás heti óraszámainak legalább ötven százalékát, de nem érik el a kilencven százalékát. A számukra készült óraterv heti 18 órát tartalmaz, ami némileg meghaladja az 50 százalékot.

Levelező oktatás munkarendje szerint folyik az oktatás, ha a heti órák száma eléri a nappali oktatás heti óraszámának legalább 10 százalékát, de nem éri el az 50 százalékot. A számukra készült óraterv heti 10 órát, megközelítően 30 százalékot tartalmaz.

Lehetőség van a felnőttoktatásban egyéb munkarend szerint is oktatni. Ennek megszervezési módját nem határozza meg a törvény, példaként a távoktatást említi, illetőleg azt, hogy az egyéb felnőttoktatási formában nincs kötelező óraszám. Ez tehát egy rendkívül szabadon szervezhető formát tesz lehetővé, ugyanakkor például a tanév rendje számukra is kötelező. Az „egyéb” oktatásban részt vevők is tanulók, tanulói jogviszonyt létesítenek, valamennyi tanévet teljesíteniük kell, hogy elérjenek pl. az érettségi vizsgáig.

Az „egyéb” felnőttoktatási formára a közoktatási törvény példálózva említi meg a távoktatást mint a felnőttoktatás egyik lehetséges formáját. A távoktatás a felsőoktatásban jól működő oktatási forma, míg középfokon meglehetősen kiérleletlen, kevés helyen működő, kevés támogatással rendelkező kísérlet. A képzés iránti egyre növekvő igény egyre sürgetőbbé teszi a kérdés sokoldalú elemzését. Rendezni kell a pedagógusok és pedagógiai segítők munkájára, heti óraszámára, kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, az alkalmazható pedagógiai eszközöket és módszereket. Mindezt úgy, hogy a Nemzeti Alaptantervben, kerettantervben és helyi tantervben megfogalmazottak maradéktalanul teljesüljenek.

A felnőttoktatás követelményei tehát nem térnek el a nappali rendszerű iskolai oktatás követelményeitől. A felnőttoktatásban a tanuló állami vizsgákra készül fel, és a vizsgakövetelményekben sem lesz eltérés 2005-től, amikor minden tanuló a kerettantervek követelményeihez igazított vizsgakövetelmények alapján tesz érettségi vizsgát.

A felnőttoktatásban figyelembe kell venni még azt is, hogy a közoktatási törvény 78. § (7) bekezdés c) pontja szerint a felnőttoktatásban a nem kötelező tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy lehetnek olyan feladatok, amikor célszerű, szükségszerű ezek valamelyikével élni. Így pl. a kötelező új feladatként megjelenő idegennyelv-oktatás és érettségi vizsga megkívánja az idegen nyelv osztálybontásban történő tanítását. Általános szabályként fogalmazható meg tehát, hogy a közoktatási törvény előírásaitól a tanulók jobb felkészítése érdekében el lehet térni, amely eltéréseket az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében kell rögzíteni.

Amennyiben az iskola úgy dönt, hogy a törvénymódosítás által lehetővé tett eltérésekkel javítja, jobbá teszi helyi tantervét, akkor a változáshoz nem kell akkreditációs eljárást lefolytatni. Továbbra is szükséges azonban a fenntartó egyetértése a változtatáshoz, megjegyzendő ugyanakkor, hogy minden változást felmenő rendszerben kell végrehajtani.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.