2019. június 26., szerda , János, Pál

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> A tanulás kora

Egy Phare-pályázat vizsgálatának tanulságai

2009. június 17.

Singer Péter

Országos Közoktatási Intézet Felnőttoktatási és Kisebbségi Központ

Egy Phare-pályázat vizsgálatának tanulságai

1. Mi a Phare-program?

A Phare-program az Európai Unió és a közép-kelet-európai országok pénzügyi és technikai együttműködésének fő csatornája. A programot 1989-ben hozták létre azzal a céllal, hogy támogassa Magyarország és Lengyelország gazdasági és politikai átalakulását. 1993-ra a Phare-t kibővítették, mára a régióból 13 partnerország részesedik a program támogatásából. A Phare-támogatás segély formájában történik, a működési területe ma már a tevékenységek széles skáláját foglalja magába. Az uniós tagságra jelölt országokban meghatározzák azokat a fő területeket, amelyekben az országnak fejlődni kell annak érdekében, hogy felkészüljön a felvételre.

Magyarország esetében az intézményfejlesztő és beruházási támogatások (közigazgatási reform, a civil társadalom támogatása, támogatás kis és közepes méretű vállalkozások számára stb.) között jelentős hangsúlyt kapott az oktatási szféra egészének és egyes elemeinek fejlesztése. Különös fontossággal bír az 1999-ben kiírt „A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása” (HU-99.04-01) című program.

1.1. A Phare-pályázat rövid ismertetése és a két kutatás bemutatása

1.1.1. A pályázati program általános ismertetése

A pályázati kiírás alapvető célja a roma népesség társadalmi integrációjának elősegítése az EU-csatlakozásra való felkészülés jegyében. A pályázati címben az „elsősorban” szó azt a szemléletet tükrözi, hogy a nem roma származású gyerekek, fiatalok is lehetnek halmozottan hátrányos helyzetűek, azaz nem származástól teszi függővé a hátrányos helyzet megítélését, de ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok között a roma származású tanulók aránya igen magas. Ennek a helyzetnek a kezelését, a hátrányos élethelyzetnek a mérséklését, az ebből adódó tanulási kudarcnak a csökkentését, illetve a társadalmi beilleszkedés esélyének növelését célozta meg a nem csekély összeggel kiírt pályázat.

A program költségvetése 9,6 millió euró volt, melyből 5 millió Phare-támogatás, a többit az Oktatási Minisztériumon és a Szociális és Családügyi Minisztériumon keresztül a magyar állam biztosította. A csaknem 50%-os állami hozzájárulás az eddigi legmagasabb volt a Phare-programok történetében.

A program három fő pillére a megelőzés (az általános iskolai lemorzsolódás csökkentése), a korrekció (a középfokú iskolákban tanulók támogatása) és a tehetséggondozás (a tehetséges roma fiatalok felsőoktatásban való nagyobb arányú részvételének elősegítése) volt. Ezek – szakmailag igen jól előkészítve – a megjelölt céllal összhangban szerves egységet, logikus rendszert alkottak.

1.1.2. A pályázati program támogatási rendszere:
  • roma gyermekeket nevelő óvodákban dolgozó dajkákat képző programok kidolgozása, megvalósítása;
  • hátrányos helyzetű és roma gyermekek nevelésére felkészítő pedagógusképzés és -továbbképzés programjainak továbbfejlesztése, új programok kidolgozása, indítása;
  • óvodai és általános iskolai pedagógiai programok továbbfejlesztése és megvalósítása a hátrányos helyzet leküzdése érdekében;
  • a legelmaradottabb térségekben az infrastruktúra, a higiéniai felszereltség javítása és iskolabusz-beszerzés;
  • az iskolarendszeren belül és kívül speciális felzárkóztató és szakképesítést nyújtó programok kidolgozása, megvalósítása;
  • középiskolai kollégiumok felújításának támogatása;
  • középiskolai tehetséggondozó, felsőfokú szakképesítés és felsőfokú tanulmányokat előkészítő programok kidolgozása, megvalósítása.

A felsorolt területekből jól látható, hogy széles körű, átfogó – az óvodától az egyetemig tartó – programról van szó, azaz a (halmozottan) hátrányos helyzetű tanuló roma és nem roma fiatalokat minden iskolatípusban elérhette a közoktatáson belül és kívül, valamint a felsőoktatásban is.

2. A kutatások céljai, területei, módszerei

Az OM Phare Programirodája az óvodai és általános iskolák hátrányos helyzetű és elsősorban roma tanulókra vonatkozó pedagógiai programjainak továbbfejlesztésére és megvalósítására beérkezett nyertes és vesztes pályázatok vizsgálatát tűzte ki feladatul az Országos Közoktatási Intézet Felnőttoktatási és Kisebbségi Központja számára.

A megbízó által feltett kérdések:

  1. A vesztes pályázatokról megmondható-e, hogy milyen okok vezettek a sikertelenséghez?
  2. A győztesek miért nyertek, mivel értek el sikert?
  3. Van-e a győztes pályázatokban modellértékű pedagógiai megoldás, vannak-e adaptálható, máshol is mintaként felhasználható elemek?
  4. Milyen a programok szakmai minősége?
  5. Hogyan lehet a modellértékű programokat (elsősorban az önkormányzati intézményekben) országos szinten fenntarthatóvá, finanszírozhatóvá tenni?1

Ezeken túlmenően célunk volt egy általános kép kialakítása is a nyertes pályázók tevékenységéről. A kutatás során a benyújtott pályázatok szövegének tartalmi vizsgálata mellett az országban több mint 20 helyszínen vizsgáltuk a pályázók dokumentumait és tevékenységét (interjúk az intézményvezetőkkel és/vagy a programért felelős személlyel, illetve a benne részt vevő pedagógusokkal, épületek bejárása, foglalkozások megtekintése stb.).

Kiválasztásra kerültek a meglátogatandó intézmények. A kiválasztásra a következő szempontok szerint került sor

  • fenntartó szerint (önkormányzati és nem önkormányzati)
  • település mérete szerint (fővárosi, városi és falusi iskolák)
  • földrajzi elhelyezkedés szerint (különböző mértékben hátrányos helyzetű térségek).

Baranya megyétől Borsod megyéig, a Kisalföldtől a román határig látogattunk meg különböző fenntartású és típusú iskolákat, oktatási intézményeket. A melléklet térképein feltüntettük azokat a településeket, amelyek iskoláinak sikeres Phare-pályázatait a helyszínen vizsgáltuk meg. Ezeken kívül 10 budapesti iskola helyszíni vizsgálatára is sor került.

Ezek alapján néhány hónap alatt két jelentés készült el: az egyik a vesztes Phare-pályázatokról, a másik a nyertes pályázatokról:

  1. A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása című HU-99.04-1 program I/3 alprogramja keretében benyújtott sikertelen pályamunkáknak elemző vizsgálata;
  2. Zárójelentés a Hátrányos helyzetű fiatalok felzárkózását segítő Phare-pályázatok eredményessége kapcsán vizsgált nyertes intézményekről.

3. A vizsgálat fontosabb következtetései, tartalmi eredményei, tanulságai

A pályázatok dokumentációjának tanulmányozása alapján az 1. kérdésre(Milyen okok vezettek a sikertelenséghez?) azt a választ adhattuk, hogy sok esetben nem volt lehetőség éles különbségtételre a nyertes és a vesztes pályázatok között; azaz több vesztes pályázat tartalmilag legalább olyan jó volt, mint néhány nyertes pályázat. Ez felveti a bíráló bizottság, illetve az általa alkalmazott bírálati szempontok tökéletesítésének kérdését, hogy a későbbiekben ne kerüljenek ki a támogatásból arra érdemes pályázatok, programok, illetve arra rászoruló intézmények.

A vesztes pályázatok jelentős részét alapvető formai és ebből következő tartalmi hiányossággal adták be, ezt leszámítva egyetlen okra leszűkíteni a sikertelenséget nem lehetett. Néhány esetben a korábban felsorolt témáktól eltérő pályázatot adtak be. Ezekkel a továbbiakban nem foglalkoztunk, mert nyilvánvaló volt, hogy ezek a pályamunkák már a bíráló bizottság tartalmi elemzéséig sem juthattak el.

A pályázatokban megfogalmazott problémák sok esetben ugyanazok vagy nagyon hasonlóak voltak. A pályázati anyagok helyzetelemző részében saját térségük, településük gazdasági, társadalmi körülményeit írták le a pályázók. Néha túlzott mértékű történeti áttekintésből indultak ki – nyilván a pedagógiai programban foglaltak alapján –, ami azonban a pályázat szempontjából ilyen mértékben már irreleváns volt.

A legtöbb esetben hátrányos helyzetű térségekben és településeken működő iskolákra óriási társadalmi nyomás nehezedik, és olyan problémák, feladatok megoldását is elvárják tőlük, amelyekre nincsenek és nem is lehetnek felkészülve, illetve némelyike távol áll a pedagógiai területektől. Sőt, a gazdasági-társadalmi problémák jelentős részére az iskolának nincs közvetlen ráhatása. Ennek ellenére a pályázó iskolák szinte kivétel nélkül felvállalnak ilyen – legtöbbször – szociális tevékenységeket, pótolva a hiányzó, a nem vagy rosszul működő szociális (néha kulturális) intézményrendszert.

Melyek az általánosnak nevezhető, szinte valamennyi pályázat helyzetleírásában megtalálható problémák:

  • a romák anyagi és szociális helyzete;
  • az eltérő kultúrákból és a társadalmi integrációból adódó nehézségek;
  • az adott térségek (általában magas) munkanélküliségi rátája, amelynél mindenütt lényegesen nagyobb a roma lakosság közötti munkanélküliség és ennek következményei.

Nyilvánvaló, hogy ezeket a társadalmi szintű problémákat az iskolák önmagukban nem tudják megoldani. Tehát hiába működik jól, végez magas színvonalú pedagógiai munkát egy általános iskola egy olyan kistelepülésen, ahol mondjuk a munkanélküliség aránya közelít a 100%-hoz. A lakosság és a település anyagi helyzete és egyéb feltételei miatt sem piacképes szakmatanulásra, sem középiskolai továbbtanulásra nincs esély. Hiszen az ilyen képzésekre csak a közeli vagy távolabbi város intézményeiben volna lehetőség, és az úti-, a kollégiumi költségek a támogatások rendszere mellett is megoldhatatlan akadályt jelentenek. A munkahely és munkaalkalmak szűkössége kilátástalanná teszi az élethelyzeteket. A szülők legális és illegális alkalmi munkából (gomba-, csiga-, fagyűjtés stb.) való megélhetése a fiatalok számára nem nyújthat vonzó perspektívát és módszert egy eredményesebb életpálya(kép) kialakítására, és így a hátrányos élethelyzet reprodukálja magát, egyre súlyosabb következményekkel.

A fentiekkel szorosan összefüggnek az oktatás területén jelentkező problémák, amelyeket az iskoláknak és/vagy a pedagógusoknak kell(ene) kezelniük:

  • a szegregáció jelentkezése többféle módon (pl. a roma gyerekek „speciális” – régi nevén kisegítő – iskolákba való küldése);
  • az egyébként szükségszerű és indokolt programok finanszírozhatósága és működtetése a legtöbb esetben magától a pályázat sikerességétől függ, és így szinte minden esetben felmerül a finanszírozás és fenntarthatóság kérdése;
  • a pedagógusok látens diszkriminatív magatartása (nem szabad kitérni ez elől a probléma elől, gondoljunk a pedagógiai főiskolások körében végzett ombudsmani vizsgálatra);
  • a roma származású pedagógusok hiánya

és mindezekkel összefüggésben a sok összetevőjű (halmozottan) hátrányos helyzet kezelése.

4. A fő kérdés: a hátrányos helyzet kezelése

A hátrányos helyzet sok összetevőjű és különbözőképpen értelmezhető fogalom, amelynek kezelése csak az adott helyzetben történő pontos definiálás után lehetséges. (Ez egyetlen gyermek esetében is változhat!) Csak a helyi viszonyok és egyedi esetek körültekintő és alapos feltárása után van lehetőség a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetek kezelésére. A jól működő iskola esély a hátrányos helyzet felszámolására, de önmagában nem elegendő a térségben élő hátrányos helyzetűek problémáinak kezelésére. A pályázó iskolák igyekeztek megtalálni a pedagógiai és a pedagógián kívüli eszközöket, hogy településükön, az elsősorban roma származású diákok szülei számára is vonzóvá tegyék az intézményükben vagy az által szervezett tevékenységeket, programokat. Ez igen sokféleképpen és sokféle módon történhet, a szociális, kulturális és oktatási jellegű programok valóban vonzóak lehetnek, és az intézményes jelleget – amely legtöbbször riasztóan hat – eltüntetve, háttérbe szorítva válhat szervezőerővé és elfogadottá.2

Az is nyilvánvaló, hogy az intézményi szintű támogatás – mint ez a Phare-pályázat is – önmagában nem oldja meg a hátrányos helyzetű, „leszakadó” fiatalok helyzetét, de ebből nem következik az, hogy nincs szükség ilyen típusú támogatásra. Az intézményi támogatás mellett a térségi hátrányokat kezelő (szociális és egészségügyi prevenciók, helyi közösségek eltérő jellegű csoportjainak együttélését biztosító „tudatformáló” interkulturális programok, teleház-akciók stb.) programok támogatása szükséges. Fontos tanulság – amelyre több helyen is rájöttek –, hogy az iskolák relatíve zárt világát ki kell nyitni és helyet kell adni a szakmai és civil szervezetek együttműködését előtérbe helyező programoknak.

Képletesen szólva az iskola kapuinak nemcsak a tanulók előtt kell nyitva állnia, hanem az ott dolgozó pedagógusoknak, az iskolavezetésnek szélesre kell tárnia és helyet kell adnia az eddig esetleg elképzelhetetlennek tűnő programoknak, együttműködési formáknak. Ezt egyébként a pályázatot kiírói is szorgalmazták, mivel előnyben részesítették konzorciumok létrehozását, illetve a már működőket támogatták. A kutatás során több ilyen – jól vagy kevésbé jól, de valamilyen szinten – működő konzorciummal találkoztunk.

5. Néhány modellértékű pedagógiai elem

A következő felsorolásban olyan módszerek szerepelnek, amelyek a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást eredményessé tehetik:

  • kis létszámú csoportok működtetése;
  • egyéni fejlesztési tervek kialakítása és e szerinti előrehaladás;
  • tutor-rendszer megszervezése, a tanárok és a felsőbb évfolyamon tanulók bevonásával;
  • párban tanítás, azaz egy tanórán két tanár dolgozik előre megtervezett, összehangolt módon;
  • multikulturális programok szervezése, rendszeressé tétele;
  • szülői klub, tréning szervezése;
  • tehetséggondozó kollégium (pl. a szolnoki Dr. Hegedűs T. András Alapítványi Középiskola mellett) létrehozása.3

A jelentős számú intézmény közül kettőt emelnék ki, amelyekben modellértékűnek nevezhető pedagógiai, szervezeti megoldásokat találtunk:

  • a móri Gárdonyi Géza Általános Iskola által szervezett és működtetett konzorcium, amely az általános iskola elvégzése után biztosítja egy szakma tanulását és munkahelyet;
  • a legismertebb a pécsi Gandhi Közalapítványi Gimnázium, ahol roma és nem roma lemaradó és/vagy (halmozottan) hátrányos helyzetű tanulók oktatása, nevelése folyik.

5. A pályázat menedzsmentjével kapcsolatos legfontosabb problémák és követelmények

A pályázóknak több nehézséggel kellett szembenézniük. A 2000 októberében megjelent pályázati csomag rövid, egy hónapos határidőt hagyott a beadásra, tehát gyakorlatilag csak már kész programokkal lehetett pályázni. A rövid határidő gyors szervezési és adminisztrációs munkát igényelt, mivel komoly pénzügyi és egyéb adminisztrációs anyag összeállítására volt szükség. Jelentős előnyt jelentett az, ha a pályázó sikeresen végrehajtott, befejezett program tapasztalataival rendelkezett.

A nyertes pályázóknak problémát jelentett, hogy a programok finanszírozásának kezdete és a program végrehajtása nem volt szinkronban. Az „utófinanszírozásszerű” vagy legalábbis több hónapos késéssel megkezdett finanszírozási megoldás bizonyos értelemben a pedagógusok, az iskola vagy a fenntartó által nyújtott hitelt jelentett, és nagyfokú bizalmat a Phare iránt. A legtöbb helyen az eredeti tervek szerint elkezdték a programok működtetését a forrás megnyitása előtt is, és az anyagi lehetőségeikhez mérten legfeljebb átütemezték a költségesebb feladatok végrehajtását. Olyan esettel nem találkoztunk, ahol egyáltalán nem kezdték meg a program kivitelezését a pénz megérkezéséig, de olyannal igen, ahol a tervezett ütemezéshez képest késéssel indították el.

A programok végrehajtása szigorú adminisztrációt és pénzügyi fegyelmet igényelt, amelyeket a helyszínen rendszeresen ellenőriztek.

6. Tanulságok és ezek alapján néhány javaslat a sikeres pályázatíráshoz

A Phare-pályázat is rávilágított arra az elmúlt évtizedben egyértelművé vált tényre, hogy az intézményeknek, intézményvezetőknek fel kell készülniük a pályázati forrásokhoz való hozzáférésre. Ezek a források sok esetben a fejlesztés, a továbblépés vagy éppen a hátrányok ledolgozásának lehetőségét biztosítják.

A pályázat sikeressége érdekében célszerű kialakítani a pályázatírásban gyakorlatot szerzett/szerző csoportot, a tantestületen belül a lehető legszélesebb támogatottságot kell szerezni a végrehajtáshoz, illetve minél többeket bevonni abba. A pályázóknak fel kell mérniük az iskolájukban, illetve a vonzáskörzetükben jelentkező problémákat, pontosan meg kell nevezni azt a célcsoportot, akinek a program szól, és a célt, amit el akarnak érni. Meg kell találni az ezekhez megfelelő pályázati kiírásokat, pl. a Pályázati Figyelő, az internet és egyéb pályázatokat közlő források folyamatos figyelemmel kísérésével. Naprakésznek kell lenni, hiszen gyakran igen rövid idő áll rendelkezésre egy-egy pályázat beadására. Ebből következően állandó „készenlétben” kell állniuk megírt, csak frissítésre szoruló pályázatokkal, miközben újabb és újabb programokat kell alkotniuk.

Végrehajtható, minden szempontból reális tervezésű programokkal kell rendelkezniük, amelynek tartalmi elemeit szakmai szempontból igényesen kell kidolgozni. Figyelemmel kell kísérni a nyilvánosságra hozott pedagógiai tartalmú dokumentumokat, amelyeknek felhasználásával megújíthatják saját programjaikat, és törekedni kell különböző típusú (iskolarendszeren belüli, kívüli és az oktatási szférán kívüli) partnerekkel való együttműködésre, konzorcium létrehozására. Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy nyilvánvalóvá kell tenni a fenntartó előtt, hogy az ő támogatása milyen fontos, és kis hozzájárulása is jelentős hasznot hozhat, bizonyos esetekben tehermentesítheti is a fenntartót rászabott kötelezettségek alól. A fenntartó pedig legtöbb esetben szerény költségvetésű önkormányzat.

Szükséges valamennyi formai követelmény maximális betartása és igényes kivitelű, jól áttekinthető pályázati csomag elkészítése.

Jól látható tehát, hogy szükség van anyagi és szellemi tőkére is egy-egy pályázat elnyerésére és a siker esetén annak végrehajtására.

Mellékletek:

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.